SZAKDOLGOZAT. Rézné Zádory Zita 2007.

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Rézné Zádory Zita 2007.

2 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Public relations Szakirányú továbbképzés Levelező tagozat Az egészséges életmódra való nevelés kommunikációjának hiánya a magyar sportéletben Készítette: Rézné Zádory Zita Budapest,

3 Tartalom 1. Bevezetés Az egészséges életmódra való nevelés története Az egészséges életmód nyolc alappillére Helyzetelemzés Kisgyermekkor Iskoláskor Felnőttkor Pr tevékenység a magyar sportszervezeteken belül A megkérdezettek Vélemények három nézőpontból Jövőkép és megoldások Összegzés

4 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a sportszövetségek és sportegyesületek olyan irányú PR tevékenységét választottam, amely segítségével az egészséges életmódra való nevelést próbálják kommunikálni a népesség, lakosság nagy hányada felé. Azért esett választásom erre a témára, mert jómagam is testnevelőként végeztem és dolgoztam, és sajnos nagyon szembeötlő az a probléma, amivel a mai fiatalság, illetve lakosság küzd. Az egészséges életmódra való nevelést már a családon belül el kell kezdeni, és folytatni kell az óvodában, az iskolában, majd a felnőtt életben is. Ez a feladat az országos irányítás alatt álló sportbázisokra és egyesületekre hárul, amit sajnos nagyon sok esetben nem tudnak megoldani, illetve nem tudnak kigazdálkodni a szűkös támogatási keretből. Magyarországon a sportélet nagyban a versenysport felé irányul, ahol a már meglévő anyagból dolgoznak a szakemberek, edzők, és nekik már nincsen szükségük további toborozásra, reklámra, hirdetésre és tájékoztatásra. A lakosság tájékoztatása háttérbe szorul, ezért maradnak olyan intézmények, amelyek magukra vállalják ennek a tájékoztatásnak a feladatát és elismerik fontosságát. Számomra nem egyértelmű, hogy hogyan lehetne sikeresebben kommunikálni ezt az óriási problémát (persze pénz és támogatás nélkül), de azt gondolom, hogy a mai rohanó világban nagyon fontos helyet foglal el az egészség, az egészséges étkezés és a sport egy ember hétköznapi életében. Az a célom, hogy megismerjem és felkutassam azokat a PR módszereket, amelyeket a sportszövetségek arra használnak, hogy népszerűsítsék az egészséges életmódra való nevelést, és esetleg még saját ötletből merítve, lehetséges megoldásokat javasoljak a probléma megoldásához. E téma felkutatásához szükséges az, hogy megismerjük az egészséges életmódra való nevelés történetét a kezdetektől a mai napig. Azt, hogy hogyan kommunikálták őseink ennek fontosságát, milyen eszközökkel és milyen forrásból. Fontos azt is tudnunk, hogy mikor kell elkezdeni a nevelést, milyen keretek között, és meddig tartson a tájékoztatás. Ezek után pedig sikerült a két legnagyobb sporttal foglalkozó szövetség - 4 -

