Átírás

1 Európai Területi Együttműködési Célkitűzés Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program május 2008

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető A Program összefoglalása A programozási folyamat bemutatása... 7 II A programba bevont terület elemzése A programba bevont terület bemutatása Terület és lakosság Gazdaság Munkaerőpiac Egészségügy Infrastruktúra Oktatás és kutatás-fejlesztés Környezet Idegenforgalom A határon átnyúló korábbi tevékenységek tapasztalatai Magyarországon és Romániában Záró megjegyzések az együttműködési terület egészét illetően SWOT elemzés III. Közös fejlesztési stratégia és összefüggés más programokkal Határon átnyúló közös fejlesztési stratégia és program-célok Stratégiai keretek Program stratégia Célok A prioritási tengelyek meghatározása Program-szintű indikátorok Az előzetes értékelés során tett legfontosabb megállapítások Stratégiai környezeti vizsgálat Nem műszaki jellegű összefoglalás Az SKV célja A vonatkozó SKV keretrendszer Több területet érintő témakörök Egyenlő esélyek és a megkülönböztetés tilalma Fenntartható fejlődés Partneri együttműködés Kétnyelvűség Összefüggés az uniós célokkal és más beavatkozásokkal Uniós politikák A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások

3 3.5.3 A Strukturális és Kohéziós Alaphoz tartozó beavatkozások a magyar NSRK keretében A Strukturális és Kohéziós Alaphoz tartozó beavatkozások a román NSRK keretében Magyar és román nemzeti lisszaboni reformprogramok A roma kisebbséggel foglalkozó nemzeti programok Magyarországon és Romániában A program prioritásai prioritási tengely. A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben prioritási tengely. A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben prioritási tengely. Technikai segítségnyújtás 78 IV. A program végrehajtása Programirányítási struktúra Közös Monitoring Bizottság (KMB) Közös Irányító Bizottság (KIB) Irányító hatóság (IH) Igazoló hatóság (IgH): Ellenőrzési hatóság (EH) Közös technikai titkárság (KTT) és információs pont (IP) Nemzeti hatóság (NH) Ellenőrző testületek (ET) Projektfejlesztés és kiválasztás A projektfejlesztés és kiválasztás átfogó koncepciója Projekt-előkészítés Projekt-kiválasztás Tájékoztatás és népszerűsítés A projektek végrehajtása, pénzügyi eljárások és folyamatok Projektszintű végrehajtás A kiadások hitelesítésére szolgáló ellenőrző rendszerek Monitoring és értékelés Monitoring A program értékelése A program TS költségvetésére vonatkozó konkrét végrehajtási szabályok Utóellenőrzés Szabálytalanságok és a szabálytalanul kifizetett támogatások visszatérítése Meghatározás Jelentési kötelezettség Támogatások visszatérítése A felelősség rendszere A TS projektekkel kapcsolatos szabálytalanságok 102 3

4 4.8.6 A rendszer belső sajátosságaiból eredő hibák 103 V. A programmal kapcsolatos pénzügyi rendelkezések A költségek tájékoztató jellegű kategóriánkénti bontása Dimenzió kódok 105 MELLÉKLETEK MELLÉKLET. A partnerségi rendezvények dátuma és helye MELLÉKLET. Táblázatok, alapindikátorok MELLÉKLET. Térképek MELLÉKLET. Megyeszékhelyek MELLÉKLET. Eurorégiók MELLÉKLET. Összefüggések a időszakra vonatkozó magyarországi ágazati operatív programokkal MELLÉKLET. Összefüggések a időszakra vonatkozó romániai ágazati és regionális operatív programokkal MELLÉKLET. PHARE-CBC támogatással finanszírozott projektek MELLÉKLET Előzetes értékelési jelentés 143 4

5 I. Bevezető 1.1 Háttér Ez a dokumentum a 3. célkitűzés Európai területi együttműködés programja a magyar-román határterületre vonatkozóan, amely 8 NUTS III. szintű megyére (4 romániai és 4 magyarországi megye) terjed ki. Az Európai Területi Együttműködés célkitűzés az INTERREG közösségi kezdeményezést váltotta fel a as időszakban, megerősítve a területi együttműködés fejlesztésének fontosságát az EU Kohéziós Politikája szerves részeként. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK TANÁCSI RENDELET 3. cikkével összhangban az Európai Területi Együttműködés keretében az ERFA-támogatást az alábbi három fő együttműködési területre irányuló beavatkozások kaphatják: Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése közös stratégiák révén a fenntartható területi fejlődés érdekében A transznacionális együttműködés erősítése a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén és az integrált területi fejlesztés ösztönzése A regionális politika hatékonyságának erősítése a régiók közti együttműködés ösztönzésével, a megfelelő területi szinteken folytatott tapasztalatcsere segítségével Az európai területi együttműködési célkitűzés határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos elemét az Európai Unió belső határaira irányuló operatív programok segítségével valósítják meg, elsődlegesen az alábbi területeken: A vállalkozói kedv ösztönzése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztésére. A közös környezetvédelem és környezetgazdálkodás, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének ösztönzése és fejlesztése. A város és vidéki térségek közötti kapcsolatok erősítése. Az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, a tájékoztatási és a kommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a határokon átnyúló víz- és energiarendszerekhez és létesítményekhez való hozzáférés javításával. Az együttműködés és az infrastruktúrák kapacitásának és együttes használatának fejlesztése, különösen az egészségügy, a kultúra, az idegenforgalom és az oktatás területén. Ez a dokumentum a rendelet, valamint a Közösségi Stratégiai Iránymutatások vonatkozó fejezeteiben kidolgozott stratégiai keretek alapján a határmenti terület integrált fejlesztési stratégiáját tartalmazza a legfontosabb kihívásoknak és lehetőségeknek megfelelően. A stratégiát a határmenti területeken működő szociális és gazdasági partnerek közösen dolgozták ki, a munkát a Magyar-Román Munkacsoport koordinálta. 1.2 A Program összefoglalása A támogatásra jogosult határmenti terület Magyarország délkeleti és Románia északnyugati részét foglalja magában. Az itt élő lakosság létszáma meghaladja a négymillió főt, amely megközelítőleg felefele arányban oszlik meg a román és a magyar oldal között. 5

6 A nyolc NUTS III. szintű megyét (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye Magyarországon, illetve Szatmár, Nagyvárad, Arad és Temes megye Romániában) általánosságban igen hasonló gazdasági és szociális helyzet jellemzi. A nagyobb városok (megyeszékhelyek) központi szerepet játszanak a térség fejlődésében, mivel ezekben a városokban összpontosul a legtöbb közintézmény, felsőoktatási intézmény és a legnagyobb piaci szereplők is itt találhatók. Nyíregyháza és Temesvár kivételével valamennyi megyeszékhely az országhatár közvetlen közelében (10-30 km-re) található; ennek következtében a potenciális hatásuk jóval túlnyúlik az országhatáron. A terület természeti értékekben gazdag; a nagyszámú folyó amelyek többségében össze is kötik a határmenti terület két oldalát fontos értéket képvisel, de egyben a nagy árvizek és a határon átnyúló folyószennyezés kockázatát is hordozza. A legfontosabb gazdasági ágazatokat illetően az élelmiszeripar alapvető szerepet játszik az egész térség gazdaságában. Mivel a román oldalon a természeti erőforrások szélesebb skálája áll rendelkezésre, ezt az oldalt sokrétűbb (és hangsúlyosabb ipari jelleget mutató) gazdasági struktúra jellemzi. A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) fontos szerepet játszanak a határmenti térség gazdaságának fejlődésében és átalakulásában. Az elmúlt években nagyarányú külföldi tőkebefektetés áramlott a határ mindkét oldalára, s ez különösen Temes és Arad megyékben generált dinamikus fejlődést. A nagyvállalatok és multinacionális vállalatok sikeres működésével összehasonlítva a térségben működő kis- és középvállalatok egyelőre fejletlenek, és számos problémával küzdenek. További fontos probléma, hogy annak ellenére, hogy a térségben számos felsőoktatási és kutató intézmény található, a kutatás-fejlesztési tevékenység igen korlátozott. A közúti infrastruktúra továbbra is meglévő komoly hiányosságaival együtt az elmúlt években mind Magyarországon, mind Romániában jelentős fejlesztések történtek ezen a területen. A fejlesztések jelenleg is folynak, és az autópálya-kapcsolatok fejlődésével párhuzamosan a térség nemzetközi megközelíthetősége is sokat javult. Továbbra is súlyos gondot jelent azonban a vidéki kistelepülések nehéz megközelíthetősége, különösen az államhatárok közvetlen szomszédságában. A közüzemi szolgáltatásokat illetően összetett a kép: míg Magyarországon a közüzemi szolgáltatások jórészt megfelelnek a korszerű követelményeknek, a határ román oldalán még súlyos problémákkal kell szembenézni. A szélessávú Internet-hozzáférés hiánya a kistelepüléseken a határ mindkét oldalán gondot jelent. A munkaerőpiacon végbement jelentős fejlődés ellenére a munkanélküliség továbbra is problémákat okoz a társadalomban, különösen a vidéki térségekben. A program stratégia megpróbálja közelebb hozni egymáshoz az egyes szereplőket embereket, gazdasági szereplőket és közösségeket annak érdekében, hogy jobban kihasználhassák a határmenti térség közös fejlesztésében rejlő előnyöket. Az együttműködésbe bevont terület különleges pillanat előtt áll: Románia csatlakozása az Európai Unióhoz a jelenleg a területet kettészelő, és az egymáshoz természetes és hagyományos szálakkal kötődő embereket és közösségeket elválasztó államhatár fokozatos eltűnéséhez vezet. Ennek a jelentős változásnak fontos kihatásai vannak a stratégiára is. A tervezett stratégia ennek megfelelően erre az egyszeri és különleges alkalomra összpontosít, elsősorban az alábbi tevékenységek révén: Az együttműködés alapvető feltételeinek javítása az együttműködést akadályozó legfontosabb tényezők megoldásával; Az egyes szereplők konkrét együttműködési kezdeményezéseinek támogatása. Az első célkitűzést a közlekedési és információs infrastruktúra, a természetvédelem és a közös üzleti infrastruktúra fejlesztése, illetve a munkaerőpiaci és oktatási területeken, a kutatás-fejlesztésben és 6

7 innovációban, az egészségügyben, a közös kockázatok megelőzésében folytatott együttműködés, továbbá a közösségek közötti közvetlen együttműködés révén kívánják megvalósítani. 1.3 A programozási folyamat bemutatása Felelős szervezet Annak érdekében, hogy valamennyi fontos szereplő részvételét biztosítsák a határ mindkét oldalán, áprilisában megalakult a közös Magyar-Román Munkacsoport, amely a program előkészítési szakaszának irányításáért volt felelős. A Magyarország-Románia Határokon Átnyúló Együttműködési Program keretében megalakított kétoldalú Munkacsoport a program előkészítéséért és végrehajtásáért felelős országos szintű intézmények képviselőiből, valamint a programban résztvevő NUTS III szintű területi egységek (megyék) képviselőiből állt. A Munkacsoport tagjai magyar részről a program irányításáért és végrehajtásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Irányító Hatóság), illetve a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság képviselői, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökségek, valamint Békés és Csongrád megye önkormányzatának képviselői voltak. Román részről a tagok a Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium; a Gazdasági és Pénzügyminisztérium; a BRECO Nagyváradi Regionális Irodája, valamint a Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyei önkormányzatok által kinevezett képviselők voltak. Munkafolyamatok A programozási folyamatot az érintett határmenti térség regionális (NUTS III) és helyi szintű partnerei koordinálták a nemzeti hatóságokkal együttműködésben. Ennek megfelelően a Munkacsoport első ülésére április 11-én került sor a programozási folyamat technikai szinten történő előkészítésének céljából. A Munkacsoport meghatározta a program előkészítésére vonatkozó munkafolyamatokat és határidőket. Ebbe beletartozott a program dokumentum tervezeteinek kidolgozása 3 fő lépésben: (1) külső szakértői csoport, illetve az illetékes román és magyar intézmények képviselői kidolgozzák az operatív program stratégiai részét (beleértve a térségi elemzést). (2) a programot irányító intézmények kidolgozzák a program végrehajtására vonatkozó intézkedéseket; (3) független külső szakértők kidolgozzák az előzetes értékelést és a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot. A Munkacsoport, illetve konkrétabban annak tagjai alapvető szerepet játszottak a teljes programozási folyamatban. Rendszeres megbeszéléseket szerveztek a Munkacsoport tagjai és a tervezési folyamatba bevont szakértők között annak érdekében, hogy a programozási folyamatot figyelemmel kísérjék, megvitassák a program egymást követő tervezeteit, továbbá biztosítsák, hogy a program figyelembe vegye a leginkább érintett szereplők érdekeit. A Munkacsoport ülései mellett nyilvános konzultációs fórumokat, műhely munkaet és megbeszéléseket szerveztek a résztvevő helyi és ágazati szereplőkkel, hogy minél több érintettnek legyen lehetősége részt venni a program-előkészítési folyamatban. Partneri együttműködés Nyilvános konzultációk Társadalmi egyeztetések: A program kidolgozása során rendszeres egyeztetésekre került sor a helyi és ágazati partnerek széles körének részvételével, amelynek révén a partnereknek lehetőségük volt hozzájárulni a programozási folyamathoz. 7

8 A konzultációs folyamat részeként különféle műhely megbeszéléseket tartottak a programba bevont térségben. Az ülések résztvevői kifejthették véleményüket a tervezett stratégiáról. A konzultációs műhely munkákon kívül személyes interjúkra / beszélgetésekre is sor került, amelyeken különféle ágazati szervezetek, helyi érintettek és a korábbi INTERREG program végrehajtásáért felelős szervek vettek részt. A konzultációkban többek között az alábbi alapvető fontosságú intézmények vettek részt a két országból: Megyei tanácsok, megyei önkormányzatok, megyei fejlesztési ügynökségek Nagyobb városok Egyetemek, főiskolák Regionális fejlesztési ügynökségek Kereskedelmi kamarák Eurorégiók Vízgazdálkodási hatóságok Közútfejlesztő hatóságok A konzultációs műhely munkaen és beszélgetéseken elhangzott valamennyi észrevételt összegyűjtötték, és a Munkacsoport ülésein azokat megvizsgálták, megvitatták, és megfelelő esetben azokat a dokumentumba beépítették. A partnerségi folyamatba beletartoztak a két ország ágazati minisztériumaival folytatott egyeztetések is annak érdekében, hogy a dokumentum az ágazati politikákat is megfelelően tükrözze, és hogy biztosítsák az egységet a program és a különféle ágazati és regionális operatív programok között. A konzultációt Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Romániában a Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium szakértői, valamint a VÁTI és a programtervezők közösen bonyolították. (Az együttműködéssel kapcsolatos részletes információk: (1. MELLÉKLET. A partnerségi rendezvények dátuma helye ) A szélesebb közvélemény tájékoztatása A szélesebb közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében a Program Dokumentum és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat tervezetét angol nyelven hozzáférhetővé tették a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ( a VÁTI ( illetve román részről a Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium ( honlapján. 8

9 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program II A programba bevont terület elemzése 2.1 A programba bevont terület bemutatása Terület és lakosság A támogatásra jogosult határmenti terület Magyarország délkeleti és keleti, illetve Románia északnyugati és nyugati területeit foglalja magában. Négy-négy egymással szomszédos magyarországi, illetve romániai megyéből áll. Magyarországi megyék: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád; az érintett romániai megyék: Szatmár (Satu Mare), Bihar (Bihor), Arad és Temes (Timis). A 8 érintett megye (NUTS III szint) az alábbi 4 régióba (NUTS II szint) tartozik: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék az Észak-alföldi Régió (Magyarország) részei Békés és Csongrád megyék a Dél-alföldi Régióhoz (Magyarország) tartoznak Arad és Temes megyék a Nyugati Régióhoz (Románia) Szatmár és Bihar megyék az Északnyugati Régió részei (Románia). 1. sz. térkép A program területe Forrás: Megakom Consulting Földrajzilag a terület a Kárpátok hegység és a Kárpát-medence részét képezi; magyar oldalon a teljes terület a magyar Alföld része, míg a román terület több részből tevődik össze: a Nyugati Román Alföld, a Nyugati-hegység, illetve a Nyugati-Kárpátok (Muntii Apuseni) kisebb része is ide tartozik. (Lásd 3.melléklet - Térképek ) A határmenti megyéken több folyó folyik keresztül, amelyek Romániában erednek és Magyarországon ömlenek a Tiszába (a Maros, a Körös, a Berettyó és a Szamos). Mivel ezek a folyók összekötik 9

10 egymással a szomszédos megyéket, különleges lehetőséget kínálnak a határon átnyúló együttműködésre. Az államhatár teljes hossza 448 km, ebből 415,8 km szárazföldi, 32,2 km pedig folyami határ (a Maros, Körös és Szamos folyókon). A nyolc megye teljes területe km 2, ennek 43,7%-a Magyarországon, 56,3%-a Romániában található. A magyar terület Magyarország teljes területének 23,7%-át, a romániai terület Románia teljes területének 11,9%-át teszi ki ben a terület összlakossága meghaladta a négymillió főt, amelynek csaknem fele Magyarországon, a felénél valamivel nagyobb része pedig Romániában él. A magyar oldalon Magyarország lakosságának csaknem egyötöde (19,7%), a román oldalon pedig a román összlakosság 9,7%-a él. A (Magyarország), illetve (Románia) évi népszámlálások adatai alapján a teljes határmenti térségben a népesség 56%-a magyarnak, 39%-a pedig románnak vallotta magát. Szintén a népszámlálások adatai szerint a térségben a roma népesség aránya meghaladja a 3 százalékot. A magyar nemzetiségű lakosok aránya a román oldalon lényegesen meghaladja a magyar oldalon élő román nemzetiségű lakosok arányát. Viszonylag jelentéktelen létszámban egyéb kisebbségek, szerbek, szlovákok és németek is előfordulnak a térségben; ugyanakkor fontos szerepet játszanak a különleges soknemzetiségű környezet megőrzésében. (Lásd 9..táblázatot 2 melléklet) Romániában a magyarok után a cigányság a második legnagyobb etnikai kisebbség. Az említett évi népszámlálás során fő roma lakost írtak össze. A évi népszámlálási adatok szerint a roma lakosság 60,1%-a vidéken él. Román és külföldi szociológusok független becslései és a roma közösség képviselői szerint a roma népesség 1-2,5 millió fő közé tehető. Az Európai Bizottság által készített évi helyzetjelentés a roma népesség létszámát 1,8-2,5 millió fő közé teszi. Az elvégzett társadalmi kutatások alapján az összes nagy romániai nemzeti kisebbség közül a cigányságnak a leggyengébb a nemzeti és nemzetiségi öntudata. A 2002-ben kiadott Etnikai Viszonyok Barométere szerint a roma népesség kb. 33%-a vallotta magát románnak, 37%-uk romának, a fennmaradó népesség pedig a helyi/regionális lakossággal azonosult. A roma közösségek jelentős része halmozottan sokféle szociális hátránytól szenved: ezek közé tartozik az alacsony iskolázottság, illetve az iskolázottság teljes hiánya, alacsony vagy semmiféle képzettséggel nem rendelkeznek, hagyományosan nem vesznek részt a formális oktatási rendszerben, magas gyermekszám, rossz életkörülmények, munkaerőpiaci tapasztalatlanság stb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezetére a törpefalvak nagy száma jellemző: ebben a megyében 67%-os a 2000 főnél kevesebb lakosú települések aránya. A térség más részein 50%-80% között van a lakosú települések aránya. Ennélfogva nem meglepő, hogy a városok aránya Szatmár megyében (8,33%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8,73%) a legalacsonyabb. Az együttműködésbe bevont térségben Hajdú-Bihar megye a legvárosiasabb térség annak ellenére, hogy több városa korlátozott városi funkciókkal rendelkező nagy kiterjedésű mezőgazdasági jellegű település. (Lásd 11 és 12 táblázatokat a 2. mellékletben) A népsűrűség valamennyi megyében alatta marad az EU25 átlagának (118/km 2 ); a legalacsonyabb a népsűrűség Arad megyében, a legmagasabb Csongrád megyében; mindez a térség főként vidéki jellegét tükrözi. Az elvándorlással kapcsolatos tendenciák Arad és Temes megyékben pozitívak, míg a térség többi részében a mutatók eltérő mértékű negatív értékeket jeleznek, ami kedvezőtlen változásokra utal. Ehhez párosul a természetes népességfogyás, amely nemcsak a programba bevont térségre, de a két ország egészére jellemző. Közelebbről szemügyre véve a migrációs adatokat, a magyar oldalon egyértelmű az elvándorlási tendencia, elsősorban a térség viszonylag alacsony fejlettségének következtében; sokan vándorolnak a fővárosba és a nyugati régiókba a jobb életminőség reményében. A román oldalon az egyes régiók közötti migrációs mozgások figyelhetők meg. Ez nyilvánvalóbb a nyugati régióban, amelynek összességében pozitív a migrációs mutatója, elsősorban Arad és Temes megye dinamikus gazdasági fejlődésének köszönhetően. (Lásd 9 táblázatot a 2. mellékletben) Határon átnyúló migráció is megfigyelhető az alábbi célokból: 10

11 A magyar oldalon található debreceni és szegedi egyetemek vonzó hatással vannak a Romániában élő magyar nemzetiségű fiatalokra; az egyetem elvégzését követően sokan közülük Magyarországon maradnak; A román munkaerő idényjellegű vándorlása: mezőgazdasági főszezonban sok román lakos talál munkát Magyarországon, mivel így magasabb jövedelemhez juthatnak; Végezetül, bár migrációnak nem nevezhető, a bevásárló turizmust is meg kell említenünk (Romániából Magyarország irányába és ellenkező irányba egyaránt); ezt a jelenséget főként az árak közötti eltérések magyarázzák a határ két oldalán. Románia belépésével az Európai Unióba az árak és bérek közötti jelentős különbségek várhatóan fokozatosan csökkenni fognak, következésképpen a bevásárló turizmus és a munkaerő szezonális vándorlásának a csökkenése várható. A határmenti térség alapvető társadalmi-gazdasági központjai a megyeszékhelyek. Ezek részletes bemuatását a 4 melléklet tartalmazza. Az alábbi felsorolásban összefoglaltuk a megyeszékhelyek fő jellegzetességeit, azokat a konkrét területeket, amelyek a jövőben a fejlesztés lehetőségét kínálják: Nyíregyháza idegenforgalom; elektronikai, csúcstechnológiai ipar; logisztikai szolgáltatások Debrecen szabadidős, rendezvény- és termálturizmus; egészségügyi szolgáltatások; élelmiszeripar; felsőoktatás; kutatás-fejlesztés Békéscsaba élelmiszeripar; közlekedés Szeged kultúra, idegenforgalom; felsőoktatás; kutatás-fejlesztés, logisztikai szolgáltatások Szatmár gépipar, könnyűipar, logisztikai szolgáltatások Nagyvárad kereskedelem és szolgáltatások; kultúra, termálturizmus; felsőoktatás; könnyűipar (cipőgyártás, bőripar, textil- és ruházati ipar), élelmiszeripar, vegyipar, bútorgyártás Arad gazdag kulturális örökség; felsőoktatás; logisztikai szolgáltatások; ipar: autóalkatrész-gyártás, teherés személyszállító vasúti kocsik; élelmiszer- és textilipar Temesvár feldolgozóipar; logisztikai szolgáltatások; kultúra, idegenforgalom, oktatás, kutatás-fejlesztés Alapvető kihívások és lehetőségek: A határmenti térség soknemzetiségű és ennek következtében multikulturális hagyományokban gazdag terület. Mindez kifejezésre jut a helyi közösségek rendszeres, határon átnyúló együttműködésében, amely megfelelő alapot nyújt a határon átnyúló kapcsolatok további erősítéséhez és a térség integrált fejlesztésének ösztönzéséhez. Az államhatár megléte ugyanakkor korlátozza is az együttműködés lehetőségeit. A térség másik fontos jellemzője, hogy a legfontosabb városok nagyrészt egymást kiegészítő erősségekkel rendelkeznek, amit fejlesztési stratégiáik aktívabb összehangolásának érdekében ki lehetne használni Gazdaság Az együttműködésbe bevont térség általános gazdasági fejlettsége az EU25 átlagához képest igen alacsony. A két országon belüli többi térséghez összehasonlítva ugyanakkor, bár az együttműködésbe bevont térség magyarországi részei az ország többi részéhez képest kevésbé fejlettek, a térség romániai része Románián belül a legfejlettebb vidékek közé tartozik. Az egy főre eső GDP nagyon alacsony a programba bevont területen; a magyar és román területek között is különbségek vannak. A fejlettebb magyarországi térségben ez a mutató az EU25 átlagának megközelítőleg 23%-a, míg a román oldalon kb. 13%-a. (Lásd 11

12 Gazdaság A GDP növekedése üteme ugyanakkor meghaladja az EU átlagát. 1. ábra Reál GDP növekedési mutató Reál GDP növekedés A GDP volumenének növekedése százalékos növekedés az előző évhez képest 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 1,2 Real GDP Growth rate Growth rate of GDP volume - percentage change on previous year 1,3 2,4 1,7 2,9 4,3 4,1 4,9 5,1 5,2 4,2 3,9 4,1 3,5 EU (25 coutries) Hungary Romania ,7 EU (25 ország) Magyarország Románia Forrás: Eurostat A GDP ágazati megoszlása törékeny gazdaságszerkezetre utal a legfejlettebb európai régiók szerkezetével összehasonlítva, ahol a szolgáltatások nagyobb szerepet játszanak, a mezőgazdaság szerepe pedig kevésbé fontos. A határmenti térség gazdaságában a mezőgazdasági termelés fontos szerepet játszik, míg a szolgáltatási szektor aránya különösen Romániában alacsonyabb. (Lásd 14.. táblázat a 2. mellékletben) Az iparon belül az élelmiszer-feldolgozás, valamint a textil- és bőrgyártás (különösen Romániában) által előállított termékek kiemelkedő szerepet játszanak. A gazdasági központokban (megyeszékhelyeke) fontos szerepet játszik még az elektronikai ipar, a gép- és műszergyártás és a vegyipar. Romániában más területeken a faipar, a bányászat és a fémipar is jelentős. A magyar-román kereskedelmi kapcsolatok növekvő tendenciát mutatnak. A Hajdú-Bihar megyéből Romániába irányuló export például 2000 és 2004 között 20 millió euróról 50 millió euróra nőtt, Románia a megye teljes exportjából 5,4%-ot képvisel. A Romániából Hajdú-Bihar megyébe irányuló export ugyanakkor 25 millió euró körüli értéken stagnál, ami a megye teljes importjának 4,6%-át jelenti. 1 A kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítésében a Román-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ban Kolozsváron történt megalakulása fontos lépést jelentett. A Kamara fő célja a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztése, beleértve a romániai magyar beruházások ösztönzését, valamint tagjainak érdekképviseletét. Ezen a regionális kezdeményezésen kívül a magyar és román kormányok is egyértelműen kinyilvánították szándékukat a két ország közötti üzleti és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését illetően. A kilencvenes években Magyarországon, az elmúlt néhány évben pedig Romániában a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) lényeges szerepet játszottak a gazdaság átalakításában és a gazdasági növekedés meggyorsításában. Annak ellenére, hogy a külföldi tőkebefektetések volumene mindkét országban évről évre nőtt, a két országban beruházott külföldi tőkének csak kis részét fektették 1 (Forrás: Hajdú-Bihar megye külkereskedelme, 2004; Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara) 12

13 be a szóban forgó térségben; ezekben a megyékben az egy főre eső külföldi tőkebefektetések aránya az országos átlag alatt maradt. Az egyes országokon belül is jelentős eltérések vannak a különböző térségek között. A közelmúltban a legfejlettebb területeken (Hajdú-Bihar és Temes megyékben) lelassult a fejlődés, míg a kevésbé fejlett megyékben elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben jelentősen megnőtt a külföldi befektetések értéke. (Lásd 15 táblázatot a 2. mellékletben) A vállalkozási tevékenység a programba bevont egész térségben alacsony: az 1000 lakosra jutó jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások száma jóval alacsonyabb az EU25 átlagánál (140). Ez a mutató a magyar oldalon 82 és 108 között, a román oldalon pedig 17 és 24 között van. A jogi személyiséggel bíró vállalkozások aránya 2 a magyarországi együttműködési területen átlag 14%-os, míg a jogi személyiség nélküli és nem társasági formában működő vállalkozások aránya 3 86%. A KKV szektor néhány jól menő, az országos vagy akár a nemzetközi piacra termelő helyi vállalatot leszámítva viszonylag fejletlen, alacsony szintű technológiai fejlesztés és korlátozott versenyképesség, az üzleti (piaci stb.) információk és kompetenciák elégtelensége jellemzi. A hozzáadott érték aránya a termelésben (előállításban) általában mind Magyarországon (25%), mind Romániában (25%) az EU átlaga alatt marad (29%). A mutatót az ipari előállítás valamennyi ágazatában vizsgálva megállapítható, hogy Romániában a textil- és ruházati iparban, az elektronikai és optikai műszergyártásban és a szállítóeszköz-gyártásban, míg Magyarországon a vegyiparban, illetve mindkét országban a bőr alapanyagok és késztermékek előállításában magasabb a hozzáadott érték aránya 4. A Magyarország és Románia közötti PHARE-CBC program keretében számos projektet valósítottak meg a programba bevont területen működő üzleti infrastruktúra és üzleti szolgáltatások javítása érdekében; néhány ilyen projektet a 8. MELLÉKLET. PHARE-CBC támogatással finanszírozott projektek soroltunk fel. A fenntartható üzleti együttműködések kialakításához minőségi üzleti infrastruktúrára, műszaki segítségre és a vállalkozásoknak elsősorban KKV-knak nyújtott egyéb szolgáltatásokra van szükség, amelyek a teljes határmenti térségben azonos színvonalon rendelkezésre kell álljanak. A szóban forgó infrastruktúra és szolgáltatások hozzáférhetőségét illetően nagyok az eltérések a határmenti térségen belül. Ezen túlmenően korlátozott (bár növekvő mértékű) az együttműködés a KKVk fejlesztését célzó különféle lehetőségek és szervezetek között. Alapvető kihívások és lehetőségek A térséget elsősorban a törékeny gazdaságszerkezet következtében viszonylag fejletlen gazdaság jellemzi. Az átalakulás szerencsére már megkezdődött, s így a térség egyre vonzóbbá válik a külföldi befektetők számára. A folyamat részeként egyre nagyobb a romániai határmenti térségbe beáramló magyar tőkebefektetések mértéke. Vannak létező kereskedelmi kapcsolatok, és regionális (NUTS III) és országos szinten is tovább kívánják fejleszteni a meglévő üzleti kapcsolatokat. Mindez megfelelő alapot képez a kölcsönös előnyökre építő integráltabb gazdaságfejlesztéshez. Ehhez együttes erőfeszítésekre van szükség a KKV szektor gyenge pontjainak megerősítéséért, a vállalatközi kapcsolatok tevékeny fejlesztéséért, a versenyképes üzleti infrastruktúra-hálózat kialakításáért, valamint az üzleti információk hozzáférhetőségének fejlesztéséért a határ mindkét oldalán. 2 Kft-k, részvénytársaságok, szövetkezetek és egyéb átalakulásra kötelezett vállalkozások és vállalatok 3 Betéti társaságok, egyéb társaságok, megszűnő jogi forma, egyéni vállalkozók 4 Forrás: Eurostat 13

14 2.1.3 Munkaerőpiac A gazdasági tevékenységet, a foglalkoztatást és a munkanélküliséget vizsgálva rendkívül kedvezőtlen kép rajzolódik ki. A 10. táblázat a 2 mellékletben a határmenti térség alapvető munkaerőpiaci mutatóit hasonlítja össze az EU 27 mutatóival. Bár a programba bevont területen a munkanélküliségi ráta alacsonyabb az EU27 átlagos munkanélküliségi mutatójánál, a hivatalos mérőszámok nem tükrözik megfelelően a tényleges munkanélküliségi helyzetet, mivel nem mutatják a mindkét országban jelen lévő meglehetősen magas számú regisztrálatlan láthatatlan munkanélkülit. Jelentősek az eltérések a magyarországi megyék között is: Hajdú-Bihar és Csongrád megyének jobbak a mutatói (közelítenek az országos átlaghoz), de Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében jóval magasabb a munkanélküliek aránya. Román oldalon a megyék között nincsenek lényeges különbségek. A munkanélküliség szerkezetét vizsgálva a magyar oldalon feltűnik, hogy délről északkelet felé (azaz Csongrád megyétől Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irányába) haladva egyre magasabb az alacsony iskolai végzettségű, fizikai dolgozó férfiak aránya a munkanélkülieken belül, s ezzel párhuzamosan csökken a magasabb iskolázottságú, nem fizikai dolgozó női munkanélkülieké. A romániai határmenti térségen belül az alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek magas aránya (az összes munkanélküli 77%-a) azt jelzi, hogy a gazdasági átalakulás elsősorban ezeket a foglalkozási ágakat sújtotta, míg a magyar oldalon különösen a középfokú végzettséggel rendelkezők (az összes munkanélküliek 52%-a) számára nehéz az elhelyezkedés. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők ugyanakkor mindkét országban nagyon alacsony arányban vannak jelen a munkanélküliek között, arányuk Romániában 6%, Magyarországon mindössze 3,6%. (Lásd 12. táblázat. a 2 mellékletben) 2. ábra A év közötti lakosság foglalkoztatási mutatói (%), negyedév A éves korosztályba tartozók foglalkoztatási aránya végzettség szerinti bontásban Employment rate of population aged by highest qualification of education ,1 66,3 69,4 81,4 88,3 83, ,9 39,6 47, primary education secondary education higher education Hungary Romania EU (27 countries) Forrás: Eurostat általános iskolát végzett középiskolát végzett felsőfokú végzettségű Magyarország Románia EU (27 ország) 14

15 2006-ban a foglalkoztatási ráta Magyarországon (57,3%) és Romániában (58,8) is jóval elmaradt az EU27 átlagától (64,4%). 5 Nem meglepő módon ez a mutató a legmagasabb iskolai végzettség alapján is jelentős eltéréseket mutat. A fenti ábrából kiderül, hogy a foglalkoztatási arány a magasabb iskolai végzettségű csoportok körében magasabb. A középfokú végzettséggel rendelkező csoport körében a foglalkoztatási mutató Magyarországon és Romániában is megközelíti az EU27 átlagát, ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási mutatója Romániában a legmagasabb, jóval meghaladva a magyarországi arány, sőt az EU27 átlagát is. A szakképzettséggel nem rendelkezők helyzete a munkaerőpiacon ugyanakkor mindkét országban, de különösen Magyarországon jelent komoly problémát: foglalkoztatási mutatójuk mindkét országban jóval az EU27 átlaga alatt van. Fontos megjegyezni, hogy az országos adatok mögött súlyos területi eltérések rejlenek mindkét országban: Romániával szemben Magyarországon a foglalkoztatás szintje a határmenti térségben alacsonyabb az országos átlagnál. A roma népesség munkaerőpiaci helyzete nagyon komoly feladatot jelent mindkét országban. A határmenti térségben élő jelentős arányú roma népesség iskolázottság és foglalkoztatottság tekintetében jóval alatta marad a teljes népességre vonatkozó átlagos foglalkoztatási adatoknak. Magyarországon a vonatkozó becslések 6 szerint a roma lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya a felét sem éri el a nem roma népességének; a munkanélküliségi ráta ezen a csoporton belül 3-5- szöröse, az egy aktív keresőre jutó eltartottak aránya pedig háromszorosa a nem romákénak. A roma lakosságon belül az átlagos munkanélküliségi ráta 40%-os, de egyes területeken, pl. a különösen hátrányos helyzetű és fejletlen észak-alföldi régióban (amelynek két megyéje a határmenti térséghez tartozik) és az észak-magyarországi régióban eléri a 90%-ot is. A romák különlegesen rossz munkaerőpiaci helyzete több egymást erősítő tényező eredménye. Ezen a csoporton belül az átlagnál jóval magasabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya; a szakképzettséggel rendelkezők közül sokan elavult szakértelemmel rendelkeznek, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az elhelyezkedésüket tanult szakmájukban. A roma lakosság jelentős része tömegközlekedési szolgáltatásokkal rosszul ellátott, munkalehetőségeket alig kínáló kistelepüléseken él. A romáknak gyakran kell megküzdeniük a munkaerőpiacra való belépésüket megnehezítő hátrányos megkülönböztetéssel is. A romák foglalkoztatási, oktatási és régió/településtípus szerinti megoszlásukra vonatkozó, az elmúlt években gyűjtött adatok az etnikai alapú szegénység, mint tendencia megjelenését jelzik. Az ilyen jellegű szegénységgel sújtott személyeknek folyamatos társadalmi kirekesztettséggel kell szembenézniük, és fennáll a lehetősége, hogy társadalmi helyzetük öröklődik. A programban bevont térségben a mezőgazdaság továbbra is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban. (Lásd 13. táblázat. A magyar oldalon a mezőgazdaság az országos átlagnál magasabb arányban részesedik a foglalkoztatásból. A román oldalon a mezőgazdasági ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak több mint egyharmada, és az ágazat jelentősége a térségen belül délről észak felé haladva nő. Az 1. fejezetben leírtaknak megfelelően a foglalkoztatási célú, Romániából Magyarországra történő szezonális migráció rendszeresen megjelenik a határmenti térségben, különösen a mezőgazdaságban. Alapvető kihívások és lehetőségek A határmenti térséget a mérsékelttől a magas szintig terjedő munkanélküliség jellemzi, de a régión belül is nagyok az eltérések. További lényeges jelenség a rejtett munkanélküliség jelentős számú munkanélküli egyszerűen nem szerepel a nyilvántartásokban. A munkanélküliek iskolázottsági szintje többnyire sajnos alacsony, s ez korlátozza elhelyezkedési lehetőségeiket. Annak ellenére, hogy a határmenti térségben (főleg Romániából Magyarország irányába) szezonális 5 Forrás: Eurostat. 6 Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a magyar törvények nem teszik lehetővé az etnikai alapú adatgyűjtést. 15

16 határközi munkaerő-vándorlás tapasztalható, a térség munkaerőpiaca igen kevéssé mondható integráltnak. Románia európai uniós csatlakozásával ugyanakkor elképzelhető, hogy a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák részben kezelhetők a térség munkaerőpiacának integráltabb szemléletű megközelítésével. Egy ilyen jellegű hozzáállással jobban kezelhetők lehetnek a szerkezeti problémák, és közelíteni lehetne egymáshoz a piac keresleti és kínálati oldalát. Ehhez természetesen összehangoltabb tevékenységre és a munkaerőpiaci intézmények között rendszeres információcserére van szükség Egészségügy Ami a szomszédos ország egészségügyi szolgáltatásai iránti igényeket illeti Magyarországon, illetve Romániában, jellemzően romániai betegek veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat Magyarországon, az ezzel ellentétes tendencia kevésbé jellemző. A jelenség okait nyilvánvalóan a két ország eltérő színvonalú egészségügyi szolgáltatásaiban kell keresnünk. A két ország egészségügyi szolgáltatásainak állapotára és a két országban működő egészségügyi szolgáltatók közötti együttműködésre vonatkozóan a magyarországi Egészségbiztosítási Alap által készített tanulmány nyújt eligazítást: Határon átnyúló egészségügyi ellátás és együttműködés (betegmobilitás), A Magyarországon kezelt külföldi fekvőbetegek között igen nagy arányban találunk román állampolgárokat. (Lásd 21. táblázatot a 2. mellékletben) 2002-ben a legtöbb beteget Hajdú-Bihar (8237) és Csongrád (4212) megyében látták el. Ugyanez a szám Békés megyében 806, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 758 volt. A tanulmány legfontosabb megállapításait a következőképpen lehet összefoglalni: A Magyarországon elsősorban Budapesten kezelt külföldi fekvőbetegek között a román állampolgárok arányukat tekintve az elsők között vannak; A romániai betegek elsősorban az egészségügyi szolgáltatásokkal jól ellátott egyetemi központokat (Szeged, Debrecen) keresik fel; a romániai betegek általában terápiás szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni; A külföldiek számára igénybe vehető szolgáltatások közül a szüléssel kapcsolatos szolgáltatások (30,6%) a legkeresettebbek, de a nőgyógyászati, sebészeti, belgyógyászati és traumatológiai szolgáltatások iránt is jelentős a kereslet; A magyarországi betegek elsősorban a fogászati és plasztikai sebészi szolgáltatásokat veszik igénybe Romániában. A tanulmány utal a jelenleg is működő határon átnyúló együttműködési kezdeményezésekre az alábbi megyék / intézmények között: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szatmár megye: ez a két megye több más kezdeményezés mellett közös kétoldalú együttműködési megállapodást kötött a kábítószer- és alkoholfüggőség elleni megelőző és gyógyító tevékenység területén; Hajdú-Bihar megye Bihar megye: A Kárpáti és a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió részeként a két megye együttműködési projekteket indított az egészségügy, az emberi erőforrások fejlesztési és az egészségügyi turizmus területén. Az átfogó cél a hosszú távú egészségügyi együttműködés fenntartható intézményi kereteinek megteremtése. A tevékenységek közé közös pályázatok, szakemberek cseréje, továbbképző konferenciák és szemináriumok szervezése tartoznak; Csongrád megye Temes megye: Ezek a megyék a DKMT eurorégióhoz tartoznak, amely arra törekszik, hogy a tagok tevékeny határokon átnyúló együttműködést alakítsanak ki az egészségügyben. Ezt a lehetőséget ismerték fel a makói és a nagyszentmiklósi (Sannicolau Mare) kórházak, 16

17 mindazonáltal konkrét lépésekre eddig nem került sor. A szentesi kórház nem vesz részt nemzetközi egészségügyi együttműködésben; Alapvető kihívások és lehetőségek: A statisztikai adatok egyértelműen jelzik az egészségügyi szolgáltatások iránti határon átnyúló igényeket, különösen Magyarországon. A földrajzi közelség az a tényező, amely integráltabb egészségügyi infrastruktúra-használatot tesz lehetővé. Az egyes megyék és a különböző egészségügyi szolgáltatók már felismerték ezt a lehetőséget, és együttműködéseket kezdeményeztek főként kétoldalúan, az egyes intézmények között. A nemzeti jogszabályok, finanszírozási mechanizmusok és díjak közötti különbségek ugyanakkor hátráltatják a tevékenyebb együttműködést e területen. Mivel a lehetőség létezik, célszerű volna kísérleti jelleggel kisebb léptékű projekteket beindítani, amelyek a későbbiekben kiterjeszthetők és szélesebb körben alkalmazhatók lennének Infrastruktúra Az elmúlt években jelentős közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre került sor a román-magyar határ mindkét oldalán a PHARE-CBC program finanszírozásában (Lásd: 8. MELLÉKLET. PHARE- CBC támogatással finanszírozott projektek. Magyarország folyamatosan fejleszti autópálya-hálózatát. A programba bevont térséget két autópálya (M3 és M5) érinti. Az M5-ös autópálya elérte Szegedet, az M3 autópálya pedig 2007-ben éri el Nyíregyházát ban fejezték be az M35-ös autópálya Debrecenig tartó szakaszának építését. A négy magyar megyeszékhelyet a 47-es és a 4-es sz. utak kötik össze. Az utak bizonyos részei jelenleg is fejlesztés alatt állnak. Román oldalon a 69., 79. és 19. sz. utak biztosítják a kapcsolatot Temesvár, Arad, Nagyvárad és Szatmár között. Ezeken kívül további utak vezetnek Nagybányára és Kolozsvárra. A közlekedési infrastruktúra kisebb elemeit illetően a határmenti térség többféle problémával küzd: míg a nagyobb települések többnyire viszonylag könnyen megközelíthetők a nagy gazdasági központokból, és megfelelő közlekedési összeköttetéssel rendelkeznek a szomszédos országok irányába, a vidéki kistelepülések sokszor nehezen megközelíthetők. Ez különösen igaz Románia esetében, ahol az utak általános rossz állapota okozza az egyik legsúlyosabb problémát. (Lásd 17

18 2. sz. térkép a 3. mellékletben. Az említett, a közelmúltban továbbfejlesztett határon átnyúló közúti összeköttetéseken túl további hivatalos határátlépő helyek is léteznek. Vannak továbbá az országhatárt átszelő, jelenleg használaton kívüli utak, sőt egyszerű földutak is. Az államhatár jövőbeni lebontásával párhuzamosan időszerűvé válik néhány ilyen út fejlesztése is, mivel ezek elősegíthetik a határmenti közösségek közötti kapcsolatok fejlesztését. A programba bevont térség vasúthálózatát illetően általánosságban megállapítható, hogy míg a nagyobb romániai városok közötti vasúti összeköttetés biztosított, Magyarországon a román határral párhuzamosan nem épültek vasútvonalak. Öt határt átszelő vasúti kapcsolat köti össze a két országot. (Lásd 18

19 2. sz. térkép a 3. mellékletben) Békéscsaba Lökösháza Kürtös (Curtici) Arad, Gyula Kötegyán Nagyszalonta Nagyvárad (Püspökladány) Berettyóújfalu Biharpüspöki (Episcopia Bihor) Nagyvárad (Püspökladány) Debrecen Érmihályfalva (Valea lui Mihai) Debrecen Mátészalka Nagykároly Szatmár. Ezek a vonalak személy- és teherszállításra egyaránt alkalmasak. A határ déli részén, Csongrád és Temes, illetve Arad megyék között semmiféle vasúti kapcsolat nem található; annak ellenére, hogy a határ mindkét oldalán jelenleg is épülnek vasútvonalak, ezek között egyelőre hiányzik az összeköttetés. A szolgáltatások általános színvonalát illetően megjegyzendő, hogy a vasúti személyszállítási szolgáltatások színvonala nem megfelelő, ezért fejlesztésre szorul. A as programidőszakra szóló magyar Közlekedés Operatív Program hivatalos változatában a konkrét közúti és vasúti fejlesztésekre vonatkozó információk között szerepelnek a programba bevont területen végrehajtandó jelentős projektek is. Vasútvonal fejlesztések: Gyoma Békéscsaba Lökösháza (szárazföldi határ) Közúti fejlesztések: M4 autópálya Debrecen Berettyóújfalu Nagykereki (Biharkeresztes) (szárazföldi határ) M43 Szeged Maroslele M43 Maroslele Makó M43 Makó Csanádpalota (szárazföldi határ) 49. sz. út Ököritófülpös az M3 autópálya tervezett nyomvonala között A román oldalon jelenleg gyorsforgalmi út előkészítése folyik, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indulva a magyarországi 49. sz. utat köti majd össze Szatmár megyével, Nagybánya és Észak-Moldva irányába ben kezdődött meg a magyar határtól induló (és Bihar megyét átszelő) észak-erdélyi Bors-Brassó autópálya építése. A román kormány hatalmas erőfeszítéseket tesz a beruházás finanszírozásához szükséges erőforrások előteremtésére, hogy az autópálya 2013 végére elkészülhessen. A román Közlekedési Ágazati Operatív Program alapján abszolút elsőbbséget élvez a TEN-T 7. prioritási tengelyhez (Nagylak Konstanca) tartozó közlekedési infrastruktúra fejlesztése és bővítése. A 2013-ig tervezett tevékenységek új autópályák, továbbá a TEN-T 7. prioritási tengelyen elhelyezkedő vagy ahhoz kapcsolódó városokat elkerülő utak építését célozzák. A vasúti közlekedést illetően a román Közlekedési Ágazati Operatív Program másik prioritása a TEN-T 22. prioritási tengelyhez (Kürtös Konstanca) tartozó infrastruktúra korszerűsítése. Országos szinten ugyanez a program dokumentum rendelkezik a TEN-T prioritási tengelyeken kívül elhelyezkedő országos közúti infrastruktúra-szakaszok korszerűsítéséről és fejlesztéséről is. A vasúti közlekedést illetően a tevékenységek a vasúti átjárhatóságot (interoperabilitást) célozzák az országos vasúti infrastruktúra a TEN-T prioritási tengelyeken kívül eső elemein az egyes vonalszakaszok korszerűsítése és a vasútállomások, hidak és alagutak felújítása révén. A román nemzeti rehabilitációs program keretében a megyeszékhelyeken található nagy vasútállomások korszerűsítését is tervezik; ezt EBRD-hitelből (Temesvár), illetve kereskedelmi hitelekből (Aradon, Szatmárban és Nagyváradon) kívánják finanszírozni. 19

20 A határátkelőhelyek hálózata megfelelő: 14 határátkelőhely található a magyar-román határon (ezek közül 4 vasúti, 1 közúti és vasúti, 9 csak közúti átkelő). A határátkelők jelenlegi hálózatának kapacitása megfelelő, de az infrastruktúra állapota és a szolgáltatási színvonal egyes esetekben nem kielégítő. A határmenti térségben nyolc repülőtér található (minden megyeszékhelyen); ezek közül öt, Debrecen, Temesvár, Arad, Nagyvárad és Szatmár repülőtere nemzetközi forgalmat is bonyolít. Nem jellemző, hogy ezeket a repülőtereket külföldi (vagyis Magyarországon romániai, illetve Romániában magyarországi) utasok kereskedelmi forgalomban igénybe vennék. A programba bevont magyarországi terület közüzemi szolgáltatásokkal megfelelően ellátott, egy lényeges kivétellel: a közüzemi csatornahálózatba bekötött otthonok aránya az elmúlt években nőtt, azonban még mindig elmarad az országos átlagtól. A vezetékes vízhálózat fejlesztése minden megyében elfogadható mértékű, átlagban meghaladja a 90%-ot. Romániában a közüzemi infrastruktúra fokozatosan javul, különösen a városokban. A közüzemi víz- és csatornahálózatba bekötött helységek száma ugyanakkor nem nőtt lényegesen az elmúlt néhány év során, ami nem elhanyagolható mértékben akadályozhat a vállalkozások betelepítését célzó bármely fejlesztési stratégiát. A programba bevont területen a vezetékes vízhálózatba bekötött helységek aránya mindössze 51,5%; a falvak többségében hiányzik ez a rendszer. Az átlagos mutató Temes megyében a legmagasabb (63,6%), illetve Szatmár megyében a legalacsonyabb (44%) az ivóvízhálózatba bekapcsolt helységek aránya. A közüzemi szennyvízhálózat szintén fejlődött az elmúlt évek során, de az összes településnek még mindig mindössze 42,7%-át érinti. A legalacsonyabb és legmagasabb ez az arány Szatmár (39,6%), illetve Temes megyében (55%). A szennyvízhálózat általában elavult és elégtelen kapacitású. (Lásd Infrastruktúra A programba bevont határmenti térségen belül az információs és távközlési infrastruktúra az elmúlt évtizedben folyamatosan javult. Az alábbi ábra a modern információs és távközlési létesítmények kiépítésére fordított növekvő ráfordításokat mutatja a GDP arányában. 3. ábra információs és távközlési infrastruktúra ráfordítások - távközlés IKT ráfordítások Távközlés a GDP százalékában 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 3,4 3,4 ICT expenditure - Telecommunication Percentage of GDP 3,4 5,4 EU (25 coutries) Hungary Romania 5,5 5,7 4,9 5,9 6, Forrás: Eurostat EU (25 ország) Magyarország Románia A határmenti térség magyar oldalán a vezetékes telefonhálózat a mobil hálózatok terjedésével fokozatosan veszít a jelentőségéből ben Magyarországon 354 volt az ezer főre jutó telefonvonalak száma (245 Szabolcs- 20

21 Szatmár-Bereg megyében; 296 Hajdú-Bihar megyében, 268 Békés megyében és 284 Csongrád megyében), ami a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát jelez. A határmenti térség román oldalán a távközlési infrastruktúrára fordított jelentős beruházások a távközlési és digitális technológiák nagyarányú térnyerését eredményezték óta négy mobil szolgáltató működik Romániában, a mobilhálózati lefedettség jelenleg 79%-os. Az internetes szolgáltatások használata nőtt az elmúlt évtized folyamán; az internetes szolgáltatások terjedőben vannak. Ezzel párhuzamosan az Internet-használók aránya is nő, de egyelőre, különösen ebben a periferikus térségben ez az arány még mindig meglehetősen alacsony. A távközléssel összefüggésben a legnagyobb probléma az informatikai infrastruktúra hozzáférésének hiánya a kisebb településeken, különösen az aprófalvakban és a kevésbé fejlett vidéki területeken. Ezeken a területeken bővíteni és fejleszteni kell az informatikai infrastruktúrát. Alapvető kihívások és lehetőségek A közúti infrastruktúra továbbra is meglévő komoly hiányosságaival együtt az elmúlt években mind Magyarországon, mind Romániában jelentős fejlesztések történtek ezen a területen. A fejlesztések jelenleg is folynak, és az autópálya-kapcsolatok fejlődésével párhuzamosan a térség nemzetközi megközelíthetősége is sokat javult. Továbbra is súlyos gondot jelent azonban a vidéki kistelepülések nehéz megközelíthetősége, különösen az államhatárok közvetlen szomszédságában, ami gátolja ezeknek a településeknek a fejlődését. Az államhatárok megszűnése ugyanakkor lehetőséget nyújt a települések közötti természetes kapcsolatok visszaállítására, amihez szükség van a határt átszelő kisebb közutak fejlesztésére is. A vasúti kapcsolatokat is erősíteni kell, különösen az együttműködési terület déli részén. Megfelelő a repülőterek hálózata ezen a területen célszerű volna a fejlesztési tervek és menetrendek összehangolása és a megfelelő információáramlás biztosítása. A közüzemi szolgáltatásokat illetően összetett a kép: bár Magyarországon a közüzemi szolgáltatások jórészt megfelelnek a korszerű követelményeknek, a megfelelő szennyvízelvezető rendszerek számos vidéki térségben továbbra sem épültek ki. A határ román oldalán még komolyabb feladatokat kell megoldani: számos településen nemcsak a megfelelő szennyvízhálózat, de az ivóvízhálózat is hiányzik. Végezetül: bár az információs és távközlési infrastruktúra jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, több vidéki térségben továbbra sem megoldott a szélessávú Internet-hozzáférés. Megfontolásra érdemes a szélessávú infrastruktúra-rendszerek integrált használata, különösen a közvetlen határmenti területeken Oktatás és kutatás-fejlesztés A támogatásra jogosult határmenti térségben fejlett a felsőoktatási infrastruktúra, továbbá jelentős a tudományos és kutatói emberi erőforrás-potenciál. A határ mindkét oldalán az egyik fő erősség a magas színvonalú, hagyományos oktató és kutatási tevékenységekre szakosodott felsőoktatási intézmények kiterjedt hálózata. Számos jelentős, nagyhírű egyetem található a térségben, pl. a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a temesvári Nyugati Egyetem, a Nagyváradi Egyetem, az aradi Aurel Vlaicu Egyetem és a temesvári Műszaki Egyetem. A fentieken kívül a többi megyeszékhelyen fontos szerepet játszó és bizonyos szakmák oktatásában jelentős kapacitással bíró főiskolák működnek. Ilyenek például: a Nyíregyházi Főiskola vagy a békéscsabai Tessedik Sámuel Főiskola; az aradi Nyugati Egyetem Vasile Goldis kara, illetve annak Szatmárba kihelyezett tagozata 21

22 vagy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szintén Szatmárban található Helyi Közigazgatási Főiskolai Kara. A lakosság iskolai végzettsége is nagyjából hasonló a határ két oldalán, bár a román oldalon valamivel magasabb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma. A felsőfokú diplomával rendelkezőket illetően nagy eltérések vannak a határmenti térség egyes megyéi között; ez a mutató általában a hagyományos egyetemi központokban a legmagasabb (az adott ország átlaga körül van, sőt azt akár meg is haladhatja), míg a megyék többi részén alacsonyabb. (Lásd 23. táblázatot 22

23 a 2. mellékletben) Iskolázottság Az 1. fejezetben leírtaknak megfelelően általános jelenség, hogy a határmenti térségben található magyar egyetemeken sok romániai fiatal tanul. Változó világunkban növekvő fontosságot tulajdonítunk az emberi készségek és ismeretek folyamatos fejlesztésének. A év közötti lakosságnak Magyarországon és Romániában is jelenleg nagyon kis százaléka vesz részt bármilyen képzésben (Magyarország: 3,9%, Románia: 1,6%, EU25: 10,2% Forrás: Eurostat) Az alábbi ábra a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadásokat mutatja a GDP százalékában Magyarországon és Romániában; az ábrából egyértelműen kiderül, hogy mindkét ország el van maradva az EU25 átlagától. 4. ábra Bruttó hazai K+F ráfordítások Bruttó hazai K+F ráfordítások (GERD) a GDP százalékában 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1,89 1,88 Gross domestic expenditure on R&D (GERD) percentage of GDP 1,85 1,00 0,93 0,88 0,38 0,39 EU (25 coutries) Hungary Romania 0, EU (25 ország) Magyarország Románia Forrás: Eurostat Az Eurostat adatok alapján a K+F beruházásokat az állami szektor (kb. Mo: 55%, Ro: 46%, EU25: 34%); a magánszektor (kb. Mo: 33%, Ro: 42%, EU25: 55%); s végezetül nemzetközi forrásokból (kb. Mo: 10%, Ro: 6%, EU25: 8,5%) finanszírozzák. A magánszektor viszonylag alacsony részvétele a K+F tevékenységek finanszírozásában különösen Magyarországon, de kisebb mértékben Romániában is feltűnő. A teljes lakosság körében a tudósok és mérnökök arányát, valamint a K+F ráfordításokat jelző adatokat vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy viszonylag élénk K+F tevékenység folyik Hajdú-Bihar, Csongrád és Temes megyékben, elsősorban az egyetemeken, illetve kisebb mértékben más K+F szervezeteken belül. Alapvető kihívások és lehetőségek A felsőoktatási intézmények egész hálózata működik a térségben, köztük elismert, hagyományos egyetemek, sokféle karral és jelentős kutatási potenciállal. Ez fontos értéknek számít, amelyet aktív együttműködéssel és az oktatási és kutatási területeken folytatott összehangolt tevékenységgel hatékonyan ki lehetne használni. Hasonlóképpen erősíteni lehet az egyetemek, kutatóintézetek és a KKV-k közötti kapcsolatokat; ösztönözni kellene a határon átnyúló kezdeményezéseket ezen a területen. 23

24 2.1.7 Környezet Természeti erőforrások Az Európai Unió által létrehozott NATURA 2000 hálózat a támogatásra jogosult határmenti térség jelentős részére kiterjed. A NATURA 2000 hálózat összefüggő európai ökológiai hálózat, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy megőrizzék a biodiverzitást a közösségi szinten fontos természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatfajok védelme révén, továbbá, hogy elősegítsék azok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartható karbantartását, illetve helyreállítását. A hálózatot az EU irányelvei 1) a fontos madárélőhelyekről (IBA) (a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EK irányelv); 2) a különleges természetvédelmi területekről (a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv) szóló uniós irányelvekben meghatározott területek alkotják. 2. sz. térkép Különleges természetvédelmi területek a NATURA 2000 hálózaton belül Magyarországon és Romániában Források: MO - RO A román törvényhozás a környezetvédelemért és a fenntartható fejlődésért felelős miniszter 57/2007 és 776/2007 sz. rendeletével határozta meg a romániai NATURA 2000 területeket. A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek (TVK) Magyarországon a teljes együttműködési terület közel 9%-át teszik ki. A térségben két nemzeti park található: (a Világörökség részét képező) Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park; továbbá 6 tájvédelmi körzet, köztük a Bihari- Sík TVK, a Hajdúsági TVK, a Közép-Tiszai TVK, a Szatmár-Beregi TVK, a Mártélyi TVK és a Pusztaszeri TVK. A román oldalon a nemzeti parkok (13) és bioszféra-rezervátumok ( Duna-delta ) teljes területe ha ( ha tengerfelület), amely az ország szárazföldi területének 7%-át teszi ki. A programba bevont területen található részben az Erdélyi-szigethegységi (Apuseni) Nemzeti Park (Bihar megye), a Maros-völgyi Nemzeti Park (Arad megye), továbbá a Natura 2000 Program keretében kijelölt több mint 40 kisebb terület (különleges védett övezetek és közösségi jelentőségű területek ld. a fenti térképen). Számos, a nemzeti jogszabályoknak megfelelő besorolású kisebb védett övezet is található a térségben. További fontos természeti erőforrás a termálvíz, amely az egész együttműködési területen sok helyütt megtalálható. A magyar-román határmenti térség rendkívül gazdag gyógyászati célokra is alkalmas, 24

25 kiváló minőségű termálvizekben. Számos gyógyfürdő található a térségben; néhányan közülük nemzetközi hírnévnek örvendenek, pl. Romániában Püspökfürdő és Félixfürdő gyógyfürdők, illetve Magyarországon Debrecen, Hajdúszoboszló vagy Gyula. A román oldalon fekvő hegységekben és dombságokban különféle egyéb földalatti természeti kincsek, többek között ércek (vas, réz, cink, ólom és urán), nemesfémek (arany és ezüst), valamint építési alapanyagok (homok, gránit, agyag és márvány) találhatók. A földalatti természeti kincseket illetően Magyarországon és Romániában is jelentős olaj- és földgáz-előállítás is folyik. A geotermikus vízkészleteket és a természeti széndioxid-erőforrásokat is kiaknázzák. Környezetvédelmi problémák Az együttműködés természetes tengelyét képezik a folyók, folyóvölgyek és folyami vízgyűjtő medencék. Ebben a régióban, amely részben a Kárpát-medence vízgyűjtő területének legmélyebben fekvő részéhez tartozik, a vízgazdálkodás alapvető szerepet játszik. Ez EU vízügyi keretirányelve biztosítja a vízgyűjtő medencék tervezésének hátterét. Ennek megfelelően az egyes országoknak terveket kell készíteniük a vízgyűjtő területeket illetően a megfelelő vízminőség megőrzése érdekében. Mivel a víz Románia felől érkezik, a feladat egyenlőtlenül oszlik meg. Magyarország elsőrendű érdeke, hogy a romániai vízgyűjtő medencében olyan vízügyi fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a vízminőséget nem veszélyeztetik. Az alábbi folyók képeznek természetes összeköttetést a román és a magyar területek között: A Túr, a Szamos, a Kraszna, a Berettyó, a Sebes-Körös, a Fekete-Körös, a Fehér-Körös és a Maros. (Lásd 25

26 3. MELLÉKLET. Térképek Valamennyi folyó a Tiszába ömlik. Ezek a folyók fontos szerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában; egyeseknek szerepe van az idegenforgalomban (pl. Túr), az ipari vízellátásban (pl. Sebes-Körös és Szamos); vizüket megfelelő kezelés után továbbá ivóvízként hasznosítják. Ugyanakkor, elsősorban kis vízhozamuk miatt vízi szállításra, mezőgazdasági öntözésre vagy energiatermelésre nem hasznosítják őket. A folyók menti egyedülálló galériaerdők a bennük élő gazdag állat-, madár- és növényvilággal különleges természeti értéket képeznek. A határmenti térséget tiszta természeti környezet jellemzi, viszonylag alacsony a különféle szennyezések mértéke. A határon átnyúló folyószennyezés ugyanakkor időről időre súlyos problémákat okoz a térségben. A román oldalon mindazonáltal kiemelkedő a folyók vízminősége, hiszen a vizek 90%-a az 1. és 2. vízminőségi osztályba tartozik. Számos romániai városban és faluban jelenleg is folynak, illetve előkészítés alatt állnak a vízkészlet minőségének megőrzését vagy javítását célzó projektek (80 csatornahálózat-építési, illetve mechanikus vagy biológiai víztisztitómű-építési projekt). Az utóbbi években a határmenti térség jelentős részét súlyos árvizek sújtották. Romániában az árvízvédelmi vízi létesítmények elavultak, 70 80%-uk a 70-es és 80-as években épült. Jelenleg több mint 110 árvíz-megelőzési célú projekt van folyamatban vagy előkészítés alatt óta jelentős árvízvédelmi és környezetvédelmi fejlesztésekre került sor a Phare CBC programok anyagi támogatásával. (Lásd 8. MELLÉKLET. PHARE-CBC támogatással finanszírozott projektek Magyarországon időről időre súlyos pusztításokat okoznak az áradások. A nemzeti árvízmegelőzési program (Vásárhelyi program) részeként számos árvízmegelőzési munkát hajtottak végre a Tiszán az elmúlt években. Az egyik legfontosabb projekt ugyanakkor a Szamoshoz és a Krasznához kötődik: a két folyó közötti árvízcsökkentő tározók létrehozása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. További lényeges problémák okozói a helytelen földhasználat és a tározórendszerek hiánya: e két tényező együttesen (száraz nyarakon) súlyos aszályt, esős időszakokban, főleg tavasszal pedig belvizet okoz a határmenti térség egyes részein. A hulladékkezelés hatékonyságának mérésére az egyik legmegfelelőbb mutató a szervezett hulladékgyűjtésben részt vevő háztartások száma a két országban. Az egy főre eső éves kommunális hulladék mennyiségét illetően jelentős eltérések mutatkoznak a határmenti térségen belül. Az összegyűjtött hulladék mennyisége a keletkező hulladék mennyiségétől függ, ami közvetlen összefüggésben van a fogyasztás színvonalával. Ennek megfelelően a magasabb gazdasági fejlettség a legtöbb esetben a háztartási hulladék mennyiségének növekedésével jár együtt. Ezt a tényezőt tükrözi többek között a fenti ábra. Bizonyos területeken ugyanakkor a nagymértékű illegális szemétlerakás következtében annak ellenére alacsony ez az érték, hogy viszonylag nagy mennyiségű szilárd hulladék keletkezik. Ezzel együtt a dinamikusan növekvő magyarországi adatok valószínűleg a fogyasztás növekedését és a hulladékgyűjtő rendszerek ezzel párhuzamos terjedését tükrözik. Romániában valószínűsíthetően szintén nő a fogyasztás, de az adatok nagymértékű illegális szemétlerakásról árulkodnak, amelynek leküzdéséhez együttes erőfeszítésekre van szükség. Jelenleg folyik egy kiterjedt integrált szilárd hulladék-kezelési projekt végrehajtása Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében és Hajdú-Bihar megy egyes területein az Unió Kohéziós Alapjának finanszírozásában. 7 Az adatok forrása a Dezvoltarea spatiala durabila in bazinul hidrografic Tisa (Tisaro) (Fenntartható fejlesztés a Tiszamedencében) c. tanulmány: AQUAPROEICT S.A., Bukarest,

27 A román megyékben, illetve Magyarországon a legtöbb alföldi faluban ugyanakkor nem megfelelően megoldott a szilárd hulladék kezelésének kérdése. 5. ábra A kommunális hulladék mennyisége A lakosságnál keletkező kommunális hulladék kg/fő Municipal waste generated kg per capita EU (25 coutries) Hungary Romania Forrás: Eurostat EU (25 ország) Magyarország Románia A határmenti térség román oldalán bizonyos területeken a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése, a bányászat, a nehézipar és alumíniumtermelés jelentős mértékben járult hozzá a környezetszennyezéshez az elmúlt években. A leginkább szennyező ágazatok a háztartási hulladékkezelés, a vegyipari feldolgozás, a bányaipar, a kohászat és az állattenyésztés. A növekvő fogyasztás következtében és részben az elavult ipari üzemek és technológiák miatt az ipari hulladékok kezelése jelenti a térség egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémáját. Alapvető kihívások és lehetőségek A határmenti térség jelentős részén a határ mindkét oldalán nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek találhatók. A határnak csak az egyik felére koncentráló helyi megoldások helyett integráltabb szemléletű cselekvésre van szükség: közös térségeket kell kijelölni és közös kezelési eljárásokat és összehangolt tevékenységeket kell kialakítani. A térség másik fontos jellemzője, hogy gazdag a határt átszelő folyókban. A folyók nagy száma miatt árvízveszéllyel kell számolni, és a folyószennyezés is problémát jelent. Mindkét országban jelentős projekteket hajtanak végre, elsősorban az árvízmegelőzés területén; fontos azonban ezeknek a fejlesztéseknek az összehangolása, valamint, hogy az árvízmegelőző létesítményeket megfelelően működő közös előrejelző rendszerekkel is kiegészítsék. A folyószennyezés is együttes fellépést tesz szükségessé. További fontos kockázati tényező az időszakonként bekövetkező belvízveszély. Ezen a területen is összehangolt beavatkozásra van szükség. Végezetül, a korábban jelen lévő jelentős szennyező iparágak és a háztartási hulladék növekvő mennyisége a térségben szintén közös fellépést követel meg a hulladékkezelés területén. 27

28 2.1.8 Idegenforgalom Bár a változatos terepviszonyok (tájkép, illetve a gyógyászati célokra is alkalmas erőforrások) és a gazdag kulturális örökség (építészet, műemlékek és hagyományok) megfelelő alapot biztosítanának az idegenforgalom számos formája fejlődésének, mégis nagyon kevés a nemzetközileg ismert, híres idegenforgalmi látványosság mind a magyar, mind a román oldalon. A Magyarországra látogató román állampolgárokat vizsgálva az alábbi alapvető jellemzőket fedezhetjük fel: Az összes európai ország közül Romániából érkeznek a legnagyobb arányban az országba; a Romániából érkezők az összes idelátogató külföldi 20,3%-át teszik ki. (Romániát Szlovákia és Ausztria követi.) A romániai turisták által Magyarországon eltöltött vendégnapok száma a legmagasabb, valamivel meghaladja a német és osztrák turistákét. Összes költésüket tekintve a Romániából érkező vendégek csak a harmadik helyen állnak. Az utazás indítékai sokfélék. A Romániából érkezők több mint 50%-a átutazó tranzitutas. Csaknem 25%-uk vásárlási céllal érkezik Magyarországra, és mindössze 20%-uk érkezik turisztikai céllal. Végezetül a Romániából érkezők egy főre eső napi költése 2004-ben Ft volt, ami a legalacsonyabb érték a többi európai országokból érkezőkkel való összevetésben. (Lásd Idegenforgalom a 2. mellékletben) Románia esetében a 2005 májusa és 2006 májusa közötti időszakban az országba látogató külföldi turisták száma az előző hasonló időszakhoz képes 2,4%-kal esett vissza. A külföldi turisták túlnyomó többsége Európából érkezik (94,4%); az összes külföldi 48,2%-a az EU országaiból. A Magyarországról érkezők jelentik a Romániába látogató összes külföldi 25%-át, vagyis az összes többi országnál nagyobb számban érkeznek. (Lásd 28

29 20. táblázat. a 2. mellékletben) Idegenforgalmi szálláshelyek A 27. táblázat. adatainak megfelelően a magán szálláshelyek (panziók) kihasználtsága kielégítő: a vendég- és turista éjszakák aránya országos szinten meghaladja az összes ágyra vetített arányukat. A kereskedelmi szálláshelyeket vizsgálva ugyanakkor megfigyelhetjük, hogy míg az Észak-alföldi Régió helyzete kielégítő, hiszen országos szinten a vendégéjszakákból való részesedése alig marad el a 10%-tól, a Dél-alföldön ugyanez a mutató mindössze 5,4%-os. A terület további jellemzője, hogy az országos helyzettel ellentétben a belföldi turisták aránya a kereskedelmi szálláshelyeken jelentősen meghaladja a külföldiekét. (Lásd 28. táblázat. a 2. mellékletben) Romániával kapcsolatban az idegenforgalmi adatok azt mutatják, hogy bár a határmenti térségben működő szálláshelyek országos szinten csak 8%-ot képviselnek, a regisztrált vendégek és a vendégéjszakák száma eléri a 12-13%-ot. Mindez arra utal, hogy a térség idegenforgalmi szempontból vonzó terület, továbbá, hogy megvan a lehetősége a szálláshelyek bővítésének. A határmenti térségben található megyék közül Bihar megye és valamivel lemaradva Temes megye a legkedveltebb idegenforgalmi célpontok. (Lásd 29. táblázat. a 2. mellékletben) 29

30 Alapvető kihívások és lehetőségek Annak ellenére, hogy a határmenti térség (potenciális) idegenforgalmi látványosságokban gazdag, a határ mindkét oldalán korlátozottak az idegenforgalomból származó bevételek. A statisztikai adatokból az is egyértelműen kiderül, hogy Románia fontos célpontja a magyarországi turistáknak és fordítva, annak ellenére, hogy sokan közülük nem hagyományos turisztikai céllal érkeznek a másik országba (leszámítva a bevásárló turizmust). A földrajzi közelség miatt és az idegenforgalmi látványosságok egymást némileg kiegészítő jellege következtében ugyanakkor lehetőség van a turizmus kölcsönös fejlesztésére, amihez tájékoztatásra és aktívabb propagandára van szükség. Egy további fontos lehetőség az idegenforgalom fejlesztését illetően a magyar és román idegenforgalmi látványosságok közös, összehangolt népszerűsítése, amelyhez az idegenforgalmi szervezetek és vállalkozások közötti aktív együttműködésre van szükség. 2.2 A határon átnyúló korábbi tevékenységek tapasztalatai Magyarországon és Romániában A magyar-román határon átnyúló együttműködés erős alapokra építkezhet. A magyar-román Phare CBC program már 1996-ban elkezdődött, amikor az Európai Bizottság a fennállása óta első ízben terjesztett ki egy programot két tagjelölt ország közös határmenti térségére. A kísérleti program sikeresnek bizonyult, és az Európai Bizottság továbbra is biztosította a finanszírozást a magyarországi Phare Program számára. Az közti időszakban az EU Phare CBC alapjából összesen 34, illetve 28 millió eurót fordítottak a határ magyar és román oldalán megvalósítandó CBC projektekre. Ez alatt az idő alatt kétféle projektet támogattak: a) nagyméretű fizikai infrastruktúra projekteket, illetve b) az emberek közötti tevékenységek széles körét felölelő kisebb projekteket. A PHARE CBC programok fontos szerepet játszottak egyes alapvető létesítmények megteremtésében a határmenti térségben, köztük a határátkelő állomások és utak korszerűsítésében, valamint különféle üzleti infrastruktúra-fejlesztési projektek megvalósításában. A környezetvédelem is fontos terület; az ezen a területen indított projektek elsősorban a vízkészlet-gazdálkodásra irányultak a felismert közös problémák kezelése érdekében. A kezdeti PHARE CBC programok ennek megfelelően sikeresen rakták le a hosszú távú együttműködés alapjait és javították annak alapfeltételeit. Az együttműködés következő szakaszát a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró (háromoldalú) határon átnyúló együttműködési program megvalósítása jelentette; a program költségvetése a nemzeti társfinanszírozásokkal együtt közel 32 millió EUR Magyarországon (INTERREG) és közel 20 millió EUR Romániában (PHARE CBC). Az alábbi konkrét intézkedések kaptak támogatást: 1. prioritás: A határmenti terület térségi, fizikai és infrastrukturális integrációjának erősítése 1.1 intézkedés. A határmenti területek infrastruktúrájának fejlesztése 1.2 intézkedés. A környezetvédelem és árvízmegelőzés területén felmerülő közös kihívások kezelése 2. prioritás: A piacok integrációját elősegítő és helyi közösségek közötti koherenciát erősítő kooperációs kezdeményezések támogatása 2.1 intézkedés. Az üzleti infrastruktúra és a közös üzleti szolgáltatások fejlesztése 2.2 intézkedés. A vállalatok együttműködésének támogatása 2.3 intézkedés. Az intézmények és közösségek közötti együttműködések támogatása 30

31 2.4 intézkedés. Az együttműködés elősegítése a kutatás- és oktatásfejlesztés és a humán erőforrások területén Bár a program végrehajtása jelenleg is folyamatban van, az első pályázati forduló időközi értékelése már megtörtént, s ebből sikerült néhány lényeges következtetést levonni, amelyeket a beavatkozások irányítását illetően érdemes figyelembe venni a következő program előkészítésekor. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a jelenleg folyó program legfontosabb tapasztalatait és azok tanulságait: A források felhasználásánál a két országban eltérő módszereket követtek (Magyarország: INTERREG, Románia: PHARE CBC); ebből súlyos nehézségek és csúszások adódtak a végrehajtás során; a folyamatban lévő program szempontjából az a legfontosabb tanulság, hogy a hatékony végrehajtás elősegítése érdekében ugyanazokat az eljárásokat kell alkalmazni. Az igényelt támogatások összege az első pályázati fordulóban átlag 6,5-szöröse volt a rendelkezésre álló forrásoknak. Ez egyértelműen bizonyította, hogy van igény a határon átnyúló együttműködés erősítését célzó finanszírozott beavatkozásokra; sőt az igények meg is haladják az optimális szintet. Az optimálisabb arány elérése érdekében a korábbiaknál célzottabb intézkedésekre van szükség, és a támogatásra jogosult tevékenységek körét is konkrétabban kell meghatározni. Meg kell fontolni továbbá a folyamatos projekt-utánpótlás módszerének erősítését. Egyes intézkedéseknél nem határozták meg megfelelően a támogatásra jogosult szervezetek körét. Még egységesebbé kell tenni a támogatásra jogosult szervezetek meghatározását. A projektek elbírálása és kiválasztása sikeres volt; egyes esetekben ugyanakkor az értékelési szempontok nem voltak elég egyértelműen meghatározva, ami nehézségekhez és félreértésekhez vezetett. Ennek megfelelően rendkívül fontos az értékelési szempontok pontosabb meghatározása és a pályázatokat elbírálók felkészítése. A Strukturális Alapok keretébe tartozó projektek magyarországi kiválasztását illetően további tapasztalatként jelentkezett, hogy a szabványos nyílt pályázati rendszer nem bizonyult ideálisnak a beavatkozások bizonyos köre (például a közúti fejlesztések) esetében. Azt javasoljuk tehát, hogy a projektek kiválasztására vonatkozó eljárásokat a végrehajtásra kerülő konkrét beavatkozásnak megfelelően határozzuk meg. A kiválasztott projektek minősége többnyire megfelelő; nagyobb hangsúlyt kell azonban fektetni a projektek fenntarthatóságának és határon átnyúló hatásának értékelésére. 31

32 2.3 Záró megjegyzések az együttműködési terület egészét illetően SWOT elemzés A határmenti térség társadalmi-gazdasági helyzete vizsgálatának eredményeinek összefoglalásaként az alábbi SWOT elemzésben mutatjuk be a beavatkozási stratégia szempontjából leglényegesebb megállapításokat. Előnyök Az elmúlt évek során jelentős fejlesztések történtek a határt átszelő főutakat és a határállomásokat illetően Az öt nemzetközi repülőtérnek köszönhetően a térség légi úton jól megközelíthető, különös tekintettel a temesvári repülőtér kapacitására. Jó minőségű, vonzó természeti környezet (különös tekintettel Hajdú-Bihar, Bihar, Arad és Temes megyékre) Közvetlen kapcsolatok és kiterjedt együttműködés a helyi hatóságok között az egész államhatáron végignyúló három eurorégió keretén belül Intenzív és erősödő kereskedelmi kapcsolatok a határmenti megyék között Nő a közvetlen külföldi tőkebefektetés, beleértve a magyar tőkebefektetések növekvő összegét Romániában A legnagyobb gazdasági központok kiegyensúlyozott földrajzi elhelyezkedése, sokféle egymást kiegészítő előnnyel A felsőoktatási intézmények kiterjedt hálózata a határmenti térségben, amely széleskörű tudásbázist és értékes kutatási/fejlesztési erőforrást képvisel (különösen Szegeden, Debrecenben, Nagyváradon, Aradon és Temesváron) Multikulturális hagyományok és etnikai sokszínűség, több különböző nemzeti kisebbség él együtt a határmenti térségben, különösen a román oldalon. Egyre több a határon átnyúló együttműködést célzó kezdeményezés (intézmények, alapítványok, különböző közigazgatási szinteken) Hátrányok A főutak sok kisebb településről nehezen megközelíthetők A határmenti falvak között nincs közúti összeköttetés Gyenge a határon átnyúló vasúti összeköttetés, a vasútvonalak rossz minőségűek Az ivóvíz és szennyvíz-rendszerek fejlettsége nem megfelelő, különösen a határ román oldalán Az ipari hulladékok nem megfelelő kezelése súlyos környezeti kockázatot jelent a határmenti térség egyes részein A korábbi beavatkozások ellenére egyes folyókon a vízszennyezés továbbra is gondot jelent Alacsony egy főre jutó GDP a határmenti térségben Jelentős vidéki területek függnek a mezőgazdaságtól, amely a jelenlegi formájában nem kínál biztos, jó minőségű megélhetést A KKV-kat a határmenti térségekben tőkehiány, korlátozott versenyképesség és alacsony termelékenység jellemzi Fejletlenek az üzleti infrastruktúra létesítmények Alacsony szintű az együttműködés a KKV-k fejlesztésére szakosodott különféle intézmények és szervezetek között. Rossz K+F infrastruktúra; alacsony a magánszektor részvétele a K+F finanszírozásában Alacsony szintű az információs és távközlési infrastruktúra és a szélessávú Internethasználat A határmenti térség magyar oldalán az országos átlagnál alacsonyabb szintű az 32

33 Lehetőségek Románia uniós csatlakozása a programidőszak korai szakaszában, a közösségi vívmányok erősíteni fogják a közigazgatási rendszerek harmonizációját A két ország nemzeti szakpolitikáinak éves kormányközi megállapodások keretében *) történő összehangolása a két ország közötti együttműködés erősítése érdekében A határon átnyúló együttműködés fejlesztésére rendelkezésre álló források növelése, közös eljárások alkalmazása Az országhatárok fokozatos lebontása A legfontosabb közlekedési útvonalak jelentős fejlesztése a határmenti térség magyar és román oldalán A jelenlegi határforgalmi infrastruktúrát az államhatárok fokozatos eltűnését követően gazdasági és üzleti célokra lehet majd fordítani. Jelentős számú román állampolgár érkezik Magyarországra Egyre nagyobb számú magyar állampolgár iskolázottság Rendkívül alacsony az aktivitási arány és viszonylag magas a munkanélküliség (különösen Magyarországon) A munkanélküliek általában alacsony képzettségűek Jelentősek az egyes térségek közötti különbségek a munkaerőpiacon (különösen Magyarországon) Alacsony szintű a romák integrációja a munkaerőpiacon Nagyon kevés a nemzetközileg ismert és híres idegenforgalmi látványosság Hiányzik a tájékoztatás a meglévő idegenforgalmi látványosságokról, nincsenek versenyképes idegenforgalmi termékek Negatív demográfiai trendek: természetes népességfogyás és jelentős mértékű elvándorlás a határmenti térségekből Magyarországon Kockázatok A lassú ütemű autópálya-fejlesztés az együttműködésbe bevont terület román oldalán hátráltathatja a kiegyensúlyozott közös gazdasági fejlődést A vidéki térségek rossz megközelíthetősége további lemaradást eredményez Viszonylag magas a nagymértékű környezetszennyezés veszélye Viszonylag magas a nagyarányú árvizek veszélye Nem dolgozták ki a határon átnyúló egészségügyi együttműködést védő jogi szabályozást A határmenti térség magyar oldalán a lakosság az országos átlagnál alacsonyabb képzettsége akadályozhatja vagy lassíthatja a térség felzárkózását A romák alacsony fokú integrációja a munkaerőpiacon problémákat okoz a társadalmi kohézióban 33

34 látogat Romániába Magyarország és Románia javuló gazdasági teljesítménye Kiváló minőségű termálvíz áll rendelkezésre az együttműködésbe bevont térség teljes területén; idegenforgalmi célokra és alternatív energiaforrásként hasznosítható Az uniós környezetvédelmi szabályok közös fellépést tesznek szükségessé a környezetvédelemben A két ország javuló kapcsolatai pozitív hatással vannak a határmenti térségekre *) a 2005-ös és 2006-os közös román-magyar kormányüléseken A SWOT elemzés legfontosabb tanulságai A SWOT rámutatott a magyar-román határmenti térség legfontosabb jellemzőire. A határmenti térség sok tekintetben hasonló problémákkal küzd, mint az országhatárokkal elválasztott legtöbb más térség, de vannak egyedi problémák is. Hátrányok Kockázatok Bár a főúthálózat hosszúságát és sűrűségét tekintve kielégítőnek mondható, a főutak a kisebb településekről és vidéki területekről gyakran nehezen megközelíthetők. Bár az elmúlt években jelentős fejlesztéseket végeztek a magyar-román határmenti térség fő közlekedési infrastruktúráján, vannak még hiányosságok mint a szegényes közlekedési kapcsolatok, torlódások a határátkellőknél. A főutak rossz megközelíthetősége és a közúti összeköttetés hiánya a határ közelében fokozhatja a vidéki területek lemaradását. Az ivóvíz- és csatornahálózat fejletlensége és az alacsony színvonalú ipari hulladék-kezelés, valamint a fakitermelés fokozhatja a nagyarányú környezetszennyezés és az áradások veszélyét. A viszonylag érintetlen természeti környezet megőrzése érdekében a további szennyezések és természeti katasztrófák megelőzése is be kell kerüljön a beavatkozások körébe. A tőkehiány és az alacsony termelékenység csökkenti a KKV-k versenyképességét és a befektetési kedvet a határon átnyúló együttműködést ösztönző projektekbe. A fenti hátrányokhoz hozzájárul a szélessávú Internethez való elégtelen hozzáférés és az információs és távközlési infrastruktúra alacsony színvonala is. A legtöbb felsorolt problémát integrált módon is meg lehet oldani, kihasználva a határon átnyúló üzleti együttműködésben rejlő lehetőségeket. Előnyök Lehetőségek A határt átszelő főutaknak és az öt nemzetközi repülőtérnek köszönhetően a határmenti térség külföldről viszonylag jól megközelíthető, ami jó lehetőségeket kínál és növelheti a térség vonzerejét potenciális befektetők és turisták számára. A térség kedvező fekvése a két nagy potenciális piac, Szerbia és Ukrajna közelsége, a térségen áthaladó TEN folyosók, valamint a gazdasági központok kiegyensúlyozott elhelyezkedése a fő közlekedési útvonalak jelenleg is folyó jelentős fejlesztésével párosulva komoly lehetőséget biztosít a logisztikai szolgáltatások fejlődésére a térség bizonyos részein. A határmenti térséget közös multikulturális hagyományok és etnikai sokszínűség jellemzi (különösen a román oldalon), ami szilárd alapot teremt a közösségek, illetve az egyének közti együttműködésre számos területen, ami erősíti a határmenti térség egészének egységét és megalapozza az együttműködést más területeken is. 34

