Posztmodern gyermekek, modern pedagógusok és elgondolkodtató kérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Posztmodern gyermekek, modern pedagógusok és elgondolkodtató kérdések"

Átírás

1 Posztmodern gyermekek, modern pedagógusok és elgondolkodtató kérdések Ezek a gyerekek már mások, mint pár évvel ezelőtt Egyre több a problémás gyerek hallani ilyen és ehhez hasonló mondatokat a pedagógusoktól. Ezek a kijelentések azt sugallják, hogy egyre nehezebb napjainkban átadni a tudást, és egyre kevesebb azoknak a gyermekeknek a száma, akik hajlandók ezt befogadni. Hasonló érzéseket fogalmaznak meg a segítő szakmák képviselői is: egyre fiatalabb korúak az áldozatok és a bűnelkövetők, illetve egyre fiatalabb korban jelennek meg a gyermekpszichiátriai megbetegedések. Oktatáskutatók, pedagógusok, szociológusok, szociálpszichológusok igyekeznek eloszlatni a fenti aggodalmakat azáltal, hogy új pedagógiai-pszichológiai módszereket dolgoznak ki a problémás gyerekek oktatására, nevelésére, továbbá más szemléleti megközelítésbe állítják a problémát. Mint a nevelési tanácsadó pszichológusa, szívesen mélyülök el ezekben az új tanulmányokban, bizakodva abban, hogy a nehezen nevelhető gyermekek a sajátos nevelési igényű gyermekek beillesztéséhez, pszichoterápiájához kapok segítséget. Az elkövetkező oldalakon azokból az írott és íratlan tapasztalatokból olvashatnak, amelyeket a gyerekekkel, pedagógusokkal, szülőkkel való közös munka során szerezhetünk meg, és amelyek komoly kihívást jelentenek a modern nevelés számára. Három kérdéskörrel szeretnék foglalkozni: I. A deviancia megítélésében mutatott szemléletváltással. II. A magatartási, tanulási problémával küzdő gyermekek új nézőpontú megközelítésével. III. A posztmodern kor nevelési céljaival és azzal a kérdéssel, hogy milyen tudást fogadnak be ma a fiatalok. I. A deviancia megítélésében mutatott szemléletváltás A megélt szabadság a vágyaink, az érzéseink, a fantáziánk és a gondolataink határait is kitágította, és egyre több azoknak a magatartásmódoknak a köre, amelyeket nem tekintünk deviánsnak. Soha nem látott kavalkáddal mutatja meg magát az emberi kreativitás az öltözködésben, az étkek elkészítésében, a művészetek, ideák színeváltozásában, a tárgyi kultúra világában is. A sokféleség azonban értékeinkben, életmódunkban, erkölcseinkben és kapcsolatainkban is robbanásszerűen megjelent, nem kímélve szokásainkat, hagyományainkat, mintegy próbára téve nyitottságunkat, rugalmasságunk határait. Tapasztaljuk, hogy a változatosság kultúráján növekedő gyermek fantáziavilága és viselkedése színesedik, erősödik az önmaga kifejezésére, vágyainak a megmutatására, illetve kiélésére irányuló törekvése. A határtalan lehetőségeket képviselő fantáziavilágával azonban szembeszegül a gyermeki közösség, az óvoda, iskola által képviselt realitás. Ellentmondásnak látszik, hogy a mind több tanulási lehetőség ellenére mind nehezebben mozgósítható a gyermekeknél az alkalmazkodáshoz, tanuláshoz szükséges akarat és racionalizáló képesség, és egyre nehezebben birkóznak meg a vágyott, fantáziált világ és a valóság ellentmondásaival. A gyermek személyisége eközben könnyen és mélyen sérülhet. Mindezek miatt kihívást jelent a pedagógusok számára, hogy családok és gyermekek százai veszítik el tájékozódó- és alkalmazkodóképességüket a sokszínűségben, ezáltal a jövőjüket. A sokféleségen belül elveszhet a pedagógus is. Mit tekint deviánsnak, és mit tesz, ha az alkalmazkodóképességében, személyiségfejlődésében igazán megzavart, deviáns gyerekkel találkozik? A társadalom növekvő értékrendbeli és életmódbeli differenciálódása miatt a deviancia jelenségét is újra kell gondolni, hiszen mind nehezebb meghatározni, hogy mihez képest lesz valaki vagy valamely társadalmi csoport marginális, illetve deviáns? (Pl. a homoszexuálisok, akik megfelelő részt vállalnak a társadalmi-gazdasági terhekből, illetve életvitelükben normakövetők, tekinthetők-e deviánsnak?)

