A JOGOS VÉDELEM ÉS A VÉGSZÜKSÉG A BÍRÓI GYAKORLATBAN SZAKDOLGOZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A JOGOS VÉDELEM ÉS A VÉGSZÜKSÉG A BÍRÓI GYAKORLATBAN SZAKDOLGOZAT"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A JOGOS VÉDELEM ÉS A VÉGSZÜKSÉG A BÍRÓI GYAKORLATBAN SZAKDOLGOZAT Szerző: Nagy Ádám Konzulens: Dr. Gula József Egyetemi docens Miskolc 2013.

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal and Criminology Law SELF DEFENCE AND EXTREME NECESSITY IN JUDICIAL PRACTICE Miskolc

3 Tartalomjegyzék 1. ALAPVETÉS BEVEZETÉS RENDSZERTAN JOGELLENESSÉG ÉS TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG A materiális jogellenesség Társadalomra veszélyesség a jogalkalmazásban A JOGOS VÉDELEM RÓMAI JOGI ÉS MAGYAR JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A JOGTALAN TÁMADÁS A jogos védelem tárgya Személy elleni támadás Élet és testi épség védelme Személyhez fűződő jogok védelme A vagyon elleni támadás A közérdek elleni támadás A VÉDEKEZŐ CSELEKMÉNY Arányosság és excessus Az időbeli túllépés EGYÉB JOGOS VÉDELMI HELYZETEK A megelőző jogos védelem és a védelmi eszközök köre Üldözés Provokáció és kölcsönös bántalmazás A VÉGSZÜKSÉG RÓMAI JOGI ÉS MAGYAR JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ISMÉRVEI Veszélyhelyzet és a menthető jogi tárgyak köre Arányosság és mentési tevékenység Veszélyközösség Veszélyáthárítás A VÉGSZÜKSÉG BÜNTETŐJOGI TERMÉSZETE Törvény feletti végszükség és jogellenesség ELHATÁROLÁSI KÉRDÉSEK BEFEJEZÉS SZAKIRODALOM

4 1. Alapvetés Egy jogterület relatíve átfogó vizsgálatakor a többirányú megközelíthetőség okán, a terület minden közössége ellenére előfordulhat, hogy eltérő olvasatokat ad ugyanarról a tárgyról. Ebben a tekintetben az értelmezés komplexitása olyan hullámgyűrűket kelthet, melyek óhatatlanul összefutnak adott esetben a határterületek egyéb kérdésköreivel, de ugyanígy magának a vizsgált jogi jelenségnek a belső ellentmondásaival is. Ilyen ellenmondás lehet a jog bipoláris karaktere abban az értelemben, amely az elmélet és a gyakorlat szembeállíthatósága folytán jelentkezhet. Az okfejtés ezen lépcsőfokán felvethető egy rendkívül fontos kérdés. Vajon a kettősség és az ellentmondás mennyiben azonosítható egymással, mint fogalom? A közös fogalmi nyelv, melynek elvi feladata a közös gondolati keretekbe illesztés, illetve a különböző területeken belül nyert ismeretek összehasonlíthatóvá tétele, eszközként szintén dichotómiák felhasználásával próbál harmonizálni 1. Ilyen ellentétpárok például az objektívszubjektív, formális- materiális vagy például a jogos- jogtalan fogalmak. A problémát tovább mélyíti, hogy a jog elméleti, valamint gyakorlati művelői, a jog rétegződése szerinti megosztásban is számottevően elkülönülnek egymástól és a szakmai értelemben vett magatartási mintáik, de konkrét jogi előírások is igyekeznek sajátos funkcióikat tisztán tartani más feladatok torzításaitól 2. Sokan úgy vélik, hogy a két oldal izolált megközelítései szintetizáltabb feldolgozásokhoz, értékelésekhez vezethetnek. Mindez azonban úgy vélem az esetek többségében nem megoldás, csupmn összegzés. A jog rétegei kapcsán tett megállapítás körében az is kiemelendő, hogy mindenképpen a kiindulási pontra kell a figyelmet összpontosítani, ez pedig azt is jelenti, hogy a kriminálpolitikai indokként megfogalmazott, a jog által garanciálisan biztosított jogosultság csakis abban az esetben érheti el valódi jelentéstartalmát, ha a joganyag alkotási folyamatában, a társadalomban kardinálisnak tartott morális- igazságossági szempontok minden esetben a döntési szelekciók egyik vezérlő elveként jelennek meg. A rendelkezések ezen ismérve, lényegében a törvény szövegében rejlő azon belső erő felkeltésére irányul, melynek célja, hogy az elmélet és gyakorlat kettőssége 1 Pokol Béla: A szellemítettség/rögzítettség kategóriapáros mint a társadalomelmélet alapkategóriái, Jogelméleti Szemle 2010/2. 1. o. lásd: Letöltve: Pokol Béla: A jog rétegeinek történeti kibomlása, De iurisprudentia et iure publico, I. évfolyam, 2007/1-2. szám 74. o. 3

5 tartalmilag váljon egy egésszé. A vázolt irányvonalak mentén tett felismeréseknek, belátásoknak egy jogintézmény reformjánál az alkotási folyamattól egészen annak alkalmazásáig változatlan formában kell indokul szolgálniuk. Emellett semmi esetben sem célszerű a szabályozás azon módja, mely azáltal köti meg tételes anyagi szabályként a jogalkalmazást, hogy átvéve annak szerepét a folyamatos bővítés és elaprózás mellett elkötelezve magát, minden eshetőségre megoldással akar szolgálni. Ami egyszerű az egyben átláthatóbb is, ami pedig következetesebben tud és egyben ilyen módon is hagy érvényesülni. A hatékonyság és célszerűség pedig csakis akkor tartható fenn, ha minden esetben a főszabályra alapítjuk a kivételt és nem fordítva. Mindezek fényében véleményem szerint a legfontosabb kérdés talán akként fogalmazandó meg, miszerint miképpen adjunk jogot a jognak, hogy egyáltalán joga legyen jognak lenni? 4

6 2. Bevezetés A legalitás és a legitimitás egymást feltételező, mégis időről időre megújuló viszonya alapvetően befolyásolja a jogrendszer felépítését és működését. A társadalmi, gazdasági, politikai élet változásai, az állami működés teljes spektrumát lefedik, mindez pedig szükségképpen azt is feltételezi, hogy az ily módon átalakuló, a funkcionalitás keretét adó szabályozás, a vele szemben támasztott kívánalmakhoz vagy legalábbis egy többé- kevésbé elfogadható szinthez idomuljon. Miközben mindez megvalósul, a jogi szférák szerint elkülöníthető esszenciális, ámde szükségszerűen változást követelő jogintézmények aktualitását hangsúlyozzuk. Létezik azonban az aktualitásnak egy olyan vetülete is, melynek értelmében egy adott jogi jelenség - mint ezen ismérv hordozója - tekintetében már egy- egy tartalmi elem, részterület esetében is, a valóság számottevően lehetséges kimeneteleinek leképezése permanensen vitatott és szüntelenül erős kételyekre ad okot. A dolgozatom témáját képező jogos védelem, illetve a végszükség időszerűségéhez kétség sem fér, hiszen a módosulás irányába ható mozzanatok már a tavalyi évben, az Alaptörvény elfogadásakor érzékelhetőek voltak. Az Alaptörvény hazánk legfontosabb jogszabálya, így tartalmával ellentétes szabályt nem lehet alkotni. Ez azért is fontos, mivel amellett, hogy az Alaptörvény számos klasszikus büntetőjogi jogelvet tett a magáévá, rögzítették benne az önvédelemhez való jogot is, mely ezáltal minden állampolgár alapvető joga és alapjoga is lett egyben. Az elkövetkezendő időszakban a közvélemény elvárásainak és a felállított követelményeknek több pontban is fokozottan megfelelő érdemi javaslatokat, a bizottsági üléseken a képviselők kezdeti támogatása után az elnökség rendre leszavazta, így az nem kerülhetett a parlament elé. Ennek ellenére az emberek többsége úgy vélte, hogy vagy technikai oldalról történik a közeljövőben változás vagy a fogalmi defektusok kiküszöbölése fog esetlegesen megtörténni, mivel ezeken kívül, lényegi változást nem igazán hozhatott más megoldás. A évi őszi parlamenti ülésszakban kezdődtek meg a tárgyalások az új Büntető Törvénykönyv javaslatáról, mely törvényjavaslatot az Országgyűlés idei év június 25. napján elfogadott. A július 1.- től hatályba lépő új Btk. jogos védelemre vonatkozó rendelkezései azt gondolom mindenképpen üdvözlendőek. Az indoklás szövegezése is a Törvény garanciális jellegét hangsúlyozza, melynek érvényesülése - idézve az általános indoklást - a törvénytisztelő polgárok biztonsága irányába kell, hogy fokozottan fennálljon. 5