5 főtitkárával és egy budapesti kosárlabda egyesület elnökével interjút készítenem arról, hogy ők hogyan látják a mai Magyarországon ennek fontosságát, ők milyen anyagi forrásokból támogatják ennek a célnak az elérését, és a jövőben milyen megoldást látnak az egészséges életmódra való nevelés népszerűsítésére. 2. Az egészséges életmódra való nevelés története A ma embere számára szinte hihetetlen, ám tény, hogy Magyarországon már a században foglalkoztak egészségügyi felvilágosítással, egészségvédelemmel és azok ismereteinek terjesztésével. E munka első, írásos, magyarnyelvű emléke, a humanista polihisztor, Apáczay Csere János által, Utrechtben kiadott (1653.) Magyar Enciklopédia. A pedagógus, író, filozófus szerző életmódbeli tanácsai, egészségmegőrzésre buzdító felszólításai meglepően modernek és ma is érvényesek: "Egészségedre mindazonáltal gondot viselj, mert nélküle dolgodban el nem járhatsz!"- ajánlja olvasóinak. Pápai Páriz Ferenc, a nagyenyedi kollégium jeles tanára, a szegénységben élő betegeskedőknek szánta, A test békéje (Pax Corporis) című könyvét. Ebben praktikus útmutatást nyújt az egészséges életmód elveinek megtartásához. A felvilágosodás korában már szinte bestsellernek számítanak a honi könyvkiadásban a különféle egészségnevelő, életmódtanácsokat taglaló könyvek. Ekkora már az orvosok is előszeretettel írnak ilyen tartalmú kiadványokat. A 19. század végi Magyarországon - köszönhetően főként két neves orvosnak, Fodor Józsefnek és Markusovszky Lajosnak - az addigi ismeretterjesztő, felvilágosító "népnevelő" munka kiszélesedett és szervezettebbé vált. Megteremtették a magyar köz-, munka-, iskola-, és népegészségügy alapjait. Útjára bocsátották az Egészség című folyóiratot és megalapították az Országos Közegészségügyi Egyesületet. A hazai egészségnevelés szempontjából fontos állomás volt, az 1920-ban, önálló intézménnyé átszervezett Népegészségügyi Múzeum

6 Intézetünk közvetlen szellemi és jogelődjének is tekinthető az 1925-ben, dr. Pollerman Artúr vezetésével megalakult Egészségügyi Reform Iroda Propaganda Központja. Annál is inkább, mert a Magyar királyi Népjóléti és Munkaügyi tárca 1926-tól törvényben fogalmazta meg a hazai egészségügyi felvilágosítás, nevelés létjogosultságát. A Reform Iroda feladata volt többek között, közérthető nyelven megfogalmazott kiadványok készítése, az egészségnevelést végző szervezetek, egyesületek módszertani tanácsokkal való ellátása. Az iroda feladatait később az Országos Közegészségügyi Intézet vette át, amely tovább szélesítette azok körét. A felvilágosító munka és a módszertani segítség mellett gondoskodott a felvilágosítást végzők oktatásáról is, továbbá aktív részt vállalt az akkoriban elterjedő filmhíradó és rádió ismeretterjesztő munkájában. Megszerkesztették a vidéki lakosság széles rétegeit megszólító Magyar Anyák naptárát, illetve az Országos Stefánia Szövetség közreműködésével megszervezték az anya- és csecsemővédelem felvilágosító programjait. Azt már elődeink is helyesen felismerték, hogy az egészséges életre nevelés, az egészség értékként való kezelésének megtanítása valójában a kora gyermekkorban sikeres, hiszen az iskolások a legfogékonyabbak az újfajta életszemlélet elsajátítására és felnőttkorban való megtartására. Az iskolák egészségügyi nevelő kötelezettségét 1879-ben, rendeletben rögzítették. Az egészséges életmód külön tárgyként való oktatása 1920-tól található meg az elemi iskolák tantervében. A középiskolák felsőbb osztályaiban heti két órában oktatták az egészségtant. A tárgyat, az erre szakosodott pedagógusok mellett, iskolaorvosok is oktatták ban, már iskola-egészségügyi szabályzat írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek gondozóinak egészségügyi felvilágosítását. A II. világháború utáni néhány évre a régi egészségnevelő rendszer szétzilálása az új koncepció hiánya volt a jellemző. Különböző kisebb-nagyobb szervezetek, egymástól általában függetlenül, párhuzamosan tevékenykedtek. Többek között, a szervezetlenség számlájára is írható, hogy megromlott a közegészségügyi és járványügyi tevékenység hatékonysága. Leginkább csak a higiénés szabályok betartására és a védőoltások beadatására mozgósították a lakosságot. Ebben az időben az újraszervezett Magyar Vöröskereszt aktivistái, orvosai játszottak vezető szerepet a népegészségügy területén. Az 50-es évek elején, az általános - 6 -

7 centralizálási törekvések a népegészségügyet is elérték, melynek teljes feladatkörét az egészségügyi tárca vette át. Megalakult az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Felügyeleti és Járványügyi Főosztályának Egészségügyi Felvilágosítási Osztálya. Tevékenysége - a középszintű háttérintézmények hiányában - kimerült plakátok, kiadványok, filmek készítésében, kiállítások szervezésében, továbbá a rádiós tanácsadásban. Ebben az időben kezdődött a KÖJÁL hálózat megszervezése is. Az egészségnevelési tevékenységben a valódi és hatékony változás 1958-ban következett be, amikor megalakult az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja (EFK). A korábbi helyzethez képest lényeges a különbség: bár felügyelő és irányító szervként megmaradt a szaktárca, ám a központ önálló, szakmai intézeti státuszt kap. Ennek köszönhetően az intézmény országos hatáskört kapott az egészségnevelés szervező, irányító, tudományos kutatásainak területén, illetve nemzetközi kapcsolatokat tarthatott fenn az operatív feladatok területén. A változás magával hozta az összetett tevékenység elvégzésére megfelelő új szervezeti felépítést. A hatvanas évektől az intézet teljesen új feladatkört is kapott az elméleti tudományos kutatások, a módszertani és oktatás-továbbképzési munka területén. Elkezdődött az egészségnevelési felmérő és kutatómunka tól évkönyvekben dokumentálta az intézet, az aktuális évben elvégzett munkát, továbbá kétévenként országos egészségnevelési konferenciákat szervezett. Erre az időre datálhat a Nemzetközi Egészségnevelési Unióval való kapcsolatfelvétel is ben a központ nevét Országos Egészségnevelési Intézetre (OENI) változtatják. Szakmai háttérként a MOTESz (Magyar Orvos Társaságok Szövetsége) támogatja, illetve az annak keretében megalakult Egészségnevelési Szövetség. Az egészségnevelés korábbi feladatai mellé, olyan hosszabb távú, stratégiai tevékenység is az intézethez kerül, mint a helyes táplálkozás, a megfelelő higiénés magatartás és a rendszeres testmozgás témaköre. További kiemelt feladatköre a fiatalok családi életre való nevelése ban újabb változás következik be az intézet életében, feladatai a kor tudományos eredményeinek és a nemzetközi trendeknek megfelelően alakulnak. Megjelennek az AIDS-elleni küzdelem feladatai. A rendszerváltás után a Szociális és - 7 -

8 Egészségügyi Minisztérium több, hasonló tevékenységgel foglalkozó intézményt összevon és megalakítja - az OENI jogutódjaként - a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet (NEVI). Annak tevékenységében hangsúlyossá vált a problémák népességcsoportok szerinti megközelítése. Többek között megszervezik az Egészséges Kórház, az Egészségesebb Munkahely, illetve a Dohányzás, vagy Egészség, továbbá a sportot, a fizikai aktivitást, népszerűsítő programokat. Nemzetközi területen végzett kiemelkedő munkájáért az intézet 1996-ban elnyeri az Egészségügyi Világszervezet Egészségmegőrzés Együttműködési Központja címet ben újabb átalakulás következett: a NEVI beolvadt az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetébe, és azon belül Országos Egészségfejlesztési Központként működött tovább. Feladata a prevenciós, egészségvédelmi munka, a gyermek-egészségvédelem és a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás volt ban újabb átalakítást élt meg a "soknevű" intézet; a gyermekegészségvédelmi vonal külön intézet formájában kivált belőle (Országos Gyermek Egészségügyi Intézet) és a felnőtt lakosság egészségfejlesztéséért felelős Országos Egészségfejlesztési Intézetként (OEFI); mint az Országos Egészségfejlesztési Központ jogutódja folytatja munkáját. A "soknevűség" - ebben az esetben - nem öncélú változtatási szándékokat tükröz, hanem azt, az utóbbi 3-4 évtizedben világszerte zajló és nyomon követhető fejlődési folyamatot, amely a közegészségügyi és egészségügyi felvilágosítástól, az egészségnevelésen, egészségvédelmen és egészségmegőrzésen át, az egészségfejlesztésig vezetett. Az elnevezések változása tartalmi és feladatbeli változásokat egyaránt hordoz; az egészségfejlesztés ugyanis már egyértelműen ágazatközi, azaz interszektoriális és interdiszciplináris tevékenység, amely magába foglalja az egészségügyi felvilágosítást, egészségnevelést, prevenciót és közegészségügyet egyaránt, azonban messze túl mutat mindezeken; ágazatközivé vált egészségpolitikát jelent, amely kinőtt az egészségügyi ágazat keretei és kompetencia határai közül. Feladatai, munkája összetett: a természeti, társadalmi, gazdasági és szociális környezet olyan irányú változásainak elősegítése, amelyek lehetővé teszik a lakosság egészségének megőrzését és visszanyerését; továbbá az egyén számára - 8 -

9 lehetőséget biztosítanak - az egészségkultúra fejlesztése, ismeretek elsajátítása, készségek és képességek fejlesztése révén - helyes döntések meghozatalához, saját egészségének megőrzése érdekében. ( ) Ezekből az információkból is leszűrhetjük azt a megállapítást, hogy ugyan úgy ahogy manapság, régen sem volt igazi, működő PR-ja az egészséges életmódra való nevelésnek. Persze megtalálhatjuk ha felkutatjuk a régi anyagok között a következő eszközöket, amiket azért meg kell becsülnünk, mert az 1600-as évek közepén már számon tarthatunk felszólalásokat, amit valószínűleg sok ember meghallgatott, mert akkoriban nem volt más lehetőség a terjesztésre és ismeretátadásra. Egészségmegőrzésre buzdító felszólalások (1653). Életmódtanácsokat taglaló könyvek Egészség című folyóirat (19. század vége) Kiadványok, módszertani tanácsok, oktatások, filmhiradó és rádió (1926) Naptár, felvilágosító program Az iskolában külön tárgyként való oktatás (1920-tól) Egészségügyi felvilágosítás (1943) Plakátok, kiadványok, filmek készítése, kiállítások szervezése, rádiós tanácsadás (1950) - 9 -

10 2.1 Az egészséges életmód nyolc alappillére Ahhoz, hogy felkutathassuk azokat a lehetséges PR eszközöket, amelyeket fel tudnánk használni az egészségre való nevelés ismertetéséhez, ahhoz előbb pontosítani kell, hogy mi is az egészséges életmódra való nevelés valójában! Mivel minden PR akcióhoz a legtökéletesebben hozzá illő eszközt szeretnénk megtalálni, ezért fontos a téma megismerése, körüljárása. Magyarország sajnos nem arról híres, hogy egészséges életet folytatna. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a világon elsők között vagyunk a szív-és érrendszeri, a daganatos betegségek és a cukorbetegség tekintetében. Bár vannak olyan esetek is, amikor a tünetekért a genetikai meghatározottság felelős, de az esetek túlnyomó többsége a hibás életmódra vezethető vissza. Ezért fontos, hogy megismerjük az egészséges életmód 8 alapelvét, amely olcsó, mindenki által gyakorolható és könnyen megvalósítható a családban. A család szerepe azért is fontos az egészséges életmódra való nevelésben, mivel az életmódbeli szokásainkat jórészt otthonról hozzuk. Táplálkozás A hagyományos magyar étrend túl sok húst, zsírt, kalóriát, de kevés növényi rostot tartalmaz. Emellett rosszak az étkezési szokásaink, mivel reggel szinte semmit, este pedig túl sokat eszünk. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az egészséges táplálkozás tejet és tojást fogyasztó, ún. lakto-ovovegetáriánus étkezés. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy a teljes vegetáriánus (tisztán növényi) étrend is megfelelő lehet. Mindez arra int bennünket, hogy a hús helyett a növényeket (zöldség, gyümölcs, hüvelyesek) részesítsük előnyben, melyek védelmet nyújtanak a vastagbélrák és más rákfajták, valamint a szívinfarktus és agyvérzés kialakulásával szemben. Egyre több helyen hozzáférhetőek a modern vegetáriánus szakácskönyvek, melyek ötleteket és segítséget nyújtanak az étrendbeli váltáshoz

11 Testedzés A mai modern világ egyik jellegzetessége a mozgásszegény életmód. Ennek számos káros következménye van az egészségre, pl. elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség. Talán kevesen tudják, de nem kell különösebben megterhelni a szervezetet, csupán naponta egy jó óra tempós sétára volna szükségünk ahhoz, hogy a testmozgás pozitív hatásait tapasztaljuk életünkben. Természetesen ennél többet szabad mozogni, de ennél kevesebbet nem Víz Egy felnőtt embernek naponta kb. 1,5-2 liter vizet kellene meginnia ahhoz, hogy a szervezet számára optimális körülményeket biztosítson. Ehhez képest az átlag ember fél liter folyadékot se iszik. Pedig a rendszeres és tudatos vízivással olyan panaszokat lehet megelőzni, mint a fejfájás, alacsony vérnyomás, vesekőképződés. Napfény A XXI. század technikai vívmányai ugyan kényelmessé teszik életünket, de sajnos be is zárnak sokszor a szobába, a munkahelyre a számítógép vagy a televízió elé. Pedig a napsütés jótékony hatásait ki kellene használnunk. Természetesen hangsúlyozni kell azt is, hogy a nyár közeledtével egyre erősebb az ultraibolya sugárzás, így a napon való tartózkodásra leginkább alkalmas időpont a délelőtt 11 előtti és délután 5 utáni időpontok. Fontos a jó napszemüveg beszerzése, a nagyon olcsó darabok sokszor nem szűrik megfelelően a káros sugarakat. Mértékletesség A legtöbb életmódbeli betegség a mértéktelen életvitel következménye. A mértékletesség nemcsak azt jelenti, hogy mindent csak bizonyos határig teszünk, hanem azt is, hogy egyes, nyilvánvalóan káros dologban egyáltalán nem veszünk részt. Így az egészséges életmód szempontjából a mértékletesség fogalma inkább önmegtartóztatást jelent. Ez magába foglalja az alkohol, a kávé fogyasztás teljes elhagyását, a dohányzás teljes mellőzését és természetesen a drogokkal való

12 visszaélést, vagy a gyógyszerek helytelen és indokolatlan használatát. Levegő Talán keveset gondolunk arra, hogy milyen nagy szükségünk van a friss levegőre, illetve arra, hogy napjában többször kellene légző gyakorlatokat végeznünk ahhoz, hogy a szellemi és fizikai frissességünket fenntartsuk. Az ülő életmód, a görnyedt testtartás, a bezártság mind-mind az egészséges légzés ellen dolgoznak. Ha naponta 2-3x szakítunk időt, hogy 1-2 percig igazán mély lélegzeteket vegyünk, akkor tapasztalni fogjuk, hogy ez nemcsak felfrissít, hanem csökkenti az idegességünket is. Pihenés A rohanó ember általában a pihenést igyekszik megspórolni, gondolván, hogy ezzel időt nyer. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Minél fáradtabb valaki, annál több időre van szüksége ahhoz, hogy egy adott feladatot jól és hibátlanul elvégezzen. Ezért mindannyiunknak meg kell aludnunk a szükséges éjszakai alvásunkat. Ez valakinek csak 6 óra, másnak pedig akár 10 óra is lehet. Egy dologban azért egyformák vagyunk: a legfontosabb, hogy mindig éjfél előtt aludjunk el, mert ez az alvás legpihentetőbb módja. Bizalom Manapság nagyon nehéz bízni az emberekben, a jövőben. Hol találhatunk olyan biztos pontot, ami nem változik, nem csap be, és nem kell csalódni benne? A Bibliában van egy szép gondolat: Jézus krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Ha tudunk bízni az isteni gondviselésben, abban, hogy Valaki mindig tud a gondjainkra megoldást, akkor ez is nagyon sokat jelent az egészség megőrzésében, mind fizikailag, mind pedig lelkileg. Tehát mint fent láthatjuk életünk minden területét behálózza az egészséges életmód követése, pedig nagyon sokan semmit sem teszünk ellene. ( )

13 3. Helyzetelemzés És amikor egy PR akció megtervezéséről esik szó, akkor nemcsak a téma fontos, hanem az is, hogy milyen színtereken folyik, folyhat e téma népszerűsítése, oktatása. Nem mindegy, hogy éppen egy kisgyermekes családhoz szólunk, vagy az iskola keretein belül próbáljuk megszólítani a tanulókat vagy felnőtt, értelmes emberekhez szólunk, és őket akarjuk elérni az üzenettel. Mindegyik esetben más a célcsoport, más kell hogy legyen az eszköz, amit alkalmazunk, bevetünk a cél érdekében. Természetesen felmerül egy másik probléma is, a városok, települések és falvak esetében, mert persze az sem mindegy, hogy milyen körülmények között szeretnénk népszerűsíteni a sportos és egészséges életmódot. E téma vizsgálatához három korosztályt különböztetnék meg: 1. Kisgyermekkor 2. Iskoláskor 3. Felnőttkor 3.1 Kisgyermekkor Ebbe a korcsoportba sorolnám a 0-7 éves korig tartozó gyermekeket, amikor még a család a meghatározó és irányt mutató közeg számukra. Ebben az életkorban talán a legfontosabb elkezdeni az egészséges életmódra való nevelést, megismertetni a gyermeket az egészséges ételekkel, sporttal és kialakítani benne az igényt, hogy a későbbiekben is fontosnak tartsa ezeket. Ebben az életkorban nem a gyermek a célcsoport, hanem a szülő, akit el kell érnünk PR eszközökkel és támogatnunk kell, hogy a megfelelő információkat adja át gyermekének és ő is kitűnő példával járjon a gyermek előtt. Ők azok, akiket minden érdekel, lelkesek, a gyermekük iránt teljesen elkötelezettek és mindenbe bevonhatók. Tehát őket lehet említeni a legfogékonyabb célcsoportnak a három közül

14 A nevelésbe itt természetesen bekapcsolódik az óvoda is, ahol az óvó néniken keresztül lehet tájékoztatni a piciket és elfogadtatni és megértettetni velük az egészséges életmód fontosságát. Az óvónők tehát egy másik célcsoport, akiknek persze tantervi irányvonal szablya meg a lehetőségeiket, de azt gondolom, hogy jópofa dolgokkal és elfoglaltságokkal őket is el lehetne érni, és arra ösztönözni, hogy ezt közvetítsék a gyermekek felé. " Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről." ( (Részlet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjából) Az óvodai nevelés országos alapprogramja tartalmazza azokat az általános pszichológiai, pedagógiai elveket, amelyeket a gyermek érdekében érvényesíteni kell. Az óvodai nevelés alapfeladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A kiegészítő program sajátosságait a célokból, feladatokból adódó nevelési hangsúlyok adják. A sokféle családi értékrend figyelembevételével, kiegészítésével igyekszik felkészíteni a gyermekeket az együttműködésre, választásokra és döntésekre. A családok bevonása, a szülőkkel való együttműködés kiemelt jelentőséggel bír az eredményesség szempontjából. Az egészség - óvodás korban is - szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. ( )

15 Úgy gondolom, hogy ezt a célcsoportot a következő eszközökkel lehetne sikeresen elérni: Családi napok rendezése, játékokkal, sportversenyekkel Kiadványok terjesztése( szórólapok, hírújságok, mesefüzetek, színezők) Szülőknek, óvónőknek oktatási segédanyagok (bábok, füzetek) Táplálkozási fórumok, beszélgetések, kóstolóval egybekötve Kirakodóvásár Kirándulások Szabadidős program hírlevél az Interneten 2. Iskoláskor Ebbe a korcsoportba tartoznak a 7-18 éves közötti tanulók. Őket már személyesen is meg lehet keresni, el lehet érni. Ők már mint célcsoport szerepelhetnek a tervben, bár talán őszintén mondhatom, hogy ők a legnehezebben elérhető és tettre kényszeríthető korosztály. Ezt a célcsoportot nagyon meg kell ismerni, hogy az üzenetünk bármilyen formában eljusson hozzájuk és magukévá is tegyék. Ők egy nagyon nehezen kezelhető életkorban járnak, amikor nemcsak az egészség ellen tiltakoznak, hanem pont egy lázadó korszakukban járnak, ahonnan nagyon nehéz őket

16 kimozdítani. Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Célja, hogy az egészségkulturális szint növelésével, az életmód javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. A hiányos egészségkultúra, az egészségtelen életmód, a környezeti tényezők, a hiányzó prevenciós tevékenységek közvetlenül befolyásolják a mai ember egészségi állapotát. Fontos tehát, hogy az iskolák egészségnevelési programot készítsenek, és következetesen végrehajtsák az abban megfogalmazott feladatokat. Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: - állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek; - ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; - legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; - tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását; - legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; - ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását; - érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát. ( ) Az egészségnevelési program tehát arra való, hogy kellő ismeretek átadásával hozzásegítse a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Az iskolákban alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az iskolának a tanulók egészséges életvitelének kialakítására gyakorolt hatása többrétegű: létezik egyrészt egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv; másrészt az ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül ható ún. rejtett tanterv. Utóbbi az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskolában az

17 egészségnevelés nem egy konkrét tananyag, hanem több tantárgy (biológia, kémia, testnevelés, környezetismeret és vizuális nevelés, osztályfőnöki órák stb.) témaköreiből összeálló ismeretanyagból tevődik össze. Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez: a biológiai tantervekben a táplálkozás, a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok szerepelnek; kémiaórákon a tanulók a nikotin, az alkohol, a kábítószer élettani hatásaival és egészségkárosító tulajdonságaival foglalkoznak; a testnevelési óra és a mindennapos testedzés kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés szempontjából. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. A mozgásélmény öröme és az egyénhez mért követelményszintek ösztönzik a tanulókat képességeik és akaratuk fejlesztésére. Az állóképesség, az edzettség kifejlesztése, a jellemépítés, a jellemformálás a továbbtanulás szempontjából igen fontos. A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a fiatalok testfelépítését, erősíti a gerincet, növeli az izmuk tömegét, szabályozza annak működését, valamint a szervezet zsírtartalmát. Biztosítja az egyenletesebb, harmonikusabb testi fejlődést, ami különösen fiatalkorban fontos, mert ebben az időszakban fokozott a kiegyensúlyozatlanság veszélye. A középiskolákban és a gimnáziumokban divat lett melyben sokszor egészséges hiúsági okok is közrejátszanak a fittség megszerzése. A fiúk a hagyományosan közkedvelt labdajátékok mellett a testépítést, a leányok az aerobikot művelik. Növekszik az extrém sportok (BMX, görkorcsolya, triatlon stb.) követőinek száma. Ma már egyre népszerűbbek a nagyszabású futóversenyek, futógálák. Ugyanakkor látni kell, hogy a tanulóifjúság közel harmada alig, vagy egyáltalán nem sportol. A kedvezőtlen százalékos arány okai között a tanulók túlzott iskolai terhelését, az ifjúság körében népszerű egyéb szórakozási tevékenységeket (diszkó, játékterem, videó, Internet stb.) és bizonyos értelemben az igénytelenséget is megtaláljuk. Ennek további oka a testnevelési és sportpropaganda-munka gyengeségei, a szülői ráhatás negatív példái. Sajnos a testnevelés, a sport presztízse csökkent. Míg korábban jelentős motiváló erő volt az élsportolói pályára készülés, ma már ez az egyéb lehetőségek és a túlzottan kemény, időigényes felkészülés miatt erősen visszaesett

18 A családi életre történő nevelés során a tanulókat fel kell készíteni a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. Fontos feladat a szülői szerepek és a családi munkamegosztásban betöltött szerepek tudatosítása, a mai valóság tényeihez igazodó és a család emberformáló jelentőségének megfelelő kezelése. A nevelés során tudatosítani kell a tanulókban, hogy a hűség, a család: érték, és az ezért hozott áldozatvállalásnak értelme van. ( neracio_egeszseges, ) Mennyire sürgős az egészségre nevelő tantárgy bevezetése az iskolákban? ÖSSZES NEME férfi nő KORCSOPORT évesek évesek évesek 60 évnél idősebbek IS KO LAI VÉGZETTS ÉG legfeljebb 8 általános szakképzett érettségizett diplomás TELEPÜLÉS TÍPUS Budapest megyei j. város egyéb, 5000< egyéb, 5000> CSALÁD gyerekes gyermektelen DO HÁNYZÁS rendszeresen dohányzik alkalmanként nem dohányzik PÁRTPREFERENC IA kormánypárti ellenzéki bizonytalan 3,7 3, , ,9 4 3,9 4,1 4,1 3,9 4, ,9 4 4,1 4,2 4,2 4,2 4, átlag (1 - legsürgősebb / 7 - legkevésbé sürgős) (

19 Ezt a táblázatot egy népegészségügyi felméréssel foglalkozó oldalról töltöttem le, ahol főként a dohányzás káros hatásairól volt szó. Megdöbbentő, hogy mennyire nem találják fontosnak a megkérdezett emberek az egészségre nevelő tantárgy bevezetését az iskolába. Pedig ebben a korban kellene a legtöbbet foglalkozni az egészséges életmódra való neveléssel, mert itt alakíthatjuk ki a gyermekekben a természetes igényt a sport iránt, az egészséges táplálkozás iránt. A legsürgetőbbnek a diplomás megkérdezettek találták, valószínűleg az oktatás során szerzett tapasztalatuk alapján és a már bennük kialakult igény miatt. A legkevésbé sürgősnek az általános iskolát el nem végzett vagy éppen elvégzett megkérdezettek tartották, sajnos valószínűleg ők sem kaptak ilyen típusú nevelést az iskolákban. Elgondolásom szerint a következőkkel lehetne őket bevonni és cselekvésre bírni: Média (Internet, TV, rádió műsorok) Ingyenes sportszerek kiosztása az iskolákban (csuklóvédő, fejvédő, ugrókötél ) Sporthétvégék szervezése (sorversenyek, ugrálóvárak, kóstolók) Ingyenes lehetőségek különböző sportágak kipróbálására és űzésére

20 Tájékoztató füzetek Kifestő füzetek (alsó osztályban) Sportegyesületek bemutatói Iskolában külsős előadók szerepeltetése 3. Felnőttkor Ide tartoznak a 18 év felettiek, akik lehet, hogy még felsőoktatásban részt vesznek, de lehet, hogy már dolgoznak. A középkorúak és az idősebb lakosság is a célcsoport tagja, őket a koruknál fogva már talán könnyebb a helyes gondolkodás és magatartás felé irányítani. Cél az egészségtudatos gondolkodás kialakítása, hogy életük végéig fontosnak tartsák a mozgás örömét, a táplálkozás fontosságát, a dohányzás kerülését és utódaikat is ebben a szemléletben neveljék. Erre a feladatra ma Magyarországon az Országos Egészségfejlesztési Intézet vállalkozott, aki különös figyelmet fordít, a társadalmat fenyegető, széles tömegek egészségét érintő káros jelenségekre, illetve azok megelőzésére. A dohányzás, az alkohol, a kábítószer és az AIDS olyan egészségromboló népbetegségek, amelyek aktív és hatékony felvilágosító munkával megelőzhetők lennének. Csak úgy, mint korunk, egyre többeket érintő problémája az elhízás. Céljuk, hogy megértessék az emberekkel: a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód következményeként kialakuló betegségek (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi problémák, némely rákfajta stb.) elkerülhetők. Ezeknek, a napjaink halálozási statisztikájának élén álló betegségeknek a megelőzése érdekében, különböző programokkal, felvilágosító kiadványokkal és előadásokkal fordulnak a lakossághoz. Különös figyelmet fordítanak a lakosság hátrányos helyzetű rétegeinek egészségfejlesztésére és mentálhigiénés helyzetének javítására. (