2 A pedagógusok többsége azt tanulta még az iskolában, hogy a szocializáció színterei: a család, az óvoda, iskola, munkahely. Ehhez képest határoztuk meg a szubkultúra fogalmát is, amelynek a veszélye abban áll, hogy ellentétes a domináns kultúra norma- és értékrendszerével. Észre kell vennünk, hogy a szocializáció színterei mára megváltoztak. Az iskola által képviselt többségi kulturális közeg helyett a fiatalok mind nagyobb része szubkultúrákban szocializálódik, ezért másképpen kell gondolkodnunk a szubkultúrák és a deviancia kapcsolatáról is. A szubkultúrák mint a társadalmi rend szimbolikus megsértései a domináns társadalomból mára már nem egységes reakciókat váltanak ki. Az egyik esetben a tömegkommunikáció divatossá teszi az adott tevékenységet, így megfosztja a jelképes ellenállás státusától (bulizás). Másik esetben a média felerősíti a szubkultúra hatását, erkölcsi pánikot gerjeszt, és mozgósítja ellene a társadalmi többséget (pl. bőrfejűek). Az ifjúsági szubkultúrák fokozódó differenciálódása leképezi a plurális társadalom kialakulásának folyamatát. A fiatalok számára a szubkultúrák által egyre több szocializációs útvonal alakul ki, amely őket a felnőtt társadalomba vezeti (gördeszka, bmx, testépítő, modern tánc, punk, diszkóvilág ) Ugyanakkor a szubkultúrák elkülönülése mintegy leképezi a felnőtt társadalom változásait is (örmények, horvátok, romák, testépítők, foltvarrók, golfozók, vallási kisközösségek, zöldek, feministák, anarchista vagy pacifista mozgalmak, prostituáltak érdekképviseleti csoportjai). A differenciálódással párhuzamosan egyre több belső szabályozórendszer alakul ki a szubkultúrákon belül is. Ez azt jelenti, hogy a szubkultúra azáltal tekinthető szocializációs útvonalnak, hogy a szubkultúrában való részvétel is szocializációt igényel. A nevelőotthoni lét ebben az értelmezésben szintén egyfajta szubkultúrának tekinthető. Vagyis szélesebb értelemben kell kezelnünk a szubkultúrákat. Nemcsak normasértő csoportosulást kell látnunk benne, hanem egy speciális kulturális preferenciarendszert is! A serdülő és ifjúkori szubkultúrák preferenciái lényegében az alkalmazkodás formái a felnőttkorba való átmenetben. Ezek olyan viselkedéseket és tevékenységeket jelentenek, amelyek elkülönülnek, esetleg szemben állnak a felnőttek normáival, mégis sok a hasonlóság felnőtt kultúra, illetve a domináns társadalmi rend között. A fiatalok a szubkultúrában ma elsősorban az élvezetet és az izgalmakat keresik. Az ifjúsági kultúra ebből a szempontból a deviancia konvencionális formája: játék a devianciával! Miközben lehetővé teszi a kaland- és izgalomvágy kielégülését, valójában visszatart a súlyosabb deviáns formák kialakulásától. A fiatalok szubkultúrája kialakulhat társadalmi réteg alapján, személyiségjellemzők alapján, oktatási és foglalkozási pozíciók alapján. Magába foglalja a kulturális ízlést, a stílust és a viselkedést. Magyarországon a 80-as évek elején jelentek meg az első igazi szubkultúrák. Mai szemmel konvencionálisnak lehet őket nevezni, mert igaz, hogy csöves nadrágot hordtak a tagjai, de még iskolába jártak és otthon laktak. A szubkultúrák sajátossága volt a sodródás jelensége, a fiatalok könnyen váltottak egyik csoportosulásból a másikba. Ismert volt a csöves-punk-skinhead karrier. A következő évtizedben inkább már egymás mellett léteztek, majd megjelentek a prostitúcióhoz és a drogkereskedelemhez kapcsolódó szubkultúrák. Megnőtt a szubkultúrához tartozó fiatalok száma is, ennek oka az intézményes szocializációs csatornák szerepének csökkenése. A szakmunkásképzők sok fiatal esetében a reményvesztettségre szocializálnak, a munkanélküliségre képeznek, ezért csökken a pozitív irányú befolyásoló hatásuk. Mindezek következtében felértékelődött a kortársak és a tömegkommunikáció szubkultúra-közvetítő szerepe. (VIVA-csatorna, rockklubok, alternatív ifjúsági klubok, kazetta-, ruha- és cipőboltok révén a szubkultúra támogatottá vált, sőt vállalkozásokká alakítható.) A szubkultúrák egyre zártabbá váltak, és egyre fiatalabb korban kerülnek ide a gyermekek. Már az általános iskolában megkezdődik a szubkultúrák kialakulása, szemben a régebbi középiskolás korral. Az előző évtizedben a szubkultúráknak még volt valamilyen politikai jelentése: mintegy a szocializmus elleni protestálás is volt. Aki nem dolgozott vagy hosszú volt a haja, vagy csöves nadrágot viselt, az egyúttal a szocializmust is támadta. A kilencvenes évekre ez megváltozott, ahogyan a társadalomban is átalakult a politikai jelentése.