7 Mindez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a Törvény szövegét lerontó, erről a lépcsőfokról visszalépő módosítás a hatálybalépésig nem fog megszületni. A téma kapcsán a kérdéskörök több irányba is kihatnak, mind elméleti, mind pedig gyakorlati értelemben. A perifériákhoz kapcsolódó határterületek, illetőleg az ott fellelhető részterületek fontosabb szegmensei szintén szerepet kapnak majd az egyes fejezetekben. Mindazonáltal szeretném hangsúlyozni, hogy az egyes részek elemzésénél, ahol az elfogadott új Büntető törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosulást hoz a témával összefüggésben, az a régi szabályozással összehasonlítva minden esetben kifejtésre kerül. 6

8 3. Rendszertan A büntethetőség/büntetendőség a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét jelenti. Bár ezen opció érvényesülését különböző körülmények akadályozhatják, mégis a felelősség legmeghatározóbb motívuma a bűncselekmény meg(nem)valósulása. A bűncselekmény létrejöttének is vannak feltételei, melyek a törvény által büntetni rendeltség (tényállásszerűség), a cselekmény társadalomra veszélyessége, illetve az elkövető bűnössége. Ezeknek a feltételeknek a hiánya kizárja a bűncselekmény megállapítását, így a felelősségre vonás lehetőségét is. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere a bűncselekménytan egyik legnagyobb tartalmi egysége. Az akadályokon belül három egységet különíthetünk el. A Büntethetőséget kizáró, a Büntethetőséget megszüntető, valamint a Büntetőeljárás lefolytatását kizáró okokat. A jelenleg hatályos Btk. 3 III. Fejezete, I. Címének a 4 értelmében a büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. A Büntethetőséget kizáró okok többféle módon csoportosíthatóak, ugyanakkor azt gondolom mind szövegösszefüggés tekintetében, mind pedig az érthetőség kapcsán is helyesebb, ha mint elsődleges és másodlagos okok jelennek meg a felosztásban évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 4 A évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, eltérő szabályozás keretében a tv. IV. Fejezetének a, Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok címmel, már az elkövető büntethetőségéről illetve a cselekmény büntetendőségéről rendelkezik, valamint a törvényhely kiegészülve a jogszabály engedélyével ponttal, egyben szűkül is, hiszen a magánindítvány hiánya pont a VI. Fejezet 31., A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai cím alá került át. 7

9 Az elsődleges büntethetőséget kizáró okok esetében a bűncselekmény fogalmának valamelyik eleme hiányzik, ezáltal ezen okok már a bűncselekmény létrejöttét, egyúttal az elkövető felelősségét is kizárják 5. A ténybeli tévedés a szándékosságot és ezzel a cselekmény tényállásszerűségét zárhatja ki 6. A társadalomra veszélyességet kizárja a jogos védelem és a végszükség 7. A bűnösséget kizáró ok pedig a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés. Az utóbbi két ok, a beszámítási képesség hiányának kategóriájába is sorolható, melyhez hasonló jellegű fordulatok a jogos védelem vagy a végszükség kereteinek túllépése ijedtségből vagy menthető felindulásból 8. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok a bűncselekmény létrejötte ellenére zárják ki a büntethetőséget. Ilyen másodlagos okok, a magánindítvány hiánya, valamint a törvényben meghatározott egyéb ok 9. Végezetül említést kell tenni olyan általánosan elismert és egyes törvényi tényállásokkal kapcsolatban alkalmazható kizáró okokról melyek a Törvényben nem szerepelnek. Ezek az úgynevezett törvény feletti büntethetőséget kizáró okok 10. Csupán csak elhatárolási célzattal emelném ki a Büntethetőséget megszüntető okokat, melyek az elkövetés idején létrejövő felelősséget csak utóbb szüntetik meg. A hatályos Btk. III. Fejezete, II. Címének a 11 értelmében a büntethetőséget megszünteti: a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d)a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. 5 Berkes György, Kiss Zsigmond, Kónya István, Molnár Gábor, Rabóczki Ede, Akácz József, Belegi József, Katona Sándor, Márki Zoltán, Mészár Róza: Magyar Büntetőjog- Kommentár a gyakorlat számára, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, o. 6 A társadalomra veszélyességében való tévedés szándékos bűnösséget kizáró ok. 7 BH Btk. 29. (2) bek., 30. (2)-(3) bek. (Lásd még: BH ) 9 Pl.: 4. (2) bek., 123., 150. (2) bek., 173/A. (3) bek., stb. 10 Pl.: engedély, sértett beleegyezése, megengedett (indokolt) kockázat, stb. 11 A évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről V. Fejezetének a változatlanul szabályozza a büntethetőséget megszüntető okokat. 8

10 3.1 Jogellenesség és társadalomra veszélyesség A törvényesség a jog uralmát jelenti ugyan, azonban nem a jogállami joguralom értelmében. Ugyanis a jog természetére és karakterére nem hat ki. 12 Földvári József szerint a Büntető törvénykönyv bűncselekmény fogalma azért kiemelt fogalom a büntetőjog- tudományban, mert valamennyi egyéb büntetőjogi fogalom a bűncselekmény meghatározásához fűződő viszonyától függően foglalja el helyét a tudományág rendszerében. A társadalomra veszélyesség amellett, hogy megalapozza a dolgozatban taglalt jogintézmények elméleti vizsgálatát, külön tételes jogi fogalomként, valamint a bűncselekmény fogalmi elemeként, azt gondolom nem csupán mint viszonyítási alap jelenhet meg az anyagi jog kapcsán. Mindazonáltal tartalmilag talán helyénvalóbb a címben szereplő fogalmak konfliktusáról beszélnünk. Gustav Radbruch a jogállami elv alkotóelemeinek viszonyát úgy határozza meg, mint a jogeszme nélkülözhetetlen összetevői közötti antinómiák sorát. Az igazságosság aktív eszmény, mivel sokszor csak megközelíthető, a dolgok megváltoztatására hív fel. A jogbiztonság ezzel szemben passzív, hisz a rend tartóssága érdekében gyakran az eszményekről való lemondással jár. Mindemellett azt is mondhatjuk, hogy a jog a célszerűség révén közvetlen kapcsolatba kerül egy politikai hatalmi renddel, sőt annak eszközévé is lehet, míg az igazságosság inkább leválasztja arról. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a jogbiztonság permanensen a fogalmi hármas közbenső helyét foglalja el 13. A probléma ebben a körben a viszonylagosság kérdése. Ez nem csupán az egymással ellentétes elvárások aspektusa, hiszen azon kijelentés is helytálló lehet, miszerint különválhat a jog, a törvények, valamint a jogalkalmazás igazságossága is. Ez utóbbi körben külön kiemelést igényel, hogy ez nem csupán a fiat iustitia, pereat mundus 14 körében érzékeltethető, hanem azt mondhatjuk, hogy a jogalkotó szervek által létrehozott jogi norma esetén eleve adott az egybevágóság hiánya a hatályos jog és az érvényesülő jog között. A felelősség absztrakt és empirikus értelme ténybelileg nem ugyanaz 15. A jogi felelősség 12 Wiener A. Imre: Büntetendőség- Büntethetőség, KJK- Kerszöv o. 13 Wiener A. Imre: i. m. 19. o. 14 Legyen igazságosság, még ha el is pusztul a világ (lásd bővebben: Heller Ágnes: Az igazságosságon túl, Gondolat Kiadó, 1990.) 15 Tamás András: Állam- és Jogelmélet, UNIÓ Lap- és könyvkiadó Kereskedelmi Kft., o. 9

