Tisza-tó marketingkommunikációja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisza-tó marketingkommunikációja"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Tisza-tó marketingkommunikációja Készítette: Kiss Éva Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezető A Tisza-tó bemutatása Primer Kutatás Területi marketing avagy egy terület marketingszemléletű megközelítése Turisztikai trendek és tendenciák Hazai Vizeken Balaton Velencei-tó Nemzetközi kitekintő Ausztria És a Magyar Valóság A Tisza-tó marketingtevékenységének bemutatása Javaslati Csomag Összefoglalás A felhasznált irodalom jegyzéke Táblázatok és ábrák jegyzéke Melléklet 4. oldal 5. oldal 13. oldal 17. oldal 22. oldal 25. oldal 25. oldal 39. oldal 48. oldal 60. oldal 74. oldal 82. oldal 83. oldal 85. oldal 86. oldal 4

3 Bevezető Amikor legelőször felvetődött a szakdolgozati témaválasztás kérdésköre, az első pillanattól nem volt kétséges számomra, hogy miről is szeretnék írni. Úgy gondoltam, az ember akkor képes igazán eredményes munkát végezni, ha a választott téma egyértelműen motiválólag hat rá, és azért némi rálátással is rendelkezik a területet illetően. Egy, a Tisza-tó partján található kistelepülésen felcseperedvén, lehetőségem volt nyomon kísérni a régió infrastrukturális fejlődését, turisztikai jelentőségének növekedését, az akkor még gyermekcipőben járó marketingaktivitások első kiforratlan kezdeményeit, majd egyre tudatosabbá és koordináltabbá válását, de mindemellett szembe kellett nézni a térség számos kistelepülésének gazdasági hanyatlásával, az önkormányzatok és különböző szervezetek forráshiányból származó működési és fejlődési nehézségeivel, a munkahelyek sorozatos felszámolásából fakadó kilátástalansággal, és ezáltal a kvalifikált munkaerő elvándorlásával. A témaválasztást elsősorban az motiválta, hogy tapasztalataim és meglátásom szerint a tó látogatottságának és népszerűségének növekedését jelentős mértékben fokozni lehetne némiképp célzottabb, intenzívebb, és egységesebb kommunikációs fellépés segítségével. Szerettem volna hát utánajárni a szakmai téren meghúzódó folyamatoknak, tényezőknek. A téma meglehetősen keserédes, és rendkívül komplex megközelítést igénylő kérdéshalmazt vet föl. Hiszen mi sem lenne szebb és élvezetesebb feladat, mint egy kiváló idegenforgalmi potenciállal rendelkező terület innovációs lehetőségeit elemezgetni, népszerűsítésére marketingkommunikációs alternatívák sokszínű variációit felsorakoztatni, holott tisztában kell lennünk vele, hogy néhány önkormányzat még saját intézményrendszerének fenntartási problémáival is alig tud megbirkózni. Ezt maximálisan figyelembe véve, de a problémától mégis kicsit függetlenedve szeretném szakmailag megközelíteni ezt a témát. De mindenekelőtt ismerjük meg egy rövid jellemzés által a vizsgálódásaink tárgyát képező területet! 5

4 A Tisza-tó bemutatása 1. sz. ábra A 127 km 2 kiterjedésű Tisza-tó hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete, az általa nyújtott lehetőségek száma alapján viszont bátran tekinthetjük elsőnek. A fürödni és napozni vágyó családtól, a lelkes horgászon és vadászon keresztül a megszállott ornitológusig itt szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális elfoglaltságot. olvasható a Tisza-tó információs honlapján. 1 A tó az között épült Tisza II. Vízlépcső üzembe helyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként született. Létrehozásának elsődleges céljaként a vízhasznosítást jelölhetjük meg, idegenforgalmi szempontok kialakításakor csak sokadrangú tényezőként jelentek meg. A változatos vízmélységű, holtágakkal, csatornákkal és szigetekkel tarkított, gazdag vízinövényzettel, madár- és állatvilággal rendelkező Tisza-tó sokoldalú kikapcsolódási lehetőségekkel kecsegtet a természet szerelmesei, a klasszikus vízparti üdülést, netán az aktív, sportolási tevékenységek által színesített nyaralást előnyben részesítők, esetleg a kulturális hagyományok iránt érdeklődők számára egyaránt. 1 röviden a Tisza-tóról 6

5 A vizsgált térség SWOT analízise Ágazati analízisek 2 Humán erőforrás, infrastruktúra Erősségek Jelentős számú szakképzett munkaerő Stagnáló és növekedő népességszám A civil szféra fejlődése Kiépült gyógy-idegenforgalmi bázis Hagyományok jelentősége Kooperációs, partnerségi törekvések A szolgáltató szektor növekedése A térség jó megközelíthetősége, kedvező földrajzi fekvés Idős és hátrányos helyzetű rétegek ellátásának fokozása Lehetőségek Képzési programok, tanfolyamok szervezése Civil szféra erősebb összefonódása A pályázati pénzek elérésének megkönnyítése Az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás megerősítése, fejlesztése Információ gyorsabb megszerzése EU ismeretterjesztő tanfolyamok, képzések Gyengeségek Jelentős számú képzetlen munkaerő Alacsony szintű marketing A külföldi tőke érdeklődésének hiánya Alacsony szintű iparosodottság A cigányság kulturális problémái A térség úthálózata nem mindenhol megfelelő minőségű Alacsony színvonalú informatikai infrastruktúra Veszélyek Központi támogatások arányának csökkenése EU támogatások, finanszírozási formák ismerethiánya Magasan képzett, kvalifikált munkaerő elvándorlása Munkanélküliség elmélyülése Periféria jelleg felerősödése A helyi termelők hazai piacokról történő kiszorulása A kényszervállalkozások megerősödése helyett bukása 2 Kistérségi Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program, Helyzetfeltárás Tiszamenti Kistérségi Terület- és Gazdaságfejlesztési Társulás ( oldal), 2000 Településmenedzsment házi dolgozat Kiss Éva, 2005 Tisza-tavi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája (28. oldal),

6 Mező- és erdőgazdaság Erősségek A nagyüzemekkel rendelkező településeken az állatsűrűség szerényebb ütemű csökkenése Régi múltra visszatekintő mg-i, zöldségkertészeti ismeretek, hagyományok Öntözésre berendezett területek A Tisza-tó hatására az élővilág diverzifikációja Természetvédelmi értékek Lehetőségek A turizmussal, az infrastruktúra és a helyi iparfejlesztéssel összehangolt mg-i térhasználat A természetvédelmi értékek megőrzésével, a vízvédelmi szempontokkal összehangolt ökogazdálkodás a területek egy részén Kistérségi pályázatokkal a forráshiányok csökkentése, a vállalkozások együttműködésének javítása Helyi integrációs és kooperációs fejlesztési programok indítása Számottevő erdőtelepítések Veszélyek Az egykoron nagyüzemek által használt területek szétaprózódása A birtokviszonyok rendezetlensége, az integráció és kooperáció alacsony szintje gátolja a struktúraváltást, gyengíti az agrártermelők alkalmazkodását A belvízrendszerek elhanyagoltsága, rendezetlensége miatt egyre növekvő termelési kockázat, halmozódó veszteségek Az erőforrás hiányok konzerválhatják a jelenlegi helyzetet és növelhetik a versenyhátrányokat Gyengeségek Belvizes területek viszonylag magas aránya Közepes méretű családi gazdaságok viszonylag magas aránya A nagyüzemekkel nem rendelkező területeken kritikusan alacsony állatsűrűség Jelentős, szántóként jövedelmezően nem hasznosítható területek, kihasználatlan gyepterületek Gabona túlsúllyal rendelkező, alacsony jövedelmezőséget biztosító növénytermelési szerkezet Kertészet számottevően visszaesett A mg-i feldolgozás helyi kapacitásainak hiánya, a megfelelő helyi érdekeltséggel rendelkező integráció felbomlott Kevés a helyi vállalkozó, a struktúraváltáshoz szükséges pénzügyi, technikai és emberi erőforrások szerények Az integrációs és kooperációs struktúrák fejletlenek, az együttműködés alacsony szintű 8

7 Környezet, élőhely Erősségek Értékes növény és állatvilág Fokozottan védett, kipusztuló félben lévő madarak Élőhely-diverzitás Alacsony fokú környezetszennyezés Védett területek magas aránya Hagyományos gazdálkodás Szépen fejlődő infrastruktúra (az ember élőhelye) Zöldfelületek magas aránya Tájba illő építkezés az üdülőterületeken Termálvíz készlet Öntözési lehetőség Lehetőségek Környezetszennyezés megszüntetése, illegális lerakóhelyek felszámolása A Hortobágy, Mátra, Bükk közelségének kiaknázása A termálvíz felhasználása Tájházak építése Gyengeségek Halállomány csökkenése Sérülékeny vízbázisok Vadállomány illegális ritkítása Természetvédelmi területekre vonatkozó szabályok megsértése Veszélyek Külföldről érkező szennyeződések Az ország más területeiről érkező szennyeződések Szakszerűtlen emberi beavatkozás 2. sz. ábra 9

8 3. sz. ábra Turizmus Erősségek Természeti értékek, európai szinten egyedi értéket képviselő természeti adottságok, látogatható védett területek Földrajzi fekvés - a Mátra-Hortobágy, valamint Eger-Debrecen idegenforgalmi folyosóban való fekvés, kedvező földrajzi helyzet Kiemelt üdülőkörzeti státusz Tisza-tavi TFT megalakulása, működése Világörökség helyszín közelsége (Hortobágy) Társadalmi igény a turizmusra Feltörő, és kevéssé hasznosított termál- és gyógyvizek-egészségturisztikai adottságok Kulturális örökség, hagyományok, történelmi értékekkel bíró települések Gasztronómia, halételek Vadászat, vadgazdálkodás Kereskedelmi szállásférőhelyek számának növekedése Termékcsomaggá rendezhető, mozaikos vonzerők A Tisza-tóhoz kötődő fesztiválok, rendezvények Épített környezeti értékek Vízi turizmus hagyományai Egyes turisztikai formák fejlesztésre alkalmas létesítményeinek megléte Falusi turizmus alapjainak megléte Ökoturizmus hátterének megléte Lehetőségek Környezettudatos gondolkodásmód erősítése A Tisza nk-i vízi úttá minősítése Erősödő kereslet a speciális termékek, Gyengeségek Komplex turisztikai programcsomag hiánya (minden településen jelen van, ám nagyobb összehangoltságot kellene megvalósítani) Etnikum magas aránya, s részben ennek következtében viszonylag gyenge közbiztonság (üdülők kifosztásának veszélye) Környezet iránti igénytelenség Szolgáltatások egyenetlen színvonala Kevés egyedi, nk-i versenyképességgel bíró vonzerő, különleges építmények, tematikus parkok Szúnyogirtás elégtelensége A turizmusban érdekelt szereplők közötti összefogás nem elégséges színvonala, összehangolt tevékenység hiánya Elégtelen nyelvtudás és szakemberhiány Igényes emléktárgyak hiánya Szezonalitás (a nyári 2 hónap) Tőke és forráshiány Halállomány csökkenése Külföldi üdülőtulajdonosok számának növekedése->csökken a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők száma A kínálat aránytalan területi és minőségi megoszlása Rendezvényszervezők, beutaztató utazási irodák hiánya Közlekedési nehézségek, hidak, kompok állapota, hajózhatósági problémák, a vízi járművek közlekedésének nem kellő szabályozottsága Alacsony speciális képzési szint Mozaikosan kiépített infrastruktúra Veszélyek Növekvő nk-i és más magyarországi turisztikai területek versenye, kedvező lehetőségek szép száma Európa piacrészesedésének csökkenése A régió súlyának csökkenése, a statisztikai 10

9 újdonságok, igényes természeti környezet, az ökoturizmus, egészség- és hivatásturizmus iránt EU-s pályázati források Ökoturizmus fejlesztése Village+ ökovédjegy nyújtotta lehetőségek kihasználása Az állami és magánszektor szorosabb együttműködése Regionális turisztikai és marketingszervezetek megerősödése, koordinációja, célzottabb marketing tevékenység Kerékpárút hálózat fejlesztése Idegenforgalmi infrastruktúra javítása Képzési színvonal növelése Nyugati betegbiztosítók megnyerése a gyógy- és termálturizmus keretében magukat itt kezeltetők költségeinek finanszírozására Turisztikai szezon meghosszabbítása Hulladékgazdálkodás fejlesztése régiókba való beolvadás A közép-európai országok erőteljes promóciós tevékenysége A növekvő turizmus hatására kialakuló, a környezetet, természetet érő szennyezések Esetleges tiszai vízszennyezés hatásai, vízminőség romlása, vízterek csökkenése A régió kettészakadása part menti és háttértelepülésekre Sikertelen EU pályázatok, az önkormányzatok forráshiánya A jogszabályi háttér rendezetlensége növeli a vízi turizmus résztvevői közötti feszültségeket A koncentrált fejlesztés miatt egyoldalúvá válhat az idegenforgalom Épített környezet elhanyagolása Az eredeti vonzerőt jelentő természetes környezet túlzott megváltozása Jövőkép 3 A változatos attrakciók különböző formáira, a települések adottságai szerint differenciáltan, de összehangoltan épülő, a városok és falvak együttműködő hálózatából álló egységes régió. A turizmus szervesen beépül a lakosság és a települések életébe, egyik fontos eleme és húzóereje a helyi gazdaság felzárkóztatásának és fejlesztésének, egyben a legfőbb turisztikai vonzerőt jelentő természeti-környezeti értékek megóvásának és fenntartásának. 3 Tisza-tavi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája ( illetve oldal),

10 A régió elsődleges kínálati elemeként a jövőben a természeti értékek, élőhelyek, fauna és flóra bemutatásán alapuló ökoturizmus szolgálhat. Hasonló jelentőségű, de területileg lényegesebben lehatárolt kínálatot alkotnak az aktív vízi és vízparti turisztikai formák, úgymint horgászat, vízi sportolás, fürdőzés, vagy éppen a kerékpáros turizmus. A települések adottságainak kiváló hasznosítására adnak lehetőséget a gyógy-és egészségturizmusban falusi turizmusban hivatás turizmusban és a kulturális rendezvényekben fellelhető, regionális jelentőségű kínálati elemek. A kínálati csomagot színesítő, de önmagukban nem meghatározó attrakciók: Lovasturizmus Gasztroturizmus Vadászturizmus Kastélyokra, kúriákra épülő örökségturizmus A jövő kihívásai: Szezon meghosszabbítása Vendégek tartózkodási idejének növelése Holtszezonok lerövidítése, megszüntetése Megfelelni az exkluzív és a tömegturizmus igényeinek egyaránt Hatékonyabb együttműködés Szakemberek Jó minőségű úthálózat Felkészülni a természet rendszert érő káros hatások kezelésére Stabilizálni a régió iránti érdeklődést Ifjúsági turizmus számára is kiemelkedő célterületté válni 12