3 Az ifjúsági szubkultúrák jelentése a politikai keretek helyett az általános társadalmi értékek ellen fordult, a közmegegyezéssel szemben kezdtek alternatív normákat megfogalmazni, így alakult ki a másság, mint a többséggel való szembenállás szimbolikája. Az éjszakai szórakozóhelyek és élelmiszerboltok egy alternatív éjszakai életet, a hétvégén nyitva tartó bevásárlóközpontok egész alternatív életvitelt is lehetővé tesznek. A 70-es, 80-as években kibontakozó angol újhullám szubkultúra-kutatásai írták le a futballpályák őrjöngőinek a kultúráját. Eszerint itt van lehetőségük a fiataloknak arra, hogy valakivé váljanak. A ritualizált agresszió a férfiasság bizonyítási kísérletét jelenti, és az én kialakulását segíti elő. A posztmodern szubkultúra a világ széttöredezettségének, irracionalitásának az átélését tartja fontosnak. A videóklipek pl. értelmetlenek, specifikus jelentésük nincs, nincs sztorijuk sem. Szocializációs hatásuk az, hogy a nézőikben kiiktatják a racionális, oksági és lineáris gondolkodást. A felépítésük és a képvágásuk teljesen esetleges, és racionálisan követhetetlen, így a nézőnek olyannak kell elfogadnia a világot, hogy abban bármikor, bármi megtörténhet, egyik dolog nem következik a másikból. Mások szerint a mai posztmodern szubkultúrák a világ sivárságaival szemben egyszerűen csak a jót jelentik. A meg nem érthető világban az értelem kis szigetét alkotják. Látjuk, hogy a hagyományos szubkultúra definíciót milyen nehéz fenntartani ott, ahol a domináns kultúrával szembeni tiltakozásként jelent meg a szubkultúra. Ma inkább értékek megfogalmazása mentén alakulnak ki a szubkultúrák. Kérdések a pedagógia számára: Napjainkban tekinthető-e még egyáltalán az iskola elsődleges szocializációs színtérnek? Képes-e alternatív értékeket jelenteni az iskola a többi szubkultúrával szemben? A más szubkultúrában szocializálódó fiataltól elvárja-e az iskola a teljes beilleszkedést, vagy elegendő-e számára a viselkedés szintjén való felszínes alkalmazkodás, együttműködés? Elegendő-e, ha az iskola a tanuláshoz való jogot biztosítja? II. A magatartási, tanulási problémával küzdő gyermekek új nézőpontú megközelítése. Indigógyerekek és Csillaggyerekek címmel a közelmúltban két könyv is megjelent, amely a figyelemzavarral, magatartászavarral és tanulási zavarral küzdő gyermekek világát szeretné más nézőpontból bemutatni. Mindkét könyv az ember szellemi-lelki átalakulásának jelét látja e gyermekekben, és a szokványos tanulási, figyelmi képességek hiánya helyett újfajta tehetség meglétére hívja fel velük kapcsolatban a figyelmet. A Csillaggyerekek szerzője, G. Kühlewind úgy gondolja, hogy az emberiség gondolkodása, felfogásmódja folyamatosan változik, de mindig is voltak olyan időszakok, amikor ezek a változások radikálisan, ugrásszerűen következtek be, ha a társadalmi környezet erre kényszerítette az emberiséget. Szerinte a csillaggyerekek azt az új generációt képviselik, akik képesek a gyors társadalmi-gazdaságikulturális változásokhoz alkalmazkodni. Leírja, hogy a magatartászavaros gyerekek másként érzékelik a valóságot, benne önmagukat és társaikat, mint a többi gyerek. Én itt a másik ott, ezt nem olyan dualisztikusan élik meg a gyerekek. Érzékelésmódjuk és az a mód, ahogyan együtt élnek a világgal, sokkal inkább hasonlatos ahhoz az érzékeléshez, amellyel mi érzékeljük pl. a színdarabot, a fikciók, a művészetek világát. Sírunk a színházi jeleneten, miközben tudjuk, hogy nem valóságos a tragédia. A problémás gyerekek tanulmányozása során tett megfigyelései közel állnak a klasszikus gyógypedagógiai kutatások és vizsgálatok eredményeihez, de ő maga harcol az ellen, hogy a gyógypedagógia területére tereljék ezeket a gyerekeket. Véleménye megegyezik sok pszichológus, pedagógus és gyógypedagógus véleményével: a gyógypedagógia, a differenciáló pedagógia gazdag ismeretanyagából és módszereiből kellene meríteniük a pedagógusoknak, és bővíteni módszertani tudásukat. Ekkor meg lehetne látni a magatartászavaros, tanulási zavaros gyermekben a beteg, fogyatékos, rendellenes, komisz kölyök helyett a másként gondolkodó, a másként tehetséges gyermeket. Csak így lenne elkerülhető, hogy hamis ítéletet hozzunk vele kapcsolatban, és leírjuk őt.