11 jogszabályban tételezett értelme nem azonos annak empirikus jelentésével, tehát azzal, ahogyan az az érvényesülés működési irányaként kifejezhető. Mindebből fakadóan pedig kijelenthetjük, hogy ha a jog alkalmazója adott esetben nem vizsgálhatja felül egy szabály előírásait, vagy helyesebben alkalmazását, az végeredményben paradoxonhoz vezet 16. Más kérdés, hogy elviekben az igazságtalan jogszabály is alkalmazható igazságosan vagyis ebben az értelemben következetesen. A jogelméleti kitekintést megelőzően tett kijelentésem kapcsán nézzük meg, a fontosabb elemek elhatárolásával, hogy a konfliktus ebben a kérdéskörben hogyan értelmezhető. Maga a jogellenesség a külvilágban lejátszódó szubjektív elemektől mentes objektív körülmény. A szubjektív elemek a bűnösség tárgykörét képezik. Az objektív és szubjektív elemek szétválasztásával jön létre a tényállásszerűség fogalma. Ha jogalkalmazói oldalról közelítünk, adott egy cselekmény, melynél a jogalkalmazó elsődlegesen azt vizsgálja, hogy az kimeríti- e a Btk. valamely bűncselekményének törvényi tényállását. Ha a válasz igen, vizsgálni kell, hogy a cselekmény jogellenes-e. Végül, ha jogellenes, akkor a bűnösség kérdése kell, hogy eldőljön 17. A jogellenesség fogalmát tovább bontva különbség tehető formális valamint materiális fogalom között. A formális megközelítés egy bővebb kör, jogi normában előírt cselekvési vagy tilalmi kötelezettséget sértő magatartás. Létezik azonban a cselekvés és a norma kapcsolatának egy mélyebb magva, amely pedig a materiális, vagy anyagi jogellenesség kategóriája, rendszerint a jogilag védett jogtárgyak körét jelenti. Ha például egy jogilag előírt kötelezettség csak egy formálisan jogellenes cselekmény realizálásán keresztül teljesíthető, akkor a kötelezettségnek eleget tevő magatartásból a materiális jogellenesség hiányzik 18. Ahhoz tehát, hogy egy tényállásszerű és bűnös magatartás ne minősüljön bűncselekménynek, elegendő- e az, hogy ez a materiális jogtárgy alapvetően hiányzik, vagy csakis a kizáró okokra lehetünk figyelemmel? Itt jutunk el a társadalomra veszélyesség fogalmához, mely a védendő érték, valamint az objektív jelleg 19 tekintetében a materiális jogellenességgel szinte azonosítható. Ezen áttekintésből következő egyik kérdés, hogy vajon nélkülözhető- e az, hogy két szinonim fogalom közül az egyik szükségszerűen 16 Ilyen ellentmondás figyelhető meg abban a tekintetben, hogy ha például az igazságos jogalkalmazás elfogulatlanságot jelent ugyan, de mégis azt feltételezi, hogy elfogultak vagyunk a szabály iránt, vagyis jogászként még akkor is feltételezzük, hogy a szabály helyes, ha magánemberként esetleg vitatjuk azt. 17 Belovics Ervin: A büntetendőséget kizáró okok, HVG- ORAC o. 18 Példaként említhető, ha a tanú igazmondási kötelezettségének betartása révén szükségszerűen a becsület csorbítására alkalmas tényt állít. 19 Társadalomra veszélyességet a jogalkotó csupán felismeri, nem pedig konstruálja. 10

12 kizárja a másikat, illetve ha a válasz nemleges, melyik lesz az, melynek létjogosultsága megalapozható A materiális jogellenesség A társadalomra veszélyesség lényegében valamely jogtárgy megsértését vagy veszélyeztetését jelenti. A jogellenesség körében a formális jogellenesség azon túl, hogy tényállásszerű cselekményt jelent, ha büntető- jogellenességről beszélünk, úgy kiegészítendő azon kritériummal, hogy büntetőjogi szankcióval is legyen fenyegetve. Ha a materiális oldalt vesszük, az egyrészt jelentheti a jogtárgy sértését vagy veszélyeztetését, mint kodifikált materiális jogellenesség, azonban másrészt értelmezhető úgy is, hogy a formálisan jogellenes cselekménynél nem áll fenn jogellenességet kizáró ok. Az utóbbi felfogás kapcsán tehető egyik álláspont, hogy törvényi jogellenességet kizáró ok esetén a cselekmény formálisan sem jogellenes, a másik álláspont szerint viszont a formális jogellenesség fennállása mellett a cselekmény materiálisan nem lesz jogellenes, azonban társadalomra veszélyes marad, vagyis jogi tárgyat sért vagy veszélyeztet. Ebben az esetben a társadalomra veszélyesség nem azonosítható a materiális jogellenességgel, hiszen amíg az előbbi jogi tárgyat sért vagy veszélyeztet, addig az utóbbi azt is megköveteli, hogy ne álljon fenn jogellenességet kizáró ok 20. A kizáró ok egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cselekmény nem sért jogi tárgyat, tehát másképpen fogalmazva, jogellenességet kizáró ok fennállásakor, a cselekmény nem materiálisan jogellenes, azonban kétségtelenül társadalomra veszélyes marad. Másik fontos ismérv lehet, hogy vajon mondhatjuk-e valamely fogalomra, hogy az tisztán büntetőjogi kategória, vagy leszűkíthetjük-e azt ezen jogág területére. A jogellenesség tekintetében, ha a formális oldalt egyértelműen a büntetőjogra szorítjuk, akkor a cselekmény első körben akkor büntető jogellenes, ha büntető törvénybe ütközik és büntető normával fenyegetett. Az erre épülő materiális jogellenesség már a büntetőjog területén lesz. A társadalomra veszélyesség tekintetében azonban azt mondhatjuk, hogy a büntetni rendeltség lesz azon sajátosság, mely a fogalmat a büntetőjogra szűkítheti, hiszen az ilyen cselekményeknek csak egy részét rendeli büntetni a jogalkotó, azonban erre sem mondható teljességgel, hogy csupán büntetőjogi szempontból lenne absztrakt módon veszélyes a 20 Mészáros Ádám: Adalékok a jogellenesség- társadalomra veszélyesség kérdésköréhez, Jogelméleti Szemle 2008/4. sz. 18. o. 11

13 társadalomra 21. Ebben a körben tehát végeredményben azt mondhatjuk, hogy a társadalomra veszélyességnek csupán csak a jogalkalmazói szerepe állhat összhangba a materiális jogellenességgel. Ezen alfejezet zárásaként fontosnak tartom kiemelni Tokaji Géza álláspontját, miszerint bár a társadalomra veszélyesség minden esetben jogi tárgy sértésén vagy veszélyeztetésén alapul, azonban ennek ellentéte már nem ad helyes meghatározást. A típusában egyébként veszélyes cselekmény adott esetben nélkülözheti a társadalomra veszélyes jelleget, sőt esetenként akár hasznos is lehet Társadalomra veszélyesség a jogalkalmazásban Vitatott kérdés, hogy a társadalomra veszélyesség a bűncselekménynek vajon olyan fogalmi eleme- e mely nélkül a bűncselekmény nem valósul meg, avagy nem lehet azt állítani, hogy a társadalomra veszélyesség egyáltalán nem hiányozhat, így bűncselekmény mindig megvalósul. Az is fontos felvetés 23, hogy amennyiben a társadalomra veszélyesség absztrakt jellege, pusztán csak jogpolitikai deklarációként jelenne meg, úgy nem lenne a bűncselekmény fogalom e tekintetben tartalmi, hiszen akkor az előzőekben írtak szerint, a bűncselekmény a társadalomra veszélyes cselekmények közül az lenne, melyet a jogalkotó olyan súlyúnak talál, hogy a törvény által büntetést rendel hozzá. Tartalmi többletet a bűncselekmény fogalom akkor kap a bűncselekménnyé válás folyamatában, ha a cselekmény a többi fogalmi elem megvalósulása mellett ténylegesen sérti vagy veszélyezteti a jogi tárgyat. Az a veszély, mely szerint a jogalkalmazó felülírja a jogalkotó parancsát a társadalomra veszélyesség értelmezése során, csak abban az esetben valósulhatna meg, ha az a cselekménytípus absztrakt társadalomra veszélyességére vonatkozna, vagyis a kriminalizálás indokára Dr. Kőhalmi Zoltán: A társadalomra veszélyesség fogalma a büntető anyagi kódexekben, 7. o. Lásd: Letöltve: október Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1984, 109. o. 23 Wiener A. Imre i. m o. 24 Mészáros Ádám i. t. 8. o. 12

