Büntetőjog Általános Rész

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Büntetőjog Általános Rész"

Átírás

1 Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes

2 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak a rendezett összessége, melyek meghatározzák, hogy mely emberi magatartások minősülnek bűncselekménynek és ezek elkövetőivel szemben milyen szankciókat kell vagy lehet alkalmazni. Tágabb értelemben egy jogág, amely magában foglalja az összes büntetőjoggal összefüggő jogi szabályokat: évi C.tv. Btk. (Büntető törvénykönyv) anyagi jog évi XIX. tv. Be. (Büntető eljárási jog)- alaki jog évi 11. tvr. Bvtvr. (Büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet) - büntetés végrehajtási jog + A szűkebb értelemben vett büntetőjog alatt csak az anyagi jogot értjük. (2012. évi C. tv.btk.) Tágabb értelemben - büntető anyagi jog - büntető alaki jog - büntetés-végrehajtási jog A büntetőjog alapelvei A BÜNTETŐJOG FELOSZTÁSA 2 Szűkebb értelemben - büntető anyagi jog A büntetőjog egészét átható elvi tételeket nevezzük a büntetőjog alapelveinek. Jogrendszer egészére ható elvek a. a jogállamiság eszméje és ezzel összefüggésben az emberi méltóság és jogegyenlőség elve; b. a humanitás elve Speciális büntetőjogi alapelvek a. a törvényesség, vagy más elnevezéssel az anyagi jogi legalitás elve; b. a tettfelelősség elve; c. a bűnösségen alapuló felelősség elve; d. az arányosság elve; e. a kétszeres értékelés tilalma; f. a büntetőjog szubszidiaritása, illetve ultima ratio jellege. Jogrendszer egészére ható elvek Jogállamiság a büntetőjog csak a szükséges mértékben avatkozhat be az emberek jogaiba. Humanitás elve a bűnelkövető is ember. Speciális büntetőjogi alapelvek Törvényesség elve csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit a törvény már az elkövetése előtt annak nyilvánít.(nullum crimen sine lege)

3 Az elkövetővel szemben csak olyan büntetés alkalmazható ( szankció) amit törvény ír elő és amely már az elkövetés idején ismert.(nulla poena sine lege) Tettfelelősség elve a büntetőjogi felelősség megállapításánál az elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, a felelősség a tetthez kapcsolódik. A bűnösségen alapuló felelősség elve aki bűnösség nélkül cselekszik, az büntetéssel nem súlyható. (nulla poena sine culpa) A bűnösség előfeltétele a büntetésnek. Arányosság elve a szankciók súlya és szigora arányban álljon az elkövetett bűncselekménnyel, annak súlyával.(igazságosság) A kétszeres értékelés tilalma a bűnelkövetőt ugyanazon cselekmény miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal súlytani. A büntetőjog szubszidiaritása (kisegítő jellege) az azonos vagy nagyobb hatékonyságú és egyúttal enyhébb beavatkozást, kisebb hátrányt jelentő jogkövetkezményt kell előnyben részesíteni. A büntetőjog csak kisegítő jellegű, a legvégső esetben a legutolsó eszköz. A büntetőjog forrásai A büntetőjog elsődleges jogforrása a nemzetközi jog.(kötelező jog) pl évi IV. Hágai Egyezmény. A második legjelentősebb jogforrás Magyarország Alaptörvénye. A törvények a büntetőjog leggyakoribb forrásai. Jogforrásként kell említeni az Alkotmánybíróság határozatait. pl. 23/1990. (X.31.) AB határozat megsemmisítette a halálbüntetést. Közvetett források lehetnek alacsonyabb szintű jogszabályok is.pl. háttérjogszabály KRESZ közlekedési bűncselekményeknél. Büntetőjogon belüli jogforrások - A Büntető Törvénykönyvről évi C. törvény - A Büntető Eljárásjog évi XIX. törvény - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról évi 11. tvr. A Btk. szerkezete, felosztása A Btk. két fő részre osztható: általános és különös részre. Az általános rész foglalkozik pl.: a bűncselekmény fogalmával, az elkövetőkkel, a felelősségre vonási akadályokkal, szankciórendszerrel stb. A különös rész pedig az egyes bűncselekmények különös törvényi tényállásait határozza meg. A törvény szerkezetileg a két részen túl még fejezetekre, szakaszokra, azon belül bekezdésekre, pontokra, alpontokra illetve fordulatokra tagolható. 3

4 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről* ÁLTALÁNOS RÉSZ A Büntető Törvénykönyv szerkezeti felépítése I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETŐ JOGHATÓSÁG III. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG IV. FEJEZET A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK V. FEJEZET A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK VI. FEJEZET A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI VII. FEJEZET A BÜNTETÉSEK VIII. FEJEZET AZ INTÉZKEDÉSEK IX. FEJEZET A BÜNTETÉS KISZABÁSA X. FEJEZET AZ ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS XI. FEJEZET A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK XII. FEJEZET A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK KÜLÖNÖS RÉSZ XIII. FEJEZET AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XIV. FEJEZET HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK XV. FEJEZET AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XVI. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYI BEAVATKOZÁS ÉS KUTATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XVII. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ BŰNCSELEKMÉNYEK XVIII. FEJEZET AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XIX. FEJEZET A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XX. FEJEZET A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ ÉS A CSALÁD ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXI. FEJEZET AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS EGYES ALAPVETŐ JOGOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXII. FEJEZET A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK XXIII. FEJEZET A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXIV. FEJEZET AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXV. FEJEZET A MINŐSÍTETT ADAT ÉS A NEMZETI ADATVAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXVI. FEJEZET AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXVII. FEJEZET A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK XXVIII. FEJEZET A HIVATALI BŰNCSELEKMÉNYEK XXIX. FEJEZET A HIVATALOS SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXX. FEJEZET A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXI. FEJEZET A NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ KÖZBIZTONSÁGI CÉLÚ GAZDASÁGI ELŐÍRÁSOK ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXII. FEJEZET A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXIII. FEJEZET A KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXIV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXV. FEJEZET A VAGYON ELLENI ERŐSZAKOS BŰNCSELEKMÉNYEK XXXVI. FEJEZET A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXVII. FEJEZET A SZELLEMI TULAJDONJOG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXVIII. FEJEZET A PÉNZ- ÉS BÉLYEGFORGALOM BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XXXIX. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK XL. FEJEZET PÉNZMOSÁS XLI. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK XLII. FEJEZET A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT ÉS A GAZDASÁGI VERSENY TISZTASÁGÁT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK XLIII. FEJEZET TILTOTT ADATSZERZÉS ÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XLIV. FEJEZET A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK XLV. FEJEZET A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK ZÁRÓ RÉSZ 4

5 A büntetőjogi norma szerkezete 1. Hipotézis: egy feltevés, ami tulajdonképpen feltételezi a bűncselekmény megvalósulását. Ez a feltevés azonban beleolvad a diszpozícióba. 2. Diszpozíció: rendelkezés, a jogalkotó egyes életbeli helyzetekből vont absztrakciók útján megfogalmazza az egyes bűncselekményeket megvalósító emberi magatartásokat. Vagyis azt, hogy a norma címzettje az adott élethelyzetben mit tegyen, ne tegyen, vagy tűrjön el. Diszpozíciók fajtái megfogalmazásuk alapján: - egyszerű diszpozíció: a jogalkotó közérthető, hétköznapi nyelvezetben fogalmazta meg a törvényi tényállást-jogi értelmezést nem igényel. pl.160..(1). bek. Aki mást megöl (Emberölés) - leíró diszpozíció: a jogalkotó az adott bűncselekménynek minősülő emberi magatartás lényeges ismérveivel részletesen leírja a büntetendő magatartást,jogi értelmezést igényelnek az egyes tényállási elemek pl.:370..(1). bek. (Lopás) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. - hivatkozó vagy utaló diszpozíció: a tömörség és az ismétlődés elkerülése végett a jogalkotó az egyszer már megfogalmazott normára hivatkozik annak újbóli leírása helyett. pl.271..visszautal a ra - keret diszpozíció: a büntetőjog csak egy keretet ad, amit tartalommal az adott életviszonyt szabályozó jogszabály tölt ki. pl. közlekedési bűncselekmények egy része, 234..(1).bek. Közúti veszélyeztetés, ide vonatkozó más jogszabály pl.: a KRESZ A diszpozíciókat a fentieken túl megkülönböztetjük még büntetési tétellel való fenyegetettségük, azaz egymáshoz való viszonyuk alapján: alapeset, minősített eset privilegizált (kedvezményezett) eset szerint is. - alapeset: a legáltalánosabban előforduló magatartást jelöli - minősített eset: Az alapesethez képest olyan körülmény merül fel, amely növeli az adott bűncselekmény társadalomra veszélyességét, így a kiszabandó büntetés súlyosabb, mint az alapesetnél. - privilegizált eset: az alapesethez képest olyan körülmény merül fel. amely csökkenti az adott bűncselekmény társadalomra veszélyességét, így a kiszabandó büntetés enyhébb, mint az alapesetnél. 3. Szankció: joghátrány, a magatartáshoz fűzött és törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmény, ami a diszpozíció teljesüléséhez kapcsolódik. A különös büntetőjogi norma jellegzetessége, hogy a hipotézis és a diszpozíció összeolvad. A BÜNTETŐJOGI NORMA FELÉPÍTÉSE Hipotézis Diszpozíció Szankció - feltevés - rendelkezés (egyszerű, leíró, hivatkozó, keret) - alapeset, minősített ill. privilegizált eset - joghátrány 5

6 A BTK. HATÁLYAI A hatály azt határozza meg, hogy a büntetőjogi norma mikor, hol és kivel szemben alkalmazható. E tekintetben beszélhetünk időbeli, területi és személyi hatályról. Időbeli hatály 2. (1) A bűncselekményt a (2) (3) bekezdésben foglalt kivételekkel az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. (2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő. Fő szabály szerint a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni. Ez a szabály a jogszabályok visszaható hatályának általános tilalma miatt érvényesül. Vagyis, ha az elkövetéskor az adott emberi magatartás nem volt bűncselekményként meghatározva, akkor később, - egy olyan törvénymódosítás esetén, ami az adott magatartást bűncselekménnyé nyilvánítja az új törvény alapján nem lehet senkit felelősségre vonni, hiszen amikor kifejtette a magatartást akkor az még nem volt bűncselekmény. Az új törvény visszaható hatálya csak akkor érvényesül, ha folyamatban lévő ügyről van szó, két feltétellel. - cselekmény már nem bűncselekmény vagy - enyhébben bírálandó el. Enyhébb az elbírálás akkor, ha a kiszabható büntetés fajtája és mértéke valamint a büntetőjogi felelősség elbírálásának szabályai enyhébbek a korábbinál. Területi és személyi hatály 3. (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a belföldön elkövetett bűncselekményre, b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre, c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, ab) állam elleni bűncselekmény, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. 6

7 - a magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményekre (akár magyar, akár külföldi állampolgár követte el - a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményekre is (akár magyar, akár külföldi állampolgár követte el). - a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény (2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, ab) állam elleni bűncselekmény, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben (emberiesség elleni és háborús) meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő, b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. HATÁLYOK Időbeli Területi Személyi - mikor elkövetett bűncselekményekre alkalmazandó a BTK - hol elkövetett bűncselekményekre alkalmazandó a BTK - kire alkalmazandó a BTK A bűncselekmény fogalma 4. (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. Bűncselekmény csak emberi magatartás lehet. A magatartás a külvilágban megjelenhet akár tevésben- vagy nem tevésben (mulasztásban) is. Ezt a magatartást szándékosan vagy gondatlanul kell megvalósítani. A különös részi tényállásoknál a jogalkotó a gondatlan elkövetést mindig külön megnevezi. A magatartásnak veszélyesnek kell lennie a társadalomra, valamint a magatartásra a törvény büntetés kiszabását rendeli. A fenti fogalmi elemek hiánya esetén nem beszélhetünk bűncselekmény megvalósulásáról. Mind a bűncselekményt, mind pedig a jogkövetkezményeket csak törvény határozhatja meg: (nullum crimen sine lege)- nincs bűncselekmény törvény nélkül, (nulla poena sine lege) - nincs büntetés törvény nélkül. 7

8 Bűncselekmény fogalmi elemei: - társadalomra veszélyesség Btk.4. (2) - emberi cselekmény - büntetendőség : csak olyan magatartás tekinthető bűncselekménynek,amit a törvény büntetendő cselekményként megfogalmaz és amire büntetés kiszabását rendeli. - bűnösség: az elkövető cselekménye és a tudata között fennálló pillanatnyi pszichés viszony.(szándékosság, gondatlanság) Konjunktív elemek, bármelyik hiánya esetén nem jön létre bűncselekmény. A bűncselekmények súly szerinti felosztása: 5. A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség. A Btk. a bűncselekményeket - súlyuk szerint- két csoportra osztja, nevezetesen a bűntettre és a vétségre. A felosztás alapját a bűnösség alakzata (szándékosság illetve gondatlanság) valamint a Különös Részben az adott bűncselekményre megjelölt büntetési tétel képezi. A bűntett és a vétség elhatárolásának részben anyagi, részben eljárás jogi szempontból van jelentősége. Bűntett minden olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Vétségnek tekintendő minden gondatlan bűncselekmény, valamint azok a szándékosan elkövetett bűncselekmények, amelyekre a törvény legfeljebb két évi szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli el vagy amelynek az elkövetését a törvény szabadságvesztésnél enyhébb büntetéssel fenyegeti. A SZÁNDÉKOS BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI A szándékos bűncselekmény megvalósulásának négy szakaszát (stádiumát) különböztetjük meg. I. A szándék kialakulása II. Az előkészület III. A kísérlet IV. A befejezett bűncselekmény I. A szándék kialakulása Ez pusztán gondolati folyamat, csak az ember pszichéjében van jelen, külvilágbeli tettekben nem jelenik meg. Ezért semmiféle büntetőjogi következménye nincs. (Rágondol az elkövető, hogy a jövőben milyen bűncselekményt kíván elkövetni, de semmit nem tesz ezzel összefüggésben). II. Az előkészület 11. (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt, 8

9 a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. (3) 3 Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Az előkészület a szándékos bűncselekményhez kapcsolódó emberi tevékenység, amely már megjelenik a külvilágban is. Megfigyelhető már az érintett jogi tárgy veszélyeztetése is, de a bűncselekmény ebben a stádiumában a veszély még igen távoli. Az előkészület csak a törvény kifejezett rendelkezése esetén büntetendő éppen a veszély távolisága miatt. A jogalkotó csak egyes kiemelten társadalomra veszélyes - bűncselekmények tekintetében rendeli büntetni az előkészületet. Az előkészületi magatartás megnyilvánulhat tettekben vagy gondolatközlésben. Tettekben nyilvánul meg ha, a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja az elkövető. Gondolatközlésben nyilvánul meg az előkészület, ha az elkövető az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik. A jogalkotó büntethetőséget megszüntető okokat is meghatározott az előkészületi magatartásokra vonatkozólag. - Önkéntes elállás esetén az elkövető önszántából hagyja fel a bűncselekmény magvalósítását, ami a bűncselekmény végleges feladását jelenti, és aminek következtében elmarad a bűncselekmény elkövetésének megkezdése. - Felhívás, ajánlkozás vállalkozás visszavonása, vagy arra törekvés, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon: csak akkor van jelentősége, ha ez a bűncselekmény elhárítása céljából történik, és itt is el kell maradni a bűncselekmény megkezdésének. - Az előkészület feljelentésének a hatóságnál, még a bűncselekmény elkövetése előtt kell megtörténnie. Az önkéntes visszalépés csak azon bűncselekmény tekintetében zárja ki a büntethetőséget, aminek az előkészületétől lépett vissza. Amennyiben az előkészületi magatartás már önmagában is valamilyen bűncselekményt valósított meg, akkor e tekintetben a büntetőjogi felelősség továbbra is fennáll. Ezt nevezzük, az un. maradék bűncselekményekért való felelősség elvének III. A kísérlet 10. (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy 9

10 b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Kísérlet során a szándékos bűncselekmény elkövetési magatartásának kifejtése kezdődik meg. A tényállás csak részben valósul meg, nem kerül kifejtésre az elkövetési magatartás valamennyi eleme. Eredmény bűncselekményeknél a kísérleti szakasz az eredmény bekövetkezéséig, immateriális bűncselekményeknél, pedig az elkövetési magatartás teljes kifejtéséig tart. Nincs kísérlete: a gondatlan bűncselekményeknek, - egyes vegyes bűnösségű bűncselekményeknek, - a sui generis bűncselekményeknek, - a tiszta mulasztásos bűncselekményeknek, - szándékon túli eredményű bűncselekményeknek, szóban megvalósuló immateriális bűncselekményeknek, tiszta mulasztásos bűncselekményeknek. A kísérlet fajtái: a) Alkalmatlan kísérlet Az alkalmatlanság vonatkozhat tárgyra, eszközre vagy az elkövetés módjára. Alkalmatlan a tárgy akkor, ha az nem alkalmas a szándékolt eredmény létrehozására. Alkalmatlan az eszköz, ha az adott körülmények között nem alkalmas az elkövető által kívánt eredmény létrehozására. Az eszköz abszolút alkalmatlanságáról akkor beszélünk, ha az adott eszköz semmilyen körülmények között nem alkalmas az eredmény létrehozására. Az eszköz relatív alkalmatlan, ha adott körülmények között nem alkalmas a kívánt eredmény létrehozására Alkalmatlan az elkövetési mód, ha egyébként a tárgy és az eszköz alkalmas lenne az eredmény megvalósítására, de az elkövetési magatartás kifejtésének módja nem vezethet az eredményhez. b) Nem teljes kísérlet Nem teljes a kísérlet akkor, ha az elkövető a maga részéről nem tett meg mindent a bűncselekmény befejezése érdekében, az elkövetési magatartást csak részben fejtette ki. c) Teljes kísérlet Teljes a kísérlet, ha az elkövető a maga részéről mindent megtett, az elkövetési magatartást kifejtette, de az valamilyen rajta kívül álló ok miatt nem következett be. A nem teljes kísérlethez az önkéntes elállás, a teljes kísérlethez, pedig az önkéntes eredményelhárítás kapcsolódhat. Amennyiben a kísérleti magatartás már önmagában is megvalósított valamilyen bűncselekményt, akkor e tekintetben a büntetőjogi felelőssége továbbra is fennáll. Tehát itt is él a maradék bűncselekményért való felelősség elve. IV. A befejezett bűncselekmény A bűncselekmény befejezetté válik, ha az elkövető a törvényi tényállásban foglaltakat teljes mértékben megvalósította, a törvényi tényállás objektív és szubjektív elemei megvalósulnak. Az állapotcselekmények esetén a jogellenes állapot létrejöttével, materiális bűncselekmények esetén az eredmény bekövetkezésével, alaki bűncselekmények esetén a teljes elkövetési magatartás kifejtésével, válik befejezetté a bűncselekmény. 10

11 1. Szándék kialakulása - külvilágban nem jelenik meg A SZÁNDÉKOS BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI 2. Az előkészület - külvilágban megjelenik - a jogi tárgy veszélyeztetése még távoli 3.A kísérlet - a szándékos bűncselekmény megkezdése 4.A befejezett bűncselekmény - a bűncselekmény törvényi tényállásának valamennyi eleme megvalósul Tényállástan A tényállások fajtái: Történeti tényállás: a történeti tényállás nem más, mint egy emberi magatartás büntetőjogilag releváns ismérveinek összessége. Különös törvényi tényállás: a jogalkotó az egyes életbeli helyzetekből vont absztrakciók útján meghatározza az adott bűncselekmény törvényi tényállását. Ezeket a Btk. Különös részében találjuk meg. Általános törvényi tényállás: a jogtudomány művelői a Btk. Általános részének rendelkezései valamint a Btk. Különös részében megtalálható bűncselekmények egyes törvényi tényállásai alapján elméleti úton dolgozta ki az általános törvényi tényállást. Az általános törvényi tényállás szükséges elemi (jogi tárgy, elkövetési magatartás, az általános alany, valamint a bűnösség) valamennyi bűncselekmény esetén megtalálhatók. A nem szükséges elemek (elkövetési tárgy, eredmény, okozati összefüggés, az elkövetés szituációjához tartozó elemek- elkövetés helye, ideje, módja, eszköze-- speciális alany, motívum, célzat) csak a bűncselekmények egy részénél jelennek meg. 11

12 Az általános törvényi tényállás elemei Szükséges elemek Nem szükséges elemek ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS Tárgy Tárgyi oldal Alany Alanyi oldal Jogi tárgy - általános, különös, közvetlen Elkövetési tárgy - dolog vagy személy (személy esetében passzív alany) Elkövetési magatartás - tevés, mulasztás, vegyes Eredmény, Okozati összefüggés, Szituációs ismérvek: hely, idő, mód, eszköz. Általános alannyá válás feltételei: - az elkövetéskor betöltött 14. életév,vagy 12. életév- egyes bűncselekmények esetén. - természetes személy - beszámítási képesség Speciális alany pl.: hivatalos személy, katona. Bűnösség - szándékosság - gondatlanság - motívum - célzat Jogi tárgy: az a veszélyeztetett társadalmi érték vagy érdek, amit a bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet. - általános jogi tárgy: a jogilag védett társadalmi viszonyok összessége, maga a jogrend. - különös jogi tárgy: meghatározott szempontok szerint csoportosított társadalmi értékek, érdekek. - közvetlen jogi tárgy: az a szűkebb érték vagy érdek, amelyet az adott bűncselekmény közvetlenül sért, vagy veszélyeztet. Elkövetési tárgy: az a dolog vagy személy, akire, vagy amire a bűncselekmény irányul. Ha valakinek konkrét testi mivoltát érintően valósul meg a bűncselekmény, akkor passzív alanyról beszélünk. Nem minden bűncselekmény esetében találunk elkövetési tárgyat. Elkövetési magatartás: az emberi magatartás, amely tevékenységben vagy mulasztásban nyilvánul meg, amely jogellenes, társadalomra veszélyes, és amelyet a törvény büntetni rendel. Az elkövetési magatartás megvalósulhat tevéssel, mulasztással, vagy vegyesen. Tevés aktív, míg a mulasztás passzív magatartást jelöl. Vegyes alakzatú tényállások akár tevéssel, akár mulasztással is kimeríthetőek, a jogalkotó nem minden esetben jelöli meg konkrétan a tevést vagy mulasztást. Ismertek még az un. nyitott törvényi tényállások, amelyekben az eredmény meg van jelölve, az elkövetési magatartás viszont nincs. Szituációs ismérvek: A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos tényállásban megfogalmazott körülmények. (elkövetési idő, hely, mód, eszköz, pl. hivatalos eljárás során, hatóság előtt, fegyveresen, stb.) 12

13 Eredmény: a külvilágban bekövetkezett olyan elváltozás, amelyet a törvényi tényállás leír. Azon bűncselekményeket, amelyeknek a törvényi tényállása meghatároz valamilyen eredményt materiális bűncselekményeknek nevezzük. Az eredmény lehet sértő vagy veszélyeztető típusú. A sértő eredmény biológiai vagy vagyoni sérelmet jelölhet. A veszélyeztető eredmény távoli vagy közvetlen veszélyként jelenhet meg. Azonban nem minden bűncselekménynek van eredménye, ezek az un. immateriális bűncselekmények. Fontos, hogy az eredménynek az elkövetési magatartással okozati összefüggésben kell bekövetkeznie. Az okozati összefüggések vizsgálata során elsőnek a feltételek egyenértékűségének a tanát dolgozták ki. Ezen elmélet szerint minden okozatnak oka van, ezek az okok egymással egyenértékűek, és ezek között kell megtalálni a büntetőjogi szempontok szerint releváns okokat. Később jelentek meg az un. ok kiválasztó elméletek. Ezek szerint azt az okot kell megtalálni, amely döntő minőségben határozta meg az eredmény bekövetkezését. Az elkövetési magatartáshoz bizonyos szituációs elemek kapcsolódhatnak: az elkövetés módja, elkövetés helye, elkövetés ideje, elkövetés eszköze. Ezek a bűncselekmények egy részénél nem bírnak jelentőséggel, de más részüknél akár mint alapeseti szükséges elem, akár mint minősítő körülmény jelennek meg. Okozati összefüggés: Kapcsolat az elkövetési magatartás és az eredmény között. Azaz, az eredmény az elkövetési magatartás tanúsítása miatt következik be. Alany: nem más, mint a bűncselekmény elkövetője, akit a tényállásszerű magatartásért büntetőjogi felelősség terhel. Magában foglalja a tetteseket és a részeseket. Bűncselekmény alanya csak az lehet aki: - a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét, egyes bűncselekmények esetében 12. életévét betöltötte.(lásd. Btk.16..) - beszámítási képességgel rendelkezik - természetes személy Aki beszámítási képességgel rendelkezik annak sem a felismerési képessége (felismeri a cselekmény társadalomra veszélyességét) sem az akarati képessége (felismerésének megfelelő akaratot tud kifejteni) nem hiányzik. Természetes személy: élő ember. Az általános alanyt a különös részi tényállás az aki elnevezéssel jelöli. Számos bűncselekmény van, amely tekintetében a jogalkotó az alanytól valamilyen többletismérvet specialitást- vár el. Ezeknél nevezi meg a jogalkotó az un. speciális alanyt. Az alany specialitása eredhet életkorából, hivatásából stb. Bűnösség A bűnösség nem más, mint egy pszichikai viszony, ami az elkövető cselekménye és az elkövető tudata között áll fenn. A szándékosság 7. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik 13

14 Egyenes szándékkal követi el a cselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja. Eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt, aki nem kívánja magatartásának következményeit, de azokba belenyugszik. A gondatlanság 8. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Tudatos gondatlanság: az elkövető előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság: az elkövető azért nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Egyenes szándék - magatartásának következményeit kívánja. SZÁNDÉKOSSÁG Eshetőleges szándék - magatartásának következményeit nem kívánja, de belenyugszik azokba. BŰNÖSSÉG Tudatos gondatlanság - előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. GONDATLANSÁG Hanyag gondatlanság - magatartásának lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Motívum és a célzat: Célzat: aminek az elérésére az elkövető törekszik. Motívum: egy pszichés hajtóerő, belső késztetés, ami irányítja az elkövetőt. A motívum és a célzat megjelenhet akár tényállási elemként, akár minősítő körülményként. A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK 15. Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a jogszabály engedélye, h) a törvényben meghatározott egyéb ok. 14

15 A büntethetőségi akadályoknak alapvetően két kategóriája különböztethető meg. A büntethetőséget kizáró okok valamelyikének fennállása esetén az elkövető cselekménye csupán formailag valósítja meg valamely bűncselekmény törvényi tényállását, azonban hiányzik a büntetőjogi felelősségre vonás valamely pozitív eleme, ezért a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. Büntethetőséget kizáró okok fennállása esetén az elkövető nem vonható felelősségre, mert a cselekmény csak formailag valósítja meg a törvényi tényállást. A büntethetőséget kizáró okok már az elkövetéskor fennállnak. A büntethetőséget megszüntető ok fennállása esetén a bűncselekmény megvalósul, de egy későbbi esemény vagy körülmény miatt az állam nem érvényesíti büntető igényét. A törvény a büntethetőség akadályainak rendszerében megkülönbözteti: - a cselekmény büntetendőségét és az elkövető büntethetőségét kizáró vagy korlátozó okokat, - a büntethetőséget megszüntető okokat és - a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályait, amelyek a büntethetőséget és a büntető eljárást egyaránt akadályozó okok. A cselekmény büntetendőségét és az elkövető büntethetőségét kizáró vagy korlátozó okok az elkövetéskor fennálló körülményekre tekintettel zárják ki, vagy korlátozzák a büntetőjogi felelősséget. Ezekben az esetekben a bűncselekmény fogalmának valamelyik eleme (tényállásszerűség, társadalomra veszélyesség, vagy bűnösség) hiányzik. Az elkövető büntethetőségét és a cselekmény büntetendőségét kizáró vagy korlátozó okok olyan körülmények, a./ amelyek miatt a cselekmény már az elkövetéskor sem büntetendő, azaz társadalomra veszélyessége kizárt. A cselekmény büntetendőségének hiánya automatikusan kihat minden elkövetőre, ezért ezek az okok a büntetőjogi felelősség objektív akadályai, melyek a büntetendőséget egészében kizárják, a büntetendőséget csupán korlátozó szabályt nem fognak tartalmazni. E csoportba sorolandó a jogos védelem, a végszükség, valamint a jogszabály engedélye. b/ amelyek miatt a büntetendő cselekmény elkövetője már az elkövetésekor sem büntethető. Ez esetben szubjektív természetű kizáró okok zárják ki vagy korlátozzák az elkövető bűnösségét. Szemben az objektív okokkal, a szubjektív ok fennállását elkövetőnként, egyedileg kell vizsgálni. Ide sorolhatóak, a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer, és a fenyegetés, valamint a tévedés. A Btk. felsorolásában nem szerepelnek olyan akadályok mint pl. a sértett beleegyezése, megengedett kockázat vállalás, házi fegyelmi jog gyakorlása, orvosi kötelesség teljesítése,sértett beleegyezése stb.( Btk.-ban nem nevesített kizáró okok ). Ezeket a törvényben nem szereplő kizáró okokat a bírói gyakorlat alakítja. A gyermekkor 16. Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1) (2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a rablás [365. (1) (4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2) (3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a 15

16 tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Az életkornak meghatározó jelentősége van a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából. A büntetőjogi felelősséget, a bűncselekmény alanyává válást kizárja a gyermekkor. A törvény a büntethetőség alsó életkori határát főszabály szerint az elkövető tizennegyedik életévében határozza meg. A taxatívan felsorolt bűncselekmények elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre, a megfelelő belátási képesség meglétének esetére. Ennek megítélése igazságügyi elmeorvos szakértői szakkérdés. A 14. életévét be nem töltött elkövetővel szemben legsúlyosabb szankcióként 1-4 évig terjedő tartamú javítóintézeti nevelést határoz meg a törvény, megkülönböztetve ezáltal is a fiatalkorú elkövetők körén belül e fiatalabb korosztályt. A kóros elmeállapot 17. (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 18. A 17. nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. A kóros elmeállapot megállapításának kérdése orvos szakértői feladat. A szakértőnek kell választ adni arra, hogy az elkövetéskor fennállott-e az elmeműködés kóros állapota és ha igen, az milyen fokban érintette az elkövető felismerési és akarati képességét. A jogalkotó kizárja a kóros elmeállapotra vonatkozó büntethetőséget kizáró okok alkalmazását olyan személy esetében, aki önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el a cselekményt. Vagyis olyan személy esetében, aki úgy fogyaszt tudatmódosító hatású anyagot, hogy annak hatásaival tisztában van, nem beszélhetünk ezen büntethetőséget kizáró okokról. A kényszer és a fenyegetés 19. (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. Kényszer vagy fenyegetés esetén az elkövető (aki a kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll) felismeri a cselekménye társadalomra veszélyességét, de nem tud rajta kívülálló ok miatt felismerésének megfelelő akaratot képezni. Kényszer: az ember testére gyakorolt fizikai ráhatás Fenyegetés: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.( ) A tévedés 20. (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. 16

17 Tévedésről akkor beszélünk, ha az elkövető tudattartama nem felel meg a valóságnak, de ő a saját képzetét valóságosnak tartja. Ténybeli tévedésről van szó abban az esetben, ha a konkrét bűncselekmény Különös részi tényállásának valamely tárgyi oldali ismérvét a tényállásszerű cselekményt megvalósító személy tudata az elkövetéskor nem fogja át. Ténybeli tévedés esetén az elkövető az elvárható gondosság ellenére sem tudott valamilyen tényről. A Társadalomra veszélyességben való tévedés három módon valósulhat meg: 1. az elkövető tévesen feltételezi a társadalomra veszélyességet kizáró ok fennállását. 2. a keretdiszpozíciót kitöltő jogszabály tartalmát illetően téved. 3. téves hatósági tájékoztatást kap. Az elöljáró parancsa 130. (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel. Az elöljáró jogosult arra, hogy az alárendeltek tevékenységét parancs kiadásával is irányítsa. A parancs lényegében meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás, amely konkrét személynek vagy személyek meghatározott körének adható ki. A parancsot adó ugyanakkor felelősséggel tartozik a parancsáért. A jogos védelem 21. Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. 22. (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy 17

18 c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. (4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. Jogos védelem intézménye esetén a jogtalan támadással szemben jogos védekezés áll. A támadás rendszerint erőszakos magatartás, többnyire személy ellen irányul, de javak ellen is irányulhat. A támadás további jellemzője, hogy a bűncselekmény avagy bűncselekményi alakzattal rendelkező szabálysértés törvényi tényállását meríti ki. A megtámadott személy akkor jár el jogosan, ha cselekménye amely szintén kimeríti formailag egy bűncselekmény törvényi tényállását- a támadás elhárításához szükséges. A jogellenes cselekmény következményeit a támadónak, azaz a jogellenes magatartást kifejtőnek kell viselnie. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a támadót valamilyen sérelem éri, annak következményeiért a védekező nem tehető felelőssé. A megtámadott védekező cselekménye formailag megvalósítja a Btk. Különös részének valamelyik tényállását. Aki jogos védelmi helyzetben cselekszik formailag jogellenes cselekményt hajt végre, de ez a cselekmény nem veszélyes a társadalomra. Jogos védelmi helyzetben a támadás már megkezdődött, vagy annak bekövetkezése nagyon közeli, vagyis térben és időben a támadás azonnali megindulásától lehet tartani. Fontos, hogy a támadásnak jogtalannak, valamint az elhárító cselekménynek szükségesnek kell lennie. Akkor beszélhetünk szükségességről, ha a támadás jellege ill. egyéb körülmények ezt indokolttá teszik. A védekezés során az elhárító cselekménynek arányban kell állnia a támadó cselekménnyel. Ez alól egyetlen kivétel van, ha a támadás a védekező élete ellen irányul. Az elhárító cselekmény csak a támadás (vagy annak fenyegetése) ideje alatt állhat fenn. A törvény a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és megdönthetetlen törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor már a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget, a védekezés szükséges mértékének a túllépésére. Az éjjel történő elkövetésnek, általában az este 11 és hajnal 5 óra közötti cselekmények minősíthetőek. A fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan való elkövetés meghatározására a törvény 459..(1) bekezdés 5.,6.,illetve 3.pontja alatti, fogalom meghatározások irányadók. A jogalkotó kitér a túllépés eseteire is. A jogos védelmi helyzetben cselekvő személy nem minden esetben ismeri fel az elhárítás szükséges mértékét, hiszen az ijedtségben vagy menthető felindulásban fejti ki védekező tevékenységét. A korábbi szabályozás szerint egyes esetekben a megtámadott részéről elvárható volt, hogy a jogtalan támadás elöl térjen ki (vagyis ha egyéb körülmények nem zárták ki, általában elvárható volt a kitérés, ha a hozzátartozót felmenője, testvére, házastársa részéről intézett vagy közvetlenül fenyegető támadás éri, vagy ha a támadó súlyosabb fokban kóros elmeállapotú). A megváltozott társadalmi körülmények (különösen a családon belüli erőszak kérdése) már nem teszik indokolttá a megtámadott személy védekezésének ilyen korlátozását. A megelőző jogos védelmi helyzet jogintézménye, a védekező vagy más személye és javai elleni jogtalan támadás megelőzésére irányul. Ebben az esetben a jogtalan támadással szemben az azt elhárító cselekmény áll, valamilyen megelőző jogos védelmi eszköz. 18

19 Ilyen eszköz alkalmazásának három feltétele van: - az eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására; - az eszköz alkalmazása során csak a jogtalan támadó szenvedjen sérülést; - az eszköz alkalmazója megtett az adott helyzetben minden tőle elvárhatót a sérelem elkerülése érdekében. Abban az esetben, ha az eszköz alkalmazása során nem a jogtalan támadót éri sérelem, hanem egy vétlen személyt, akkor emiatt a védekezőt terheli a felelősség. A végszükség 23. (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. (3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége. A végszükség hasonló a jogos védelemhez, különbség azonban, hogy még a jogos védelemnél jogtalan támadással szemben védekezik valaki, addig a végszükségben cselekvő személy véletlenül keletkezett, vagy más személy által teremtett veszélyt hárít el. Végszükség esetén a veszélyhelyzet nem közvetlenül személytől eredő támadás elhárítására irányul, hanem egy olyan másként el nem hárítható veszélyt jelöl, aminek előidézése nem róható az elhárító személy terhére. Általában valamilyen katasztrófa helyzetből történő mentési helyzetet értünk alatta. Közvetlen a veszély, ha a károsodás lehetőségének bekövetkezése azonnal fenyeget. Másként el nem hárítható a veszély, ha a végszükségben cselekvő magatartásán kívül az elhárításra más lehetőség nincs. Fontos, hogy nem beszélhetünk végszükségről, ha a veszélyhelyzet előidézése az elkövető terhére róható. Itt is szükséges elem az arányosság kérdése. A túllépésre hasonló szabályok irányadóak, mint a jogos védelem esetén. Nem hivatkozhat viszont végszükségre az, akinek a veszély vállalása hivatásbeli kötelessége. A jogszabály engedélye 24. Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. A jogszabályon alapuló engedélynek két fajtája van: az absztrakt és a konkrét engedély. Az absztrakt engedély közvetlenül a jogszabályból fakad. A konkrét engedélyt viszont az arra hivatott szerv esetenként adja meg. A jogalkalmazó azt vizsgálja, hogy létezik-e olyan jogszabály amely az előírást tartalmazza, illetve az engedélyt megadja. Ha ilyen szabály létezik, a cselekmény társadalomra veszélyessége kizárt. A Btk.-ban nem nevesített kizáró okok: Megengedett kockázatvállalás: ez valamilyen társadalmilag hasznos cél érdekében történő kockázatvállalást jelenti. A megengedett kockázat vállalás magában hordozza valamilyen sérelem lehetőségét, de a társadalmilag előnyös végeredmény elérését is. Büntetőjogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy volt-e reális esély a társadalmilag hasznos cél elérésére illetőleg a hasznos eredmény elérése a kockázatvállalás nélkül kizárt lett volna vagy lényegesen kisebb eredményeket tett volna lehetővé. 19

20 Orvosi kötelezettség teljesítése: A törvényben meghatározott esetekben, bizonyos orvosi beavatkozások a beteg beleegyezése nélkül is végrehajthatóak. Házi fegyelmi jog gyakorlása. Fegyelmi jog csak a szülőt és a pedagógust illeti meg. A szülő kizárólag a tettleges becsületsértésig élhet ezen jogával, és csak akkor ha ezt társadalmilag elfogadott nevelési célból teszi. A kényszerítésnek és a személyi szabadságtól való megfosztásnak is fegyelmezési célra kell irányulnia. Ezek a fegyelmező magatartások nem lehetnek rendszeresek, megalázó jellegűek és nem veszélyeztethetik a kiskorú egészséges fejlődését. Pedagógus még tettleges becsületsértést sem követhet el, kizárólag szóbeli becsületsértést és személyi szabadságtól való rövid idejű megfosztást követhet el és csak kizárólag nevelési cél érdekében. Sértett belegyezése. Jogainak sérelmébe nem minden személy egyezhet bele. Kizárt a sértett beleegyezése, ha az a 14. életévét nem töltötte be, cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, vagy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzik. A belegyezésnek önkéntesnek, egyértelműnek és komolynak kell lennie. A vagyoni jogokról való lemondás csak olyan személytől származhat, aki a vagyoni joggal rendelkezik. Az életről való lemondás körében csak az önkéntes passzív eutanázia körében van lehetőség és csak akkor, ha annak a törvényi feltételei fennállnak. A testi épség sértésébe való beleegyezés esetében annak valamilyen társadalmilag hasznos célra kell irányulnia. Ilyen cél lehet a sporttevékenység vagy az orvosi beavatkozás. Orvosi beavatkozás feltétele, hogy a beteg a jogszabályok szerint ahhoz hozzájáruljon. Sporttevékenység esetében akkor kizárt a büntethetőség, ha a sérülést elismert versenysport közben, nem szándékosan, a versenyszabályzat szerint lebonyolított mérkőzésen okozzák. Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya: a./ magánindítvány hiánya b./feljelentés hiánya c./a legfőbb ügyész döntésének hiánya d./a mentelmi jog felfüggesztésének hiánya e./diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI 30. A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza a) a magánindítvány, b) a feljelentés hiánya. A magánindítvány hiánya 31. (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. (3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. (4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. (6) A magánindítvány nem vonható vissza. 20