4 A nevelési tanácsadóban, a pszichoterápia során gyakran találkozunk a Kühlewind által felvetett problémákkal. A szokatlan viselkedés és a tanulási probléma zavarba ejti a családot, az óvodát, iskolát, nemegyszer a segítőt. Hagyományos felfogásunk alapján képességzavarként, pszichológiai zavarként definiáljuk a másságot, és ehhez igazítjuk a fejlesztést, a pszichoterápiát. Azzal az érzékelési móddal, amellyel a csillaggyerekek egy része rendelkezik, szintén találkozunk, de sajátos regresszív én-állapotnak nevezzük ezt az észlelési módot. Nekünk is az a tapasztalatunk, hogy a gyermek nem azonos mértékben számíthat a képességeire a fejlődése során, és többféle én -állapottal is rendelkezhet. Az ötéves óvodás négy-, három-, vagy akár egyéves is lehet, sőt megjelenhet akár újszülött kisbaba korából őrzött énje is. A gyermek érzelmi életkora sok esetben nem esik egybe az értelmi korával, de érzelmi életkorát tekintve akár egy napon belül is léphet előre és hátra. Az óvodás és a kisiskolás gyermek érzelmi és szociális érettsége nem elsősorban az akaratán múlik, hanem belső fejlődési állapotából fakadó képessége. Nagyon hosszú lelki, érzelmi és kognitív folyamat eredményeként lesz csak akaratereje ahhoz, hogy szabályozza az érzéseit, megnevezze az érzelmeit, azok forrását, és uralja is a magatartását. Ha a gyermek nem tud megbirkózni a fejlődése során fellépő külső és belső konfliktusokkal, megtorpan, megreked, vagy lelki beteg lesz. Korábbi, jól bevált viselkedéssel próbálkozik regresszióba zuhan, amely azonban megterhelő mind a szülők, mind az óvoda számára, és félelmet, tehetetlenséget vált ki. Ilyenkor neheztelések, elégedetlenkedések, rejtett indulatok zavarják meg az óvónő gyermek szülő kapcsolatot, amely ördögi kört alkotva tartós konfliktussá dagadhat, és fixálhatja a korábbi én-állapotot. Akár a kettős tudatállapotot (a színház világa), amelyben a valóság és a fantáziált világ határán mozog a gyermek. A magatartászavar, tanulási zavar egyik leggyakoribb velejárója az érzelmi éretlenség, ami a szociális éretlenségben is megmutatkozik. Ilyenkor a gyermek szándékai és érzelmei, feszültségei nem szavakban fejeződnek ki, hanem a viselkedésükben, a mozgásukban, mimikájukban vagy gesztusaikban. Sajátos nyelvzavar áll elő a felnőtt és a magatartászavaros gyermek között: a felnőtt a szavak, a verbalitás szintjén és a felnőttre jellemző vágyak, szándékok értelmezésével közelít a gyermekhez, aki viszont a cselekvések szintjén, a gyermeki fantázia és vágyak szintjén válaszol erre. A pedagógus hazugságként éli meg a 8 éves gyermek történeteit, miközben a gyermek regresszív módon a 3 4 éves óvodás kor kettős tudatállapotában érzékeli még a valóságot. Kérdés: Képes-e a pedagógus arra, hogy felismerje a gyermekben azt az én-állapotot, amely a magatartását motiválja, és azokat a kognitív képességeket, amelyek a gyermek gondolkodását befolyásolják? Az érzelmi fejlődés, a belső konfliktusok fejlődésének a menetét érdemes a pedagógusoknak már a születéstől áttekinteni. Ugyanis az óvodába, iskolába érkező kisgyermekek között sok olyan kisgyermek is van, aki érzelmileg még nem jutott túl kisbabás vagy óvodás énfejlődési szakaszon, vagy túlzottan nagy lelki megterhelés következtében érzelmeiben regresszív módon visszasétált ebbe a korba. Ekkor a késztetései nehezen vonhatók a személyiség belső kontrollja alá, és ezért fennmaradhatnak a szenzomotoros konfliktusmegoldó stratégiái, mint a dobálás, rombolás, izgatottság, felfokozott ugrálás, hyperaktivitás. Ezt gyakran tapasztaljuk tanulási nehézséggel küzdő kisgyermekek esetében is. A belső érzelmi konfliktusok fontosságát mutatja, hogy ezek egy része egyre szimbolizáltabb formában az egész személyiségfejlődésünket végigkísérik, és az emberi lét nagy kérdéseivé alakulnak: Ilyen a szülőkről való leválás konfliktusa, amely átalakulva, szublimálódva az emberi élet végességének a feldolgozásához vezet el bennünket. III. A posztmodern kor nevelési céljai. Milyen tudást fogadnak be ma a fiatalok? Az a tény, hogy Amerikában a magatartási zavar, figyelemzavar és tanulási zavarok körében 78 fajta zavart különít el a szakma, igazolni látszik azt a feltevést, hogy a gyerekek egy része újfajta kognitív és pszichológiai képességekkel igyekszik alkalmazkodni változó világunkhoz.