14 Itt jut szerephez az absztraktság és a konkrétum dialektikája, melyet többek között Berkes György véleményem szerint kiválóan szemléltet. Tanulmányában 25 rávilágít arra, hogy a társadalomra veszélyesség teljes hiánya, adott esetben nem törvény feletti jogellenességet kizáró ok, hanem ilyenkor a büntetlenség kifejezetten a Btk. rendelkezésén alapul. A Btk. reálisan számot vet a törvényhozás korlátaival, mert akárhogyan is határozza meg a Különös rész az egyes tényállásokat, mégis előfordulhatnak olyan tényállásszerű cselekmények, melyek nem sértik vagy veszélyeztetik adott bűncselekmény jogi tárgyát 26. Az, hogy a kérdéses fogalom a bűncselekmény fogalmi eleme azt hivatott megoldani, hogy az általános törvényi megfogalmazás adott esetben igazságtalan eredményre vezessen. Megjegyzendő azonban az is, hogy a bírói gyakorlat által megállapított kizáró okok 27 számos cselekményre vonatkozó általános szabályok és szélesebb körű bírói mérlegelést feltételeznek, mint a társadalomra veszélyesség hiányának megállapítása egy konkrét ügyben. Vajon ilyen bíróság alkotta szabályok mennyiben sérthetik a jogbiztonságot? Belovics Ervin szerint a jogbiztonság kritériuma azért nem csorbul ilyen esetekben, mivel a bíróságok csak rendkívül ritka esetekben alapítják felmentő ítéletüket ezen logikai konstrukcióra 28. Egyetértek azon megállapítással is, mely szerint a jogállamiság eszményével akadálytalanul összeegyeztethető ezen szemlélet, mégpedig azon okból kifolyólag, hogy felmentést csak olyan atípusos esetekben tesz lehetővé, amikor sem törvényes, sem pedig törvényfeletti kizáró ok nincs 29. A cselekmény azonban éppen atípusos volta miatt érdeket, értéket azért sért vagy veszélyeztet, hogy egy fontosabb érdeket vagy értéket mentsen. A jogi tárgyak kollíziója sohasem zárható ki teljesen. Az emberi együttélés fenntartása megköveteli, hogy az ilyen konfliktusban a kisebb érdeket feláldozzuk, a nagyobb megmentéséért 30. Azt azonban hozzátenném, miképpen az Nagy Ferenc tanulmányában is szerepel, hogy bár jogtárgy és jogtárgy- védelem között is különbség tehető a jogtárgy jelentésének vonatkozásában, mindazonáltal az érdek mint meghatározás annyiban problémásnak mondható, hogy az érdekek minden esetben 25 Berkes György: A társadalomra veszélyesség hiányának büntetőjogi értékelése, Magyar Jog 1999/12. sz o. 26 Kúria Bfv. I. 1276/2010. Nem jogos védelem címén, hanem mert a cselekmény nem jogellenes, bűncselekmény hiányában van helye a terhelt felmentésének, ha a sértettel szemben az elveszett birtoka visszaszerzése érdekében önhatalommal lép fel. 27 Pl.: sértett belegyezése, kockázat 28 Belovics Ervin: Az érték- érdek összeütközések, mint a büntetendőséget kizáró okok, 199. o. Lásd: Letöltve: október Dr. Kőhalmi Zoltán i. t. 8. o. 30 Hollán Miklós: Megkésett búcsú a társadalomra veszélyességtől, Jogelméleti Szemle 2003/4. sz. 3. o. 13

15 valamire irányulnak, amely ismérv az értékességük válaszreakciójaként jellemezhető 31. A jogi tárgy az érdek tárgya és nem önmagában az. Ezen meghatározás véleményem szerint abban a kontextusban is megállja a helyét, ha a jogi tárgyat, mint az embereknek az érdekekhez fűződő értékelt kapcsolataként vesszük alapul. Kijelenthető, hogy a büntetőjog nem a jogszabályok, hanem a normák összessége 32, melynek tekintetében a bíró alkotta jog, mint többletelem szerves része kell, hogy legyen a konkrét eset megítélésének. A bíró a törvény alkalmazása és értelmezése révén a normaalkotó folyamatba kapcsolódik be. Mindez annál is inkább megkövetelhető, mivel a jogalkotás és jogalkalmazás viszonyfogalmak, így csak egymáshoz való viszonyukban értelmezhetőek, egymásra utaltságukban léteznek. Kiindulva abból, hogy a bűncselekmény definíciójának fogalmi jegyei konjuktív elemek és elviekben nem tehető különbség közöttük aszerint, hogy jogalkalmazói vizsgálatra szorulnake, vagyis valamennyi kritérium a jogalkalmazás teljes szakaszában vizsgálandó 33, valamint tekintve a már fentebb elemzett kérdéskört, miszerint a jogbiztonság csupán a rutin helyzetekben élvez feltétlen elsőbbséget, de a jogalkotó által részletszabályozás útján nem tipizálható élethelyzetekben a materiális igazságossággal szemben hátrányba kerülhet, a következő elméleti konstrukciót 34 tartom megfontolandónak: Tisztán formális bűncselekmény fogalom kodifikálása azon feltétellel, hogy a törvény más rendelkezései mondják ki azt, hogy nem valósul meg bűncselekmény bűnösség hiányában, például adott tényállás keretein belül, kimondottan annak jellegére vonatkoztatva. Másrészről a jogszerűség materializálása a jogellenesség helyett, vagyis a büntetőjogi felelősséget kizáró okok között legyen szabályozva tartalmilag az a tétel, miszerint nem büntetendő az a cselekmény, amely az elkövetéskor nem sérti vagy veszélyezteti a jogi tárgyat, vagy amennyiben mégis, azt a szükségesség és arányosság keretei között egy magasabb egyéni vagy társadalmi érdek megfelelően kompenzálja. 31 Nagy Ferenc: Gondolatok és kérdések a jogellenesség valamint a jogi tárgy köréből, Jogelméleti szemle 2008/4. sz. 11. o. 32 Wiener A. Imre i. m o. 33 Lásd: A társadalomra veszélyesség körében Dr. Kukorelli István alkotmánybíró különvéleménye, 13/2000. (V.12.) AB. Határozat 34 Mészáros Ádám i. t. 25. o. 14

