A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Átírás

1 A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

2 akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény a külvilágban a cselekmény belép a nem megjelenik törvényi tényállásba jelenik meg nem büntetendő kivételesen büntetendő mindig büntetendő (kiv.: alkalmatlanság) adott bűncselekménycsoport vonatkozásában általános erővel pl.: állam elleni bűncs-k sui generis bűncselekményként meghatározva pl.: hamis tanúzásra felhívás konkrét bűncselekmény esetén; ott szabályozva pl.: szándékos emberölés, terrorcselekmény

3 A bűncselekmény stádiumai: az előkészület, a kísérlet, a befejezett bűncselekmény. A stádiumok közötti határvonalat a törvényi tényállás jelenti: a bűncselekmény az előkészülettel jelenik meg a külvilágban, de a törvényi tényálláshoz az előkészület még nem tartozik hozzá (bár a bűncselekmény alanyi oldala már fennáll, tárgyi elemek viszont nem valósulnak meg). A kísérletet a törvényi tényállás részleges megvalósulása jellemzi a tárgyi oldal részlegesen valósul meg

4 A bűncselekmény stádiumai I.: a befejezettség -- fogalma: a törvényi tényállás teljes megvalósulása; -valamennyi törvényi tényállás ebben a formában kerül meghatározásra -- elhatárolás: befejezettség # bevégzettség -a bevégzettség időpontja, amikor a jogi tárgy elleni támadás már véget ért (pl. személyi szabadság megsértése esetén befejezett a cselekmény a személyi szabadságtól való megfosztás időpontjában, bevégzetté akkor válik, amikor ez a jogellenes állapot véget ér, így pl. kiszabadul a passzív alany) - jelentősége: a két időpont között sor kerülhet jogos védelemre, bűnsegély, társtettesség fejthető ki, az elévülés a bevégzettség időpontjától számítható stb.

5 A bűncselekmény stádiumai II.: a kísérlet (Btk. 10..) - elemei: szándékosság; az elkövetési magatartás megkezdése; a be nem fejezés. - kizárt a kísérlet: gondatlan bűncselekmények (általában vegyes mulasztásos bcs. is!), tiszta mulasztásos bűncselekmények; előkészület; részesség; a bűncselekmény természete kizárja a kísérletet. - fajtái: - teljes-nem teljes kísérlet (teljes: az elkövetési magatartás teljes egészében megvalósult, de az eredmény nem jön létre/ nem teljes: az elkövetési magatartást sem fejtették ki teljesen) jelentősége: visszalépés; materiális-immateriális bűncselekmények - közeli-távoli kísérlet jelentősége: büntetéskiszabás - büntethetősége: befejezett bűncselekmény büntetési tétele alapulvételével (DE! gyakorlat: általában enyhébb elbírálás; Btk (4): kétfokú enyhítés, 56. BKv. III/1.p.: enyhítő körülmény)

6 - alkalmatlan kísérlet (Btk. 10. (3)) fordított irányú tévedés: az elkövető tévesen alkalmasnak hiszi - a tárgyat (pl. halott emberen elkövetett emberölés) - az eszközt (pl.: ártalmatlan szerrel történő mérgezés) - a módot (pl.: rosszul bekötött vezetékkel történő áramütés) - közös jellemző: az adott feltételek mellett az elkövetői magatartás nem tudja eljuttatni a bűncselekményt a befejezettség stádiumába (még akkor sem, ha az egyébként más adottságok, eltérő körülmények mellett alkalmas lenne rá) - bírói gyakorlat: nincs különbség az abszolút és a relatív alkalmatlanság között -!csak akkor áll fenn, ha az eszköz vagy a tárgy már a kísérleti szakba jutáskor is alkalmatlan volt - az alkalmatlan kísérlet büntetendő (vagyis a Btk. a szubjektív teória talaján áll), azonban a büntetés mellőzhető vagy korlátlanul enyhíthető; a gyakorlatban általában ez utóbbi fordul elő, figyelemmel a relatíve alkalmatlan kísérletek gyakoribb voltára (azaz, mikor az eszköz vagy tárgy csak az adott körülmények között, az alkalmazott mértékben vagy mennyiségben alkalmatlannak)

7 A bűncselekmény stádiumai III.: az előkészület (Btk. 11..) - jellemzői: célzatos - csak egyenes szándékkal valósítható meg önálló bűncselekmény elkövetője önálló tettes; (pl.: hamis tanúzásra felhívás, vagy a megrontásnál a rábírni törekvés) - elhatárolás: különbség az ún. valódi előkészület és a sui generis előkészületszerű cselekmény között - büntetendősége: csak akkor büntetendő, ha a törvény külön elrendeli (pl. emberölés, állam elleni bűncselekmények stb.), büntetése mindig enyhébb, mint a befejezett bűncselekményé

8 Önkéntes visszalépés: Közös jellemzők: önkéntesség végleges akarat-elhatározás személyhez kötött büntethetőségi akadály maradék-bűncselekményért való felelősség Formái: -önkéntes elállás előkészület nem teljes kísérlet - önkéntes eredmény-elhárítás teljes kísérlet

9 Kísérlet: Btk (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Előkészület: Btk (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.