5 Érdemes azonban végiggondolnunk azt is, hogy milyen jellegű változások elé állítjuk a gyermekeinket, amelyek e szokatlan alkalmazkodásra kényszerítik őket. (A nehezen nevelhetőség részletes elemzésével, tüneteivel egy későbbi cikkben még részletesen foglalkozunk.) A társadalmi gazdasági változások érintik 1. a nevelési célok, 2. az erkölcs, 3. a kortárscsoportok, 4. a tekintély 5. és a pedagógusi szerep tartalmi körét. A továbbiakban ezek mentén magyarázzuk a magatartászavarok okait. 1. Korunk nevelési céljaiban, nevelési eszményében hatalmas ellentmondások rejlenek. A Mire neveljünk és hogyan? kérdés körül ma Magyarországon négyévente, a választások időszakában vita kerekedik, amelynek egyetlen valódi tétje van, hogy a nemzeti értékek, a nemzeti identitás, a hazafias nevelés mekkora szerepet kapjon az oktatásban, tehát a hagyományos értékek és az azokat fellazítani, vagy elhagyni kívánó elméletek és/vagy gyakorlatok csatája ez. Optimális esetben az oktatáspolitika a többség és a kisebbség érdekeit egyaránt képviseli, de a mai időkben inkább a gazdasági érdekek és a politika mentén szerveződik. Tudjuk, hogy a posztmodern gazdaság célja a folyamatosan növekvő fogyasztás. Ehhez elengedhetetlen a fogyasztói magatartás kialakítása, így a szocialista embertípus kinevelését mára felváltotta a fogyasztói embertípus kinevelése. A fogyasztói embertípus kinevelése a legerőteljesebben a médián keresztül, és a jólétre apelláló pártprogramokon keresztül jelenik meg. Minden politikai erő az éljünk jobban szlogenjével a fogyasszunk többet célját valósítja meg. A globális fogyasztói kultúra szívóerejének mi magunk, felnőttek sem tudunk ellenállni, és gyerekeinkkel együtt az elégedetlenségünket az anyagi javak hiányával azonosítjuk. Ugyanakkor az aktuális politikai dilemmáktól és problémáktól eltekintve a mai szülők és pedagógusok többsége úgy gondolja, hogy korunk nevelési céljai emberhez méltóak, és megfelelőek. Megbecsüljük a gyerekeket, mindent megkapnak tőlünk, ezért ma nagyon jó gyereknek lenni. Demokratikusan neveljük őket, tiszteletben tartjuk egyéniségüket, és engedjük, hogy önállóan dönthessenek a dolgaikban. Segítjük őket, hogy személyiségük szabadon kibontakozzon, és individuális céljaikat elérjék. A ki nem mondott, valódi nevelési cél azonban az, hogy a gyerekeinknek ugyanolyan joguk legyen részesülni a fogyasztói javakból, mint a felnőtteknek. Miközben a legjobb szándékkal demokratikusan neveljük a gyermekeinket, egyre inkább elvesszük tőlük a saját gyerekkorukat, kiszakítjuk őket saját világukból! A mai gyerekek valóban különböznek az egy-két generációval ezelőttiektől. Megváltozott a beszédmódjuk, és a dolgok, amelyekről nyíltan beszélgetnek, már egészen mások. Marie Winn amerikai társadalomtudós a 80-as évek végén több száz felnőttel és gyerekkel készített interjút, és ezt 1990-ben a Gyerekek, gyermekkor nélkül című könyvében közreadta. Megfigyelései szerint régebben a felnőttek arra törekedtek, hogy megőrizzék a gyermekkor ártatlanságát, hogy megvédjék a gyerekeket a viszontagságoktól. A mai szülők jó része úgy véli, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak. De hová vezet, ha a védelem korszakát a felnőtt életre való előkészítő nevelés váltja fel? Minél inkább megismerkednek a gyerekek a felnőtt világ realitásaival, annál kevésbé lesznek gyerekszerűek, és a gyermekkor biztonságától megfosztott, koraéretté tett gyerekek nem, vagy jóval nehezebben válnak felnőtté. Valami történt, ami összezsugorítatta a gyermekkor határait. Az egykor még gyermeknek tekintett korosztály a prostitúció, a válás, a nemi erőszak, a bizarr elmebeteg gyilkos lelkivilágával foglalkozó témájú filmeket néz. Valami történt, ami elmosta a korábban jól kivehető határvonalat a gyermekkor és felnőttek világa között, s elpattant jó néhány szem azon a vékony hálón, amely megóvta őket attól, hogy túl korán zuhanjanak bele e felnőttek szomorú szürkeségébe.