16 4. A jogos védelem 4.1. Római jogi és magyar jogtörténeti előzmények A történeti adalékok tekintetében, a római jogi gondolkodás meghatározó vonása a jogos védelem kapcsán a merőben gyakorlatias jelleg. Esetjogias fejlődését tekintve azt mondhatjuk, hogy a központi fogalmak körét ezen korszakban és ebben a kontextusban a magánbosszú, valamint az önvédelem joga lényegében kimeríti. Az is elmondható, hogy a római jog ismert olyan helyzeteket is, amelyekben a mai büntetőjogi dogmatika szerint a cselekmény jogellenessége formailag fennáll, azonban a materiális jogellenesség valamilyen oknál fogva mégis hiányzik. 35 Ezáltal az elkövető felelősségre vonása elmarad. A XII. táblás törvények még alapvetően az önbíráskodást szorgalmazták oly módon, hogy a vim vi repellere licet elv egyfajta szokásjogi motívumként a ius naturale szerves részét képezte. A Digesta típuseseteit tekintve azonban már egy intézményesebb jelleg az, amely meghatározó. Gaius úgy fogalmaz, hogy fenyegető veszély esetén, a józanész alapján mindenkinek joga van magát megvédeni. Itaque si servum tuum latronem insidantem mihi occidero, securus ero: nam adversus periculum naturalis ratio permittit se defendere. Ulpianus szerint, ha valaki a köz érdekében okoz kárt, méltánytalan lenne felelősségre vonni a cselekmény miatt, ha a társadalmi előny nagyobb a magánérdek sérelme mértékénél. is qui iure publico utitur, non videtur iniuriae faciendae causa hoc facere. A római jog a jogtalan támadás elhárítását mind a személy elleni, mind a vagyoni javak elleni jogtalan támadással szemben lehetővé tette 36. A különbség abban mutatkozott, hogy az akkori szabályozás az élet elvételét, tehát a támadó megölését csakis élet, női szemérem, testi épség elleni támadás esetén tette lehetővé, vagyon elleni támadás esetén viszont csak erőszak kifejtését biztosította emberölés nélkül. A szükségességet, mint a védelem 35 Orosz P. Gábor: Jogos védelem és végszükség, mint a jogellenesség kizáró okai a római jogban és napjainkban, Jogelméleti Szemle 2003/2. sz. 1. o. Lásd: Letöltve: 2011.április Belovics Ervin i. m. 59.o. 15

17 megalapozottságának nélkülözhetetlen elemét már Paulus is megemlíti, mégpedig oly módon, miszerint a jogos védelmi helyzet létrejöttének feltétele, hogy a jogtalan támadás elhárításának szükségesnek kell lennie. Cum aliter se tueri non possent. A Justinianusi Kodifikáció 37 pedig amellett, hogy a római esetjogi megközelítésből adódó kazuisztikus rendszert felváltja egy, a védelemben részesülő jogi tárgyak részletes és texatív felsorolásával, a jogos védelmet a jogból származó jogos cselekményként fogalmazza meg. A hazai jogfejlődés tekintetében már Szent István törvénykönyve is iránymutatást ad, mégpedig a házakba törők és az ottan támadt viadalok kapcsán oly módon, hogy ha valamely személy a támadás során életét veszti, az megtorlás nélkül feküdjön, hozzátartozóinak kompenzáció ebben az esetben semmiképpen sem járhatott 38. II. József évi Btk.- ja, a jogos védelem kérdését csak emberölés esetében szabályozta és ismerte el. Olyant viszontag, aki magát igazságosan védelmezvén, valakit megöl, nem lehet gyilkosnak ítélni. A törvény pontos szabályozással élt a jogos védelem túllépésével kapcsolatban is. Az igazságos védekezésnek határait által hágta, mert az erőszakot nem csak a reá rohanónak megölése által, hanem másképpen is elkerülhette volna. Ilyen esetekben az illető mérsékelt büntetést érdemelt. A Tripartitum 39 (1517) amellett, hogy elismeri a jogszerű védekezést élet, testi épség illetve vagyon elleni támadás esetén, azt is kimondja, hogy ez a védelmi cselekmény erélyesebben gyakorolható személy elleni támadás esetén, mint egyéb esetekben. A részletes szabályozás ebben a körben később a Directo Methodica- ban került összefoglalásra. A Jurisprudentia Criminalis 40 (1751) a causa- tempus- modus fogalmi hármassal utal a jogos védekezés szükséges előfeltételeire. A 18. század bűnvádi eljárását meghatározó Praxis Criminalis, a védekezést jelentős korlátok közé szorította azáltal, hogy kimondta: Jogos védelmi cselekmény csakis akkor áll fenn, ha a menekülés lehetetlen, valamint a támadást fegyverrel követték el. 37 Újvári Ákos i. m. 12. o. 38 Tóth Mihály: Néhány szempont a jogos védelem körében zajló vitához, Büntetőjogi Szemle 2012/1. sz. 1. o. 39 Belovics Ervin i. m. 69. o. 40 Újvári Ákos i. m. 13. o. 16

18 Lényeges körülmény, hogy a 19. század elejéig a jogos védelem szabályozása szokásjogi alapokon működött, melynek legfőbb jellegzetessége a szigorú arányosság, ezen belül pedig a fegyverek egyenlőségének elve. Az évi javaslat 6. - ának jellegzetes megfogalmazása vétlen önvédelemként aposztrofálja a jogos védelmet, habár a védelem alapvetően más személy érdekében is kifejthető volt. A javaslat elsőként fogalmazza meg a félelem, illetve az ijedség okán történő túllépés felelősségalakító, illetve megszüntető szerepét. A Csemegi- kódex 41 (1878. évi 5. tc.) részletesen foglalkozik a szükségesség- arányosság problematikájával. A jogos védelem határa a szükségességben, a támadással való arányosságban van. Emellett a közvetlenül fenyegető jogtalan támadás diszpozíciószerű elhárítására is lehetőséget ad. A Csemegi- kódex a vagyon elleni támadásokkal szemben alkalmazható védekezés határait attól függően ítélte meg, hogy a támadás egyértelműen csak vagyon ellen irányul vagy adott esetben akár közvetetten is, magában foglalja- e a személy elleni támadás lehetőségét. Ezen utóbbi esetben semmilyen sérelem okozása nem volt kirívóan aránytalan. Nagy értékű javak elleni támadás megakadályozására, amennyiben enyhébb elhárítási mód nem volt, a szabályozás elismerte bármilyen súlyú sérelem okozásának jogosságát. Az elsődleges szempontot tehát, a kódex értelmében a visszaveréshez szükséges erő képezte, mindazonáltal fontos kérdés volt az arányosság szükségessége is. Finkey Ferenc ezt úgy fogalmazta meg, hogy kisebb sérelem ellen ne vegyük igénybe nagyobb jogtárgy megsértését. A megtámadott és a védelem során megsértett jogtárgyak relativitása kapcsán Angyal, Heller valamint Vámbéry is egységes álláspontot képviselt: A támadónak értékesebb java is megsérthető, mint amire a támadás irányul, azaz a menekülő tolvaj le is lőhető, ha ez a támadás elhárításához szükséges. A tisztán vagyon elleni támadásoknál, mindhárman csupán erkölcsi posztulátumnak tekintették, hogy a védelmi cselekmény feleljen meg bizonyos szintű arányossági követelménynek, vagyis egy csekély jelentőségű vagyontárgy megtámadása esetén ne lehessen elmenni a támadó megöléséig 42. A Btá. (1950. évi II. tv) a 43 szól a védendő jogi tárgyakról, valamint kiemeli a menekülési kötelezettség elsődlegességét. Az arányosság kérdésében azonban nem foglal állást, azt teljes mértékben a bírói gyakorlatra bízza. Ez a megoldás jól szemlélteti többek 41 Belovics Ervin i. m. 71.o. 42 Újvári Ákos: Hagyományok és változások a jogos védelem elvi és gyakorlati megítélésében, Magyar Jog 2002/6. sz o. 43 Újvári Ákos i. m. 17. o. 17

19 között azt, hogy a Btá. nem jogi uralmat szentesített, hanem leginkább a pártvezetést kiszolgáló eszközként jelent meg. Az évi V. tv a 44 kimondja: Jogos védelemben az cselekszik, akinek a cselekménye a közérdek vagy a saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen intézett, vagy azokat közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogos védelem jelenleg hatályos szövegét az évi IV. tv a szabályozza, a évi LXXX. tv. módosítására is tekintettel, az alábbiak szerint: (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személyei, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. (3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 29/A. Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az, az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. Végezetül a 2012-es év júniusában elfogadott új Büntető Törvénykönyv 45, jogos védelemmel kapcsolatos szabályozása, július 1.-jével hatályba lépve az alábbiak szerint alakul: 21. Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent 44 Belovics Ervin i. m. 74. o évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 18