11 Marketing szempontú fejlesztések: Marketingszemlélet kialakítása és erősítése az önkormányzati, civil és vállalkozói szférában A régió imázsának növelése, a régióhoz kötődő unikális elemek márkázása A régióban élők identitásának erősítése, minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása A két szomszédos területfejlesztési és turisztikai régióval összehangolt, de egyedi arculatú marketing tevékenység Átfogó cél: Az országosan és nemzetközileg egyedi természeti környezetre és kulturális háttérre alapozott, differenciált turisztikai kínálat kialakításával és értékesítésével a Tisza-tavi régió turizmusának komplex és fenntartható fejlesztése, a régió társadalmi-gazdasági folyamatainak javítása. Meggyőződésem, hogy ha az emberek többet tudnának a tó kínálta kikapcsolódási lehetőségekről, sokkal szívesebben látogatnának el ide. A jelenlegi állapotot figyelembe véve pedig azt kell megállapítanunk, hogy a Balaton, és a Velencei-tó keltette erősebb kommunikációs zaj eredményeként a turisták zömének eszébe sem jut, hogy esetleg egy harmadik alternatívát is választhatnának. Ennek alátámasztására primer kutatást szerettem volna kivitelezni, mert úgy ítéltem meg, ez elengedhetetlen feltétel a térség marketingkommunikációs aktivitásának hatékony elemzése szempontjából. A kutatás egyfajta imázs auditban ölt testet. Elsősorban arra szerettem volna fényt deríteni, egyáltalán mennyire él tudatos kép az emberekben a tó létezéséről és úgymond funkciójáról, valamint mennyire vannak tisztában az általa kínált lehetőségekkel. Mindezeken keresztül jól tükröződhetne, hogy mennyire bizonyultak effektívnek a korábbi promóciók, hogyan küszöbölhetjük ki az esetleges mellényúlásokat, továbbá hogy a különböző célcsoportok milyen elvárásokkal és igényekkel lépnek fel a kínált szolgáltatások tekintetében, és kik reprezentálják a leginkább érintett célcsoportjainkat. 13

12 Primer kutatás A nem reprezentatív 100 fős minta a következő potenciális célcsoportokat öleli fel arányosan: azok a gyermekek 14 éves korral bezárólag, akiknek iskolai kirándulás vagy családi nyaralás keretében esetleg lehetőségük nyílhatott ellátogatni a tóhoz. Leginkább ifjúsági táborok, kempingek lakói ők, akik társaikkal bárhol képesek színesen és jókedvűen eltölteni az időt év közötti középiskolás fiatalok igen nagy előszeretettel szerveznek programot, szignifikáns célcsoportot jelentve ezzel. (Számukra lényeg a társaság.) éves, felsőoktatásban tanuló fiatalok. Ők kritikus pontot jelképezhetnek, és válaszuk kiemelten fontos!! Szintén fontos megemlékeztünk a szintén ezen korcsoportba tartozó olyan fiatalokról, akik nem tanulnak felsőoktatásban, hanem már munkavállalóként ténykednek. De miért tekintjük őket kritikus elemnek? Az ebbe a korosztályba tartozó fiatalság általában frekventáltabb igényt támaszt a szórakozási lehetőségek színesebb választéka iránt, melyben a Tisza-tó településeinek egy jelentős hányada nem bővelkedik. Az ő igényeik kielégítése mindig is problematikus kérdéskörként funkcionált jó pár település számára. Hiszen kire fordítson figyelmet? merült fel megannyiszor, és mondhatni jogosan a kérdés: a nyugalmat és csendet kereső házaspárra, akik minden évben oly nagy lelkesedéssel látogatnak el a településre, amit a természet csodájaként és a béke szigeteként élnek meg, vagy azokra a fiatalokra, akik számára a teljes értékű nyaralás élményéhez hozzá tartozik egy hangosabb szórakozóhely megléte is. Sok kistelepülésen a helyi adottságokból fakadóan fel kell vállalni a választást, ami nem könnyű feladat, és számos konfliktust eredményez. Ezért látom mindenképp szükségét egy egységes kommunikációs stratégia megteremtésének, melynek szerves elemét képezi a települések közötti funkció és szerepmegosztás. Ehhez azonban tudnunk kell, az egyes korosztályok, és célcsoportok milyen igényeket támasztanak, valamint egyidejűleg fel kell mérni, hogy az egyes települési 14

13 adottságok mely elvárások kielégítését teszik lehetővé leghatékonyabban. Sajnos már bebizonyosodott ténynek látszik, hogy egy település, bárhogyan is szeretné, nem felelhet meg minden célcsoport igényeinek, nem összpontosíthat mindegyikükre. Sokkal tanácsosabb erőforrásait céltudatosan hasznosítani és arra törekedni, hogy a neki rendelt specifikus területen a lehető legszínvonalasabb szolgáltatásokkal, és a kínálat mélységének, szélességének és minőségének egy rendkívül igényes dimenziójával, célzott kommunikációs stratégiát követő aktivitások által vonzza az Ő Célcsoportját, Célcsoportjait. Ennek szem előtt tartásával törekedjen a további fejlesztésekre, és ha már sikerült megalapozni ismertségét az adott területen, és kialakítania egy minden tekintetben megalapozott és effektíven funkcionáló működési struktúrát, egy következő lépésben felmérhető, hogy esetleg milyen irányban bővíthető még a célközönség köre, milyen újdonságokkal toldható meg az alaptermék, milyen addicionális elemekkel egészülhet ki a kínálat természetesen tökéletes szinergiát alkotva a már meglévő arculati elemekkel. Tartsuk szem előtt a némiképp már elcsépelt, de ebben a kontextusban mégis igen kifejező addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér mondást. Következő korosztályunk a évesek csoportja, akik szívesen töltenek el heteket, hétvégéket, akár családjukkal, akár baráti társasággal. A hangos szórakozóhelyek helyett inkább a kellemes atmoszférájú kerti összejöveteleket preferálják, ahol egy jó sütögetés, bográcsozás és egy finom ital mellett átadhatják magukat a teljes kikapcsolódásnak és mulatozásnak, megfeledkezve kicsit a mindennapok nehézségeiről. A évesek általában a családjukkal érkeznek, legtöbb esetben kisgyerekek kíséretében. Számukra a biztonság, nyugalom, megfelelő szolgáltatási színvonal, valamint a jól kiépített és funkcionáló infrastrukturális hálózat kiemelkedő jelentőséggel bír. Természetesen számos csoportosítási alternatívát különíthetünk el az egyes korcsoportokon belül is az utazási motiváció függvényében. Most a felsorolást igyekszem a legkarakterisztikusabb formákra alapozni. A 45 évesnél idősebbek tekintetében a családi kikapcsolódás, a vállalati team-building vagy 15

14 a baráti összejövetel egyaránt jellemző motivációs tényező lehet, míg a év felett talán általánosan elmondhatjuk, hogy az üdülés fő céljaként egyértelműen a pihenés, nyugodt kikapcsolódás válik dominánssá. A kutatás eredményének reprezentativitása szempontjából figyelembe kell vennünk, hogy sajnos a vártnál jóval kevesebb kérdőív érkezett vissza, és igazán készségesnek a év közötti fiatalok bizonyultak. De mégis úgy érzem, hogy a kapott válaszok elegendő megerősítést jelentettek számomra, és igazolták a várt eredményt. Az évek során szerzett személyes tapasztalataim szerint az emberek többsége, bár természetesen hallott már a tóról, azért ez talán alapvető műveltségi kérdésnek is tekinthető, de meglehetősen homályos kép él bennük magáról a földrajzi területről, a térség által kínált lehetőségekről, és fel sem merül bennük, hogy a Tisza-tó környéke egyáltalán egy potenciális turisztikai célpont lehetne számukra. Mindennek hátterében egyértelműen a hatékony, intenzív marketingkommunikációs tevékenység hiánya húzódik meg. A beérkezett válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a válaszadók mindegyike hallott már a Tisza-tóról, és szinte mindenki képes volt helyesen behatárolni földrajzilag - bár azt azért érdemes megemlíteni, hogy akadt olyan is, aki azon kevesek közé tartozott, aki már nyaralt a környéken, és meglepően a Dél-Alföld választ jelölte meg. Mint ahogy az előző mondatból is kitűnik, csak rendkívül kevesen jártak már a Tisza-tónál, ők elsősorban családi nyaralás, baráti kikapcsolódás, vagy ami a kisiskolásoknál igen jellemző, osztálykirándulás keretében. Szerencsére elmondhatjuk, hogy az itt pihenők mindegyike pozitív attitűddel és elégedettséggel gondol a térségre. Számukra a tó atmoszférája, az érintetlen és nyugalmat árasztó barátságos természeti környezet igazán lenyűgöző varázzsal hatott. Néhányan külön kiemelték a kiváló vízi sportolási lehetőségeket, melyek jelentős mértékben feldobták számukra az ott töltött időt. A fiatalok közül többen hiányolták a szórakozóhelyek nagyobb választékát, de összességében elmondhatjuk, hogy mindenki részéről szinte teljes megelégedés tapasztalható. A kutatás szempontjából a 3 legizgalmasabb, és leginkább értékelhető kérdésnek a es tekinthető, mely arra hivatott rávilágítani, hogy amennyiben még nem jártak a régióban, milyen okokra vezethető ez vissza, milyen kommunikációs csatornán találkoztak már a tavat 16

15 népszerűsítő aktivitásokkal, valamint ha lehetősége lenne választani, hogy országunk 3, turisztikai szempontból legnépszerűbb tava közül hol töltsön el egy kis időt, hogyan döntene. A válaszok alapján egyértelműen kiderül, hogy a Tisza-tó alacsonyabb népszerűségének, és kevésbé frekventált látogatásának oka az ismertség hiányában rejlik. Ami azonban rendkívül bizakodtató, hogy az emberek többnyire nyitottságot mutatnak az új iránt, és szívesen felfedeznék hazánk kevésbé ismert részeit is. A válaszadók közel 90%-a felelte, hogy még meg sem fordult a fejében, hogy ellátogasson a Tiszához, pedig milyen jó ötlet lenne! És ennek háttere pedig abban ragadható meg, hogy még nem is igazán hallott róla, valamint fogalma sincs, mit is kezdhetne ott magával, tehát nincs képe a térség által nyújtott lehetőségekről! Ami számomra meglepő volt: igen sok emberben maradt meg valamiféle televízióban látott kisfilm, ami szimpatikussá tette számára a környéket, másrészt, hogy a nyomtatott kiadványok, szóróanyagok, prospektusok - ami a Tisza-tó marketingkommunikációs tevékenységében talán az egyik legfontosabb eszközként funkcionál a válaszolók csak igen csekély hányadát érték el. Bár utóbbi annak is betudható, hogy a legtöbb válasz a már említett éves korcsoportból érkezett, akik talán kevésbé nyitottak az ilyesféle szóróanyagokra (?). Egy domináns hányad még egyáltalán nem találkozott a tavat népszerűsítő aktivitással, viszont megállapíthatjuk, hogy az internet kimagasló jelentőséggel bír, amelynek igényes megjelenési formáira szerencsére a tó marketingjével foglalkozó szakemberek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak!! Azonban a tó szempontjából a legkiemeltebb és kétség kívül mondhatni a sok egyéb alternatíva hatékony bevetése híján leghatékonyabb eszköznek a szájreklám tekinthető. A válaszadók szinte mindegyike megjelölte ezt a csatornát, és szerencsére elmondhatjuk, hogy a látogatók szívesen ajánlják egymás figyelmébe a tó által kínált kikapcsolódási lehetőséget. Arra vonatkozóan, hogy a 3 tó közül melyiknél töltenék el szívesebben szabadidejüket, legtöbben a Balatont - és talán meglepően a Tiszát választották. A Balaton mellett érvelők válaszukat azzal magyarázták, hogy ismerik, nem érik őket meglepetések, ott található a hétvégi házuk, barátaik, és főleg a fiatalok számára meghatározó tényezőként funkcionáló bőséges szórakozási és ismerkedési lehetőségek. Ezzel szemben sokan, akik a Balatont jelölték meg, egyidejűleg ki is emelték, hogy ha többet tudnának a Tiszáról, sokkal szívesebben látogatnák meg, mert a Balatont már nagyon unalmasnak és túlzsúfoltnak találják. Körülbelül azonos szám már elsőre a Tisza-tavat választotta, nagy lelkesedésének adva hangot, miszerint eddig fel sem merült benne, mert nem igazán hallott róla, de ha 17

16 lehetősége nyílna, biztos, hogy amellett voksolna, mert vonzza a természet, nyitott az újra és már maga a kérdőív is nagyon felkeltette az érdeklődését! Véleményem szerint, ha egy kérdőív ilyen mértékben képes felcsigázni egy potenciális látogatót, vajon milyen eredményt érhetnénk el egy célzott marketingtevékenységgel? Tanulmányom további fejezeteiben igyekszem bemutatni a térségben rejlő potenciális lehetőségeket, megvizsgálni azt területfejlesztési, turisztikai és marketing szempontból egyaránt, egy kis hazai és nemzetközi körkép alapján felvázolni a napjainkban uralkodó tendenciákat, fejlesztési irányvonalakat, orvoslásra váró hiányosságokat, valamint esetlegesen potenciális mintaként értékelhető példákat, és a témában való elmélyülésem eredményeként szerzett tapasztalataim, meglátásaim alapján számomra hatékonynak tűnő alternatívákat javasolni. A területi marketing 4 Avagy egy terület általános marketingszemléletű megközelítése Egy terület marketing szempontból történő kezelése komplexitásából fakadóan egyedi megközelítést igényel. Az ebből származó szakmai nehézségek áthidalására alakult ki a marketing egy sajátos, és szinte még csak az elmúlt esztendőkben meghonosodott válfaja, amit területi marketing, avagy place marketing névvel illetünk. Értelmezhető települési, térségi, regionális és országos szinten egyaránt. A területi és nevezzük így hagyományos marketing között alapvető különbségek lelhetők fel felhasznált eszközrendszerük tekintetében. Mint a település- területfejlesztés igen fontos eszköze, megközelítőleg a hetvenes évek második felében került a nyugat-európai és észak-amerikai politikusok és területfejlesztési szakemberek érdeklődésének középpontjába, és jelentősége azóta folyamatos növekedést mutat. Hiszen a település, térség, terület, mint piaci termék, szintén komoly harcot folytat a versenyben való érvényesülésért, a célpiaci szegmensek megnyeréséért. A siker érdekében pedig elengedhetetlen a tudatos területi marketing hatékony alkalmazása. 4 A területi Marketing, mint az önkormányzatok versenyképességének egy lehetséges eszköze Garamhegyi Ábel - Révész Balázs, SZTE Gazdaságtudományi Kar Marketing-Menedzsment Tanszék, 2000 Tisza-tó és Háttértelepülései Gazdaságfejlesztési Programja Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás,

17 De nézzük, kik is testesítik meg egy terület célcsoportjait! Külső célcsoport: Potenciális befektetők, beruházók Áttelepülni, letelepedni szándékozók Ingatlanvásárlók, hétvégi házat vásárlók Turisták Sajátos célcsoportot jelképez a döntéshozók köre, akik szerepe vitális a térség fejlődése szempontjából Belső célcsoport: Lakosság Helyi vállalkozók, tulajdonosok köre A terület, mint piaci termék A product fogalma ebben a kontextusban igen komplex megközelítést igényel, hiszen a helytermék a szigorúan vett helyen kívül magába foglalja a terület jellemzőit, intézményhálózatát, szolgáltatásait, és még sorolhatnánk. Mindezen túl arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a terület igénybe vevői eltérő igényeik, céljaik alapján eltérő módon veszik azt igénybe, újabb és újabb terméket gyúrva össze belőle az egyes interakciók során. Tehát egy rendkívül összetett termékkel állunk szemben, mely felöleli a különböző célcsoportok számára felkínált és felkínálható áruk, szolgáltatások, alternatívák teljes tárházát. A place marketing egyik fő feladata, hogy megalkossa a területi és települési jellemzők, valamint szolgáltatások megfelelő egyvelegét az elérni kívánt célcsoportok számára. Ezen tevékenység a helytermék-fejlesztés elnevezéssel illethető. Továbbá meg kell említenünk, hogy a település, mint termék meglehetősen rugalmatlan, ugyanis a célközönség igényeihez való alakítás, imázs kiépítés, netán átformálás rendkívül nagy pénzügyi és időbeli befektetést igényel. 19

18 A helytermék további jellemvonása a helyhez kötöttség. Mivel tehát nem flexibilis, az értékesítési csatornákat a fogyasztók mozgatására kell kialakítani. És végül ki kell térnünk a települések életében oly nagy jelentőséggel bíró térbeli hierarchia szerepére, hiszen a hierarchia különböző szintjei nagymértékben befolyásolják egymás eladhatóságát, versenyképességét. A marketing-mix elemei közül talán az ár meghatározása jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Ezen a ponton elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk az ár-érték arány helyes meghatározását a hely által kínált szolgáltatások és lehetőségek sokszínűsége, színvonala, célcsoportjaink preferenciarendszere, jellemvonásai, valamint a terület már kialakult vagy még kialakításra váró imázsa függvényében. A csatorna szerepe megint csak egy érdekes kérdésként vetődik fel, hiszen a területi marketing esetében nem a termékemet juttatom el a fogyasztóhoz, hanem a fogyasztót kell a helyhez rendelnünk. A csatorna- valamint kommunikációs politika itt jelentősen összefonódik. Egy terület piacbefolyásolási törekvése egyaránt irányulhat külső, valamint belső célcsoportjaira. Feladata a hely értékeinek és pozitív imázsának tudatosítása egyedi, megkülönböztető, versenyelőnyt jelentő jellemvonásának hangsúlyozása által. Az imázs alkotó elemei Ide sorolhatók a táj esztétikai karakterei A környezet minősége A helyi kulturális kínálat A lokális szabadidős lehetőségek Rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó élményszerzés lehetősége Meg kell találnunk a különleges idegenforgalmi attraktivitással bíró térség azon jegyeit, melyeket a célcsoport hatékony elérése érdekében hangsúlyozhatunk a kommunikációs tevékenység során. 20

19 A terület marketingtevékenységének koordinálása Ám a place marketing kérdésköre felvet egy igen komoly, és jelentős kihívást támasztó problémát, mégpedig az önkormányzatok szerepvállalásának mértékét a település marketing tevékenységében. Nem vitás, egy rendszer működőképessége érdekében elengedhetetlen egy központi irányító szerv funkcionálása. Felmerül hát a kérdés, mennyire hatékony, ha az önkormányzat vállalja magára ezt az igen nagy volumenű feladatot. A felvetés praktikusnak hat, hiszen ki lehetne jobban tisztában egy település adottságaival, lehetőségeivel, nehézségeivel, ha nem az a szerv, aminél az egész működés összpontosul. Ez mind kézenfekvő, és valójában sokan el is várják az önkormányzatok ezen irányú aktivitását, maguk pedig külső szemlélőként vagy célcsoportként kívánnak részt venni. Talán egyértelműen megállapíthatjuk, hogy valóban a települési önkormányzatok a legalkalmasabbak a marketing tevékenység irányítására, ám a települési szinttől eltérő helymarketing már felvet némi problémát, hiszen a települések között számos érdekellentét feszülhet, másrészt a napjainkban igencsak domináns forráshiányos időszakban az önkormányzatoknak megannyi nehézséggel kell szembesülniük saját intézményrendszerük funkcióképességének fenntartása kapcsán is, ami megint csak nehezíti, hogy megfelelő mértékben képesek lehessenek a szükséges marketing erőfeszítések megtételére koncentrálni. Talán egyszerűbb a helyzet egy országos szintű nagyváros esetében, de esetünkben abból kell kiindulnunk, hogy a dolgozat által érintett térség kistelepülések nagy számát öleli fel. Valamint arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az önkormányzat természeténél fogva egy stabilitást és formalizáltságot jelképező intézmény, amely már csak a lomha bürokratikus rendszerből kiindulva is képtelen kellő gyorsasággal reagálni a piaci verseny által életre hívott kihívásokra. De akkor mi lehet az optimális megoldás? Az önkormányzat kiemelkedő szereppel bír a stratégia alkotás tekintetében, az egységes arculat kidolgozásában, célok lefektetésében, feladatok meghatározásában, koordinálásában és összehangolásában, valamint a forrásallokáció terén. Tehát egyfajta központi irányító, integráló szerepet tölt be. Elképzelésem szerint minden önkormányzatnál ajánlatos kialakítani egy marketing osztályt a település nagyságának és turisztikai meghatározó szerepének függvényében és arányában -, melyek folyamatos kapcsolatban állnának egymással, valamint azzal a központi szakmai irányító szervvel, amely a Tisza-tó teljes idegenforgalmi illetve marketingkommunikációs tevékenységének koordinálását látja el, nevezetesen a Magyar 21

20 Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Irodájával. Tehát egyben gyakorlatilag jelenthetné a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában is célként meghatározott Helyi Desztinációs Menedzsment Szervezetet. Ebben a szisztémában azonban nem szabad megfeledkeznünk a Tisza-tavi Idegenforgalmi Régió úgynevezett háttértelepüléseinek bekapcsolásáról sem. Néhány szakember a helyterméket leginkább egy kereskedelmi márkához tartja hasonlónak, méghozzá az úgynevezett árnyékhatások dominanciája miatt. Mit is takar mindez? Az árnyékhatások elmélete értelmében a markánsabb identitású, erősebb imázsú területek igen nagy befolyásoló tényezőként hatnak a környező, esetlegesen kisebb jelentőségű települések megítélésére. Ezen hatások kiküszöbölésének és kezelésének képessége nem kis kihívás a szakemberek számára, de mindenképpen elengedhetetlen feladat. Hogyan is jelenhet meg mindez a Tisza-tó esetében? A tó körüli kisebb, és talán kedvezőtlenebb lehetőségeik, adottságaik lévén elhanyagoltabbnak ható bizonyos háttértelepülések okozta negatív tapasztalatok befolyásolhatják az egész térség megítélését, a vele kapcsolatos attitűdök kialakulását. Ezért fontos kellő figyelmet fordítani a települések közötti, úgymond munkamegosztásra, és talán a leghatékonyabb fellépés kistérségi társulások formájában valósítható meg. 22

21 Turisztikai trendek és tendenciák A hatékony fellépés érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a turisztikai életben napjainkban uralkodó hazai és nemzetközi tendenciákkal. A nemzetközi idegenforgalomban jelenleg az alábbi tendenciák bírnak meghatározó szereppel 5 : Az utazási szokások változása, az utazások úgymond tördelése figyelhető meg. Növekszik a kereslet a specializáltabb termékek iránt, a világ szinte minden szeglete idegenforgalmi attrakciókkal ruházódik fel és válik utazási desztinációvá. Az európai turizmus 4/5-öd része az Európai Unió területére összpontosul. Az előrejelzések szerint Európában a turisztikai kereslet, bár az eddiginél mérsékeltebb ütemben, de várhatóan továbbra is növekedést mutat majd. A hivatásturizmusban rejlő potenciál a világ és Európa iparosodott országaiban rendkívül ígéretes képet mutat. Kelet-Európa újonnan feltörő desztinációi új vonzerőként jelennek meg a szabadidő turizmus és a hivatásturizmus területén egyaránt. A tapasztalt turisták részarányának emelkedését figyelhetjük meg, amivel párhuzamosan növekszik a kereslet az egyre magasabb színvonalú irányító, információs és bemutató rendszerek iránt. A látogatók egyre nagyobb része mutat nyitottságot a vendéglátó desztináció lakosai, azok élete iránt, ennek értelmében szeretné jobban megismerni őket, közvetlen kapcsolatba kerülni velük. Fokozódó piaci szegmentációval állunk szemben, tehát az egyre specifikusabb termékek átlagosan mindinkább kevesebb, ezért sokszor egyre nehezebben elérhető szegmens számára nyújtanak szolgáltatásokat. Új piacok, utazási irányok jelennek meg, és részesedésük folyamatos növekedése jellemző - a specializált igényeket általában nem lehetséges a tömegturizmus által érintett területeken kínálni, többek között ezzel is magyarázható az újabbnál újabb, és olykor sérülékenyebb területek bevonása a turizmusba. 5 INN-SIDE Turisztikai Tanácsadó Kft. 23

22 A turisták kulturális és környezeti érzékenységének változása és ennek hatásai a termékekre, valamint szolgáltatókra több aspektusból is érzékelhető. A látogatók fokozódó keresletet támasztanak helyi tekintetben karakterisztikus, egyre jellemzőbben öko szolgáltatások, termékek felé. Az Internet egyértelmű térhódítása figyelhető meg, de már nem csak a potenciális utazó információgyűjtésének egyik fő eszközeként, hanem a direkt marketing és CRM szempontjából úgyszintén. A különböző minőségi bizonyítványok jelentőségének felértékelődése. Az integrált tervezés és menedzsment szerepének növekedése a desztinációk tervezésében, irányításában. Az utazási cél, illetve motiváció egyes turisztikai termékek esetében szoros kölcsönhatásban áll az időtöltés formáival, a tevékenységek körével. Ezek azonossága tapasztalható a vízparti üdülés, a kirándulás-természetjárás, a hobbi sport, a gyógy-termál és a rokonok-ismerősök meglátogatása esetében. Ugyanakkor a városok, történelmi-kulturális nevezetességek megtekintése, múzeumok, kulturális programok látogatása széles körű érdeklődéssel és a különböző területekhez tartozó tevékenységek összekapcsolódásával párosul. Az utazások egyediségének erősödésével az egycélú, szakosodott kínálati csoportok színesítése, az utazásszervezés, programozás rugalmasságának erősítése a vendégmegtartás, illetve a vendégkör bővítésének egyik fontos eszköze lehet. Az utazási cél, illetve motiváció nagymértékben függ az utazási rutintól. A rendszeresen, azonos motivációval visszatérő vendég igényli az élmény-gazdag, színes, új érdekességeket felmutatni képes környezetet. Az új élmények elégtelenségéből fakadó problémát nemcsak turisztikai termékfejlesztéssel, hanem a térség folyamatos megújításával is célszerű kezelni. Ugyanakkor hagyományos piacainkon találkozunk az új generáció, a fiatalok problémájával, akik az igényelt turisztikai termékeket már az új, korszerű köntösbe felöltöztetve keresik, gyakran ellentétben a harmadik generáció elvárásaival. Így egy utazási célcsoporton belül az igények szembe kerülhetnek egymással, szükség lehet a kínálati együttesek markánsabb tagolására, az egymást zavaró körülmények megszüntetésére. 24

23 Tehát az uralkodó trendek értelmében a kiélezett nemzetközi versenyben a vendégek egyre nagyobb igényeket támasztanak az utazási desztinációval szemben. Folyamatosan növekszik az újszerű látványosságokra, szórakoztató élményekre, kulturális tapasztalatszerzésre való igény, és mindezt egyre magasabb környezeti, bemutatási színvonalon várják el a látogatók. Ennek a keresleti trendnek csak intenzív turisztikai attrakciófejlesztéssel lehet eleget tenni. A jövőbeni fejlesztések egyik legfontosabb alapelemét az információs rendszer további egységes, jól kidolgozott szélesítése és tökéletesítése képezni, melyben hangsúlyos szerep jut az internet-alapú tájékoztatásnak. De vizsgáljuk meg kicsit részletesebben, hogyan is mutatkozik meg mindez hazánk két kiemelkedő, és a Tisza-tó számára kézenfekvően konkurenciát jelentő idegenforgalmi attrakciójánál, a Balatonnál valamint a Velencei-tónál. 25

24 Hazai vizeken 4. sz. ábra Balaton 6 SWOT elemzés A Balatoni Régió közötti fejlesztési stratégiáját alapul véve először is vessünk egy pillantást a térség SWOT - analízisére, mely a Balatoni Fejlesztési Társaság megbízásából készült el 2005 őszén meghatározó döntéshozó személyek bevonásával. Az elemzés országos, valamint nemzetközi viszonylatban határozza meg a régió erősségeit és gyengeségeit. A lehetőségek és veszélyek a társadalmi, gazdasági, technológiai, környezeti trendeknek a régió fejlesztése szempontjából fontos hatásai alapján kerültek meghatározásra. 6 Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája Balaton Fejlesztési Tanács,

25 1.1 Társadalom, foglalkoztatás Erősségek Országos átlagnál jobb a Munkaügyi Központok lefedettsége, ami segíti a foglalkoztatás szervezését pozitív vándorlási egyenleg az utóbbi másfél évtizedben munkaerő rugalmassága jó - munkaerő általános végzettsége és munkaerő-piaci adaptációs képessége jó középfokú szakképzés struktúrája illeszkedik a piaci igényekhez, jelen van a szálloda és vendéglátás, kereskedelmi irányú szakképzés, melyekből nagy számban kerülnek a fiatalok a helyi munkaerő-piacra országos átlagnál magasabb a civil szervezetek aránya lakosság, üdülőtulajdonosok erős balatoni identitása gazdag-egyedi szellemi örökség, erős amatőrművészeti mozgalom és folyamatosan működő nemzetközi művésztelepek többnemzetiségű, multikulturális helyi társadalom Gyengeségek állandó lakosság folyamatos csökkenése, elöregedés magas munkanélküliség a parttól távolabbi településeken (másfélszerese a parti településeknek) foglalkoztatásban erős a szezonalítás, elsősorban a turizmus, kereskedelem, építőipar, mezőgazdaság meghatározó szerepe miatt munkavállalók szaktudása és nyelvismerete (pl. angol nyelvtudás), az üzleti kultúra nem igazodik a piaci igényekhez a turisztikai szezonban dolgozók többségének hiányzik a szakképzettsége magas a fekete és szürke foglalkoztatás a nyári szezonban (pl. diákmunkások, gondnoki munkákat végző helyi lakosok) a képzett fiatalok elvándorolása a térségből alacsony együttműködési hajlandóság a térségi szereplők, illetve a települések között az egészségügyi ellátás nem mindig illeszkedik a keresleti igényekhez (turisztikai szezonban túlterhelt a járóbeteg-ellátás) a megfelelő színvonalú kulturális és szabadidős sportlétesítmények hiánya 27

26 o Gazdaság Erősségek Kedvező földrajzi fekvés, nagyvárosok középpontjában fekszik a tó (Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár), közel vannak európai nagyvárosok (Bécs, Zágráb, Pozsony) magas a mikro- és KKV-k aránya a turizmus és szolgáltatások dominanciája miatt elektronika, híradástechnikai iparban jelentős foglalkoztatók vannak a térségben jelentős hagyományai vannak a szőlészetnek, borászatnak a Balaton üdülésre kiválóan alkalmas édes, sekély vize a turizmus jelentős szerepe a gazdaságban belföldi turisták aránya növekszik Balaton körül kiépült a turisztikai vonzerőt is jelentő kerékpárút Gyengeségek helyi termelő középvállalatok alacsony száma, nem tud megjelenni kulturális, sport, civil programok támogatásában a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások nem megfelelőek (kiépítettség, szolgáltatási színvonal, finanszírozási nehézségek)), a vállalkozások együttműködési hálózatokban való részvétele alacsony mezőgazdasági művelésre kevésbé kedvező termőhelyi adottságok a tó térségében, a gyümölcstermesztés területi kihasználatlansága (kivéve Siófok térsége) a halászatban, horgászatban rejlő lehetőségek kihasználatlanok a Balaton térségében turizmus elsősorban a nyári szezonra, a parti és a nagyobb településekre koncentrálódik vendégéjszakák száma folyamatosan csökken, alacsony a turisták költése az EU frekventált turisztikai térségeihez viszonyítva általánosságban a turisztikai termékek, vonzerők színvonala (szolgáltatás, ötlet, kivitelezés) alacsony, illetve leromlott, hiányoznak a korosztályos programok, tematikus parkok, valamint a tartalékprogramok (pl. eső esetén) általánosságban alacsony a turisztikai szálláshelyek minősége gyenge a régió turisztikai marketing tevékenysége és koordinálatlan a turisztikai szolgáltatások kínálata a turisztikai (kis)térségekben, túlzott a német turistákra való építés nem hatékony a közcélú teleházak és E- pontok működése erőteljesen csökken a szállásférőhely szolgáltató, vendéglátó kis-és középvállalkozások száma 28

27 1.2 Közlekedés Erősségek jó a régió megközelíthetősége Budapest irányából és a dél-nyugati országrészből (M7-es kiépítése) az üdülő települések a déli parton (M7) és észak-keleten (2007-ig új 71-es főút) tehermentesülnek a déli parton a vasútvonal villamosított, a partszakasz vasúti elérhetősége megfelelő a kerékpárkörút speciális vonzerőt biztosít a balatoni hajózás, személyszállítás forgalma megfelelő Gyengeségek a nyugati, északi és déli országhatártól a Balaton megközelíthetősége rossz, az utakon az átlagos utazási sebesség alacsony a part menti utak zsúfoltak a nyári szezonban (71-es az északi, a keleti és a nyugati partoknál, 7-es a déli partnál) a tó nyugati felén lassú az északi és déli part összeköttetése repülőterek alacsony kihasználtsága (Sármellék, Siófok-Balatonkiliti, Szentkirályszabadja), valamint alacsony felszereltsége északi part mentén hiányzik a vasútvonal villamosítása a vasúti személyszállítás minősége (pl. vasúti kocsik színvonala, késések) rossz régió egészében hiányoznak a parttól távolabbi településeket elérő kerékpárutak, a kerékpárkörút kihasználtsága nem teljes a ráhordó elemek nélkül a Balaton medermélysége nem mindenhol felel meg a hajózásnak 29

28 1.3 Környezet Erősségek a tó nyugati, déli részén jelentős a gyógy- és termálvízvagyon (pl. Hévíz, Zalakaros, Tapolca, Balatonszemes, Marcali) megőrzött természeti, táji és építészeti értékek, különösen a parttól távolabbi településeken, műemléki környezettel rendelkező települések természetes vizes élőhelyek, domborzati sokszínűség, geológiai érdekességek, különösen a tó északi részén, Balatonfelvidéki Nemzeti Park megléte Kis-Balaton, mint különösen értékes természetvédelmi terület erdőségek jelentős genetikai, ökológiai, turisztikai és gazdasági potenciálja a tó vízminősége javul jelentős szennyvízelvezetési, hulladékkezelési beruházások vannak folyamatban megoldott az ivóvíz és energia ellátás megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős lehetősége a régióban Gyengeségek vízfolyások, felszíni vízelvezetők környezetbe illeszkedő szabályozásának elmaradása sérülékeny vízbázisok, karsztvíz szint visszatöltődésének elmaradása déli parton a talajvíz szintjének emelkedése, belvízveszély a vízelvezetés megoldatlansága miatt csapadékvíz elvezetés megoldatlan a part menti sávban, szennyeződéseket okoz a tóban, ami rontja a vízminőséget a parti sáv fokozott környezeti terhelése a nyári szezonban (közlekedés kapcsán zaj és légszennyezés, turisták) erózióveszélyes magaspartok a tó környezetében rekultivációt igénylő bányászati tevékenységhez kapcsolódó tájsebek, különösen a Bakony térségében a parti sáv fokozott környezeti terhelése (forgalmi, beépítettségi, szennyvíz, hulladék kibocsátási) rendezetlen települések (belterületi útburkolatok minősége, településképbe nem illő épületek, rendezetlen településközpontok, információs táblák alacsony esztétikai színvonala) minimális a megújuló energia használata (pl. fa, fahulladék, geotermikus energia) hiányos a szennyvízkezelés megoldása, különösen a parttól távolabbi településeken megoldatlan a lakossági veszélyes hulladék összegyűjtése és ártalmatlanítása, valamint az építési hulladék ártalmatlanítása és elhelyezése 30

29 1.4 Lehetőségek és veszélyek Lehetőségek Európában a népesség öregedése miatt az idősebb korosztály nagyobb keresleti igénye várható az általuk igénybe vett szolgáltatásokra (pl. egészségmegőrzés, gyógyítás, rekreáció, kulturális kikapcsolódás) környezettudatosság és a hagyományos értékek (építészet, kézműves mesterségek, helyi mezőgazdasági termékek, kultúrák) iránti kereslet növekszik, ami igényt támaszt az ökoturizmusnak, a helyi termékek értékesítésének, illetve a kulturális turizmusnak egészségtudatosság felértékelődése és növekvő igény az egészségmegőrzésre, ami keresletet támaszt az aktív turizmusnak (vitorlázás, lovaglás, kerékpározás, túrázás, vadászat, horgászat), a biotermékeknek, bizonyos halfajtáknak, az ökoturizmusnak információs technológiai eszközök használata dinamikusan fejlődik, növekszik az internet jelentősége a mindennapi életünkben (pl. on-line közcélú információs rendszerek, internetes egyéni szállásfoglalás) általánosságban a munkaerő szaktudásnak és képessége iránt támasztott igények felértékelődése miatt növekszik a kereslet a hivatás, konferencia turizmusban a lakosság jövedelmének növekedésével növekszik a belföldi turizmus a tó keleti és középső medencéjében feltárandó termál-, ill. gyógyvíz hasznosítás sokat javíthat a régió meglévő turisztikai infrastruktúrájának jobb kihasználásán növekszik az igény a régióban is meghatározó foglalkoztatói bázissal rendelkező vállalatok által gyártott a híradástechnikai, szórakoztató elektronikai termékek iránt innováció vezérelt és tudásalapú gazdaság felértékelődése a szociokulturális szolgáltatások, a kreatív ipar felértékelődése új szolgáltatások nyújtásának ad lehetőséget légi közlekedés dinamikusan fejlődik világszerte növekvő környezettudatosság és az Veszélyek hagyományos, tömeges turizmus fokozatos térvesztése, mely csökkenti a meglévő turisztikai terméke, nagyszámú magánszálláshelyek kihasználtságát a közösségi művelődést felváltják az otthoni, individuális formák, ezáltal is csökken a társadalmi szolidaritás az ország munkabér előnye folyamatosan csökken a világgazdaságban, ezért veszélyt jelent a Balaton térségben működő kezdetben munkaerő-igényes termelést folytató vállalkozások elvándorlása, munkahelyek megszűnése turizmus területén a gyorsan fejlődő belföldi és külföldi versenytársakkal szemben a régió elveszíti versenyelőnyét egyéni, rugalmas közlekedés igényének növekedése, ami növeli a gépjárműforgalmat és csökkenti a tömegközlekedés igénybevételét a térség gazdaságát befolyásoló Balaton vízminőségének és szintjének romlása (eutrofizáció), ingadozása, vízgyűjtőterület BKÜ-n kívüli részeiről jövő szennyeződések és az éghajlatváltozás miatt. a termálvíz illegális, nem szakszerű felhasználása, kezelése és ennek jövőbeni hatása globális felmelegedésből adódó klímaváltozás, változékony időjárás (pl. csapadékos időjárás, kiszámíthatatlan forró nyári napok) bizonytalanná teszi a tóban a fürdőzési lehetőségeket és a szabadtér programok szervezését ipari szennyezés kockázata, különösen Balatonfűzfő térségében területhasználat, beépítettség jelentős növekedése a szabályozások ellenére a Balaton-felvidék erdeit veszélyeztető gyapjaslepke hernyórágás környezeti katasztrófák, ipari, mezőgazdasági szennyezés lehetősége pl. a felső Zala vízgyűjtő területéről 31

30 EU környezetbarát politikája, valamint a külső energiaforrásoktól való túlzott függőség csökkentése miatt növekvő igény várható a megújuló energiaforrások (biomassza, napenergia) hasznosítása iránt EU előírások alkalmazása a hulladékgazdálkodás terén, ami a Balaton térségét teljesen lefedő hulladékkezelési rendszer (ek) működését igényli a régiók és az ágazatok közötti kommunikáció fejlődése elősegíti az állami támogatások hatékony felhasználását, mely lehetőséget ad a Balaton Régió területfejlesztési intézményrendszerének megerősödésére A Balatont az elmúlt esztendők kissé visszaeső vendégforgalma ellenére is nevezhetjük az ország uralkodó turisztikai vonzerejének. A Balatoni Fejlesztési Társaság 2005 nyarán elkészített, a régió helyzetének felmérését és fejlesztésének stratégiai irányvonalait kidolgozni hivatott tanulmánya a Balatont egyértelműen hanyatló desztinációként értékeli. A külföldi forgalom visszaesését a némiképp megélénkülő belföldi kereslet sem tudja ellensúlyozni. Bár az elkövetkezendő időszakban megélénkülésre lehet számítni a sármelléki repülőtér megépítésének köszönhetően, mely elsősorban a brit, valamint az eddig is jelentős érdeklődést mutató német turisták számát emelheti meg. 32

31 Az alábbi táblázat a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák számának turisztikai régiók szerinti megoszlását tükrözi a periódusra vonatkozóan. 1. sz. táblázat ezer vendégéjszaka megoszlás (%) 2004/2003 (%) Balaton ,1 92,7 Budapest-Közép-Dunavidék ,4 115,5 ebből: Budapest ,0 116,7 Dél-Alföld ,4 98,0 Dél-Dunántúl ,9 92,6 Észak-Alföld ,9 96,6 Észak-Magyarország ,2 95,6 Közép-Dunántúl ,0 94,1 Nyugat-Dunántúl ,5 101,5 Tisza-tó ,5 88,3 Összesen ,0 101,5 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2005 A táblázatból kitűnik, hogy nem egyedülálló problémával állunk szemben, hiszen fővárosunkon és annak környékén, valamint Nyugat-Dunántúlon kívül minden régióban a turisztikai érdeklődés csökkenésével kellett szembesülni így a Tisza-tónál is. A fejlesztési program az elkövetkezendő időszakra nézve egyik legsürgetőbb kihívásként, halaszthatatlan feladatként ítéli meg a desztináció újjáélesztését. Úgy ítélik meg, az eddig szétszórt és kampányszerű fejlesztések nem bizonyultak hatékonynak, így a jövőbeni aktivitások során hangsúlyt kell fordítani az egységes fellépés jelentőségére. A szakemberek olyan új turisztikai kínálat kialakításában látják a kiutat, mely alkalmas új kereslet lekötésére, és ezzel egy időben a hagyományos nehézségek leküzdésére, melyek a nehézkes megközelíthetőségben, területi koncentrációban, komplex turisztikai termékek hiányában, nem megfelelő marketingtevékenységben, valamint a szezonalitásban öltenek testet. Véleményük szerint a probléma fő forrása nagyon egyszerűen megfogalmazható: a balatoni turizmusnak nincs gazdája. A probléma orvoslására pedig olyan alulról építkező, államimagán együttműködéssel kialakított, felkészült szakemberek által működtetett térségi 33

32 menedzsment létrehozása lenne szükségszerű, amely természetesen rendelkezik a megfelelő funkcionálás szempontjából elengedhetetlen forrásokkal is. Lehet, hogy nem is olyan egyedi ez a probléma? Hiszen, ha visszaemlékszünk, a Tisza-tó elemzése során szintén megjelent ez a tényező, mint sürgősen módosításra szoruló hiányosság! De azért nem szabad megfeledkeznünk ama fejlődésbeli különbségről, ami a területet a mai napig gyökeresen befolyásolja. A rendszerváltás nyomán megkövetelt külpiaci szerkezetváltásnak következményeként az addig jellemző igénytelen tömegturizmus elvárásai mellett szembe kellett nézni a nyugati piacok új kihívásaival és követelményrendszerével, ami a tömegigények mellett az új, igényesebb rétegek kiszolgálásának képességét kívánta meg. És mialatt a Balaton már ezen váltási kísérlettel küzdött, a Tisza-tó még óvódás cipőben járó kisgyermekként tette meg kezdetleges lépéseit a turisztikai fejlődés útján. Igen, és talán kijelenthetjük, hogy az ország számos, egyébként nagyszerű idegenforgalmi potenciállal rendelkező régiója küzd a marketingaktivitások megfelelő koordinációjának hiányával. Tehát a magyar turizmusnak, mondhatjuk, van még mit tanulnia, bár az utóbbi években nagyon szép előmenetelbe kezdtünk! A fejlesztési koncepció a következő javaslatot határozza meg a Turizmus menedzsment rendszerének megújítására: Célok Egységes Balaton-arculat kialakítása, a régió egészét érintő turisztikai célú összehangolt, informatikai alapú marketing-kommunikációs és értékesítő rendszer kialakítása és működtetése Régión belül térségenként a turisztikai kínálat összehangolását, fejlesztését, kommunikálását és értékesítését támogató szervezeti rendszer kialakítása és működtetése 34

33 Leírás A Balaton térségében szükség van a turizmus menedzsment rendszerének megújítására. A turisztikai menedzsmentnek egyrészről a turisztikai termékek fejlesztését, a kínálat összehangolását, valamint a turisták tájékoztatását kell magas színvonalon ellátnia. A menedzsment tevékenységek során össze kell hangolni az országos, a regionális, illetve a kistérségi szintű feladatokat. A termékfejlesztéshez kapcsolódóan regionális szinten javasolt a kulcsprojektek, turisztikai vonzerők regionális szinten összehangolt kijelölése. A vonzerők és a kiemelt szolgáltatások fejlesztése érdekében a szervezet segíthetné a befektetők keresését a jó projektek megvalósításához. Bizonyos esetekben a regionális szint felvállalhatná egyes kiemelt turisztikai projekt megvalósításának menedzselését is. Továbbá feladat a turisztikai vonzerők fejlesztése érdekében azon javaslatok elkészítése, melyek igénylik a Balaton törvény módosítását, természetesen tiszteletben tartva a természet, táj védelmét. A marketing kommunikációhoz kapcsolódóan fontos a régió egyedi arculatának kialakítása, majd a régió egységes propagálása a belföldi és a külföldi potenciális látogatók körében. A térségnek - összehangolva az országos turisztikai marketingkommunikációs tevékenységekkel - egységesen kell megjelennie a nagy nemzetközi turisztikai kiállításokon és vásárokon. A kommunikációnak elsősorban a régió jelentős természeti és táji értékeit kell a középpontba helyezni. Marketingkommunikációs tevékenységnél a hagyományos kommunikációs eszközökön túl egységesíteni kell az internet alapú információs rendszert, és érdekelté kell tenni a településeket, szolgáltatókat, hogy kínálatuk megjelenjen a balatoni hivatalos honlapon. Az internet alapú tájékoztatási rendszert össze kell kapcsolni a szolgáltatások értékesítésével. Törekedni kell arra, hogy mind több szálláshelyet lehessen egy központi internetes portálról eljutva lefoglalni. Az újjászülető Balatoni turizmus tartós sikerességében kiemelt jelentősséggel bír a Magyar Turizmus Zrt.-vel közösen a Balaton szerepének erősebb hangsúlyozása az ország-imázs programban, továbbá Balaton Turizmus Kártya továbbfejlesztésének támogatása. A regionális szintű marketing tevékenységet kellene kiegészítenie a helyi, térségi szintű menedzsmenttevékenységnek. (Turisztikai Desztináció Menedzsment) Helyi szinten alapvető feladat a kulcsprojektek, vonzerők fejlesztésének a menedzselése, a turisztikai és egyéb szolgáltatások összehangolása és egységes kínálatba rendezése, a helyi szereplők közti információáramlás megszervezése, pl. információs pontok kialakítása. Helyi szinten feladatot jelent a turisták helyben, a napi mozgást segítő tájékoztatásának megfelelő, magas esztétikai 35

34 színvonalon való ellátása. Ez a gyakorlatban többek között a szolgáltatások (pl. túraútvonalak) egységes kitáblázását jelenti, mely táblák arculatát akár regionális szinten is lehetne kötelezően alkalmazni. A helyi, de inkább térségi szintű menedzsment feladatokat célszerű, ha az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozók, egyesületek képviselőinek csoportja, akár egyesületi formában is támogatja. Ez a szervezeti forma alkalmas lehet a közös célok kitűzésére, és a célok közös finanszírozására is. Hasonló rendszer működik Gyenesdiás térségben, dél-tiroli minta alapján szervezve. Az intézkedés révén várható a turisták számának növekedése, menedzsment tevékenység javulása, marketingre költött források hatékonyabb felhasználása, a fejlesztésekbe, marketing tevékenységekbe új források bevonása. Továbbá a helyi szereplők együttműködésével javulhat a térségek belső kohéziója és a lakosság Balatoni régióhoz kötődése, identitásuk erősödése. Célcsoport Turisztikai célú vállalkozások Turisták Önkormányzatok Kedvezményezettek Regionális fejlesztési és turisztikai ügynökség (ek) Non-profit szervezetek (egyesületek) Jövőkép A fejlesztési stratégiában lefektetett jövőkép a régiót a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiójaként kívánja megjeleníteni. Természetesen, Balaton! 36

35 A koncepció régió, a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épít, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő-, és munkakörnyezetet szándékozik kínálni. De térjünk vissza a Balaton, mint rendkívül összetett vonzerővel rendelkező idegenforgalmi fogadóterület mélyebb megismeréséhez, ahol megállapíthatjuk, hogy a részvonzerők hatóköre a kínálati csomagban igencsak eltérő. Lássuk, melyek is ezek a részelemek: víz, mint elsőszámú, legdominánsabb vonzerő természeti környezet római kori, államalapítási, középkori emlékek kulturális adottságok, a magyar kulturális értékekben rejlő vonzerő célként határozzák meg legalább egy igazán európai szintű rendezvény meghonosítását. Mert bár számos, népszerű event kerül megrendezésre évről-évre megrendezésre a tónál, melyek jó része nagy népszerűségnek örvend, mégsem létezik nemzetközi viszonylatban is attraktívnak bizonyuló esemény. A szakemberek szerint a kibontakozás fő korlátja a vízre épülő, nem megfelelő színvonalú kínálatban rejtőzik. Tehát még egyszer hangsúlyozandó a meglévő adottságok turisztikai termékké fejlesztésének kiemelt szerepe, mely révén a megoldatlan hátrányok, mint a szezonalitásból adódó gondok, vagy éppen a nem effektív kapacitáskihasználás kérdése szintén áthidalhatóvá válnának. A jelenlegi turisztikai termékek a következők: 11) ) Vízi turizmus Vonzerő: természeti, kulturális környezet pillanatnyilag ez a legmeghatározóbb terméktípus, mely további altermékekre bontható: 37

36 a) b) passzív vízparti üdülés aktív vízparti üdülés vitorlázás: jó potenciál, népszerű, remek feltételek, horgászat: fejlesztésre szoruló feltételrendszer 5. sz. ábra 22) ) Aktív turizmus Vonzerő: természeti környezet a) b) c) gyalogos természetjárás fő feladat: utak karbantartása kerékpáros turizmus Európában nagy népszerűségnek örvend, feladat: feltételek javítása lovas turizmus túraútvonalak kialakítása 33) ) Egészségturizmus Vonzerő: gyógy-, termál-, ásványvízkészlet, természeti adottságok, fitness, wellness infrastruktúrafejlesztés 44) ) Borturizmus 6 borvidék, 2000 éves tradíciók 55) ) Kulturális turizmus Vonzerő: magyar kultúra tradíciói Színes kínálat de nincs igazán jelentős vendéglétszámot vonzó rendezvény Elő-utószezon szuperprodukció megalkotása 66) ) Konferencia turizmus Kiváló lehetőség a szezonalitás problémájának leküzdésére 38

37 Tehát láthatjuk, hogy a régió igen sokszínű érdeklődési körrel rendelkező célcsoportok igényeinek kiszolgálására alkalmas. A marketingkommunikációs aktivitások tekintetében nagy hangsúlyt fektetnek az imázsreklámok szerepére, melyek kivitelezése főként kiadványok, outdoor eszközök főként óriásplakátok, kiállítások, vásárok, PR-cikkek, online megjelenések (ami a külföldi vendégkör elérése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír) valamint kisebb mértékben televíziós és rádiós reklámspotok formájában történik. Az imázs formálása mellett az egyes nagy potenciális vonzerőként ható programok kommunikálására veszik leginkább igénybe az ATL kínálta lehetőségeket, amely a rendezvények előtt igen hatékony reach-et eredményez. Érdemes megemlékeznünk a közismertségi szempontból, és a fiatal célcsoport vonzása szempontjából egyaránt legjelentősebbnek tekinthető Coca-Cola Beach House kezdeményezésre, melynek promóciója rendkívül sokszínű megoldásokat ötvöz, kezdve a rendezvény szponzorációs jellegétől egészen a különböző média-együttműködésekig például a Viva TV-vel, akik többek között nyereményjáték keretében exkluzív részvételi lehetőséget biztosítanak néhány fiatalnak, vagy éppen a helyszínről közvetítik Hőálló Megálló című műsorukat. A jövőben, mint már azt a fentiekben olvashattuk, várhatóan még inkább emelkedni fog az online kommunikáció szerepe. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a Magyar Tenger esetében legsürgetőbb feladat a turisztikai kínálati elemek komplex termékekké formálása, a beszűkült piaci lehetőségek ellen erőteljes marketingtevékenység gyakorlása, valamint a marketingtevékenység átalakítása. (Ennek megvalósítására szolgáló kezdeményezésnek tekinthető a nemzetközi szinten is nagyon médiavisszhangot kiváltó reklámspot, mely egyfajta új pozícionálási kísérletként, új célcsoport megnyerését célzó aktivitásként volt értékelhető.) 39

38 Velencei tó 7 A jelentős történelmi múltra visszatekintő Velencei-tó és környéke természeti adottságai révén a XX. századra kedvelt üdülő- és kirándulóhellyé vált. A vidék már az 1930-as években is a főváros népszerű üdülő- és kirándulóhelyének számított, de nagymértékű fejlődésnek az 50-es évek végétől indult. Az elmúlt évtizedek nagyarányú, céltudatos fejlesztésének eredményeként vált kiemelt üdülőterületté. Napjainkban az ország második legnagyobb vízparti üdülőhelyeként tartjuk számon, amely kedvező hatással van az egész térség idegenforgalmára. Kedvező földrajzi fekvése révén sokszínű kikapcsolódási alternatívára ad lehetőséget. Mint ahogy azt a Gárdonyi Tourinfo iroda vezetőjétől megtudtam, a Velencei-tónak nincs marketing stratégiája, csak területfejlesztési programja. Ám mivel a Közép-dunántúli Regionális Marketingigazgatóság kiemelt terméke a tó, a regionális marketingterv egyaránt magába foglal néhány rá vonatkozó marketingakciót. Sajnálatos módon forráshiány miatt nem tudnak népszerűsítő kiadványokra pénzt fordítani, de Gárdonynak és az Agárdi Termál és Gyógyfürdőnek jelentek meg prospektusai. Az utazás kiállításnak rendszeres résztvevői és helyi rendezvényekre is mindig kitelepülnek. Jelenleg aktuális kiadványaik között tartjuk számon a Velencei-tó 2006 ot, mely tartalmazza a települések ismertetőjét, szállás- és vendéglátóhelyek listáját, valamint a programok gyűjteményét, ezen kívül pedig a térség térképét is. A minden évben megjelenő kiadványt idén a Többcélú Kistérségi Társulás adta ki. Emellett érdemes még megemlíteni a Közép-dunántúli RMI információs katalógusát. Tehát láthatjuk, hogy a forráshiány nem csak a Tisza-tó esetében akadályozza meg a hatékony marketingtevékenység kivitelezését. 7 Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája INN-SIDE Turisztikai Tanácsadó Kft.,

39 Foglaljuk össze az alábbi táblázat segítségével a kínálati csomag termékeit, valamint az általuk megcélzott szegmenseket: A velencei-tó kínálati csomagjának bemutatása 2.sz. táblázat Termékek Kiemelt célcsoport Vonzáskörzet HIVATÁSTURIZMUS Belföldi és külföldi üzleti céllal (ÜZLETI, KONGRESSZUSI utazók, szakmai ÉS INCENTÍV TURIZMUS) konferenciákra Nemzetközi érkezők EGÉSZSÉGTURIZMUS Gyógyászati célból érkező belföldi és külföldi seniorok, Üdülési céllal érkező turisták családok Nemzetközi KULTURÁLIS TURIZMUS VÁROSLÁTOGATÁS SPORTTURIZMUS ÖKOTURIZMUS Üdülési céllal érkező turisták családok, Szakmai érdeklődők Sportrendezvényekre érkezők Aktív turizmus iránt érdeklődő nemzetközi vendégek Családok Iskoláskorú, szervezetten utazó fiatalok Szakmai érdeklődők Nemzetközi Nemzetközi regionális, országos WELLNESS TURIZMUS, VIZITURIZMUS Belföldi, külföldi üdülési céllal érkező családok nemzetközi, országos 41

40 BORTURIZMUS A régióba üdülési céllal érkezők, dunai lakóhajók vendégei, üzleti utazók, konferenciák résztvevői Nemzetközi LOVAS TURIZMUS A régióba üdülési céllal érkezők, versenyek látogató közönsége Regionális HORGÁSZAT Régió lakossága szabadidős utazások Regionális IFJÚSÁGI TURIZMUS Iskoláskorú belföldi fiatalok, Nemzetközi ifjúsági korosztály országos, nemzetközi FALUSI TURIZMUS Belföldi családok Országos KERÉKPÁROS TURIZMUS Belföldi családok, fiatalok Nemzetközi, aktív turizmus iránt érdeklődő vendégek Nemzetközi ÁTUTAZÓ (TRANZIT) TURIZMUS Nemzetközi Forrás: Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája INN-SIDE TANÁCSADÓ Kft 42

41 Velencei-tavat a következő asszociációs tényezőkkel igyekeznek összekapcsolni a célközönség fejében: napfény, üdülés, vízi sport, aktív pihenés, szabadidős tevékenység, gyógyturizmus, exkluzív kikapcsolódási lehetőségek A Velencei tó Vértes terület turisztikai szempontból történő hasznosítása ugrásszerűen fejlődik, rekreációs térséggé válása folyamatosan zajlik. A kínálati szerkezet átalakulása több szezonon keresztüli hasznosíthatóságot tesz lehetővé. A nyári üdülő forgalom mellett egyre fokozódik az egészségturisztikai szolgáltatások iránt érdeklődők száma, és az élményekre vadászók számára is kínál a terület színvonalas szórakoztató szolgáltatásokat. A turizmus élénkítésére vonatkozó intézkedés háromirányú célmeghatározása szerint a régió turisztikai ágazati fejlesztésének célja: Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó turisztikai infrastruktúra fejlesztése Turisztikai fogadóképesség fejlesztése Az idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása A fejlesztési programok kicsit részletesebb megközelítésben: a) b) c) d) e) f) g) h) Turisztikai információs és irányító rendszer regionális fejlesztése Vendégek komfortérzetének fejlesztése Attrakció-helyszínek kiegészítő szolgáltatásainak fejlesztése Turizmus fejlődését segítő infrastruktúra fejlesztése Kiránduló központok fejlesztése Rendezvények szervezése- koordináció- marketing Környezet és tájvédelem, tervezés Településkép fejlesztése 43

42 Vizsgáljuk meg néhány program legfontosabb tartalmi elemét: Az információs anyagok regionális szintű terjesztésének, elosztásának hatékonyabbá tétele, a desztinációs menedzsment szervezeti és működési rendszerének kidolgozása Az információs pontokat és azok tevékenységét népszerűsítő kommunikációs program elkészítése és végrehajtása, melynek célja, hogy a vállalkozók ismerjék az irodákat, és önként lássák el azokat információval, prospektussal, programajánlattal. A program keretein belül az önkormányzatok valamint fogadó helyszínek számára megfelelő segítséget kell nyújtani a hatékony turisztikai információs táblarendszer alapvető szakmai kritériumait illetően, tehát milyen információkat hol érdemes megjelentetni, a kivitelezők (grafikusok, térképészek, táblakészítők) felé milyen elvárásokat kell támasztani annak érdekében, hogy az elhelyezésre kerülő elemek elérjék valódi céljukat. A régióban jelenleg non-profit alapon tevékenykedő turisztikai információs irodák (tourinform) működnek. Az irodák tevékenységi köre, arculatának főbb elemei országos szinten meghatározottak. A program célja, a már funkcionáló irodák információs bázisának és a rendelkezésre álló információhordozóinak a szélesítése, a régió területén a még meglévő hiányok feloldása az információs pontokat illetően. Ugyancsak stratégiai feladatként jelenik meg az információs pontok információhordozókkal való folyamatos ellátása, a szolgáltatók, programgazdák és az információs irodák effektív munkakapcsolatának kialakítása a kölcsönös érdekviszony jegyében. A program során figyelmet kell fordítani a régió, főként turisztikai tekintetben meghatározó közlekedési csomópontjainak a vendégeket eligazító rendszerbe történő bekapcsolására. A régió területén bővelkedik olyan, látogatókat csak meghatározott időpontokban fogadó attrakció helyszínekben (tájház, múzeumi bemutatóhely stb.) amelyekről a vendég a helyszínen nem mindig kap információt. Biztosítani szükséges, hogy ezek a helyszínek turisztikai információs csomópontokként is funkcionáljanak, és a vendég egyaránt információhoz juthasson más attrakció helyszínek kapcsán is-több nyelven is!! Kiránduló központok fejlesztése Program célja a régió turisztikai kínálatát jelentős mértékben meghatározó ökoturizmus feltételeinek, kiépítettségének javítása, a környezeti terhelés szakszerű infrastrukturális fejlesztések általi csökkentése, a kiránduló központok szolgáltatás-szerkezetének fejlesztése, valamint a tartózkodási idő növelése. 44

43 Kiemelkedő feladat a kirándulások tematikus kínálatának fejlesztése, a helyszín vendégfogadási feltételeinek kialakítása higiénés, információszolgáltatási, kényelmi szempontból egyaránt. A program prioritásának indoklása: A régió számos, ismert, a helyi lakosság és a turisták körében is egyaránt kedvelt kirándulóattrakcióval rendelkezik. Kevés kivételtől eltekintve a kijelölt kirándulóhelyek jelenleg több szempontból sem felelnek meg az általánosan velük szemben támasztandó követelményeknek, pedig nem kérdés, hogy a minőségi, karbantartott, ellenőrzött környezet, a célzott interpretáció elengedhetetlen a vendégek pozitív attitűdje szempontjából. Jelentősen egyszerűbb lehet a környezet és a tájvédelmét biztosítani komplex módon kiépített kirándulóközpontok környezetében. Az ökoturizmus szervezettségét támogató intézmények tevékenységének támogatása (Nemzeti Park, Naturpark, szakmai egyesületek) a turisztikai fogadási és bemutatási feltételek kialakítása tekintetében a rövid időintervallumra irányuló látogatásokat hosszabb, a szolgáltatásokra többet áldozni hajlandó vendégkör megnyerését eredményezheti. A programban érintett terület(ek): Vértes Natúrpark, Gerecse, Velencei hegység, Pilis, Bakony kiránduló helyei, Balatoni Nemzeti Park bemutató helyszínei, Duna-Ipoly Nemzeti Park bemutató helyei, Duna part, kerékpárutak csomópontjai. Kiránduló induló és érkező helyszínek (gyalogos, kerékpáros, vízi, lovasútvonalak) infrastrukturális fejlesztése a program szintén jelentős szegmensét képezi (parkolás, higiénés szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás, információs rendszer, hulladékgyűjtés megoldása) Kiemelt feladatként értékelik továbbá a kiránduló útvonalak népszerűsítésére irányuló marketingtevékenység fejlesztését is. Rendezvények koordinált fejlesztése A program értelmében szeretnék növelni a rendszeresen, visszatérően megrendezésre kerülő rendezvények arányát például a 2006-ban megrendezett és sikeresnek tekinthető a Velenceitavi Nyári Játékok, amelyet 2007-ben szintén szeretnének megszervezni. Ennek jegyében egy egységes, egymásra épülő, vendég-centrikus rendezvény naptár kialakítására törekszenek, valamint a rendezvények vendégvonzásának növelése érdekében elengedhetetlen feladatként jelenik meg a felhasznált marketing eszközök, módszerek fejlesztése is. 45

44 A program prioritásának indoklása: A régió jelenleg is sok érdekes programmal, rendezvénnyel büszkélkedhet. A rendezvények nagyobb hányada azonban egy-egy esemény, tehát egy naptári naphoz kötődik, így előfordul, hogy ezeken a napokon több rendezvény is látogatható, míg máskor semmi. Tehát folyamatos jelenlét biztosítására kellene törekedni, és így az egyes rendezvények is sokkal jobban tudnák adottságukat hasznosítani jobb szervezéssel és hatékonyabb, koncentráltabb kommunikációs fellépéssel. A térségbe látogató vendégek tartózkodásának tartalmasságát és ezen keresztül a tartózkodás időtartamát is meghatározhatja a rendezvények színvonala, ismertsége, egymásra épültsége, idő- valamint térbeli elhelyezkedése. A programban érintett terület(ek): A régió egész területe Kiemelt célterületek: Komárom, Bábolna, Tata, Tatbánya, Kisbér, Martonvásár, Velencei-tó települései, Veszprém, Székesfehérvár, Tác A programon belüli részcélok: Országos jelentőségű, egyedi kínálatú és arculatú programok és program sorozatok kialakítása, a helyszínek fejlesztése Rendezvényhelyszínek fejlesztése (infrastruktúra, programrendszer, marketing) Rosszidős programok helyszíneinek és tartalmának térhálózatba fejlesztése Regionális szintű rendezvény-kalendárium létrehozása, információs rendszerekben történő közzétételének biztosítása, a rendezvények időpontjainak egyeztetése, koncepcionális programajánlatok összeállítása. A Közép-Dunántúli Régió sokszínű, egyedi természeti és kulturális értékeivel izgalmas, keresett élményt, pihenési lehetőséget kínál a szabadidő eltöltését, veszély nélküli kalandokat és kihívásokat kereső vendégek számára. Az adottságok és a fejlesztési lehetőségek, valamint a ráépülő programok a többgenerációs látogatók, elsősorban alternatív turisták igényeit tudják kielégíteni. A tömegturizmus ellentéteként jelent meg a 80-as években az alternatív turizmus fogalma, amely számos turizmusforma összefoglaló elnevezése is egyben, hiszen magába foglalhatja a falusi turizmust, az ökoturizmust, a kulturális turizmust, az örökségturizmust vagy az aktív turizmust is ennek kivitelezésére remek példaként említhető a Csákberényben épülő golfpálya komplexum is. 46

45 Ezen turizmustípusok közös jellemzője, hogy jóval kisebb a bennük részt vevő turisták létszáma, mint a tömegturizmus esetében, és fejlesztésük sokkal inkább összhangban van a turisztikai desztinációk természeti, kulturális, gazdasági adottságaival. A régió számára családok jelentik a legszignifikánsabb célcsoportot, mind a belföldiek, mind a külföldiek körében. Az arculati elemként funkcionáló épített és természeti örökségek, a vízparti nyaralások főként családi programok megvalósítására kínálnak változatos lehetőséget. A családok, a többgenerációs kereslet fogadásának alapkövetelményei, amelyeket a komplex fejlesztés tervezésénél figyelembe kell venni: Gyerekek szórakoztatását szolgáló létesítmények, úgymint játszótér, sportpálya, fürdőmedencék, strand létesítmények A biztonságot garantáló körülmények Higiénés feltételek, figyelmet fordítva a korosztályos méretekre A kirándulóhelyek, látnivalók komfortosabbá tétele (pihenőhelyek, padok elhelyezése, az ívóvízellátás biztosítására kutak kihelyezése Különböző jellegű szolgáltatások (vendéglátás, üzletek, kölcsönzők, orvosi ügyelet, gyógyszertárak stb.) elérhetőségének megszervezése Az intézmények és azok személyzetének felkészítése Az eltérő korosztályok igényeinek megfelelő speciális turisztikai programok megteremtése Rossz idő esetén igénybe vehető programok kidolgozása A különböző igényekhez igazodó szálláshely-alternatívák kialakítása. Az ifjúsági turizmus némiképp egyszerűbb szálláskörülményeket, nagy közösségi teret, sajátos atmoszférát és gazdag és változatos programokat, találkozási- és ismeretszerzési lehetőségeket igényel, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a kiegészítő vonzerők (például kulturális rendezvények, koncertek, stb.) és szolgáltatások megteremtése is. Az idősebb korosztály által tanúsított turisztikai kereslet növekedése világviszonylatban is jelentős méreteket ölt, és hazánkban is egyre komolyabb részét teszi ki a belföldi turizmusnak. Ez a korosztály csak Európában százmilliós piacot jelent. Az utazó nyugdíjasok kellő szabadidővel, nyitottsággal, érdeklődéssel, és diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek. Igényeik, életkorral együtt járó 47

46 képességeik jelentős meghatározó tényezőként jelennek meg az úti céllal kapcsolatos döntéseik meghozatalakor. A falusi turizmus fogalma nem korlátozható csupán a szobakiadásra irányuló szolgáltatásra, hanem a vendégnek a falusi életmódba való integrálását és változatos időtöltéséről való gondoskodást is magába foglalja (a terméknek részét kell hogy képezze a falusi hagyományok, régi kézműves mesterségek, a hagyományos gasztronómia értékeinek, a táj-jellegű specialitásoknak, stb. megismertetése is). A családi, illetve a három generációs felkészülés a régióban jelentősen megnövelheti az elő- és utószezoni, valamint a szezonon kívüli forgalmat is. További célcsoportot alkothatnak az üzleti utazások, konferenciák, továbbképzések résztvevői. Mint már többször hangsúlyozásra került, a konferencia turizmusban rejlik az egyik legnagyobb túlélési és kitörési lehetőség a szezonalitásból fakadó nehézségeket illetően. A célcsoportra egyébként jellemző, hogy szívesen keres fel attrakciókkal, programokkal, kiegészítő szolgáltatásokkal jól ellátott településeket, területeket. A szűk látókörűség és a provincialitás elkerülése végett mindenképp ki kell tekintenünk a nemzetközi porondra, no, nemcsak a világpiaci trendek megismerése céljából, hanem számos kiváló példát is találhatunk környezetünkben, amiből ötletet meríthetünk, irányvonalként szolgálhat, segíthet jövőbeni célkitűzéseink, prioritásaink meghatározása szempontjából. Vizsgálódásaim során igyekeztem olyan nemzetközi példára lelni, amely kapcsán némi személyes tapasztalattal is rendelkezem, így könnyebben átlátom és értékelhetem a papíron megfogalmazott elvek gyakorlati megvalósulását. 48

47 Nemzetközi kitekintő 8 Ausztria, eme lenyűgöző földrajzi és kulturális értékekkel felruházott kis ország igen gazdag kristálytiszta vizű tavakban, ami turisztikai vonzerejének és forgalmának jelentős volumenét teszi ki. Milyen kép él bennünk erről az országról? Milyen kulcsszavakkal jellemezhetnénk? Tisztaság, csupa-csupa zöld, nyugalom, intenzív színek, friss levegő, történelem, és mindezek mellett olyan egységesnek tűnik, nem? Igen, Ausztriára sokan tekintünk etalonként és valljuk be, kissé irigykedő szemmel. Ami érthető is talán, hisz van mit irigyelnünk tőle, de a számos tekintetben megjelenő fejlettségbeli különbségek szemrevételezésénél érdemes kiindulnunk részben történelmi eredetű lemaradásunk -ból is, valamint abból, hogy minden országnak a saját adottságaira alapozva kell törekednie arra, hogy igazán a maximumot hozhassa ki magából, és egy ennek megfelelő országimázs képét ápolgassa, formálgassa. Mindezek ellenére és figyelembe vételével érdemes és szükséges a nemzetközi példákat megvizsgálnunk, hiszen tanulságos mintaként szolgálhatnak fejlődésünk szempontjából. Hát igen, személyes véleményem szerint valamit azért nagyon irigyelhetünk Ausztriától: mégpedig rendkívül hatékony és egységes marketingkommunikációs tevékenységét. Merthogy ezt valaki igazán kézben tartja, aki pedig nem más, mint az Österreich Werbung. A szervezet hasonló funkciót tölt be, mint hazánkban a Magyar Turizmus Zrt. és a valamikori Országimázs Központ. A 75%-ban állami tulajdonban, 25%-ban pedig az Osztrák Gazdasági Kamara tulajdonlásában működő intézmény elnöke a gazdasági és foglalkoztatási miniszter. Európa első turisztikai intézményének tevékenysége 12 meghatározott régióra koncentrál, amelyekben független irodák segítik munkáját. A 2004-es esztendőben közel 50 millió eurós költségvetési keretből gazdálkodhatott, melynek csaknem 65,5%-át fordították marketingaktivitásra csak viszonyításként: ez az összeg a magyar keret háromszorosának felel meg. Az Österreich Werbung 2004-es jelentése alapján részletes betekintést nyerhettem annak tevékenységébe, és bátran jelenthetem ki, hogy a dokumentum olvasása szinte egy álom volt: rendkívül élvezetes, tanulságos és példaértékű. 8 Jahresbericht 2004 Az Österreich Werbung éves jelentése 49

48 A 2004-es esztendő Ausztria számára a további fejlődés és külpiaci terjeszkedés jegyében telt. Kettős stratégiája a fő célpiacok mellett (Ausztria, Svájc, Németország, Olaszország, Hollandia, Nagy-Britannia) új potenciális piacok meghódítását tűzte ki célul Ázsiában, valamint nagy energiákat fektet más szignifikáns külpiaci célcsoportjaira is. Például Németországban speciális termékekkel kívánják megszólítani a célcsoportokat a hatékony márkázási és reklámtevékenység mellett: az 50 évesnél idősebb korosztály számára a wellness termékek kommunikálása, valamint a nők és az úgynevezett DINKS double income no kids felé a kulturális termékek, városok által kínált lehetőségek promótálása. A stratégia középpontjában a CRM, azaz a vevőkapcsolatok ápolása áll, mely a következő kulcselemekben ölt testet: Adatbázis által támogatott Knowledge Management System Tanácsadás Austria Info Service Center B2B, B2C Elégedett munkaerő az elégedett kuncsaftokért belső marketing szerepe Austria and more B2B Affinity Group Marketing, kkv-k DM Markt-know-how Virtualizáció digitális információs rendszerek, letölthető prospektusok, keresőprogram, mely lehetőséget biztosít a személyre szabott, legoptimálisabb alternatíva kiválasztására Szakképzés ösztönzése Direkt Marketing Kooperáció tartományok között illetve a gazdasági szervezetekkel egyaránt Branding Identitás- és imázs-erősítés imázs-termékek kifejlesztése és népszerűsítése - Mozart 2006 MINT Market Intelligence elektronikus információs rendszer 50

49 Piaci terjeszkedés stratégiája Az unió bővítésének köszönhetően új ígéretes célpiacok jelentek meg Ausztria számára, melyeknek relatíve gyors növekedést jósolnak. Ezen országok közül Csehország, Lengyelország, valamint hazánk kiemelt jelentőséggel bír az osztrák turizmus szempontjából. A fő piacok stagnálása mellett az új ázsiai, kínai és indiai piacok megélénkülésére is számítanak. Termékfejlesztési stratégia A siker érdekében jól megalapozott primer kutatások és tanulmányok segítségével igyekeznek megismerni a célpiacok, első sorban a kelet-európai országok igényeit, valamint a megelőzőleg funkcionáló GBÖbefragung innovációjaként létrejövő T-MONA, vagyis Tourismus Monitoring Austria piackutató rendszer által effektív információgyűjtést igyekeznek véghezvinni a vendégek elvárásai, illetve megelégedettsége kapcsán. Kampány Ausztria Középpontjában: Intenzív: ahol a szív gyorsabban dobog Nem eltorzított: ahol a dolgok így igazak Kultivált: ahol a minőség magától értetődő 51

50 Endlich. Österreich. piros fehér jegyek és a 2 kiránduló pingvin, Joe és Sally minden csatornán történő megjelenítése 2 féle imázskampány Nyári kampány 7. sz. ábra Ausztriában: Február elsejétől televíziós és outdoor kampány: 15 másodperces spotok az ORF1,2-on, az ATV+-on, RTL-en, SAT1-on, PRO7-ön, KABEL1-on valamint több mint 1500 plakát kihelyezése az ország egész területén, frekventáltabb megjelenés a fővárosban és a tartományi fővárosokban. Ezen kívül további 1200 citylight kihelyezése országszerte, valamint a reptéren különleges üdvözlettel kedveskednek az Ausztriába érkezőknek, melyet speciális mozgó plakátokon jelenítenek meg. 52

51 Nemzetközi kampány: Németország: nyomtatott sajtó, valamint kültéri reklámok néhány kiválasztott ICE vasútállomáson Svájc, Olaszország, Nagy-Britannia: nyomtatott média Téli kampány 8. sz. ábra A kampány témája: Joe és Sally téli kirándulást tesznek. Ennek illusztrálására négy féle nyomtatott kreatív megoldást készítettek, három különböző TV spotot, és igen nagy hangsúly jut az alternatív eszközöknek is. A kampány célja: Ausztriát vonzó utazási desztinációvá tenni a célcsoport szemében A visszatérő vendégek megtartása mellett új publikum megnyerése Utazási kedv erősítése Az évek során a reklámtevékenységbe fektetett jelentős összegek révén Ausztria, mint brand, igen magas ismertségi és elismertségi fokra tett szert. A minél sikeresebb fellépés érdekében az ÖW hatékony együttműködésre törekszik gazdasági és turisztikai partnereivel. Egy valódi, kölcsönös előnyökön alapuló WIN-WIN partnerkapcsolat ez, amit intenzíven kommunikálnak is a partnerek felé. 53

52 Amit nyújtanak: Megjelenés az ÖW rendezvényein Kiállításokon Prospektusokban Internetes portálokon Kampányokban a legjelentősebb partnerek helyet kapnak a nemzetközi kampányban is, tematikus felosztásban Kiemelt szerep jut a rendszeresen megrendezésre kerülő ÖWork-Shop-oknak, melyek roadshow formájában látogatnak el az ország jelentősebb nagyvárosaiba, mélyítve ezzel az együttműködési lehetőséget az ÖW és a turisztikai szolgáltatók között. Mindemellett nagy hangsúlyt fektetnek az online kommunikációs formák tökéletesítésére, népszerűsítésére. Marketing-mix Sajtó sajtótájékoztató, sajtókonferencia médiafellépés és kooperáció médiafigyelés a célpiacokon személyes médiakapcsolatok ápolása Értékesítés az ahány ház, annyi szokás elv maximális szem előtt tartása, lokális adottságok és szokások figyelembe vétele 54

53 Reklám, DM, médiakooperáció reklámstratégia kialakítása a tartományi és nemzetközi szakemberek tapasztalatai és véleménye alapján. Sztenderd eszközök: prospektusok, Direct Mails, számos médiaegyüttműködés E-commerce lehetőséget biztosít a partnerek számára a folyamatos nemzetközi jelenlétre, az internacionális turizmusban növekvő piaci hányad megszerzésére. Piackutatás Széleskörű kutatási tevékenység, melyet szolgáltatások formájában értékesít is. Legfőbb eszközök: ország, -és tartományi jelentések, vezetői összefoglalók, piaci analízisek Nemzetközi Marketing Több mint 1500 marketingaktivitás pozícionálja Ausztriát világszerte, mint az igazán hamisíthatatlan, kultivált, és intenzív üdülési úti célt. Tekintsük meg néhány példán keresztül, milyen tevékenységet folytatnak nemzetközi és honi berkekben. 55

54 Ausztriában Bécs ATB (Austrian Travel Business), az ország legjelentősebb turisztikai szakkiállítása A regionális ÖW vezetőségek beszámolói az aktuális trendeket, tapasztalatokat, piacbővítési alternatívákat, nemzetközi lehetőségeket illetően 2004-ben különös figyelmet szenteltek a keleti bővítés kérdésének, mellyel új potenciális piacok jelentek meg az osztrák turizmus számára Direct marketing Rendszeresen aktualizált adatbázis, mely egy speciális szolgáltatás formájában lehetőséget biztosít a turisztikai szektorban dolgozóknak, hogy rendelkezésre álló címeik időszerűségét folyamatosan ellenőrizhessék. Továbbá az Österreichische Post-tal való különleges együttműködés révén az idegenforgalmi régiók költséghatékony és kreatív DM aktivitást valósíthatnak meg. A 2004-es évben az ÖW intenzívebb médiajelenlétet tűzött ki célul, ennek értelmében számos elektronikus PR-hírlevélen, PR-workshopon, rádiós, televíziós és nyomtatott utazási magazinban kívánnak kommunikálni a közönséggel, amelyekben Joe és Sally szolgál majd utazási tippekkel az érdeklődő publikumnak. Világturizmus játék Cél: a média figyelmének felkeltése, az ország sokszínű kínálati palettájának bemutatása 3 napos rendezvény Középpontban a sport világa Véleményvezérek befolyásolása Nemzetközi jelleg Információcsere Szponzoráció: Swarowski többek között 56

55 Winteropening A bécsi városháza előtt egy úgynevezett Winterwunderwelt kialakítása, a programok, játékok, koncertek, sportcsillagok színes kavalkádjával. Németországban Berlin ITB kiállítás, középpontjában a pingvinnel A stand meglátogatására való ösztönzésként hirdetések az egyik népszerű rádiócsatornán, amely a kiállítás hetében az osztrák standról közvetíti műsorait is SAT3 csatornán az Ausztriára néző ablak című kisvideo rendszeres vetítése Külön figyelmet fordítanak arra, hogy minden tartomány megfelelőképpen képviseltetve legyen München Wellness-Aktív-Napok Április vége A szektor új trendjeit, szolgáltatásait mutatják be a kiállítók Berlin Winter Opening Az ÖW Deutschland, a Saalbach-Hinterglemm Skicircus és a Salzburgerland Tourismus közös szervezésű produkciója, szórakoztató programok széles választékával Kulturális Workshop sorozat München, Stuttgart, Köln érintésével, már a 2006-os Mozart Jahr jegyében Svájc Imázsreklám a zürichi főpályaudvaron Sallyvel és Joeval óriásplakát Online kampány a téli síszezon kommunikálására Német-Svájc közszolgálati televíziójában 2004 őszétől Ausztria felfedezésére ösztönző népszerűsítő műsorok 57

56 Mint ahogy azt az előzőekben már többször hangsúlyoztam, külön kiemelt célcsoportot képvisel Közép-Európa, mely országai közül nézzük meg a hazánkra vonatkozó akcióterveket. Magyarországon a kampány fő motívuma a Kraft Foods-zal való kooperációra épül, melynek egyik kulcseleme egy nagy volumenű Milka-nyereményjáték volt, számos ajándékkal, köztük 5 ausztriai kirándulással. Az akciót számos kommunikációs csatornán hirdették, többek között a TV2-n és az RTL Klubon futó TV kampányok keretében, valamint Ausztriát, mint a legoptimálisabb síelési úti célt 3 hónapos printkampánnyal is igyekeztek népszerűsíteni különböző női, illetve életmódmagazinokban és programfüzetekben. A sikerhez A2-A3 plakátokkal és display-ekkel, nem utolsó sorban a 6 és fél millió Milka csomagoláson megjelenített Ski amadé logóval is próbáltak hozzájárulni. Jelentős szakmai tartalommal bíró rendezvényként értékelhetjük azt a kezdeményezést is, mely magyar utazási irodák alkalmazottainak továbbképzésére irányult. A program keretében 80 résztvevő szerezhetett ismeretanyagot az osztrák turisztikai és marketing know-how-ra vonatkozóan. Intenzív jelenlét tanúsítottak a Budapesten 2004 nov között megrendezésre került téli utazási kiállításon is. A többi közép-európai országban is rendkívül kreatív, ötletes megoldásokkal találkozhatunk, legtöbbjükben az EU-csatlakozásuk alkalmából történő köszöntésre is figyelmet fordítanak. A fejezetben többször is olvashattunk a regionális idegenforgalmi irodák és az ÖW hatékony és sokrétű együttműködéséről, a kényelmes online-megoldások preferálásáról és a CRM egyre növekvő jelentőségéről. Mindez olyan szépen hangzik, de vajon hogyan is fest a kép a valóságban? Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ugyanígy! Mivel Ausztria igen gazdag színes kikapcsolódási lehetőséget nyújtó tavakban, igyekeztem kiválasztani egyet, és szemrevételezni annak kínálati csomagját, kommunikációs tevékenységét. 58

57 9. sz. ábra Az Attersee Salzkammergut kristálytiszta vizű, nagy népszerűségnek örvendő tava. A turisztikai régió elsődleges célcsoportjának a nyugodt, sokoldalú és biztonságos kikapcsolódásra vágyó családok, valamint természet és a sport szerelmesei tekinthetők. Információgyűjtő kis körutamat természetesen internetes barangolással kezdtem. Halvány emlékképek még élnek belőlem a környékről, hiszen 13 évvel ezelőtt egy csodálatos hetet töltöttem ott családi nyaralás keretében. Ami a táj szépsége mellett mindenképpen megmaradt bennem, a vendéglátók kimagasló vendégszeretete és segítőkészsége volt. A honlapról már első pillanattól árad a jól strukturáltság, és magával ragadó, ösztönző atmoszféra. A katalógusok fülecskére kattintva azonnal számos alternatíva tárul elém, érdeklődési körömtől függően választhatok a tematikus kiadványok közül, akár a sportolási tevékenységek motiválnak, akár a kulturális programok, netán a környékbeli nevezetességek vagy éppen a szálláslehetőségek. A kívánt katalógusokat egyébként igény esetén postai úton rendelkezésünkre is bocsátják. Tekinthető ez talán tipikusan magyar módinak, első dolog, ami megfordult a fejemben: igen, nagyon kedves tőlük, de vajon mennyibe kerül, mert hogy itt nincs feltüntetve ár, másodrészt pedig, hogy valószínűleg várhatok majd én erre a katalógusra, mert minden bizonnyal nem fog soha megérkezni. Az igénylés utáni napon egy fogadott, melyben megköszönik érdeklődésem az Attersee iránt, és legkésőbb jövő hét elejéig meg fognak érkezni a katalógusok. Amennyiben a későbbiek során bármiben a segítségemre lehetne, nyugodtan forduljak hozzájuk. A következő hét elején a postaládámban találtam a prospektusokat hát igen, az írásba foglalt célok és irányelvek tökéletes gyakorlati megvalósítása! 59

58 10. sz. ábra Az anyagok egyébként rendkívül attraktívak és kiváló minőségűek, magukba foglalva minden fontos információt a legapróbb részletekig. Az általános katalógus a környék által kínált lehetőségek tematikus bemutatása mellett az egyes települések részletes jellemzésére is kitér. A látogató valóban könnyen találhatja meg a számára legoptimálisabb helyszínt. A katalógusok mellé egy nagyon részletes térképkiadványt is mellékeltek, valamint egy összefoglalót a többi osztrák regionális idegenforgalmi prospektusra vonatkozóan, melyen megjelenik az ÖW jelentésből már jól ismert piros-fehér jegy, csak jelen esetben régióspecifikus szlogennel, mely magyarra fordítva nem adja vissza olyan kreatívan a mondanivalót, mint a német megfogalmazás, de körülbelül így értelmezhetjük: kapcsoljon ki a szürke hétköznapokból az Attersee-nél. Tehát láthatjuk, hogy nagyjából Ausztriában ez akképpen valósul meg, hogy a központi idegenforgalmi és marketingkommunikációs szervezet tartja kézben a nemzetközi promóciókat, tökéletes együttműködésben a regionális menedzsmenttel, maximálisan ügyelve arra, hogy ebben a nemzetközi, nevezzük így ország-promócióban az egyes régiók megfelelő hangsúllyal és egyenrangúan jelenjenek meg. Hiszen az ország vonzereje a régiók vonzerejéből tevődik össze és alkot szinergikus egységet, és ezáltal egy pozitív, hiteles és hamisíthatatlan országimázst. 60

59 És a Magyar Valóság - A Tisza-tó marketingtevékenységének bemutatása A Magyar Turizmus Zrt. 9 a Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat néven hoztak létre. Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. A kitűzött célok megvalósulását az alábbi konkrét feladatok segítik: Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön, a regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, promóciós és PR-tevékenység folytatása belföldön és külföldön, turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. A Magyar Turizmus Zrt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai és Regionális Turisztikai Projekt Irodái, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Zrt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinformhálózat segítségével valósítja meg. A Magyar Turizmus Zrt. a belföldi turizmus élénkítése terén hangsúlyos szerepet szán az ország kilenc turisztikai régiójában működő hét Regionális Marketing Igazgatóságnak (RMI) és a két Regionális Turisztikai Projekt Irodának (RTPI)

60 A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Az RMI-k/RTPI-k ennek érdekében a régió marketingtervében foglaltaknak megfelelően kapcsolatot tartanak a helyi turisztikai szolgáltatókkal és regionális szervezetekkel, részt vesznek a termékfejlesztésben, a kiadványok elkészítésében, képviselik a régiót, illetve annak szolgáltatóit a belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon. olvasható a Magyar Turisztikai Hivatal internetes oldalán. 10 Tehát, mint ahogy arról az előzőekben már olvashattunk, a Magyar Turizmus Rt január 1-től regionális turisztikai marketing munkára specializálódott irodákat létesített az ország kilenc turisztikai régiójában - így a Tisza-tónál is -, Regionális Marketing Igazgatóság néven. Mivel a Tisza-tavi iroda nem statisztikai régióhoz lett illesztve, és marketing mellett komplex termékfejlesztés is feladatkörébe került, 2001-től Regionális Turisztikai Projekt Iroda néven folytatja tovább működését. (Hozzá kell tennünk, sajnálatosan, mivel az RTPI-k nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, és nem lehetnek projektgazdák, ezáltal konkrét termékfejlesztési projekteket sem tudnak lebonyolítani. Feladatuk jelenleg kizárólag marketing aktivitás, esetenként szakmai projekt-ötletekkel és javaslatokkal projektek generálása.) Illetékességi hatóköre négy megye, illetve két Regionális Fejlesztési Tanács területén a következő településekre terjed ki: Borsod - Abaúj - Zemplén megye: Ároktő, Borsodivánka, Egerlövő, Gelej, Hejőbába, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Igrici, Mezőcsát, Mezőnagymihály, Nagycsécs, Négyes, Nemesbikk, Oszlár, Sajószöged, Szakáld, Szentistván, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszaújváros, Tiszavalk. Hajdú-Bihar megye: Egyek, Folyás, Polgár, Tiszacsege, Újszentmargita

61 Heves megye: Átány, Besenyőtelek, Dormánd, Erdőtelek, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőtárkány, Pély, Poroszló, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva. Jász-Nagykun-Szolnok megye: Abádszalók, Berekfürdő, Fegyvernek, Karcag, Kőtelek, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Nagykörű, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora. A következő feladatok sorolhatók hatáskörébe: A régió turizmusának koordinálása, a gazda szerepkör betöltése, a Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal közösen a Tisza-tó Turizmusának Középtávú Fejlesztési Programjában foglaltak szerint. - a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és az MT Zrt. szakmai irányításával ellátja a régió turizmusának koordinálását, és közreműködik a középtávú fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában, - ellátja a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Munkaszervezeti feladatait, - beruházók felkutatása - a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, - elősegíti a pályázatok, projektek előkészítését és ahhoz szolgáltató, tájékoztató, tanácsadó hátteret biztosít, - közreműködik a regionális pályázatok előkészítésében, ismertetésében, közzétételében, - regionális hatáskörű kutatások végzése, - regionális marketing munka. Célkitűzései a következőkben foglalhatók össze: A Tisza-tó, mint egy sajátos arculattal rendelkező desztináció az ország turisztikai kínálatában A régió vezető terméke az ökoturizmus Emellett a régió imázsát meghatározó termékké kívánják emelni a kempingezést, horgászatot és vízparti üdülést 63

62 Az Iroda a fenntartható turizmus alapjainak megteremtését kívánja elérni, illetve azt, hogy egyre több magas jövedelmű, jelentős vásárlóerővel rendelkező vendég is ellátogasson a Tisza-tóhoz. A célok elérése érdekében folytatott aktivitások: Kutatási feladatok: - Információgyűjtés a Tisza-tóhoz érkező vendégkörről, azok utazási szokásairól - A küldő piacok sajátosságainak, az egyes célcsoportok jellemzőinek feltérképezése - Kérdőíves kutatások kivitelezése a régióban - Telefonos lekérdezések az ország lakossága körében, információs adatbázist tart fenn a régióban tevékenykedő turisztikai szolgáltatásokról a Tourinform Irodákon keresztül Termékfejlesztési feladatok: - A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) által elfogadott, és a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács által 2006-ban jóváhagyott Tisza-tavi Turizmus Fejlesztési Stratégia alapján az egyes alprogramokat projekt szintűre történő kidolgozása (ökoturizmus, termál- és gyógyturizmus, kempingfejlesztések, vízparti üdülések, horgászturizmus projektek, stb.) - Road show keretében az érintett önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók tájékoztatása a fejlesztési elképzelések kapcsán, konzultációk szervezése - Rendszeres tájékoztató a pályázati kiírásokról - Pályázati tanácsadás - Napi kapcsolatot fenntartása a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságokkal, Nemzeti Parkokkal, a Környezetvédelmi Felügyelőségekkel, a Vízügyi Felügyelőségekkel, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanáccsal - Közreműködés a szúnyoggyérítés koordinálásában - Pályázatok generálásával a tavon történő növényzetkezelési, tuskótlanítási, mederkotrási akciók, vízminőségi vizsgálatok összehangolása - Az egyes önálló projektek menedzselése (pl. Tisza-tavi Ökocentrum) - A Tisza-tavi Fesztivál rendezvénysorozat gazdája és koordinátora - Kapcsolattartás a Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel, a Tisza-tavi projektek Nemzeti Fejlesztési Tervbe történő integrálása érdekében 64

63 Promóciós feladatok: - Régiós, tematikus kiadványok készítése (Tisza-tavi Madárrezervátum, Tisza-tavi Egészségtár, Tisza-tavi Horgászkalauz, Szálláskatalógus, Rendezvénynaptár, Tisza-tavi Aktív üdülések, Tisza-tavi kalauz stb.) - Bel-és külföldi turisztikai vásárokon történő megjelenés - Tanulmányutak szervezése újságírók és utazási irodák, idegenvezetők részére - Hirdetések különböző média megjelenések szervezése - Internetes portál működtetése (www.tisza-to-info.hu) - Különböző marketing akciók szervezése (pl.: Tisza-tavi autópálya stop kampány, Tisza-tavi Napok nagyobb városokban, bevásárló központokban) - Központi kampányokban való részvétel Előkészített vagy előkészítés alatt álló projektek: - Ökocentrum létesítése - Turisztikai Információs Táblarendszer Terv - Kempingfejlesztés Programja - Horgászturizmus Fejlesztési Programja - Tiszaörvényi horgászfalu - Tiszai Víziturizmus Fejlesztési Programja - Vízparti Üdülések Fejlesztési Programja Évente induló képzések (tavasszal, nyáron): - Csónaktúra vezető képzés - Idegenvezető képzés Az Iroda igazgatónőjével, Molnár Anitával folytatott beszélgetésem során lehetőségem nyílt betekintést nyerni az intézmény működésébe, a Magyar Turizmus Zrt-vel való kapcsolatába, és a Tisza-tó valós fejlődési és kommunikációs lehetőségeibe. Az eredmény rendkívül tanulságos, és bár úgy érzem, elég sokrétű tapasztalattal rendelkezem a téma kapcsán, néhány újonnan megszerzett információ nagy megdöbbenést váltott ki belőlem, és egyértelmű magyarázatként szolgált a feltárt és a dolgozat előző fejezeteiben is említett hiányosságok, nehézségek tekintetében. 65

64 Mint ismeretes, hazánkban alapvetően 9 turisztikai régió létezik, ebből kettőt, a Balatont és a Tisza-tót tekinthetjük kifejezetten üdülési desztinációnak. Ennek okán látta fontosnak a Magyar Turizmus Zrt., hogy a többi régióban funkcionáló marketing irodáktól eltérően, ebben a két régióban a fejlesztések koordinálása is egy kézben legyen tartva, így promóciós feladatok mellett az innovációs kérdésekkel is egyazon intézmény foglalkozzon. Így bővült az intézmény Marketing és Projekt Irodává. Az Igazgató Asszony elmondása szerint már maga a Zrt. megnevezés is meglehetősen félrevezető, hiszen valójában egy non-profit szervezetről beszélünk, és ennél fogva, megfosztja magát számos addicionális lehetőségtől, kiegészítő forrástól. Tehát többek között nem lehet európai uniós pályázatok kedvezményezettje sem. Másik kötöttség számára, hogy nem önálló jogi személyként a Magyar Turizmus Zrt. előzetes jóváhagyása nélkül semmilyen akciót nem vihet véghez. Mielőtt közelebbről megvizsgálnánk az akciótervezés lépéseit, érdemes tisztában lennünk bizonyos költségvetési kérdésekkel is. A Zrt. meghatározása alapján 4 tényezőt sorolunk a stratégiai termékek körébe: 1) 2) 3) 4) Balaton Budapest Egészségturizmus Konferenciaturizmus A két kiemelt régiót tehát a fővárosunk és a Balaton alkotja. A szervezet éves szintén megközelítőleg 4 milliárd forinttal gazdálkodik, ennek értelmében ezt az összeget kell szétosztania 22 külképviselete, a központi vezetés, és minden hozzá tartozó intézmény között, tehát ez jelenti az országos szintű keretet. Egykoron minden régió egyenlő arányban részesülhetett a keretből, azonban napjainkban az 5-ös régiós felbontás érvényesül mind a hazai, mind pedig a külföldi kommunikációban. 66

65 11. sz. ábra Az 5 régió tehát: 1) 2) 3) 4) 5) Alföld+Tisza-tó (a 3 alföldi régió összevonásával) Észak-Magyarország Budapest Balaton Dunántúl De mit is jelent pontosan az 5 régiós felbontás költségvetési szempontból? A régiók korábbi kereteit megközelítőleg 70%-kal csökkentették, és a rendelkezésre álló pénzösszegből való részesedést a vendégéjszakák számától tették függővé. A helyzet rendkívül kedvezőtlen a Tisza-tó számára, hiszen az ország vendégforgalmi adataihoz csupán 1%-kal járul hozzá. Ennek egyik legfőbb okaként a borzasztó rossz bevallási kedv említhető. A szolgáltatók hozzáállásában elemi problémák húzódnak meg, gondolkodásuk, szakmai rálátásuk 30 éves lemaradásban van. Számukra a falusi turizmusból 67

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ -

A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ - A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ - Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Megújuló

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

A kulturális turizmus jellemzői a hazai történelmi városokban Az előadás felépítése JAVASLATOK Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség Térségi turizmusirányítás Marketingkommunikáció Veszprémi esettanulmány

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

84/2004. (VI. 24.) MÖK határozatot

84/2004. (VI. 24.) MÖK határozatot 84/2004. (VI. 24.) MÖK határozatot Somogy, Zala és Veszprém Megye Közgyűlése, valamint Balaton Fejlesztési Tanács elfogadva a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Velencei-tó a Természetes Egészs szség Területfejleszt letfejlesztési si Program stratégiai tervezés alapjainak vizsgálata Kérdőíves ves Felmérés

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások dr. Kovács Miklós elnökhelyettes Veszprém, 2006. április 07. A vendégéjszakák száma először haladta meg a 19 milliót 25 000 20 000 15

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Előterjesztés. A turizmus helyzete és szerepe Füzesgyarmaton

Előterjesztés. A turizmus helyzete és szerepe Füzesgyarmaton Előterjesztés a Képviselő-testület 2013. március 28-ai ülésére A turizmus helyzete és szerepe Füzesgyarmaton Az előterjesztést készítette: Kovács Márton Kastélypark Kft. ügyvezetője Tisztelt Képviselő

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

Vidékiség - vidéki térségek típusai vidéki turizmus

Vidékiség - vidéki térségek típusai vidéki turizmus Vidékiség - vidéki térségek típusai vidéki turizmus Perger Éva MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Alföldi Tudományos Osztály Az MNVH-MTA együttműködés

Részletesebben