35 A különféle területeken magas színvonalú oktatást biztosító felsőoktatási intézmények jelenléte a határmenti térség egyik legfontosabb erősségének tekinthető, ami megteremti a magas színvonalú kutatási és fejlesztési szolgáltatások lehetőségét. Az egyetemek közötti, illetve az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés szintje jelenleg igen korlátozott; az ilyen jellegű együttműködés erősítése fontos szerepet játszhat a térség versenyképességének erősítésében és integrált fejlesztésében. Románia uniós csatlakozása a közösségi vívmányok elfogadásával, az igazgatási rendszerek harmonizációjával és az államhatár fokozatos lebontásával jár; mindezek együtt fokozatosan a jelenleginél jóval kedvezőbb környezetet teremtenek a határmenti térség közös fejlesztéséhez. 35

36 III. Közös fejlesztési stratégia és összefüggés más programokkal 3.1 Határon átnyúló közös fejlesztési stratégia és program-célok Stratégiai keretek A as pénzügyi időszakban az Európai Kohéziós Politika és a Strukturális Alapok keretébe tartozó programoknak integrálniuk kell a globális és összeurópai célokat és prioritásokat, pl. a globális versenyképességet, a fenntartható fejlődést vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is. Az európai regionális politikának ennélfogva fokozottabban a stratégiára kell összpontosulnia, s így hozzá kell járulnia az Európai Unió által meghatározott stratégiai célok megvalósulásához. Az új stratégiai szemléletet illetően a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program előkészítése során nem csak a határmenti térségre meghatározott kihívásokat és lehetőségeket vették tekintetbe, de figyelembe vették a szélesebb európai stratégiai kereteket is, azaz: a lisszaboni célok és a gothenburgi prioritások, a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokban szereplő Kohéziós Iránymutatások, az EU kötelezettségvállalása az UNFCCC folyamatban (Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye), Románia és Magyarország nemzeti stratégiai referencia-kerete. A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program végrehajtásának mindegyik szakaszában figyelembe fogják venni a fenntartható fejlődés és növekedés az Európai Unió által magáénak vallott és kifejezett stratégiai értékeit és céljait, továbbá a program keretében finanszírozott tevékenységek a saját eszközeikkel és a saját lehetőségeiken belül szintén támogatni fogják ezeket a célokat és értékeket Program stratégia A tervezett stratégia a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró közösségi kezdeményezési program stratégiájának továbbfejlesztett változata. Átveszi és továbbviszi az említett stratégia több elemét, miközben az alábbi tényezőket is figyelembe veszi: Ez a határon átnyúló együttműködési program eltérő földrajzi területre vonatkozik (a magyar-román határmenti területre), Románia a programidőszak kezdetén csatlakozott az Európai Unióhoz, s így a két ország közötti határ belső határrá vált, Bevezetjük a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat a időszakra; ez általános keretet biztosít a Strukturális Alapok támogatásával végrehajtott programokhoz. A stratégia alapvető elemei változatlanok maradnak: közelíteni a különböző szereplőket egyéneket, gazdasági szereplőket, a közösségeket a határmenti térség közös fejlesztéséből adódó lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A program célja továbbá a határmenti térség versenyképességének és vonzerejének növelése az együttműködő NUTS III szintű térségek integrált fejlesztését elősegítő beavatkozások révén. A program kiegészíti a két ország ágazati és vonatkozó regionális operatív programjait, és kizárólag olyan beavatkozásokra összpontosít, amelyek: 36

37 nagyon erős határon átnyúló dimenzióval rendelkeznek az együttműködésbe bevont terület mindkét oldala számára lényegesek a két ország közös érdekeit képviselik. A tervezett beavatkozások némelyike hasonló lehet a vonatkozó ágazati vagy regionális programok keretében finanszírozott beavatkozásokhoz, de ezekben az esetekben a program igen erősen az adott fejlesztés határon átnyúló aspektusaira összpontosul. Nem finanszíroz a program olyan problémákra irányuló tevékenységeket, amelyek a regionális vagy ágazati programok keretében megfelelőbben kezelhetők, továbbá nem finanszíroz olyan beavatkozásokat sem, amelyek a határmenti térség kizárólag magyar vagy román oldalának az érdekét szolgálja. El kell ismerni, hogy az együttműködésbe bevont terület különleges pillanat előtt áll: Románia csatlakozása az Európai Unióhoz a jelenleg a területet kettészelő, és az egymáshoz természetes és hagyományos szálakkal kötődő embereket és közösségeket elválasztó államhatár fokozatos eltűnéséhez vezet. Ennek a jelentős változásnak fontos kihatásai vannak a stratégia szempontjából is. A program ösztönözni kívánja a határon átnyúló fenntartható partneri kapcsolatok és hálózatok létrehozását, amelyek alapvető szerepet játszanak a határmenti térség hosszú távú integrált fejlesztésében. A tervezett stratégia ennek megfelelően erre a különleges alkalomra összpontosít, elsősorban az alábbi tevékenységek révén: Az együttműködés alapvető feltételeinek javítása az együttműködést akadályozó legfontosabb tényezők megoldásával; Az egyes szereplők konkrét együttműködési kezdeményezéseinek támogatása. Amint Románia az Európai Unió tagjává válik, az együttműködést jelenleg akadályozó számos adminisztratív tényező gyengül, majd fokozatosan felszámolódik. A legfontosabb, hogy az államhatár a határmenti területek társadalmi, gazdasági és kulturális együttműködésének egyik leglényegesebb akadálya is el fog tűnni. Az együttműködési tevékenység gyors terjedése mindazonáltal csak abban az esetben következik be, ha tovább javulnak az együttműködés legfontosabb feltételei. Először is, az embereknek, intézményeknek, vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak könnyen hozzáférhetővé tájékoztatásra van szükségük a sokféle (üzleti, oktatási, kulturális vagy akár idegenforgalmi vagy szórakozási) lehetőségről, ellenkező esetben nem is juthat eszükbe az együttműködés kialakítása vagy egyáltalán az, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Másodszor, amint birtokában vannak ennek az információnak, különösebb nehézségek nélkül fel kell tudják venni a kapcsolatot a másik országban a hasonló célokat kitűző, hasonló érdekekkel bíró egyénekkel, szervezetekkel. Az emberek, vállalkozások és intézmények minden eszközzel történő közelítése meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrát feltételez. Ennek megfelelően a tervezett stratégia első pillére az információáramlás és a közlekedési infrastruktúra javítását célozza az együttműködésbe bevont területen. A legfontosabb feltételek megteremtését követően a közös fejlesztésből adódó lehetőségek kihasználása érdekében ösztönözni kell az együttműködési tevékenységek gyors bővítését. Következésképpen a tervezett stratégia második pillére az együttműködési kezdeményezések támogatását célozza különböző területeken. A támogató tevékenységeknek olyan területekre kell összpontosulniuk, ahol közös érdekek alakítható ki, és amelyek a térség közös fejlesztésének hajtóerői lehetnek. A SWOT elemzés alapján ezeknek az alapvető területeknek a meghatározásához figyelembe kell venni az alábbiakat: 37

38 Közös üzleti érdekek kialakítása, amelyek ösztönzik a gazdasági együttműködés szintjének fejlesztését és megakadályozzák a két ország határmenti területei gazdaságának széttartó fejlődését. A térség természeti jellemzői olyan értéket képviselnek, amelyet csak közös beavatkozásokkal lehet megóvni. Egymás jobb megismerése a gazdasági és társadalmi kapcsolatok alapvető feltétele, amelynek a társadalmi és kulturális kapcsolatokban is kifejezésre kell jutnia. A projekt-előkészítés során alkalmazott stratégiai szemlélet a programok végrehajtásának is fontos eleme. A végrehajtási folyamat során meghatározzák és ösztönzik a határmenti térség jelentős része szempontjából stratégiai jelentőségű projekteket. A nemzeti hatóságok kezdeményezésére és a NUTS III szintű megyék részvételével megkezdődött a stratégiai projekt koncepciók összeállítása. A projektek meghatározásának és fejlesztésének ezt az aktívan kezdeményező módszerét a program teljes életciklusán át megőrzik Célok Az együttműködési program átfogó stratégiai célja: Közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Specifikus célok A program átfogó célkitűzése a SWOT elemzés alapján meghatározott alapvető stratégiai elemekkel kiegészülve vezetett az alábbi specifikus célkitűzések kialakításához: 1. sz. célkitűzés: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a határmenti térség jobb megközelíthetősége érdekében. 2. sz. célkitűzés: A határmenti térségen belül jelentkező közös lehetőségekre vonatkozó információáramlás javítása 3. sz. célkitűzés: A közös természeti erőforrások hatékony kihasználása és a természeti értékek védelme a határmenti térségben. 4. sz. célkitűzés: A gazdasági kapcsolatok erősítése a határmenti térségben a meglévő komparatív előnyökre épülő fenntartható gazdasági fejlődés ösztönzése érdekében. 5. sz. konkrét célkitűzés: A társadalmi és kulturális összetartozás erősítése az egyének és közösségek szintjén. A felsorolt konkrét célkitűzések a közös fejlődés szilárd alapjának megteremtését célozzák. A közös fejlődés ösztönzésén kívül a program a valamennyi fél által tiszteletben tartott horizontális elvekkel kapcsolatos egyensúly megőrzéséhez és erősítéséhez is hozzájárul. A prioritások meghatározásakor a tanácsi rendelet cikkének értelmében figyelembe vették a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődés elvét. Ennek a szemléletnek köszönhetően a program keretében végrehajtott valamennyi beavatkozás: Biztosítja a nemek közötti egyenlőséget 8 Az Európai Tanács március 8-9-i következtetése 38

39 Figyelembe veszi a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbséghez tartozók, különösen a romák különleges igényeit Biztosítja a természetes és az épített környezet védelmét és fejlődését a fenntartható fejlődés támogatása érdekében A prioritási tengelyek meghatározása A fentiekben felsorolt horizontális célokat a teljes programcikluson keresztül teljes mértékben figyelembe veszik, beleértve a programozást, a monitoring és értékelési mutatók tervezését, valamint a különböző intézkedésekhez tartozó projekt-kiválasztási kritériumokat. Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek egyértelműen hozzájárulnak egy vagy több felsorolt cél eléréséhez. A tervezett stratégia két fő pillérre épül. Két prioritási tengelyt határoztak meg a tervezett, és a fentiekben felvázolt stratégia végrehajtására; az 1. prioritási tengely az első pillérhez, a 2. prioritási tengely a második pillérhez kapcsolódik. Meghatároztak egy harmadik prioritási tengelyt is, amely technikai segítségnyújtás révén a program végrehajtása hatékonyságának és hatásosságának javítását célozza. 1. prioritási tengely: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása (a határon átnyúló közlekedés, a távközlés és a környezetvédelem fejlesztése) 2. prioritási tengely: Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben (együttműködés az üzleti életben, a kutatás és technológiai fejlesztés, az oktatás, a munkaerőpiac, az egészségügy és a kockázatkezelés területén) 3. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás Az 1. prioritási tengely az 1. sz. konkrét célkitűzéshez, a 2. sz. konkrét célkitűzéshez és a 3. sz. konkrét célkitűzéshez, míg a 2. prioritási tengely a 4. és 5. konkrét célkitűzéshez járul hozzá. Az alábbi ábra a prioritási tengelyek és a program céljai közötti összefüggéseket mutatja be. 39

40 Közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve Célok A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a határmenti térség jobb megközelíthetősé ge érdekében A határmenti térségen belül jelentkező közös lehetőségekre vonatkozó információáram - lás javítása A közös természeti erőforrások hatékony kihasználása és a természeti értékek védelme a határmenti térségben A gazdasági kapcsolatok erősítése a határmenti térségben a meglévő komparatív előnyökre épülő fenntartható gazdasági fejlődés ösztönzése. A társadalmi és kulturális összetartozás erősítése az egyének és közösségek szintjén Prioritási tengelyek Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása Technikai segítségnyújtás Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése A prioritási tengelyekhez tartozó beavatkozások A stratégiát alkotó prioritási tengelyeket többféle alapvető beavatkozás segítségével hajtják végre. Ezek a beavatkozások kölcsönösen összefüggnek egymással, erősítik egymást, és összhangban vannak a fejezetben bemutatott stratégiával. Együttesen hozzájárulnak a fejezetben meghatározott program célok megvalósításához. Az alábbi ábra az egyes prioritási tengelyek keretében tervezett beavatkozásokat tekinti át. 40

41 Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Prioritás Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 2. Prioritás Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 1.1 Beavatkozás: Határon átnyúló közlekedés fejlesztése 2.1 Beavatkozás Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 1.2 Beavatkozás Határon átnyúló kommunikáció javítása 2.2 Beavatkozás Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció területén 1.3 Beavatkozás Környezetvédelem 2.3 Beavatkozás Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése 2.4 Beavatkozás Együttműködés az egészségügyben, közös veszélyelhárítás 2.5 Beavatkozás Közösségek közötti együttműködés 3. Prioritás Technikai segítségnyújtás 41

42 3.1.5 Program-szintű indikátorok Tekintettel 1) a 2. sz. munkadokumentumra az értékelési módszerekre vonatkozó tájékoztató iránymutatások: Monitoring és értékelési indikátorok, ) A határon átnyúló együttműködésre vonatkozó alapvető indikátorokra, az alábbi alapvető indikátorokat határoztuk meg az Operatív Program szintjén: 1. táblázat. Program-szintű indikátorok Prioritás Típus Indikátor Meghatározás Bázis Cél Forrás Év Érték Év Érték Na Kontextus GDP a támogatásra jogosult területen egy lakosra jutó GDP vásárlóerő egyenértékben (PPS) kifejezve (EU25=100), % , SO HU/RO Na Kontextus Foglalkoztatottság a támogatásra jogosult térségben Munkanélküliségi ráta, % , SO HU/RO Na Hatás A gazdasági együttműködés mértéke Románia részarányának növekedése az éves magyar külkereskedelmi forgalomból (%) és viszont A kimeneti indikátorokhoz tartozó célértékeket a Végrehajtási kézikönyv fogja tartalmazni. A program-szinten meghatározott, több területet érintő témaköröket illetően a következő indikátorokat határozták meg: % % SO HU/RO 2. táblázat. Horizontális indikátorok Prioritás Típus Indikátor Meghatározás Célérték 1-2 Hatás Egyenlő esélyek elősegítése A támogatott tevékenységek hozzájárulása az egyenlő esélyekhez minőségi 1-2 Hatás Fenntartható fejlődés elősegítése A támogatott tevékenységek hozzájárulása a környezeti fenntarthatósághoz minőségi 1-2 Eredmény Egyenlő esélyek elősegítése az újonnan létrejövő munkahelyeket mekkora arányban töltik be nőkkel 1-2 Eredmény Fenntartható fejlődés elősegítése A pozitív környezeti hatású vagy a legjobb környezetvédelmi gyakorlat szintjén pozitív értéket hozzáadó projektek száma 1-2 Eredmény A kétnyelvűség ösztönzése A kétnyelvű közigazgatást, az emberek kétnyelvűségét és a kétnyelvű kiadványokat elősegítő projektek száma 42

43 3.2 Az előzetes értékelés során tett legfontosabb megállapítások (ex-ante értékelés) Az előzetes értékelés célja, hogy a programozási dokumentumról független szakvélemény készüljön. Az előzetes értékelést a Pillars Tanácsadó Kft. végezte. Az értékelés során megvizsgálták a Programozási terület elemzését, a SWOT elemzést, a stratégiát, a prioritásokat, valamint a végrehajtást és a pénzügyi rendelkezéseket annak ellenőrzésére, hogy a Programozási dokumentum összhangban van-e az uniós szabályozással. Az előzetes értékelési folyamat a szerzők és az értékelést végzők együttműködésén alapult. A program dokumentum a régióra és az ágazatra jellemző helyzetelemzést tartalmazza a konkrét előnyök és hátrányok figyelembevételével. Az elemzés során tekintetbe vették a két ország közti jelentős fejlettségbeli eltéréseket számos területen és az ezekből eredő különbségeket a két ország társadalmi és gazdasági jellemzőit illetően. Előny, hogy a szöveg többnyire viszonylagos mutatókat tartalmaz, amelyeket megfelelő gyakorisággal összehasonlít a vonatkozó uniós mutatókkal. A szerzők az OP jelenlegi változatának elkészítésekor figyelembe vették az értékelés során felmerült észrevételeket, s ennek megfelelően a SWOT elemzés jóval inkább összhangban van a program terület elemzésével, és a megfelelő kategóriákon belül feltüntették a megjegyzéseket. A helyzetelemzésben meghatározott előnyök, hátrányok, lehetőségek és kockázatok általában a valóságnak megfelelőek és lényegesek, továbbá összhangban vannak a SWOT táblázatban feltüntetett elemekkel. A szerzők a dokumentumban a programalkotási folyamatot is áttekintik, amely áttekintés kitér a megfelelő szervezetekre, a munkafolyamat főbb szakaszaira és a társadalmi egyeztetés szerepére. Az OP jelenlegi változatában a belső logikai folytonosságot illetően nincsenek hiányosságok. A vizsgálat során az értékelést végzők megállapították, hogy valamennyi beavatkozási területen léteznek a program terület elemzésében vagy a SWOT elemzésben tárgyalt szükségletek és alapvető problémák. A program terület elemzésének elsősorban az összefoglalókra összpontosító kiegészítései az egyes fejezetek végén találhatók. A jelenlegi változat belső következetessége megfelelő. A program terület elemzése és a SWOT elemzés megfelelő alapot nyújtanak a stratégiához, továbbá a prioritásokon belül felsorolt beavatkozási területek megfelelőek a stratégia megvalósításához. A szerzők figyelembe vették a határmenti térség jellemzőit, a korábbi programidőszak tanulságait, valamint a as időszakra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokat. A rendszeres konzultációk eredményeképpen az indikátorok rendszerét az értékelési időszak során sikerült folyamatosan továbbfejleszteni. Az indikátorokat a megfelelő programszinteken állították be és átlátható rangsort állítottak fel közöttük. Ennek ellenére gondot jelent, hogy szinte valamennyi indikátor esetén nulla az induló érték. A tervezett végrehajtási fejezet összhangban van a vonatkozó szabályozással, s ennek megfelelően alkalmasnak tűnik a program lebonyolítására. Az értékelés során a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy a végrehajtás legtöbb részletkérdésének kidolgozását valamely későbbi szakaszra (pl. cselekvési tervek) halasztották, amelyeknek a felülvizsgálatára az értékelést végzők hatásköre nem terjed ki. Az értékelést végzők fontosnak találták, hogy a dokumentum a horizontális elvek tárgyalásakor azok jövőbeni szerepére is kitér, hiszen elsősorban a projektek kiválasztási időszakában van lehetőség ezeknek az elveknek a gyakorlatban történő alkalmazására. 3.3 Stratégiai környezeti vizsgálat (Nem műszaki jellegű összefoglalás) A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) az SKV lebonyolításáért felelős konzorcium tagjaként a RESPECT tanácsadó iroda végezte. A vizsgálatot azzal a céllal végezték, hogy a programot egy sor környezeti fenntarthatósági kritérium szempontjából ellenőrizzék. 43

44 Az SKV-hoz az alábbi referencia-anyagokat használták fel: Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program dokumentum (júliusi végleges változat) Magyarország-Románia európai területi együttműködési program dokumentum (2007. február 19-i 11. változat) Magyarország-Románia európai területi együttműködési program dokumentum (2007. március 2-i 11. változat) Románia éghajlatváltozási nemzeti cselekvési terve ( ) Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia Román nemzeti stratégia és cselekvési terv a biodiverzitás megőrzésére és elemeinek fenntartható felhasználására Békés megye képviselői testületének véleménye Csongrád megye küldöttei testületének véleménye Magyarország-Románia európai területi együttműködési program SKV műhelyének ajánlásai, Magyarország-Békéscsaba, április Az SKV célja A fő környezeti hatások kutatása A stratégiai szintre összpontosul: programok, tervek, irányvonalak Módszereken és eljárásokon alapul, a vizsgálat tárgyának megfelelően van kialakítva Ismétlődő folyamat, nem egyszeri akció A teljes programfolyamat során hatással van a döntéshozatali eljárásra Biztosítja a vizsgálati és tervezési eljárás átláthatóságát és a nyilvános részvételt a döntéshozatalban A programoknak nem csak a tervezésére, de a végrehajtására is kiterjed Az SKV eredményeit komoly környezeti jelentésekben (időközi környezeti jelentésekben, illetve a vizsgálati eljárás végén végleges környezeti jelentésben (VKJ)) dokumentálják A fenntartható fejlődés (FF) biztosításának alapvető eszköze a programok tervezése és végrehajtása során A vonatkozó SKV keretrendszer - 42/2001/EK SKV irányelv; - ESPOO egyezmény (Espoo, 1991), a jegyzőkönyv stratégiai környezeti vizsgálatról (Kijev, 2003) - az SKV jegyzőkönyv ; - 2/2005. (I.11.) kormányrendelet az SKV magyarországi szabályozása; / sz. határozat egyes tervek és programok környezeti vizsgálati eljárásának meghatározásáról Romániában; Ez a dokumentum a stratégiai környezeti vizsgálat nem technikai jellegű összefoglalását tartalmazza a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló 2001/42/EK irányelv 1. mellékletének j) pontja alapján. 44

45 A. A terv vagy program tartalmának és fő céljainak vázlatos ismertetése, és azok kapcsolata a témához kapcsolódó más tervekkel és programokkal A támogatásra jogosult határmenti térséghez nyolc, nagyjából hasonló gazdasági és társadalmi helyzetű NUTS III szintű megye tartozik. A nagyobb városok (megyeszékhelyek) központi szerepet játszanak a térség fejlődésében, mivel ezekben a városokban összpontosul a legtöbb közintézmény, felsőoktatási intézmény és a legnagyobb piaci szereplők is itt találhatók. Nyíregyháza és Temesvár kivételével valamennyi megyeszékhely az országhatár közvetlen közelében (10-30 km-re) található; ennek következtében a potenciális hatásuk jóval túlnyúlik az országhatáron. A fejlesztések jelenleg is folynak, és az autópálya-kapcsolatok fejlődésével párhuzamosan a térség nemzetközi megközelíthetősége is sokat javult. Továbbra is súlyos gondot jelent azonban a vidéki kistelepülések nehéz megközelíthetősége, különösen az államhatárok közvetlen szomszédságában. A program stratégia a különböző szereplők egyének, gazdasági szereplők, közösségeket közelítésére törekszik, a határmenti térség közös fejlesztéséből adódó lehetőségek jobb kihasználása érdekében. Az együttműködésbe bevont terület különleges pillanat előtt áll: Románia csatlakozása az Európai Unióhoz a jelenleg a területet kettészelő, és az egymáshoz természetes és hagyományos szálakkal kötődő embereket és közösségeket elválasztó államhatár fokozatos eltűnéséhez vezet. Ennek a jelentős változásnak fontos kihatásai vannak a stratégia szempontjából is. A tervezett stratégia ennek megfelelően erre az egyszeri és különleges alkalomra összpontosít, elsősorban az alábbi tevékenységek révén: o Az együttműködés alapvető feltételeinek javítása az együttműködést akadályozó legfontosabb tényezők megoldásával; o Az egyes szereplők konkrét együttműködési kezdeményezéseinek támogatása. A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program kidolgozása során figyelembe vették a vonatkozó politikákat. Az Új Magyarország Fejlesztési Program lényegében Magyarország nemzeti stratégiai referenciakerete, amely meghatározza a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséhez szükséges fejlesztési stratégiát; kijelöli a legfontosabb fejlesztési feladatokat; keretet biztosít a lisszaboni és gothenburg-i célokat tükröző fejlesztési operatív programok kidolgozásához; továbbá arra törekszik, hogy a nemzeti és regionális programok kölcsönösen erősítsék és kiegészítsék egymást. Magyarországnak az európai térségbe történő integrációjához határon átnyúló, multi- és transznacionális együttműködésekre van szükség. Bár az európai területi együttműködés szoros kapcsolatban van a NSRK-tel, az utóbbi nem tartalmaz további dokumentumokat a területi együttműködésekről. Erre vonatkozóan külön dokumentumok készülnek. A román nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) alapvető céljai közé tartozik Románia gazdasági és társadalmi kohéziós és a regionális politikái stratégiai irányultságának erősítése és a megfelelő és helyes kapcsolatok kialakítása az Európai Bizottság politikáival, nevezetesen a Lisszaboni Stratégiával, ami a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő politikák kidolgozásához vezet. A NSRK a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) gyökerezik, amely azt kívánja megkönnyíteni, hogy Románia számára elérhetővé váljanak a nemzeti, uniós és egyéb finanszírozási források. Az általános követelmények tekintetében a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program eltér a többi magyar és román ágazati vagy regionális OP-től: 1) Területi lehatárolás kizárólag a 4 magyarországi, illetve a 4 romániai NUTS III szintű határmenti régió jogosult a határon átnyúló programból származó támogatásokra; 2) Közös projektek a határon átnyúló program keretében közös projekteket eredményező kölcsönös együttműködésre van szükség; 45

46 3) A támogatások kedvezményezettjei az állami és a nonprofit szektorba tartoznak a vállalkozások nem jogosultak támogatásra a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A beavatkozások szintjén olyan esetben, ahol átfedések adódhatnak az ágazati vagy regionális operatív programokkal, a végrehajtási kézikönyvban külön, részletesebb kritériumokat határoznak meg. A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési programot úgy alakították ki, hogy az kiegészítse a regionális és ágazati politikákat és programokat. Ennek megfelelően a Közös Monitoring Bizottság üléseire megfigyelőként meghívják egyfelől az érintett regionális fejlesztési ügynökségek képviselőit a regionális fejlesztési programokkal való szinergia biztosítása érdekében, másfelől az érintett minisztériumok képviselőit az ágazati koherencia elősegítése és biztosítása érdekében. B. A környezet jelenlegi állapotának lényegi aspektusai és azok valószínűsíthető alakulása a program tervének végrehajtása nélkül A határmenti térséget tiszta természeti környezet jellemzi, viszonylag alacsony a különféle szennyezések mértéke. A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek Magyarországon a teljes együttműködési terület közel 9%-át, Romániában pedig ha területet tesznek ki. A térségen áthaladó folyók természetes kapcsolatot képeznek a román és a magyar oldal között, és fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás fenntartásában. Ugyanakkor, elsősorban kis vízhozamuk miatt vízi szállításra, mezőgazdasági öntözésre vagy energiatermelésre nem hasznosítják őket. A folyók menti egyedülálló galériaerdők a bennük élő gazdag állat-, madár- és növényvilággal különleges természeti értéket képeznek. További lényeges problémák okozói a helytelen földhasználat és a tározórendszerek hiánya: e két tényező együttesen (száraz nyarakon) súlyos aszályt, esős időszakokban, főleg tavasszal pedig belvizet okoz a határmenti térség egyes részein. Az egy főre jutó éves összegyűjtött lakossági hulladék mennyiségét illetően jelentős különbséget tapasztalunk a határmenti térség két oldala között. A dinamikus növekedésről árulkodó magyarországi adatok valószínűleg a fogyasztás növekedését és a hulladékgyűjtő rendszerek ezzel párhuzamos terjedését tükrözik. A fogyasztás valószínűleg Romániában is növekszik, anélkül azonban, hogy ez a tendencia megjelenne az összegyűjtött lakossági hulladék mennyiségében. Ez a tény is a viszonylag nagymértékű illegális szemétlerakásról árulkodik, aminek a leküzdéséhez közös erőfeszítésekre van szükség. C. A területek környezeti jellemzőit érintő várható jelentős hatások A határmenti térség jelentős részén nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek találhatók. Integráltabb fellépésre van szükség, hogy elkerülhetőek legyenek az olyan helyi szintű megoldások, amelyek a határnak csak az egyik felére koncentrálnak: közös térségeket kell kijelölni és közös kezelési eljárásokat és összehangolt tevékenységeket kell kialakítani. A térség további lényeges jellemzője a folyók nagy száma. A legtöbbjük keresztülhalad a határon, továbbá kockázatot jelentenek az árvíz és a vízszennyezés szempontjából. Mindkét országban jelentős projektek végrehajtása van folyamatban elsősorban az árvízmegelőzés területén. Fontos ezeknek a fejlesztéseknek az összehangolása és az árvízmegelőzést szolgáló létesítmények kiegészítése megfelelően működő közös előrejelző rendszerekkel. További fontos kockázati tényező az időszakonként bekövetkező belvízveszély. Ezen a területen is összehangolt beavatkozásra van szükség. Végezetül, a korábban jelen lévő jelentős szennyező iparágak és a háztartási hulladék növekvő mennyisége a térségben szintén közös fellépést követel meg a hulladékkezelés területén. 46

47 D. A program szempontjából lényeges összes létező környezeti probléma, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos területekkel, pl. a 79/409/EGK, illetve a 92/43/EGK irányelvekben megjelölt területekkel kapcsolatos problémákra 1.1. A határon átnyúló közlekedés fejlesztése Környezetbarát megoldás esetén nincsenek jelentős negatív hatások A határon átnyúló kommunikáció javítása Nem tartozik a tárgyhoz 1.3. Környezetvédelem Pozitív hatás 2.1. A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása Nem tartozik a tárgyhoz 2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció erületén Nem tartozik a tárgyhoz 2.3. Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése Nem tartozik a tárgyhoz 2.4. Egészségügy és a közös veszélyelhárítás Nem tartozik a tárgyhoz 2.5. Közösségek közötti együttműködés Nem tartozik a tárgyhoz E. A nemzetközi, közösségi vagy tagállami szinten meghatározott, a terv vagy a program szempontjából lényeges környezetvédelmi célkitűzések, és hogy a célkitűzéseket, illetve bármely környezetvédelmi szempontot milyen módon vették figyelembe a terv vagy program kidolgozásakor Az Európai Unió által létrehozott NATURA 2000 hálózat a támogatásra jogosult határmenti térség jelentős részére kiterjed. A hálózat összefüggő európai ökológiai hálózat, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy megőrizzék a biodiverzitást a közösségi szinten fontos természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatfajok védelme révén, továbbá, hogy elősegítsék azok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartható karbantartását, illetve helyreállítását. A hálózatot az EU irányelvei 1) a fontos madárélőhelyekről (IBA) (a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EK irányelv); 2) a különleges természetvédelmi területekről (a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv) szóló uniós irányelvekben meghatározott területek alkotják. A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek (TVK) Magyarországon a teljes együttműködési terület közel 9%-át teszik ki. A térségben két nemzeti park található: (a Világörökség részét képező) Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park; továbbá 6 tájvédelmi körzet, köztük a Bihari-Sík TVK, a Hajdúsági TVK, a Közép-Tiszai TVK, a Szatmár-Beregi TVK, a Mártélyi TVK és a Pusztaszeri TVK. Romániában a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek kb ha területre terjednek ki. A programba bevont területen található részben az Erdélyi-szigethegységi (Apuseni) Nemzeti Park (Bihar megye), a Maros-völgyi Nemzeti Park (Arad megye), továbbá a Natura 2000 Program keretében kijelölt több mint 40 kisebb terület (különleges védett övezetek és közösségű jelentőségű területek). Számos, a nemzeti jogszabályoknak megfelelő besorolású kisebb védett övezet is található a térségben. További fontos természeti erőforrás a termálvíz, amely az egész együttműködési területen sok helyütt megtalálható. A magyar-román határmenti térség rendkívül gazdag gyógyászati célokra is alkalmas, kiváló minőségű termálvizekben. Számos gyógyfürdő található a térségben; néhányan közülük nemzetközi hírnévnek örvendenek, pl. Romániában Püspökfürdő és Félixfürdő, illetve Magyarországon Debrecen, Hajdúszoboszló vagy Gyula. 47

48 A román oldalon fekvő hegységekben és dombságokban különféle egyéb földalatti természeti kincsek, többek között ércek (vas, réz, cink, ólom és urán), nemesfémek (arany és ezüst), valamint építési alapanyagok (homok, gránit, agyag és márvány) találhatók. A földalatti természeti kincseket illetően Magyarországon és Romániában is jelentős olaj- és földgázelőállítás is folyik. A geotermikus vízkészleteket és a természeti széndioxid-erőforrásokat is kiaknázzák. F. Valószínűsíthetően jelentős hatások a környezetre, beleértve többek között a biodiverzitást, a lakosságot, az emberi egészséget, a növény- és állatvilágot, a talajt, a vizeket, a levegőt, az éghajlati tényezőket, a kulturális örökséget, beleértve az építészeti és régészeti örökséget, a tájképet és a felsorolt tényezők kölcsönös egymásra hatását Lásd a G pontban szereplő táblázatot. G. A terv vagy program végrehajtásából adódó, a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások megelőzésére, csökkentésére és lehetőség szerint ellensúlyozására szolgáló tervezett intézkedések (Az alábbi kritériumok hatásvizsgálatával kapcsolatos) táblázatban szereplő jelek és rövidítések (I. melléklet, lábjegyzet): NR = nem tartozik a tárgyhoz + = pozitív hatás = negatív hatás K = Kumulatív Sz = szinergikus, egymást erősítő, kiegészítő rt = rövid távú kt = középtávú ht = hosszú távú Beavatkozás 1.1. A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése Potenciálisan érintett környezeti elemek Biodiverzitás Növényvilág Állatvilág Emberi egészség Talaj Víz Levegő Kulturális örökség Biodiverzitás Növényvilág Állatvilág Emberi egészség Talaj Víz Hatás Intézkedések megelőző hatásenyhítés -/K/rT -/K/rT -/K/rT -/Sz/hT -/K/hT -/K/rT -/K/hT NR NR NR NR NR NR NR Környezetbarát megoldás esetén nincsenek jelentős negatív hatások. 48

49 1.3 Környezetvédelem 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2. A K+F és innováció területén folytatott együttműködés ösztönzése 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és az oktatás kérdésében közös készség- és ismeretfejlesztés 2.4 Egészségügy és a közös kockázatok megelőzése Levegő NR Kulturális örökség NR Biodiverzitás + Növényvilág + Állatvilág + Emberi egészség + Talaj + Víz + Levegő + Kulturális örökség NR Biodiverzitás NR Növényvilág NR Állatvilág NR Emberi egészség NR Talaj NR Víz NR Levegő NR Kulturális örökség NR Biodiverzitás NR Növényvilág NR Állatvilág NR Emberi egészség NR Talaj NR Víz NR Levegő NR Kulturális örökség NR Biodiverzitás NR Növényvilág NR Állatvilág NR Emberi egészség NR Talaj NR Víz NR Levegő NR Kulturális örökség NR Biodiverzitás NR Növényvilág NR Állatvilág NR 49

50 2.5 Közösségek közötti együttműködés Emberi egészség + Talaj NR Víz NR Levegő NR Kulturális örökség NR Biodiverzitás NR Növényvilág NR Állatvilág NR Emberi egészség NR Talaj NR Víz NR Levegő NR Kulturális örökség + H. A tárgyalt alternatívák kiválasztásának vázlatos indoklása, annak bemutatása, hogy hogyan végezték a vizsgálatot, beleértve a szükséges információk összeállítása során felmerült nehézségeket (pl. technikai hiányosságok vagy a megfelelő szakismeret hiánya) Az SKV folyamat során a tervezők nem nyújtottak be alternatív javaslatokat a vizsgált programdokumentumhoz képest, ennek megfelelően ilyen alternatívák értékelésére sem került sor. I. A 10. cikk értelmében a monitoringgal kapcsolatban tervezett intézkedések bemutatása Ez a fejezet a 2001/42/EK irányelv (SKV irányelv) 10 cikkében és 1. mellékletében meghatározott információkat tartalmazza. A monitoring eljárást a többi értékelési eljárással párhuzamosan kell lefolytatni, hogy el lehessen kerülni a zavart és az átfedéseket (az SKV monitoringot összehangolják a program félidős értékelésével és a program lezárásakor végrehajtott végleges értékeléssel). Az SKVmonitoring és a program monitoring alapján kapott információk cseréje feltehetően pozitív hatással lesz a programtervezés egészére is. A program jellegét és stratégiáját általában a prioritási tengely szinten határozzák meg, amely nagyjából kijelöli a támogatott tevékenységek körét, és főként olyan technikai és egyéb intézkedéseket igényel, amelyek hozzájárulnak a környezeti hatások megelőzéséhez, kiküszöböléséhez és ellensúlyozásához. A tájtervezési tevékenységeket illetően figyelembe kell venni az elfogadott tájtervezési dokumentumokat. Minden olyan tevékenység esetében, amelynek közvetlen vagy közvetett hatásai lehetnek, a nemzeti jogszabályokban meghatározott kritériumok alapján környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A technikai intézkedések előkészítésénél, a termelési technológiák tervezése, az infrastruktúra és az idegenforgalom fejlesztése, illetve a támogatott projektekben a humán tőke ösztönzését szolgáló tevékenységek során a kedvezményezetteknek lehetőség szerint a lehető legjobb technológiákat kell választaniuk, amelyek támogatják a környezetvédelmi célokat és minimálisra csökkentik az alábbiak elemekre gyakorolt negatív hatásokat: Geológiai alap és talaj Levegő 50

51 Föld alatti és felszíni vizek Állat- és növényvilág A táj szerkezete és jellege Társadalmi-gazdasági tevékenységek Védett területek Ökológiailag stabil rendszerek A lakosság egészségi állapota Ami a nem technikai jellegű intézkedéseket illeti, alapvető fontosságú a természetvédelemmel és a természeti kincsek megóvásával kapcsolatos oktatási tevékenységek ösztönzése, továbbá az ipar, illetve a környezet és a kulturális örökség védelmével és ellenőrzésével foglalkozó hatóságok (beleértve az önkormányzatokat) képviselői közötti együttműködés elősegítése azzal a céllal, hogy már a projektek előkészítésének korai szakaszában összehangolják a különböző résztvevők érdekeit. Ide tartozik továbbá az említett technikai intézkedések végrehajtásának összekapcsolása a tájékoztató és oktatási tevékenységekkel, ami hozzájárul a pozitív hatásokhoz, és közvetíteni képes a tapasztalatokat a projektben közvetlenül részt nem vevő szereplők számára is, továbbá a régióban működő tudományos intézetek, az ipar és az állami hatóságok képviselői közötti együttműködés támogatása annak érdekében, hogy az együttműködés hozzájáruljon a természetvédelemmel és a környezet minőségének javításával kapcsolatos információk és ismeretek terjesztéséhez az elsősorban a versenyképesség fejlesztését szolgáló feltételek mellett, ami a gazdasági tevékenységet is ösztönözheti a térségben. A hatásokat a projektek és a programok szintjén is ellenőrzik és értékelik szabványosított eljárások és dokumentumok (értékelő jelentések, a programra vonatkozó monitoring jelentések és a finanszírozási pályázatok) alapján. Részben az SKV ajánlások alapján kerültek be a környezeti szempontokat érintő indikátorok is a program dokumentumba, hogy követni lehessen a program makrogazdasági környezetét és a fenntartható fejlődés elveinek teljesülését. Az időközi és végleges értékelések során az indikátorokat az alábbi területeken ellenőrzik: Fenntartható fejlődés elősegítése Infrastruktúra-használat A közlekedés fejlődése Egészségügy és kockázat-megelőzés A környezeti állapot javulása Környezet- és természetvédelem A projekt indikátorok (alapindikátorok) alapján a beavatkozás hatékonysága és hatásossága kielégítően ellenőrizhető a stratégiai dokumentumban felvázolt iránymutatásoknak megfelelően. Ez lehetővé teszi továbbá a tervezett és elért hatások összehasonlítását, és információt biztosít a program egésze és egyes elemei irányításához szükséges irányító struktúrák számára is. A projektek szintjén, különösen nagyobb projektek esetén, a hozzáadott érték (költség/haszonelemzésen alapuló) rendszeres ellenőrzésére és értékelésére is szükség van, amelynek során figyelembe kell venni a projekt környezeti hatásait, előnyeit és költségeit egyaránt. A kedvezményezettnek első lépésben a támogatott projektek általános átvilágítását kell elvégeznie. Ennek megfelelően valamennyi támogatott projektet a környezetvédelmi érdekekkel kapcsolatos hatásokat illetően is elemezni kell. Az értékelést az alábbi fontossági mátrix és eljárás segítségével lehet elvégezni: először végig kell gondolni, hogy vannak-e azonosítható hatások, ezt követően osztályozni kell ezek hatásait. A pszeudo-hatások elkerülése érdekében megfelelő egy általános háromfokozatú rendszer (pozitív, semleges/nincs hatás, negatív hatások). Ha további lényeges adatok, 51

52 pl. az Operatív Program indikátor-rendszerének megfelelően összegyűjtött lényeges környezeti adatok is rendelkezésre állnak, ezek is felhasználhatók az értékelésnél. Második lépésben észrevételeket és javaslatokat kell kidolgozni a szakmai tapasztalatok és az első szakaszban összegyűjtött adatok alapján. A támogatott projektek előzetes átvilágítása adhatja az első jelzéseket a problémás fejlesztéseket illetően. A projektszintű monitoringon túl további szakértői nyilatkozatokban részletes tájékoztatást kell biztosítani a konkrét környezetvédelmi szempontokról és javaslatokat kell nyújtani a program végrehajtásának további menetét, illetve a következő programidőszakot illetően. A kérdés fontossága miatt különleges súlyt kell fektetni a projekt-kiválasztási folyamatra. A szakértő nyilatkozatokra épülő monitoring rendszert alkalmazzák a program (környezetvédelmi szempontból történt) módosítása esetén is, vagy ha nyilvánvaló, hogy a körülmények (különösen a környezeti helyzetet illetően) lényegesen megváltoztak. Ilyen esetben a környezetvédelmi megfontolások is változhatnak. A szakértői jelentésekben tájékoztatni kell az új vagy megváltozott környezetvédelmi szempontokról, és javaslatokat kell tenni a program végrehajtásának további szakaszára vonatkozóan, mivel ilyen esetben előfordulhat, hogy az aktuális környezeti jelentés elavulttá válik. A magas színvonalú monitoring és értékelő eljárások és az összegyűjtött tapasztalati adatok hatékonysága a rendelkezésre álló adatok (monitoring rendszerek) minőségétől és a felhasználó szakértelmétől függ. 3.4 Horizontális elvek Egyenlő esélyek és a megkülönböztetés tilalma A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználása általános szabályainak 14. cikke kimondja, hogy A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy elősegítik és támogatják a nemek közötti egyenlőséget és a nemekkel kapcsolatos szempontokat az Alapok végrehajtásának különböző szakaszaiban. A dokumentum megállapítja továbbá, hogy A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges intézkedéseket a nemi, faji vagy etnikai hovatartozás, vallás vagy hitbeli meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés megelőzésére az Alapok végrehajtásának különböző szakaszaiban és különösen az Alapokhoz való hozzáférést illetően." Az együttműködésbe bevont területen bizonyos eltérések mutatkoznak a férfiak és nők foglalkoztatási szegregációját, aktivitási arányát és fizetését illetően. Ennek következtében a nők nagyobb problémával küzdenek pl. a közlekedéshez, gyermekgondozáshoz, oktatáshoz és képzéshez, illetve az induló tőkéhez való hozzáférést illetően. A társadalmi előítéletek és a hagyományos szerepelvárások tovább korlátozzák a nők számára nyitva álló lehetőségeket, többek között a munkaerőpiacon való részvétel vonatkozásában. A program az egyenlő esélyek és a megkülönböztetés-mentesség elveivel való összhang érdekében határon átnyúló kezdeményezések segítségével kívánja biztosítani és javítani a nők, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbséghez tartozók hozzáférését az oktatáshoz, az vállalkozásfejlesztési képzéshez és a foglalkoztatási lehetőségekhez, növelni a legjobb gyakorlat megértését és fejlesztését, meghaladni az előítéletes gondolkodást és a hagyományos szerepelvárásokat annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű csoportokba tartozók is teljes mértékben részt vehessenek a határmenti térségek gazdasági életében. Az egyenlő esélyeket és a megkülönböztetés-mentességet a teljes programcikluson keresztül ösztönözni fogják. Ezeket az elveket a Program közösen történő kidolgozása során is teljes mértékben betartották. Ezek az elvek a monitoringra és értékelésre vonatkozó indikátorok tervezésében és a támogatásra való jogosultsággal és a projektek kiválasztásával kapcsolatos, a Programot kiegészítő dokumentumban szereplő kritériumokban is megjelennek. Az egyenlő esélyeket minden beavatkozás során biztosítják, különös tekintettel az alábbiakra: 52

53 2.3 beavatkozás Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban ennek a beavatkozásnak a keretében külön erőfeszítéseket tesznek a nők és a hátrányos helyzetű csoportok minél nagyobb mértékben történő bevonásra különféle képzési programokba, illetve annak érdekében, hogy jobban hozzáférjenek a munkaerőpiacra vonatkozó információkhoz. 2.4 beavatkozás Egészségügy és a közös veszélyelhárítás ez a beavatkozás az egészségügyi szolgáltatások színvonalát kívánja javítani a térségben; ennek keretében külön figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű csoportok egészségügyi ellátására. 2.5 beavatkozás Közösségek közötti együttműködés ez a beavatkozás elsősorban a helyi közösségektől származó, együttműködésre irányuló kezdeményezéseket támogatja különböző területeken; ezek közé tartoznak a nők és hátrányos helyzetű csoportok egyenlő eséllyel történő részvétele a programokban, rendezvényeken és a beavatkozás keretében indított egyéb kezdeményezések. A tájékoztatást és népszerűsítést szolgáló intézkedések és a projekt-kiválasztási eljárás biztosítják továbbá, hogy a határmenti térségben élők nemre, fajra vagy etnikai hovatartozásra, vallásra vagy hitbeli meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül férhetnek hozzá a program által nyújtott lehetőségekhez Fenntartható fejlődés A határmenti térségek társadalmi-gazdasági fejlesztését és integrációját a társadalmi-gazdasági és környezeti fenntarthatóság biztosítása mellett kell megvalósítani. Az erre vonatkozó, a SWOT elemzésre épülő stratégiai keret megköveteli, hogy valamennyi intézkedésben elismerjék és megfelelően kihasználják a határmenti térségek előnyös környezeti adottságait anélkül, hogy a térségben a környezetet károsítanák. A program keretében végrehajtott beavatkozásoknak megfelelően kezelniük kell a környezeti feltételekkel kapcsolatban meghatározott hátrányokat és kockázatokat. A program figyelembe veszi az Európai Tanács a környezeti szempontból fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvvel kapcsolatos javaslatát. Az Európai Tanács március 8-9-i következtetésének 17. cikke szerint a környezetbarát technológiák és ökológiai újítások hozzájárulnak a növekedés és foglalkoztatottság lisszaboni stratégiájában megfogalmazott, az éghajlatváltozással is kapcsolatos célkitűzések eléréséhez. A program a szabályozással párhuzamosan hangsúlyozza a természetvédelem és a biodiverzitás fontosságát, és olyan beavatkozásokat is tartalmaz, amelyeknek hosszú távon valódi hatása lehet a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődésre, és egyértelmű határon átnyúló vonatkozásokkal is rendelkeznek. Annak ellenére, hogy ehhez a programhoz nem tartoznak olyan jelentős anyagi források, amelyek lehetővé tennék az éghajlatváltozás elleni küzdelemre egyértelmű hatással lévő nagy projektek finanszírozását, az egész stratégia a fenntartható fejlődés koncepciójára épül. Az első prioritási tengelyt A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben. úgy alakították ki, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassa a fenntartható fejlődés eszméjét. Az 1.3 beavatkozásba A közös természeti környezet védelme olyan tevékenységek is beletartoznak, amelyek közvetlenül a térség hosszú távú környezeti fenntarthatóságának fokozását célozzák. Egyes más tevékenységek az éghajlatváltozás mértékének enyhítését szolgálják. A programon belül az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedések az alábbi területekre és földrajzi térségekre irányulnak: A hatékonyabb energiafelhasználás ösztönzése az éghajlatváltozás elleni küzdelem leggyorsabb és legkevésbé költséges módja. Ugyanakkor nehéz és bonyolult feladat, hiszen az emberek gondolkodásmódján kell változtatni. A társadalom leginkább pazarló részét a magánés az állami szektorok jelentik. Az 1.3 beavatkozás Környezetvédelem a népszerűsítést és a nyilvánosságot szolgáló közös tevékenységek révén egyebek között felvilágosítást tűzte ki célul. 53

54 A megújuló energiaforrások használatát közvetett módon támogatja a 2. prioritási tengely A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben a mezőgazdasági termelés, elsősorban a bioüzemanyagok nyersanyaga előállításának szervezésére irányuló projektek finanszírozásával. Mindkét tagállam kötelezettséget vállalt, hogy 2020-ig 10 %-ra növeli a bioüzemanyagok bekeverési arányát. Előnyt élveznek továbbá a közös üzleti infrastruktúra fejlesztését célzó kapcsolódó beruházások. A környezet szennyezés csökkentésének célját közvetlenül támogatja az 1.3 beavatkozás Környezetvédelem ahol a hatékony szilárd hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló rendszerek kialakítására és összehangolására külön tevékenység irányul majd. Az 1.1 beavatkozás A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése a határ két oldalán lévő települések közötti új összeköttetések kiépítésére és a határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások fejlesztésére irányul. Az ezekkel az elképzelésekkel összhangban lévő projektek a szennyezés csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az összes széndioxid-szennyezés 20%-a a közlekedésből, ennek 98%-a a közúti közlekedésből származik. A biodiverzitás és az őshonos növény fajok védelme: A határmenti térség hagyományosan mezőgazdasági terület, ahol a biodiverzitás a XX. század során jelentős katasztrófákon ment keresztül (monokultúrák, vegyszerhasználat stb.). A 2.1 beavatkozás a határon átnyúló üzleti együttműködést szolgálja, és előnyben részesíti a hagyományos mezőgazdasági módszerek népszerűsítését. Az utóbbi célt szolgálja az 1.3 beavatkozás, amely biztosítja a vízkészletek hatékony felhasználását a programba bevont területen, és a mocsaras rétek fenntartható módon történő helyreállítására irányul. A 2.2. beavatkozás A K+F és az innováció terén folytatott együttműködés ösztönzése során előnyt élveznek az őshonos fajok felhasználását célzó mezőgazdasági projektek, illetve a biodiverzitást szolgáló projektek. Az 1.3 beavatkozás Környezetvédelem támogatja a természetvédelmet olyan kérdésekkel kapcsolatban, ahol egységesebb ökológiai szemléletre van szükség a két országban. A program keretében az összes többi beavatkozást úgy tervezték meg, hogy célok, a részvételi feltételekkel és a kiválasztással kapcsolatos rendszerek segítségével elkerüljék a térségben a környezeti feltételek bármilyen jellegű romlását, és hogy azok a gazdaságra és a társadalomra nézve hasznosak legyenek. Az elvek érvényesülését a következőképpen biztosítják: A pályázati ívek a környezeti hatásokra vonatkozó szabványos kérdéseket tartalmaznak; meghatározzák a projektek értékelési kritériumait, hogy segítsék a döntéshozatalt Elsőbbséget biztosítanak a pozitív környezeti hatásokkal járó, illetve a meglévő adottságokat megőrző, erősítő vagy helyreállító projekteknek az ebből a szempontból semleges pályázatokkal szemben Elsőbbséget biztosítanak azoknak a projekteknek, amelyek bármilyen módon javítják az energiahatékonyságot, illetve megújuló energiaforrásokra építenek. Kizárnak minden olyan projektet, amely a környezetre káros hatásokkal járhat. Támogatják a kereskedelmi és a közigazgatási szektorban és a lakosság körében a környezeti tudatosság javítására és a környezetvédelmi jogszabályok betartatására irányuló tevékenységeket, beleértve annak tudatosítását, hogy a magas szintű környezeti teljesítmény hosszú távú versenyelőnyt is jelenthet. A fenntartható fejlődés horizontális célját a projektek kiválasztása és végrehajtása során mindvégig fontos kérdésként kezelik. 54

55 3.4.3 Partneri együttműködés Az általános szabályzat kimondja, hogy A tagállam megfelelő esetben és a hatályos nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban partneri együttműködést alakít ki a hatóságok és az alábbi személyek vagy szervezetek között: Az illetékes regionális (NUTS III szintű) helyi, városi és egyéb állami hatóságok; A gazdasági partnerek és társadalmi szervezetek; A civil társadalmat képviselő bármely megfelelő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervek és a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek. A program kidolgozását, végrehajtását, ellenőrzését és értékelését egyaránt felölelő teljes programciklust úgy alakították ki, hogy az biztosítsa az érintett partnerek aktív közreműködését. Az 1.2 fejezetben leírtaknak megfelelően a partnereket bevonták a programozási folyamatba, elsősorban az alábbi módokon: A Munkacsoport rendszeres ülésein; A partnerekkel folytatott egyeztetések útján; A minisztériumokkal és egyéb ágazati intézményekkel folytatott egyeztetéseken; A stratégiára vonatkozó internetes konzultáció révén. A teljes program a partneri együttműködés különleges formájának koncepcióját ösztönzi: határon átnyúló partneri együttműködés: kizárólag a román és magyar partnerek közös projektjei jogosultak támogatásra. A vezető partner elv alkalmazása is erősíti a partneri együttműködést. A végrehajtási eljárásokat, illetve a különféle intézmények és szervezetek felépítését és összetételét úgy alakították, hogy azok a teljes végrehajtási folyamat során kiegyensúlyozott partneri kapcsolatot biztosítsanak valamennyi érintett partner számára mindkét országban. Az irányításra vonatkozó megfelelő intézkedésekkel a program végrehajtásának valamennyi szintjén biztosítják, hogy a törvény által előírt minimális követelmények betartása mellett a fenntarthatatlan vagy a környezetre (különös tekintettel az éghajlatváltozásra, a biodiverzitás és az ökoszisztémák fenntartására és a természeti erőforrások felhasználására) nézve káros hatásokat elkerülik vagy a lehető legalacsonyabb szintre szorítják annak érdekében, hogy az OP egészének környezeti hatásai / költségei az éghajlat és az erőforrások tekintetében összességükben semlegesek maradjanak. Az OP a környezet szempontjából fenntartható fejlődést elősegítő pozitív hatásait és a potenciális szinergiákat a lehető legnagyobb mértékben kihasználják, illetve lehetőség szerint tovább erősítik. Az említett környezeti irányítási feladatok ellátásához hozzátartoznak többek között a környezeti vizsgálatra és a végrehajtásra vonatkozó iránymutatások, a strukturált tapasztalatcsere és képességfejlesztés, az indikátorok, a környezetbarát projekt-tervezés és a hatékony kiválasztási kritériumok alkalmazása is Kétnyelvűség A program különleges jellege a határon átnyúló együttműködés egy másik horizontális elv, a kétnyelvűség bevezetését és alkalmazását is megkívánja. A program olyan projektek végrehajtását támogatja, amelyek a két országban működő, eltérő anyanyelvű partnerek közreműködésén alapszanak. Az anyanyelvüktől függetlenül az összes szereplő számára egyenlő feltételek megteremtése még abban az esetben is kívánatos, ha egyes partnerek beszélik egymás nyelvét; erre úgy van lehetőség, ha a projekt végrehajtása során biztosítjuk a kétnyelvűséget. Ehhez arra van szükség, hogy a projektek legfontosabb dokumentumai és eredményei (vagy akár a kapcsolódó dokumentumok) román és magyar nyelven is hozzáférhetőek legyenek. Ez a feltétel a kiválasztott pályázókkal kötött támogatási szerződésben is szerepelni fog. Mindez, az egyenlő esélyek a 55

56 projektek szintjén történő biztosításával együtt, a sikeres kezdeményezésekre és a program során meghatározott legjobb módszerekre vonatkozó információk terjesztésének hatékonyságát is növeli. 56

57 3.5 Összefüggés az uniós célokkal és más beavatkozásokkal Uniós politikák Az Európai Unió bizonyos ágazatokban az egész EU-ra kiterjedő szakpolitikai kereteket alakított ki, amelyek segítenek az ezekben az ágazatokban zajló folyamatok jobb meghatározásában. Ennek megfelelően a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program kidolgozása során a vonatkozó politikákat is figyelembe vették. Ebben a fejezetben röviden kitérünk a program-előkészítés folyamán figyelembe vett legfontosabb uniós politikákra. Környezetvédelmi politika: a fenntartható fejlődés a környezetvédelmi politika egyik alappillére. A fejezetben egyértelműen bemutatjuk, hogy a program részeként meghatározott egyes beavatkozások közvetlenül hozzájárulnak a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez és a környezetvédelemhez. A beavatkozások a környezeti értékek figyelembe vételével kerültek kidolgozásra. Közlekedés: Az Európai Unió a nemzeti piacok megnyitásával a piaci verseny fejlődését, a fizikai és technikai korlátok megszüntetésével pedig a szabad mozgást segítette elő, ami az uniós közlekedéspolitikának is fontos eleme. A Program közvetlenül hozzájárul az ilyen jellegű akadályok lebontásához Magyarország és Románia között. Ösztönzi továbbá a közúti infrastruktúra és a vasútvonalak fejlesztését, a vasúti szolgáltatások javítását, ami szintén nagy súllyal szerepel az EU közlekedéspolitikájában. Ösztönzi továbbá a meglévő közlekedési létesítmények hatékonyabb kihasználását. Információs társadalom: A kommunikáció forradalmának hajtóerői a technológia és a piaci erők. Az Európai Unió alapvető szerepet játszott ebben a folyamatban, úttörő szerepe volt a piaci nyitásban, egyenlő esélyeket teremtett valamennyi piaci szereplő számára, dinamikus szabályozórendszert alkotott, védi a fogyasztói érdekeket és műszaki szabványokat vezetett be. Az egyik prioritás az Internethez vagy az új digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű szegényebb (gyakran a központtól távol eső) uniós régiók közötti digitális megosztottság felszámolása. A program egyik beavatkozása (1.2 beavatkozás) különféle módokon közvetlenül járul hozzá ennek a prioritásnak az érvényesüléséhez. Az audiovizuális szolgáltatásokhoz és a médiához jelentős kereskedelmi érdekek fűződnek, és a kulturális sokszínűség, a közszolgálat és a társadalmi felelősség kérdései is erősen kapcsolódnak hozzájuk. A program ezeket az eszközöket is megpróbálja kihasználni a határon átnyúló együttműködés erősítése és a fizikai és virtuális határok megszüntetése érdekében. Foglalkoztatási és szociális politika: A tagállamok foglalkoztatási politikáival kapcsolatos közös prioritásokat és egyéni célokat a valamennyi tagállam által jóváhagyott több évre vonatkozó Foglalkoztatási iránymutatásokban határozzák meg. A jelenleg érvényben lévő iránymutatások a as időszakra vonatkoznak. A foglalkoztatási iránymutatások képezik a nemzeti reformprogramok és az EU Lisszaboni programja foglalkoztatási elemének alapját, amely kiterjed valamennyi uniós intézkedésre a tudás és az innováció ösztönzése és annak érdekében, hogy Európa vonzóbbá váljon a befektetések és a munka szempontjából, hogy több és magasabb színvonalú új munkahely jöhessen létre. A határon átnyúló együttműködési program közvetlenül hozzájárul a munkaerőpiac integrációjának fokozásához a határmenti térségben, ami a munkanélküliség csökkenését és a humán erőforrások hatékonyabb kihasználását eredményezheti. A nemzeti reformprogramokra vonatkozó további 57

58 információkat lásd az alábbi alfejezetben: Magyar és román nemzeti lisszaboni reformprogramok Közegészségügy: Bár az egészségüggyel kapcsolatos elsődleges felelősség továbbra is a tagállamoké, számos egészségügyi kérdés hatékonyabban kezelhető összehangolt uniós megoldásokkal. Az EU egészségügyi politikája kimondja, hogy az uniós polgárokat a többi tagállamban is megilleti az orvosi ellátáshoz való jog. Ez az elv különösen fontos a határmenti térségekben élők, illetve a különleges szakorvosi kezelést igénylő betegek számára. A program célja, hogy megszüntesse az egészségügyi infrastruktúra integráltabb szemléletű használatát akadályozó tényezőket a határmenti térségben, továbbá, hogy lehetővé tegye, hogy az emberek a lakóhelyükhöz legközelebb eső egészségügyi létesítményt használják még akkor is, ha az a határ másik oldalán található. Kutatás és fejlesztés: A versenyképesség az EU előtt álló egyik legfontosabb kihívás. Az Unió azt a célt tűzte ki maga elő, hogy 2010-re a kutatásra fordított források elérik a GDP 3%-át, és hogy a magánszektor arányát a kutatások finanszírozásában az említett évre 67%-ra növelik (az 1999-es 56%-hoz képest). Az EU ezeket a célkitűzéseket elsősorban az EU finanszírozási ciklusaival egybeeső keretprogramokon keresztül valósítja meg. A hetedik keretprogram (FP7) 2007-től 2013-ig tart. A keretprogramok az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozásának elvére épülnek, amelyek az Európában folyó kutatási tevékenység hatékonyságának fokozását célozza oly módon, hogy a kutatók és kutatással foglalkozó szervezetek közötti laza együttműködéseket határokon átívelő és több tudományos területet összefogó kutatási programokkal váltja fel. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program ehhez kapcsolódó beavatkozása (2.2 beavatkozás) pontosan erre irányul: a kutatók és kutatással foglalkozó szervezetek közötti, a határon átívelő együttműködés erősítése a meglévő kutatási infrastruktúra hatékonyabb kihasználása és integrált fejlesztése, s végső soron a térség versenyképességének javítása érdekében. Oktatás, képzés, a fiatalok helyzete: Az a lehetőség, hogy az uniós polgárok más országokban is élhetnek, tanulhatnak és dolgozhatnak, jelentős mértékben hozzájárul a kultúrák közötti megértéshez, a személyes fejlődéshez és az EU gazdasági potenciáljának mind teljesebb kihasználásához. A program ösztönzi az aktívabb határon átnyúló együttműködés az oktatás és képzés területén a térségben rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználása és a lakosság rendelkezésére álló magas színvonalú szolgáltatások körének bővítése érdekében. Az élethosszig tartó tanulás az EU oktatáspolitikájának másik fontos eleme, amelyet a program szintén támogat. Kultúra: A nyelvek, az irodalom, az előadóművészetek, a vizuális művészetek, az építészet, a kézművesség, a filmművészet és a rádiós/televíziós műsorszórás mind része Európa kulturális sokszínűségének. Az egyes országokhoz vagy régiókhoz kötődő alkotások egyben a közös európai kulturális örökséget is gazdagítják. Az Európai Unió célja kettős: szeretné támogatni és megőrizni, ugyanakkor mások számára is hozzáférhetővé tenni ezt a sokszínűséget. A program az ehhez kapcsolódó beavatkozások keretében éppen ezt kívánja megvalósítani: ösztönzi a kulturális együttműködést és a média használatát annak érdekében, hogy az emberek megismerjék egymás értékeit és kulturális örökségét A kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatások Az általános szabályzat 25. cikke értelmében A Tanács közösségi szinten rövid stratégiai iránymutatásokat fogalmaz meg a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval kapcsolatban, amelyekben a vonatkozó közösségi politikákat figyelembe véve tájékoztató jelleggel meghatározza az Alapokhoz tartozó beavatkozások keretét. 58

59 A közösségi stratégiai iránymutatások (KSI) ennek megfelelően stratégiai keretet határoz meg az Alapokból finanszírozott beavatkozások számára beleértve a területi együttműködési programokat is. Ez annyit jelent, hogy a program tervezése során nagymértékben figyelembe kell venni a KSI-ben szereplő célokat és javaslatokat. A KSI értelmében a tagállamoknak és régióknak a programok kidolgozásakor különös figyelmet kell fordítaniuk a földrajzi adottságokra. A területi dimenzió keretében a KSI-ben az alábbiak a legfontosabbak: - A városok hozzájárulása a fejlődéshez és munkahelyteremtéshez - A gazdasági ágazatok bővülése a vidéki térségekben, halászatra szakosodott térségekben és hátrányos földrajzi elhelyezkedésű térségekben - Együttműködés - Határon átnyúló együttműködés - Nemzetközi együttműködés - Régiók közötti együttműködés A KSI 5.4 fejezete tartalmazza a határon átnyúló együttműködési programok tartalmára vonatkozó konkrét iránymutatásokat. Az Európán belüli határon átnyúló együttműködés célja az országhatárok által szétválasztott, de közös megoldásokra váró közös problémákkal küzdő területek integrációja. A határon átnyúló együttműködésnek a határmenti térségek versenyképességének erősítésére kell irányulnia. Hozzá kell járulnia a gazdasági és társadalmi integrációhoz azokon a területeken, ahol bármelyik oldalon jelentős gazdasági különbségek mutatkoznak. Az intézkedéseknek ösztönözniük kell a tudás és szakmai ismeretek átadását, a határon átnyúló üzleti tevékenységet, a határon átnyúló oktatást/képzést és egészségügyi potenciált, integrálniuk kell a határon átnyúló munkaerőpiacot, továbbá biztosítaniuk kell a környezet és a közös kockázatok elleni közös fellépést. Ha a határon átnyúló együttműködés alapfeltételei már megteremtődtek, a kohéziós politikának a határon átnyúló tevékenységeket hozzáadott értékkel gazdagító intézkedések ösztönzésére kell törekednie. A Magyarország-Románia program átfogó stratégiai célja, Közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. teljes mértékben összhangban van a KSI említett fejezetében javasolt célkitűzéssel. A javasolt stratégia az ebben a dokumentumban kiemelten tárgyalt kérdésekkel foglalkozik, amennyiben azon alapszik, hogy a határon átnyúló közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével és a különböző területek közötti együttműködés ösztönzésével meg kell szüntetni a határok által okozott akadályokat. A prioritások és a tervezett beavatkozások a KSI-ben meghatározott több alapvető területtel kapcsolatosak. Az 1. prioritási tengely keretében tervezett beavatkozások a határon átnyúló közlekedés fejlesztésével, az információs társadalom megteremtésével, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedésekre irányulnak. A 2. prioritási tengelybe tartozó beavatkozások a határmenti térség versenyképességét erősítik a gazdasági ágazatok közötti együttműködés erősítésével, a KTF és az innováció ösztönzésével, valamint a humán erőforrások fejlesztésével azoknak a munkaerőpiacra történő jobb integrációja érdekében. Az egészségügy és a közös kockázatok kezelése területén folytatandó együttműködés is helyet kapott a programban. Ennek megfelelően a tervezett prioritások és beavatkozások a KSI-ben meghatározott mindhárom alapvető terület fejlesztéséhez hozzájárulnak: Európa és az európai régiók vonzóbbá tétele a befektetések és a munkavállalás szempontjából A tudás és az innováció fejlesztése a növekedés érdekében 59

60 Több és jobb munkahely teremtése A program továbbá különleges jellegének köszönhetően a fejlesztés területi dimenzióit is erősíti. Az alábbi táblázatban látható, hogy hogyan függnek össze a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program keretében tervezett beavatkozások a KSI-ben leírtakkal: 60

61 1. táblázat. A kohézióra vonatkozó Közösségi Stratégiai Iránymutatások c. dokumentummal való összefüggések 1. iránymutatás: Európa és az európai régiók vonzóbbá tétele a befektetések és a munkavállalás szempontjából A közlekedési infrastruktúrák 1. prioritási tengely: Az együttműködési terület közös, bővítése és fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása fejlesztése 1.1. A határon átnyúló közlekedés fejlesztése X A környezetvédelem és a gazdasági növekedés között meglévő szinergiák erősítése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció javítása 1.3 Környezetvédelem X 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció t erületén 2.3 Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése A hagyományos energiahordozók intenzív használatának visszaszorítása Európában X 2.4 Együttműködés az egészségügyben,, közös veszélyelhárítás 2.5 Közösségek közötti együttműködés X 3. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás 2. iránymutatás: A tudás és az innováció fejlesztése a növekedés érdekében 1. prioritási tengely: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 1.1. A határon átnyúló közlekedés fejlesztése A KTF beruházások bővítése és célzottabbá tétele Az innováció megkönnyítése és a vállalkozó szellem ösztönzése Az információs társadalom elérhetővé tétele mindenki számára 1.2 A határon átnyúló kommunikáció javítása X 1.3 Környezetvédelem 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben A finanszírozáshoz való hozzáférés javítása 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció t erületén 2.3 Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése X X X X 2.4 Együttműködés az egészségügyben, közös veszélyelhárítás 2.5 Közösségek közötti együttműködés 3. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás X 61

62 3. iránymutatás: Több és jobb munkahely teremtése 1. prioritási tengely: : Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása A lakosság szélesebb rétegeinek bevonása és megtartása a foglalkoztatásban illetve a szociális védőrendszerek korszerűsítése A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó - képességének javítása és a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele A humán tőkére költött befektetések növelése hatékonyabb oktatással és képességfejlesztéssel Adminisztratív kapacitás A dolgozók egészségéne k megőrzése 1.1. A határon átnyúló közlekedés fejlesztése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció javítása 1.3 Környezetvédelem 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció t erületén 2.3 Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése 2.4 Együttműködés az egészségügyben, közös veszélyelhárítás X X X X 2.5 Közösségek közötti együttműködés 3. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás X A Strukturális és Kohéziós Alaphoz tartozó beavatkozások a magyar NSRK keretében Új Magyarország Fejlesztési Program; Növekedés és munkahelyek Az Új Magyarország Fejlesztési Program lényegében Magyarország nemzeti stratégiai referenciakerete, amely meghatározza a gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséhez szükséges fejlesztési stratégiát; kijelöli a legfontosabb fejlesztési feladatokat; keretet biztosít a lisszaboni és gothenburg-i célokat tükröző fejlesztési operatív programok kidolgozásához; továbbá arra törekszik, hogy a nemzeti és regionális programok kölcsönösen erősítsék és kiegészítsék egymást. Az Új Magyarország Fejlesztési Program általános céljai közé tartozik a foglalkoztatás növelése a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtésével. Az NSRK keretében a prioritási tengelyek és a magyarországi fejlesztési tevékenységek a következő területekre irányulnak: Gazdasági fejlesztés A közlekedés fejlesztése Társadalmi megújulás Környezetvédelmi és energetikai fejlesztés Regionális fejlesztés Államreform A magyarországi NRSK célja a regionális kohézió erősítése, mint az országban bevezetendő reformok fő feltétele. Magyarország fejlődésének az európai szintű kohézió megteremtéséhez is hozzá kell járulnia. Ennek megfelelően a fejlesztés hatásainak kiterjesztése érdekében tovább kell folytatni a régiók versenyképességének fejlesztését. Az 5. prioritás ( Regionális fejlesztés ), amelynek egyik belső 62

63 stratégiai kérdése a kiegyensúlyozott területszerkezet elérése, nyilvánvalóan összhangban van a területi együttműködési programok céljaival. Az alábbiakban felsorolt beavatkozások 7 regionális operatív programhoz igazodnak: Együttműködő és versenyképes városok hálózata regionális gazdasági növekedési pólusok létrehozásával; Új vidéki térség: a vidéki területek integrált és fenntartható fejlesztése; Az elmaradott térségek fejlesztése komplex programok megvalósításával; A Balaton, a dunai térség és a tiszai térség fenntartható fejlődése; Az idegenforgalom fejlesztése Az uniós erőfeszítésekkel párhuzamosan Magyarország közvetlen célja az európai szintű közös programokban való részvétel. A kölcsönös együttműködést illetően az Európai Unió programjai, nevezetesen az FP 7, valamint a Versenyképesség és innováció programja lehetőséget teremtenek a közös tevékenységre az innováció, a KTF és az oktatás területén. Az uniós erőfeszítésekkel összhangban a magyar NSRK is kifejezi az együttműködési készséget a többi tagállammal, különösen a szomszédos államokkal. Jelentős magyar közösségek, kb. 2,5 millió ember él Magyarország határain kívül. Az NSRK meg kívánja könnyíteni a magyar nemzetiségű közösségek felzárkózását és modernizációját. A határon átnyúló programok segítségével a határmenti területeket be lehet vonni a gazdasági, kulturális és környezetvédelmi együttműködésekbe. A gazdaság-, regionális, infrastruktúraés intézményfejlesztés területén meghatározott stratégiai kérdésekkel összefüggő beavatkozások elősegíthetik a periférikus határmenti területeknek az újjáélesztését. Magyarországnak az európai térségbe történő integrációjához határon átnyúló, multi- és transznacionális együttműködésekre van szükség. Bár az európai területi együttműködés szoros kapcsolatban van a NSRK-tel, az utóbbi nem tartalmaz további dokumentumokat a területi együttműködésekről. Erre vonatkozóan külön dokumentumok készülnek A Strukturális és Kohéziós Alaphoz tartozó beavatkozások a román NSRK keretében A román nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) alapvető céljai közé tartozik Románia gazdasági és társadalmi kohéziós és a regionális politikái stratégiai irányultságának erősítése és a megfelelő és helyes kapcsolatok kialakítása az Európai Bizottság politikáival, nevezetesen a Lisszaboni Stratégiával, ami a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő politikák kidolgozásához vezet. Az NSRK fő célkitűzése a gazdasági és társadalmi fejlettségbeli eltérések csökkentése Románia és az EU többi tagállama között oly módon, hogy a GDP-t hozzájuk képest plusz 15%-kal, a foglalkoztatottságot plusz 2%-kal kívánja növelni 2015-ig. A NSRK a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) gyökerezik, amely azt kívánja megkönnyíteni, hogy Románia számára elérhetővé váljanak a nemzeti, uniós és egyéb finanszírozási források. Az említett politikák és a nemzeti politikák összhangját az NSRK stratégiák kidolgozásakor is szem előtt tartották. A NFT és a kidolgozás alatt lévő NSRK voltak az irányadó dokumentumok az operatív programok prioritási tengelyeinek stratégiai fejlesztése és meghatározása során, a jövőben pedig hozzájárulnak majd a fenntartható fejlődés, gazdasági növekedés és környezetvédelem horizontális közösségi prioritásaihoz. A román NSRK-t a konvergencia és az európai területi együttműködés célkitűzései keretében az operatív programokon keresztül hajtják végre. A konvergencia és az európai területi együttműködés célkitűzéseinek körébe tartozó OP-k vázlatos bemutatása megtalálható az NSRK-ban. Az alábbi táblázat a Románia által készített OP-k listáját tartalmazza. Az alábbi négy témabeli prioritást határozták meg: Az alapvető infrastruktúra európai színvonalra történő fejlesztése; 63

64 A román gazdaság hosszú távú versenyképességének fokozása; Románia humán tőkéjének fejlesztése és hatékonyabb kihasználása; A hatékony közigazgatási kapacitás kiépítése. Ezeknek a prioritásoknak az ágazati és regionális operatív programokon keresztül történő integrált tervezése és összehangolt végrehajtása révén a Strukturális és Kohéziós Alapok lehető legnagyobb hatását kívánják elérni, valamint ösztönzik a kiegyensúlyozott területi fejlődést, mint területi prioritást. 1. táblázat. Operatív program Irányító hatóság Alap 1. Konvergencia célkitűzés A gazdasági versenyképesség növelése OP Gazdasági és ERFA Pénzügyminisztérium Közlekedés OP Közlekedési Minisztérium ERFA + KA Környezetvédelem OP Környezetvédelem és ERFA + KA Fenntartható Fejlesztés Minisztériuma Regionális OP Fejlesztési, Középítkezési- és ERFA Lakásügyi Minisztérium Humán erőforrás fejlesztés OP Munkaügyi, Családi és ESZA Esélyegyenlőségi ügyek Minisztériuma Közigazgatási kapacitás fejlesztés OP Belügy- és Közigazgatási Reform Minisztériuma ESZA Technikai segítségnyújtás OP 2. ETE célkitűzés 2.1 EU belső határok Határon átnyúló együttműködés program Hu-Ro Határon átnyúló együttműködés program Ro Bg Délkelet-európai térség operatív program Régiók közötti együttműködés OP-k INTERREG IV C URBACT II ESPON 2013 INTERACT 2.2 EU külső határok IPA CBC együttműködési program Románia-Szerbia ENPI CBC együttműködési program Románia-Ukrajna-Moldova Gazdasági és Pénzügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Magyarország) Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Magyarország) Nord-Pas de Calais régió - Franciaország Várospolitikai Minisztérium, Franciaország Ministry de L'interieur et de L amenafement du Territoire - Luxemburg Osztrák Szövetségi Kancellária Ausztria Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA (transzferek az IPA-ba) ERFA (transzferek az ENPI-be) 64

65 ENPI CBC együttműködési program Feketetenger medence ENPI CBC együttműködési program Hu-Sk- Ro-Ua Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Magyarország) ERFA (transzferek az ENPI-be) ERFA (transzferek az ENPI-be) Az NSRK területi stratégiája biztosítani kívánja az összefüggést a tervezett beruházások és stratégiai tevékenységek között, továbbá a lehető legnagyobb hatást kívánja elérni a gazdaság és a társadalom fejlődését illetően. Számos részletre kiterjedő munkát folytattak a konvergencia célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés OP-k kidolgozás alatt álló stratégiája koherenciájának, valamint az egymást kiegészítő finanszírozási források (ERFA, ESZA és KA) biztosítása érdekében. Figyelmet fordítottak arra is, hogy ne legyen átfedés az operatív programokhoz tartozó tervezett tevékenységek között, és hogy az egyes tevékenységek megosztás ésszerű és pragmatikus legyen, és megfeleljen Románia gazdasági fejlődési igényeinek. Az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA a regionális és ágazati operatív programokon, illetve az európai területi együttműködési programokon keresztül szétosztott hozzájárulásai segítségével a stratégiák célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés ösztönzése az ország egyes régióin belüli és a régiók közötti eltérések, a szomszédos régiókhoz, illetve az európai térséghez tartozó más európai országokhoz viszonyított különbségek csökkentésére alkalmas feltételek megteremtésével. Figyelembe vették továbbá a szomszédos országok határmenti térségei közötti szoros kapcsolatokat és a különböző területeken folytatott együttműködést, a közös feladatok megoldását és a periferikus földrajzi elhelyezkedésből adódó hátrányok leküzdését illetően. A Hu-Ro OP keretében támogatásra jogosult terület szintjén a román hatóságok a koherencia és egymás kölcsönös kiegészítésének biztosítására törekedtek az európai területi együttműködési célkitűzés és a konvergencia célkitűzés, valamint a nemzeti vidékfejlesztési program és a halászati OP keretében finanszírozott beavatkozások között. A Hu-Ro OP stratégia és a támogatásra jogosult romániai területtel kapcsolatos többi CBC OP stratégia közötti összefüggéseket a Román Nemzeti Hatóság is ellenőrizte. A stratégiát ennek érdekében a romániai szereplőkkel partneri együttműködésben dolgozták ki, központi és helyi szinten, azt a konvergencia célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés keretében az OP-k irányító hatóságaival, valamint a román ágazati minisztériumokkal lefolytatott széles körű konzultációs eljáráson elemezték és nyilvános konzultációs eljárás keretében megvitatták mind a négy román határmenti megyében a lehető legszélesebb körű véleményezés céljából. Az általános követelmények tekintetében a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program némileg eltér a többi magyar és román OP-től: 1) Területi lehatárolás kizárólag a 4 magyarországi, illetve a 4 romániai NUTS III szintű határmenti régió jogosult a határon átnyúló programból származó támogatásokra; 2) Közös projektek a határon átnyúló program keretében közös projekteket eredményező kölcsönös együttműködésre van szükség; 3) A támogatások kedvezményezettjei az állami és a nonprofit szektorba tartoznak a vállalkozások nem jogosultak támogatásra a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A beavatkozások szintjén olyan esetben, ahol átfedések adódhatnak az ágazati vagy regionális operatív programok keretében tervezett beavatkozásokkal, a végrehajtási kézikönyvban konkrét, részletesebb kritériumokat határoznak meg. A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program bizonyos esetekben támogatni kíván más regionális vagy ágazati programokból is támogatható beavatkozásokhoz hasonló beavatkozásokat is, Magyarországon és Romániában egyaránt. Az ilyen esetekben a határon átnyúló 65

66 együttműködési program kivétel nélkül kiegészítő és nem versengő jelleggel viszonyul az érintett nemzeti programokhoz. Az alábbiakban a legfontosabb ilyen esetekre hívjuk fel a figyelmet. A közlekedés fejlesztése: Az ágazati operatív programokban és a regionális programokban is előirányozzák a közúti infrastruktúra fejlesztését: az ágazati programok a nemzeti út- és vasúthálózat fejlesztését és bővítését, a regionális programok az egyes régiókon belüli másod- és harmadrendű utak fejlesztését tűzik ki célul. A határon átnyúló program egyik célkitűzése szintén a kisebb utak, valamint a határon átnyúló vasútvonalak egyes rövidebb szakaszainak fejlesztése; mindazonáltal ezek a tervezett fejlesztések kizárólag olyan út- és vasúti szakaszokat érintenek, amelyek a határon áthaladnak, és amelyek az emberek és áruk a határon keresztül történő mozgásának megkönnyítésére szolgálnak. Környezetvédelem. A nemzeti ágazati programok a szennyezett területek helyreállítására, a folyók védelmére, az ár- és belvízvédelemre, valamint az energiahatékonyság növelésére szolgáló beruházásokra összpontosulnak. A regionális programok elsődleges célja ugyanakkor a hiányzó kommunális infrastruktúra, pl. a csatornázás megteremtése, valamint a szilárd hulladék kezelésére szolgáló létesítmények fejlesztése. Bár a határon átnyúló program is előirányoz hasonló fejlesztéseket, ezek mindegyike a környezet- és természetvédelem különféle határon átnyúló aspektusával foglalkozik (pl. a természetvédelmi intézkedések összehangolása vagy közös intézkedések a folyók szennyezésének megakadályozására). Információs technológia: Az információtechnológia fejlesztése mindkét országban része az ágazati operatív programoknak. Hasonló beavatkozásokat ennek a programnak a keretében is támogatnak, de ezek mindegyike a határon átnyúló kommunikáció javítását szolgáló IT és digitális tartalom fejlesztés. Gazdasági fejlődés: A gazdasági fejlődés ösztönzésének különböző aspektusai a nemzeti programok, illetve a határmenti térséggel kapcsolatos regionális operatív programok fő célkitűzései között is szerepelnek. Bár a regionális programokhoz hasonlóan a határon átnyúló program is támogatja az üzleti infrastruktúra fejlesztését, van egy lényeges különbség: kizárólag a közvetlenül a határon átnyúló üzleti kapcsolatokat szolgáló létesítmények jogosultak támogatásra. 66

67 2. táblázat Összefüggések a időszakra vonatkozó magyarországi ágazati és regionális operatív programokkal 1. prioritási tengely: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 1.1. A határon átnyúló közlekedés fejlesztése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése X X Regionális OP X Gazdaságfej - lesztés OP Társadalmi megújulás OP 1.3 Környezetvédelem X X 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2. Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció területén X X X X 2.3 Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése X X X 2.4 Együttműködés az egészségügyben, közös veszélyelhárítás X 2.5 Közösségek közötti együttműködés X 3. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás x X X Környezet és energia OP Közlekedés OP X Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Társadalmi infrastruktúra OP Technikai segítségnyúj-tás OP 67

68 3. táblázat. Összefüggések a időszakra vonatkozó romániai ágazati és regionális operatív programokkal 1. prioritási tengely: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása Regionális OP Humán erőforrás fejlesztés OP A gazdasági versenyképesség növelése OP Közlekedés OP Közigazgatási kapacitás fejlesztés OP Környezetvédelem OP Technikai segítségnyújtás OP 1.1. A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése X X 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése X X 1.3 Környezetvédelem X 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása X X X Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció területén X X 2.3 Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése 2.4 Együttműködés az egészségügyben, közös veszélyelhárítás X X X 2.5 Közösségek közötti együttműködés X X 3. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás x 68

69 3.5.5 Magyar és román nemzeti lisszaboni reformprogramok A nemzeti reformprogramokban a tervezett nemzeti szintű makrogazdasági, mikrogazdasági és foglalkoztatási reformok szerepelnek, Magyarországon a as, Románia esetében pedig a es időszakra. A tagállamok ezeket a programokat az Európai Bizottság által javasolt és az állam- és kormányfők által elfogadott 24 integrált iránymutatás alapján dolgozták ki. Ez a február 2-i COM(2005)24 Együtt dolgozni a növekedés és a munkahelyek érdekében, a lisszaboni stratégia új kezdete című bizottsági közlemény, illetve a április 12-i COM (2005)141 Integrált iránymutatások a növekedésről és a foglalkoztatásról ( ) című dokumentum keretében átdolgozott intézkedések alapvető eleme. A nemzeti reformprogramokat összehangolták a Nemzeti Fejlesztési Terv , a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret , a konvergenciaprogramok , illetve a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiai Terv keretében támogatott ágazati fejlesztési stratégiákkal. A magyar és a román nemzeti reformprogramokban az alábbi fő prioritásokat határozták meg: Nemzeti növekedési és foglalkoztatási reformprogram Magyarország Prioritások: Makrogazdasági stabilitás és pénzügyi egyensúly Tudás és innováció, a versenyképesség alapjainak bővítése; Az üzleti környezet fejlesztése, a verseny erősítése; A lakosság szélesebb rétegeinek bevonása és megtartása foglalkoztatásban és a szociális védőrendszer korszerűsítése; A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása és a munkaerőpiacok rugalmasabbá tétele; A humán tőkére költött befektetések növelése hatékonyabb oktatással és képzéssel; Nemzeti reformprogram Románia Prioritások: A közigazgatási kapacitás erősítése; A kormányzati kiadások színvonalának és irányításának javítása; A piacok működésének fejlesztése; Az üzleti környezet további fejlesztése; A foglalkoztatás és az aktív dolgozók arányának növelése a munkaerőpiacon; Az életminőség javítása a megújuló erőforrások fenntartható fejlesztésével és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével; A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program nagymértékben hozzájárul a nemzeti reformprogramok számos prioritásának megvalósításához. Bár a jelen program első prioritásának részeként meghatározott beavatkozások hatása viszonylag korlátozott, a második prioritás keretében tervezett több beavatkozás jelentős hatással bír, elsősorban az üzleti környezet fejlesztése, a munkaerőpiaci különbségek csökkentése és a foglalkoztatás növelése, az üzleti és oktatási infrastruktúra fejlesztése és a humán tőke erősítése révén ezekre a kérdésekre a reformprogramokban is nagy súlyt helyeztek. 69

70 A roma kisebbséggel foglalkozó nemzeti programok Magyarországon és Romániában A Roma integráció évtizede programot február 2-án hirdették meg Szófiában. Romániában az Évtized február án, Magyarországon ugyanezen év május 19-én kezdődött meg. A Roma integráció évtizede nyolc közép- és délkelet-európai ország által elfogadott és a nemzetközi közösség által támogatott kezdeményezés. A támogatók közé tartozik a Világbank, az Európai Bizottság, az ENSZ Fejlesztési Programja, az Európa Tanács és a Nyílt Társadalom Intézet. A részvételi folyamatot a roma vezetők és nemzetközi roma szervezetek biztosítják. A nyolc közép- és délkelet-európai állam által elfogadott kezdeményezés az európai romák életének megváltoztatására irányuló első nemzetközi együttműködésen alapuló erőfeszítés. A kormányoknak szóló intézkedési keretként működő Évtized keretében figyelemmel kísérik a társadalmi befogadás gyorsítása és a romák a térségben történő gazdasági és társadalmi helyzetének javítása terén elért eredményeket. A román kormány stratégiáját a romák helyzetének javítására áprilisában fogadták el. Tíz fejezete közül az egyik a Gazdasági fejezet címet viseli, és a foglalkoztatás kérdéséhez kapcsolódik. Elsősorban a szakképzéssel foglalkozik, azaz a romák foglalkoztatásának növelése érdekében a romákat olyan szakmákra kívánja felkészíteni, amelyekre igény van a munkaerőpiacon. A stratégiában szerepelnek többek között adókedvezmények is, amelyeknek a kedvezményezettjei romákat foglalkoztató vállalkozások, illetve a roma vállalkozók lehetnek. A stratégia tartalmazza továbbá, hogy a hatóságoknak fel kell lépniük a munkaerőpiacon a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájával szemben. A román nemzeti stratégia és a nemzeti cselekvési terv egyaránt a szegénység csökkentésének és a munkaerőpiachoz való hozzáférés biztosításának alapvető kérdéseire alapozza a gazdasági fejlődés stratégiáját. A cselekvési terv foglalkoztatási fejezetében szerepelnek az elérendő éves célmutatók és a felelős intézmények megnevezése, például: 42 partneri együttműködés kialakítása a helyi önkormányzatok között és szakképzés biztosítása roma számára. A roma kisebbség helyzetét a időszakra szóló Ágazati operatív program Humán erőforrások fejlesztése című dokumentum is tárgyalja. A sokszínűség és a hagyományok és szokások értékének és a gazdaságra gyakorolt előnyeinek elismerése valódi változásokat és innovációt eredményezhet a társadalomban és a munkahelyeken. Az intézkedések célja a romák integrációjának ösztönzése a munkaerőpiacon, bevonásuk a jövedelmező gazdasági tevékenységekbe és az oktatás előnyeivel kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatása. A magyar Országgyűlés a 68/2007 (VI. 28.) országgyűlési határozatban fogadta el a Roma integráció évtizede program stratégiai tervet (Stratégiai Terv). A kormány arra törekszik, hogy megvalósítsa a Stratégiai Tervben elfogadott célokat a Roma Integrációs Tanáccsal együttműködésben és kétéves cselekvési terv keretében kormányzati intézkedéseket dolgozott ki a Stratégiai Terv végrehajtására. A Stratégiai Terv átfogó célokat jelöl ki négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakáshelyzet, egészségügy) az egyenlő bánásmód a gyakorlatban történő megvalósításával, a kultúrával, a médiával és a sporttal kapcsolatban, továbbá meghatározza az ezekkel a célokkal összefüggő konkrét feladatokat és a feladatok végrehajtását elősegítő indikátorokat. A Stratégiai Terv célja, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a roma lakosság társadalmi és gazdasági integrációjához, javítsa életkörülményeiket és a romák hozzáférését a közszolgáltatásokhoz, valamint, hogy csökkentse és hosszabb távon felszámolja a lakosság roma és nem roma csoportjainak életkörülményeiben meglévő szakadékot. A Stratégiai Tervben meghatározott feladatokat összehangolták a hatékonyabb gazdaságpolitika megalkotásával, valamint annak hosszú távú fenntarthatóságával (pl. a versenyképesség fokozása, a foglalkoztatási helyzet javítása, szociális transzferek, az eltartottak számának csökkentése). 70

71 A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében végrehajtott fejlesztési programokat a Roma integráció évtizede program ( ) célkitűzéseivel összhangban kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy erőfeszítéseket kell tenni a romák az állami humán gondozó és szolgáltató rendszerekhez (egészségügyi, oktatási, népjóléti és munkaerőpiaci szolgáltatások) történő hozzáférésének javítására, az oktatásban meglévő szegregáció és a munkaerőpiaci részvételt akadályozó hátrányos megkülönböztetés felszámolására. Ezeknek a céloknak az eléréséhez az egyedi szakpolitikai beavatkozások mellett komplex, célzott programokra van szükség, amelyek több szakpolitika eszközeit egyszerre, összehangolt módon alkalmazzák. Meg kell teremteni a kereső tevékenységek feltételeit; erőfeszítéseket kell tenni a méltatlan életfeltételek felszámolására. A fejlesztési projekteket olyan módon kell végrehajtani, hogy azok ne növeljék a meglévő különbségeket, a romákkal szembeni előítéleteket vagy a szegregációt. Bizonyos esetekben ez azt jelenti, hogy a forrásokhoz való hozzáférés feltétele az élet- és iskoláztatási körülményekben jelentkező szegregáció felszámolása. 71

72 1.2 A program prioritásai prioritási tengely. Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása A prioritási tengely fő célkitűzései A prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási összegeket a program az együttműködési terület alapvető feltételeinek javítására kívánja fordítani. Ebbe beletartozik a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra és a tömegközlekedéshez kapcsolódó fejlesztések a térségben, amely alapvető fontosságú a határon átnyúló személy- és teherforgalom és a megfelelő információáramlás javítása szempontjából. Mindezeken túl a prioritási tengelybe beletartoznak a tiszta természeti környezet, mint mindenfajta emberi tevékenység alapfeltételének megőrzését és védelmét célzó beavatkozások is. Célkitűzések A prioritási tengely közvetlenül hozzájárul az alábbi célkitűzésekhez: 1. célkitűzés: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a határmenti térség jobb megközelíthetősége érdekében. 2.célkitűzés: A határmenti térségen belül jelentkező közös lehetőségekre vonatkozó információáramlás javítása 3. célkitűzés: A közös természeti erőforrások hatékony kihasználása és a természeti értékek védelme Mivel a határon átnyúló infrastruktúra és a tiszta természeti környezet előfeltételei bármifajta határon átnyúló együttműködésnek, ez a prioritási tengely közvetve hozzájárul a másik két célkitűzés megvalósításához is. A prioritás fontos szerepet játszik a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek megteremtésében, elsősorban a közös környezetvédelmi programokat kiegészítő közös kezdeményezések elősegítése és a megelőző intézkedések ösztönzése révén. A prioritás a közlekedés területén a közúti közlekedésben meglévő szűk keresztmetszetek felszámolására, illetve a határon átmenő forgalom számára szükséges távolságok csökkentésével a környezetszennyezés lehetőség szerinti mérséklésére törekszik. A prioritás a fenntartható közlekedési módok feltételeinek megteremtését is segíti. A projektek kiválasztásánál fenntarthatósági kérdéseket is figyelembe vesznek: előnyben részesítik az olyan projekteket, amelyek bizonyíthatóan hozzájárulnak a negatív környezeti hatások csökkentéséhez vagy megelőzéséhez. Ösztönzik továbbá a rendelkezésre álló legjobb technológiák (BAT) használatát. A fő célcsoportok/ágazatok/területek és a kedvezményezettek körének meghatározása A célcsoportok a következők: (1) egyének és háztartások, (2) vállalkozások, (3) nem kormányzati szervezetek és (4) kormányzati intézmények és szervezetek. A célcsoportok a közvetlen kedvezményezettei a beavatkozások pozitív hatásainak. A prioritási tengely kedvezményezettjeinek potenciális pályázóinak indikatív felsorolása: Helyi és megyei önkormányzatok és intézményeik Közúti és vasúti hatóságok Állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok Vízügyi hatóságok 72

73 Nemzeti parkok / természetvédelmi területek kezelő szervei Természetvédelmi szervezetek, intézmények Nem kormányzati nonprofit szervezetek (alapítványok) Kistérségi társulások Regionális fejlesztési ügynökségek Megyei fejlesztési ügynökségek Az eurorégiók irányító szervezetei Európai területi együttműködési csoportosulás stb. 73

74 Számszerűsített célok és indikátorok. Az éves célértékeket az 1083/2006 rendelet 67. cikkének megfelelően az éves jelentésben fogjuk feltüntetni. Prioritás Típus Indikátor Meghatározás Bázis Cél Forrás 1 Eredmény Javuló határon átnyúló megközelíthetőség Év Érték Év Érték Javuló határon átnyúló megközelíthetőség emberek száma IMIS/KTT 1 Eredmény A környezeti állapot javulása Földterületek környezeti állapotának javulása (ha) IMIS/KTT 1 Eredmény Javuló határon átnyúló kommunikáció A közös kommunikációs kezdeményezések (infrastruktúra létesítmények és szolgáltatások) által elért emberek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény Az együttműködés mértéke A közös fejlesztés kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény A közös végrehajtás kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény A közös alkalmazottak kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény A közös finanszírozás kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény Mind a négy kritériumnak (közös fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak, közös finanszírozás) megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény Infrastruktúra közös használata Az infrastruktúra közös használatát fejlesztő projektek száma IMIS/KTT 1 Eredmény Közös környezet- és természetvédelem A környezet közös védelmét és kezelését ösztönző és javító projektek száma 1 Eredmény Az elszigeteltség csökkentése A közlekedéshez való hozzáférést javító intézkedésekkel az elszigeteltséget csökkentő projektek száma 1 Eredmény Az elszigeteltség csökkentése Az IKT hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedésekkel az elszigeteltséget csökkentő projektek száma IMIS/KTT IMIS/KTT IMIS/KTT 74

75 Kódok: V. fejezet. A program pénzügyi rendelkezései Kódok dimenziók szerint A legfontosabb beavatkozási területek felsorolása 1.1 beavatkozási terület: A határon átnyúló közlekedés fejlesztése o A határ két oldalán található településeket összekötő utak építése, felújítása, szélesítése o A határ két oldalán található kisebb településeket a határon áthaladó főútvonalakkal összekötő utak építése, felújítása, szélesítése o Kerékpárutak építése, felújítása o A határon áthaladó vasútvonalak egyes rövidebb szakaszainak fejlesztése (felújítása) a vasúti közlekedés (személy- és teherforgalom) fejlesztése érdekében. o A közúti fejlesztésekkel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok, mérnöki tervdokumentumok, építési tervek és környezeti hatásvizsgálatok készítése. o Nagyobb arányú vasúti fejlesztés és felújítás terveinek elkészítése, amelynek szélesebb, NUTS III és NUTS IV szinteken jelentkező hatása is lehet,. A határon áthaladó tömegközlekedés fejlesztésével kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok, mérnöki tervdokumentumok, építési tervek és környezeti hatásvizsgálatok készítése. o Új rendszeres határon áthaladó tömegközlekedési szolgáltatások indítását, a menetrendek összehangolását, a nemzetközi (vasúti, autóbusz és légi közlekedési) menetrendekkel kapcsolatos tájékoztatást célzó projektek, beleértve a lehetőségek felmérését. 1.2 beavatkozási terület: A határon átnyúló kommunikáció javítása o Szélessávú Internet infrastruktúra kiépítése / szélessávú Internet hozzáférés kiépítése a településeken a határon átnyúló kommunikáció megkönnyítése érdekében. Közös, határon átnyúló IKT-alapú információs infrastruktúra fejlesztésének támogatása az alábbi tevékenységekkel: (1) Kapcsolódás az országos gerinchálózatokra (2) Elosztó hálózat kiépítése két vagy több település között; (3) A felhasználói hozzáférés biztosítása. o Közösségi hozzáférési programok (például iskolákban, könyvtárakban és egyéb nyilvános helyeken) az információs technológia területén a határon átnyúló kommunikációba való bekapcsolódás érdekében. o Határon átnyúló hírszolgálatok létesítményei létrehozásának és fejlesztésének támogatása (pl. rendszeres televíziós vagy rádiós műsorok létrehozása; a határ mások oldalán történtekről tájékoztatást közlő rendszeres mellékletek a helyi lapokban. A támogatott intézmények kizárólag nonprofit szervezetek lehetnek.) o A tevékenységi területek meghatározását, a közös tevékenységek lehetőségét és a közös projektek iránti igények felmérését célzó tanulmányok. 75

76 1.3 beavatkozási terület: Környezetvédelem o Természetvédelem: o A meglévő intézmények (pl. környezetvédelmi ügynökségek, a tájvédelmi körzetek kezelő szervei) közötti együttműködés o A védett körzetek közös / összehangolt kezelési terveinek kidolgozása, különös tekintettel az együttműködésbe bevont területen található Natura 2000 területek fokozott ökológiai egységére és összefüggésére. o Infrastruktúra fejlesztése / kiépítése a védett körzetekben (pl. a látogatók fogadására alkalmas létesítmények); o Tájékoztató, figyelemfelhívó tevékenységek: közös konferenciák, workshop-ok, kiállítások, többnyelvű tájékoztató anyagok (brosúrák, CD-k, könyvek, katalógusok) o Vízkészlet- és vízminőség-kezelés o A meglévő intézmények közötti együttműködés támogatása az árvízvédelmi és környezetszennyezési kérdésekben végrehajtott intézkedések fenntartható módon történő összehangolása érdekében. o Árvízvédelmi előrejelző rendszer kialakítása, illetve összehangolása; o Az árvíz- és belvízvédelmi munkák folytatása; vizes élőhelyek fenntartható módon történő helyreállítása o A határmenti térségben a folyóvizek minőségének javítását szolgáló munka o A környezetszennyezés csökkentése: o Határon átnyúló hatékony szilárd hulladékgyűjtő és -feldolgozó rendszerek, valamint hatékony csatornarendszerek kiépítése és összehangolása. o A tevékenységi területek meghatározását, a közös tevékenységek lehetőségét és a közös projektek iránti igények felmérését célzó tanulmányok. o A legjobb hulladékkezelési gyakorlatok megosztása a helyi hatóságok között (pl. a Kohéziós Alap használata során szerzett tapasztalatok cseréje) 76

77 prioritási tengely. A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben A prioritási tengely fő célkitűzései Míg az 1. prioritási tengely az együttműködési kezdeményezések alapvető feltételeinek és fenntartható környezeti hátterének megteremtéséhez járul hozzá, a 2. prioritási tengely célja a tényleges együttműködési kezdeményezések ösztönzése és támogatása több területen mint a határmenti térség közös fejlesztése a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése érdekében. A prioritási tengely átfogó célja a térség gazdasági versenyképességének erősítése, az üzleti környezet fejlesztése és a humán erőforrások javítása révén. A második prioritási tengely közvetlenül hozzájárul az alábbi célkitűzésekhez: 4. célkitűzés: A gazdasági kapcsolatok erősítése a határmenti térségben a meglévő komparatív előnyökre épülő fenntartható gazdasági fejlődés ösztönzése érdekében. 5. célkitűzés: A társadalmi és kulturális összetartozás erősítése az egyének és közösségek szintjén. Míg az egyenlő esélyek és a megkülönböztetés tilalmának alapvető horizontális elvét a teljes programban figyelembe veszik, külön erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű csoportok például a romák egyenlő eséllyel férhessenek hozzá a munkaerőpiacra és az egészségügy fejlesztésére irányuló tervezett beavatkozások által nyújtott különböző lehetőségekhez. Bár ez a beavatkozás nem tartalmaz közvetlenül a környezetvédelemre irányuló beavatkozásokat, a fenntarthatósági szempontot figyelembe kell venni többek között a projektek kiválasztásánál, s ennek megfelelően előnyben kell részesíteni a környezetbarát technológiákat, illetve részben vagy egészében megújuló energiaforrásokat használó projekteket. A fő célcsoportok/ágazatok/területek és a kedvezményezettek körének meghatározása A célcsoportok a következők: (1) egyének és háztartások, (2) vállalkozások, (3) nem kormányzati szervezetek és (4) kormányzati intézmények és szervezetek. A célcsoportok a közvetlen kedvezményezettei a beavatkozások pozitív hatásainak. A prioritási tengely kedvezményezettjei potenciális pályázói a következők: Helyi és megyei önkormányzatok Üzleti és logisztikai központok irányító szervezetei Felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek Általános és középiskolák, szakiskolák Kamarák Nonprofit vállalkozástámogató szervezetek Nonprofit idegenforgalmi szervezetek Nem kormányzati nonprofit szervezetek (alapítványok) Kistérségi társulások Regionális fejlesztési ügynökségek Megyei fejlesztési ügynökségek Az eurorégiók irányító szervezetei 77

78 Munkaközvetítő irodák / ügynökségek Közegészségügyi intézmények, tűzoltóságok, katasztrófavédelmi szolgálatok, mentőszolgálatok, rendőri szervek Múzeumok, könyvtárak, színházak, közösségi központok Kulturális örökségvédelmi hivatalok Európai területi együttműködési csoportosulás stb. 78

79 Számszerűsített célok és indikátorok (eredmény-indikátorok). Az éves célértékeket az 1083/2006 rendelet 67. cikkének megfelelően éves jelentésben kell feltüntetni. Bázis Cél Forrás Prioritás Típus Indikátor Meghatározás Év Érték Év Érték 2 Eredmény Az üzleti együttműködés mértéke Határon átnyúló együttműködési projektekben résztvevő vállalkozások száma IMIS/KTT 2 Eredmény Közös kutatási eredmények Közös kutatási eredmények száma IMIS/KTT 2 Eredmény Látogatók száma A közösen kifejlesztett / a piacra bevezetett úti célokat felkereső látogatók számának növekedése % IMIS/KTT 2 Eredmény Közös oktatásban való részvétel IMIS/KTT 2 Eredmény Az egyének közötti együttműködés mértéke A közös oktatási és képzési tevékenységben résztvevő és a közösen kifejlesztett létesítményeket használó emberek száma: amelyből nők amelyből férfiak A közös rendezvényeken résztvevő emberek száma (közös szervezési tevékenység; közös részvétel) Eredmény Az együttműködés A közös fejlesztés kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT mértéke 1-2 Eredmény A közös végrehajtás kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény A közös alkalmazottak kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény A közös finanszírozás kritériumnak megfelelő projektek száma IMIS/KTT 1-2 Eredmény Mind a négy kritériumnak (közös fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak, közös finanszírozás) megfelelő projektek száma IMIS/KTT IMIS/KTT 1-2 Eredmény Infrastruktúra közös használata Az infrastruktúra közös használatát fejlesztő projektek száma IMIS/KTT 2 Eredmény Közös KTF tevékenység Közös KTF projektek száma IMIS/KTT 2 Eredmény Határon átnyúló üzleti együttműködés A határon átnyúló üzleti együttműködést ösztönző projektek száma IMIS/KTT 2 Eredmény Idegenforgalmi együttműködés Közös idegenforgalom-fejlesztési projektek száma IMIS/KTT 2 Eredmény Közös oktatás és képzés Közös oktatási és képzési projektek száma IMIS/KTT 2 Eredmény Egyének közötti együttműködési tevékenység A közös szervezésű, egyéni részvételen alapuló rendezvények száma (közös szervezés; közös részvétel) IMIS/KTT 79

80 Kódok: V. fejezet. A program pénzügyi rendelkezései Kódok dimenziók szerint A legfontosabb beavatkozási területek felsorolása 2.1 beavatkozási terület: A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása Befektetések az üzleti infrastruktúrába: o Új üzleti infrastruktúra létesítmények építése (ipari körzetek és parkok; közös logisztikai központok, üzleti inkubátorok, kereskedelmi központok) és a meglévő létesítmények a határon átnyúló üzleti és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését közvetlenül szolgáló új létesítményekkel történő kibővítése. Ebbe beletartozik a befektetés célú ingatlanfejlesztés és a szükséges eszközök megvásárlása is. o Kisebb idegenforgalmi és infrastrukturális beruházások támogatása (természetjárás, kerékpározás, lovaglóutak, jelzett turistautak); úticél-kezelés. o Megvalósíthatósági tanulmányok, mérnöki tervdokumentumok, építési tervek és környezeti hatásvizsgálatok készítése, piackutatás, üzleti infrastruktúra projektek előkészítése. Az együttműködés ösztönzése: o Határon átnyúló partneri kapcsolatok és klaszterek támogatása; o A határon átnyúló vállalkozások ösztönzésének és a KKV-k részére nyújtott információs szolgáltatások (a határon átnyúló vállalati együttműködést és tanácsadást segítő elektronikus tájékoztató brosúrák és hírlevelek) fejlesztésének támogatása; o Ipari, mezőgazdasági termékeket és szolgáltatásokat bemutató vásárok, kiállítások szervezésének támogatása. 2.2 beavatkozási terület: Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció területén o Az együttműködési projektekkel kapcsolatos K+F és innovációs infrastruktúra közös, egymást kiegészítő fejlesztése. (A határon átnyúló együttműködést szolgáló meglévő K+F és innovációs infrastruktúra fejlesztése, a berendezések beszerzésének összehangolása, új K+F infrastruktúra létesítmények építése, kutató és technikai fejlesztő központok létrehozása.) o Új partneri együttműködések létrehozása, innovációs tevékenységek támogatása, egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások közötti együttműködés; kutatói csereprogramok támogatása; o Közös kutatási projektek végrehajtása, a K+F és innovációs eredmények népszerűsítése, terjesztése, technológiai transzfer a gazdasági szférába; o A K+F és innovációs létesítményekkel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok, mérnöki tervdokumentumok, építési tervek, környezeti hatásvizsgálatok és piackutatások készítése. 2.3 beavatkozási terület: Együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban készségek, ismeretek közös fejlesztése o Oktatási intézmények és szakiskolák a humán erőforrás-fejlesztés terén közvetlenül a határon átnyúló együttműködést szolgáló képzési és oktatási létesítményeinek támogatása. Különleges hálózatok létrehozása a tudás és a legjobb gyakorlat oktatási intézmények közötti terjesztésére. o Az oktatási intézmények határon átnyúló együttműködésének támogatása a közös tantervfejlesztés, tanfolyamok és képzési programok cseréje vagy a fogyatékkal élő tanulók oktatására kidolgozott legjobb gyakorlatok cseréje terén. 80

81 o Különleges képzési programok kidolgozása és lebonyolítása olyan ágazatokban, ahol hiányoznak bizonyos ismeretek, készségek. (felnőttképzés) o Élethosszig tartó tanulási programok a strukturális munkanélküliség leküzdésére; együttműködés a foglalkoztatási szolgáltatások terén, a munkaerőpiacon tevékenykedő intézmények közötti hálózatok létrehozása: a két ország jogrendszere közötti eltérésekre vonatkozó, a határon átnyúló munkaerőpiaccal, a gazdasági és társadalmi rendszerekkel kapcsolatos információk biztosítása és terjesztése (közös munkaerőpiaci ellenőrző és tájékoztató rendszer létrehozása, adatbázisok kidolgozása, információk, tapasztalatok, legjobb gyakorlatok cseréje); Képzés korai iskolaelhagyók és különleges oktatási igényekkel rendelkezők számára. 2.4 beavatkozási terület: Együttműködés az egészségügyben, közös veszélyelhárítás 9 o Együttműködés az egészségügyi szolgáltatók között (orvosi berendezések beszerzésének összehangolása és közös használatuk, közös kutatási infrastruktúra tervezése, elektronikus hálózat létrehozása) o Közös egészségügyi szolgáltatási portfolió kialakítása (a kórházak a határhoz közeli helyzetükből adódó előnyök kihasználása; egymás egészségbiztosítási rendszereinek kölcsönös elismerése; egymás egészségbiztosítási kártyáinak kölcsönös elfogadása; közös elektronikus diagnosztikai és beteg-koordinációs hálózat létrehozása) o Közös mechanizmusok kialakítása vészhelyzetek, gyors reagálást és beavatkozást igénylő váratlan helyzetek kezelésére (pl. közlekedési balesetek, tűz, természeti és ipari katasztrófák, bűnesetek stb.) határon átnyúló vészhelyzet-elhárítási tervek és tanulmányok kidolgozása, beleértve a kommunikációs kapcsolatok, a közös ellenőrzés és a megelőző beavatkozások kidolgozását. o A mentőakciókban résztvevő személyzet közös képzés (pl. nyelvi készségfejlesztés) biztosítását célzó kezdeményezések támogatása. 2.5 beavatkozási terület: Közösségek közötti együttműködés o Újító jellegű közös sport- és kulturális rendezvények szervezése, különös tekintettel az etnikai kisebbségi közösségek, köztük a roma kisebbség kultúrájának megőrzésére. o Közös konferenciák, szemináriumok és workshopok szervezése mindkét fél számára fontos területeken o Intézmény-fejlesztés: integrált szervezeti struktúrák és közös fenntartható tematikus együttműködési hálózatok fejlesztése közös regionális fejlesztési tevékenységekhez (elsősorban a teljesen integrált és közös közigazgatási rendszerrel rendelkező eurorégiók, továbbá regionális szervezetek, városok hálózatai, közigazgatási, regionális és megyei fejlesztési ügynökségek, nem kormányzati szervezetek) o Általános iskolai intézmények közötti együttműködés, tanulócsere-programok o Az információs technológia jobb megértését és terjedését szolgáló képzések és egyéb programok o A nemzeti kultúra és a kulturális örökség védelme a határmenti térségben a kulturális intézmények (múzeumok, színházak, könyvtárak) közötti határon átnyúló együttműködés támogatásával 9 További vizsgálatokat, és az illetékes hatóságokkal történő egyeztetéseket igényel. 81

82 prioritási tengely. Technikai segítségnyújtás (TS) A prioritási tengely fő célkitűzései: Ez a prioritási tengely a program végrehajtásának támogatására és a programba bevont területen működő intézmények és kedvezményezettek a határon átnyúló tevékenységekbe való minél nagyobb arányú bevonására irányul. A prioritási tengely elsősorban két konkrét célt kíván megvalósítani: Biztosítani a program végrehajtásának alapvető irányítását (a program végrehajtása, szerződéskötés, előkészítés, végrehajtás, monitoring, értékelés és ellenőrzés); Végrehajtani a magas színvonalú, eredményorientált határon átnyúló projektek és partnerségek előkészítését és végrehajtását támogató kísérő tevékenységeket. A technikai segítségnyújtás a program hatékony és zökkenőmentes irányításához és végrehajtásához szükséges tevékenységekre irányul. A technikai segítségnyújtást a Tanács 1083/2006 sz rendelete 46. cikkének megfelelően előkészítő, irányító, monitoring, értékelő, tájékoztató és ellenőrző tevékenységekhez veszik igénybe. A technikai segítségnyújtás fedezi továbbá a Végrehajtási kézikönyv (külön dokumentum) előállítási költségeit és a következő programidőszakra való felkészülés költségeit. A jövőben szükség esetén úgy kell módosítani, hogy a program környezetvédelmi ellenőrzéséről is rendelkezzen az SKV jelentésnek megfelelően, különösen, ha a monitoring intézkedések nem kielégítőek. Mivel ez a programba bevont területen külön igényként jelentkezik, a technikai segítségnyújtásnak többek között a következő tevékenységekkel is támogatnia kell a részvételt, a projekt-előkészítést és kiválasztást ösztönző kísérő tevékenységeket: figyelemfelhívó kampányok, módszertanok és eszközök kifejlesztése a térség adottságainak és lehetőségeinek megállapítására, közös érdekek és közös identitás megtalálása, a résztvevő tagállamokra és a programba bevont területre vonatkozó információk terjesztésének tevékeny támogatása, médiával kapcsolatos feladatok. A TS-be tartozó tevékenységeket a projektirányítási szemlélet alkalmazásával finanszírozzák. A TS-ből visszafizetett valamennyi programirányítási tevékenység (azaz a KTT munkája, beleértve a monitoring rendszer kifejlesztését és irányítását stb.; illetve az Információs Pont határon átnyúló projektek előkészítésére irányuló tevékenysége; stb.) TS projektek formájában kell előkészíteni. A TS projektek terveinek tartalmazniuk kell: - a célt - a tevékenységeket - a célcsoportokat - a tervezett kiadásokat stb. A TS projektek tervezetét a Közös Monitoring Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia, és azokat a program irányító testületeinek kell végrehajtania. A projekt végrehajtása során felmerült költségeket a programból visszafizetik. A költségtérítés a ténylegesen felmerült, rendszeresen ellenőrzött költségek alapján történik. A TS projektek végrehajtásáért felelős programirányító testületeknek be kell tartaniuk a program szintre vonatkozó részvételi szabályokat és eljárásokat. A program hatékony irányítása érdekében a TS keretében többek között az alábbi tevékenységeket kell ellátni: a projektek előkészítésével, kiválasztásával, értékelésével és támogatásával kapcsolatos tevékenységeket; a közös struktúrák támogatásával kapcsolatos tevékenységeket; 82

83 a Közös Technikai Titkárság, az információs pont (beleértve a személyzetet és a fordítási/tolmácsolási költségeket) és az Igazoló Hatóság irányítását és munkáját; a Közös Monitoring és a Közös Irányító Bizottságok üléseivel kapcsolatos tevékenységeket; az országos szintű ellenőrző szervek tevékenységét; a tevékenységek vizsgálata és helyszíni ellenőrzése; közös monitoring és információs rendszer létrehozása és működtetése a program irányítására, támogatására és értékelésére; jelentések és tanulmányok készítése (pl. éves beszámolók, időközi értékelések stb.) tájékoztatást és nyilvánosságot szolgáló tevékenységek; a potenciális végső kedvezményezettek támogatása és segítése; egyéb. 83

84 IV. A program végrehajtása A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program végrehajtási fejezete a következőkön alapul: az ERFA által a időszakban finanszírozott európai területi együttműködési programokra vonatkozó EK jogi dokumentumok; a munkacsoport- és irányítási szintű megbeszélések a program végrehajtásáról; az INTERREG IIIA Magyarország Románia és Magyarország Szerbia és Montenegró határon átnyúló együttműködési program végrehajtása során szerzett tapasztalatok 4.1 Programirányítási struktúra A következő struktúrákat hozzák létre a program irányítására: Struktúrák Közös Monitoring Bizottság (KMB): felügyeli és ellenőrzi a program végrehajtását; Közös Irányító Bizottság (KIB): a projektek kiválasztásáért felelős Irányító Hatóság (IH): átfogó felelősséggel tartozik az Európai Bizottság felé a program irányításáért és végrehajtásáért; Igazoló Hatóság (IgH): a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket; Ellenőrzési Hatóság (EH): funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól, és az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel; Közös Technikai Titkárság (KTT): az irányító hatóságot, a Közös Monitoring Bizottságot, az Közös Irányító Bizottságot és a nemzeti hatóságokat segíti feladataik ellátásában. A támogatásra jogosult térség romániai oldalán információs pontot hoznak létre, amelynek egyik fő feladata a hatékony projektfejlesztés az adott területen, közvetlen segítséget nyújtva a potenciális pályázók részére a határmenti térségben. A Nagyváradon létrehozott információs pont a békéscsabai KTT-val azonos feladatokat lát el; A fenti struktúrákon kívül Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Romániában pedig a Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium (a továbbiakban: nemzeti hatóságok (NH)) felelősek az ellenőrzési rendszer létrehozásáért a nemzeti szintű kiadások igazolása és a társfinanszírozás biztosítása érdekében. 84

85 A HU-RO Program illetékes hatóságai Irányító Hatóság Igazoló Hatóság Ellenőrzési Hatóság Nemzeti Hatóságok Közös Technikai Titkárság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Pénzügyminisztérium, Magyarország Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Magyarország Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium, Románia A VÁTI Kht-n belül létrehozott szakmai egység (Magyarország) Információs pont Ellenőrző testületek BRECO CBC hivatal, Nagyvárad (Románia) VÁTI Kht., regionális irodái Békéscsabán és Mátészalkán; BRECO CBC hivatal (Nagyvárad, Temesvár, Szatmár, Arad) Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az INTERACT II program keretében biztosított szolgáltatásokra. Ez a minden EU országra kiterjedő program a területi együttműködés hatékony irányítását célozza, és a valós szükségleteken alapuló támogatást nyújt az európai területi együttműködési célkitűzésbe tartozó programok végrehajtásában résztvevők részére. Az INTERACT célcsoportja elsősorban az 1083/2006 és 1080/2006 tanácsi rendeletek alapján létrehozandó hatóságok és a program végrehajtásában résztevő egyéb testületek. Annak érdekében, hogy a program végrehajtásában közreműködő testületek számára az INTERACT program a lehető leghasznosabb legyen, ösztönözni fogják az INTERACT szolgáltatások és dokumentációk alkalmazását és az INTERACT szemináriumokon való részvételt. A technikai segítségnyújtás keretében a kapcsolódó költségek is elszámolhatók. 85

86 TAGÁLLAMOK EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZÖS MONITORING BIZOTTSÁG KÖZÖS IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG ELLENŐRZÉSI HATÓSÁG Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Magyarország ELLENŐRI CSOPORT IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország KÖZÖS TECHNIKAI TITKÁRSÁG Budapest IGAZOLÓ HATÓSÁG Pénzügyminisztérium, Magyarország Költségek igazolása az EK felé KTT Békéscsaba (HU) Információs Pont, Nagyvárad (RO) Ellenőrző szervezetek (TÁ) Projekt-szint Vezető partner Költségigazolás a partnerek szintjén Projekt partner Projekt partner Projekt partner 86

87 4.1.1 Közös Monitoring Bizottság (KMB) A Közös Monitoring Bizottságot a program az Európai Bizottság által történt jóváhagyását követő három hónapon belül hozzák létre. A Közös Monitoring Bizottság fő feladata, hogy biztosítsa a programba tartozó tevékenységek végrehajtásának és elszámoltathatóságának a minőségét és hatékonyságát. A Közös Monitoring Bizottság az intézményi, jogi és pénzügyi kereteken belül maga alkotja meg és fogadja el saját eljárási szabályzatát az irányító hatósággal egyetértésben annak érdekében, hogy az általános rendelkezéseknek megfelelően feladatait elláthassa. A Közös Monitoring Bizottság a rá vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tevékenykedik: Általános rendelkezések 65. cikk A Monitoring Bizottság feladatai A monitoring bizottság meggyőződik az operatív programok végrehajtásának eredményességéről és minőségéről a következő rendelkezések szerint: a) az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát; b) az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést; c) megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékeléseket; d) megvizsgálja és jóváhagyja a 67. cikkben említett éves és záró végrehajtási jelentéseket; e) tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről vagy a jelentésnek az érintett operatív programra vonatkozó részéről, valamint a jelentés vizsgálatát követően vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekről; f) az irányító hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elősegíthetné az alapok 3. cikkben említett célkitűzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenőrzést is beleértve; g) megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat. A Közös Monitoring Bizottság tagjai a tagállamok intézményi struktúrájának megfelelően megyei szintű (NUTS III) és országos szintű szereplőket képviselnek a hatékonyság és a széles körű képviselet biztosítása érdekében. A Közös Monitoring Bizottság összetételéről a tagállamok az irányító hatósággal egyeztetve döntenek. A Közös Monitoring Bizottságban kiegyensúlyozottan kerül képviseltetésre a nemzeti és intézményi viszony. A tagokat az OP az Európai Bizottság részéről történt jóváhagyását követő 30 napon belül nevezik ki. Az irányító hatóság részt vesz a bizottsági üléseken, és biztosítja a program szabályosságát, eredményességét és hatékonyságát. Megfigyelőként jelen lehetnek az Európai Bizottság képviselői. Az elnöki tisztséget és az elnök jogait és kötelességeit a Közös Monitoring Bizottság eljárási szabályaiban kell meghatározni. A Közös Monitoring Bizottság konzultálhat, illetve konzultációs partnerként üléseire meghívhatja más magyar és román nemzeti irányító hatóságok képviselőit. A tagok konzultatív státuszban további tanácsadókat is meghívhatnak a bizottsági ülésekre. A tanácsadók részvételéről a bizottsági tagnak előzetesen értesítenie kell az elnököt. A Közös Monitoring Bizottság évente legalább egyszer összeül. A döntéshozatalt, az írásos eljárást is beleértve, az eljárási szabályokban kell szabályozni. A monitoring bizottság albizottságokban is végezheti munkáját. A Közös Technikai Titkárság titkársági feladatokat lát el a Közös Monitoring Bizottság ülésein, beleértve a dokumentumok, határozatok és jegyzőkönyvek elkészítését. 87

88 4.1.2 Közös Irányító Bizottság (KIB) ERFA Rendelet, 19. cikk, 3. bekezdés A műveletek kiválasztása Az 1083/2006/EK rendelet 65. cikkében felsorolt feladatokon kívül a monitoring bizottság vagy a monitoring bizottságnak jelentő irányító bizottság feladata a műveletek kiválasztása is. Az Közös Irányító Bizottság alapvető feladata, hogy a pályázati kiírásra, a projektek elbírálására és kiválasztására vonatkozó határozataival biztosítsa a projektek kiválasztásának minőségét és hatékonyságát. Az Közös Irányító Bizottság felelős azért, hogy a program költségvetését stratégiai szemlélet segítségével megfelelő minőségű, a jelen dokumentum stratégiai részében bemutatott átfogó célkitűzések megvalósításához hozzájáruló projektekhez juttassa el. A Közös Monitoring Bizottság készíti el és hagyja jóvá az Közös Irányító Bizottság eljárási szabályait. Az Közös Irányító Bizottság a Közös Monitoring Bizottság albizottságaként az egyes tagállamok NUTS III és országos szintű szervezeteinek képviselőiből áll a hatékonyság és a széles körű képviselet biztosítása érdekében. Megfigyelőként jelen lehetnek az Európai Bizottság képviselői. Az Közös Irányító Bizottság a KTT segítségével szükség esetén külső szakértőket vehet igénybe annak érdekében, hogy a szükséges technikai hátteret biztosítsa a projektek kiválasztásához egyes intézkedéseket vagy intézkedési csomagokat illetően. A döntéshozatalt, az írásos eljárást is beleértve, az KIB eljárási szabályaiban kell szabályozni. A projektek jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó végső döntés minden esetben az Közös Irányító Bizottság hatáskörébe tartozik. A közös technikai titkárság titkársági feladatokat lát el az Közös Irányító Bizottság ülésein, beleértve a dokumentumok, határozatok és jegyzőkönyvek elkészítését Irányító Hatóság (IH) A program kijelölt irányító hatósága: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Magyarország) H Budapest Pozsonyi út

89 Általános rendelkezések 60. cikk Az Irányító Hatóság feladatai Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért: a) annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban állnak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfelelnek; b) a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítésének vizsgálata, valamint annak ellenőrzése, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak; az egyedi műveletek helyszíni vizsgálata a Bizottság által a 103. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadandó részletes szabályokkal összhangban mintavételezés alapján is elvégezhető; c) annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon az operatív program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer, valamint hogy a pénzügyi ellenőrzéshez, monitoringhoz, vizsgálathoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen; d) annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak; e) annak biztosítása, hogy az operatív programoknak a 48. cikk (3) bekezdésében említett értékelései a 47. cikkel összhangban történjenek; f) eljárások kidolgozása annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi, költség- és ellenőrzési dokumentumot a 90. cikkben előírt követelményeknek megfelelően megőrizzék; g) annak biztosítása, hogy az igazoló hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja; h) a monitoring bizottság munkájának irányítása és az ehhez szükséges dokumentumok biztosítása annak érdekében, hogy az említett bizottság az operatív program végrehajtásának minőségét figyelemmel annak konkrét céljaira felügyelhesse; i) az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítése, valamint a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követően a Bizottsághoz történő benyújtása; j) a 69. cikkben megállapított tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények betartása; Az irányító hatóság felelős a programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történő irányításáért és végrehajtásáért: Az ERFA rendelet 15. cikke értelmében az irányító hatóság nem felelős a tevékenységek és az azokkal kapcsolatos kiadások szabályosságáért, de gondoskodik arról, hogy az ellenőrző testületek igazolják a tevékenységekben résztvevő kedvezményezettek kiadásait. Ennek érdekében valamennyi tagállam megtervezi saját ellenőrzési rendszerét: kijelöli a tevékenységben résztvevő kedvezményezettek által jelentett kiadások törvényességének és szabályosságának ellenőrzéséért felelős ellenőrző testületeket. Az irányító hatóságot a teljes program operatív irányításának munkájáért felelős közös technikai titkárság közvetlenül támogatja. Bár a programért az IH viseli az átfogó felelősséget, egyes horizontális feladatokkal (a KTT tagjainak foglalkoztatása, a program monitoring rendszer létrehozása és működtetése, jogi szolgáltatások stb.) a VÁTI Kht. különálló egységeit is megbízhatja. A feladatok kiosztásának szabályait az irányítási és ellenőrzési rendszer leírásában kell meghatározni, és azt az IH által megfogalmazott külön keretszerződésben kell szabályozni. Régiók a gazdasági átalakulásért Ha a program területéhez tartozó régiók részt vesznek a Régiók a gazdasági átalakulásért kezdeményezésben, az irányító hatóság kötelezi magát a következőkre: a) megteszi a határon átnyúló/nemzetközi hatású, a hálózatok eredményéhez kapcsolódó innovatív tevékenységek támogatásához szükséges intézkedéseket, b) évente egyszeri alkalommal a Közös Monitoring Bizottság napirendjére tűzi a programra vonatkozó lényegi javaslatok tárgyalását, és (megfigyelőként) meghívja a hálózatok képviselőit, hogy a hálózati tevékenységek eredményeiről beszámoljanak; 89

90 c) az éves jelentésben beszámol a Régiók a gazdasági átalakulásért kezdeményezésbe tartozó tevékenységekről Igazoló Hatóság (IgH): A program kijelölt igazoló hatósága: Pénzügyminisztérium (Magyarország) H Budapest József nádor tér 2-4. Az igazoló hatóság feladata az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési és pénzfelvételi kérelmek elkészítése és azok benyújtása a Bizottsághoz. Általános rendelkezések 61. cikk Az igazoló hatóság feladatai Az operatív program igazoló hatósága különösen az alábbiakért felel: a) az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítése és azok benyújtása a Bizottsághoz; b) az alábbiak igazolása: i) a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető bizonylatokon alapul; (ii) a bejelentett költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel; c) igazolás céljából annak biztosítása, hogy a költségnyilatkozatokban szereplő költségekkel kapcsolatban folytatott eljárásokról és vizsgálatokról az irányító hatóságtól megfelelő információt kapjon; d) igazolás céljából az ellenőrzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele; e) a Bizottsághoz bejelentett költségekre vonatkozó számviteli nyilvántartások elektronikus formában történő tárolása; f) a hozzájárulás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszaszerzett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő költségnyilatkozatból történő levonásuk útján az Európai Unió általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre. Az igazoló hatóság a rá vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tevékenykedik: Ellenőrzési Hatóság (EH) A program kijelölt ellenőrzési hatósága: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Magyarország) H Budapest Tartsay u. 11/A. Az ellenőrzési hatóság feladatait az alábbi rendelkezések határozzák meg: 90

91 Általános rendelkezések 62. cikk Az ellenőrzési hatóság feladatai 1. Az operatív program ellenőrzési hatósága különösen a következőkért felelős: a) annak biztosítása, hogy az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszere eredményes működésének vizsgálata céljából ellenőrzésekre kerüljön sor; b) annak biztosítása, hogy a műveletek ellenőrzését megfelelő minta alapján végezzék el a bejelentett költségek hitelesítése céljából; c) az a) és b) pontban említett ellenőrzéseket végrehajtó szervekre, az alkalmazni kívánt módszerre, a műveletek ellenőrzését szolgáló mintavételi módszerre és az ellenőrzések indikatív tervezésére kiterjedő ellenőrzési stratégia benyújtása a Bizottsághoz az operatív program jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a fő szervezetek ellenőrzésének és az ellenőrzések programozási időszak során történő egyenletes elosztásának biztosítása érdekében és 2015 között minden év december 31-ig: i) éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban végzett ellenőrzések eredményeit, és beszámol a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról. A december 31-ig benyújtandó első jelentés a január 1. és június 30. közötti időszakot öleli fel. A július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az e) pontban említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza; (ii) a felelőssége mellett végzett ellenőrzések alapján arra vonatkozó vélemény kiadása, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik-e, és így megfelelő biztosítékul szolgál-e arra, hogy a bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok helytállók, következésképpen megfelelő (iii) biztosítékul szolgál arra is, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak; amennyiben ez a 88. cikk szerint alkalmazandó, az érintett költségek jogszerűségét és szabályszerűségét értékelő részleges zárónyilatkozat benyújtása. Amennyiben több operatív programra egy közös rendszer vonatkozik, az i. alpontban említett információk egy jelentésben csoportosíthatók, valamint a ii. és iii. alpont szerint kiadott vélemény és nyilatkozat valamennyi érintett operatív programra vonatkozhat; e) zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb március 31-ig, amely értékeli a végsőegyenlegkifizetési kérelem érvényességét, valamint a záró költségnyilatkozat alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, és amelyet záró ellenőrzési jelentés támaszt alá. 2. Az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat. 3. Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett ellenőrzéseket az ellenőrzési hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrzési hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzenek. 4. Bizottság a kézhezvételt követő legfeljebb három hónapon belül megteszi észrevételeit az (1) bekezdés c) pontja értelmében benyújtott ellenőrzési stratégiára vonatkozóan. Amennyiben a Bizottság ezen időszakon belül nem tesz észrevételt, az ellenőrzési stratégiát elfogadottnak kell tekinteni. Ellenőri csoport Az ERFA rendelet 14. cikkének megfelelően ellenőri csoportot hoznak létre az ellenőrzési hatóság munkájának segítésére. A csoport tagjait az érintett tagállamokban az utóellenőrzésért felelős nemzeti hatóságok jelölik ki. Romániában az ellenőröket a román Számvevőszék mellett működő, tevékenységében független szervezet, míg a magyar oldalon közvetlenül az ellenőrzési hatóság jelöli ki. Az ellenőri csoportot az operatív program jóváhagyását követő három hónapon belül létrehozzák. Az ellenőri csoport eljárási szabályait saját maga határozza meg, elnöki tisztét az ellenőrzési hatóság látja el. Az ellenőrzési hatóság és az ellenőri csoportba kijelölt ellenőrök a program irányítási és ellenőrzési rendszerétől függetlenül tevékenykednek. Szükség esetén a program közös technikai titkársága is segítheti az EH munkáját (pl. közreműködhet az ellenőri csoport üléseinek megszervezésében stb.). 91

92 4.1.6 Közös Technikai Titkárság (KTT) és információs pont (IP) A programnak az ERFA rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban egy közös technikai titkársága lesz. A közös technikai titkárság (Budapest, Békéscsaba) az információs ponttal (Nagyvárad) együttműködésben támogatja az irányító hatóság munkáját az alábbi program koordinációs és végrehajtási tevékenységekben. A Közös Technikai Titkárság feladatai a következők: Általános program koordinációs feladatok a) a program folyamat során szükséges adat- és információgyűjtés; b) együttműködés a közigazgatási, központi, regionális (NUTS III) és helyi szervezetekkel (a program területen) a program végrehajtása során szükséges adat- és információgyűjtés céljából c) az OP-val kapcsolatos tájékoztató tevékenységek összehangolása és előkészítése; d) összehangolja és segít a műhely munkák szervezését a potenciális kedvezményezettek számára; e) részt vesz a program dokumentumok elkészítésére/átdolgozására létrehozott munkacsoportok munkájában; f) javaslatokat készít a program módosítására. A titkárság feladatai a Közös Monitoring és a Közös Irányító Bizottságok támogatásával kapcsolatban a) a szokásos titkársági teendők ellátása; b) a projekt elbírálásának eredményét jóváhagyásra benyújtja a KIB-hez; c) angol nyelvű jelentést készít a KMB részére a program végrehajtásáról; d) végrehajtja a KMB operatív döntéseit / határozatait, beleértve az írásos eljárások készítését; e) segítségnyújtás és technikai koordináció az Európai Bizottság részére benyújtott éves jelentés elkészítéséhez. Adminisztratív tevékenységek a) biztosítja a (külső) feladatok és szolgáltatások adminisztratív irányítását. b) támogatja az ellenőrzési hatóság tevékenységét Program monitoring és információs rendszer a) hozzájárul a monitoring rendszer létrehozásához, rendszeres karbantartásához és frissítéséhez; b) adatokat visz be a rendszerbe. Projektfejlesztés (előkészítés) és kiválasztás a) összehangolja és támogatja a projektek előkészítését és fejlesztését; b) irányítja a projekt-alkalmazási folyamatot: elkészíti és hozzáférhetővé teszi a projektek alkalmazásához és kiválasztásához szükséges dokumentumokat; c) információt és tanácsot ad a pályázóknak, átveszi és regisztrálja a pályázatokat és koordinálja azok elbírálását; c) biztosítja a hatékony projektfejlesztést; 92

93 d) biztosítja a különböző projekt-javaslatokra vonatkozó információk cseréjét; e) támogatja az információs pont (IP) tevékenységét; f) kezeli a közös projekt/partner keresési adatbázist. Végrehajtás a) irányítja a program/projekt végrehajtását: elkészíti a program/projekt végrehajtásához szükséges anyagokat; tanácsot és segítséget nyújt a projekt partnereknek a tevékenységek végrehajtásával és a pénzügyi irányítással kapcsolatban; b) az IH megbízásából elkészíti az ERFA támogatási szerződéseket; c) ellenőrzi az elért eredményeket és a vezető partner által készített pénzügyi jelentéseket, ellenőrzi az ellenőrök által kiadott hitelesítő nyilatkozat meglétét, és megvizsgálja az ERFA fizetési kérelmeket; d) a projekt monitoring jelentéseket, monitoring eredményeket stb. összegyűjtve és ellenőrizve figyelemmel kíséri a végrehajtás menetét; e) elkészíti a program vagy a projekt végrehajtására vonatkozó időközi és igazoló jelentéseket, és továbbítja azokat a KMB és az IH részére; elkészíti az Európai Bizottság által igényelt egyéb dokumentumokat. Tájékoztatás és nyilvánosság a) átfogó sajtó- és ügyfélkapcsolati rendszer kidolgozása és a programmal kapcsolatos közös vállalati arculat kialakítása, amely mindenfajta kommunikációban használható, b) tájékoztatási és népszerűsítési tervek kidolgozása, c) (elektronikus formában és papíron) terjeszthető tájékoztató anyagok készítése, d) internetes oldal létrehozása, karbantartása és frissítése, e) tájékoztató rendezvények szervezése a program területén tevékenykedő partnerek számára, f) a szükséges sajtókapcsolatok fenntartása, g) gyors válaszadás mindenfajta információkérésre, h) a program indításáról hírt adó nagyszabású tájékoztató kampány szervezése, i) a kedvezményezettek, a jóváhagyott projektek nevének és az egyes projektekre jóváhagyott állami finanszírozás összegének kihirdetése. A feladatokat a Közös Monitoring Bizottság által elfogadott Kommunikációs tervnek megfelelően látják el. A feladatok részletesebb leírását a Végrehajtási kézikönyv fogja tartalmazni. A közös technikai titkárság szorosan együttműködik az irányító hatósággal. A két intézményt olyan struktúrában alakítják ki, amely a leginkább biztosítja együttműködésüket és a nemzeti struktúráktól való függetlenségüket. A közös technikai titkárság munkaterveit a Közös Monitoring Bizottság hagyja jóvá. A titkárságot a technikai segítségnyújtási költségvetésből finanszírozzák. A közös technikai titkárság az irányító hatósághoz közel, Budapesten működik, de a VÁTI békéscsabai irodájában is dolgoznak majd KTT alkalmazottak. A román oldalon a nagyváradi információs pont a békéscsabai KTT-irodával megegyező feladatokat lát majd el annak érdekében, hogy kezelje a 93

94 regionális (NUTS III) szintű információkat, és támogassa a projekt-fejlesztést a programba bevont területen. A Közös Technikai Titkárságba mindkét tagállam azonos számú dolgozót delegál. A KTT (Budapest, Békéscsaba) dolgozóit a VÁTI Kht. alkalmazza az IH-val kötött keretszerződés alapján. A személyzet létszáma és szakképzettsége megfelel az előzőekben meghatározott feladatoknak. A Közös Technikai Titkárság biztosítja a program operatív végrehajtásával kapcsolatos valamennyi feladatot, beleértve a projektfejlesztési és projekt-kiválasztási eljárás összehangolását. Az információs pont fő feladatai a következők: segíti a pályázókat a projektek előkészítésében; segíti a tájékoztató és népszerűsítő tevékenységet a regionális (NUTS III) és helyi szinteken; bemutatja és képviseli a programot regionális (NUTS III) szinten, hogy a partnerek összegyűjthessék a projektek fejlesztéséhez szükséges információkat. feldolgozza és rendelkezésre bocsátja az országra jellemző információkat, amelyeket a KTT az internetes honlapon felhasználhat; a közös technikai titkársággal együttműködésben kapcsolati pontként működik a projektre pályázók és a partnerek felé regionális (NUTS III) szinten; a projekt-kiválasztási és elbírálási folyamat során a programra vonatkozó eljárásoknak megfelelően eleget tesz a KTT kéréseinek; segíti a KTT-t a vezető partnerekkel kötött szerződések elkészítésével kapcsolatos munkájában. Az IP tevékenységét a program TS költségvetéséből finanszírozzák A program TS költségvetésére vonatkozó konkrét végrehajtási szabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően. Nemzeti szinten a program az alábbi struktúrának megfelelően kerül irányításra: Nemzeti hatóság (NH) A program nemzeti hatóságai: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Magyarország) H Budapest Pozsonyi út 56. Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium (Románia) Sector 5. Apolodor Bvd. 17. A nemzeti hatóságok a magyar és a román tagállamot képviselik. A NH elsősorban az alábbi feladatokért felelős: a két tagállam feladatait szabályozó megállapodásokat, illetve egyetértési megállapodásokat ír alá; az érintett tagállam nevében részt vesz a program tervezésében és módosításában; támogatja a programra vonatkozó információk terjesztését, országos szintű tájékoztató, népszerűsítő tevékenységet folytat; kidolgozza a KTT által megfogalmazott programszintű irányelveken alapuló konkrét nemzeti ellenőrzésre vonatkozó iránymutatásokat; ellenőrzési rendszert vezet be a kiadások nemzeti szinten történő érvényesítésére (projekt partner szint és TS kiadások); a program költségvetésének megfelelően társfinanszírozást biztosít; 94

95 működteti a nemzeti társfinanszírozás kifizetési rendszerét, beleértve a kiadások igazolását; információt nyújt a nemzeti társfinanszírozási kifizetésekről; feltárja és kijavítja a szabálytalanságokat, megtérítteti a jogosulatlanul kifizetett összegeket; részt vesz a KMB és a KIB ülésein; hozzáfér a program vezető információs rendszeréhez Ellenőrző testületek (ET) A program kijelölt ellenőrei az alábbi keretekben tevékenykednek: o Magyarországon: a VÁTI Kht., amelynek regionális irodái Békéscsabán és Mátészalkán találhatók; o Romániában: a BRECO CBC regionális irodák (Nagyvárad, Temesvár, Szatmár, Arad). Az ellenőrző testületek fő tevékenysége a partneri szinten felmerült kiadások igazolásának ellenőrzése az adott ország területén. További feladatai lehetnek a program monitoring és információs rendszerének a frissítése és az ellenőrző tevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységek. 4.2 Projektfejlesztés és kiválasztás A projektfejlesztés és kiválasztás átfogó koncepciója A program átfogó célja magas színvonalú, eredményorientált határon átnyúló, hozzáadott értékkel bíró és a program terület szempontjából stratégiai jellegű projektek megvalósítása. A Közös Irányító Bizottság támogatja a projekt-kiválasztás stratégiai jellegét, és biztosítja a projekt pályázatok között versenyt anélkül, hogy az túlterhelné a programirányító struktúrákat és a pályázókat. A KMB/KIB a magas szintű határon átnyúló projekt-előkészítés érdekében megfontolhatja felülről lefelé irányuló elemek bevezetését is a projektek létrehozásába. A projektfejlesztéssel és kiválasztással kapcsolatos részleteket a KMB/KIB által jóváhagyott Végrehajtási kézikönyv/pályázati kiírás tartalmazza. Az operatív program meghatározza azokat a konkrét beavatkozási területeket, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a program átfogó céljainak megvalósításához. Az KIB jogosult a prioritások meghatározott körén belül részletesebben meghatározni a tevékenységeket, ha a program sikeres végrehajtásához ez szükséges, vagy ha célzottabb tevékenységekre van szükség annak érdekében, hogy a projektfejlesztési és kiválasztási folyamat valóban elérje a deklarált célkitűzéseket. Mindezt a Végrehajtási kézikönyv is tartalmazni fogja, s ennek eredményeképpen az KIB által jóváhagyott konkrét pályázati kiírásokat fogalmaznak meg Projekt-előkészítés A határon átnyúló projektek generálásának az elősegítése a közös technikai titkárság és az információs pont feladata lesz. Biztosítják a finanszírozással kapcsolatos információk terjesztését a potenciális pályázók felé a támogatásra jogosult területen. A projekt-előkészítés során biztosítani kell az alábbi feltételeket: Valamennyi potenciális pályázó és projekt partner a támogatásra jogosult határmenti térségen belül működési helyétől függetlenül azonos információkat kapjon; Partneri kapcsolatok létrehozásának támogatása, pl. adatbázis vagy partnerek keresését lehetővé tevő rendezvények segítségével megkönnyítve az érdekelt szereplők egymásra találását; 95

96 A potenciálisan negatív környezeti hatású projektötleteket különös figyelemmel kell kísérni azok kidolgozása és végrehajtása során annak érdekében, hogy a negatív hatásokat már kezdetben minimalizálni lehessen, illetve teljesen meg lehessen szüntetni. Technikai segítségnyújtás a projektek számára (pl. szerződésmintákkal stb.) Projekt-kiválasztás A projektek kiválasztására egyfordulós vagy a pályázati tervek közös előzetes kiválasztását tartalmazó kétfordulós nyílt pályázati eljárással kerülhet sor. Az KIB feladata, hogy bizonyos pályázati kiírások (PK) esetén a tevékenység jellegének megfelelően meghatározza a projekt-kiválasztási modellt. A pályázatokat nyílt pályázati kiírás során nyújtják be, és azokat az egyfordulós eljárásban előre meghatározott kritériumok alapján bírálják el. A kétfordulós eljárás az egyfordulós modellhez képest egy előzetes értékelési szakaszt is tartalmaz. A pályázók szándéknyilatkozatot nyújtanak be, amelynek alapján előzetesen kiválasztják a továbbfejlesztésre alkalmas pályázatokat. Az előzetesen kiválasztott pályázatokat a következő lépésben projekt pályázatokká fejlesztik tovább, amelyeket az előre meghatározott kritériumoknak megfelelően bírálnak el. Ezeknek a modelleknek a részletes bemutatása a Végrehajtási kézikönyvben/pályázati kiírásban található. A program hozzájárul a program terület környezeti védelméhez, nem gyakorolva arra negatív hatást. Ennek megfelelően a környezetvédelem és a fenntarthatóság követelményeit is beépítik a pályázati feltételekbe. A pozitív környezeti hatásokra és a fenntarthatóságra külön figyelmet fordítanak a program végrehajtása során. A projektek jóváhagyására/elutasítására vonatkozó végső döntés az Közös Irányító Bizottság hatáskörébe tartozik. A projekt-kiválasztás során alkalmazott kritériumokat (beleértve a pályázat alkalmasságára, koherenciájára és minőségére vonatkozó kritériumokat) a KTT dolgozza ki a két tagállam a program irányításáért felelős más testületeivel együttműködésben. A kritériumokat az KMB/KIB által jóváhagyott Végrehajtási kézikönyv/pályázati kiírás tartalmazza majd. Az Közös Irányító Bizottság a konkrét pályázati kiírásban jogosult szűkíteni az alkalmas pályázók körét, figyelembe véve a kiírásban meghatározott feltételeket. Az egyezmény az egyes tagállamok felelősségi körébe utalja az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartását a végrehajtás során. Ennek megfelelően minden tagállamnak ki kell jelölnie az állami támogatásért felelős hatóságot és a kapcsolattartásért felelős személyt, aki az OP végrehajtásának lezárulásáig az IH részére megfelelő tájékoztatást tud nyújtani az adott országban működő támogatási rendszerekről. Ezzel párhuzamosan az egyes tagállamok felelősséggel tartoznak az EK felé az állami támogatásra és a közös piacra vonatkozó szabályok megsértéséért. 4.3 Tájékoztatás és népszerűsítés A Strukturális Alapokhoz tartozó tájékoztató és népszerűsítő intézkedések célja felhívni az emberek figyelmét a Közösség szerepére és biztosítani a Strukturális Alapokból származó támogatások átláthatóságát (ld. 1083/2006/EK tanácsi rendelet 69. cikk). A tájékoztatással és népszerűsítéssel kapcsolatos intézkedések az irányító hatóság feladatkörébe tartoznak. A tájékoztatással és népszerűsítéssel kapcsolatos intézkedések általános céljai a következők: felhívni a figyelmet az Európai Unió szerepére a határon átnyúló fejlesztésekben a Strukturális Alapok közvetítésével; növelni a finanszírozási lehetőségek és az adminisztratív eljárások átláthatóságát, egységes képet alakítani ki a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködés programról Magyarországon, Romániában és a többi tagállamban egyaránt. A tájékoztatással és népszerűsítéssel kapcsolatos intézkedések konkrét céljai a következők: 96

97 tájékoztatni a nyilvánosságot az Európai Unió szerepéről és a Strukturális Alapok jelentőségéről a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködés programban, megfelelő információkat biztosítani a programról, annak szerepéről, hatásáról és céljairól a meghatározott célcsoportok felé, tájékoztatni a program végrehajtásában résztvevő intézményeket a tájékoztató és népszerűsítő intézkedésekkel kapcsolatos szerepükről, biztosítani az átláthatóságot a potenciális pályázók minél szélesebb körének bevonása s ezen keresztül a rendelkezésre álló források teljes kihasználása érdekében. A tájékoztató és népszerűsítő intézkedéseket kommunikációs terv formájában mutatják be. A végrehajtás a programért felelős igazgatási szerv feladata. A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program keretében tervezett tájékoztató és népszerűsítő intézkedések céljai a következők: a nyilvánosság tájékoztatása az Európai Unió szerepéről Magyarországgal és Romániával együttműködésben a szóban forgó beavatkozásokat és eredményeiket illetően; az átláthatóság biztosítása a potenciális és végső kedvezményezettek vonatkozásában a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködés programra vonatkozó általános tájékoztatás révén. Áttekintést adni a kompetenciákról, szervezeti és projektkiválasztási eljárásokról, valamint szabványos információt biztosítani a projekt-alkalmazásról (alkalmazó hatóság, kapcsolatok országos, regionális (NUTS III) és helyi szinteken). A tenderek és projekt pályázatok kiválasztás kritériumait és elbírálási mechanizmusait közzéteszik. A programok honlapjáról letölthető minden vonatkozó információ; a nyilvánosság tájékoztatása a sajtóban a program kezdetének kihirdetéséről, megfelelően bemutatva az Európai Unió a programban játszott szerepét. Folyamatos kommunikáció a projekt végrehajtásának szakaszairól a teljes programtervezési időszak alatt és a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program végső eredményeinek bemutatása. A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program keretében tervezett tájékoztató és népszerűsítő intézkedések átfogó stratégiai célja az egységes nyilvános arculat kialakítása, amely idővel önálló márkanévvé vagy vállalati arculattá nőheti ki magát. Ennek érdekében közös emblémát használnak minden nyomtatott anyagon és kiadványban, az elektronikus és írott sajtóban egyaránt. A fentiekben felsorolt tartalmak stratégiai végrehajtása érdekében a következő intézkedéseket alkalmazzák: A programra vonatkozó honlapon kiadott elektronikus újságban folyamatos tájékoztatást nyújtanak a nagyközönségnek és a potenciális és végső kedvezményezetteknek. A honlap a naprakész információk alapvető forrása; leírást közöl a programról, felvázolja annak prioritásait és intézkedéseit és tartalmazza a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat. A honlapról minden lényeges információ, többek között a pályázati csomag és a program dokumentumok is letölthetők. Tájékoztatást közöl a jóváhagyott és már folyamatban lévő projektekről, és összegyűjti a felmerült kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Program dokumentum A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program dokumentum képezi a magyar-román programterületen 2007 és 2013 között folytatott határon átnyúló együttműködés alapját. Bemutatja a támogatásra jogosult területet, felvázolja a prioritásokat és intézkedéseket, megjelöli az illetékes hatóságokat, és tájékoztatást nyújt a programok és projektek végrehajtásáról, valamint a pénzügyi végrehajtásról és ellenőrzésről. 97

98 Szórólapok a program jelképes névjegykártyái; kedvcsinálóként tartalmazzák a programra vonatkozó általános információkat. A szórólapok célcsoportjai a potenciális pályázók, a nagyközönség, a nem kormányzati szervezetek, ágazati és szakmai testületek, gazdasági partnerek és társadalmi szervezetek, állami hatóságok és a projekteket támogató szervezetek; céljuk a programban való minél szélesebb körű részvétel ösztönzése, valamint a programra vonatkozó információk terjesztése. Brosúrák Ha a szórólapok névjegykártyák, akkor a brosúrák a program termékkatalógusai, amelyek átfogó képet adnak az adott programidőszakról, néhány projekten keresztül összefoglalva a program keretében folyó tevékenységeket és azok eredményeit. Célcsoportjaik a pályázók és a programok tervezésében és lebonyolításában résztvevő intézmények, nem kormányzati szervezetek, ágazati és szakmai szervek, gazdasági partnerek és társadalmi szervezetek, állami hatóságok és a projekteket támogató szervezetek. Hirdetések Az országos és helyi napilapokban és szakfolyóiratokban megjelentetett pályázati kiírások a programba bevont területen a lakosság számára is átláthatóbbá teszik a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködés programot. Regionális (NUTS III) és helyi szintű tájékoztató események, szemináriumok A programban résztvevő szereplők közötti kapcsolatokat, valamint a potenciális pályázók/végső kedvezményezettek és a nyilvánosság felé a megfelelő információáramlást a program keretében megrendezésre kerülő tájékoztató rendezvények révén kívánják biztosítani. Ezeknek a rendezvényeknek a célközönségét a potenciális pályázók/végső kedvezményezettek, nem kormányzati szervezetek, ágazati és szakmai szervezetek, gazdasági partnerek és társadalmi szervezetek, állami szervek, projekteket támogató szervezetek, a programtervezésben és végrehajtásban résztvevő intézmények, politikusok és a sajtó képviselői alkotják. Partnerkereső fórumok - A potenciális pályázókat kívánják segíteni projektjeik fejlesztésében és potenciális partnereik megtalálásában. A partnerkereső fórumokat a KTT és az információs pont szervezik. Ezek a rendezvények alkalmat kínálnak a projektötletek, irányítási és végrehajtási kérdések megvitatására, potenciális pályázókkal való találkozásra, és megkönnyítik a partnerek egymásra találását. A rendezvények a programban résztvevő teljes területre kiterjednek. Programnyitó rendezvények a program indításakor általános információkat nyújtanak a programról országos szinten mindkét tagállamban. Záró konferencia a program lezárásakor a befejezett projektek bemutatása és a létrehozott együttműködési projektek áttekintése. A TS költségvetési tervnek megfelelően a program teljes költségvetésének kb. 2%-át fordítják a fenti tevékenységekre. A tájékoztató és népszerűsítő intézkedések végrehajtásával kapcsolatos felelősséget az irányító hatóság viseli. Külső szolgáltatókat választanak ki (nyílt beszerzési eljárás keretében) a program emblémájának, honlapjának és kiadványainak megtervezésére és a szemináriumok, partnerkereső fórumok, a programnyitó rendezvény és a záró konferencia megszervezésére szoros együttműködésben a KTT és az információs pont szakembereivel. A tájékoztató és népszerűsítő intézkedésekhez tartozó bizonyos tevékenységeket a program igényeinek (PK időpontja) megfelelően, másokat (honlap, elektronikus újság) folyamatosan végeznek. A tájékoztató és népszerűsítő intézkedések fő célcsoportjai/kedvezményezettjei a potenciális és végső kedvezményezettek, a regionális (NUTS III) és helyi hatóságok és egyéb állami szervek, szakmai szövetségek és üzleti közösségek, gazdasági partnerek és társadalmi szervezetek, nem 98

99 kormányzati szervezetek, különösen a nemek közötti egyenlőség elősegítésével, illetve a környezet védelmével és minőségének javításával foglalkozó szervezetek, valamint a projekteket működtető és támogató szervezetek. Az említett tájékoztató és népszerűsítő intézkedéseket eltérő módon alkalmazzák a programtervezési időszak ( ) három, eltérő követelményekkel rendelkező szakaszában: A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program indítására és kihirdetésére vonatkozó információk: Ennek a szakasznak a célja, hogy minél szélesebb körben (a potenciális és végső kedvezményezettek és a lakosság számára) terjesszék a programra, a kapcsolati partnerekre, az információs pontokra, eljárásokra és határozathozatali struktúrákra stb. vonatkozó általános információkat. A kommunikációhoz hozzátartoznak: Programnyitó rendezvények mindkét tagállamban; szórólap, sajtókonferencia, sajtóanyagok a program indulásáról (a programnak az EK által történő jóváhagyásához képest minél hamarabb). Folyamatos tájékoztatás, kommunikáció és bemutatkozás: Ebben a szakaszban rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt a program végrehajtásának aktuális helyzetéről és a sikeres projektek befejezéséről. Egyértelmű (homogén) tájékoztatást nyújtanak továbbá regionális (NUTS III) és helyi szinteken az igazgatási eljárásokról, a kiválasztás ismérveiről és az elbírálás mechanizmusáról. A projektgazdák, finanszírozó intézmények és szervezetek által szervezett rendszeres tájékoztató és kapcsolatépítő rendezvények alapvető fontosságúak ebben a szakaszban a közös programtervezési dokumentum végrehajtása érdekében. A kommunikációhoz hozzátartoznak: Brosúrák, tájékoztató rendezvények, a projektek tapasztalatainak kicserélésére szolgáló rendezvény, sajtóanyagok a végrehajtás menetéről. Eredmények bemutatása és áttekintés: A programtervezési időszak végén bemutatják a befejezett projekteket és áttekintik a létrehozott együttműködési projekteket. A kommunikációhoz hozzátartoznak: Brosúrák, záró rendezvények stb. A kommunikációs terv ellenőrzése és értékelése Az irányító hatóság / közös technikai titkárság a végrehajtási szabályok 3. cikkének megfelelően tájékoztatja a Közös Monitoring Bizottságot a végrehajtási és kommunikációs tervben elért eredményekről, az eddig elvégzett tájékoztató és népszerűsítő intézkedésekről és a felhasznált kommunikációs eszközökről. A tájékoztató és népszerűsítő intézkedéseket folyamatosan és utólag is értékelik az előre meghatározott indikátorok és értékelési kritériumok alapján. Az indikátorokat a kommunikációs tervben egyértelműen meghatározzák. A tervben ennek megfelelően szerepelnek a kimeneti indikátorok, eredmény-indikátorok és a hatás-indikátorok. 99

100 4.4 A projektek végrehajtása, pénzügyi eljárások és folyamatok Projektszintű végrehajtás A projektek végrehajtása a szerződéskötéstől a projekt lezárásáig, beleértve a jelentési kötelezettségeket és az ERFA támogatás kifizetését, a programra vonatkozó szabályoknak megfelelően történik. A vezető partner elv Az ERFA rendelet 20. cikke értelmében a vezető partner elv a programból finanszírozott valamennyi projekt alapvető követelménye. A projektet a vezető partner képviseli, aki az egyedüli közvetlen kapcsolatot jelenti a projekt és a program közös irányító szervei között. A vezető partner feladata, hogy a partneri megállapodás alapján jól működő konzorciumot hozzon létre, amely biztosítja a projekt megfelelő és stabil végrehajtását. Szerződéskötési eljárások A projekt az Közös Irányító Bizottság által történő hivatalos jóváhagyása alapján a KTT elkészíti (az KMB pedig jóváhagyja) a vezető partnerrel megkötendő támogatási szerződést. Jogilag az IH felelős a támogatási szerződések aláírásáért. A projekt jogilag kötelező erejű támogatási szerződésének megkötéséről a KTT jelentést készít a program monitoring rendszer számára. A nemzeti társfinanszírozás automatikusan biztosításra kerül a Közös Irányító Bizottság által jóváhagyott projektek részére. A nemzeti társfinanszírozási szerződéseket az ERFA-tól függetlenül köti meg az illetékes nemzeti hatóság, miután az ERFA támogatási szerződéseket és a projekt partnerek közötti partnerségi megállapodást aláírták. A nemzeti társfinanszírozásra vonatkozó támogatási szerződéseket projekt partneri szinten kötik meg. Projekt jelentések A projekt végrehajtási időszak alatt a helyzetjelentések és a fizetési kérelmek kapcsolódnak egymáshoz. A támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően kell őket benyújtani A kiadások hitelesítésére szolgáló ellenőrző rendszerek A 1080/2006/EK rendelet 16. cikke értelmében mindkét tagállam nemzeti szintű ellenőrző rendszert hoz létre a kiadások hitelesítésére. A program kijelölt ellenőrei Magyarországon a VÁTI Kht. (Békéscsaba, Mátészalka), Romániában a BRECO CBC regionális iroda (Nagyvárad, Temesvár, Szatmár, Arad) keretében végzik munkájukat. A végrehajtási rendelet 13. cikkének megfelelően a nemzeti szinten elvégzett hitelesítésnek ki kell terjednie a tevékenységek igazgatási, pénzügyi, technikai és fizikai vonatkozásaira. A nemzeti szintű ellenőrzésre alkalmazott szabályok egységes értelmezésének biztosítása érdekében ellenőrzési iránymutatásokat kell kidolgozni programszinten, beleértve a részletes ellenőrző listákat is. Az iránymutatásokat a vonatkozó EK és nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell kidolgozni, és azokat a program honlapján is elérhetővé kell tenni. A tagállamok által kialakítandó ellenőrző rendszerre vonatkozó további részleteket az irányító és ellenőrző rendszerek leírásában kell megadni a december 8-i 1828/2006 bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az irányító hatóságot, a KTT-t és az igazoló hatóságot rendszeresen tájékoztatni kell a két tagállam által létrehozott ellenőrző rendszer működéséről. 100

101 4.4.3 Az ERFA pénzügyi folyamatok és eljárások bemutatása projekt szinttől program szintig Az ERFA pénzügyi folyamatok szakaszait az alábbi folyamatábra mutatja be. A projektek pénzügyi folyamata (ERFA finanszírozás) Nemzeti jogszabályoknak megfeleloen a projekt partnerek összegyujtik az elso szintu ellenorzésre a vonatkozó dokumentumokat majd hitelesíttetik azokat költségeik igazolására. Partner Partner Partner A pénzügyi jelentések nemzeti szinten hitelesítésre kerültek Vezeto Partner (VP) Ellenorzi, a jelentések megfeleloségét Ellenorzo szervezetek (TÁ) A projektre vonatkozó közös pénzügyi tevékenységi jelentés/beszámoló és a fizetési kérelem KTT Jelentések ellenorzése Jóváhagyott pénzügyi jelentésekhez tartozó fizetési kérelmek továbbítása Pénzügyi Átutalási Egység ERFA támogatás átutalása a VP-nek Igazoló Hatóság Jóváhagyja a fizetési kérelmeket és továbbítja azokat a EB-hoz kifizetés céljából VP szétosztja az ERFA támogatásokat a projekt partnerek közt Kifizetési folyamat a) A felelős ellenőr ellenőrzi a kedvezményezett által benyújtott számlákat vagy azzal egyenértékű hiteles számviteli dokumentumokat, valamint a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások leszállításának megtörténtét, a jelentett kiadás jogosságát és a kiadás és a kapcsolódó (rész-) tevékenységek szabályosságát a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok szempontjából b) A kedvezményezettek által benyújtott hitelesített fizetési kérelmek átvételét követően a vezető partner elkészíti és benyújtja a projektszintű fizetési kérelmet a közös technikai titkársághoz. c) A fizetési kérelem és a kapcsolódó helyzetjelentés ellenőrzését követően a KTT a fizetési kérelmet továbbítja a pénzügyi átutalási egységhez (PÁE). A PÁE a VÁTI Kht. önálló, függetlenül működő részlege, amely az ERFA támogatások a végső kedvezményezettek részére történő kifizetésének technikai lebonyolítását végzi. A pénzügyi átutalási egység a fizetési igénylések bonyolítása során az 101

102 ERFA-támogatás átutalásával kapcsolatos fizetési kérelmeket a program monitoring rendszeren keresztül az igazoló hatósághoz (IgH) nyújtja be. Az IgH a fizetési kérelem jóváhagyását követően a program számláról a pénzügyi átutalási egység által vezetett bonyolítási számlára utalja át az ERFAtámogatást. A pénzügyi átutalási egység az igazoló hatóság jóváhagyását követően átutalja az ERFA-támogatást a vezető kedvezményezettek részére. A kifizetési eljárás bonyolítását a program monitoring és információs rendszere támogatja. A projektre vonatkozó fizetési kérelmeket és az eljárás egyes fázisait rögzítik a monitoring rendszerben, úgyhogy azok a későbbiekben visszakövethetők. d) A vezető partner átutalja az ERFA-támogatást a tevékenységben résztvevő kedvezményezettek részére Programszintű pénzügyi eljárások (ERFA), hitelesítési eljárás Az ERFA-támogatást az igazoló hatóság által nyitott és vezetett egységes számlára fizetik be. Az Európai Bizottság által teljesített kifizetés lehet előfinanszírozás, közbenső folyósítás és a végső egyenleg kiegyenlítése. Az irányító hatóság a hitelesített, a közös technikai titkárság által igazolt és nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű számviteli dokumentumokkal alátámasztott elszámolható költségek alapján készíti el a költségjelentést. A költségjelentés minden prioritási tengelyre külön tartalmazza a vezető kedvezményezettek, illetve a kedvezményezettek által a tevékenységek végrehajtása során kifizetett teljes elszámolható költséget és az ennek megfelelő állami hozzájárulást. Az igazoló hatóság az irányító hatóság által benyújtott költségjelentés alapján elkészíti a fizetési kérelmet és a költségigazolást, és azokat a hitelesített költségjelentéssel együtt nyújtja be az Európai Bizottsághoz. Az irányító hatóság az igazoló hatóság hitelesítő tevékenységének támogatására hitelesítő jelentési rendszert működtet. Az irányító hatóság a költségjelentés összeállítását megelőzően hitelesítő jelentést készít a költségjelentésben szereplő kiadásokkal kapcsolatban elvégzett eljárásokról és ellenőrzésekről. Az irányító hatóság a költségek hitelesítésére és igazolására vonatkozó megfelelő információk összegyűjtése céljából igazoló jelentés formájában információt kér a partner országtól. Az igazoló hatóság az igazoló tevékenység elősegítése érdekében rendszerellenőrzéseket és ún. tényfeltáró látogatásokat végez a program pénzügyi irányításában résztvevő közös irányítási szervezeteknél. 102

103 4.5 Monitoring és értékelés Monitoring Az 1083/2006 általános rendelet 66. cikkének (2) bekezdése értelmében az irányító hatóság és a Közös Monitoring Bizottság végzi a monitoring tevékenységet az operatív program stratégiai fejezetében meghatározott indikátorokra való hivatkozással. Az indikátorok rendszere Az indikátorok teljes jegyzékét a Végrehajtási kézikönyvban/pályázati kiírásban továbbfejlesztik. Az indikátorok teljes jegyzéke a belső programirányítást szolgálja, és nélkülözhetetlen alapot képez a jelentési és kommunikációs igényekhez annak érdekében, hogy a program eredményeit a programban résztvevő partnerek és a szélesebb közvélemény számára is láthatóvá tegyék. Az indikátorok teljes jegyzékében szereplő célokat adott esetben belső használatra előzetesen számszerűsíteni lehet. Az indikátorok teljes jegyzéke nem része az OP-nek. Az indikátorok lehetővé teszik a kiinduló helyzethez képest elért eredmények és a prioritások végrehajtásához kapcsolódó célok hatékonyságának mérését. A közös technikai titkárság folyamatosan ellenőrzi és felülvizsgálja ezeket az indikátorokat. A végrehajtásról szóló éves jelentés Az általános rendelet 67. cikkének megfelelően éves és záró végrehajtási jelentést kell készíteni. Az éves jelentést a közös technikai titkárság készíti el, az irányító hatóság hitelesíti és a Közös Monitoring Bizottság hagyja jóvá, mielőtt továbbküldenék a Bizottsághoz. Projektszintű monitoring A projekt monitoring célja a projekt eredményeinek nyomon követése a kiadások, erőforrás-kihasználás, a tevékenységek végrehajtása, az eredményesség és a kockázatkezelés szempontjából. A projekt monitoring tevékenysége feltételezi a rendszeres és folyamatos információgyűjtést, az adatok bevitelét a monitoring rendszerbe, a projektben meghatározott indikátorok értékének elemzését és a hatékony döntéshozatal érdekében a rendszer használatát. A közös technikai titkárság a projekt helyzetét és teljesítményét rendszeresen felülvizsgálhatja a projekt indikátorainak ellenőrzésével, és meghozhatja a projekt eredményességének biztosításához szükséges döntéseket. Program monitoring és információs rendszer Az irányító hatóság feladata, hogy megteremtse a végrehajtásra vonatkozó megbízható pénzügyi és statisztikai információk összegyűjtésére alkalmas rendszert, kialakítsa a monitoring indikátorokat és ezeket az adatokat a tagállamok és a Bizottság között létrejött megállapodásoknak megfelelően értékelje és továbbítsa olyan számítógépes rendszerek segítségével, amelyek lehetővé teszik a Bizottsággal folytatott adatkommunikációt. A program közös monitoring és információs rendszere a programszintű adatgyűjtést és monitoringot a programban résztvevő mindkét fél számára lehetővé tevő vezetői információs rendszeren alapul. A rendszer gyakorlati eszközt biztosít az illetékes szervek (Közös Monitoring Bizottság, irányító hatóság, nemzeti hatóság, igazoló hatóság, ellenőrzési hatóság, valamint a közös technikai titkárság, az információs pont és a pénzügyi átutalási egység) számára feladataik ellátásához, továbbá elősegíti a két résztvevő tagállam közötti kommunikációt és információáramlást. A rendszer a projekt ciklust és a program végrehajtását is támogatja. A program monitoring és információs rendszer fejlesztését és végrehajtását a TS keretből finanszírozzák. 103

104 Elektronikus adatcsere A Bizottság és a programot irányító intézmények közötti elektronikus adatcsere a végrehajtási szabályok 39. cikkében meghatározott követelmény. A program monitoring rendszerének létrehozását követően az Európai Bizottsággal egyeztetve döntenek az adatcsere leghatékonyabb módjáról. Az adatcserére szolgáló számítógépes rendszernek az operatív programmal kapcsolatos valamennyi adat cseréjét biztosítani kell. Az alkalmazott számítógépes rendszernek meg kell felelnie az elfogadott biztonsági szabványoknak; a rendszerben tárolt dokumentumoknak meg kell felelniük a nemzeti jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és a rendszernek utóellenőrzési célokra tökéletesen alkalmasnak kell lennie A program értékelése A program értékelésének célja, hogy javítsa a program támogatás-felhasználásának, stratégiájának és végrehajtásának minőségét, hatékonyságát és következetességét. A programot a programidőszakot megelőzően, a programidőszak alatt és azt követően is értékelni kell. Mindkét tagállam biztosítja az értékelések elvégzéséhez, a szükséges adatok előállításához, illetve összegyűjtéséhez és a monitoring rendszer által biztosított különféle információk felhasználásához szükséges erőforrásokat. Az értékelések eredményeit a program honlapján is közölni kell. A tagállamok az általános rendelkezések 48. cikkének megfelelően 2010 végén végzik el az operatív program monitoring tevékenységéhez kapcsolódó első értékelést, amikorra a projektek első köre várhatóan lezárult. Ha az eredmények 40%-os vagy azt meghaladó mértékű eltérést jeleznek a program dokumentumban és a végrehajtási kézikönyvben eredetileg megfogalmazott céloktól, az eredményeket megküldik a Közös Monitoring Bizottság és a Bizottság részére is. Ezt az értékelést független szakértővel kell elvégeztetni. A Bizottság a program lezárásának részeként utóértékelést végez a két tagállammal és az irányító hatósággal szoros együttműködésben. Az utólagos értékelést december 31-ig kell befejezni. Az értékeléseket a Bizottság által elvégzett utólagos értékelés kivételével a TS keretből finanszírozzák. 4.6 A program TS költségvetésére vonatkozó konkrét végrehajtási szabályok A technikai segítségnyújtásra a program végrehajtásában közreműködő közös struktúrák támogatása miatt van szükség. Figyelembe véve a programba bevont terület méretét és sokszínűségét, az ERFA a programra elkülönített keretének 6%-át használják fel a Technikai segítségnyújtás prioritási tengely finanszírozására. A társfinanszírozás aránya 50%. A két tagállam a nemzeti társfinanszírozási részt évente előre átutalja egy elkülönített bankszámlára. Az igazoló hatóság feladata a két tagállam által biztosított összegnek megfelelő bizottsági ERFA finanszírozási részt átutalni. A TS keretet továbbá a projekt-előkészítés szintjén a program végrehajtását javító és annak megfelelő voltát biztosító (pl. tematikus szemináriumok, tájékoztató és népszerűsítő intézkedések, értékelés), valamint a finanszírozott projektek általános minőségének javítását célzó feladatokra használják fel. 104

105 4.7 Utóellenőrzés A végrehajtási rendelet 16. cikke A műveletek ellenőrzése 1. (1) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkének (1) bekezdése b) pontjában említett ellenőrzéseket július 1-jétől kezdve 12 havonként egyszer kell elvégezni műveletek olyan módszerrel kiválasztott mintáján, amelyet e rendelet 17. cikknek megfelelően az ellenőrzési hatóság állapít meg vagy hagy jóvá. Az ellenőrzéseket a helyszínen végzik el a kedvezményezett birtokában lévő dokumentumok és nyilvántartások alapján. Az utóellenőrzés során a következő feltételek teljesülését vizsgálják meg: A tevékenység megfelel-e az operatív program számára megfogalmazott kiválasztási kritériumoknak, azt a jóváhagyó határozatnak megfelelően hajtották-e végre, illetve teljesíti-e a működésére és felhasználására vagy az elérendő céljára vonatkozó feltételeket. A jelentésekben szereplő kiadások egyeznek-e a kedvezményezett birtokában lévő számviteli nyilvántartásokkal és bizonylatokkal. A kedvezményezett által jelentett kiadások megfelelnek-e a közösségi és nemzeti szabályoknak. A kedvezményezett megkapta-e az állami támogatást. Ha az a lehetőség merül fel, hogy a feltárt hiányosságok magának a rendszernek a sajátosságaiból erednek, s így a program keretében más tevékenységeket is veszélyeztetnek, az ellenőrzési hatóság gondoskodik róla, hogy további vizsgálatokat végezzenek, beleértve szükség esetén a további utóellenőrzést a hiányosságok mértékének megállapítása érdekében. Az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges megelőző és javító intézkedéseket. Az ellenőrzésbe bevont műveletekkel kapcsolatos mintavétel módját a végrehajtási rendelet 17. cikkének megfelelően kell kiválasztani. A két tagállam képviselőiből álló ellenőri csoport a pontban leírtaknak megfelelően segíteni fogja az ellenőrzési hatóság munkáját. 105

106 4.8 Szabálytalanságok és a szabálytalanul kifizetett támogatások visszatérítése Meghatározás Általános rendelkezések 2. cikk szabálytalanság : a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági megvalósító cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatban két fő feladat van: az egyik a szabálytalanságok jelentése a Bizottság felé, a másik a szabálytalanul kifizetett összegek visszatéríttetése Jelentési kötelezettség A végrehajtási rendelet 28. cikke 1. Az 1083/2006/EK rendelet 70. cikke szerinti egyéb kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamoknak minden negyedév végét követő két hónapon belül jelentenek a Bizottságnak minden olyan szabálytalanságot, amely első közigazgatási vagy jogi ténymegállapítás tárgyát képezi. 4. Az európai területi együttműködés célkitűzésének hatálya alá tartozó operatív programokkal kapcsolatos szabálytalanságokat az a tagállam jelenti, amelyben a művelet végrehajtása során a kiadást a kedvezményezett fizeti. A tagállamnak egyidejűleg értesítenie kell az irányító hatóságot, a program igazoló hatóságát és az ellenőrző hatóságot. A tagállam negyedéves jelentésének egy példányát megküldi az IH részére. Az IH ezeket a jelentéseket nyilvántartásba veszi annak érdekében, hogy az EK-t tájékoztatni tudja a programszinten felmerült szabálytalanságokról Támogatások visszatérítése Az IH kizárólag a vele szerződéses viszonyban álló természetes vagy jogi személyek ellen indíthat behajtási eljárást A felelősség rendszere A tagállamok felelőssége a saját országuk területén működő partnerek által elkövetett hibákra és kiadási szabálytalanságokra korlátozódik. A program végrehajtási szakaszában a felelősségnek kétféle esete merülhet fel: 1. Az IH és a VP közötti szerződéses felelősség (ezzel párhuzamosan szerződéses felelősség áll fenn a VP és a PP között is) 2. Az EK és az érintett tagállam közötti jogi felelősség A TS projektekkel kapcsolatos szabálytalanságok A TS keret kedvezményezettjei is elkövethetnek szabálytalanságokat. Abban az esetben, ha bármely ellenőrző vagy utóellenőrző tevékenység során valamely TS projekttel kapcsolatos szabálytalanságot tárnak fel, a vezetőség érintett részének az igazoló hatóság részére vissza kell fizetnie a szabálytalanul kifizetett összeget. 106

107 4.8.6 A rendszer belső sajátosságaiból eredő hibák A rendszer működése során olyan hiányosságok is felmerülhetnek, amelyek a szabálytalanságok feltárását lehetetlenné teszi, vagy saját maguk vezetnek szabálytalansághoz. (Például a pályázati kiírás tartalmaz szabálytalanságra utaló hibát.) Abban az esetben, ha ilyen jellegű hiányosságra derül fény, az IH/IgH a teljes dokumentációt beterjeszti a MR (KMB) felé a probléma megoldására irányuló javaslattal kiegészítve. A MR (KMB) dönthet a probléma megoldását célzó lehetőségekről. 107

108 V. A programmal kapcsolatos pénzügyi rendelkezések Az alábbi táblázatok a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program pénzügyi terveit mutatják be. 1. táblázat. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a program pénzügyi tervében szereplő éves kötelezettségvállalása (EUR) Strukturális Alapok finanszírozás - ERFA (EUR) Összesen táblázat. Az operatív program pénzügyi terve (EUR) 1. prioritási tengely Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 2. prioritási tengely A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 3. prioritási tengely Közösségi finanszírozás (a) Nemzeti állami finanszírozás (b) Nemzeti magánfinanszírozás (c) Összes finanszírozás (d) = (a)+(b)+ (c) Társfinanszírozás aránya (%) (e)=(a)/(d) EFB Hozzájá - rulások Más finanszí rozás Technikai segítségnyújtás Összesen A prioritási tengelyekhez tartozó társfinanszírozási arányt a közpénzek alapján számítják. 108

109 A költségek tájékoztató jellegű kategóriánkénti bontása Dimenzió kódok (összeg euróban) 1. dimenzió 1. dimenzió Prioritási téma Prioritási téma folyt. Kód Összeg Kód Összeg Összesen: (összeg euróban) (összeg euróban) 2. dimenzió 3. dimenzió Finanszírozási forma Terület Kód Összeg Kód Összeg Összesen Összesen MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET. A partnerségi rendezvények dátuma és helye 2. MELLÉKLET. Táblázatok, alapindikátorok 3. MELLÉKLET: Térképek 4. MELLÉKLET. Megyeszékhelyek 5. MELLÉKLET. Eurorégiók 109

110 6. MELLÉKLET. Összefüggések a időszakra vonatkozó magyarországi ágazati operatív programokkal 7. MELLÉKLET. Összefüggések a időszakra vonatkozó romániai ágazati operatív programokkal 8. MELLÉKLET. PHARE-CBC támogatással finanszírozott projektek 9. MELLÉKLET. Előzetes értékelési jelentés 110

111 1. MELLÉKLET. A partnerségi rendezvények dátuma és helye Dátum Hely Rendezvény Munkacsoport ülések április 11. Békéscsaba, Magyarország 1. munkacsoport ülés június 20. Temesvár, Románia szeptember 4. Nyíregyháza, Magyarország 2. munkacsoport ülés 3. munkacsoport ülés november 21. Szatmár, Románia január Hajdúszoboszló, Magyarország 4. munkacsoport ülés 5. munkacsoport ülés Egyéb rendezvények május Magyarország, Románia Elbeszélgetések és kérdőívek kitöltése magyar és román érintettek június 19. Makó, Magyarország Magyar-román értekezlet a regionális (NUTS III) érintettek részére július 24. Nagyvárad, Románia Magyarország Románia szakmai értekezlet a végrehajtási eljárásról augusztus Budapest, Debrecen Szakértői egyeztetések közlekedési és természetvédelmi kérdésekben szeptember 15. Bukarest, Románia Ágazati egyeztetés a román oldalon az ágazati és regionális programok irányító hatóságaival Pénzügyminisztérium Európai finanszírozást koordináló osztály szeptember szeptember október október 4. Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmár Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Közlekedési, Építési és Idegenforgalmi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Munka- és Családügyi Minisztérium Belügy- és Közigazgatási Minisztérium Európai Integrációs Minisztérium Regionális Fejlesztési Osztály Egészségügyi Minisztérium Regionális (NUTS III) műhely a romániai érintettek számára október 5. Budapest, Magyarország Magyarország Románia szakmai értekezlet a végrehajtási eljárásról október Budapest, Bukarest Ágazati egyeztetés a magyar oldalon az alábbi intézményekkel: Magyarországon: Miniszterelnöki Hivatal Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Idegenforgalmi Hivatal 111

112 Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Külügyminisztérium Magyar Államvasutak 112

113 2. MELLÉKLET. Táblázatok, alapindikátorok 3. táblázat. Terület és lakosság Alapadatok Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8-1,3 Hajdú-Bihar ,9-1,8 Békés ,5-6,4 Csongrád ,8 A program teljes magyarországi területe ,1-3,1 Szatmár ,6-1,9 Bihar ,2-1,0 Arad ,0-4,0 Temes ,9-2,0 A program teljes romániai területe ,3-1,2 A program teljes területe ,19-2,1 Magyarország ,7 Románia ,13 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálási adatok; Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium, Románia (2007) 4. táblázat. Térség Alapterület (km 2 ) Lakosság (fő) Nemzetiségi összetétel Népsűrűség (fő/km 2 ) Migrációs szaporulat/csö kkenés (1000 lakosra) Természetes szaporulat /csökkenés (1000 lakosra) Szlovák Szerb Német Térség Magyar Román Cigány Szabolcs-Szatmár-Bereg 96,35% 0,04% 4,57% 0,06% 0,00% 0,18% Hajdú-Bihar 95,35% 0,18% 2,12% 0,02% 0,01% 0,16% Békés 94,83% 1,34% 1,40% 2,58% 0,15% 0,55% Csongrád 93,98% 0,21% 0,73% 0,19% 0,27% 0,35% A program teljes magyarországi területe 95,24% 0,38% 2,40% 0,59% 0,09% 0,29% Szatmár 35,2% 58,1% 3,7% n.a. n.a. 1,8% Bihar 26,1% 67,8% 5,0% 1,2% n.a. 0,2% Arad 10,7% 82,6% 3,2% 1,2% 0,3% 1,1% Temes 7,6% 83,4% 2,4% 0,3% 2,0% 2,0% A program teljes romániai területe 18,4% 74,9% 3,7% 0,7% 0,7% 1,3% A program teljes területe 56,34% 38,78% 3,07% 0,59% n.a. 0,55% Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálási adatok; Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium, Románia (2007) 5. táblázat. Települések népesség szerinti megoszlása Térség fő fő fő lakos felett Szabolcs-Szatmár-Bereg 15,3% 51,9% 32,3% 0,4% Hajdú-Bihar 6,1% 41,5% 51,2% 1,2% 113

114 Békés 6,7% 38,7% 53,3% 1,3% Csongrád 3,3% 38,3% 56,7% 1,7% A program teljes magyarországi területe 10,8% 44,%7 43,6% 0,9% Szatmár 0,0% 13,3% 85,0% 1,7% Bihar 0,0% 10,5% 88,4% 1,1% Arad 1,3% 26,7% 70,7% 1,3% Temes 3,7% 19,5% 75,6% 1,2% A program teljes romániai területe 1,3% 17,3% 80,1% 1,3% A program teljes területe 6,7% 34,2% 58,1% 1,0% Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia) táblázat. Urbanizáció Térség Városok aránya Városi lakosság aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg 8,73% 47,57% Hajdú-Bihar 24,39% 77,61% Békés 22,67% 69,33% Csongrád 13,33% 71,89% A program teljes magyarországi területe 14,57% 65,72% Szatmár 8,33% 46,20% Bihar 10,53% 50,40% Arad 13,33% 55,60% Temes 12,20% 63,30% A program teljes romániai területe 11,22% 54,50% A program teljes területe 13,19% 60,12% Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia)

115 7. táblázat. Gazdaság Egy főre jutó GDP Térség Egy főre jutó GDP, PPS (2002) Egy főre jutó GDP (PPS), az EU-25 átlagához viszonyítva (%) Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9% Hajdú-Bihar ,7% Békés ,7% Csongrád ,1% A program teljes magyarországi területe ,7% Magyarország ,6% Szatmár ,8% Bihar ,7% Arad ,3% Temes ,6% A program teljes romániai területe ,0% Románia ,5% EU % Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal, táblázat. Az egyes ágazatok által hozzáadott bruttó érték, 2003 (jelen alapárakon) Térség mezőgazdaság, % ipar, % szolgáltatások, % Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,62 28,31 65,07 Hajdú-Bihar 6,31 33,3 60,39 Békés 8,98 26,81 64,21 Csongrád 6,24 27,19 66,57 A program teljes magyarországi területe 6,86 29,35 63,79 Nyugati régió 15,2 33,6 51,2 Északnyugati régió 15,3 32,8 51,9 Magyarország 3,29 30,39 66,31 Románia 13 30,90 46,40 EU 25 2,94 27,6 69,46 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia)

116 9. táblázat. Egy főre jutó közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) (EUR) Térség Változás Szabolcs-Szatmár-Bereg 458,6 649,0 41,5% Hajdú-Bihar 1652,6 1603,6-2,9% Békés 646,3 670,9 3,8% Csongrád 727,5 815,3 12,1% A program teljes magyarországi területe 871,3 959,4 10,1% Szatmár 6,60 13,82 109,4% Bihar 9,54 19,31 102,4% Arad 31,17 50,87 63,2% Temes 63,95 26,54-58,5% A program teljes romániai területe 32,25 29,63 91,87% A program teljes területe 451,78 494, % Magyarország 3362,2 3856,6 114,7% Románia 52,49 105,35 200,7% Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Cégnyilvántartó Hivatal (Románia) táblázat. Foglalkoztatás és munkanélküliség Aktivitás, foglalkoztatottság és munkanélküliség Aktív lakosság aránya év között (%) Foglalkoztatottak aránya év között (%) Munkanélküliek aránya év között (%) Térség Szabolcs-Szatmár-Bereg 55,1 47,6 13,7 Hajdú-Bihar 58,2 52,8 9,3 Békés 55,1 50,7 7,8 Csongrád 61,2 57,6 5,9 A program teljes magyarországi területe 57,4 52,2 9,2 Szatmár 65,1 62,9 3,4 Bihar 78,8 76,7 2,7 Arad 72,1 69,5 3,6 Temes 74,9 73,2 2,3 A program teljes romániai területe 72,7 70,6 3 A program teljes területe 48,0 45,6 4,6 Magyarország 62,0 57,3 7,5 Románia 62,4 57,7 5,9 EU ,1 64,3 8,2 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia) táblázat. Férfi / női alkalmazottak átlagos nettó havi keresete (euró)* Térség Férfi Nő 116

117 Fizikai dolgozók Nem fizikai Nem fizikai dolgozók Fizikai dolgozók dolgozók Szabolcs-Szatmár-Bereg 291,2 516,8 250,5 420,0 Hajdú-Bihar 299,0 561,1 250,0 434,0 Békés 299,9 509,0 251,6 423,9 Csongrád 316,0 546,8 266,3 431,5 A program teljes magyarországi 254,6 területe 301,5 533,4 427,3 Térség Fizikai dolgozók (férfi + nő) Nem fizikai dolgozók (férfi + nő) Szatmár 173,3 255,3 Bihar 150,7 232,1 Arad 180,5 255,8 Temes 188,2 284,8 A program teljes romániai területe 173,2 257,0 A program teljes területe 243,1 405,9 Magyarország 326,9 651,0 275,0 472,4 Románia 320,4 273,8 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia) 2005 * átlagos éves valutaárfolyam 2005-ben: HUF/EUR(ECU): 248,05, RON/EUR: 3,6234 Források: Magyar Nemzeti Bank, Banca Nationala Romania 117

118 12. táblázat. Regisztrált munkanélküliek száma Foglalkoztatási szerkezet Munkanélküliek aránya 180 napnál régebben munkanélküli Férfiak Nők Nem fizikai dolgozók Regisztrált munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános iskolai osztály 10 Egyetem, Középiskola főiskola Térség Fizikai dolgozók Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9 57,8 42,2 86,8 13,2 50,1% 47,5% 2,5% Hajdú-Bihar ,6 52,1 47,9 85,6 14,4 47,5% 48,9% 3,6% Békés ,7 55,5 44,5 84,3 15,7 38,6% 58,3% 3,0% Csongrád ,1 47,7 52,3 75,5 24,5 31,6% 61,6% 6,8% A program teljes magyarországi ,7 54,2 45,8 84,2 15,8 44,3% 52,1% 3,6% területe Szatmár 6 222* - 55,7* 44,3* - 80,1% 16,3% 3,5% Bihar ,4 39, ,9% 14,7% 7,3% Arad ,5 57,8 42, ,6% 17,1% 5,3% Temes ,4 49,6-71,8% 20,4% 7,8% A program teljes romániai területe ,0 42, ,9% 17,1% 6% A program teljes területe ,6% 34,6% 4,8% Magyarország ,0 52,3 47,7 82,6 17,4 42,7% 53,1% 4,1% Románia ,85 56,72 43, ,69 29,22 7,09 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia) 2004 és román megyei statisztikák, Nincs rendelkezésre álló adat * évi adatok 10 Szakképző intézményi évfolyamot is beleszámítva 118

119 13. táblázat. Foglalkoztatás gazdasági ágak szerint Mezőgazdaságban Iparban Szolgáltatási ágazatban Térség foglalkoztatottak (%) foglalkoztatottak (%) foglalkoztatottak (%) Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,79 31,09 65,12 Hajdú-Bihar 6,78 31,24 61,98 Békés 8,34 33,37 58,29 Csongrád 5,55 31,13 63,32 A program teljes magyarországi területe 6,12 31,71 62,18 Szatmár 45,5 29,5 25,0 Bihar 37,7 30,6 31,7 Arad 25,5 34,9 39,6 Temes 24,9 34,5 40,6 A program teljes romániai területe 32,2 32,6 35,2 Magyarország* 5,0 32,4 62,6 Románia* 32,7 30,8 36,5 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet, Románia (2007) 14. táblázat. Egészségügy Külföldi fekvőbetegek földrajzi megoszlása 2003-ban Térség Összes beteg Külföldi betegek Külföldi betegek aránya (%) Szabolcs-Szatmár-Bereg ,08 Hajdú-Bihar ,88 Békés ,40 Csongrád ,20 Magyarország ,70 Források: A határon átnyúló egészségügyi ellátás és együttműködés (betegmobilitás) alakulása; Országos Egészségbiztosítási Alap, Magyarország,

120 15. táblázat. Állampolgárság Külföldi fekvőbetegek állampolgárság szerinti megoszlása Esetek száma Az összes külföldi beteghez viszonyított aránya Változás Eset % Német ,50 8, ,66 Román ,14 42, ,64 Szerb ,96 6, ,18 Ukrán ,15 14, ,8 Egyéb ,25 28, ,81 Összesen ,5 Források: A határon átnyúló egészségügyi ellátás és együttműködés (betegmobilitás) alakulása; Országos Egészségbiztosítási Alap, Magyarország, táblázat Infrastruktúra Közművek Térség Vezetékes vízellátás (%) Csatornahálózat (%) Szabolcs-Szatmár-Bereg 91,5 44,0 Hajdú-Bihar 94,0 45,4 Békés 90,1 40,6 Csongrád 89,6 50,0 A program teljes magyarországi területe 91,3 45,0 Szatmár 44,01 39,36 Bihar 47,55 40,06 Arad 51,13 36,61 Temes 63,59 54,95 A program teljes romániai területe 51,57 42,74 A program teljes területe 71,4 43,9 Magyarország 93,7 62,2 Románia 48,71 44,64 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia)

121 17. táblázat. Iskolázottság A lakosság iskolázottsági szintje Nem végezte el az általános iskola első osztályát (10 év feletti népesség %-a) Csak általános iskolai végzettsége van (15 év feletti népesség %-a) Csak középiskolai végzettsége van (18 év feletti népesség %-a) Egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezik (25 év feletti népesség %- a) Térség Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,2 10,5 80,0 8,3 Hajdú-Bihar 0,5 11,9 76,8 10,8 Békés 0,6 13,3 78,0 8,1 Csongrád 0,4 13,2 73,9 12,5 A program teljes magyarországi területe 0,7 12,3 77,1 9,9 Szatmár 5,8 13,6 73,7 6,9 Bihar 6,1 14,4 69,5 10,1 Arad 5,3 16,0 70,1 8,7 Temes 4,5 11,2 72,0 12,3 A program teljes romániai területe 5,41 13,8 71,3 9,5 A program teljes területe 3,1 13,1 74,2 9,7 Magyarország 0,7 12,3 74,4 12,6 Románia 5,6 14,9 69,2 10,3 Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, Országos Statisztikai Intézet évi népszámlálás (Románia) 18. táblázat. Kutatás és fejlesztés Tudósok és mérnökök aránya az országos értékhez képest A lakosság aránya Tőkeberuházások aránya az Térség országos értékhez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,00% 0,56% 5,8% Hajdú-Bihar 6,48% 6,99% 5,4% Békés 0,64% 0,90% 3,9% Csongrád 6,91% 2,70% 4,2% A program teljes magyarországi területe 16,03% 11,16% 19,3% Szatmár 0,16% 0,33% 1,7% Bihar 0,17% 0,13% 2,8% Arad 0,87% 0,22% 2,1% Temes 4,36% 2,84% 3,1% A program teljes romániai területe 5,56% 3,53% 9,7% Források: Magyar Központi Statisztikai Hivatal; Országos Statisztikai Intézet (Románia)

122 Idegenforgalom 19. táblázat. A legnagyobb arányban Magyarországra látogató külföldi turisták jellemzői Egy napra érkezők (ezer fő) Töb b napr a érke zők (eze r fő) Összes látogató (ezer fő) Magyarors zágon töltött napok száma (ezer nap) Telj es költ és (mil lió Ft) Egy főre és egy napra jutó költés (Ft) Átut azó Bevás árlás Motiváció Üzleti turizmus Szabadidő s turizmus Egy éb Rom án (legmaga sabb) (legmaga sabb) (legmagas abb) (legalacso nyabb) 52,9 % 23,1 % 1,9 % (legalacso nyabb) 18,2 % (legalacso nyabb) 3,9 % Szlo vák ,1 % 27,2 % 3,4 % 36,8 % 14, 4 % Oszt rák ,5 % 29,0% 3,7 % 44,8 % 5,0 % Ném et ,5 % 1,3 % 8,4 % 53,5 % 1,9 % Forrás: Magyar Központi Statisztikai Hivatal,

123 20. táblázat. Romániába érkező turisták száma, ebből magyar május június július augusztus szeptember október november december január február március április május Összesen Magyar (28,24%) (25,09%) (23,14%) (20,55%) (22,3%) (24,3%) (27,22%) (24,15%) (24,68%) (24,65%) (27,91%) (25,23%) (24,12%) Forrás: Havi statisztikai értesítő, május 123

124 27. táblázat. Magánszállások az észak-alföldi és dél-alföldi régiókban Ágyszám a magán Vendégek száma a szálláshelyeken magán (az országos értékhez szálláshelyeken (1000 viszonyított arány - fő) %) (az országos értékhez viszonyított arány - Vendégéjszakák száma a magán szálláshelyeken (1000) (az országos értékhez viszonyított arány - %) %) Dél-alföldi Régió (2,4%) 29 (4,3%) 121 (3,9%) Észak-alföldi Régió (7,5%) 79 (11,6%) 326 (10,5%) Magyarország (100%) 680 (100%) (100%) Forrás: Magyar Központi Statisztikai Hivatal, táblázat. Belföldi és külföldi turisták aránya az észak-alföldi és dél-alföldi régiókban Vendégéjszakák ebből külföldi ebből belföldi száma a kereskedelmi szálláshelyeken (1000) Dél-alföldi Régió (5,4%) 257 (25%) 771 (75%) Észak-alföldi Régió (9%) 576 (34%) (66%) Magyarország (100%) (55,6) (44,4%) Forrás: Magyar Központi Statisztikai Hivatal, táblázat. Idegenforgalmi kapacitás és szolgáltatások a romániai programterületen Látogatók Legalább egy Szálláshelyek száma (ezer éjszakát elöltők (az országos fő) (ezer fő) Terület értékhez (az országos (az országos aránya viszonyított értékhez értékhez arány viszonyított viszonyított arány arány Térség Lakosság aránya Szatmár (0,7%)* 61,3 (1,2%) 97,0 (0,5%) 1,9% 1,7% Bihar (3,8%)* 216,6 (4,3%) 1178,3 (6,6%) 3,2% 2,8% Arad (1,7%) 151,0 (3,0%) 302,0 (1,7%) 3,3% 2,1% Temes (1,9%) 190,0 (3,8%) 514,0 (2,9%) 3,6% 3,1% A program teljes területe (8,1%) 618,9 (13,6%) 2100,5(11,8%) 11,9% 9,7% Románia ,0 % 100% Forrás: Román Statisztikai Intézet, 2004 *) Bihar és Szatmár megyékre a statisztikai adatok éviek 124

125 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program MELLÉKLET. Térképek 1 térkép. A terület domborzati térképe Jelmagyarázat: Országos/európai utak Folyó- és állóvizek Megyehatár Románia felől Magyarországra folyó, a határon áthaladó folyók (észak-déli irányban) Túr Szamos Kraszna Berettyó Körösök (Sebes-, Fekete-, Fehér-) Maros A magyar oldalon az Alföld, a román oldalon pedig a Román Nyugati-alföld, a Nyugati-hegység és a Nyugati-Kárpátok találhatók. 125

126 2. sz. térkép Közlekedési útvonalak a programba bevont területen Megyeszékhely Repülőtér Határátkelő Közúti Vasúti Közúti és vasúti Autópálya Főútvonal Fő vasútvonal Nagyobb folyó Megyehatár Régióhatár Nemzeti Park 126

127 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Forrás: Megakom Consulting 127

128 4. MELLÉKLET. Megyeszékhelyek Szatmár Szatmár városa Románia észak-nyugati részén található, a megye közigazgatási központja, és egyben legfontosabb városa, lakossága körülbelül fő (2002-es adat). Különleges stratégiai jelentőségét az adja, hogy földrajzi helyzete igen kedvező, mivel három ország (Magyarország, Románia és Ukrajna) találkozásánál fekszik. Szatmár jellegzetes határmenti vegyes lakosságú város: lakosainak 55 %-a román, 40%-a magyar, 2,8%-a német. A város jelentős társadalmi és kulturális fejlődésen megy keresztül, amelyet az egyre növekvő beruházások és ingatlanárak mellett az oktatási rendszer fejlődése is bizonyít. Szatmár a megye oktatási és kulturális központja, fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. Szatmár dinamikusan fejlődő város, amelynek ipara egyre inkább bekapcsolódik a globális gazdaságba: fejlett és folyamatosan bővülő üzleti környezettel rendelkezik, egyre nő a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások és az itt megtelepedett multinacionális vállalatok száma. A város területén működő mintegy 6000 vállalkozás közül körülbelül 1000 van külföldi tulajdonban. A Szatmár megyében végrehajtott beruházások 71%-a Szatmár városába koncentrálódik. A legtöbb tőkét a gépiparba és a könnyűiparba invesztálják (a teljes befektetések körülbelül 50%-a). A programba bevont területen található többi román megyeszékhellyel összehasonlítva Szatmár kevésbé erős a szabadidős illetve a bevásárló turizmus területén. Nagyvárad Nagyvárad mindössze 10 km-re fekszik Borstól, az ország legfontosabb nyugati határátkelőjétől. Nagyvárad Bihar megye fővárosa, lakossága fő (2002-es adat). A település nagyobbik része a Sebes-Körös árterének síkságán és teraszos lejtőin található. Nagyvárad fontos kulturális központ, és Románia egyik fő oktatási központja. A városban található a Nagyváradi Egyetem, az ország egyik legnagyobb és legmodernebb egyeteme: 15 karral, 3 főiskolai karral és 2 kutatóközponttal (geotermikus vizek és gyógyászati) rendelkezik, és több mint hallgató látogatja. Nagyvárad Románia egyik leggyorsabban fejlődő városa. Az itt élő jelentős fogyasztói körnek köszönhetően Nagyvárad gazdasága, elsősorban a szolgáltatási ágazat jelentősen fellendült. Nagyváradon nem sokkal ezelőtt több mint bejegyzett vállalkozást tartottak nyilván, miközben az egész Bihar megyében bejegyzett vállalkozások száma összesen A megye teljes ipari termelésének körülbelül 63%-át a város adja, ebben jelentős részt képviselnek a hagyományos iparágak, többek között a könnyűipar (készruha, lábbeli, bőr- és textilipar), az élelmiszeripar, a vegyipar, a gépipar, a színesfém-, a vas- és acélipar, valamint a bútoripar. Nagyvárad hőforrásairól is híres. A város gazdag történelmi hagyatéka, építészete és gyógyhatású hévizei (köztük Félixfürdő és Püspökfürdő) kedveznek az idegenforgalom fejlődésének és a szabadidős turizmusnak. Arad Arad városa a legfontosabb transzeurópai közúti és vasúti közlekedési csomópont Nyugat-Romániában, amely része a Nyugat-Európát a délkelet-európai országokkal összekötő negyedik össz-európai 128

129 folyosónak. A Maros folyó kelet-nyugati irányban szeli át a várost. A lakosság létszáma fő (2002-es adat). Arad szintén fontos kulturális központ, amelyben több nemzetiség és több vallás él egymás mellett: lakosságát románok, magyarok, németek, zsidók és szerbek alkotják. Arad valódi szabadtéri múzeumot kínál az idelátogatók számára a és 20. századi építészet alkotásaiból, műalkotásokból és műemlékekből, de gazdag a kínálat színházi előadásokból, filharmonikus zenei hangversenyekből, képzőművészeti és történelmi kiállításokból, fesztiválokból és egyéb ünnepi alkalmakból is. A város fontos oktatási központ is: két nagy egyetem az Aurel Vlaicu Egyetem és a Nyugat-Romániai Vasile Goldis Egyetem is itt található, több mint hallgatóval. A város közelsége a fő kereskedelmi útvonalakhoz és az országhatárhoz kedvez a gazdasági fejlődésnek. A legfontosabb iparágak a személyszállító- és tehervagongyártás, a ruházati- és textilipar, az élelmiszeripar, a bútorok és lakberendezési kiegészítők gyártása, a gépjármű alkatrészgyártás, az elektronikus alkatrészgyártás és a cipőipar. Fontos megjegyezni, hogy fejlett üzleti infrastruktúra áll rendelkezésre a Kürtös-Arad vámszabad területen és az ipari parkokban. A közepes méretű személy- és teherszállítógépek fogadására alkalmas nemzetközi repülőtér a városközponttól 4 km távolságra található. A repülőtéren áruforgalmi terminál is található, amely kiegészítő létesítményeivel együtt kedvező feltételeket biztosít a nemzetközi árufuvarozáshoz. Temesvár Temesvár Románia nyugati részén található, három ország (Magyarország, Románia és Szerbia) találkozásánál. Lakossága fő (2002-es adat). A város több népcsoport, nyelv, szokás és kultúra találkozási pontja. Temesvár a nyugati fejlesztési régió központja, és Temes megye székhelye. A várost Románia második legnagyobb repülőtere, a Traian Vuia nemzetközi repülőtér szolgálja ki, amely a második legnagyobb román légitársaság, a több fontos európai és belföldi várossal összeköttetést biztosító Carpatair központja. Temesvár egyúttal fontos vasúti központ, vasút köti össze valamennyi román nagyvárossal és a közelebbi kisebb városokkal is. Temesvár jelentős kulturális központja Romániának, ahol erősek a kulturális hagyományok, változatos a kulturális örökség és a kulturális szolgáltatások kínálata. Temesvár a régió és Temes megye oktatási központja, magasan fejlett és sokrétű iskolahálózattal rendelkezik. Az egyetemi szintű oktatást 7 intézmény (4 állami és 3 magánintézmény) képviseli köztük a Temesvári Nyugati Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem amelyben 33 kar kínál magas szintű oktatást számos területen: a városban több nagy hagyománnyal és magasan képzett szakember gárdával rendelkező kutatóközpont is található. Temesvár a városban működő állami intézmények és magáncégek magas szintű humán erőforrásai, szakértelme és hatékonysága révén fejlett iparral rendelkezik. A Temesvári Tudományos és Technológiai Park kiváló példája az állam és a magánszféra együttműködésének, hiszen a projektet a Temes megyei és a temesvári önkormányzatok közreműködésével hajtják végre. Temesvár fő iparágai: gépipar, az elektronikai- és könnyűipar (élelmiszer-, textil- és cipőipar), valamint az IT ágazat. Temesvár fontos belföldi és nemzetközi idegenforgalmi célpont. A városban számos műemlék hívja fel a figyelmet a történelem fontos eseményeire, és nagy számban találhatók műemlékek, valamint eredeti néprajzi és népművészeti alkotások. A terület idegenforgalmi lehetőségeit rendkívül kedvező feltételek jellemzik: téli és nyári sportok, rövid és hosszú távú üdülés, gyermek és ifjúsági táborok, gyógyfürdőkúrák, stb. 129

130 A programba bevont terület magyar oldalán található megyeszékhelyek: Nyíregyháza Nyíregyháza Magyarország 7. legnagyobb városa, több mint lakossal óta megyeszékhely, és egyben a megye gazdasági és kulturális központja. Kedvező földrajzi adottságainál fogva hidat képez Kelet és Nyugat között, három ország (Románia, Ukrajna és Szlovákia) szárazföldi határa közelében. Az utóbbi időben az észak-alföldi régió egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontjává fejlődött. Nyíregyháza-Sóstón több idegenforgalmi látványosság is található, többek között az Állatkert, (amely a Budapesti Állatkertet leszámítva a leglátogatottabb magyarországi állatkert), a Sóstói Termálfürdő, az Aquarius Élményfürdő és a Skanzen. Nyíregyháza gazdasági fejlődéséhez nagyban hozzájárult az Ipari Park, azaz a Login Park megalapítása ben, amely lehetőséget kínál telephelyek alapítására a feldolgozóipar, a logisztika, az elektronika és a magasan fejlett egyéb technológiák terén tevékenykedő vállalkozások számára. Az M3-as autópálya 2007-ben éri el a várost, ami valószínűleg tovább növeli a lehetőségeket a logisztika terén és a beruházási kedvet a városban. A Nyíregyházi Főiskola 5 karával fontos szerepet tölt be a régió felsőoktatásában, infrastruktúrája jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Debrecen Debrecen Budapest után Magyarország legnagyobb városa. Az észak-alföldi régió regionális központja és Hajdú-Bihar megye székhelye. A várost Budapesttel összekötő közlekedési útvonalak rossz minősége és Magyarország közlekedési hálózatának erősen központosított jellege miatt Debrecen mindezidáig közlekedésileg viszonylag elszigetelt volt az országon belül. Ez hátráltatta a város idegenforgalmi és gazdasági potenciáljának kibontakozását. Az M30 autópálya újonnan épült szakaszai jelentősen lerövidítették az utazási időt Budapest és Debrecen között. Az autópálya építését 2006 végén fejezték be. A Debreceni Repülőteret (Magyarország második legnagyobb repülőterét) nemrégiben újították fel és bővítették ki a nemzetközi légi forgalom számára. Iparszerkezetében jelentős részt képvisel az élelmiszer- és a könnyűipar. A város vezetése az elmúlt évek során jelentős fejlesztéseket hajtott végre a lakosság életkörülményeiben, valamint a szabadidő és a kultúra területén. Jelentős szabadidős- és sportcsarnokokat, továbbá konferenciatermeket építettek, amelyek kiváló lehetőségeket biztosítanak nemzetközi-, kulturális- és sportrendezvények szervezésére. A hagyományos kulturális idegenforgalom mellett a rendezvényturizmus is egyre nagyobb szerepet játszik. A városban található Debreceni Tudományegyetem főépülete sokak által megcsodált építészeti alkotás. A számos tanszékkel rendelkező egyetem Magyarország egyik jelentő kutató létesítménye is. A Debreceni Tudományegyetem orvosi kara, a gyógyszergyár és a város hévíz potenciálja képezi az egészségügyi ágazat alapját, amely az elmúlt időszakban jelentős fejlődésnek indult. Békéscsaba Békéscsaba Békés megye székhelye, Magyarország délkeleti részén található. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a városban ember élt; a magyarok mellett a lakosság 6%-a szlovák nemzetiségű. Békéscsaba a szocializmus idején (1950) vált Békés megye székhelyévé és egyben a magyar élelmiszeripar egyik legfontosabb központjává. Az 1990-es rendszerváltást követően az ipar válságba került, sokan váltak munkanélkülivé. Úgy tűnik, hogy a város mostanra túljutott a válságon, Békéscsaba ismét fejlődésnek indult. 130

131 A legközelebbi (M5) autópálya Békéscsabától viszonylag messze található. A városon áthaladó 44. számú másodrendű főútvonal Románia illetve Budapest felől biztosítja a város megközelíthetőségét. A Békéscsabán áthaladó másik másodrendű főútvonal a Szegedet Debrecennel összekötő 47. számú út. A békéscsabai vasútállomás a dél-alföldi régió egyik legnagyobb, meghatározó jelentőségű vasúti csomópontja. A vasútállomás a Budapest és Lökösháza (magyar-román határ) közötti villamosított, nemzetközi távolsági vasútvonal mentén fekszik. Békéscsaba külterületén repülőtér is található. A repülőtér egyelőre nem bonyolít menetrendszerű személyforgalmat. A Békéscsaba és Budapest közötti repülési idő 5 tonnás repülőgéppel 1 óra. Szeged Szeged Magyarország negyedik legnagyobb városa, a dél-alföldi régió regionális központja, és Csongrád megye székhelye. Szeged Magyarország déli határa közelében, a Maros folyó torkolatától délre, a Tisza két partján terül el. A várost több mint ember lakja; 93,5% magyar, 0,7% roma, 0,5% német, 0,2% szerb, 0,2% román, 0,1% horvát, 0,1% szlovák és 5,9% más nemzetiségű. Szeged Dél-Magyarország felsőoktatási központja, ezen a téren meglehetősen nagy hírnévnek örvend. Felsőoktatási intézményeiben több ezer hallgató tanul, köztük számos külföldi diák a világ minden tájáról. A Magyar Tudományos Akadémia részben az UNESCO finanszírozásával létrejött biológiai kutatóközpontja a korszerű kutatások egyik fontos központja. A Szegedi Tudományegyetem 2005-ben a világ egyetemeinek hivatalos rangsorában a legjobb magyarországi egyetem minősítést kapta, és bekerült Európa 100 legkiválóbb egyeteme közé is. Szeged élelmiszeriparáról is híres, a Szegedi Paprika és a Pick szalámi világhírű termékek. A rendszerváltást követően csökkent a város jelentősége az ország gazdaságában. 131

132 5. MELLÉKLET. Eurorégiók Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió 1997-ben tárgyalások kezdődtek egy nagyobb méretű együttműködés indításáról Románia nyugati részén. Ebben az időben Romániában Arad és Temes megyék, Magyarországon Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, valamint Jugoszlávia vajdasági autonóm tartománya fejezték ki együttműködési hajlandóságukat. A későbbiekben Románia Krassó-Szörény és Hunyad megyéi is csatlakoztak a csoporthoz a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió létrehozása céljából. Az Eurorégió céljai közé tartozik a mezőgazdasági ágazat versenyképességének növelése, a régióban található egyetemek (Szeged, Temesvár, Újvidék) közötti együttműködés javítása, valamint a határon áthaladó közlekedési infrastruktúra fejlesztése (az M5 autópálya továbbépítése, a Temesvári Nemzetközi Repülőtér előnyeinek kihasználása). Bihar-Bihor Eurorégió A 2002-ben létrejött Bihar-Bihor Eurorégióba a magyarországi Hajdú-Bihar megye déli része és a romániai Bihor (Bihar) megye tartozik. A régió központja Biharkeresztes. Az együttműködés célja a korábban virágzó nagyváradi gazdasági övezet újraélesztése. Ennek érdekében nagy szükség van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, különös tekintettel a Debrecen és Nagyvárad közötti vasútvonal újjáépítésére. Az Eurorégió települést és mintegy főt érint. Az Eurorégió irányítását a résztvevő megyék, Hajdú-Bihar és Bihor megye önkormányzatai végzik. Kárpáti Eurorégió A több ország részvételével létrejött Kárpáti Eurorégió a legnagyobb Magyarországot érintő Eurorégió. A programba bevont területről ebbe a régióba tartozik Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Bihor és Szatmár megye. A régió részét képezik további magyarországi, romániai, ukrajnai, szlovákiai és lengyelországi régiók is. E megyék közös jellemzője, hogy távol esnek a gazdasági központoktól. Az eltérő jogi és gazdasági szabályozás, valamint a CBC beruházásokat támogató intézmények hiánya miatt a résztvevő országok együttműködését sokféle nehézség hátráltatja. Ennek ellenére számos nemzetközi kiállítást és szakmai vásárt szerveznek magánemberek, nem kormányzati szervezetek és üzletemberek számára a különféle kamarák és szövetségek együttműködésében. Oktatási és kulturális területen is konferenciákat és műhely munkaet rendeznek. Megállapítható mindazonáltal, hogy a protokolláris, külügyi és kulturális együttműködés egyelőre erősebb a gazdasági kapcsolatoknál. Az Eurorégiók keretében folyó együttműködés az államhatár két oldalán működő régiók és közösségek közötti közvetlen kapcsolatokon alapul, hiszen annak irányítása a helyi hatóságok hatáskörébe tartozik. Az egyes Eurorégiók keretébe tartozó helyi hatóságok között a határ teljes hosszában meglévő közvetlen kapcsolatok fontos értéket képviselnek a térségben. A helyi és regionális (NUTS-III szintű) szereplők közötti együttműködést támogatják a két ország kormányai között fennálló jó kapcsolatok, továbbá ösztönző hatása van rá a Romániában illetve Magyarországon létrejött közös kereskedelmi és ipari kamarák működése által kialakított kedvező gazdasági együttműködési kereteknek is. 132

133 6. MELLÉKLET. Összefüggések a időszakra vonatkozó magyarországi ágazati operatív programokkal 1. PRIORITÁS: A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben Gazdaságfejlesztés OP Társadalmi megújulás OP Környezetés energia OP Közlekedés OP Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás 1.1. A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése x A régió megközelíthetőségének fejlesztése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése x Modern információs infrastruktúra Hulladék-kezelés A vízbázis védelme, az ivóvízhálózat fejlesztése Legjobb gyakorlat kidolgozása az árvízmegelőzésben x A víz mennyiségének és minőségének védelme, a további szennyeződés megakadályozása Megújuló energiaforrások fokozott használata 1.3 Környezetvédelem A közös védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása és fejlesztése 133

134 2. PRIORITÁS: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben Gazdaságfejlesztés OP Társadalmi megújulás OP Környezetés energia OP Közlekedés OP Üzleti telephelyek fejlesztése 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2 A K+F és innováció területén folytatott együttműködés ösztönzése X x Üzleti tanácsadás, tájékoztató és piaci szolgáltatások a vállalkozások számára Egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti K+TF együttműködések támogatása Innovációs és technológiai parkok fejlesztése x A felsőoktatás szerepének erősítése a K+TF terén A K+TF eredmények terjesztésének és társadalmi elismerésének erősítése 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és az oktatás kérdésében közös készség- és ismeretfejlesztés x Munkaerőpiaci ösztönzés, megelőzés és képzés A roma lakosság fokozottabb részvétele a munkaerőpiacon Fogyatékkal élők foglalkoztatása Egyenlő munkaerőpiaci esélyek a nők és a férfiak számára A piaci igényekhez alkalmazkodó szak- és felnőttképzés Átfogó képzési programok Képzési programok a fogyatékkal élők számára 134

135 A partneri kapcsolatok erősítése a munkaerőpiacon, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése Átlátható munkaerőpiac Az iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli és informális rendszerek kombinációja Az interkulturális oktatás fejlesztése 2.4 Egészségügy és a közös kockázatok megelőzése 2.5 Közösségek közötti együttműködés x x A szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének fejlesztése, a szakképzettség fejlesztése Az egészségügy szerkezeti reformjának támogatása A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és kreativitás érdekében 1. PRIORITÁS: A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben 1.1. A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése Elektronikus közigazgatás Államreform OP OP Társadalmi infrastruktúra OP Technikai segítségnyújtás OP Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás X 135

136 1.3 Környezetvédelem 2. PRIORITÁS: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2. A K+F és innováció területén folytatott együttműködés ösztönzése 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és az oktatás kérdésében közös készség- és ismeretfejlesztés x A munkaerőpiaci szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése 2.4 Egészségügy és a közös kockázatok megelőzése 2.5 Közösségek közötti együttműködés x x Az intézményrendszer előkészítése a fekvőbetegellátás strukturális reformjára; a hatékony ellátás szerkezetének kialakítása A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerség és kapcsolatépítés érdekében 136

137 1. PRIORITÁS: A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben Észak-Alföld OP Dél-Alföld OP Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás 1.1. A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése X Alsóbbrendű utak és a helyi önkormányzatok kezelésében lévő utak fejlesztése Tömegközlekedés fejlesztése X A közúti megközelíthetőség fejlesztése Tömegközlekedés fejlesztése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése Környezetvédelem X Az Észak-alföld természeti értékeinek védelme X A Dél-alföld természeti értékeinek védelme 2. PRIORITÁS: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben Észak-Alföld OP Dél-Alföld OP 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása X Az üzleti környezet fejlesztése a régióban Együttműködés ösztönzése Versenyképes idegenforgalmi termékek és szolgáltatások fejlesztése Úticél-kezelés Kerékpárút-fejlesztés X Az üzleti környezet kiegyensúlyozott fejlesztése a régióban Vállalkozásfejlesztési tanácsadás Klaszter-kezelő szervezetek létrehozása Versenyképes idegenforgalmi termékek és szolgáltatások fejlesztése Kerékpárút-fejlesztés 2.2 A K+F és innováció területén folytatott együttműködés ösztönzése x Az innovációs potenciális fejlesztése a régióban x A régió innovációs infrastruktúrájának fejlesztése, innovatív programok X X 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és az oktatás kérdésében közös készség- és ismeretfejlesztés 2.4 Egészségügy és a közös kockázatok megelőzése X Oktatási intézmények fejlesztése A civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése Egészségügyi intézmények fejlesztése Szociális gondozó intézmények fejlesztése A civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése X Oktatási intézmények fejlesztése Egészségügyi intézmények fejlesztése Szociális gondozó intézmények fejlesztése 2.5 Közösségek közötti együttműködés X Állami (pihenési, szórakozási) intézmények fejlesztése A civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése - 137

138 7. MELLÉKLET. Összefüggések a időszakra vonatkozó romániai ágazati és regionális operatív programokkal 1. PRIORITÁS: A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben Regionális Operatív program OP Humán erőforrás fejlesztés OP A gazdasági versenyképesség növelése OP Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás 1.1. A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése x 2.1. A megyei és városi úthálózat felújítása/ korszerűsítése beleértve a körgyűrűk és elkerülő utak építését és felújítását 3.1. Információtechnológia használatának támogatása 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése x 3.2. Az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése és hatékonyságának növelése 1.3 Környezetvédelem 2. PRIORITÁS: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása x 4.1 Regionális és helyi jelentőségű fenntartható vállalkozástámogató struktúrák fejlesztése x x 1.3. Fenntartható vállalkozásfejlesztés 5. Idegenforgalom fenntartható fejlesztése és ösztönzése 3.3 E-gazdaság fejlesztése 138

139 2.2. A K+F és innováció területén folytatott együttműködés ösztönzése x x 2.1 Egyetemek/ kutatóintézetek és vállalkozások közötti K+F partneri kapcsolatok a gazdaságban közvetlenül hasznosítható eredmények érdekében 3.2. Befektetések a KFI infrastruktúrába 1.1 Minőségi felsőoktatás 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és az oktatás kérdésében közös készség- és ismeretfejlesztés x 3.4 Az egyetemet megelőző oktatási és a folyamatos szakképzési infrastruktúra megújítása/ korszerűsítése /fejlesztése és eszközökkel való ellátása x 1.2 Humán erőforrás-fejlesztés a képzésben és oktatásban 1.3 Doktori és poszt-doktori programok a kutatás ösztönzésére 2.4 Egészségügy és a közös kockázatok megelőzése x 2.5 Közösségek közötti együttműködés x 3.1 Az egészségügyi szolgáltatási infrastruktúra megújítása/ korszerűsítése / fejlesztése és eszközökkel való ellátása 3.2 A szociális szolgáltatási infrastruktúra megújítása/ korszerűsítése / fejlesztése és eszközökkel való ellátása x 6.2 A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci hozzáférésének elősegítése 6.3 A munkaerőpiaci esélyegyenlőség lehetőségeinek ösztönzése 3.1 Partnerségfejlesztés és a társadalmi szervezetek és a civil 139

140 társadalom kezdeményezéseinek ösztönzése 5.2 A vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának ösztönzése a humán erőforrás-fejlesztés és a foglalkoztatás területén 1. PRIORITÁS: A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben Közlekedés OP Közigazgatási kapacitás fejlesztés OP Környezetvédelem OP Technikai segítségnyújtás OP 1.1. A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése x Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás Koherencia Beavatkozás 1.1 A közúti infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése a TEN-T 7. prioritási tengelye alapján 1.1 A vasúti infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése a TEN-T 22. prioritási tengelye alapján 2.1 Az országos közúti infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése 2.2 A vasúti infrastruktúra és a személyszállító szolgáltatások korszerűsítése és fejlesztése 1.2 A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése x 1.3 Környezetvédelem x 1.1 A víz- és csatornahálózat bővítése /korszerűsítése A felhasználók képzése, felhasználói útmutatók és a SMIS-sel kapcsolatos tájékoztatók terjesztése 140

141 2.1 Integrált hulladék-kezelés fejlesztése 4.1 Irányítási tervek kidolgozása és végrehajtása a védett területekre és a megfelelő keretek biztosítása a természetés tájvédelemért felelős intézmények vezetése számára 5.1 Árvízvédelem 2. PRIORITÁS: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2. A K+F és innováció területén folytatott együttműködés ösztönzése 2.3 Együttműködés a munkaerőpiac és az oktatás kérdésében közös készség- és ismeretfejlesztés 2.4 Egészségügy és a közös kockázatok megelőzése 2.5 Közösségek közötti együttműködés x A helyi közigazgatás reformjának irányítását támogató tevékenységek 141

142 8. MELLÉKLET. PHARE-CBC támogatással finanszírozott projektek 1. témakör: Vállalkozásfejlesztés Támogatási rendszer Projekt megnevezése Kedvezményezettek Támogatás összege A magyar oldalon HU2002/ Határon átnyúló gazdaságfejlesztés támogatási alap Kistérségi vállalkozási szolgáltató központ Baktalórántházán Baktalórántháza települési önkormányzata euró A tudás nem ismer határokat Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; szolgáltató Kht euró Eurorégiós mezőgazdasági és területfejlesztési programközpont Csongrád megyei mezőgazdasági kht euró Vállalkozásfejlesztési regionális központ Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum euró Kis- és középvállalkozási képzési központ létesítése a határmenti térségben Euro-Régió Ház Kht euró Továbbképző és információs központ létesítése Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei fejlesztési ügynökség kht euró Határon átnyúló tanácsadó, továbbképző és innovációs központ Szegedi Tudományegyetem euró HU2003/ Határon átnyúló gazdaságfejlesztés támogatási alap Művészetek Háza alapítása Innovációs és szolgáltatási központ alapítása Érintőképernyős turistainformációs terminálok Szegeden Határon átnyúló falusi turizmus fejlesztése Szentes városi önkormányzat Hajdú-Bihar megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány Szegedi regionális idegenforgalmi szolgáltató Kht. Tiszasziget önkormányzata euró euró euró euró 142

143 Az Európai Unión belül és kívül különleges határon átnyúló kiállításés konferencia-sorozat Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégió Fejlesztési Ügynökség ,57 euró Beruházás-vonzási képesség fejlesztése Humán erőforrásfejlesztés, képzés és innováció Hévíz kamarai hálózat létrehozása a Kárpáti Termál Régióban Tessedik Sámuel Főiskola Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány euró euró A román oldalon Egészségügyi és idegenforgalmi fejlesztés Vásárosnaményben és Szatmár megyében Tiszavasvári és Sárközújlak határon átnyúló idegenforgalmi fejlesztési programja Gazdaságfejlesztés határon átnyúló ökoszisztémák létrehozásával Határmenti térségfejlesztés Regionális kézműves központ létrehozása Vásárosnaményi önkormányzat Tiszavasvári önkormányzat Körös-Maros Vidékfejlesztési és Biogazdálkodási Alapítvány Homokkert Kistérségi Integrációs Kht. (Mórahalom) ,3 euró euró euró euró 2001 PHARE CBC RO/HU program Program kód: RO0102 Regionális vállalkozási központ létesítése a gazdasági tevékenység élénkítésére - Temesvár Temesvári Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara euró 2002 PHARE CBC RO/HU program Program kód: RO 2002/ Aradi Nemzetközi Vásárközpont Aradi Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara; euró 2. témakör: Közlekedésfejlesztés Támogatási rendszer Projekt megnevezése Kedvezményezettek Támogatás összege A magyar oldalon HU A Csengersima (Hu) Petea (Ro) határátkelő fejlesztése és a vasúti pálya alkalmassá tétele Országos Vám- és Pénzügyőrség, Magyarország euró 143

144 HU2002/ áruszállításra a határ mindkét oldalán A 4915 sz. út felújítása Nyírbátor és Vállaj között Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság euró HU HU és HU Közúti fejlesztés Kiszombortól az országhatárig Battonya (országhatár) Mezőkovácsháza Orosháza közúti fejlesztés Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht euró euró A román oldalon 1999 PHARE CBC RO/HU program RO 9912 Repülőtéri teherterminál, Arad Arad megyei önkormányzat euró A DN6 sz. út felújítása Temesvár és a magyar határ között (Nagycsanád/Kiszombor ) Temes megyei önkormányzat + Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium /Országos útkezelő igazgatóság euró 2000 PHARE CBC RO/HU program Program kód: RO 0003 Infrastruktúra létesítmények a Nagycsanád / Kiszombor határátkelő 2. szakaszában Temes megyei önkormányzat + Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium /Országos útkezelő igazgatóság + Temes megyei Vámigazgatóság euró 2002 PHARE CBC RO/HU program Program kód: RO 2002/ Vasúti átjáró Szatmáron a Petea (RO) - Csengersima (HU) felé vezető DN 19 sz. úton Szatmári önkormányzat euró 3. témakör: Kutatás és fejlesztés Támogatási rendszer Projekt megnevezése Kedvezményezettek Támogatás összege A magyar oldalon HU2002/ Határon átnyúló gazdaságfejlesztés támogatási alap Agro-innovációs Központ a Nyíregyházi Főiskolán Nyíregyházi Főiskola euró 144

145 HU2003/ Határon átnyúló gazdaságfejlesztés támogatási alap Továbbképzés és innováció a növényélettani felsőoktatásban Szegedi Tudományegyetem euró 4. témakör: Környezetvédelem Támogatási rendszer Projekt megnevezése Kedvezményezettek Támogatás összege A magyar oldalon HU2002/ Határon átnyúló gazdaságfejlesztés támogatási alap HU 2003/ Határon átnyúló környezetfejlesztési támogatási alap Professzionális növényvédelmi tanácsadó rendszer létrehozása Fenntartható homoki gazdálkodási módszerek kialakítása a nyírségi régióban Az árvízkárok elleni védekezési infrastruktúra fejlesztése a Maros-völgyben Magyarországon Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar megyei iroda Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) euró euró euró Ultrahangos vízhozammérő hálózat kiépítése a magyar-román határt metsző Túr és Kraszna folyókon Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség euró Töltéskorona burkolat készítése a Kraszna jobb part tkm között Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség euró Árvízvédelmi fejlesztés a Kettős- és Sebes-Körös folyókon Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖRKÖVIZIG) euró Ruzsai szennyvíz-tisztító telep bővítése Ruzsai települési önkormányzat euró A román oldalon 1999 PHARE CBC RO/HU program Árvízmegelőzés a Felső- Tisza medencében Vízügyi, Erdészeti és Környezetvédelmi euró 145

146 Program kód: RO 9912 Minisztérium + Román nemzeti vízügyi társaság 2000 PHARE CBC RO/HU program Program kód: RO 0003 Árvízmegelőzés: Berettyószéplaki állandó víztározó Vízügyi, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium + Bihar Megyei Önkormányzat Törölt: + Román nemzeti vízügyi társaság nagyváradi igazgatóság; Túr folyó környezetvédelmi fejlesztése Negreşti-Oaş városi önkormányzat + Román nemzeti vízügyi társaság /Szamos-Tiszai Vízügyi Igazgatóság euró 2001 PHARE CBC RO/HU program Program kód: RO0102 A Maros folyó árterületének védelme és fejlesztése Országos Erdészeti Hivatal Arad Megyei Erdészeti Igazgatóság euró 2003 PHARE RO/HU program Program kód: PHARE/2003/ Román-magyar folyosó a biodiverzitás megőrzésére Országos Erdészeti Hivatal Bihar Megyei Erdészeti Igazgatóság euró 146

147 9. MELLÉKLET Előzetes értékelési jelentés A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program dokumentum előzetes értékelése Végleges változat; benyújtva: április 30.; az OP márciusi 11. változata alapján Készítette: Pillars Consulting ltd. Megrendelő: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 147

148 Bevezető Az előzetes értékelés célja, hogy a programozási dokumentumról független szakvélemény készüljön. Az előzetes értékelést az EU programok értékelésében jártas Pillars Tanácsadó Kft. végezte. Az értékelés során megvizsgálták a Programterület elemzését, a SWOT elemzést, a stratégiát, a prioritásokat, valamint a végrehajtást és a pénzügyi rendelkezéseket annak ellenőrzésére, hogy a programozási dokumentum összhangban van-e az uniós szabályozással. A szabályokkal való összhang érdekében a programozási dokumentumnak egyértelműnek, tömörnek és pontosnak kell lennie, erőteljes logikai kapcsolatokkal a dokumentumban meghatározott problémák és lehetőségek, illetve a stratégia és a prioritások között. A programozási dokumentumnak nem átfedéseket kell létrehoznia a célok között, hanem erősítenie kell a többi programozási dokumentumban szereplő célokat a konkrét finanszírozási hiányosságok és a határon átnyúló szinergia-lehetőségek meghatározásával és a hiányosságoknak külön erre a célra kidolgozott beavatkozásokkal történő kezelésével. A program végrehajtásának könnyen nyomon követhetőnek kell lennie a megfelelő indikátorok meghatározásával, továbbá hatékony és átlátható végrehajtási rendszer létrehozásával. Az értékeléshez a hatályos jogszabályokat és módszertani iránymutatásokat vették alapul. Az értékelés előzményei Az előzetes értékelési folyamat a szerzők és az értékelést végzők együttműködésén alapult. A végleges jelentés folyamatos kapcsolattartással, rendszeres és eseti konzultációk és megbeszélések útján készült el. Az együttműködést a VÁTI koordinálta. Az értékelés mérföldkövei: - Első értékelés: az értékelés az OP novemberi változatát vette figyelembe. A részletes megjegyzéseket tartalmazó első jelentést december végén fejezték be és továbbították a Program szerzőinek. - Magyarország-Románia OP szerzők az előzetes értékelést végzők megbeszélése (2007. január 17.): A VÁTI Kht. által szervezett ülésen az előzetes értékelésben felmerült véleményeket és az OP szerzőinek válaszait vitatták meg. - A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program 5. munkacsoport ülése: Január 30-án. A munkacsoport ülésen ismertették az előzetes értékelés módszertanát és legfontosabb megállapításait, amelyet az OP szerzőinek a megállapításokra adott válaszai követtek. A támogatásra való jogosultság ellenőrzése Vonatkozás IGEN/NEM Megjegyzések Tartalmazza-e az 5 fő fejezetet (a programba bevont terület elemzése, stratégia, prioritási tengelyek, végrehajtási rendelkezések, pénzügyi rendelkezések) Igen A programba bevont terület elemzése Tartalmazza-e a társadalmi és gazdasági fejlődés fő hajtóerőit, a fejlődési tendenciákat, illetve tárgyalja-e az ágazati és regionális dimenziót Tárgyalja-e a regionális, illetve helyi sajátosságokat Bemutatja-e SWOT elemzés formájában az előnyöket, hátrányokat, lehetőségeket és kockázatokat Tartalmaz-e a fejezet kereszthivatkozásokat a részletes elemzés többi fontos dokumentumára Igen Igen Igen - Nincsenek hivatkozások a többi dokumentumra, csak a 148

149 Korlátozott terjedelem (maximum 10 oldal)* Tartalmaz-e indikátorokat és statisztikai adatokat Figyelembe veszi-e az előző programidőszak tanulságait, más régiók vagy tagállamok tapasztalatait és az előzetes értékelés megállapításait mellékletekben szereplő statisztikai táblázatokra Nem Igen Igen. Stratégiai A programba bevont terület elemzésén alapul Átfogó célt tartalmaz Konkrét célokat tartalmaz Prioritási tengelyeket és azok magyarázatát tartalmazza A konkrét célok összhangban vannak a prioritási tengelyekkel A konkrét célok mérhetők output, eredmény és lehetőség szerint hatásindikátorokkal Programszinten tartalmaz tájékoztató jellegű kategóriák szerinti felosztást Tartalmazza az előzetes értékelés főbb megállapításainak összefoglalását Röviden ismerteti a program stratégia meghatározásához vezető partneri együttműködési folyamatot Bemutatja, hogyan kívánják biztosítani a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő esélyek érvényesülését Bemutatja, hogyan kívánja a program biztosítani a fenntartható fejlődést Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen - Igen Igen Igen részben Prioritási tengelyek Tartalmazza a prioritási tengelyek fő célkitűzéseit Mérhető, egyértelműen meghatározott indikátorokat tartalmaz, azok kiinduló bázisértékeivel, ismerteti a mérési módszert és az információs forrást Meghatározza célcsoportokat/ágazatokat/területet, illetve a kedvezményezettek körét Tájékoztat a más forrásokból finanszírozott hasonló tevékenységektől való elhatárolásról és a más programokkal való összefüggésekről A technikai segítségnyújtás külön prioritásként Igen Igen Igen Igen Igen részben 149

150 jelenik meg Végrehajtási rendelkezések Bemutatja a végrehajtási és ellenőrzési szervezeteket (IH, IgH, EH, KSz) Bemutatja a monitoring és értékelési rendszereket Tartalmazza az értékelési terv összefoglalását Bemutatja a számviteli, monitoring és pénzügyi jelentési rendszerek eljárási szabályait Meghatározza az OP-val kapcsolatos információk közlésének biztosítására tervezett intézkedéseket Bemutatja a végrehajtás egyes szintjein a partnerség elvének biztosítása érdekében tervezett intézkedéseket Igen Igen Igen Igen Igen Igen Pénzügyi rendelkezések Tartalmazza a prioritási szintek szerinti egyszerűsített pénzügyi táblázatokat Igen A programterület elemzésének, a SWOT elemzésnek és azok relevanciájának értékelése Alátámasztják-e a határ mindkét oldaláról származó megbízható és összehasonlítható adatok a helyzetelemzésben szereplő megállapításokat? Hiánytalan-e a helyzetelemzés, tartalmaz-e minden fontos tényezőt a határmenti térséget és a programot illetően? Megfelelően figyelembe veszi-e a helyzetelemzés a határmenti térség különleges adottságait? Helyes-e a SWOT elemzés: megfelelően osztályozzák-e a terület előnyeit, hátrányait, lehetőségeit és kockázatait? Megfelelő mélységben foglalkozik-e a SWOT a határmenti térség konkrét adottságaival? Van-e megkülönböztetés a SWOT egyes megállapításainak jelentősége vagy fontossága között? A program dokumentumnak a szóban forgó határmenti térség a régióra és az ágazatra jellemző helyzetelemzését kell tartalmaznia a különféle előnyök és hátrányok figyelembevételével. A SWOT elemzés röviden bemutatja a határmenti térség előnyeit, hátrányait, lehetőségeit és kockázatait, és a SWOT elemek csoportosításával összefoglalja az elemzésben szereplő következtetéseket. A helyzetelemzés és a SWOT elemzés együttes célja, hogy megfelelő alapot nyújtsanak a stratégiai döntésekhez. A helyzetelemzés a korábbi változatokhoz képest mind tartalmilag, mind a minőséget tekintve jelentős fejlődést mutat. A szerzők az egyes fejezetek készítése során figyelembe vették és a dokumentumba beillesztették a korábbi értékelésekben szereplő észrevételek és javaslatok többségét. A korábbi értékelések megállapították, hogy a programba bevont terület elemzése nem foglalkozik kellő mélységben a terület egyedi problémáival és azok okaival, s ennélfogva nem mindig nyújt megfelelő alapot a SWOT elemzéshez. A régióra vagy az ágazatra jellemző fő folyamatokat értelmező adatok bemutatásakor gyakran hiányzott a háttérinformációk és az alapvető okok leírása, a helyzetelemzés főleg a statisztikai adatokra szorítkozott, és leíró jellegű maradt. A szerzők által bevezetett egyik legfontosabb módosítás az volt, hogy az egyes témakörök végére beillesztett észrevételek segítségével 150

151 sikerült megfelelő módon összefoglalniuk az adott területre jellemző problémákat és azok okait. Bár ezek a lényegi észrevételek megfelelő alapot képeznek a SWOT elemzéshez, kedvezőtlen változást eredményeztek a helyzetelemzés terjedelmét illetően. A program céljainak ismeretében a SWOT elemzés alapjául szolgáló észrevételek megőrzése mellett is csökkenteni lehetne az egyes fejezetek terjedelmét. A helyzetelemzést megfelelően alátámasztották adatokkal, a korábbi értékelésekben kiemelt pontatlanságokat és hiányosságokat sikerült kiküszöbölni. A dokumentum kiegészítése során felhasznált statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat a dokumentum végén külön mellékletben gyűjtötték össze, az erre vonatkozó hivatkozásokat pedig elhelyezték az alapszövegben. Az elemzés során tekintetbe vették a két ország közti jelentős fejlettségbeli eltéréseket számos területen és az ezekből eredő különbségeket a két ország társadalmi és gazdasági jellemzőit illetően. Előny, hogy a szöveg többnyire viszonylagos mutatókat tartalmaz, amelyeket megfelelő gyakorisággal összehasonlít a vonatkozó uniós mutatókkal. A dokumentum részét képező helyzetelemzés és a mellékletek is tartalmaznak térképeket és táblázatokat a beavatkozási területről. A program elemzésének egyes fejezeteiben található oszlopdiagramok megfelelő tájékoztatást nyújtanak. A programban résztvevő megyék a dokumentum végén a 4. mellékletben található leírása összekapcsolható a programterület elemzésével. A leírás a megyék teljes területének bemutatása helyett a megyeszékhelyekre szorítkozik, és szinte kizárólag a pozitív vonásokra és az idegenforgalmi látványosságokra koncentrál anélkül, hogy említést tenne a problémákról és a fejlesztésre váró ágazatokról. Az értékelést végző szakemberek véleménye szerint ez a rész a jelen formában nem járul hozzá érdemben a célok és a stratégia alátámasztásához, viszont a dokumentum terjedelme szempontjából negatív hatása van. 1. táblázat. Az értékelők főbb megjegyzései a program korábbi változataiban szereplő helyzetelemzésről. Általános észrevételek maga a szöveg nem több a statisztikai táblázatok egyszerű átmásolásánál; a szakértőktől elvárt hozzáadott érték teljesen hiányzik; nem világosak a legfontosabb problémás területek és lehetőségek. - logikai kapcsolatok felállítása az adatok között (vagyis az elemzés) - lényegi következtetések - levezető típusú elemzés a terület fő adottságait világosan és tömören kell leírni, ugyanakkor ki kell térni a legfontosabb feladatokra is. Ki kell fejteni, hogy miből erednek ezek a feladatok a határon átnyúló programokban, és rá kell mutatni a határok okozta negatív hatásokra. A fejezetben meg kell határozni a feladatokat (a pozitív kihívásokat és a problémákat egyaránt), Mélységükben kell elemezni a problémákat, és grafikonokat, térképeket és táblázatokat kell beilleszteni ott, ahol az a konkrét kérdés jobb megértéséhez szükséges. A táblázatokat címmel kell ellátni Konkrét észrevételek Két irreleváns állítást tartalmaz a szöveg a városok a határ másik oldalára gyakorolt hatásával kapcsolatban. nem derül ki, hogy az előnyök mihez képest előnyök. A kisebb városokhoz képest? Ha igen, mi az értelme? Egymáshoz képest? 151

152 5. táblázat: hiányoznak adatok; nem jelölik meg a forrást 9. táblázat: adatok hiányoznak 10. táblázat: adatok hiányoznak 11. táblázat: adatok hiányoznak, és nem jelölik meg a forrást A 7, táblázat, Változások oszlopában meg kellene jelölni, hogy a 100% nem a növekedés, hanem az alapérték. 6. táblázat: Romániára nem adnak meg NUTS 2 szintet. Pontatlanok az adatok a nyugati régiót és az északnyugati régiót, valamint Romániát illetően. (Az összeg 100-nál kisebb.) Nincs adat a Romániai programterületre. Egyéb adatok is hiányoznak. A 2. melléklet (Megyeszékhelyek) komoly átdolgozásra szorul.... mintha idegenforgalmi szórólapból másolták volna ki ("látványosságok"???). Kizárólag pozitív szempontokat sorol fel, különösebb cél nélkül. teljes mértékben hiányzik a táblázatban szereplő értékek számítási módjának bemutatása, ami miatt a táblázat hiányossá válik. Meglepőek a 2. mellékletben a Városok hatása különböző területeken címszó alatt bemutatott grafikonok. Hiányzik a táblázatban szereplő értékek számítási módjának bemutatása, ami miatt a táblázat hiányossá válik. További magyarázatra van szükség: a terület gazdasági szerkezete azért törékeny, mert magas a mezőgazdaság részesedése a GDP-ben és a vállalkozások versenyképessége korlátozott. Infrastruktúra: Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hiányzó láncszemek bemutatására ami jelenleg csak a vasúti infrastruktúra esetében szerepel. Részletesebben be lehet mutatni az infrastruktúra, elsősorban az utak rossz minőségét. a magyar és román távközlési infrastruktúra részletes bemutatása elüt a szöveg többi részétől Ha valamely megyében folyó K+F tevékenységet az országos átlaggal összehasonlítunk, akkor a megye viszonylagos súlyát is fel kell tüntetni. Ehhez megadhatjuk a lakosság részarányát vagy a GDP arányát az országos átlaghoz viszonyítva. Ilyen módon rávilágíthatunk egy viszonylagos előnyre vagy hátrányra is. Az 1. melléklet 12. táblázatában szereplő, a magyar és a román oldalra vonatkozó adatokat összehasonlítva, a legfontosabb kérdés az alacsonyabb iskolázottságú rétegek valamivel magasabb aránya, illetve a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező rétegek viszonylag alacsonyabb aránya a román oldalon. Hogy lehet a valamivel alacsonyabb arány a legfontosabb kérdés? nem szerepelnek információk a magyarországi árvíz-megelőzést illetően (létesítmények kora és állapota). Az elkészült projektek felsorolását bővíteni lehetne a folyamatban, illetve előkészítés alatt lévő projektekkel (felhasználásuk földrajzi behatárolásával). Jó lenne egy térkép. A fejezetbe be lehetne illeszteni a felszín alatti vizekre és a vízminőségre (Magyarország) vonatkozó további adatokat. Nincsenek információk a hulladékkezelésre és az ipari szennyezés veszélyeire vonatkozóan (különösen a vízgyűjtő területeket illetően). Idegenforgalom: A magyar és román területekre vonatkozó adatok nem szimmetrikusak. A legfontosabb hiányosság mindazonáltal a következtetés hiánya. Vannak-e esélyei a határon átnyúló idegenforgalom ösztönzésének? Van-e elég minőségi szálláshely? Szükség van-e az idegenforgalmi látványosságok továbbfejlesztésére? Melyek azok a területek, ahol az együttműködés leginkább javíthat a jelenlegi helyzeten? Stb. A határmenti térség rövid földrajzi és társadalmi bemutatása megfelelő. A dokumentum végén, a mellékletben szereplő statisztikai táblázatok a bekezdések végén található hivatkozásokkal megfelelő 152

153 alapot nyújtanak a megállapításokhoz. Ugyanakkor például a települési struktúra kialakulásának leírásakor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei aprófalvak) vagy a jelenlegi migrációs tendenciák felvázolásakor tanácsos volna hangsúlyosabban bemutatni a mögöttes okokat is. A programba bevont terület gazdasági helyzetének bemutatása tartalmazza az alapvető információkat. Az adatok alapján és az EU adataival való gyakori összevetés segítségével bemutatja a két ország eltérő gazdaságszerkezetéből adódó különbségeket és az általános problémákat. A jövőbeni növekedési esélyekkel kapcsolatban érdemes volna megemlíteni, hogy a román gazdaság várható megerősödése következtében a két ország között jelenleg meglévő gazdasági különbségek várhatóan csökkenni fognak, különösen a határmenti térségben. A több szempontból is hátrányos helyzetben lévő KKV szektor bemutatásakor ajánlatos volna néhány jellemző adatot is szerepeltetni (pl. az egy főre jutó jövedelemtermelő képességet a vállalkozás méretétől függően). A munkaerőpiaci helyzetet bemutató fejezet kifejezetten a strukturális munkanélküliséggel és a lakosság gazdasági aktivitásával foglalkozik. Az elemzésben érdemes lett volna megemlíteni a gazdaságilag kedvezőtlen hosszú távú demográfiai folyamatokat, valamint a munkaerőpiaci korlátozásokból eredő lehetséges előnyöket és problémákat. A programba bevont terület elemzéséből kiderül, hogy az egészségügyi ellátás területén a legfontosabb célkitűzés a határon átnyúló együttműködés javítása és a közös szolgáltatások kialakítása. Az értékelést végzők fontosnak tartják megemlíteni, hogy a pénzügyi és jogi szerkezetek közötti eltérések miatt a két ország közötti egészségügyi együttműködés nem kizárólag regionális (NUTS III) szintű hatáskörbe tartozik, s ennek megfelelően nemzeti szintű konzultációkra van szükség. Az elemzés bemutatja a fejletlen infrastruktúrával rendelkező területeket, és felvázolja a fejlődés lehetséges irányait. Az elemzést végzők fontosnak tartják kiemelni, hogy a program keretében kizárólag olyan infrastrukturális fejlesztéseket szabad végezni, amelyek a határ mindkét oldalára pozitív hatással vannak. A programba bevont terület elemzése kiemeli a természetvédelmi területek, ökológiai folyosók és a folyók védelmével kapcsolatos közös feladatokat. A Natura 2000 területek a két ország közötti megoszlását bemutató térképek az elrendezésnek köszönhetően nehezen használhatók. Érdemes volna közös térképen feltüntetni a programban szereplő valamennyi országot, megfelelő módon bemutatva a határon átnyúló természetvédelmi területeket. Az idegenforgalommal foglalkozó rész kiemeli a két ország közötti jelentős forgalmat. Jobban ki kellene hangsúlyozni, hogy ez a jelenség az idegenforgalom nem minősíthető szempontjából egyértelműen és száz százalékosan előnyösnek, hiszen annak jó része átutazó vagy bevásárló turizmus. SWOT elemzés A SWOT elemzés átfogó képet ad a legjelentősebb társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkről és a programba bevont területet érintő legfontosabb hatásokról. Az értékelést végzők a korábbi OP változatokkal kapcsolatban megállapították, hogy egyes észrevételek nem a megfelelő kategóriában szerepeltek, és hogy egyébként fontos és igaz megállapítások pedig nem a programba bevont terület elemzésén alapulnak. 2. táblázat. Az értékelők főbb megjegyzései a program korábbi változataiban szereplő SWOT elemzéssel kapcsolatban. 153

154 Általános és konkrét észrevételek A látogatók magas vagy növekvő száma nem előny Az, hogy jelentős a vidéki területek nagysága, és ezek erősen függnek a mezőgazdaságtól, önmagában nem jelent hátrányt A gazdasági fejlettség viszonylag alacsony szintjének folytatása: Mivel mindkét ország GDP-je gyorsan nő, ez nem minősíthető kockázatnak. Ebben a megfogalmazásban ráadásul ez inkább potenciális lehetőség, mint kockázat. számos megállapítás nem szerepel az előző fejezetben, pl.: - Alacsony szintű K+F infrastruktúra és az együttműködés alacsony szintje - Az IKT használatának alacsony szintje - Az idegenforgalmi ágazat gyengesége - Szakértelem hiánya A szerzők az OP jelenlegi változatának elkészítésekor figyelembe vették az értékelés során felmerült észrevételeket, s ennek megfelelően a SWOT elemzés jóval inkább összhangban van a program terület elemzésével, és a megfelelő kategóriákon belül feltüntették a megjegyzéseket. A helyzetelemzésben meghatározott előnyök, hátrányok, lehetőségek és kockázatok általában a valóságnak megfelelőek és lényegesek, továbbá összhangban vannak a SWOT táblázatban feltüntetett elemekkel. A táblázat elrendezése világos, az észrevételek elrendezése is összhang van a helyzetelemzés szerkezetével. A szerzők a táblázatos elemzést kiegészítették a régióra jellemző hátrányokkal és a legfontosabb fejlődési irányokkal. Nem vették figyelembe a szerzők az értékelést végzőknek azt a korábban tett javaslatát, hogy a SWOT elemzés megállapításait a programba bevont terület elemzésének szerkezetével összhangban lévő sorrendben mutassák be. A dokumentum egyik fontos és értékes eleme, hogy a SWOT elemzés eredményeinek értékelése külön fejezetben kapott helyet, ahol kiemelik a program stratégiája szempontjából lényeges észrevételeket. A programozási folyamat és a korábbi határon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok bemutatása A program dokumentum korábbi változatai nem tartalmazták a programozási folyamat áttekintését, nem volt egyértelmű, hogy abban kik vettek/vesznek részt. Az értékelést végzők fontosnak találták továbbá, hogy a dokumentum tartalmazza a több szempontból is a jelenlegi program elődjének számító PHARE CBC végrehajtásával kapcsolatos tanulságok rövid összefoglalását. A szerzők az értékelést végzők javaslatára a dokumentumban a programalkotási folyamatot is áttekintik, amely áttekintés kitér a megfelelő szervezetekre, a munkafolyamat főbb szakaszaira és a társadalmi egyeztetés szerepére. A korábbi ( ) PHARE CBC program rövid bemutatása mellett fontos megjegyezni, hogy bár annak végrehajtása még nem zárult le, említésre kerültek annak legfontosabb negatív és pozitív tapasztalatai. Ha a szerzők, illetve, ami még fontosabb, a végrehajtók figyelembe veszik ezeket az észrevételeket, az jelentős mértékben hozzájárulhat a program sikeréhez és céljainak minél teljesebb megvalósításához. A relevancia értékelése A program stratégiai céljai a SWOT elemzés elemeire épülnek-e; vannak-e a kettő között logikai összefüggések? A SWOT elemzés indokolt elemeire épül-e a stratégia (pl. az előnyök megerősítése, a hátrányok csökkentése, a lehetőségek megragadása és a kockázatok elkerülése)? Az operatív program relevanciájának logikája: Statisztikai adatok és tanulmányok 154

155 A programterület elemzése SWOT Stratégia Korábbi programok tapasztalatai Célok Uniós célok és egyéb beavatkozások A fenti folyamatábra azt jelzi, milyen alapvető elemzéseknek és külső útmutatásoknak kell meghatározniuk az operatív program célkitűzéseinek alapját jelentő stratégia megalkotását. A relevancia szempontjából a stratégiát elsősorban a programba bevont terület elemzésében és a SWOT elemzésben szereplő megállapításokra kell alapozni, és annak összhangban kell lennie a vonatkozó uniós és nemzeti szakpolitikákkal. A céloknak, a beavatkozási területeknek és a támogatott tevékenységeknek minden esetben valamely átfogó vagy egyedi problémára vagy lehetőségre kell vonatkozniuk. A kiinduló problémákat a programterület elemzésében és a SWOT elemzésben kell bemutatni. Ok-okozat ellenőrzés: Beavatkozás Fő probléma 1. támogatott tevékenység 2. támogatott tevékenység 3. támogatott tevékenység 1. probléma 2. probléma 3. probléma 155

156 A vizsgálat során a következő kérdésekre kívánunk választ adni: Megoldást kínálnak-e az egyes célok az OP-ban meghatározott konkrét problémákra? Kellően indokoltak-e a problémák és szükségletek? Hol elemzi vagy mutatja be a program az adott problémát és az azt alátámasztó bizonyítékokat? Az alábbi ábra az egyes prioritások keretében tervezett beavatkozásokat tekinti át: Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program, PRIORITÁSI TENGELY A közös, fenntartható fejlődés alapvető feltételeinek javítása az együttműködésbe bevont térségben. 1.1 alapvető beavatkozási terület A határon átnyúló közlekedési létesítmények fejlesztése 1.2 alapvető beavatkozási terület A határon átnyúló kommunikáció fejlesztése 1.3 alapvető beavatkozási terület Környezetvédelem 2. PRIORITÁSI TENGELY A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben 2.1 alapvető beavatkozási terület A határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.2 alapvető beavatkozási terület A K+F és innováció területén folytatott együttműködés ösztönzése 2.3 alapvető beavatkozási terület Együttműködés a munkaerőpiac és az oktatás kérdésében közös készség- és ismeretfejlesztés 2.4 alapvető beavatkozási terület Egészségügy és a közös kockázatok megelőzése 2.5 alapvető beavatkozási terület Közösségek közötti együttműködés 156