6 Valami történt, ami eltorzította a gyermekkorról alkotott képet is. Gyermeklányoknak rendeznek szépségversenyeket. Úgy néznek ki, mintha miniatűr felnőttek lennének. A demokratikus nevelési elvek szerint a gyerekeket minél hamarabb meg kell ismertetni a felnőttvilággal, hogy minél előbb fogyasztókká váljanak. A védettség korát a felkészítés korszaka váltotta fel, az élet korábban eltitkolt árnyoldalainak megismerését kényszerítik rá a gyerekekre. A szülők egyre inkább úgy érzik, hogy nincs beleszólásuk a gyerekek életébe. Szex, marihuána, alkohol, homoszexualitás, jószerivel magukat a szavakat sem ismerték kamaszkoruk előtt. A magukra hagyott, önállónak tekintett, fizikai és lelki védelem nélkül maradt gyerekekre hívják fel a figyelmet azok a számadatok is, amelyek a gyermekbántalmazások feltárása nyomán kerültek nyilvánosságra. A fizikai bántalmazás eredményeként a gyermek halálát okozó verés mellett maradandó agykárosodást, mentális retardációt, tanulási zavart, magatartási zavart, személyiségfejlődési zavart említenek a klinikai vizsgálatok. Szexuális bántalmazásról beszélünk, amikor a felnőtt személy, kényszerítő vagy megtévesztő módon szexuális viselkedésre bírja rá a gyermeket. Ide soroljuk az exhibicionizmust és voyerizmust is, amikor a felnőtt meglesi a gyermek öltözködését, fürdését. A pornográfia a könnyű hozzáférhetősége miatt szintén a szexuális erőszak egyik válfajának tekinthető. Következménye lehet depresszió, később a szexuális viselkedésre való alkalmatlanság. Jóval kevesebbet beszélnek a gyermekbántalmazás harmadik kategóriájáról, az érzelmi bántalmazásról. Az érzelmi bántalmazás rejtettebb jelenség, nehezebben ismerhető fel és nehezebben bizonyítható, miközben a következményei ugyanolyan súlyosak lehetnek, mint a fizikai vagy szexuális bántalmazásoknak. A visszautasítás, mellőzés esetén a felnőtt / a pedagógus pszichológiai értelemben elérhetetlen a gyermek számára, ezért a gyerek átéli, hogy nem fogadják el, érdektelen az emberek számára. A hatalommal való visszaélés, a megfélemlítés mellett ide soroljuk az önálló vélemény büntetését, az önérzet megnyilvánulásainak letörését, a megszégyenítést, megalázást, sértegetést, a gyermek érzelmeinek a kigúnyolását. Súlyosabb esetekben teljesítményzavar, önképzavar, beilleszkedési zavar és pszichoszomatikus betegségek lépnek fel. Nem kellene a gyermekkornak valami másnak, valami különlegesnek lennie? Olyannak, amiből kitűnik, hogy a gyermek minőségileg különbözik fizikailag, gondolkodásában, érzelmeiben, érzékelési képességeiben a felnőtt világától? Lehetséges, hogy az új típusú alkalmazkodás a gyerekek részéről pszichológiai hárítás? Könnyebb a kettős tudatállapotban, regresszív énállapotban a fantázia/valóság határán létezni, mint szembenézni a realitással?! 2. M. Winn társadalomtudós aggályait Bruno Bettelheim pszichológusként is felveti. Freud személyiségelméletén keresztül mutatja be a demokratikusnak mondott nevelés ellentmondásait. Bettelheim a felettes én, az erkölcs elemzéséből indult el, amelynek a tartalma mára számottevően megváltozott. A hagyományos erkölcsi nevelés, amely nagyjából az elmúlt század közepéig közvetlen és kiemelt támogatást adott az iskoláknak, a szülőknek, mára nem központi része az iskolai nevelési programoknak. Egykor úgy gondolták, hogy az ember életének a célja az üdvösség elnyerése. Ma úgy gondoljuk, hogy az élet kíméletlen verseny. A régiek meggyőződése az volt, hogy ha legtöbbünk nem dolgozik keményen és sokat, magunk és a gyermekeink éhen fognak halni. A mai fiatalok úgy gondolják, hogy a gazdasági nehézségek sem akadályozhatják meg számukra a fogyasztást és a jólét érzését. De hogyan hasson a mai nevelő az olyan fiatalra, aki meg van róla győződve, hogy a társadalom köteles őt eltartani? Az erkölcs, amelyet a társadalom képvisel, gyakran különbözik az iskola vagy a szülő nevelési elképzeléseitől.

7 Ameddig az Isten adta morált változtathatatlannak és abszolútnak tekintették, addig ugyanazt jelentette kisgyerek és felnőtt számra. Ma a morál is viszonylagos, és az emberek nem az elkárhozástól, hanem a pénztelenségtől félnek. Ez a társak kíméletlen eltiprásának veszélyét rejti magában. Érett ítélőképesség és sok tanulás kell ahhoz, hogy valaki a helyes dolgot cselekedje. Ha elbizonytalanítjuk a gyereket, ha azt állítjuk, hogy az erkölcs relatív, akkor a felettes énje, amely az erkölcs fejlődésének szolgálatában áll, tele lesz hézagokkal. A gyereknek sokáig feketén-fehéren kell látnia dolgokat, és nem szabad árnyaltan közvetíteni a valóságot. Freudi terminológiával élve a szorgalom, az összpontosítás és a kitartás a felettes én keltette félelem és szorongás miatt alakul ki. Itt megjegyezzük, hogy a sikeres tanulásnak feltétele a szorongás optimális szintje. A nehezen nevelhető gyerekekben nincs meg ez a fajta szorongás, az ösztöneik kielégítését nem tudják késleltetni. Az örömelv gyakran a kábítószer, alkohol, evés, szexualitás, játékszenvedély felé hajtja őket. Bettelheim úgy véli, a jelenlegi oktatási rendszer szerencséjére a középosztálybeli gyerekek jó része még erős felettes énnel, és ha nem is domináns, de jól megalapozott valóságelvvel érkezik az iskolába ahhoz, hogy képes legyen hosszabb időre elhalasztani az örömélményt. Természetesen az erős felettes én mellett kellően kielégített ösztönénre is szükség van, mert szükség van a lélek egyensúlyára. A gyerek képtelen a tanulásra, ha gondok nyomasztják, viszont tartania is kell valamitől, ha a tanulás fáradságos útjára lép. Talán pont attól, hogy elveszítheti a szülői szeretetet, és ezen keresztül az önbecsülését. Az önbecsülés egy korábbi és mélyebb, a szülő iránt érzett tiszteletnek az örököse. Ha egy szülőt nem tisztelnek mélyen, attól sem félnek, hogy elveszthetik a szeretetét. Tehát tanácsolható a mai szülőknek, hogy ha már nem akarja gyermeke felettes énjét félelemre alapozni, kétszeresen biztosítania kell magának a nagyobb tiszteletet. Ugyanez a helyzet a tanárral, aki később a szülő helyébe lép. Az iránta érzet tisztelet bírja rá a gyereket arra, hogy azonosítsa magát vele és magas viselkedési normáival majd ezek válnak a gyerek saját viselkedési normájává. A pedagógus számára a gyermek tiszteletének a kivívása komoly feladat, sőt ezen áll vagy bukik, hogy hatással tud-e lenni a gyermekekre vagy sem. 3. A lelkiismeretes nevelő munkáját nehezíti, hogy a felnőttek tisztelete általánosságban is csökkenőben van, és a gyerekeket sokkal inkább a kortárscsoportok irányítják. A mai nyugati típusú társadalmakban a gyermek és felnőtt közötti kapcsolatok már nem olyan erősek, a szülő egyre kevésbé dominál a gyermek életében. Az azonos korosztályú csoport sokkal korábban válik fontossá az életében. Ha ez a trend folytatódik, akkor a felettes én megalapozásában mind nagyobb szerepet játszik majd a korosztályi csoporttal való együttműködés erkölcse, mint most. Jobban kell tehát figyelnünk arra, hogy a korcsoport erkölcse megegyezzen a felnőttek által képviselt erkölccsel. Sok hátrányos helyzetű otthonban nincsen megbízhatóan gondoskodó, erős apa, aki elősegíthetné bizonyos normák belsővé tételét. Így a gyermek személyisége az apával való azonosulásból származó erkölcs helyett olyan erkölcsre épül, amely a gyerek szubkultúráján és annak normáin alapszik. Ha fel akarjuk kelteni az érdeklődését az oktatás iránt, akkor a saját csoportmorál szerinti követelményekkel kell hatnunk rá. És a gyerekek tényleg képesek az alkalmazkodásra, ha a terhet a saját korcsoporttársuk teszi rájuk. Ezt megtanulták tisztelni, lázadni csak a felnőttek tekintélye ellen lázadnak. A kortárscsoportokban a gyerekek szintén a tekintélyt keresik, ebben az esetben azonban a tekintély alapját képező agresszió a gyerekek éretlensége folytán jóval nyersebb formájában tud megjelenni. Miközben a nevelés során mindenkit próbálunk rávenni arra, hogy nyomja el az agressziós hajlamait, egyre népszerűbbek az agressziót propagáló filmek és játékok. Kérdés: miként tudjuk megtanítani a gyermeknek, hogy az elfojtás, elnyomás helyett kontrollálja, vagy semlegesítse, esetleg konstruktív formába öntse az indulatait? Nem hoztunk létre helyettesítő lehetőségeket az erőszak levezetésére. Miközben a tulajdonosi és fogyasztói jólét képeivel bombáznak bennünket, látnunk kell, hogy a fogyasztói státus megszerzéséhez nagyon sok embernek alig vannak eszközei. Sok fiatal van ilyen helyzetben, különösen akkor, ha marginális vagy submarginális környezetből származik. Ezek a fiatalok

8 gyakran úgy érzik, hogy még minimálisan sem képesek kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket mi fejlesztettünk ki bennük. Így céljaik elérésére más alternatívát nem látnak, mint az erőszakot. A társadalmi ellentmondások közé tartozik, hogy a versengő szellem szélsőséges bátorításával erősítjük a fiatalokban az agresszív érzelmeket, eközben magáról az agresszióról elítélendően vélekedünk. Nem elég egyszerűen elítélni az erőszakot, nagyon komolyan kell gondolkodnunk róla, kezdve a gyerekkortól, végig az egész élet folyamán, mi okozza bennünk és másokban, hogyan lehetne kiküszöbölni az okait, vagy megakadályozni, hogy cselekvésbe torkolljanak, hogyan lehetne a konstruktív viselkedés irányába terelni az energiáit. 4. A tekintély teljes száműzése újabb problémákat vet fel. A demokratikus nevelés elveti a tekintélyelven alapuló nevelési módszereket. A második világháború után, miután megtörtént az erős és domináns apa, a tekintély trónfosztása, az ember számára a legfőbb feladat önmaga lett: önmagát kell kiteljesítenie, a maga útját kell megtalálnia, a saját személyiségét kibontakoztatnia, a maga létét megformálnia. A pedagógia irányítói azt gondolták, hogy a közösségi elv nevében született diktatúrák nemzet, faj, osztály, tragédiákat okoznak, ezért a pedagógia inkább az individualizmus eszméjét erősítse, szemben a közösségi szemlélettel. A tekintély trónfosztásával azonban nem csak a családi kötelékek lazultak, nemcsak a szülők és gyermekek közötti viszonyok változtak meg, hanem az egész felnőtt társadalom, benne az iskola tekintélye is megcsappant. Az elmúlt évtizedek sokakat rádöbbentettek ennek tarthatatlanságára. Azzal érvelnek, hogy a gyermek tehetetlenül áll egy komplex és egyre nagyobb veszélyekkel teli világban, és a szülő, majd a nevelő segítségére van szüksége ahhoz, hogy kiismerje magát a környezetében. Mindezért nem lehet saját maga nevelője. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek egy bizonyos életszakaszban dönteniük kell a gyermek dolgaiban, és a gyermeknek el kell fogadnia bizonyos döntéseket. A nevelő, a szülő fizikai és szellemi fölénye, tekintélye előfeltétele a segítségnyújtó nevelésnek, ugyanakkor kétségtelen tény, hogy ez lehetőséget ad a visszaélésre, az erőszakra. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tekintély nélkül nevelt gyerekek nem szoktak hozzá a kölcsönös tapintathoz és segítséghez, önző, igényes és nem kooperáló gyerekekké váltak, megnehezül a beilleszkedésük. Az ilyen módon nevelt gyermeknek azért vannak nehézségei a gyermekcsoportokban, mert ott a kölcsönös követelmények ütköznek egymással, amiből egyenesen következik a társas elszigetelődés. Nem szabad és önálló, hanem zsarnok, vagy a gyermekek között szorongó, gátlásos kívülállók lesznek. 5. A nevelő nem tud lelkiismeretes munkát végezni, ha bizonytalan a szerepében, ha nem tudja, milyen szerepet szán neki a társadalom. Miközben elégedetlenek vagyunk azzal, hogy a pedagógus nem nevel, hanem oktat, megengedjük-e neki, ha van rá képessége, hogy valóban megismerje a tanítványát? Milyen mértékig avatkozhat bele tisztességesen a nevelő a tanítványa életébe, a családok életébe? Probléma adódik továbbá abból is, hogy az egymással párhuzamosan élő értékrend, életmód, norma közül kinek a joga és valóságos kompetenciája kiválasztani a követésre érdemest? Mi történik, ha nem egyezik a nevelő, a család és aktuális politika erkölcsi értékrendje? A mai modern felfogás szerint csupán az tartozik az osztályfőnökre, ami a gyerek tanulmányi előmenetelével, iskolai magatartásával függ össze. Vállalhat felelősséget arra, hogy a tanuló mit tesz a szünetben, de nem vállalhat felelősséget abban, hogy a hétvégén kivel szívja a füves cigit. Ez a privát szféra, eszerint nem tartozik a tanárra a gyermek érzelmi-értelmi-erkölcsi fejlődésének egésze, csupán annak iskolai szelete. Emellett szóló érvük, a gyerek teljes személyiségfejlődésének a nyomon követése, vagy befolyásolása hallatlanul sok időt vesz igénybe. Nem lehet 30 gyerekkel négy éven át folyamatosan és személyesen foglalkozni. Az idő hiánya mellett a pedagógus szakmai felkészültsége sem teszi lehetővé, és a saját érzelmi teherbíró képessége sem. Megint mások szerint a gyerek az egész személyiségével van jelen az iskolában. Nincs délelőtti és hétvégi énje. Hat rá, hogy otthon mi történt a családban. Az iskola nemcsak a tanulás helye, hanem élettér is, a barátok és szerelmek szövődésének a helye, társas élettér, ahol mint csoporttárs is jelen van.

9 Kötelessége az iskolának a gyerekek teljes szellemi-erkölcsi, emberi fejlődésére hatni, hiszen ki más teszi meg, ha nem az iskola? Hogyan vehetné magának a bátorságot a nevelő, hogy szándékosan becsukja a szemét, és ne reagáljon? Ezt tanultad az iskolában? kérdezik otthon, majd a tágabb környezetében. E szerint a gondolkodás szerint az iskola kulcsrakész állapotban kell, hogy visszaadja a gyereket a családnak. Szinte bármelyik aktív, vagy passzív magatartás igazolható, de azt fontosnak tartjuk, hogy ez a szülők előtt is világos legyen az iskola kezdésétől kezdve. A nevelő jelezze, hogy hol szeretné meghúzni a kompetenciahatárokat. Döntő kérdés: Sikerül-e valódi együttműködő kapcsolatot kialakítania a pedagógusnak a családdal? Összegzés: A magatartási zavar, a tanulási zavar okai nagyon szövevényesek és szerteágazóak. Egyértelmű, hogy a biológiai okok mellett a környezeti tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában. Ma már azt is biztosan látjuk, hogy a környezeti feltételek változásaival együtt a szokatlanul alkalmazkodó gyermekek száma is megemelkedhet. Miközben az egyes gyermek felé fordulunk és megtervezzük a segítségnyújtás módját, érdemes erőfeszítéseket tennünk arra is, hogy megértsük, mi készteti a mai gyermekeket arra, hogy olyan kognitív és pszichológiai alkalmazkodási stratégiákat vegyenek igénybe, amelyek számunkra is szokatlanok. Ennek érdekében érdemes végiggondolnunk a posztmodern kor nevelési céljait, a szülő gyermek kapcsolati rendszer megváltozását, a kortárscsoportok hatását, a tekintély problémáit és a pedagógus szerepét. Talán határozottabbakká válnak nevelési és terápiás céljaink is. Egedi Cecília EdQ regionális oktatási együttműködés 2004/2005. (A CERNET folytatásaként.) Támogatta az EU Magyarország Ausztria Phare CBC Program Kisprojekt Alapja

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió

Inkluzív iskola _2. Separáció- integráció- inklúzió Inkluzív iskola _2 Separáció- integráció- inklúzió Speciális nevelési területek, speciális életvitel Speciális megközelítés Normalitás, abnormalitás fogalma, az átlagtól való eltérés okai, magyarázó elméletei

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában

Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában Inkluzív óvodai gyakorlat a nehezen integrálható viselkedési problémával küzdő SNI-s gyermekek ellátásában. 2017.04.05. ha találkozol egy autista gyerekkel vagy emberrel,ne feledd ők egy kicsit másképp

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is.

Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel biológiai, társadalmi,

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben