civil fórum Tartalomjegyzék CIVIL KURÁZSI CIVIL VITAFÓRUM CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK 2 civil fórum

Átírás

1

2 2 civil fórum Tartalomjegyzék 3. oldal Sebestény István: A forrásteremtés dilemmái 5. oldal Csáki Rozália: Sokszínűek, de mégis egy cipőben 7. oldal Aurelia Grigore: Támogatásgyűjtés: a művészettől a stratégiáig 9. oldal Chris Worman: Adományszervezés kihívások és lehetőségek Romániában 11. oldal Kádár Magor: Az erőforrás-szervezés módszerei 14. oldal Farkas András: 2011: civil pályázati forrásszervezés 18. oldal Kökény Dalma: Adományok hogyan, kitől, mire? 20. oldal Kolumbán Gábor: Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség 24. oldal Székelygyümölcs a közösségi vállalkozás interjú Már Istvánnal 26. oldal Somai József: Romániában még nincs napirenden a szociális szövetkezet ügye 33. oldal Benedek Gabriella Kovács Edit Scsaurszki Tamás: Helyben közösen A közösségi alapítványok 36. oldal Camelia Mateş: Közösségi alapítványok Jót, jól! 38. oldal Chris Worman: Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány 39. oldal Simona Şerban: Kolozsvári Közösségi Alapítvány 40. oldal Bereczki Kinga: Háromszéki Közösségi Alapítvány 42. oldal Kilyén Melánia: YouthBank 43. oldal Bukta Zsuzsanna: Létezik-e sport állami támogatás nélkül? A magyar sport civil szférájának bevételi forrásai CIVIL KURÁZSI 46. oldal Ocskay Gyula Csáki Rozália: A Holttenger hajósai. Hálózatépítés a Mezőségen CIVIL VITAFÓRUM 49. oldal Potozky László: Társadalmi vállalkozások román módra 28. oldal Potozky László: Felelős adományozás, avagy forrásteremtést elősegítő támogatások civil szervezeteknek civil fórum 30. oldal Manulea Băbescu: Tanulj meg repülni a NESsT-tel! 31. oldal Luminiţa Alexandru: A Touched Romania Egyesület szociális vállalkozása CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK 50. oldal Makkai Péter: Egy más világ építésére van szükség 52. oldal Csáki Rozália: Sokszínűek, de mégis egy cipőben (RO) 54. oldal Tartalomjegyzék (RO)

3 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 3 A forrásteremtés dilemmái egy pusztaságban ment László király a vitézeivel. A Egyszer nap forrón sütött a földre. A fák levelei elfonnyadtak, a fű kiégett, és nem volt víz sehol a nagy pusztaságon. László király vitézei majd meghaltak a szomjúságtól. A nyelvük odaszáradt a szájuk padlásához. Megálltak, s szomorúan mondták: Vitéz László király, ha te nem segítesz rajtunk, mind szomjan veszünk!... Irgalmas, jó király, ne engedd, hogy elpusztuljunk! Ekkor László király az ég felé emelte szemeit, imára kulcsolta össze a kezét, s halkan imádkozott. A vitézek is letérdepeltek, ők is imádkoztak. László király pedig odament a sziklához, s megérintette a kardjával. Ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki... A forrásteremtés problematikáján elmerengve akarva-akaratlanul is ez a csodálatos történet bukkant elő hajdani olvasmányélményeimből. Ta - lán nem véletlenül, nem pusztán a sza bad asszociáció űzött tréfát a civil szervezetek számára oly fontos kérdésen való töprengésem során. Nem túlzás azt állítani, hogy a fennmaradáshoz, s emellett a tervezett programok végrehajtásához szükséges kellő pénzügyi fedezet időbeni biztosítása, ha nem is csoda-, de mindenesetre ritkaságszámba megy a szektoron belül. A zökkenőmentes működés anyagi hátterének folyamatos biztosítása vélhetően gondot okoz a mindennapi túlélésért küzdő egyesületek és alapítványok életében, és rengeteg energiát emészt fel az eredetileg nemesebb célokat kitűző szervezetek amúgy is szűkös készleteiből. Mindez az eredetileg eszköznek tekintett forrásteremtést sokszor már céllá szentesíti, ami pedig a deklarált küldetés hitelességét kérdőjelezi meg. Igaz, rendelkezésre álló források nélkül szintén kétségessé válhat a miszszió realitása, a kitűzött eredmények elérése, vagyis az anyagi javak megszerzése ugyanolyan fontos feladat, mint az általa elérni kívánt cél érdekében végzett (köz)szolgálat. Emiatt nem is érdemes arról vitatkozni, hogy melyik is az előbbre való, s ha el kívánjuk ismerni az előbbi egyenrangúságát, tekinthetjük a pénzkereső foglalatosságot egyenesen céleszköznek is. Mégis kiktől, honnan, mi módon tud egy civil szervezet forrásokhoz jutni? A klasszikus csoportosítást figyelembe véve mindenekelőtt az alap tevékenységhez köthető bevételeket em líthetjük. Az alapítványok, egyesületek szolgáltatásaikért díjat számolnak fel, rendezvényeikhez, programjaikhoz hozzájárulást kérnek, az utóbbiak még tagdíjat is szedhetnek. Ezek azonban csak a legritkábban elegendők a túlélésre, nem is beszélve a tervbe vett elképzelések megvalósításáról vagy éppen a szervezetfejlődésről. Ugyanakkor független vagy szabad forrásnak tekinthetők, mert meg szerzésükhöz semmilyen külső el várásnak való megfelelés nem kapcso lódik. Tipikusan a szektorra jellemző pénzforrás a támogatás, amely érkezhet magánszemélyektől, vállalkozástól, adományosztó szervezetektől, az államtól vagy az önkormányzattól, ám általában az ilyen anyagi hozzájárulások címkézettek, kifejezetten valamilyen előre meghatározott cél érdekében használhatók fel. Ez a cél lehet a támogató által előírt feladat végrehajtása vagy a civil szervezet saját maga kínálhat fel és próbál eladni pályázati kiírás alapján vagy saját házalása során bizonyos programokat támogatás elnyerése érdekében. Mindenesetre az előbbitől eltérően ez a pénzösszeg kötött felhasználású, ezáltal függő vagy kötött forrásként értelmezhető. S itt a függés közvetetten is jelentkezhet, hiszen a támogató kiváltképpen, ha állami, önkormányzati forrásra gondolunk a támogatásért további szolgálatokat, (politikai) lojalitást, hűséget is elvárhat. Végül a nonprofit szervezet vállalkozhat is, hisz elnevezésében szereplő negatív kitétel nem a profit termelésére, hanem csak annak szétosztására vonatkozó tilalmat jelent. Eszerint üzleti tevékenységet folytathat, befektethet, részvényt jegyezhet, kamatot, osztalékot vehet fel, bár azért emellett folyamatosan hangoztatni kell, hogy mindez csak a szervezet célja érdekében végzett kiegészítő elfoglaltság, amely viszont emiatt szükséges rossz, így ez kényszerű forrásnak aposztrofálható. Leegyszerűsítve így néz ki, a civil szervezetek bevételi lehetőségeinek elegye, a civil-mix. A valóságban azonban ez nem ilyen tisztán fordul elő, és főleg nem ennyire tudatos döntések alapján áll össze. A cél-

4 4 civil fórum eszköz tervezése nem csak sőt döntően nem az adott szervezet stratégiai elképzeléseitől függ. A források piacán a kereslet mindig a kínálat után kullog, és itt hatványozottan érvényes Say dogmája 1, miszerint minden kínálat megteremti a maga keresletét. Magyarán a forrásteremtési szakasz annyiban meg is előzi a programtervezési periódust, hogy ekkor már tisztában kell lenni az elérhető finanszírozási lehetőségekkel. S kevés szervezet engedheti meg magának, hogy tisz tán független forrásokból minden kül ső befolyástól mentesen önmaga határozza meg cselekvési tervét. Ahol más támogatások is szükségeltetnek, ott mindenképpen megjelenik a tervalku, a saját elképzeléseknek és céloknak a támogató által elvárt irányokhoz való igazítása. Ez természetesen nem mindig ördögtől való, lehet mind a szervezet, mind a közösség számára üdvös is, jó (állami vagy vállalati) támogatási stratégia esetén egyenesen hasznos is. A támogató sokszor önrész meglétét szabja meg feltételként. S ez egy örök és megoldatlan probléma a civil szektorban. Mi is az önrész, mi a célja és főleg miből származik? Ezeket a látszólag egyszerű kérdéseket soha nem tesszük fel, pedig ha ezeken elgondolkodunk, rájövünk, hogy éppen a civilség attribútumát, az üzleti szférától elválasztó sajátságos jegyeit nem értjük meg. És amíg a forprofitnonprofit dichotómiát nem tudjuk a gazdálkodás világában a helyére tenni, addig a civil szerveze tek mindig kerülő u tak ra, kényszerpályák ra te relődnek. A vállalkozás támogatásért folyamodik egy olyan beruházás megvalósításához, amely előnyös lehet az állam számára, mert ezáltal munkahelyek születnek, adóköteles jövedelmek termelődnek, stb. Ez az állam érdeke is, ezért anyagilag hozzájárul a vállalkozó tőkéjéhez, aki természe- 1) A Say-törvényt Jean-Baptiste Say francia klasszikus közgazdász fogalmazta meg 1803-ban. Amíg a forprofitnonprofit dichotómiát nem tudjuk a gazdálkodás világában a helyére tenni, addig a civil szervezetek mindig kerülő utakra, kényszerpályákra terelődnek. tesen mindezt a nagyobb profit reményében, saját hasznának növelése céljából teszi. Természetes, hogy a tőkéjét önnön vagyonából, jövedelméből képezi, vagyis elvárható, hogy kellő arányú önrésszel vágjon a program végrehajtásába, melynek so - rán a saját munkáját önmagának megfizeti, hiszen ebből és a profitból él meg családjával együtt. A civil szervezet megpályázik egy támogatást arra, hogy a településen levő játszóteret felújítsa, használhatóvá tegye. A pá lyáztató előírja, hogy például 10 szá zaléknyi önrészt illesszen a költségvetésébe. A kérdés: miből? A saját tagdíjakból, befizetésekből, amelyek még a működési kiadásokra, rezsire sem elegendőek? Egy előző pályázaton más célra nyert, és még rendelkezésre álló összegből? Elvben ezt nem teheti, mert az a pénz címkézett, az már egy másik költségvetésben szerepel. Vállalkozzon, forgassa a nem létező tőkéjét, és annak hozadékából fedezze az önrészt? Vajon hány szervezetnek van ilyen leköthető tartaléka, és ezt miből halmozta (volna) fel? Ma rad az önrész-spirál, ami azt jelenti, hogy folyamatosan az előző, még el nem költött más célra szánt forrásokat jelentik le önrészként, bízva abban, hogy mire ezt fel kellene használni, egy következő projektből vissza lehet tenni a hiányzó pénzösszeget az eredeti programba. Ez viszont egy folyamatos pénzügyi ma- A civil kurázsi nemcsak az érdekképviseletekben, a hivatalokban, a politikában vagy a közösségi cselekvésben kell érvényesüljön, hanem a pénzügyi sivatagban is. Ott kell igazán feltalálni magunkat, ott kell azt a sziklát megtalálni, amelyben kővé váltan, de tettre készen lapulnak erényeink, ötleteink és nem utolsósorban leleményességünk. nőverezést, kardélen táncolást és nem utolsósorban szabálytalan működést kíván meg. És akkor még nem is beszéltünk a másik, még ezt is tetéző megoldásról, az utófinanszírozásról... Mindez a klasszikus civil gazdálkodás meg nem értéséből vagy figyelmen kívül hagyásából fakad. Szervezetünk belekényszerül egy folyamatos itt az önrész, hol az önrész játékba, s ezzel a programra fordítható energia egy része is füstbe megy. S vegyük figyelembe azt is, hogy a civil szektorban nincs tevékenység-kényszer, mint ahogy a megélhetésért küzdő üzleti szektorban. Ha a civil szervezet felkínálja szolgálatait, de az állam, önkormányzat csak kemény feltételekkel hajlandó igénybe venni azt, akkor az előbbi könnyen visszakozik, passzivitásba fordul. Ez viszont pénzben ugyan nem kifejezhető, de társadalmi civil tőke termelés szempontjából súlyos veszteséget okoz. Több pályáztató is felismerte ezt, és önrészként éppen azt a tőkefajtát kéri, amelyet kifejezetten csak a civil önszerveződések képesek kitermelni magukból, nevezetesen az önkéntes munkát. Ennek a mindennapi gyakorlatban való beültetése, a civil aktivitás pénzügyi emancipációja, az önkéntes munka árfolyamának a támogatások piacán való bevezetése pozitív hatással lehet az alapítványok és egyesületek forrásteremtési tevékenységére. Végezetül még egy speciális prob lémára hívnám fel a figyelmet, ne vezetesen a civil rezsi elszámolha tó ságának kérdésére. Ahogy az a gaz dálkodó szervezeteknél teljesen természetes dolog, a szervezetek mű ködésének számos költségvonzata van. Bankszámla fenntartása, köny ve lési szolgáltatás igénybe vétele, kommunikációs és netán kommunális költségek, az infrastruktúra fenntartása, biztosítás stb. Mindezek fedezésére külön forrást kell teremteni. A tagdíjak, szolgáltatási ár- és díjbevételek vagyis a független források sok esetben erre nem elegendőek, így kénytelenek ezeket

5 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 5 a kiadásokat a támogatásokból kifizetni. Addig nincs is gond, ameddig kifejezetten működési célú pályázati források ezt lehetővé teszik, ám ezek igencsak szórványosan állnak rendelkezésre. Honnan lehetne további pénzeszközöket bevonni ezek fedezésére? Itt létezik egy kiaknázatlan energiaforrás, nevezetesen a szervezetben meglevő szellemi és fizikai kapacitás, melynek piaci értéke lehet(ne). Mit is jelent ez a szunnyadó energia? Azt, hogy a pályázati program érdekében végzett kiegészítő önkéntes munkán túlmenően a szervezet tagjai, támogatói sokszor a szakmai tevékenység nagy részét is el tudnák külső vállalkozó bevonása nélkül is végezni. Így például egy környezetvédő szervezet szakértő tagja kiváló hatástanulmányt tud írni; egy egészségnap szervezésében az egyesületben levő orvos is tud szűrést végezni, felvilágosítást adni, azonban ennek piaci költségét csak akkor lehet elszámolni, ha a szervezet ezt a szolgáltatást számla ellenében megvásárolja, így a pályázatban nyert összeg egy részét sokszor feleslegesen kifolyatják. Pedig mennyivel hasznosabb lenne, ha ezeknek az önerőből elvégzett feladatoknak az értékét a szervezet gyakorlatilag önmagának kiszámlázva, saját működésére, fejlődésére költhetné, mintsem kívülállók üzleti bevételét gyarapítaná. Bízzunk abban, hogy előbb-utóbb a pályázatok kiírói is eljutnak erre a felismerésre, és a különböző programokra fordítható forrásoknak szerves részét képezik a szakszerű végrehajtást biztosító megbízható és hatékony szervezeti keretek fenntartásának rezsiköltségei is. Mindeddig a civil szervezetek forrásteremtésének problémáiról, a kifejezetten anyagi jellegű pénzben mérhető bázis megszerzésének nehézségeiről szóltunk. Aki mindezt elolvasta, joggal vélhetné Csokonai után szabadon szólva, hogy az is bolond, aki civillé lesz Magyarországon. S hogy még sincs így, azt egy egész civil társadalom létével és tetteivel bizonyíthatja. Lehet, hogy a fent leírtak ugyan szóról szóra igazak, de az igazi civilség nem erről szól. A céleszköz mégiscsak kiegészítő tevékenység kell legyen, és ha nincs miből főznünk, mindig kéznél van a kőleves receptje. A civil kurázsi nemcsak az érdekképviseletekben, a hivatalokban, a politikában vagy a közösségi cselekvésben kell érvényesüljön, hanem a pénzügyi sivatagban is. Ott kell igazán feltalálni magunkat, ott kell azt a sziklát megtalálni, amelyben kővé váltan, de tettre készen lapulnak erényeink, ötleteink és nem utolsósorban leleményességünk. És akkor nem is a kard számít, csak a szándék. Hiszen a legendában olvashatjuk, hogy ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki. Ezerféle színben csillogott-villogott. Mintha csalogatta volna a szomjas vitézeket: Jertek, igyatok, szegény magyar vitézek! Vége volt a szomjúság égető kínjainak. A vitézek sisakjaikba fogták fel az üdítő vizet, és nagy mohósággal ittak belőle. Az Isten újra megmutatta, hogy milyen kedves néki László király. (S lehet, hogy ő a civilek védőszentje?) Sebestény István Civitalis Egyesület elnök civitalis@t-online.hu Sokszínűek, de mégis egy cipőben Csáki Rozália főszerkesztő csaki.rozalia@gmail.com Ha valamit nehéz körülhatárolni és sematizálni, akkor a civil társadalom az egyike ennek. Változatos szerveződési forma, tevékenységek, érdeklődési terület, méret, módszertan, stratégia, cél stb. Ami mégis közös, az az értékorientáltság, hisz mindannyian valamilyen sajátos érték védelme, megteremtése, fennmaradása érdekében cselekszünk. És minél strukturáltabban, hosszú távon gondolkodva, tervezettebben és szervezettebben törekszünk cselekedni, annál inkább szembesülünk a másik közös kihívásunkkal: a forrásteremtéssel. Komoly szakmai kihívás. Felnőttünk-e rá? Elég komolyan veszszük-e? Megvan-e szervezetünkben a tudás és a megfelelő személy erre? Tervezünk-e vagy csak ad-hoc módon igyekszünk az éppen aktuális helyzetet megoldani? Milyen lehetőségeink vannak? A megszokás uralja-e a forrásteremtési tevékenységeinket, vagy nyitunk az új módszerek, lehetőségek felé is? Visszatekintünk-e és elemezzük-e az eltelt évet/éveket? Sok kérdés merült fel bennünk, amikor a civil szervezetek igen komoly kihívásával, a forrásteremtés kérdéskörével kezdtünk el foglalkozni. A válaszok is igen változatosak. Az azonban bizonyos, hogy minden civil szervezet számára komoly kihívást jelent a forrásteremtés, a tevékenységek fenntartásának a biztosítása.

6 6 civil fórum E lapszámunkban alaposabban körbejárjuk ezt a kérdéskört, megvizsgálva, mennyiben változtak az idők folyamán a forrásteremtési lehetőségek a pályázattól az egyéni adományozáson keresztül a társadalmi vállalkozásig, mennyire használják ezeket ki az egyes civil szervezetek, milyen új módszerek és lehetőségek vannak, amelyek a jövőben a segítségünkre lehetnek. Aurelia Grigore, a FDSC PR koordinátora egy országos kutatás a lapján világít rá arra, hogy a civil szervezetek milyen forrásteremtési technikákat alkalmaznak, továbbá hasznos ta nácsokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként is tehetnék hatékonyabbá ezt a tevé kenységüket. Chris Worman, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány ügyvezető igazgatója néhány éves romániai forrásteremtési tapasztalatából (amerikai forrásteremtési gyakorlat után) világít rá arra, hogy a romániai civil szervezeteknek min kellene változtatniuk a sikeres forrásteremtés érdekében. Kádár Magor, a BBTE Politikai Tudományok, Közigazgatás és Kommunikációs kar, Kommunikáció és PR szakának lektora a forrásteremtési módszerek egész tárházával ismerteti meg az érdeklődőket. Farkas András, a PONT Csoport fejlesztési szakértője a civilek számára elérhető pályázati lehetőségek világába nyújt betekintést, nem kerülve ki a problematikát, hogy a civil szervezet számára a stratégiai terve-e az első, vagy a megjelenő pályázati kiírások? Gondolatsorai közepette ő is kiemeli, hogy: a pályázati forrásszervezés csak egy A forrásteremtés nem csak az egyes civil szervezetek sajátos kihívása, mellyel szervezetük és saját programjaik fenntartására törekszenek, hanem a szervezeteken is túlmutató kihívás, mellyel a civil szervezeteknek közösen is foglalkozniuk kellene. szelet egy hatékony civil szervezeti menedzsmentből. A cikkek sorát átfogóbb forrásteremtési stratégiák bemutatásával folytatjuk, mint amilyen a közösségi vállalkozás, amiről Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány kuratóriumi elnöke tollából olvashatnak. Somai József közgazdász a szociális szövetkezetek kérdésköréről értekezik. Potozky László, a Polgár- Társ Alapítvány ügyvezető igazgatója a Zöld vállalkozás nevű új támogatási programjukat mutatja be. Manuela Băbescu, a NESsT PR felelőse arról mesél, hogy miként támogatják nemzetközi szinten is a szociális vállalkozások elindítását és hogyan állnak a romániai civil szervezetek e téren. Aztán arról is olvashatnak, hogy mi a közösségi alapítvány és bemutatjuk a Romániában működő közösségi alapítványokat, támogatási programjaikat. Bukta Zsuzsanna, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának tanársegéde érdekes betekintést nyújt a sport civil világának támogatási rendszerébe. A forrásteremtés nem csak az egyes civil szervezetek sajátos kihívása, mellyel szervezetük és saját programjaik fenntartására törekszenek, hanem a szervezeteken is túlmutató kihívás, mellyel a civil szervezeteknek közösen is foglalkozniuk kellene. Gondoljunk csak a pályázati forrásokra, amelyek meghatározóak civil szervezeteink többsége életében. A támogatáspolitikák a fejünk felett alakulnak. Legyen szó az erdélyi magyar civil szervezeteknek szóló romániai, illetőleg magyarországi forrásokról, az EU-s regionális fejlesztési alapokról, vagy más strukturális és EU-s forrásokról. Miért? Mekkora a civilek beleszólási lehetősége az egyes források elosztásába, élnek-e ezzel a lehetőséggel? Mennyire tájékozottak arról, hogy milyen forráslehetőségeik vannak? Ezek jövőbe mutató kérdések és egyben feladatok is. Az elégedetlenség még csak az első lépés a változás elérése felé. Cselekvésre, közös tervezésre és egyeztetésekre van szükség. Brüsszelig talán gyengébben hallatszik el a hangunk, de még itthon sem végeztük el a feladatunkat. Ez is egy érdekképviseleti kérdés. Érdekes kutatási téma lehetne megvizsgálni, hogy a civil társadalom egyes szegmensei finanszírozás szempontjából hogyan állnak. Mennyire képesek az önellátásra, illetve, hogy a jelenlegi támogatási rendszerek, stratégiák mennyire vannak tekintettel a civil társadalom sokszínűségére. Melyek a legkiszolgáltatottabb szegmensek és miért? Van-e túlfinanszírozott szegmens? Az együttműködés ez alkalommal is jelszavunk lehet, hiszen a nagyobb források számos kisebb civil szervezet számára elérhetetlenek, de közös pályázással egymás esélyeit is növelhetjük, és civil társaink megerősödését, fennmaradását is segíthetjük. E lapszámunkban kevesebb rovattal, de tartalmas mondanivalóval jelentkezünk. Civil kurázsi rovatunkban ez alkalommal a Mezőség fejlesztéséért történő civil együttműködést mutatjuk be. Vitafórum rovatunkban az éppen aktuális szociális vállalkozás igen problémás törvénytervezetéről esik szó. Civil önépítkezésünk keretében a szociális problémák megoldása körüli több éves kitartó intézményépítésbe nyújtunk betekintést. Bízom benne, hogy találnak érdekes, új információt e lapszámunkban is, ami segítségükre lesz forrásteremtő munkájuk hatékonyabbá tételében.

7 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 7 Támogatásgyűjtés: a művészettől a stratégiáig A Civil szervezetvezetők barométere egy országos online felmérés, amelyet 2010-ben a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (FDSC) készített a romániai civil szervezetek képviselőinek a körében. Egyértelművé tette azt, amire egyébként számítottunk, vagyis: a romániai civil szervezetek legfontosabb jövedelemforrásai az országon kívüliek, az EU-s támogatások (18,6%) valamint a külföldi alapítványok (13,9%) támogatásai. Az országos jótékonyság (adományok a cégek, alapítványok és magánszemélyek részéről) a jövedelmi források fontossága szempontjából a második helyet foglalja el, a személyi jövedelemadó 2%-ának az átirányítása pedig szorosan ennek nyomában jár. A szervezetek 5,5%-a számára a gazdasági tevékenységek képezik a legfontosabb jövedelemforrást. A civil szervezetek tudatában vannak annak a ténynek, hogy egyáltalán nem kényelmes az EU-s alapoktól függni, sőt ez akár végzetes is lehet számukra, tekintettel arra, hogy Románia Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a külső finanszírozások csökkentek. A rendelkezésre álló Strukturális Alapok és a belőlük finanszírozott projektek megvalósítása igen nehéznek bizonyult. A Civil szervezetvezetők barométere rámutat a civil szervezetek egyértelmű tendenciájára, hogy igyekeznek más finanszírozási forrásokra figyelni és azokra specializálódni. A legutóbbi felmérés szerint a civil szervezetek képzésre és specializációra vonatkozó igényei, prioritásai és szükségei jelenleg a következők: pályázatírás, adományszervezés, projektmenedzsment, az Európai Szociális Alap projektjeinek a menedzsmentje. A szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, PR és kommunikáció szintén fontosnak tartott és prioritásként kezelt témák, miközben a marketing és üzleti terv hátul marad a fontossági sorrendben, de azért szükséges témaként tekintenek rá. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy úgy tűnik, a romániai civil szervezetek kezdenek betörni a támogatásgyűjtés piacára, és a külső finanszírozású vagy az állami költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatások mellett más alapokat is próbálnak elérni, és nem is akárhogyan, hanem professzionális módon. Minden fennmaradni akaró civil szervezet addig, amíg a következő finanszírozási programra vagy kiírásra vár, ki kellene dolgozzon egy forrásokat mozgósító, támogatásgyűjtési stratégiát, amely beépülne a szervezeti stratégiába. A Közösségi Kapcsolatokért Egyesület utóbbi években készített tanulmányai azt mutatják, hogy a romániaiak adományainak fő kedvezményezettjei: az egyház, a kolostorok, a szegények és kéregetők, a katasztrófák áldozatai, a civil szervezetek, az iskolák és óvodák, a sürgős orvosi beavatkozást igénylő betegek, valamint az egészségügyi és kul- Minden fennmaradni akaró civil szervezet addig, amíg a következő finanszírozási programra vagy kiírásra vár, ki kellene dolgozzon egy forrásokat mozgósító, támogatásgyűjtési stratégiát, amely beépülne a szervezeti stratégiába. turális intézmények ben egy, a civil szervezeteket viszonylag bizalmatlanul kezelő légkörben elindított 2%-os mechanizmus között euró átirányítását eredményezte, ez az összeg pedig évről évre jelentősen nő. Még ha számítani is lehet arra, hogy a 2%-ukat átirányító adófizetők száma stagnálni fog, a civil szervezetek semmi mást nem kell tegyenek, minthogy fejlesszék a romániaiakban a bizalmat, amelyet az utóbbi években megnyertek, és vonják be az embereket, hogy azok felelősségteljesen cselekedjenek az egyes társadalmi problémák megoldásában. Kimutatták, hogy a romániaiak kényelmi és egyéb okok miatt inkább a felhívásokra válaszolnak, mintsem hogy tudatosan irányítanák át a jövedelemadójuk 2%- át. Függetlenül a használt módszerektől és eszközöktől (teledon, radiodon, SMS, telefonhívás), azt figyelték meg, hogy a romániaiaknak az év bizonyos időszakában (pl. karácsonykor), kritikus pillanatokban (természeti katasztrófák), vagy ha közismert személyiség kéri őket, megpuhul a szívük, és ilyenkor mobilizálódnak. Emil Olteanu, a Habitat for Humanity Románia ügyvezető igazgatója úgy gondolja, hogy ha elvonatkoztatunk az egyházi gyűjtésektől, vagy a nagyon sok tagot számláló szervezetek tagjainak hozzájárulásaitól, akkor Romániában az egyéni a dományozás kvázi nem létező (...) A Habitat for Humanity azon civil szervezetek egyike, amelyek értenek ahhoz, hogyan is kell támogatásokat gyűjtetni a közösségből. A szervezet a ta - valy 3 hét alatt 15 árvíz által tönkretett la kóépület újjáépítésére gyűjtötte össze a pénzt, amelynek egy része az egyszerű pol gároktól származott. A Habitat mass médiában közzétett felkérése mozgósította a romániaiakat, és több mint eurót adományoztak. A Habitat egyike azoknak a romániai szervezeteknek, amelyeknek van jól kifejlesztett adománygyűjtési rendszerük, a különböző eseményektől, gyűjtésektől a Romániában még gyerekcipőben járó, úgynevezett e-fundraising (online adománygyűjtés) módszeréig. Annak ellenére, hogy személytelen, és úgy tűnik, hogy jobban működik akkor, ha az adományozó ismeri az illető szervezet tevékenységét, vagy ha az ügy, amely számára gyűjtést szerveznek, meggyőző, az online ado-

8 8 civil fórum mányozás több romániai szervezet stratégiájának is része. Egy egyszerű internetes keresésre a M.A.M.E Egyesület arra buzdít, hogy online adományozzunk a gyerekek részére, a Fundeni Kórház számára, a Gyermekgyógyászati Klinika felújítására, ugyanakkor népszerűsíti a jótékony célokat szolgáló online üzletét is. A WWF Románia is online teszi közzé a felhívását, egy igencsak eredeti és vonzó honlap révén, és (figyelem!) egy, a Facebook-kampányt népszerűsítő oldal révén kéri a romániaiakat, hogy mentsék meg egyik nemzeti kincsüket, a barnamedvét, hiszen ez az állatfaj reprezentatív Románia számára. Úgy hiszem, hogy évente az 1 millió eurót is megközelíthetjük, ha a megfelelő ruhát öltjük magunkra, megfelelő stratégiánk van, megfelelő parfümöt viselünk és a megfelelő történetekkel állunk elő jelenti ki lelkesedéssel Cristina Ionescu, a Dreamcatchers Ro má - nia alapítója. A Dreamcathers Romá nia az első helyi ado mányszer vezési (fund raising) ügynökség, a - mely kizárólag román tőkéjű. Én a fundraisinget a jótett üzletének szoktam nevezni olvashatjuk még Cristina blogján. Nézőpontom szerint a támogatásgyűjtési akciókra üzletként kell gondolnunk. Nem lehet pénzt gyűjteni pusztán arra alapozva, hogy létezik a sajnálat érzése ( ) erősíti meg az előbbi állítást Radu Florescu, a Saatchi&Saatchi igazgatója, a United Way Románia volt elnöke. Ez a szervezet a nagy zajt csapó támogatásgyűjtési események szervezésével A vissza nem térítendő támogatások vadászatán kívül eső, más támogatásgyűjtési módozatok nálunk még kezdeti fázisban vannak, és abban is maradnak, ha a civil szervezetek csak az egyes események alkalmával megvalósítható egyes tevékenységekre korlátozódnak, és nem alakítanak ki maguk számára egy világos, jól meghatározott fundraising stratégiát. vált ismertté, amelyekbe a cégeket, a cégek alkalmazottait és közéleti személyiségeket is be szoktak vonni. A Közösségi Kapcsolatokért Egyesület programjai is ismertek. Jellemző rájuk az erős fundraising stratégia és a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás). Ilyenek a Társadalmi Részvétel Ösztöndíja, amely az eredeti közösségi projektek kereslete és kínálata köré épül; a Romániai Közösségi Alapítványok fejlesztési programja, amely alapítványok szerepe támogatások gyűjtése a közösségből a közösség számára és a YouthBank, amely egy több fokozatú, oktatási és vállalkozói, valamint polgári szellemiséget fejlesztő program a fiatalok körében, ugyanakkor a közösség mozgósítására is szolgál. Számottevőek lehetnek olyan névtelen projektek is, amelyek egyik napról a másikra jelennek meg és kimozdítják az embereket a letargiából, mint amilyen például a Julian limonádéja. Bekopoghatnék 50 ajtón, hogy 50 üzletember adjon (...), de az ötlet, hogy limonádét árusítunk hétköznapi embereknek, akik a jótett-üzlet részvényeseivé válnak ezáltal, öszszehasonlíthatatlanul nagyvonalúbb. A vissza nem térítendő támogatások vadászatán kívül eső, más támogatásgyűjtési módozatok nálunk még kezdeti fázisban vannak, és abban is maradnak, ha a civil szervezetek csak az egyes események alkalmával megvalósítható egyes tevékenységekre korlátozódnak, és nem alakítanak ki maguk számára egy világos, jól meghatározott fundraising stratégiát. A stratégia egyik pillére az, hogy egy szervezet keretén belül legyen egy olyan személy, aki a támogatásgyűjtésért felelős. Amerikában, példának okáért ez az ember, akit ugyanúgy fizetnek, mint bármelyik másik alkalmazottat, a szervezet topmenedzsmentjének része. Egy másik jól bevált gyakorlat, amellyel külföldön találkozhatunk, a professzionális fundraiser (támogatásgyűjtő) alkalmazása, akit gyakran százalékra fizetnek az általa gyűjtött alapok függvényében, annak ellenére, hogy ezt a fizetési módozatot a Támogatásgyűjtő Szakemberek Egyesületének Etikai Szabályzata (Amerika) tiltja. A Vasiliada Egyesület A szervezet tankönyve című könyvének jelmondata: Az erős civil szervezet olyan szervezet, amelynek vannak struktúrái. A Vasiliada Egyesületről tudnunk kell, hogy van külön fejlesztési/fundraising részlege, éves fundraising terve és koordinátora. Milyen az én támogatásgyűjtési stílusom? Chic&glam! (Elegáns és csillogó!) Miért? Mert szeretek pénzt kérni úgy, hogy egyenrangú legyek az előttem álló emberrel, ezért mindig designer ruhába öltözöm, ugyanolyan cipőt is veszek és prémium parfümöket használok. Tudom, hogy akkor kapok támogatást, ha biztos vagyok magamban, ha jól fésült és rendezett a hajam, jó az illatom és jól nézek ki! Ez az, ami megkülönböztet egy kéregetőtől, na meg persze az is, hogy üzleti ajánlatot teszek, ami tulajdonképpen társadalmi természetű, olyan, ami életeket változtat meg! Meg kell becsülnöd önmagad és azokat, akikkel a jócselekedetről tárgyalsz, ehhez pedig szükséged van egy saját stílusra! (Cristina Ionescu professzionális fundraiser). Aurelia Grigore FDSC PR koordinátor aurelia.grigore@fdsc.ro Fordította: Dénes Réka

9 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 9 Adományszervezés kihívások és lehetőségek Romániában Több éve helyi adományszervezési rendszerek kiépítésén dolgozom a Székelyudvarhely Közösségi Alapítványnál (SzKA). Tevékenységünket több szempontból is sikeresnek minősíthetem, hiszen jelenleg több mint 2500 család rendszeresen adományoz az SzKA számára. Sok szempontból azonban hosszú út áll még előttünk. A kapott adományok gyakoriak ugyan (legtöbbször havonta érkeznek), de kismértékűek. Nem elégségesek a működési költségeink fedezésére, így még mindig nagyon rá vagyunk szorulva a külföldi adományozók forrásaira, hogy fedezni tudjuk a mindennapos költségeinket. Egyrészt nagyon jól megy nekünk, másrészt nem igazán. Mi fog vissza bennünket? A válasz egyszerű: nem rendelkezünk a tömegek bevonásához szükséges eszközökkel. Nem szeretem az öszszehasonlítgatásokat az Egyesült Államokkal és az ottani filantropikus valósággal, mert ezek az összehasonlítások hajlamosak elfelejteni és figyelmen kívül hagyni a kulturális különbségeket. Amerikát önkéntesek építették. Az egyetemek, tűzoltóságok, könyvtárak, postai hivatalok, a katonaság létrejötte mind önkénteseknek köszönhető. Háromszáz évvel később egyáltalán nem meglepő tehát, hogy az amerikai civil társadalom a pénze 80%-át, vagy még ennél is többet a kisméretű egyéni adományokból kapja. Az emberek értik, hogy mik a civil szervezetek, és miért is kell nekik adományozniuk. Az emberek megértik, mert a civil szervezetek maguk sulykolták beléjük. Vajon eltérő-e a romániaiak kulturális háttere? Igen is, meg nem is. Egyrészt a romániaiaknak nincs adományozási kultúrájuk. Nem kapnak hetente 10 olyan levelet, amelyben arra kérik őket, hogy adományozzanak (tekintsék ezt áldásnak!), és így nem feltétlenül vannak felkészülve az említett módon történő adományozásokra. Másrészt: a statisztikai adatok szerint a romániaiak érdeklődnek az adományozások iránt, és akarnak is adni, de csak abban az esetben, ha tudják, hogy mire is adományoznak, ha megbíznak az illető civil szervezetben, és azt is tudják, hogy az mire fogja használni az illető pénzösszeget. Álljunk meg itt egy kicsit, és nézzük meg alaposabban a dolgokat. Miközben a romániai személyek esetében nem fejlődött ki az adományozás kultúrája, mégis kifejezik, hogy szeretnének adományozni. Azoknak a szervezeteknek akarnak adni, amelyeket ismernek, és amelyekben megbíznak. Nos, éppen ez a probléma, mivel a romániaiak legnagyobb része nem bízik meg a civil szervezetekben. Romániai civil társadalomként ebben áll a mi sikertelenségünk. Amiben az amerikai civil szervezetek nagyon jók: egyszerre kommunikálnak és kérnek. Minden levél, , robot telefonhívás, a- mely valamelyik civil szervezet részéről érkezik, tudatja a potenciális adományozóval, hogy az illető civil szervezet mivel foglalkozik, és hogy ennek a tevékenységnek miért kellene az adományozóból együttérzést kiváltania. Statisztikai a- datok szerint egy át - lag amerikainak leg - alább hatszor kell hal - lania egy civil szervezetről, mielőtt elgondolkodna az adományozás kérdésén. A civil szervezetek tisztában vannak ezzel, és állandóan kommunikálnak ben, levélben, Facebook-on, bármibe is kerül Mit gondolnak, egy itteni embernek hányszor kell hallania az önök civil szervezetéről, hogy adományozzon? Még akkor is, ha leküzdjük ezt a kommunikációs szakadékot (amelyről úgy gondolom, hogy a romániai... a romániaiak érdeklődnek az adományozások iránt, és akarnak is adni, de csak abban az esetben, ha tudják, hogy mire is adományoznak, ha megbíznak az illető civil szervezetben, és azt is tudják, hogy az mire fogja használni az illető pénzösszeget. adománygyűjtés legalapvetőbb kihívása), hogyan kapjuk meg a pénzt? Íme, egy másik érdekes akadály. Romániában a pénzbegyűjtésre szolgáló eszközök is hiányoznak. A templomokban elég jól megy a gyűjtés, az ő módszerük az, hogy körbeadnak egy tálat, vagy ott az elhelyezett persely. De mi is a mi tálunk? Az egyetlen reális gyűjtési mechanizmus az ajánlott levél, de az sokba kerül. Az sms-küldés is hatékony, ám nagy játékosnak kell lenned ahhoz, hogy sikerrel járj! Az online adományozás elterjedőben van, de még mindig igen kismértékű. A Dobja be! dobozok egyesek számára hatékonyaknak bizonyulnak, viszont általuk nem lehet információt szerezni az adományozókról. A 2% a legjobb adománygyűjtési lehetőségünk, de ennek is megvannak a maga hiányosságai. Nos, akkor mi maradt még? Ez nagy kihívás volt számunkra az SzKA-nál. Azt szeretnénk, ha a finanszírozásunk legalább 80%-a helyi alapokból történne. De hogyan kapjuk meg a pénzt, és hogyan állítsunk fel kommunikációra alapo zott rendszereket, hogy folyamatosan kapjunk pénzt? Az első módszerünk, amellyel válaszolni próbálunk az előbb feltett kérdésekre, a munkavállalók adományozása (lásd: szka.org/?p=364). A munkavállalók a dományozása vagy a béradományozás módszere eléggé egyszerű: a munkavállalók megbízzák a munkáltatójukat, hogy minden fizetésükből egy meghatározott összeget irányítsanak át valamelyik civil szervezethez. Minden évben egyszer, miután megbeszéltük a vezetőségükkel, elmegyünk és találkozunk a munkavállalókkal.

10 10 civil fórum Elmagyarázzuk nekik, hogy kik vagyunk és mivel foglalkozunk (mivel kisvárosban vagyunk, legtöbbjük már ismer), majd felajánljuk nekik az adományozás lehetőségét. Azoknak, akik csatlakoznak, köszönő eket küldünk, majd további leveleket és meghívókat az általunk szervezett eseményekre. Évente egyszer arra kérjük őket, hogy határozzák meg a finanszírozásuk prioritásait. A munkavállalók adományaiból egyetlen vissza nem térítendő támogatási programot tudunk finanszírozni. Egy másik lehetőségünk az úgynevezett nemes ügyhöz kötött marketing (cause-related marketing). Az SzKA másfél évvel ezelőtt elindította az úgynevezett közösségi kártyát (lásd: localphilanthropy.szka. org/?p=361). Ma már több mint 2000 aktív felhasználónk van. Itt nem pusztán filantrópiáról van szó. Marketing-szerződésünk van a vállalatokkal, és marketing-szolgáltatásokat nyújtunk. A kártyát használó személyek kedvezményeket kapnak, ami tulajdonképpen a mi díjunk. A közösségi kártyák révén havonta körülbelül 1600 RON folyik be egyik bankszámlánkra. Ezt az összeget az Ön dönt! elnevezésű programunk finanszírozására fordítjuk. Az Ön dönt! program révén a közösségi kártyát használók kiválaszthatják egy általunk készített listáról (a hozzánk beérkezett pályázatok közül) azt a projektet, amelyet támogatni szeretnének. Mindkét leírt példa esetében (nem említettük meg az eseményekre történő adományozást, erről most nem A kommunikációnk során és azáltal, hogy lehetővé tesszük az adományozók számára a döntéshozásban való részvételt, nagyban megnöveljük annak a valószínűségét, hogy máskor is, más módszerekkel is adományozni fognak számunkra. is beszélünk) a beérkező adományok kismértékűek, de rendszeresen megjönnek. Mindkét módszerünk lehetővé teszi számunkra az adományozókkal történő beszélgetést évente többször is. Úgy gondoltuk és ez igaznak is bizonyult, hogy ezek a rendszerek, a maguk alacsony együttműködési szintjükkel, megteremtik számunkra azt a kommunikációs alapot, ahonnan tovább terjeszkedhetünk. A kommunikációnk során és azáltal, hogy lehetővé tesszük az adományozók számára a döntéshozásban való részvételt, nagyban megnöveljük annak a valószínűségét, hogy máskor is, más módszerekkel is adományozni fognak számunkra. Példának okáért nem kértük a 2%-os hozzájárulást és mégis az ebből a hozzájárulásból származó bevételünk, a- mely 2009-ben 1000 RON volt 2010-re 3000 RON-ra növekedett, mivel azok az irodák, amelyekkel más programok keretében dolgozunk úgy döntöttek, hogy a 2%-os hozzájárulásukat nekünk adják. Ebben az évben első alkalommal fogjuk közvetlen módon megközelíteni az adományozókat további adományokért, és valószínűleg kombinálni fogjuk az adománygyűjtési módszereinket: a levelet, az események szervezését és a házról házra járást (ami egyébként működik, hiszen a keresztúri irodánk egy hét alatt közel lej pénzösszeget szerzett így a középiskolások segítségével). Szerencsére ezek a rendszerek azt bizonyítják, hogy habár Romániában hiányosak az eszközeink vagy nem annyira hasznosak, mint szeretnénk, ha jól kommunikálunk és felállítódnak a megfelelő rendszerek, akkor az emberek tudnak és fognak is adományozni. Van némi jó hír is: jövőben már lesz egységes, automatikus levonásra szolgáló, bankok közötti típusnyomtatvány, ez pedig könnyebbé teszi a levéllel történő adománygyűjtést. És amilyen ritmusban egyre népszerűbb a Facebook Romániában, születhetnek még kreatív módozatok e valóság befolyásolására. Ettől függetlenül az első dolog, amire figyelnünk kell, a kommunikáció. Meg kell találni annak a módozatait, hogy el tudjuk mondani az embereknek, kik vagyunk, és miért kell törődniük velünk. Ha egyszer sikerült elindítani ezt a folyamatot, sikerült bevonni az embereket a döntéshozási folyamatokba, akkor már nem azt fogják érezni, hogy csak a pénzüket akarjuk, hanem azt is, hogy egy folyamat részei. Találni kell egy jó adatbázist is, hogy nyomon követhetők legyenek az adományozók. Mi az ingyenes és kitűnő org -ot használjuk. Aztán el kell kezdeni kérni. Számunkra a kihívás a kommunikáció, nem várhatjuk el az emberektől azt, hogy tudják, kik vagyunk el kell mondanunk nekik. A kérés is rajtunk áll. Ahelyett, hogy azon siránkozunk, mennyire nehéz az adománygyűjtés, legyünk kreatívak és találjuk meg annak a módját, hogy kiépítsük az adománygyűjtési rendszereinket. Ez nem könnyű, de nem csak a civil elkötelezettség, részvétel fontos része, hanem ez az út a fenntartható programok felé. Chris Worman Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány ügyvezető igazgató office@szka.org

11 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 11 Az erőforrás-szervezés módszerei A támogató csoportok megszólítása Az erőforrás-növelési eszközök tárháza gyakorlatilag kimeríthetetlen. A célcsoportok, a támogatást igénylő szervezet típusa és a támogatandó cél már eleve megkövetel vagy kizár egyes módszereket, de az alkalmazható eszközök sora így is csupán a szervezet tapasztalata és a rendelkezésére álló (elsősorban emberi) erőforrásai által korlátozottak. Az erőforrás-növelés a szervezeten belül kezdődik, a saját források hatékony kihasználásával (belső fundraising), ezt követi a külső célcsoportok megszólítása (civil szervezetek és intézmények, üzleti szféra, magánszemélyek). Az egyes eszközökkel egyszerre több célcsoportot is meg lehet szólítani (pl. egy cég támogathat egy koncertet vagy egy kiadványt, amely segítségével magánszemélyeket lehet megszólítani), ezért egyértelmű eszköz-csoportosítást nehéz elképzelni. Az elvárások és a törvényi szabályozások is országonként változnak, ami szintén megnehezíti a munkát (különösen a nemzetközi adományszervező kampányok esetében). A rendszerteremtés kedvéért a gyakorlatból ismert és alkalmazott több mint harminc módszer öt csoportra bontva következik az alábbiakban. 1 Mindegyik eszközhöz egy rövid leírás, alkalmazási módszer és tapasztalati észrevétel is tartozik, elősegítve azok gördülékenyebb alkalmazását. 1. Belső erőforrások mozgósítása. A szervezet kapacitásának kiaknázása, az emberi erőforrás, a szellemi munka és az infrastruktúra jobb kihasználásával. Tagdíjak: a legbiztosabb, de ugyanakkor a legkisebb bevételi forrás. A tagdíj kialakítja a felelősségérzetet a szervezettel szemben, időszakos igénylése pedig emlékezteti a személyt, hogy a szervezethez tartozik. A tagok ezért cserébe a szervezettől szolgáltatásokat, önkéntességi lehetőséget, társadalmi eseményeken való részvételt, új kapcsolatokat, stb. kapnak. Ennek függvényében megállapítható a tagdíj mértékéke, vigyázva arra, hogy az ne értékelje felül vagy alul a szervezetet. Sok esetben a tagokat befizetésre motiválja a tagdíjak felhasználási módjának ismerete. Részvételi díjak: a belső rendezvényeken, szervezeti eseményeken a részvétel a tagok számára általában ingyenes. Viszont, ha a szervezet mások számára is vonzóvá tudja tenni a rendezvényeit (pl. szakmai konferenciák), már igényelhet részvételi díjat. A nagy tagsággal rendelkező szervezetek esetében, vagy a rendszertelenül fizetőkkel szemben ugyancsak életbe lehet léptetni ezt a díjat vagy ennek egy részét (pl. szakmai fórumokon, vagy a kihelyezett tevékenységeken a szállást-étkezést a szervezetnek 1) A felsorolásban a szervezetek számára elérhető támogatási források szerepelnek. Emellett léteznek még a személyre szóló, egyéni támogatások, mint a szervezeti ösztöndíj, internship, mecenatúra stb., amelyeket külön erőforrás-növelési fejezetben, vagy mint a szervezetek egyszemélyes haszonélvező csoportjára irányuló támogatásokat lehetne tárgyalni. fizető személyek). Szolgáltatások: azok a specifikus tevékenységek, amelyekben a szervezet tapasztalattal rendelkezik, és amelyeket a legtöbbször nem értékesít, nem bocsát áruba. Ilyenek lehetnek: az önkéntesek munkája, szakmai képzések, tanácsadás, tördelés-szerkesztés, dokumentációk összeállítása (pl. pályázatok), rendezvényszervezés, lobbitevékenység stb. Kiadványok: olyan tájékoztató vagy szakanyagok, amelyek fogyasztói csoportja szélesebb, mint a szervezet tagsága. A téma lehet a szervezet tevékenységével megegyező, vagy megfoghat valamilyen piaci rést is. A kiadvány elkészítése és a nyomatatás előtt érdemes egy gyorsfelmérést készíteni az igényekről, illetve kulcsfontosságú egy terjesztési terv elkészítése (gyakran látni hasznos és érdekes kiadványokat porosodni, mert azok nem jutnak el az érdeklődők és potenciális vásárlók csoportjához). A jövedelmet a kiadványok eladásából származó bevétel, illetve a reklámfelületek értékesítése jelenti (ez utóbbiból akár a kiadási költségeket is lehet fedezni). Saját termékek (merchandise): eladás céljából előállított termékek. Ezek lehetnek a szervezetet vagy a célokat képviselő termékek (pólók, bögrék, levonós matricák stb.), amelyeket a vásárló a cél támogatása miatt vesz meg (értékesíthetők pl. az adománygyűjtő sátrakban, rendezvényeken való részvételkor), és lehetnek saját termelésből, gazdasági tevékenységből származó termékek (ilyenkor szempont a termék hasznossága, a fogyasztó a reális piaci értékéhez viszonyítja az árut). Szervezeti cég: a saját gazdasági tevékenységet folytató szervezetek számára. Egyes államok törvényi szabályozásai lehetővé teszik a nonprofit szervezetek által létrehozott cégek bejegyzését, ilyenkor a cég profitja a nonprofit szervezet bevétele lesz, amelyet a céljainak megfelelően használhat fel. Nagyobb volumenű termelés esetén érdemes létrehozni, olyan csoportoknak vagy szervezeteknek, melyeknek állandó termelési vagy szolgáltatási tevékenységük van. Gyakori formája pl. a fogyatékos személyek kézműves munkáit értékesítő cég, az árvaházban nevelkedő vagy onnan kikerült személyek kisüzemei (bútorkészítés, autószerelés vagy -mosás stb.). 2. Rendezvények szervezése. Olyan rendezvények létrehozása, melyeken a szervezet és a haszonélvező csoport megmutathatja magát, arculatot építhet, támogatást szerezhet, új kapcsolatokat létesíthet (esemény-generálás). Az alapelv, hogy a szervezet lehetőleg ne kölcsönből, hanem más, meglévő forrásokból fedezze a rendezvény kiadásait, a bevétel lényegesen nagyobb legyen a kiadásoknál, így az elért nyereség tiszta profit lesz. Tömegrendezvények: ahol a résztvevők maguk indulnak meg erőforrásokat gyűjteni. A multiplikátor

12 12 civil fórum Könczey Elemér rajza módszer lényege, hogy kellően motivált személyek végzik el az erőforrásgyűjtést (könnyebb egy harmadik félre, a szervezetre, vagy egy közös nemes célra hivatkozni). Az alkalmi önkéntesek, kampánytól függően, végezhetik a gyűjtést a saját ismeretségi körükben vagy meghatározott területi, esetleg szakmai felosztás szerint (az aláírásgyűjtéseknél és választási kampányoknál is gyakran alkalmazott door-to-door módszer). Adománygyűjtő sátrak: kampányok során vagy rendezvények alkalmával felállított sátrak, ahol a szervezet képviselői információkat szolgáltatnak a támogatandó célról, saját termékeket értékesítenek és adományokat gyűjtenek (listás feliratkozással vagy adománygyűjtő dobozzal). Ezek lehetnek független, a helyi közigazgatási szerv engedélyével forgalmas helyeken felállított sátrak (gyakran látni a világnapok alkalmával a specifikus tevékenységű szervezetek sátrait), felállíthatók a saját rendezvények alkalmával, de más nagyobb, főleg szabadtéri rendezvények szervezői sem szokták elutasítani a sátor felállításának kérelmét (ami részükről támogatásnak tekinthető). Szöveg nélkül Sportesemények: olyan sportrendezvények, melyekbe bekapcsolódhatnak egy település vagy nagyobb régió aktív polgárai (pl. futóversenyek). A célcsoportot ilyenkor nem a sportolók jelentik, hanem a nagyobb tömegek, amelyek megmozgatásával a média figyelmét az adományigénylő szervezetre lehet irányítani, illetve ismertetni lehet a szervezetet támogató gazdasági szervezeteket. Gyakori eszköz a szenszi-mob kampányoknál is, amikor egy-egy célra vagy eszmére akarják a szervezők ráirányítani a nyilvánosság figyelmét. Szabadtéri koncertek, fesztiválok: általában több szervezet összefogásával létrehozott egynapos rendezvények. Ilyenkor lehetőség van a szervezet és a cél bemutatására, elbeszélgetni a meghívott szervezetekkel és az érdeklődőkkel, akik számára kikapcsolódási lehetőséget nyújt a rendezvény. Diszkók, bulik, táncestek: saját szervezésű egy estés kikapcsolódások. Bevételi forrást a belépők, a tombola, a ruhatár, esetenként a büfé jelentheti (általában helybért vagy bevétel után részesedést fizető vendéglátó egység, a saját büfé felállításához rengeteg engedély szükséges). Érdemes szponzortámogatással megoldani a rendezvény megszervezését (helyszín, kellékek, tombolatárgyak biztosítása), így nem a résztvevőktől származó bevételből kell fedezni ezeket is. Kulturális rendezvények: a résztvevők belépődíjat fizetnek, amely a kiadásokon kívül a szervezet számára is bevételt biztosít. Általában egyszeri alkalmak (pl. kiállítások, könyvbemutatók, egyéni előadóestek) vagy vendégelőadók (szimfonikus hangversenyek, színházi előadások, bábelőadások), amelyre a közönség fogékony. Ez utóbbi esetben a művészek felléphetnek bér nélkül, de a jelenlegi trend szerint a fellépésért fizetnek a szervezők, ez is a kiadást terheli. Eladással egybekötött kiállítások: a saját termékek vagy adományokból származó tárgyak vagy gyűjtemények bemutatása és értékesítése. A megnyitó protokollrendezvény lehet, ahova meghívhatók a szervezet támogatói, az érdeklődők és a potenciális vásárlók. A művészek szoktak felajánlani kiállítási tárgyakat melyek őket képviselik a megnyitó közönsége előtt, melyek eladásából származó bevétel a szervezet céljainak támogatására fordítható (leggyakoribbak az eladásos fotókiállítások). Fogadások, díszvacsorák: előkelőbb rendezvények, amelyeket a támogatás megköszönésére, illetve a támogatási döntés elősegítésére rendeznek a különböző szervezetek. Fontos, hogy a meghívottak a saját társadalmi státusuknak megfelelő körben legyenek, a szolgáltatások pedig ugyanehhez a szinthez legyenek mérve. Céljuk a köszönetnyilvánítás vagy a díjátadás, ha pedig az esemény célja a támogatásszerzés, akkor a csekkes hozzájárulás, illetve a kapcsolatépítés. Árverések, tombolák: a saját előállítású vagy felajánlott tárgyak aukciója. Az árverés tárgyai lehetnek saját munkák (ilyenkor az indíttatás a támogatási szándék) és adományozott tárgyak (ilyenkor megjelenik a támogatási szándék mellett a tárgy tényleges vagy szimbolikus értéke is), esetleg a kettő ötvözete. A programot tehát tárgyszerző tevékenységekkel kell kezdeni (hasonlóan a táncestekhez), ismert személyektől saját használatú vagy alkotású tárgyakat lehet kérni, majd ezeket árverésen értékesíteni (akárcsak a tombolánál vagy a kiadási tárgyak eladásánál). 3. Magánszemélyek közvetlen felajánlásai. Személyes felajánlások olyan alkalmakkor, amikor lehetőség van személyes kapcsolatot teremteni az adományszervezőkkel. A személyes kapcsolat kritikus tényező a bizalom kiépítésében: jóllehet egy tájékoztató füzet vagy egy honlap több információt tud szolgáltatni, a személyes kapcsolat mélyebb nyomot hagy a támogatóban. Adományok: egy személy rendszeres vagy alkalmi felajánlása, spontán módon vagy meggyőzés hatására. A cél: kötődést kialakítani az adományozóval, és rávezetni a rendszeres adakozásra hosszú távon előnyösebb a rendszeres adakozás, mint az egyszeri nagy összegű támogatás.

13 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 13 Telemarketing: a potenciális adományozó megkeresése telefonon. Kimondott marketingtechnika, amelyet egyes országokban sikerrel lehet alkalmazni, máshol nagyon elutasítják. Kulcsszerepet tölt be a telefonáló személy hangja és személyisége, hiszen viszonylag rövid idő alatt, fizikai jelenlét nélkül kell a célokat ismertetni, bizalmat ébreszteni és meggyőzni a támogatót. Hagyaték: végrendelet által egy szervezetre hagyott vagyon. Ingatlanoknál létezik az életfogytiglani haszonélvezeti jog, vagyis egy szerződés értelmében az ingatlantulajdonos felajánlhatja házát egy szervezetnek, amíg él továbbra is benne lakik, a szervezet pedig életjáradékot fizet neki vagy gondot visel rá. Utcai gyűjtések: az adománygyűjtő sátrak módszere, ahol a személy információkat szerezhet az adománygyűjtés céljairól, találkozhat a szervezet vagy a haszonélvező csoport képviselőivel, és adományt ajánlhat fel. Örökbefogadás és téglajegy : specifikus támogatási formák, melyek esetében az adományozó nem kap ellenszolgáltatást a támogatásért, annak csupán eszmei értéke vagy arculatépítő hatása van. Az örökbefogadás eredetileg képletes anyagi felelősségvállalás egy intézményben levő gyerekkel szemben, de mára már ennek mintájára egyes védett állatok, növények, műemlék épületek vagy állatkerti állatok esetében is alkalmazott. Lényege, hogy egy meghatározott összeg ellenében egy magánszemély vagy cég egy évre megkapja az örökbefogadó címet. Sok magánszemély választja a gyerekek támogatásának ezt a formáját, akik figyelemmel követhetik a gyerek fejlődését is. A gazdasági szervezetek és ismert személyiségek az arculatépítés szándékával inkább állatkerti állatokat vagy más, sokak által látott élőlényeket, épületeket vagy programokat fogadnak örökbe, ezzel is mutatva társadalmi kötődéseiket, felelősség-vállalásukat. 4. Magánszemélyek közvetett elérése. Megszólítás a kampányeszközök által vagy az alkalmazó szervezeten keresztül. Jóllehet a támogató közvetett kapcsolatban áll a támogatott szervezettel, számít a környezetének hatása is, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy a támogatás döntését lényegesen befolyásolja a támogatást igénylő szervezettel vagy a haszonélvező csoport képviselőjével létesített előzetes személyes kapcsolata. Levélkampányok: széles réteget megcélzó személytelen kapcsolatfelvétel, amely célja a kiküldött levelekre válaszként adott megkeresések és támogatások kiváltása. Ismerős marketingtechnika, amely azonban éppen a gyakori alkalmazása miatt egyre kisebb hatékonysággal működik. Célja tájékoztatni, felkelteni a figyelmet és felébreszteni a támogatási vágyat a címzettben. Különböző célcsoportok határozhatók meg, amelyek számára személyközeli, vagyis stílusához és értékeihez közel álló levelet, megszólítási formákat és tájékoztatócsomagot lehet készíteni. Gyakori az kampány is, amelynek célja a figyelem felkeltése után az olvasó átirányítása a szervezet honlapjára, amely interaktívabb, látványosabb, meggyőzőbb. Honlap: egy olyan honlap, amely multimédiás eszközöket alkalmaz sokkal meggyőzőbb egy levélnél vagy egy figyelemfelkeltő plakátnál. A támogatást általában a honlapra kell koncentrálni (az írjon majd be a jövedelemadó-lapjára vagy a küldjön egy csekket forma csak az ismételt jelenléttel lehet hatékony), helyette alkalmazható az Adomány gomb, amely lenyomásával a támogató kiválaszthat egy összeget, amelyet a számlájáról utal át a bank. Mivel nem kell ismét felvenni a tollat, és mert a számlapénz nem rendelkezik a készpénz súlyával, hatékony gyűjtési technika. Jövedelemadó felajánlása: néhány országban létezik törvényi szabályozás arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok az államnak fizetett adójuk egy vagy két százalékát felajánlhatják valamely civil szervezet támogatására. Egyénenként ez meglehetősen kis tétel, de közösségi szinten elég nagy összegről van szó, amelyet az állampolgárok átirányíthatnak. A támogató nem veszít semmit, még csak nem is a sajátjából ad, ezért ennek a módszernek a hatékonysága a tájékoztatás mértékétől és az adóbevallási procedúra megkönnyítésétől függ. Mivel meglehetősen új támogatási forma, a leggyakoribb adományszervező tevékenységek jelenleg a 2%-os kampányok. Adózási kedvezmények: a magánszemélyek adójából leírható támogatások. Általában olyan államokra érvényes, ahol nem létezik a százalékos felajánlás. Alkalmazottak hozzájárulása (payroll giving): nagyobb vállalatok alkalmazottai (a vezetőséggel és a szakszervezetekkel egyeztetve) egy kis összeget felajánlanak mindegyik fizetésükből egy társadalmi cél támogatására. Ezt az összeget a fizetésből vonják le, és a cég utalja a szervezet számára. Fontos szem előtt tartani a cég politikáját, és a támogatási lehetőségeit az alkalmazottak számának és keresetének függvényében. Akárcsak az adószázalék felajánlása, új módszer a kelet-európai országokban, de várhatóan gyorsan meg fog honosodni, mivel presztízzsel rendelkező cégek már vállalnak ilyen programban való részvételt. Adománydobozok (perselyek): a pénzkezelés szempontjából kulcsfontosságú helyeken felállított gyűjtőládák. Általában nem a pénztárca nyitására, hanem annak zárására figyel, vagyis nem kell külön dönteni a támogatás mellett és elővenni a pénztárcát, hanem az adománydobozok kéznél vannak, amikor a viszszajáró pénzt kezeli a vásárló (pl. boltokban kasszák mellett vagy kijáratnál, reptéren távozás előtt, főként, ha az ország pénzneme más országokban már nem használható, stb.). 5. Szervezetek támogatása. A támogatást kiíró vagy a gazdasági szervezetek támogatási módszerei. Pályázatok: a nem kormányzati támogató szervezetek pályázati rendszerben működnek. Első lépés a pályáztató szervezetek feltérképezése a támogatási kritériumok szerint (mire, kinek, milyen térségben és időszakban ad). A szervezet ismerteti elvárásait, majd a pályázó rendelkezésére bocsátja az űrlapokat és az igényelt mellékletek listáját. Általában saját ön-

14 14 civil fórum részt, vagyis saját hozzájárulást is igényel a támogató, de ez szervezet- és kiírás-függő. Szponzorálás: a gazdasági tevékenységű szervezetek pénz- vagy természetbeli támogatása. Külön törvényi rendelkezés szabályozza, hogy a támogatás mekkora része származik a szervezet profitjából, és mennyi írható le az adóalapból. A támogatás szponzorálási szerződés alapján történik, amelyikben fel kell tüntetni, hogy a támogatott szervezet milyen számszerűsített ellenszolgáltatást biztosít a támogató számára. Szervezeti adományok: a szponzortevékenységen kívül minden cég tehet adomány-felajánlásokat pénzben vagy természeti javakban. A leggyakoribb forma a cégek által amortizált és leírt eszközök átadása egy-egy szervezetnek (pl. számítógépek, képernyők, irodabútorok). Sok adományszervező még a használatuk alatt leköti a felszerelést, hogy amikor a cég továbbadná, ne kezdjen támogatható szervezetek után keresgélni, rögtön kéznél legyen a megoldás (és az elszállításról is gondoskodó szervezet). Szervezeten belüli kampányok: a cégek az alkalmazottjaik bevonásával hozzájárulhatnak egy társadalmi cél vagy egy szervezet támogatásához. Ez lehet anyagi hozzájárulás (pl. payroll), a szervezeti tagok önkéntes felajánlásai vagy fizikai hozzájárulásuk (pl. véradás). Névadás: megszabott hozzájárulás ellenében a szervezet nevét viseli egy rendezvény, vagy a rendezvény neve mellett, mint főtámogató jelenik meg a cég. Fontos, hogy a cég számára kívánatos rendezvényt szervezzenek (megfelelő színvonalú, a szervezettel azonos értéket képviselő esemény, vagy a résztvevők a szervezet számára célcsoportnak számítsanak). Ennek érdekében ajánlatos a hagyományos, évenként ismétlődő rendezvények szintjét emelni, hogy névadóra leljen (egy több kiadást megért rendezvényre könnyebb hivatkozni, bemutatni azt, mint egy ismeretlen, új rendezvényt). Bevétel-duplázás: egy nagyvállalat (a főadományozó) és az adománygyűjtő szervezet közötti egyezség, melynek értelmében a főadományozó a kampány során a más forrásokból származó összeggel arányos hozzájárulással támogatja a szervezetet (egy maximális felső határig). Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adományozó a kampány céljaként szerepeltetett összeg felét ajánlja fel sikeres kampány esetén. A főtámogató nevének szerepeltetése, illetve az adományok értékének duplázódása nagyon jó motivációt szolgáltat az egyéni támogatók és a kampányban részt vevő adományszervezők számára. A gyakorlatban az adományszervezési események és kampányok alkalmával a kombinált bevételszerző események sokkal nagyobb hatékonyságot biztosítanak. Ilyen lehet az esti kikapcsolódási programok belépője és tombolája, közben kapcsolatteremtés a további es megkereséshez, a szabadtéri rendezvényeken megjelenő adományszerző sátrak, eladásos kiállítás és fizetéses játékos vetélkedők, stb. Rendezvények szervezésekor érdemes elgondolkodni, hogy a profit növelésének érdekében inkább a kiadásokat kellene a minimumra csökkenteni (nem a nyújtott szolgáltatásokat vagy a felhozatalt, hanem a szervezet belső kiadásait), vagy az eseményre érdemesebb még több adománygyűjtő eszközt bevetni. A tapasztalat szerint költséghatékonyabb kevesebb nagy rendezvényt megszervezni, mint sok aprót, így a támogatók is ritkábban lesznek felszólítva adakozásra, ezért várhatóan többet adnak anélkül, hogy olyan érzésük lenne, hogy ugyanaz a szervezet már megint kér tőlük. Kádár Magor BBTE, Politikai Tudományok, Közigazgatás és Kommunikációs kar, Kommunikáció és PR szak lektor kadar.magor@yahoo.com 2011: civil pályázati forrásszervezés Önkéntesség, hivatás vagy megélhetés A rendelkezésre álló, illetve előre jelezhető pályázati források még mindig döntően befolyásolják egy romániai magyar civil szervezet létezését és a civil szervezetben tevékenykedők perspektíváit. A civilkedés alapvetően önkéntes, valamilyen társadalmi kérdés kezelését megoldani hivatott tevékenység, ennek kezdeti sikeressége dönti el többnyire azt, hogy a kezdeményezők és a bevont további személyek előbb-utóbb hivatásként kezdik-e felfogni és döntenek-e úgy, hogy megfelelő forrásokat lehet szervezni ahhoz, hogy ebből meg is éljenek. A szabadidős, vagy már hivatásszerű tevékenykedésből főállású civillé válás a szervezet szempontjából azt is jelenti, hogy a civil tevékenységből állandó jelleggel fizető szervezet alakul, és ez alapjaiban határozza meg a szervezet intézményességének erősségét és természetes módon a működéshez, projektek lebonyolításához szükséges források mértékét. Az első esetben a pályázatok írása többnyire alkalmi, és nincs meg a késztetés (vagy adott esetben kényszer is) jelentősebb források bevonására. Azok a romániai magyar civil szervezetek, amelyek nem biztosítanak állandó megélhetést emberek számára, többnyire a megszokott,

15 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 15 már több mint egy évtizede létező pályázati rendszerekben mozognak. Ha nyernek jó, ha nem, akkor az a néhány szokásos akció, rendezvény, amit addig megszerveztek, elhal. Viszont egyre több olyan szervezet létezik, amelynek magyar gyökerei (is) vannak, és amelyek kilépnek a román, illetve a nemzetközi civil szervezetek porondjára. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb összegű pályázatokat is nyernek, ezek lemenedzselésével pedig jelentős tapasztalatra tesznek szert, olyanra, amely a romániai magyar civil szervezetek körében még mindig hiánycikk. A civil szervezetek másik válfaját azok képezik, amelyek egy-egy profitorientált vállalkozás mellett jöttek létre. Ugyanúgy társadalmi célt szolgálnak, ugyanolyan pénzügyi szabályoknak kell megfeleljenek, és az sem fordulhat elő, hogy amennyiben profitjuk van (egy szervezetnek lehet profitja!), az visszaáramlik egy profitorientált cégbe és innen egy vagy több magánzsebbe. Pályázati szempontból a romániai civil közeg keretében a romániai magyar szervezetek még sajátosabb helyzetben vannak. Ugyanis már a rendszerváltás utáni években megjelentek a határon túli magyar szervezeteket támogató pályázati rendszerek. Ez egyrészt jó volt, mert a pályázati kultúra meghonosodott köreinkben, azonban egy idő után azért jelentett hátrányt is, mert a megszokás elkényelmesítette a civil szervezeteket, és nem törekedtek más közben egyre több helyen megjelenő források bevonására. Idő: évről évre A pályázati forrásszervezésben egyre inkább kulcsszerepet tölt be a három B (Bukarest, Budapest, Brüsszel) költségvetési tervezési jogrendszere. Románia naptári évekre tervez, és a végrehajtást is eszerint lehet alakítani. Ezért Romániában ritkaság olyan pályázattal találkozni, amelynek lebonyolítása, elszámolása december 15-én túl terjedhet (a Környezetvédelmi Alap például ez alól kivételt képez). Magyarországon is az éves logika működik, ott viszont a végrehajtás és elszámolás kitolódhat a költségvetési év utáni hónapokra is. Például a romániai magyar civil élet szempontjából alapvető forrást jelentő Szülőföld Alap-kiírások a teljes naptári évet le tudták fedni támogatások szempontjából, viszont az új Bethlen Gábor Alap 2011 tavaszát sajnos támogatás nélkül hagyta, és azt jelen pillanatban nem lehet még tudni, hogy 2012-re normalizálódik-e a helyzet (vagyis a várható évi mindössze egyszeri kiírás előre tolódik-e február-márciusra) vagy sem. Ezeket egybevetve többnyire február-április a legkomorabb pénzügyi időszak egy civil szervezet számára és külön kihívást jelent minden évben ezt az időszakot átvészelni, ebben az időszakban programot szervezni. Pedig mondhatni, a naptári év egyik Könczey Elemér rajza legaktívabb civil szezonját jelenthetné ez az időszak. Az itthonlét, munkamorál, így a cselekvésre késztető civil mozgalom hatása is ebben az időszakban a legmagasabb. Iskola van, egyetem van, húsvét többnyire még nincs, vagyis a romániai magyar család minden valószínűség szerint otthon van, dolgozik, tanul, a heti rutinszerű programját éli. Kivételt képez az éves rutin alól néhány különleges alap, illetve a közvetlen európai alapok fölött rendelkező támogatási programok. Viszont ezeken a programokon többnyire már csak viszonylag magas intézményi fejlettséggel rendelkező civil szervezetek pályáznak és nyernek pályázatokat. A kicsik bajban lehetnek a következő egy-két évben. Szöveg nélkül Három B Három helyen döntenek a legtöbbet civil forrásokról: Bukarest, Brüsszel, Budapest. Nem véletlen a sorrend: a Budapest-függőségünket a középtávú jövőben ala csonyabbra kellene fog nunk. Véleményem szerint a budapesti források arra lennének kiválóak, hogy a kis civil szervezeteket támogassák, és őket is abban, hogy megerősödjenek, és lekapcsolódhassanak a magyarországi forrásokról, és komolyabb, romániai és nemzetközi források után tekintsenek. Továbbá Budapest a máshonnan nem támogatható célterületekre és prioritásokra kellene figyeljen. Bukarest lehet és kell legyen a legjelentősebb forrásszerzési hely. Itt dől el mind az országos költségvetésből, illetve különleges alapokból támogatott pályázati kiírások sorsa, és szintén itt menedzselik az Európai Unió által támogatott regionális fejlesztési és vidékfejlesztési alapokat. Az EU-s forrásokkal rendelkező programok esetében a naptári évhez való igazodás nem létezik, az egyedüli kritérium, hogy a as időszakra rendelkezésre álló pénzt december 31-ig költsük el. Bár sokszor felmerült az elpolitizált döntések gyanúja, úgy gondolom, számos olyan kiírás is létezik, ahol nem a politika, hanem a szemfülesség dönt, és vannak olyan rendszerek, ahol nincs akkora túlterheltség, hogy kisebb szervezetek ne rúghassanak labdába.

16 16 civil fórum Ezek mellett a városi és megyei közigazgatási egységek már maguk is egyre jelentősebb forrásokat különítenek el civil szervezetek számára, innen kiegészítő forrásokhoz vagy kisebb projektek megvalósítására érdemes pályázatot leadni. A közvetlen brüsszeli kezelésű pályázatokra a romániai magyar civil szféra nem figyel eleget. A Romániából leadott pályázatok száma még mindig igen alacsony, pedig ezek a támogatási programok adnak lehetőséget arra, hogy valójában bekerüljünk az európai körforgásba. Ehhez viszont szükség van külföldi partnerségekre. Taktikailag talán úgy lehetne eljárni, hogy először partnerként kellene egy-egy nemzetközi projektben részt venni, ezt követően pedig eljöhet az a pillanat is, amikor a romániai szervezet a főpályázó szerepét felvállalva indulhatna egy-egy kiíráson. Negyedik B Bár csak szimbolikus értelemben, de mégis Belgrád jut eszembe, és ezzel együtt egy egészen más érvrendszer. Körbevesz minket (vicces, pontosan Magyarországot és Romániát) mintegy tucatnyi ország, amelynek az emberei anyanyelvükön többnyire megértik egymást, mind szláv eredetű nyelvet beszélnek. A közepén vagyunk mi, akik ismerjük azt a másik két nyelvet, amit senki más nem ért a környéken. Néhány éve kérdeztem egy képzésen szerbet, horvátot, makedónt, ukránt beszélőket, melyik nyelvet érdemes a leginkább tudni ahhoz, hogy az összes többi a lehető legjobban megértsen? Szerb volt a válasz, éspedig azért, mert viszonylag a legegyszerűbb struktúrája van. Apropó hozzáférhetőség, Szerbiában az a sajátos helyzet áll fenn, hogy a latin és cirill írás egyaránt hivatalos és elfogadott. A párhuzam viszont nem a megértésről szól, hanem inkább egy romániai magyar civil szervezet kitekintéséhez kötődik. Kevés szervezetet leszámítva nincs tudatosan kiépített partneri kapcsolatunk Románián vagy Magyarországon kívül. És még kevesebb van a szláv nyelveket beszélő országokkal. Pedig néhány hete történt, hogy egy romániai magyar... a pályázati forrásszervezés csak egy szelet egy hatékony civil szervezeti menedzsmentből. civil szervezet főpályázóként, uniós előcsatlakozási pályázaton nyert el támogatást balkáni országok szervezeteivel való együttműködésre. Felmerül het a kérdés, hogy nyer - het romániai szervezet előcsatlakozási ala pot. Hát így, nagyobb térségben gon dol ko dás - sal, ehhez rendelt projektgenerá lással, nemzetközi part ner szerzés sel. Summa summarum Bármennyire válságos is volt az előző két-három év a világban, Európában, Magyarországon vagy Romániában, a pályázati rendszereket ez alapvetően nem befolyásolta negatívan. A pályázati világot döntően más szakmai és érdekképviseleti szempontok befolyásolják. Ezért azt gondolom, nagyon kevés olyan ágazat nevezhető meg, amelynek területén nem tudna civil szervezet pályázni a következő két-három évben. A sikeresség (pontosabban a fenntartható civil menedzsment) viszont több tényező szimultán érvényesülésén múlik, amely egyben azt jelenti, hogy a pályázati forrásszervezés csak egy szelet egy hatékony civil szervezeti menedzsmentből. De mikből is tevődik össze? Vízió, küldetés, célok: tiszta jövőkép a szervezet által megcélzott szakterületen, településen, térségben, vagy témakörben, ehhez rendelt küldetés és konkrét célok. Tényleges hasznuk akkor van, ha a szervezet önkéntesei, tagjai, adott esetben alkalmazottai is ismerik, megértik, magukénak vallják, és eszerint cselekszenek. Megfelelő mélysé- gű és megalapozottságú projektgenerálás: a szervezet által kitalált, részletesen megtervezett, lebonyolított és kiértékelt projektek a szervezeti célokat szol - gálják. A projektek tervezésében és megvalósításában jelen vannak a projektmenedzsment alapvető elemei (mérhető célok, eredmények mérését alkalmas eszközök és módszerek ezek nélkül nem lehet Azért írnak ki pályázatot adott területen, mert egy magasabb szinten megfogalmazott célt kívánnak elérni civil partnerek bevonásával. jelentős összegű pályázatot megnyerni). Pályázatírási tehetség: ehhez több nyire két típusú ismeretre és tapasztalatra van szük - ség, vagyis a projektmenedzsment típusú gondolkodásra, amely már magához a projektgeneráláshoz szükséges, illetve a civil pá - lyázatok esetében specifikusan a jó szövegírói tehetség, ami nem túlzott érzelmi kijelentésekben mutatkozik meg, viszont egy harmonikus szöveges leírást ad egy sokkal nyersebb nyelvezetű belső projekttervnek. Profi projekt-, szervezeti és pályázatmenedzsment: bár megnyer ni a pályázatot is teljesítmény (hatékony tervezés, projekt lebonyolításának előrelátása, eset leg lobbi), egy komplexebb pályázat lemenedzselése akár öt-tíz-húszszor annyi munkát is jelenthet, mint maga a megírás, sokkal időigényesebb, és folyamatos odafigyelést igényel. Ez a tevékenység a szervezet és a futó projektek menedzsmentjével párhuzamosan kell történjen. A profi pályázatmenedzsment mellé szintén tudatos szervezet- és pénzügymenedzsmentre van szükség. A likviditás talán a legnagyobb probléma, amennyiben folyamatos működést, emellett pedig egy vagy több projekt futtatását kell biztosítani. Tiszta arculat, hatékony és folyamatos kommunikáció: a hatékony pályázás és pályázati me nedzsment elengedhetetlen része egy profi, folyamatos kommunikáció, amelyhez többnyire egy tiszta, a szervezetet könnyen felismerhetővé tevő arculatra van szükség. A szervezeti kommunikáció azt teszi lehetővé, hogy a szervezet által megcélzott területeken ismerjék ennek tevékenységét, eredményeit. A szervezet ismertsége, elismertsége, vagy esetleg köztisztelete, de a támogatók végrehajtó személyzetével fenntartott folyamatos kapcsolat nagyon sokszor akár felére csökkentheti a pályázat

17 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 17 lebonyolításával kapcsolatos nehézségeket (például mikor az eredeti pályázathoz képest módosításokat kell eszközöljünk a lebonyolításban). A pályázati forrásszervezés tekintetében egyre gyakrabban merül fel a kérdés (a civil szervezetekkel való együttműködésünk tapasztalatai mondják ezt): a projekt határozza meg a pályázatot vagy a pályázat a projektet? Az idők során többször változott az álláspontom ezzel kapcsolatosan. Talán mostanra alakult ki a végleges. Véleményem szerint a civil projektek és a pályázati források egymáshoz kell alakuljanak. Nem tekinthetünk el attól, hogy a pályázati kiírások, támogatási programok különböző döntéshozó szintek (Románia elképzelései, Magyarország elképzelései, az EU elképzelései és ezek alkalmazása) koncepcióját fordítják le végrehajtási szintre. Azért írnak ki pályázatot adott területen, mert egy magasabb szinten megfogalmazott célt kívánnak elérni civil partnerek bevonásával. Emellett természetesen egy civil szervezetnek saját jól meghatározott víziója, küldetése, céljai vannak, amelyek alapot szolgálnak azokra a kigondolt projektekre, amelyekre pályázatot kell írni. Amennyiben nem teljesen talál a kiírás a projekthez, úgy bizonyos értelemben kompromisszumot kell kötni a kettő között. Ezt a kompromisszumot addig a Ami a társadalomban betöltött szerepet illeti, a romániai magyar civil szervezeteknek kulcsszerepe lehet abban, hogy elősegítsék a romániai magyar és romániai román közösségek interakcióját. szintig érdemes vinni, míg a projekt, ha módosított formában is, de továbbra is hozzájárul a szervezet céljaihoz. Viszont ezzel a kompromiszszummal a kiíró céljaihoz is jobban járulunk hozzá. Ezáltal tulajdonképpen azt érjük el, hogy szervezetünk is hatékonyabban szolgálja a térség, az ország, a magyar közösség, illetve adott esetben az Európai Közösség célkitűzéseit. Pályázati források? Azt hiszem, egész évben nincs hiány kiírásokban, bár lebonyolítás szempontjából sajnos továbbra is vannak holt időszakok. Felkelteném az érdeklődést néhány izgalmasabb kiírással, amelyek nem szokásosak : Román Környezetvédelmi Alap idén lesz ismét civileknek szóló kiírás; Nemzeti Kulturális Alap, Magyarország, állandóan kiírások vannak; Országos Kulturális Alap (Admi nistraţia Fondului Cultural Na ţional), Románia, évente egy ki írás jelenik meg, de számítani lehet rá; Europe for Citizens (Európa a Polgárokért) Program, Brüsszel, évente civileknek szóló kiírások, testvérvárosok, testvérváros-hálózatok, civil kezdeményezések, több határidővel; Youth in Action (Fiatalok Lendületben) Program évente öt határidővel; továbbá közeledik a Svájci Alap és a következő EEA Grants (Norvégia, Izland, Liechtenstein) kiírás mindkettő a romániai civil szféra támogatását tű - zi ki célul, az utóbbiban a ben le - bonyolított programhoz képest négyszeres költségvetésű pályázati programmal készülnek (mintegy 20 millió euró csak civil projektekre); a svájci és norvég alapok (a civil szleng így beszél róluk) kiírását várhatóan a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány ( menedzseli majd, ezért itt érdemes a meghirdetéseket nyomon követni. Kulcsszerep, ha vállalják Ami a társadalomban betöltött szerepet illeti, a romániai magyar civil szervezeteknek kulcsszerepe lehet abban, hogy elősegítsék a romániai magyar és romániai román közösségek interakcióját. Ezáltal egyrészt szervesebben be lehetne kerülni a román civil szervezeti körforgásba, és másfajta pályázati forrásokhoz is hatékonyabban hozzá lehetne férni. Közvetlenül vagy partnerségekkel ? Hogy ne csak a kiíráshoz lehessen igazítani projektet, hanem a civil szféra igényeit is be lehessen építeni komplexebb programokba, ideje lenne feltérképezni a civil szféra szükségleteit, és ezeket professzionális módon összeszerkesztve letenni a bukaresti döntéshozatal asztalára. A következő európai költségvetési időszak tervezése elkezdődik, Bukarest hamarosan tárgyalni kezd Brüsszellel az új operatív programokról, célkitűzésekről, támogatási prioritásokról. Fel vagyunk készülve arra, hogy leírjuk, összegezzük, mire van szükségünk? Mert itt az esély, hogy saját projektjeinkre próbáljuk formálni a kiírásokat. Akár a romániai, bukaresti civil szervezetekkel közösen. Most van erre lehetőség, utána hét évig (megint) nem lesz. Farkas András PONT Csoport fejlesztési szakértő farkas@pontweb.ro

18 18 civil fórum Adományok hogyan, kitől, mire? Régóta dédelgetett álom, hogy a civil szervezetek egyre inkább tudjanak függetlenül, minél kevesebb adminisztrációval működni, ennek pedig sarkköve lenne, hogy minél több független forrást tudjanak munkájukhoz bevonni. Nagyon fontos tehát, hogy képesek legyenek megszólítani és mozgósítani a magán és vállalati adományozókat. A kérdés az, hogy hogyan tegyék ezt meg? Még manapság is viszonylag kevés alapítvány, egyesület engedheti meg magának, hogy önálló fundraisert foglalkoztasson, aki megszervezi az adománygyűjtő munkát, és hálózatot épít ki az adományozókból. A fundraiser gyakorlatilag egy önálló szakma, ugyanakkor tapasztalással, gyakorlással, ötletek, jó példák, esetek gyűjtésével bárki képes lassanként ügyes adományszervezővé válni. Azon országokban, ahol létezik az ún. százalékos adományozás rendszere, szinte minden civil szervezet megpróbálkozik a személyi összjövedelmi adó 1 vagy 2%-ának gyűjtésével, és az ehhez kapcsolódó kampányok szervezésével. A százalékos kampányok nagyon jó lehetőséget teremtenek arra, hogy az ember kipróbálja magát mint adományszervező, és jó alkalom arra is, hogy a civil szervezet egy kis nyilvánosságot kapjon, kicsit jobban megismerjék a nevét. A százalékos kampányok időszakában a média is szívesen járul hozzá segítséggel, kedvezményekkel a szervezetek népszerűsítéséhez, ezzel is növelve ismertségüket. Magyarországon 1996-ban hívták életre az ún. 1 -os törvényt, mely biztosítja, hogy az állampolgárok a személyi jövedelemadó 1+1 -áról rendelkezhessenek valamely hazai civil szervezet és/vagy egyház javára ben már közel 10 milliárd forinton osztozott több mint szervezet. Adományozás a saját pénztárcából, meggyőzés Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy az 1% felajánlásakor az adományozók olyan, számukra virtuális pénz felett döntenek, amely amúgy sem maradna náluk, azaz a százalékos adományozáskor nem pontosan olyan döntést hoznak meg, mint amit egyébként meg kell hozniuk, ha támogatni kívánnak egy civil szervezetet. A civil szervezeteknek tehát érdekeltté kell tenniük a lakosságot vagy a vállalatokat, hogy munkájukat, tevékenységüket, céljaikat máskor is érdemesnek tartsák a bizalomra, a támogatásra. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az alapítványok, egyesületek lehetőleg minél több csatornán és minél több alkalommal adjanak hírt és információt magukról, és vonjanak magukra minél több érdeklődő tekintetet. Ha tehetik, szervezzenek meg vagy jelenjenek meg olyan rendezvényeken, ahol találkozhatnak a potenciális adományozókkal, és személyesen is megszólíthatják őket. Sajnos csak kevés szervezet teheti meg, hogy adományozói rendezvényeket (bálok, jótékonysági sportesemények stb.) szervezzen önállóan, de sok olyan esemény van, ahova kifejezetten várnak a szervezők civil szervezeteket is, amelyek jelenlétükkel színesíteni tudják a rendezvényt. A bizalom kiépítésének másik fontos sarkköve az átláthatóság, a transzparencia. Minél több információt tesz magáról elérhetővé a szervezet, minél könnyebben ellenőrizhető a működése, programjainak alakulása, annál nagyobb valószínűséggel fogják azokat az adományozók támogatni. Természetesen a mai világban az egyik megkerülhetetlen tényező a saját honlap, főleg, ha átláthatóan, izgalmasan, színesen mutatja be a szervezetet, és elérhetőek rajta a dokumentumai, beszámolói stb. De mindemellett fontos, hogy a szervezet megjelenjen civil szervezeteket összegyűjtő adatbázisokban is, és ott is minél több információt közöljön magáról. A NIOK Alapítvány által működtetett Nonprofit Önarckép adatbázisban több mint 13 ezer magyar civil szervezet önként megadott adata érhető el, de be vannak kapcsolva az adóhivatal és a bíróság nyilvántartásai is, ami tovább segíti a szervezetek átláthatóságát, ellenőrzését. Pénzadomány, vagy valami más? Sok szervezet elsősorban a pénzadományra gondol, amikor adománygyűjtésbe kezd. Érdemes azonban átgondolni, hogy mire van valójában szüksége a szervezetnek, hiszen egy csomó dolog kérhető, amit amúgy pénzért vásárolna meg a szervezet. Adománygyűjtés előtt tehát át kell gondolni, hogy mihez is kérjük a támogatást. A szervezet általános működtetéséhez? Vagy egy konkrét program, projekt, cél kivitelezéséhez? Ha ez megvan, akkor készítsünk tervet arról, hogy a pénzen kívül mire lesz még szükségünk. Az adományozóktól bármit lehet kérni, hiszen mindenki mással tud segíteni: tárgyadományok várnak gazdára, és számos olyan ember, vállalat akad, amely önkéntes munkát vagy valamilyen szolgáltatást szívesebben ajánl fel, mint pénzt. Az adománygyűjtés átláthatósága meg a közösségi oldalak Nagyobb sikerre számíthatunk, ha az adománygyűjtés közben folyamato-

19 Forrásteremtési lehetőségek, stratégiák 19 Adománygyűjtés előkészítése lépésről lépésre Projekt leírása, összefoglalása» Döntsük el, pontosan mihez kérjük az adományozók segítségét! Kinek érdeke minket támogatni?» Döntsük el, ki a mi célcsoportunk! Milyen időszakra kérünk?» Meddig van szükségünk az adományokra? Célhoz kötött vagy szabad felhasználású adományt kérünk? Mekkora összegre van szükségünk?» Ez legyen az adományozónak is belátható! Milyen segítségre van szükségünk (tárgyi adomány, egyszeri nagy összeg, rendszeres kis összeg, önkéntes munka, stb.)?» Egyszerre többféle is kérhető! Milyen hosszú távú terveink vannak?» Célok tisztázása! Milyen képet akarunk sugározni magunkról? Milyen költségekkel jár az adománygyűjtés?» A kampány, a gyűjtés, a szervezés költséggel jár, ezt nem szabad elfelejteni! san kommunikáljuk, hogy hogyan állunk, mi gyűlt már össze, és mire van még szükség. Többek között ezért is hasznos lehet jelen lennie a civil szervezeteknek az internetes közösségi oldalakon, hiszen ott gyorsan lehet akár naponta többször is közzétenni információkat, sőt a felhasználóknak lehetőségük van hozzászólni a leírtakhoz, így sokkal interaktívabb lehet a kommunikáció, mint akár a saját weboldalon. A legnépszerűbb közösségi oldal a Facebook, mely lehetőséget nyújt, hogy saját, ún. rajongói oldalt nyissunk meg szervezetünknek, ahová toborozhatunk követőket, akikkel ezután gyorsan, hatékonyan tudunk információkat közölni, felhívásokat, képeket, videókat megosztani. Ráadásul az itt felépített rajongói kör egy nagyon jól használható adatbázis, telis-tele potenciális vagy éppen aktív adományozókkal. Egyes sikerszervezetek (ilyen Magyarországon a WWF Hungary, a NOÉ Állatotthon vagy éppen a Bátor Tábor) már több mint követővel rendelkeznek. Gondoljunk csak bele! emberhez tudjuk egy gombnyomással eljuttatni adománygyűjtéssel kapcsolatos felhívásunkat! Természetesen nem szabad elfelejtkezni a saját weboldal folyamatos frissítéséről sem, és ha tehetjük, akkor érdemes levelezőlistát (vagy hírlevelet) is működtetni, és felíratni, regisztrálni ezekre is minél több érdeklődőt és adományozót. Az adományok begyűjtésének lehetőségei Azon túl, hogy érdemes átgondolni és kitalálni, milyen tárgyadományokat fogad a szervezet, és mihez keres önkéntest, minél többféle módon lehetővé kell tenni, hogy a pénzadományaikat eljuttathassák az adományozók a szervezetnek. Mivel van, aki kisebb, van, aki nagyobb öszszeggel támogatna, van, aki elmenne csekket feladni a postára, utalást indítani a bankba, van, aki nem, érdemes kitalálni és alkalmazni többféle eszközt is. Ilyenek lehetnek a következők: bankszámlaszám feltüntetése a hon lapon és szóróanyagokon annak érdekében, hogy át lehessen utalni a szervezet számára a pénzadományt; online pénzátutalási lehetőség, bankkártyás tranzakció a weboldalon keresztül; pénzgyűjtő dobozok, perselyek ki helyezése boltokban, mozikban stb.; csoportos beszedési megbízás, utcai adománygyűjtéssel; online webshop, vagy ajándékok árusítása rendezvényeken; szervezet támogatása emelt díjas telefonhívásokkal; közös akció vállalatokkal: nemes ügyhöz kapcsolt marketing, azaz a termékek árából bizonyos százalékot a szervezet kap meg adományként. Kökény Dalma NIOK projektvezető d.kokeny@niok.hu

20 20 civil fórum Közösségi vállalkozás, vállalkozó közösség Vidéki közösségek gazdasági trendek A világ szegényeinek hetvenöt százaléka vidéken él. Napjainkban, ha vidékről, vidéki életről beszélgetnek az emberek, többnyire panaszáradat, negatív érzelmek törnek fel. A hajdani élet gazdagságának nosztalgikus felidézése mellett, az elnéptelenedés, elöregedés, a költséges élet, a rossz állapotban lévő hiányos infrastruktúra, a magas adók által kiváltott keserűség az uralkodó érzés. Ez nem volt mindig így. A vidék elszegényedése elválaszthatatlan a modernizáció folyamatától, a modern, profit-maximalizálásra törekvő globális gazdaság kialakulásától. A modernizáció vesztesei a vidéki közösségek lettek. Mindenütt a fejlett világban az urbanizáció és iparosítás számára az olcsó munkaerőt és a természeti erőforrásokat a falvak biztosították. Ezáltal a falvak közösségei elveszítették az addig fenntartható hagyományos életformájukhoz szükséges emberi munkaerőt. A modern fogyasztói társadalom által keltett vágyak kielégítésére szükséges pénz előállítására az alacsony hatékonyságú vidéki gazdaság nem képes. A piacok a városon vannak, és a város visszaél a vásárlási erejével, a vidékről származó áru leértékelésével szerez nagy profitot. A modernizációs paradigma zéróösszegű játékban szembeállította egymással a falut és a várost. Amit a város hatékonyságban, gazdagságban és kényelemben, egyszóval életminőségben nyert a fejlődés során, azt a falu elveszítette. Nagyon jól tükrözi ezt a szemléletet a falu gyakran olyan településként való meghatározása, ami nem város. A vidék elszegényedésének oka tulajdonképpen a vidéki gazdálkodás alkalmazkodási képtelensége a modern piacgazdaság feltételrendszeréhez. Ha végiggondoljuk a különböző... a vidéki gazdaság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gazdasággal. A vidéket megfelelő gazdaságpolitikákkal védelmezni kell a globális gazdasági versenytől. vidéki modernizációs elképzeléseket, amelyek napvilágot láttak a tizenkilencedik és huszadik században, arra a következtetésre jutunk, hogy ezek szinte kivétel nélkül a falusi életforma többé-kevésbé burkolt felszámolására törekedtek. A fejlesztési folyamatok és politikák olyan elemi erővel hatottak a hagyományőrző falusi közösségekre, hogy nem csoda, hogy az egyetlen válasz az önfeladás és a városra való menekülés áradata volt. Még ma is megdöbbentő számomra, amint falun élő és gazdálkodó nagyszüleink idején leértékelődött a földműves, állattartó életforma, és állandóan azt kellett hallgatnia szüleinknek, hogy el kell menni faluról, ahhoz hogy élni lehessen. A tanulj fiam, hogy városon legyen munkád volt az egyetlen stratégia. Többször feltör belőlem a kérdés, hogy miért nem a tanulj fiam, és fejleszd az itthoni gazdaságunkat volt a választott út? A falusi élet miért lett eleve a modernizáció lehetetlen terepe? Vagy miért tekintették annak? Hogyan lett ez a nézet a domináns a falu-város szembeállításában? Pár éve fejlesztek vidéki környezetben gazdaságot, életet. Egyre erősebb a meggyőződésem, hogy az urbanizációban és gyors iparosításban érdekelt önös érdekek vezérelték a folyamatokat ebbe a nem természetes irányba. Következetes vidék elleni politikák eredményét láthatjuk ma. Ezek a politikák és folyamatok töretlenül hatnak ma is. Mi lett volna, mi lehetne még ma is a természetes irány? Mindenekelőtt építeni a már létező gazdasági és társadalmi tőkére, a felépített gazdasági épületekre, a helyi közösségekre és az évszázadok óta felhalmozott tudásra. Tudományos kutatás és oktatás révén növelni a falusi gazdaság hatékonyságát és az emberek szervezettségét. Mindezt úgy, hogy közben megőrizzük az ember és a természet közti ökológiai együttműködés egyensúlyát. Olyan közpolitikákat megfogalmazni és közberuházásokat elvégezni, amelyek növelik a vidék megtartóképességét, motiválják az embereket a fejlesztésre a saját természetes életkörülményeik közt. Infrastruktúrát lehetett volna, lehet vidéken fejleszteni, összhangban a természettel. A Cork-i Nyilatkozat az élhető vidékért (1996) vetette fel először a vidék felértékelődésének lehetőségét, egyben felleltározva a vidék élhetősége érdekében elvégzendő feladatokat. Először mondatott ki a konferencián, hogy a vidéki gazdaság nem lehet és nem is kell, hogy versenyképes legyen a városi gazdasággal. A vidéket megfelelő gazdaságpolitikákkal védelmezni kell a globális gazdasági versenytől. A nyilatkozat által elindított gondolkodás egy új paradigma kiteljesedéséhez vezetett, amely talán az EU következő programozási időszakában, között érvényesülő agrár- és vidékfejlesztési programjában már jelentős mértékben érvényesülni fog. Az új paradigma meghatározó elemeiröviden 1. A vidék felértékelődik mint az ember számára fontos élettér, mint nélkülözhetetlen környezeti és természeti tényezők (biodiverzitás, levegő, ivóvíz, klímaszabályozás, alternatív energia) fenntartható módon való előállításának helye. 2. A vidék élhetősége érdekében szükséges az életminőség és a jövedelem-generáló képesség növelése. 3. A vidékfejlesztés a természet, gazdaság, társadalom fenntartható integrációjának keretei közt történik. 4. A falu és város együttműködése szükséges az élet számára nélkülözhetetlen feltételek biztosításában. Át állás a győztes-győztes játékhelyzetre a vidék-város viszonylatában.