20 megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. 22. (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. (4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 19

21 4.2. A jogtalan támadás Jogos védelmi helyzet intézett jogtalan támadással, valamint annak közvetlen fenyegetésével jön létre. A jogtalanság, mint feltétel elemzése kissé bonyolult feladat, mindazonáltal alapvetésül azt kell lefektetnünk, hogy a jogtalan támadás voltaképpen jogellenes támadást jelent, melynek döntő jelentősége van abban a tekintetben, hogy milyen cselekmény/támadás alapoz meg büntetőjogilag értékelhető jogos védelmi helyzetet. A jogtalanságnak nem kell feltétlenül büntető jogellenesnek lennie. Ez azt jelenti, hogy objektíve konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának tárgyát, illetve tárgyi oldalát tekintve kell tényállásszerűnek lennie, nem pedig azt, hogy kizárólag a Büntető Törvénykönyvben meghatározott valamely bűncselekményt kell megvalósítania. Más szóval a jogtalan támadásnak részben vagy egészben kell kimerítenie a különös részben büntetni rendelt valamely bűncselekményt, illetve ennek veszélyével kell, hogy fenyegessen 46. Amennyiben a bűncselekménynek szabálysértési alakzata is van, a szabálysértési cselekmény is megalapozza a jogos védelmi helyzetet. A jogtalanság objektív ismérv. Ez azt is jelenti, hogy adott esetben a gyermek, a beszámíthatatlan, a gondatlanul vagy vétlenül eljáró személy támadása is lehet jogtalan 47. A támadás kifejezés nyelvtanilag a mások érdekkörébe történő aktív, sőt etimológiailag talán erőszakos behatolást jelent. Bár maga a kifejezés tevékenységet tételez fel, mégis egyet lehet érteni azon felfogással, miszerint nem csupán aktív cselekvőség keletkeztetheti a jogi tárgy közvetlen veszélyét 48. Ennek okán mulasztásban is megnyilvánulhat egy jogtalan támadás, mely fogalomhoz hozzá tartozik a cselekvési lehetőség és képesség, illetve a cselekvési kötelesség elleni nem tevés 49. Összefoglalva tehát azon emberi magatartásként lehet jellemezni a támadást, mely a jogtalanságnál leírtak szerint megvalósítja valamely bűncselekmény vagy szabálysértés tényállásának objektív ismérveit, mely egyaránt lehet aktív magatartás vagy mulasztás, és amely lényegében arra irányul, hogy valamely fennálló állapotot megváltoztasson, vagy valamely állapotot fenntartson Belovics Ervin i. m. 86. o. 47 Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft o. 48 BH Mészáros Ádám: A jogos védelem szabályozásának lehetséges irányai, Jogelméleti Szemle 2011/1. sz. 3. o. 50 Nagy Ferenc: Gondolatok a jogos védelemről, Európai Jog 2004/4. sz. 5. o. 20

22 A támadás akkor intézett, amikor éppen bekövetkezik, folyamatban van. A támadó a törvényi tényállás megvalósítását megkezdte. Közvetlenül fenyegető akkor, ha annak megkezdésétől azonnal, vagy meglehetősen rövid időn belül tartani lehet, akadálytól mentesen. Tehát ha a védekezésre irányuló intézkedések mellőzése már egy olyan reális veszélyt hozna létre, melynek a későbbi elhárítása az adott feltételek között objektíve is kétséges. A törvény lehetőséget nyújt ebben a körben úgynevezett megelőző csapás foganatosítására a védekező oldalán 51. A védekezőnek tehát nem kell bevárnia a támadó általi sérelemokozást, kérdés azonban, hogy időben ezt mikortól teheti meg. A szűken értelmezett opció, a csupán nagyon rövid idővel előzheti meg 52 fordulat a sérelem bekövetkezésére, vagy a támadás tényleges megkezdésére vonatkozik? A megelőző csapást egyfajta átfedésként 53 szokták megemlíteni az intézettség, illetve a fenyegetés közvetlensége között, mely olyan iránymutatásokkal egészül ki, miszerint a megtámadott személynek nem kell megvárnia a támadás tényleges megkezdését, valamint számomra ezzel ellentmondásként, a támadás puszta előkészítése nem alapoz meg jogos védelmi helyzetet 54. Ennek dacára azt gondolom, hogy átfedés helyett helyesebb az átfog kifejezés, mely tekintettel a jogtalanságnál leírtakra, kizárólag a közvetlen fenyegetés kétséget kizáró tényét illetően kell, hogy fennálljon. Javaslatként felvethető azon vélemény, miszerint mind a jogtalanság, mind pedig a támadás fogalma helyesbítésre szorul. A jogtalanság helyett a jogellenesség megjelenítése lenne indokolt, hiszen bűncselekménytani szempontból a jogellenesség kategóriája az értelmezhető fogalom. Jogos védelem esetében objektíve jogellenes, azaz tényállásszerű cselekménnyel szemben már helye van jogos védelemnek, az nem szükséges, hogy a támadó bűnössége is fennálljon. Másrészről itt nem csak arról van szó, hogy a támadónak nincs joga a támadáshoz, hanem arról, hogy cselekménye kimondottan a jog ellen való. A támadás vonatkozásában pedig talán szerencsésebb volna a cselekmény megjelölés használata, hiszen ezen terminológia a vizsgált esetköröket jobban kifejezi. 51 BH BH Berkes- Kiss- Kónya et.al. id. kommentár/ 40. pótlás 72/6. o. 54 Tokaji Géza i. m o. 21

23 A jogos védelem tárgya A hatályos szabályozás a értelmében a védendő jogtárgyak köre a saját, illetőleg a mások személye, javai valamint a közérdek Személy elleni támadás A személy elleni támadás irányulhat élet, testi épség, egészség, nemi erkölcs, valamint személyhez fűződő jogok ellen Élet és testi épség védelme A védelem címben való feltüntetése azt hivatott jelezni, hogy bár tematikailag a támadás tárgykörében vagyunk, mégis ezek azok a jogtárgyak, melyek kiemelt jelentőséggel bírnak, tehát említhetjük őket úgy is, mint legfőbb védendő értékek. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy véleményem szerint a többes szám ebben a kijelentésben talán nem is indokolt. Testi épség elleni támadásoknál a védekező szemszögéből, minden esetben az életveszély elhárításának szabályai irányadóak. Minden személy elleni támadás jelentős, quasi praeterintencionális sérelem lehetőségét hordozza magában 55. A védelem, a védelmi jog az élet elleni támadásnál a legjelentősebb, hiszen a jogi tárgyak egyenértékűsége folytán a támadást adott esetben ölési cselekménnyel is el lehet hárítani, tehát az arányosság kérdése itt fel sem merül 56. Feltéve persze, ha a védekező felismeri a támadói szándékot. A védekezés, mint jog azonban abban az értelemben is fontos, hogy itt nem ölési jogról, halálbüntetés átengedéséről, vagy természeti állapotról van szó 57. A szabályozott és állam által átengedett védekezési jog az, amely elmehet adott esetben odáig, ami a támadó életének kioltásához 55 Újvári Ákos: A jogos védelem alakuló szabályozása a Btk. kodifikációjának tükrében, Jogelméleti Szemle, 2010./1.sz. 4. o. 56 A Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről 57 23/1990. AB. Határozat a halálbüntetésről, Sólyom László párhuzamos véleménye 22

24 vezethet 58, a halálbüntetés átengedésének kérdése pedig abban az értelemben abszurd, hogy a megtorlás a jogos védelem körében kizárt fogalom. Testi épség elleni támadás vizsgálata a szabályozás áttekintéséhez megköveteli, hogy legyen némi ismeretünk a szükségességi és arányossági kritériumokról. Részletesebben ezen tárgykör, a védekező cselekmény alfejezet keretében kerül bemutatásra, mindazonáltal annyi leszögezhető, hogy a szükségesség azon túl, hogy választ ad arra, hogy jogos védelmi helyzet létrejött- e adott esetben, vagyis a jogos védelem feltételei fennállnak- e, utal a támadó és védekező cselekmény arányosságára is. Az arányosság jelentése az LB. 15. számú irányelve értelmében az, hogy a védekező magatartás nem idézhet elő aránytalanul nagyobb sérelmet annál, mint amelyet a támadó cselekmény okozott volna. Tehát nagyobb sérelem is jogos lehet adott esetben, csak az ne legyen aránytalanul nagyobb 59. Ebből az is következik, hogy a védekezés szükséges mértékének megítélésénél, a támadónak okozott sérelemhez viszonyítva, az a sérelem az irányadó, melyet a védekező szándéka átfogott. A probléma ebben a körben az, hogy nem kizárt a szándékon túli eredmény bírói figyelembevétele sem. Főszabály szerint az összehasonlítás alapja, hogy minkét cselekmény egyazon törvényi tényállás keretei között maradjon. Tehát a testi épség elleni támadás alapvetően elhárítható a testi sértés bármely alap vagy minősített esetével, így elviekben akár életveszélyt, akár halált okozó testi sértéssel is, mivel a gondatlanság kívül áll a védekezési szándékon 60. Ezen érvelés mentén az is kijelenthető, hogy testi épség elleni támadás nem hárítható el szándékos emberöléssel, valamint, hogy a könnyű testi sérüléssel fenyegető támadás, maradandó fogyatékosságot okozó, valamint ennél szándékosan súlyosabb eredményt okozó testi sértéssel nem hárítható el, mivel az túllépésnek minősülne. Kérdés, hogy a szándék vizsgálata, a későbbiekben tárgyalandó tudatszűkület következtében, akár utólagosan is, mennyiben lehetséges. Tényállásszerűségi keret szempontjából sarkítva ugyan, de mégis érdekes lehet azon felvetés, miszerint ha testi sértéssel fenyegető jogtalan támadást a védekező úgy hárítja el, hogy a támadót tenyérrel eltaszítja, aki az esés következtében az útpadkába veri a fejét és meghal, a védekező gondatlan emberölésért felel, mivel a két cselekmény nem esik egyazon tényállás alá. Ha azonban a védekező ököllel megüti a támadót, melynek következtében a történés azonos lefolyása eredményeként a támadó szintén meghal, a védekező nem fog felelősséggel 58 Hasonlóan az Emberi Jogok Európai Egyezménye I. fejezet 2. cikke: A rendelkezés nem azt határozza meg a szükségesnél nem nagyobb erőszak kapcsán, hogy mikor lehet szándékosan halált okozni, hanem hogy mely esetekben nyílik lehetőség erőszak alkalmazására, mely erőszak adott esetben halál (gondatlan) okozásához is vezethet. 59 BÜ BH BH

25 tartozni, mivel az azonos tényállási keret adott, a gondatlan eredmény pedig kívül esik a védekezői szándékon 61. A szabályozás ezen jogtárgyainak körében annyit említenék meg, hogy a mások személyére irányuló támadás esetében, nyelvtanilag kissé félrevezető a szöveg, hiszen a többes számot figyelembe véve az cselekszik jogszerűen, aki legalább két másik személy elleni támadással szemben védekezik. Mindemellett indokolt lenne a védendő értékek körébe bevonni a saját vagy más jogát fordulatot is, melynek jelentőségét némi polgárjogi átfedéssel a birtok- és tulajdon védelem kapcsán fogom részletesebben kifejteni. A évi C. törvény következetesebb a fentebb említett probléma vonatkozásában, hiszen a 22. (1) bekezdése a más vagy mások személye viszonylatában teszi lehetővé a jogos védelmet. A 29. (2) bekezdése kimondja, hogy személy elleni támadás esetén, meghatározott körülmények vagylagos fennállása megalapozhatja azon törvényi vélelmet, miszerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni mintha a védekező életének kioltására is irányult volna. Formailag ezen bekezdés folyománya az arányossági kritérium negligálása. Ezt a meghatározást annyiban pontosítanám, hogy a személy ellen kitétel csakis élet, testi épség és nemi erkölcs elleniséget jelentsen. Tehát például egy éjszaka elhangzott rágalom ezt ne alapozhassa meg. A támadás ismérveiként deklarált kiemelt körülmények a következők: éjjel 62, fegyveresen 63, felfegyverkezve 64, csoportosan 65. Lényeges elem továbbá a támadás kapcsán az is, hogy a szövegezésből kiindulva 66, a támadásnak már megkezdettnek kell lennie, tehát a közvetlenül fenyegetettség nem elégséges feltétele ezen fordulatnak. A vélelem kérdésköréről bővebben a védelmi cselekmény című alfejezetben lesz szó. 61 Mészáros Ádám i. t. 8. o. 62 Az éjjel jelentéstartalmát tekintve nincs egységes meghatározása a szakirodalomban, mindazonáltal a bírói gyakorlat szerint az említett napszak rokonítható az éjszaka, hajnalban kifejezésekkel, melyek közös vonása, hogy az éjszakai órákban jellemzően mélyen alszunk. Ezen magyarázat véleményem szerint inkább a 22. (2) bek. ba.) pontját fedi le. Az aa.) pont vonatkozásában meghatározó lehet adott évszak, időjárás a látási viszonyok miatt, valamint adott térség nagysága, ismérvei abból a szempontból, hogy az esti órákban például mennyire kihaltak az utcák. Mindezt alapul véve a gyakorlat szerint éjjelnek tekinthető városokban a óra közötti időszak, ellenben kisebb településeken, illetve bizonyos településrészeken ez a periódus tágabban is értelmezhető. 63 Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál. A fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. 64 Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. 65 Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A Btk ában figyelemmel a csoportos elkövetés akkor is megállapítható, ha a bemenetelt csupán az elkövetők egyike hajtotta végre, míg a társai a lakáson (stb.) kívül maradtak. 66 A jogtalan támadást személy ellen követik el. 24

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

A JOGOS VÉDELEM ÉS A KÖZPÉNZEK KAPCSOLATA

A JOGOS VÉDELEM ÉS A KÖZPÉNZEK KAPCSOLATA A JOGOS VÉDELEM ÉS A KÖZPÉNZEK KAPCSOLATA Pándi Gergő 1 A jog a közpénzeket a közéletben betöltött szerepükre, illetve kiemelkedő értékükre tekintettel különböző eszközökkel védelemben részesíti. A közpénzek

Részletesebben

Jelige: Bűnsegéd. Büntetőjogi szekció. Téma sorszáma: 1.

Jelige: Bűnsegéd. Büntetőjogi szekció. Téma sorszáma: 1. Jelige: Bűnsegéd Büntetőjogi szekció Téma sorszáma: 1. Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 1 2.Jogtörténeti előzmények és az új Btk. kodifikációja... 3 3.A jogos védelem jogpolitikai indokai... 8 4.A klasszikus

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi

Részletesebben

KÚRIA. 4/2013. BJE. szám

KÚRIA. 4/2013. BJE. szám KÚRIA 4/2013. BJE. szám A Kúria Büntető Kollégiuma, mint Büntető Jogegységi Tanács a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2013. év július hó 8.

Részletesebben

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

JOGOS VÉDELEM A BÍRÓI GYAKORLATBAN. TDK dolgozat

JOGOS VÉDELEM A BÍRÓI GYAKORLATBAN. TDK dolgozat Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék JOGOS VÉDELEM A BÍRÓI GYAKORLATBAN TDK dolgozat Szerző: Nagy Ádám J-401-es tankör Konzulens: Dr. Gula József Egyetemi docens

Részletesebben

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat)

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Bevezető Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Az elmúlt időszakban két alkalommal módosították a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás

Részletesebben

I. A JOGOS VÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÜKSÉGESSÉGRE ÉS AZ ARÁNYOSSÁGRA 1

I. A JOGOS VÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÜKSÉGESSÉGRE ÉS AZ ARÁNYOSSÁGRA 1 I. A JOGOS VÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÜKSÉGESSÉGRE ÉS AZ ARÁNYOSSÁGRA 1 MÉSZÁROS ÁDÁM I.1. I.1.1. I.1.2. I.1.3. I.1.4. I.2. I.3. I.3.1. I.3.2. I.3.3. I.4. I.4.1. I.4.2. I.4.3.

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Adalékok a jogellenesség tanához

Adalékok a jogellenesség tanához Mészáros Ádám Adalékok a jogellenesség tanához A cselekmény társadalomra veszélyességének kategóriáját a magyar büntetõjogba az 1950. évi II. törvény (Btá.) vezette be. Az elmúlt majd hatvan évben rengetegszer

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001 Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól)

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

II. A SZITUÁCIÓS JOGOS VÉDELEM 1

II. A SZITUÁCIÓS JOGOS VÉDELEM 1 II. A SZITUÁCIÓS JOGOS VÉDELEM 1 UJVÁRI ÁKOS II.1. Előzmények II.2. A hatályos szabályozás bemutatása II.3. A hatályos szabályozás értékelése és elemzése II.4. De lege ferenda javaslat II.5. Felhasznált

Részletesebben

A jogos védelem és a végszükség korlátainak túllépéséről

A jogos védelem és a végszükség korlátainak túllépéséről 62 Dr. Mészáros Ádám Zoltán* A jogos védelem és a végszükség korlátainak túllépéséről I. A túllépés szabályozásának viszonylagos önállósága A jogos védelem és a végszükség mint a Büntető Törvénykönyv Általános

Részletesebben

Változások a jogos védelem területén, avagy a védelmi jog határainak kiterjesztése

Változások a jogos védelem területén, avagy a védelmi jog határainak kiterjesztése Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Változások a jogos védelem területén, avagy a védelmi jog határainak kiterjesztése Konzulens: Dr. Gula József Készítette:

Részletesebben

Jogi alapismeretek nov. 30.

Jogi alapismeretek nov. 30. Jogi alapismeretek 2017. nov. 30. I. Jogi felelősség II. A jog interdiszciplináris megközelítése I. Jogi felelősség Polgári jogi felelősség Ptk. 6:1. [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás

Részletesebben

Az érték-érdek összeütközések mint a büntetendőséget kizáró okok című doktori értekezés tézisei

Az érték-érdek összeütközések mint a büntetendőséget kizáró okok című doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Dr. Belovics Ervin Az érték-érdek összeütközések mint a büntetendőséget kizáró okok című doktori értekezés tézisei Témavezető: dr. Tóth Mihály

Részletesebben

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez Mészáros Ádám büntetőjogász, szabályozási szakjogász, Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatárs Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alapító tag Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló

Részletesebben

A JOGELLENESSÉG ÉS A TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG KONFLIKTUSA. BELOVICS ERVIN mestertanár (PPKE JÁK)

A JOGELLENESSÉG ÉS A TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG KONFLIKTUSA. BELOVICS ERVIN mestertanár (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare III. 2007/3. 31 43. A JOGELLENESSÉG ÉS A TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG KONFLIKTUSA BELOVICS ERVIN mestertanár (PPKE JÁK) A külföldi, valamint a magyar büntetõ jogtudomány évtizedeken

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

A jogos védelem jelenleg hatályos és a év július hó 1. napján hatályba lépő új törvényi szabályozásának összehasonlító elemzése

A jogos védelem jelenleg hatályos és a év július hó 1. napján hatályba lépő új törvényi szabályozásának összehasonlító elemzése 403 Zsálek Henriett Büntetőjogi Tanszék Témavezető: Belovics Ervin PhD, adjunktus A jogos védelem jelenleg hatályos és a 2013. év július hó 1. napján hatályba lépő új törvényi szabályozásának összehasonlító

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I.

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog 1. 2013/2014. tanév, 2. félév

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog I. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Az előadás 1. témája A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere; A jogos védelem; Végszükség;

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A NEGYEDIK MAGYAR BÜNTETŐKÓDEX régi és újabb vitakérdései

A NEGYEDIK MAGYAR BÜNTETŐKÓDEX régi és újabb vitakérdései A NEGYEDIK MAGYAR BÜNTETŐKÓDEX régi és újabb vitakérdései A NEGYEDIK MAGYAR BÜNTETŐKÓDEX régi és újabb vitakérdései SZERKESZTETTE HOLLÁN MIKLÓS ÉS BARABÁS A. TÜNDE Kiadó: Felelős kiadó: Szerkesztők: MTA

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8.

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. HENT Konferencia Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. Jogalkalmazók ismeretinek fejlesztése az OIT határozott az intézményesített bírói továbbképzésről az informatikai terület éppen ide illik; Az

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11. A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 2013. 2. szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ

MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2017. 06. 29. 2017. 109 9 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közérdekű bejelentések

Részletesebben

ALAPÍTVA TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata

ALAPÍTVA TARTALOM. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata ALAPÍTVA 1866. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata TARTALOM Tanulmány BELOVICS ERVIN: A büntethetõségi akadályok.......................................................

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

A JOGOS VÉDELEM PROBLEMATIKÁJA A MAGYAR BÜNTE-

A JOGOS VÉDELEM PROBLEMATIKÁJA A MAGYAR BÜNTE- NOGEL MÓNIKA, RONCZ DIÁNA, MAGYAR ÁRON, SZILI-KIS ÁDÁM, SZIGETI JUDIT, TÖRÖK- DARAI RICHÁRD, KEMENESI ATTILA A JOGOS VÉDELEM PROBLEMATIKÁJA A MAGYAR BÜNTE- TŐJOGBAN A jogos védelem problematikája a magyar

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma

Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai

Részletesebben

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. Bevezető gondolatok... 4

Tartalomjegyzék I. Bevezető gondolatok... 4 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 I. Bevezető gondolatok... 4 II. A jogellenesség és a társadalomra veszélyesség konfliktusa... 9 1. Jogellenes az, ami a jog ellen van... 9 2. A büntetendő cselekmény

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -

Részletesebben

JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK

JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

A zsarolás anyagi jogi kérdései és elhatárolása más vagyon elleni erőszakos. bűncselekményektől. Szerző: Dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla:

A zsarolás anyagi jogi kérdései és elhatárolása más vagyon elleni erőszakos. bűncselekményektől. Szerző: Dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla: A zsarolás anyagi jogi kérdései és elhatárolása más vagyon elleni erőszakos bűncselekményektől Szerző: Dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla: Debrecen, 2016. október 26. A tanulmány a zsarolás, mint vagyon elleni

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

A társadalomra veszélyesség fogalma a büntető anyagi kódexekben

A társadalomra veszélyesség fogalma a büntető anyagi kódexekben A társdalomra veszélyesség a Büntető Törvénykönyv bűncselekmény-fogalmának talán legtöbbet vitatott fogalmi eleme. 1 A bűncselekmény-fogalom a büntetőjog-tudomány egyik alapfogalma, hiszen Földvári József

Részletesebben

Eltérő bűncselekményfogalom. és eljárási jogban. Büntetőjogi Szemle 2014/3. szám. I. Bűncselekmény anyagi jogi értelemben

Eltérő bűncselekményfogalom. és eljárási jogban. Büntetőjogi Szemle 2014/3. szám. I. Bűncselekmény anyagi jogi értelemben Dr. Czédli-Deák Andrea* Eltérő bűncselekményfogalom az anyagi és eljárási jogban I. Bűncselekmény anyagi jogi értelemben A büntető anyagi jog feladata, hogy meghatározza, mely cselekmények képeznek bűncselekményt,

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból

A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból MTA Law Working Papers 2015/15 A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája sorozat A kis értékű tulajdonsértések kezelésének néhány kérdése büntetőjogi nézőpontból Ambrus István Magyar Tudományos

Részletesebben

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

Bevezetés a bűnügyi tudományokba ( )

Bevezetés a bűnügyi tudományokba ( ) Bevezetés a bűnügyi tudományokba (2012.03.21) A bűntető jogtudomány főbb irányai: - a felvilágosodás korában születik a tudomány - első alakja Beccaria - 1764-ben a bűncselekményekről és a bűnesetekről

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben