A büntethetőséget kizáró okok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A büntethetőséget kizáró okok"

Átírás

1 A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai Büntethetőséget kizáró okok Büntethetőséget megszüntető Az eljárás lefolytatásához okok szükséges feltétel hiánya Btk. 22. Btk. 32. Eljárás jogi természetű A büntethetőséget kizáró okok 22. A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e)(2006. július 1jével hatályon kívül helyezték: a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka) f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya (bár inkább eljárás lefolytatásához szükséges feltétel - Btk. és Be. is szabályozza) i) a törvényben meghatározott egyéb ok. - már az elkövetés megvalósulásakor sem jön létre bcs. - formálisan kimeríti a tényállást, mégsincs következmény A büntethetőséget kizáró okokat a jogirodalom általában három csoportra osztja, nevezetesen: - beszámítást kizáró, - a bűnösséget kizáró, illetve - a cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok csoportjára. I. a beszámítást kizáró okok közös jellemző: hiányzik a bcs. alanya a gyermekkor (23. Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be) a kóros elmeállapot (24. (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.) a kényszer és a fenyegetés (26. (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.) a Btk ának (2) bekezdése szerinti jogos védelem (Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.) a Btk ának (2) bekezdése szerinti végszükség (Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.) II. a bűnösséget kizáró okok 1

2 a tévedés 27. (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. A tévedés a szándékos bűnösséget zárhatja ki, de amennyiben a tévedést gondatlanság (g) okozta, és a törvény a g-ból eredő elkövetést is büntetni rendeli, a g bcs.-ért az elkövetőt felelősség terheli. az elöljáró parancsa 123. (1) Nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel. Speciális, kizárólag katonákra vonatkozó: eszerint nem büntethető a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kiv., ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bcs.-t követ el. III. a társadalomra veszélyességet kizáró okok közös: ezek a bj-i felelősséget kizárólag objektív szempontok alapján nem teszik megállapíthatóvá körük igen széles, illetve a jogrend más területeiről is származhatnak jogrend egységének elve: ha egy jogszabály engedélyez egy tevékenységet, az annak megfelelő magatartás nem lesz büntethető - azaz bizonyos esetekben a törvényi tényállást egyébként teljes egészében kimerítő cselekmény megvalósítását a jogrend megengedi, és ezt nem feltétlenül a bj-nak kell tartalmazni, az engedély más jogág területéről is származhat - a Btk. által szabályozott okok a Btk ának (1) bekezdése szerinti jogos védelem (Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.) a Btk ának (1) bekezdése szerinti végszükség (Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.) a Btk. Kül.Részében szabályozott egy bcs-re vonatkozó kizárási ok pl. : Önkényuralmi jelképek használata, 269/B. (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet (2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. - a Btk. által nem szabályozott kizáró okok a sértett beleegyezése a fegyelmezési jog gyakorlása a jogszabály engedélye a megengedett kockázatvállalás 2

3 A kóros elmeállapot 24. (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 25. A 24. rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. - a beszámítási képességet zárja ki vagy zárhatja ki A nem beszámítható elkövető cselekménye nem bűncselekmény, de vele szemben - meghatározott feltételek esetén - intézkedések: kényszergyógykezelés és elkobzás, vagyonelkobzás alkalmazásának lehet helye. A beszámítási képesség pszichológiai ismérvei: a felismerési képesség, valamint a cselekmény következményeinek előrelátása, ún. értékelési képesség az akarati képesség=az akarat képzésére és az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására való képesség A belső, ún. biológiai okok gyűjtőfogalma a kóros elmeállapot. (Külső okok a kényszer és a fenyegetés.) Egymagában egyik biológiai okból sem következik a felismerési vagy akarati képesség hiánya (korlátozottsága), ilyen összefüggésüket az adott cselekményre nézve kell kimutatni. - A beszámítási képesség vizsgálatakor minden esetben a konkrét cselekménnyel összefüggésben kell feltárni az elkövetéskori konkrét tudatállapotot, azaz a megvalósított elkövetési magatartás viszonylatában kell fennállnia. Kérdésében, mint különleges szakértelmet igénylő elmeorvosi szakkérdésben a bíróság szakértő kötelező igénybevétele után dönt.(a terhelt elmeállapotának vizsgálatánál két szakértőt kell igénybe venni (Be.)) A beszámítási képesség teljes hiánya esetén a cselekmény nem bűncselekmény. Az elkövető nem büntethető. A 24. (1) példálódzó felsorolás: - elmebetegség: pl. skizofrénia, paranoia, mániás depresszió, bénulásos elmezavar - gyengeelméjűség: debilitás - imbecillitás - idiotizmus - szellemi leépülés: Parkinson-kór, Alzheimer - tudatzavar: pl.: ún. rövidzárlati cselekmények - de csak a kóros indulat által kiváltott - a fiziológiás indulat nem 24. pl.: erős felindulásban emberölés személyiségzavar: pszichopátia A büntetőeljárást (a továbbiakban. be.) a beszámíthatatlan elkövetővel szemben is le kell folytatni, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek. 3

4 (Ha a bcs. elkövetésekor az elkövető (legalább korlátozottan) beszámítható volt, de utóbb lesz elmebeteg, a be.-t fel kell függeszteni. A felfüggesztés a terhelt felgyógyulásáig vagy az elévülés bekövetkeztéig tart. Ha a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt kóros elmeállapotúvá válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az IMEI-ben (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) kell őt elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít.) Ez szakértői kérdés: ügyész/bíró köteles kirendelni igazságügyi szakértőt. A gyakorlatban általában: súlyos - közepes - enyhe fokú korlátozottságot állapít meg a szakértő. Ez általában enyhítő körülmény, és lehetőség adódhat a korlátlan enyhítésre is. BH 1993/132.: Nincs kihatással a beszámítási képességre az elkövető primitív személyisége, ha az gyengelméjűségként nem értékelhető. BH1992/217.: A beszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapotban lévő vádlott esetében a bíróságnak az elkövetés konkrét - tárgyi - körülményei alapján kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett emberölés állapítható meg. BH 1983/61.:Szakértőt kell igénybe venni, ha az eljárás adatai arra utalnak, hogy a vádlott a bűncselekményt szellemi leépülésben jelentkező kóros elmeállapotban követte el. A kényszergyógykezelés 74. (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. (3) A kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. (4) A kényszergyógykezelést a (3) bekezdésben meghatározott tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. lényege: gyógyító jellegű intézkedés, amelynek célja a kóros elmeállapotú elkövetők gyógyítása, kezelése és ennek révén a bűnismétlés veszélyének kiküszöbölése A törvény szövegéből következően alkalmazhatóságának 4 (együttes) feltétele van: 1) személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény elkövetése pl.: emberölés, testi sértés, emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, erőszakos nemi közösülés, rablás, garázdaság, közveszélyokozás de! nem alkalmazható pl.: lopás, sikkasztás, rágalmazás, stb. esetén 2. az elkövető az elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető ez tehát szakértői kérdés nem vonható ide, ha az elkövető beszámítási képessége csupán korlátozott (ennek a büntetés kiszabása és végrehajtása során lehet jelentősége) 3. a bűnismétlés veszélye: erről is a szakértő nyilatkozik 4

5 4. büntethetőség esetén 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni A kényszergyógykezelés időtartama: a bír. nem határozza meg (egyébként eljárásjogilag ilyenkor felmentő ítéletet hoz) akkor kell megszüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn Végrehajtása: Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet BH-k: BH 1989/257: Az elmebetegséggel egyenértékű kóros személyiségzavar esetén a vádlott felmentése az eö. kísérletének és a magánlaksértésnek a vádja alól, valamint kényszergyógykezelésének elrendelése. BH 1987/423: Kgyógy. elrendelésének nincs helye, ha a kóros elmeállapotú terhelt által elkövetett bcs. g-ból elkövetett vétség. BH1982/452: Nem kerülhet sor a kényszergyógyk. elrendelésére azzal a kóros elmeállapotú személlyel szemben, aki könnyű ts. vétségét követi el. 25. Önhibából eredő ittas vagy bódult állapot értékelése Az ittas és bódult állapot fogalmilag tudatzavart jelent. (Az ilyen állapotban elkövetett cselekményekért azonban az elkövető beszámítási képességének hiánya ellenére teljes bj-i felelősséggel tartozik (úgy kell tekinteni, mintha beszámítási képessége lenne), ha pedig a beszámítási képessége korlátozott, a büntetését nem lehet korlátlanul enyhíteni) A szokványos ittasságtól megkülönböztetjük az ún. kóros (patológiás) ittasságot (részegség). A szokványos ittas állapot (más néven eseti típusos részegség) a felismerési és akarati képességet többnyire csak korlátozza, de nem zárja ki, pl. felfokozott önérzet, csökkent kritikai készség, indulati fékek lazulása az alkohol hatására, ami bcs. elkövetéséhez vezethet, de ez nem teljesen énidegen. Egyébként a szokványos ittasság tehát többnyire nem zárja ki, csupán korlátozza a beszámítási képességet. A patológiás részegség: viszonylag kis mennyiségű alkohol után az elmebetegség tünetei jelentkeznek. Abortív patológiás részegség: ugyanez-a fenti csökevényes állapota, de korlátozott mértékben Az ittas állapot előfordulási formái eseti típusos részegség kóros (patológiás) részegség kóros részegség csökevényes alakzata (abortív patológiás részegség) Az elkövető felelőssége A Btk.24. (1), ill. (2) bek. nem alkalmazható felmentésnek van helye 24. (2): a cselekm.t a kimerített tvi tényállás szerint kell minősíteni, de a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet Az idült alkoholista ittas cselekménye Szakértői véleménytől függően a Btk. 24. (1), ill. (2) bek. alkalmazható- azaz, ha elmebeteg tünetek: 24. (itt indifferens, ha önhibából lett elmebeteg) Kóros elmeállapotú személy ittas cselekm.e Szakértői véleménytől függően a Btk

6 (1), ill. (2) bek. alkalmazható, mindesetre a 24. megelőzi a 25 -t A kábítószerek és a kábító hatású anyagok szinté tudatzavart okoznak. Nincs azonban "szokványos" kábítószertől bódult állapot, hanem különböző bódult állapotok vannak. Közös: azonos elbírálás alá esnek a szokványos ittassággal. Gyógyszerek és alkohol együttes fogyasztása esetén az ittas állapot lefolyása eltérhet a szokásostól. Ezért adott esetben vizsgálni kell, hogy a pszichopatológiai tünetek alapján megállapítható-e kóros ittasság. A 25. olyan tudatzavarról rendelkezik, amelyért az elkövető - más tudatzavartól eltérően - felelőssé tehető. Önhibájából kerül ilyen állapotba az, aki szándékosan vagy gondatlanságból idézi elő ezen állapotát. Nem zárja ki az elkövető önhibáját, ha más személyek ösztönzésére, biztatására vagy vlmilyen rendkívüli alkalomból ivott. Csak akkor nincs önhiba, - ha nem tudom, hogy alkohol, vagy - azt nem hogy milyen erősségű: ilyenkor nincs bj-i felelősségrevonás. Általában az g-ként értékelendő, ha tévedett a saját tűrőképességét illetően. (Kizárja az önhibát, ha pl. a tudtán kívül öntöttek tömény szeszt az italába.) A szokványos részegségtől minőségileg eltérő kóros ittassággal kapcsolatban az elkövető önhibáját nem kell vizsgálni, az ilyen állapotot a 24. (1) és (2) bek. alapján kell elbírálni. A rendszer: tipikus részegség: (1) nem 24. (2) sem atipikus részegség: patológiás: 24. (1) abortív pat.: 24. (2) Az abortív patológiásnál: valójában nincs bűnösség, így a sz ill. g-t illetően a TÁRGYI oldalt kell vizsgálni, hogy azok miként valósultak meg, és ez alapján tudom eldönteni, hogy sz vagy g.- a külvilágban megjelenő elemek alapján Az ittasság megítélésénél irányadó a III. számú Büntető Elvi Döntés (ún.: BED) az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményekért való felelősségről "Ha a cselekményt önhibából eredő és a Btk ának (1) bekezdése szerinti tudatzavart okozó ittas vagy bódult állapotban követik el - s ez a Btk a értelmében az elkövető javára figyelembe nem vehető - a cselekmény annak tárgyi oldalához képest minősülhet sz vagy g-ból elkövetett bcs-ként. BH 2000/432: Az önhibából eredő kábítószer-fogyasztás következtében előállt zavart - hallucinatórius - állapot önhibából eredő bódult állapot, és az annak hatása alatt elkövetett 6

7 cselekmény megítélésére nem a Btk a, hanem 25. -a vonatkozik, ezért a szóban levő állapot büntethetőséget kizáró okként nem értékelhető. BH 1997/565: Ha az elkövető az eö. kísérletét megvalósító cselekményét az önhibájából eredő ittas állapotban követi el, a sz-ság egyenes vagy eshetőleges formája tekintetében a cselekmény tárgyi oldalának a jellemzői alapján kell állástfoglalni. Ue. a BH 1993/73: Az önhibájából eredően szeszes ital hatása alatt tudatzavart állapotban levő elkövető esetében a szándékosság, illetőleg a g fennállása kérdésében a tárgyi tényezők alapján kell állást foglalni. Kényszer és fenyegetés (26.) 26. (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. Amint azt már említettem: 1.külső okként zárja ki vagy korlátozza a beszámítási képességet. (A kényszer és fenyegetés az elkövetőt a külvilágból érő olyan hatás, amely alkalmas annak elérésére, hogy az elkövetőt az egyébként helyes felismerésének megfelelő magatartást ne tanúsítson. A kényszer és fenyegetés a cselekvési akaratot és nem a tudati felismerést befolyásolja, azaz az akarati elem hiányzik. 2. A tudati felismerést nem, csak az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítására való képességet befolyásolják. 3. A hatásuk alatt álló nem azt a magatartást tanúsítja, amit egyébként - ezek hiányában - kifejtene. KÉNYSZER: bírói gyakorlat: az emberi testre gyakorolt olyan fizikai ráhatás, amely meghatározó erejű, rendszerint erőszakban nyilvánul meg, de eltérő eset is lehet, pl. ha valakit bezárnak, vagy mozgássérültnek elveszik a segédeszközét stb. FENYEGETÉS: Értelmező rendelkezések: 138. E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése (TÁRGYI OLDAL), amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen (ALANYI OLDAL)- adott személytől függ, pszichikai ráhatás. Fajtái: akaratot megtörő (vis absoluta) - a kényszer bénító jellegű, a fenyegetés ún. kvalifikált fenyegetés pl.: erőszakos közösülésnél (Kizárttá, lehetetlenné teszi, hogy a célzott személy a saját akaratának megfelelően cselekedjék. Ezekben az estekben a k, f hatása alatt álló személy nem büntethető. A k-t, fenyegetést alkalmazó személy ilyen esetben közvetett tettesként felel az elkövetett cselekményért. akaratot hajlító (vis compulsiva): az ellenállás nem lehetetlen, de a hatása alatt álló végülis az akaratával ellentétes magatartást tanúsít esetén korlátlan enyhítésnek van helye a kényszer, illetve fenyegetés alkalmazója felbujtóként felel BH1998/111: Az eö. elkövetője részéről nyomban az ölési cselekmény vh-a után annak kilátásba helyezése, hogy az ölési cselekménynél jelen lévő fk.személyt is megöli, ha az a 7

8 bcs. nyomait nem tünteti el: olyan fenyegetés, amely kizárja a fk. büntethetőségét az eö.sel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás btte vonatkozásában. Jogos védelem (29. ) 29. (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. (3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 29/A. Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. - új Az (1) bek. szerinti jogos védelem a tsdra veszélyességet kizáró, a (2) bek a beszámítási képességet kizáró, és így büntethetőséget kizáró ok. Megállapíthatóságának feltételei: - a jogtalan támadás - az elhárítás szükségessége - az elhárítás arányossága - a támadás és az elhárítás időbeli egybeesése A jogtalan támadás rendszerint, de nem szükségképpen erőszakos magatartás: - többnyire személy elleni (élet, testi épség, nemi szabadság elleni) - de irányulhat javak ellen is (rongálás, lopás - pl. ez nem erőszakos, de jogtalanul támadó mgts.) és - irányulhat a közérdek ellen is (közveszélyokozás) Szükséges:Az elhárító cselekmény is bcs., de a jogtalan támadás elhárításához szükséges. de pl.: BH 1984/173: tettleges becsületsértéssel fenyegető magatartással szemben nem tekinthető szükséges elhárításnak az életveszélyes sérülést okozó erőteljes bántalmazás Már nincs kitérési kötelezettség.pl: felmenő, testvér, házastársnál volt Arányos: azt jelenti, hogy az elhárító cselekmény nem idézhet elő lényegesen súlyosabb sérelmet, mint amilyet a jogtalan támadás okozott volna (Azt, hogy mi tekinthető lényeges túllépésnek, az eset összes körülményeinek értékelése folytán állapítható meg. Ebben a vonatkozásban különösen jelentős a bírói gyakorlat figyelemmel kísérése.) A védett jogtárgy egyenértékűségére figyelemmel az ítélkezési gyakorlat szerint az arányosság vizsgálata szükségtelen - az élet ellen irányuló, -a nemi szabadság elleni erőszakos támadás esetén. Ún. védő-óvó berendezések alkalmazásának problémája: 29/A. ún. megelőző jogos védelem, ami tkp. előkészület a védelemre 8

9 -a közérdek védelmére ez nem terjed ki feltételei: - nem lehet alkalmas az élet kioltására - a jogtalan támadónak kell sérelmet szenvednie -a védelmi eszköz alkalmazójának a sérelem elkerülése érdekében mindent meg kell tennie, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt BH2001/353: A sértettnek a vádlott testi épsége ellen intézett kitartó és sorozatos támadása, ill. a támadással közvetlenül fenyegető jogtalan magatartása esetén a megtámadott részéről a jogos védelmi helyzet fennáll, és nem tekinthető az arányossági követelmény megsértésének, ha a vádlott a védekezés során a s kezéből kicsavart késsel a sértettet a combján megszúrja, ami a verőér sérülése folytán annak a halálát eredményezi. BH2000/42: Jogos védelem folytán nem büntethető a hivatásos vadász, aki az élete ellen intézett jogtalan támadást az orvvadász életének kioltásával hárítja el. BH1999/343: Jogos védelem címén a vádlott felmentése indokolt, ha a vele szemben erőfölényben lévő és őt késsel megsebző sértett kitartó, életét fenyegető támadását a sértett feje irányába leadott fejszecsapással hárítja el. BH1997/55: A korábban súlyos koponyasérülést szenvedett és koponyacsont-anyaghiánnyal gyógyult vádlott fejének sérült részét a lépcső fokához ütögető s (aki a vádlott sérüléseiről tudott), a vádlott élete és nem csupán testi épsége ellen intéz támadást, ezért ha a vádlott a támadást úgy hárítja el, hogy a s nyakkendőjét megszorítva a fulladásos halálát okozza: jogos védelmi helyzetben cselekszik és annak kereteit sem lépi túl. BH 1997/322: Az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből túllépő vádlott felmentése jogos védelem címén az eö. bttének vádja alól, aki a lakásába jogtalanul behatoló három személy közül az egyiket lelövi, miután eredménytelenül szólítja fel őket távozásra, sőt figyelmeztető lövés leadása ellenére azok továbbra is fenyegetően lépnek fel és a menekülésnek az útját elállják. Időbeli egybeesés: BH2000/335: I. A jogos védelmi helyzet nem állapítható meg, ha a kölcsönös verekedés után a s a helyszínt elhagyva távozóban van, amikor a v utánamenve szamurájkarddal a s nyaka, ill. feje irányába sújt, amit a s reflexszerű mozdulattal úgy hárít el, hogy a kezén maradandó sérülést szenved. BH2000/187: A kölcsönös verekedés során, amikor mind2fél a jogellenesség talaján áll - a verekedésben részt vevő egyik fél érdekében történt közbelépés folytán életveszélyt okozó ts.t elkövető közbeavatkozó 3.személy tekintetében sem áll fenn a jogos védelmi helyzet, ennek folytán a büntethetőséget kizáró okra alapított felmentés vagy a büntetés korlátlan enyhítésének a lehetősége szóba sem kerülhet. BH : Az időbeli túllépésről van szó, amikor - bár korábban fennállt jogos védelem- a KülRi tvi tényállás megvalósításakor azonban a támadó a támadással már felhagyott és a további támadás veszélye sem áll fenn, ezért az időbeli túllépéskor a jogos védelmi helyzet hiánya miatt a bcs. megvalósul.(annak azonban, hogy a támadó a támadással felhagyott és további támadás sem fenyeget egyértelműnek kell lennie.) 9

10 Végszükség 30. (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége. Az (1) bek. szerinti végszükség a tsdra veszélyességet kizáró, a (2) bek a beszámítási képességet kizáró, és így büntethetőséget kizáró ok. fogalma: lényegileg veszélyhelyzet, amely számtalan módon alakulhat ki E körből csak a 3. személy jogtalan támadását kell kizárni, uis ez esetben az elhárítható magatartás nem a végszükség, hanem a jogos védelem szabályai szerint értékelendő. megállapíthatóságának feltétele: hogy a kialakult vészhelyzet ténylegesen a végszükségben cselekvő személyt, illetve javait, mások személyét, javait, vagy a közérdeket veszélyeztesse A veszély ismérvei: - közvetlennek és - másként el nem háríthatónak kell lennie Közvetlen a veszély, ha meghatározott személyeket, javakat érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezne a késlekedés a veszély későbbi előreláthatóságát megkérdőjelezné. Másként el nem háríthatóság fogalma: a végszükségben cselekvő személy részére vlmely különös részi tényállást kimerítő magatartása szükséges a veszély elhárításához, mert, vagy ténylegesen nincs más megoldás vagy van ugyan, de az kevésbé célravezető. Az arányosság kérdése: Ellentétben a jogos védelemmel végszükség csak akkor állapítható meg, ha az elhárító cselekm. kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. tehát már azonos sérelem okozása is túllépést valósít meg. BH1993/336. Végszükségben cselekszik, aki a súlyos sérüléssel járó és azonnali műtét elvégzését igénylő, balesetet szenvedett hozzátartozóját - más lehetőség hiányában - a járművét szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetve kórházba szállítja. 10

11 BH2006/1: Végszükség miatt nem büntethető, és a rongálás miatt emelt vád alól felmentése indokolt annak a terheltnek, aki - daganatos megbetegedése miatti rosszullétével sürgősségi orvosi ellátás érdekében - saját szgk.jával szállítja édesanyját kórházba, majd az 500ft - objektív lehetőségek hiányában ki nem egyenlíthető - belépési díj ki nem fizetése miatt, az előtte emelet, belépést akadályozó sorompót áttöri és ezáltal ft kárt okoz. Tévedés (27. ) 27. (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. Fogalma: ha vlknek a képzetei nem felelnek meg a valóságnak, de ő a képzeteit valósághűnek tartja A sz-os bűnösség tudati oldalának fogyatékossága: a tévedésben lévő olyan magatartást tanúsít, amit tévedés nélkül nem tett volna meg. A tévedés következménye: meghatározott fajta tévedés kizárja az elkövető bűnösségét Fajtái: jogi tévedés ténybeli tévedés társadalomra veszélyességben való tévedés A jogi tévedés esetei: - az elkövető nem tud cselekményének jogilag tiltott voltáról -az elkövető tud magatartásának jogilag tiltott voltáról, de annak minősítéséről van helytelen képzete - az elkövető csak a büntetés mértékét illetően van tévedésben lényeg: a jogi tévedés egyik esete sem mentesít a bj-i felelősség alól A ténybeli tévedés esetei - a KülRész tényállásának lényeges (konstitutív erejű) elemében való tévedés - személyben való tévedés (error in persona) - tárgyban való tévedés (error in objecto) Jogi következménye: a cselekm. minősítésekor figyelmen kívül kell hagyni azt a tényállási ismérvet, amelyben az elkövető tévedésben volt, így a cselekmény nem bcs., vagy bcs., de másként minősül, mivel a tévedés nem általánosságban büntethetőséget kizáró ok, hanem csupán annak a bcs.nek a megállapítását zárja ki, amelynek tényállási eleme tekintetében a tévedés fennállt. BH-k: 11

12 BH2000/382: Megvalósul a lopás, ha az elkövető az elkövetés tárgyától - annak helye és az elkövetés módja folytán - nyilvánvalóan tudja, hogy az eltulajdonított dolog nem tekinthető elhagyott vagy uratlan dolognak, ezért ebben az esetben a tévedésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. BH 1999/495: Az eö.nek kül.kegyetlenséggel elkövetettként megállapítására nincs alap, ha a terhelt a s fejének a testéről való levágásakor abban a tudatban volt, hogy a sértett (s) már halott. BH 1998/408: Ténybeli tévedés címén a lőfegyverrel visszaélés btte-ében a terhelt bűnössége nem állapítható meg, ha olyan légfegyver birtokába jut, amelyről nem tudja, hogy az igazgatási jszb. értelmében lőfegyvernek minősül. BH1997/271: Ha a s a valósinak látszó riasztópisztolyt lövésre emeli, és az elkövető abban a tudatban, hogy ez a fegyver valódi, a támadóját lelövi: a tárgyalás előkészítése során az elkövető ellen büntethetőséget kizáró okból - de nem jogos védelem, hanem tévedés címén - kell az eö. btte miatt indított be.-t megszüntetni. Az okozati összefüggésben való tévedés esetei: nem von maga után jogi konzekvenciákat, amennyiben az eredményt előidéző szükséges magatartást az elkövető tanúsítja sajátos esete: ELVÉTÉS (aberratio ictus): esetén az elkövető nincs tévedésben, de cselekményének a hatása nem a célba vett személyt éri, hanem valaki mást BH1992/618: Céltévesztés (aberratio ictus) esetén az elkövető támadása a célba vett személy ellen irányul, de g-a folytán az elkövetési magatartás az eredetileg megtámadni nem szándékozott személyt éri. BH 1996/239: Az okozati öf.ben való tévedés lényegtelen, és a befejezett eö.ért felel az a szülő nő, aki a gyermekét közvetlenül a szülés után fojtogatja, majd a halottnak vélt újszülöttet egy műanyag zacskóba csomagolva a szemeteskukába dobja, de nem állapítható meg, hogy a s a fojtogatás vagy a nejlonzacskóba csomagolás okozta légúti elzáródás következtében halt-e meg. A társadalomra veszélyességben való tévedés: esetén az elkövető az értékelés alapját képező tényeket helyesen ismeri, de azok összhatását helytelenül értékeli Jogi köv.e: ha a helytelen értékelésre alapos oka volt, az kizárja a büntethetőségét (ez esetben bizonyítás tárgya a tsdra veszélyesség tudatának hiánya) BH2000/238: A cselekm. tsdra veszélyessége felismerésének a hiányára eredményesen nem hivatkozhat az a közgazd.i egyetemi végzettséggel, magas szintű pénz-és hitelügyi szakismerettel, valamint több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező bank-vezérigazgató, aki tudja, hogy a hitelügyletek megkötése során a vonatkozó jsz-ok megsértésével jár el. Gondatlanság okozta tévedés: mind a ténybeli, mind a tsdra veszélyességben való tévedés esetén, ha a tévedést g okozta, úgy a g-ból eredő jogköv.ket alkalmazni kell, feltéve h a tv. a g elkövetést is büntetni rendeli 12

13 32. A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. II. A büntethetőséget megszüntető okok - a bcs. az elkövetéskor létrejön, ám utóbb egy olyan ok következik be, ami megakadályozza a büntethetőséget A büntethetőség elévülése 33. (1) A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év; b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. (2) Nem évül el a) az évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. -ában meghatározott háborús bűntettek; b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet); c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bekezdés a)-h) pontjai]; d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. (4) bekezdés, 355. (5) bekezdés a) pont]; e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. (1) bekezdés, 262. (2) bekezdés, 352. (3) bekezdés b) pont] büntethetősége. 34. Az elévülés határidejének kezdő napja a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. 35. (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be*. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli. *.azaz az elévülés nyugszik Tevékeny megbánás 36. (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. 13

14 (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. (3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. (1) vagy (2) bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el. III. Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya Az elkövetéskor a bcs. létrejön, de elmarad valamilyen feltétel, ami a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges. Pl.: mentelmi jog felfüggesztése, vagy a magánindítvány hiánya is inkább ide tartozik. 1. A magánindítvány hiánya A törvény büntethetőséget kizáró okként szabályozza, valójában eljárásjogi akadály, amely a s akaratától teszi függővé a be. megindíthatóságát (kivételes!) Be. főszabály a hivatalbóli eljárás, de kiv. ez az esetkör pl: kts., magánlaksértés, becsületsértés, lopás/sikkasztás ha hozzátartozó-ún magánindítványos bcs-k *31. (1) A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. (6) A magánindítvány nem vonható vissza. A magánindítványos bcs-ek egy része közvádas, tehát a vádemelési és vádképviseleti jogot az ügyész gyakorolja, míg a másik része magánvádas, vagyis az előzőekben említett jogosultságok a sértettet illetik meg. Az ismeretlen tettes ellen előterjesztett magánindítvány is joghatályos. kiv. hozzátartozóvagyon elleni bcs.-ekbe kell szerezni a rokon vonatkozásában is! 2. A legfőbb ügyész döntésének hiánya - a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan bcs. ek esetén, amelyek a magyar. Btk. hatálya alá tartoznak vagy - ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét a külföldi bíróság már elbírálta, de a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése vagy a be. átadása folytán járt el Ilyenkor a be-t kizárólag a legfőbb ügyész rendelheti el. 14

15 3. A kívánat hiánya A diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyes mentességet élvező személyek sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. 4. A feljelentés hiánya kivétel, mert a főszabály: bárki tehet feljelentést de: hamis vád, hamis tanúzás- csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható 5. A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya pl: országgyűlési képviselők, ombudsmanok, ÁSZ elnök, alelnökök, AB tag, bírák, ügyészek (csak időleges akadály, az elévülésbe sem számít bele) 6. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség nk-i szerződés irányadó hiányában nki gyakorlat iü.min nyilatkozata 15

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. 2 I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I.

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog 1. 2013/2014. tanév, 2. félév

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 1. 2 I. fejezet 6. 7 Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. 8 A büntetőeljárás felajánlása 8. 8 A kiadatás és a menedékjog Lezárva: 2008. január 31. 1. oldal 1978. évi IV. törvény a Büntető

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

2012. évi C. törvény Hatályos:

2012. évi C. törvény Hatályos: 2012. évi C. törvény Hatályos: 2014.05.06-2014.06.30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet 1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1978. évi IV. törvény 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 A 2010.01.13. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK

ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK ÍTÉLŐTÁBLAI HATÁROZATOK 2004 2016. JÚNIUS BÜNTETŐ ANYAGI JOG 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VASKUTI ANDRÁS) KÚRIAI BÍRÓ TANÁRSEGÉD ELTE ÁJK Btk Ítélőtáblai határozatok 2 2. időbeli hatály A Btk.

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat)

Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Bevezető Gázspray alkalmazási ismeretek polgárőrök részére (Második, átdolgozott változat) Az elmúlt időszakban két alkalommal módosították a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

Büntető elvi határozatok

Büntető elvi határozatok Szerkesztők: Dr. Berkes György Dr. Szabó Győző SUB Qöttlngen 208 396 551 Szerzők: Dr. Berkes György Dr. Katona Sándor Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kónya István 7 Dr. Rabóczki Ede 98 A 2072 Büntető elvi határozatok

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban

A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban tulajdonképpen a felelősségre vonás elkerülésének (vagy a büntetés korlátlan enyhítésének) olyan módja vagy lehetősége,

Részletesebben

1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium

1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 1. Az ügyész teendői a nyomozás befejezése után 2. A vád és a vádelv történeti fejlődésének vázlata 3. A vád jelentősége, a vádelv, a vádmonopólium 3. A vád fogalma, a vádemelés feltételei, az ügyészi

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19.

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. A helyreáll llító eljárások intézm zményes keretei az Igazságügyi gyi Hivatal tevékenys kenységének nek tükrt krében dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra

BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra BÜNTETİJOGI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK a 2014. évi tavaszi záróvizsgákra Valamennyi tételnél elvárt a Kúria (korábban Legfelsõbb Bíróság), valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó jogértelmezésének (irányelv, AB

Részletesebben

1 32 9 658 9 924 7 962 5 82 5 139 22 958 23 591 25 763 21 21 19 639 14 891 24,9 2, 17,1 24,2 25,4 31,6 36 12 41 983 46 726 32 621 31 319 26 551 2 928 3 392 3 753 2 678 2 566 2 165 Összes bűncselekmény

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. május 13-i előadáshoz Az intézkedések. A büntetés kiszabása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Igazságügyi

Részletesebben