21 Magánindítvány: Néhány bűncselekmény esetében a jogalkotó nem akarja feltétlenül érvényesíteni az állam büntetőjogi igényét. Ezen bűncselekmények tekintetében a sértettre bízza, hogy akarja e az elkövető felelősségre vonását vagy sem. Magánindítvány hiánya esetén a bűncselekmény valamennyi törvényi ismérve megvalósul, de hiányzik az elkövető felelősségre vonását eredményező eljárás megindításához és lefolytatásához a törvény által megkövetelt további feltétel, vagyis a meghatározott személy akaratnyilatkozata. A magánindítvány a sértett azon akaratnyilatkozata, amelyben kéri az eljárás lefolytatását, az elkövető felelősségre vonását. pl.: könnyű testi sértés, zaklatás, rágalmazás, becsületsértés stb. A feljelentés hiánya: 32. Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető. Az általános szabályok szerint bűncselekmény elkövetése miatt bárki tehet feljelentést. Egyes bűncselekmények esetén azonban csak a meghatározott hatóság feljelentése alapján indítható eljárás. Ilyen pl.: Btk (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Btk.274. Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK 25. A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. Az elkövető halála: az elkövető halála kizárja vele szemben a büntetőjogi igények érvényesítését. Büntetőjogi felelősségre nem vonható. A büntethetőséget megszüntető okok körében az ügy jogerős befejezése előtt bekövetkezett halálnak van jelentősége. A büntethetőség elévülése 26. (1) A büntethetőség a (2) (3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. (2) Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. 21

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG

2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK II. FEJEZET A MAGYAR BÜNTETÕ JOGHATÓSÁG Ü G Y É S Z S É G I K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 7. szám MELLÉKLET 1 2012. évi C. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl* Az Országgyûlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogainak, továbbá az

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I.

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog 1. 2013/2014. tanév, 2. félév

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól)

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 5 1.1 Jog fogalma 5

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK - egyetemi jegyzet az SZTE BMI hallgatói számára - TARTALOM ELŐSZÓ I. rész JOG - BÜNTETŐJOG - BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY 1. A jog fogalma, a jogforrási hierarchia 2. A

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Záróvizsga felkészítő

Záróvizsga felkészítő Dr. Gula József egyetemi docens Záróvizsga felkészítő 2015.03.18. NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG Szűkebb értelemben vett nemzetközi büntetőjog A nemzetközi bűnügyi együttműködés intézményei közönséges bűnügyekben

Részletesebben

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik.

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. Az általános rész meghatározza a törvény célját, feladatát, büntethetőség

Részletesebben

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet

Részletesebben

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat)

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Bevezető Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Az elmúlt időszakban két alkalommal módosították a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

2012. évi C. törvény Hatályos:

2012. évi C. törvény Hatályos: 2012. évi C. törvény Hatályos: 2014.05.06-2014.06.30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,

Részletesebben

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR III. a 2014. április 12-i konzultáció anyagához (A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai II. A bőncselekmény megvalósulási szakaszai. A bőncselekmény elkövetıi.) Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Általános jogi ismeretek II. Büntetőjog

Általános jogi ismeretek II. Büntetőjog Általános jogi ismeretek II. Büntetőjog Dr. Sántha Ferenc Miskolci Egyetem ÁJK 2014. TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi. I. Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A büntethetőséget kizáró okok

A büntethetőséget kizáró okok 2010. 10.09. A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai Büntethetőséget kizáró okok Büntethetőséget megszüntető Az eljárás lefolytatásához okok szükséges feltétel hiánya Btk. 22. Btk. 32. Eljárás jogi természetű

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Büntetőjogi felelősség a sportjogban

Büntetőjogi felelősség a sportjogban Büntetőjogi felelősség a sportjogban Szerkesztette: Dr. Madai Sándor Szerző: Dr. Madai Sándor Lektorálta: Dr. Sántha Ferenc Felelős Kiadó: Campus Kiadó, Debrecen Kézirat lezárva: 2015. november 20. ISBN

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

Polgári eljárásjog I-II. Kommentár a gyakorlat számára - Harmadik kiadás (szerk. Petrik Ferenc) RÉSZ

Polgári eljárásjog I-II. Kommentár a gyakorlat számára - Harmadik kiadás (szerk. Petrik Ferenc) RÉSZ Polgári eljárásjog I-II. Kommentár a gyakorlat számára - Harmadik kiadás (szerk. Petrik Ferenc) RÉSZ ELSŐ RÉSZ ALAPVETÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS AZ ALAPELVEK 1-6. SZERZŐ MÁSODIK RÉSZ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Általános jogi ismeretek III.

Általános jogi ismeretek III. Általános jogi ismeretek III. Prof. Dr. mult. Gellér Balázs József ELTE ÁJK Büntetőjog fogalma Objektív büntetőjog (ius poenale): a büntetőjog azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák: (1) mely

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez Mészáros Ádám büntetőjogász, szabályozási szakjogász, Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatárs Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alapító tag Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1978. évi IV. törvény 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 A 2010.01.13. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben