DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS VARGA BALÁZS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS VARGA BALÁZS"

Átírás

1 DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS VARGA BALÁZS KESZTHELY 2009

2 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Növény- és Környezettudományi Intézet ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora A BALATON VÍZHÁZTARTÁSÁNAK ELEMZÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PÁROLGÁSSZÁMÍTÁS ÉS MÉRÉS MÓDSZERTANI ÉS TERÜLETI KÉRDÉSEIRE Készítette: VARGA BALÁZS KESZTHELY

3 A BALATON VÍZHÁZTARTÁSÁNAK ELEMZÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PÁROLGÁSSZÁMÍTÁS ÉS MÉRÉS MÓDSZERTENI ÉS TERÜLETI KÉRDÉSEIRE Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Varga Balázs Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet- tudományi Doktori Iskolája keretében Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Elfogadásra javaslom igen/nem... (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton.%-ot ért el. Keszthely, A Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) *Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) A jelölt nyilvános vitáján.%-ot ért el. Keszthely, A Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése Az EDT elnöke *Megjegyzés: esetleges 2

4 TARTALOMJEGYZÉK KIVONAT... 7 ABSTRACT... 8 ZUSAMMENFASSUNG BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A Balaton földrajzi jellemzıi A Balaton fejlıdéstörténete és szabályozása A Balaton vízháztartásának jellemzıi A csapadék alakulása a Balaton térségében A felszíni és felszín alatti hozzáfolyás-vizsgálatok korábbi eredményei A tó párolgás-vizsgálatának korábbi eredményei A vízleeresztések alakulása A Balaton klímája, a tó hatása a meteorológiai elemek alakulására A Balaton és a változó éghajlat A párolgás számításának és mérésének elterjedten alkalmazott módszerei A párolgás mérése Az evaporáció és potenciális evapotranszspiráció számításának néhány elterjedtebb módszere ANYAG ÉS MÓDSZER A területi csapadék számítása a tófelszínen és a vízgyőjtın A lefolyási tényezı számítása A tófelszín párolgásának meghatározásának A vízmérleg és a természetes vízkészlet-változás számítása

5 3.5 A párolgás meghatározásának helyszínei és módszere a Keszthelyi-öböl térségében A neurális hálózat EREDMÉNYEK A Balaton vízháztartási elemeinek vizsgálata A tófelszínre hulló csapadék A Balaton vízgyőjtıjének csapadékviszonyai A hozzáfolyás alakulása A lefolyási tényezı alakulása A párolgás alakulása a tófelszínen A vízleeresztés alakulása A Balaton teljes vízháztartási mérlege A tó természetes vízkészlet-változása A Balaton vízállásai A párolgásmérés és számítás módszereinek vizsgálata A helyszín hatása a potenciális párolgásra A mérési módszer hatása a párolgásértékek alakulására A vízszint-meghatározás módszerének hatása a kádpárolgásra KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOM TÉZISEK THESISES

6 Rövidítések jegyzéke A2: SERS szcenárió A átl : A-kád napi átlagos párolgása A egy : egyensúlyi tófelszín B.f.: Balti-tenger szintjéhez viszonyított magasság B2: SERS szcenárió CO 2 : szén-dioxid C vgy : a vízgyőjtıre hulló csapadék Cs: csapadék 'E: keleti hosszúság E 07 : reggel 7 órai vízhımérséklethez tartozó telítési páranyomás EET: energetikailag lehetséges evapotranszspiráció E L : látens hı E s : szenzibilis hı g: általános tömegvonzás: 9,81 ms -1 GCM: globális klíma modell G t : talajhıáram H: hozzáfolyás h: mérési magasság i.e.: idıszámítás elıtt IPCC: Intergovermental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) k: a mozgóátlagolás tagszáma KÖQ: évi közepes vízhozam L: lefolyás 'N: északi szélesség OMSZ: Országos Meteorológiai Szolgálat P: párolgás P e : párolgáshı PET: potenciális evapotranszspiráció P s : a párolgás sugárzási összetevıje P v : a párolgás szél által befolyásolt összetevıje 5

7 RH%: relatív légnedvesség R s : globálsugárzás s: telítési görbe hajlásának mértéke S 0 : a felszín sugárzási mérlege SERS: Special Report on Emission Scenarios (Kibocsájtási Forgatókönyvek Speciális Jelentése) T dm : harmatpont T f : a felszín hımérséklete T k : napi középhımérséklet v: szélsebesség napi átlaga VITUKI: Környezetvédelmi és Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft WMO: World Meteorological Organisation. Meteorológiai Világszervezet z: tengerszint feletti magasság. α % : lefolyási tényezı α: a levegı hıtágulási együtthatója: 273K -1 γ: pszichrometrikus állandó: 0,67 hpak -1 K: vízkészlet-változás K T : természetes vízkészlet-változás 6

8 KIVONAT A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, átlagmélysége ezzel szemben mindössze 3,3 méter 75 cm-es siófoki vízállásnál és víztömege is körülbelül csupán 2 km 3. A viszonylag csekély vízmennyiséggel szemben a tófelszín közelíti a 600 km 2 -t, ami jelentıs potenciális párolgó felületet jelent. A között drasztikusan megváltozott hidrológiai körülmények hatására indítottunk kutatásokat a tó fı vízháztartási tényezıinek elemzésére. Vizsgálataink során a tófelszínre hulló csapadék esetén sem az évi összegek, sem éven belüli csapadékadatok vizsgálata nem eredményezett statisztikailag igazolható módosulásokat az közötti idıszakban, viszont a hozzáfolyás értékek már éves szinten is csökkenı tendenciát mutattak. A vízgyőjtı csapadékviszonyainak alakulásában is ugyanezen intervallumban a Zala nyugati részvízgyőjtıjét kivéve csupán egy-egy állomás esetén tapasztaltunk csökkenı tendenciát. A WMO klímanormálok esetén viszont az állomások többségénél kimutatható volt tendenciaszerő csapadékcsökkenés. Az adatok alapján a tó párolgása nem változott az elmúlt évtizedekben, viszont a leeresztett vízmennyiség fokozatos csökkenését állapítottuk meg. A Balaton teljes vízmérlege a szabályozásnak köszönhetıen egyensúlyban volt, viszont a rendelkezésre álló természetes vízkészletek szignifikáns csökkenése fenyegetı jelenség. A Balaton vízmérlegének összeállítása során a párolgásadatok elıállítása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot. Vizsgálataink a Keszthelyi-öböl térségében annak megállapítására irányultak, hogy a jelenleg alkalmazott módszer mennyire képes területileg megfelelı átlagértékeket szolgáltatni a felhasználók számára. Három helyszínen végeztünk párolgásméréseket, melynek során a párolgás alakulásában szignifikáns, közel 10%-os eltérést tapasztaltunk a potenciális párolgásban a tófelszín és a meteorológiai állomás adatai között és a magasabb értékek rendre a nyíltvíz felett adódtak. A párolgás meghatározásának legközvetlenebb módszere az evaporációs kádakkal történı mérés. Keszthelyen 1982 óta mőködik egymás mellett 5 különbözı párolgásmérı medence, melyek mérési eredményei alapján kiszámítottuk a korrekciós tényezıket, melyek segítségével a különbözı kádak párolgásértékei egymásba átszámolhatókká váltak. Az utóbbi években az egyre szőkösebb anyagi források mellett szükségessé vált, hogy a párolgásmérı kádak vízfogyását automatikusan is meghatározhassuk, valamint a mérési hibákat csökkentsük. A parti állomásunkon 2006-tól kezdıdıen teszteltünk automata vízszintregisztrálókat, melyek közül a kapacitív elven mőködı szenzor alkalmatlannak bizonyult a vízszint pontos mérésére viszont a hidrosztatikai regisztráló képes volt pontosan rögzíteni a kád vízszintváltozásait. 7

9 ABSTRACT WATER BALANCE ANALYSIS OF LAKE BALATON, WITH SPECIAL REGARD TO THE METODOLOGICAL AND REGIONAL QUESTIONS OF THE EVAPORATION. The datasets of Lake Balaton s water balance components are available from 1921 to 2007, which were analysed using different statistical methods. The most problematic elements of the water management are surface evaporation and runoff from the catchment because the former basically determines the outflow and the latter is the most important water basis of the lake. Former trends were examined and we concluded that yearly precipitation on the lake and evaporation from water surface did not change but runoff and water withdrawal decreased significantly. Precipitation trends were examined on water basin of the lake in such a way that we divided the catchment into part watersheds by the reason of its climatic characteristics. Local and methodological effects were also investigated on the calculation and measurement of the evaporation. 8

10 ZUSAMMENFASSUNG ANALYSE DER WASSERBILANZ BALATON, KONZENTRIERT AUF DIE METHODE UND BEREICHFRAGEN DER DAMPFRECHNUNG UND MESSE Die Daten der Wasserbilanz von Balaton stehen seit 1921 zur Verfügung, welche Daten durch verschiedene statistische Methoden analysiert wurden. Die wichtigsten Komponenten der Wasserwirtschaft sind die Aufdampfung der Oberfläche und Wasserzusammensammlung von dem Wasserspeichter, da der erste definiert die Verdunstung der Wasserbilanz, die letzte funktioniert als die wichtigste Wasserquelle des Teiches. Aufgrund der Analyse der vorherigen Richtungen sind wir der Meinung, dass die Menge des Niederschlages, der den Teich erreicht, und die Aufdampfung der Oberfläche nicht geändert hat, obwohl die Wassersenkung durch Sió Kanal sich wesentlich reduziert hat. Wir haben auch die Niederschlagrichtungen auf dem Wasserspeichter des Teiches, das - beachtend die klimatische Wirkungen auf 5 Teile verteilt wurde, geprüft. Es wurden weiterhin Überwachungen für mehr präzise Methoden der Dampfmessung und Rechnung durchgeführt. 9

11 1. BEVEZETÉS A víz problematikus közeg: erıforrás, gazdasági értékkel bíró élvezeti és használati cikk, sokak számára üzlet, kockázati tényezı, súlyos konfliktusok kiváltója, nemzeti kincs, a természeti szépség forrása, mővészek inspirálója. A víz egyúttal az emberi butaság és a nem fenntartható fejlıdés áldozata: a legkülönfélébb szennyezések globalizálódó elterjedése miatt a vizet sokan a XXI. század fejlıdése egyik meghatározó tényezıjének tekintik. A sok víz és a kevés víz egyaránt baj (SOMLYÓDY 2005a). A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hazánk egyik kiemelkedıen fontos természeti kincse. A sekély tó kis víztömege hamar felmelegszik és a kis vízmélység ideális a vízi sportok és a fürdızés szerelmeseinek, azonban a vízgazdálkodás szempontjából ezek a tulajdonságok jelentik a fı problémát tıl kezdıdıen a Balaton vízszintje drasztikusan csökkent, ami ugyan nem okozott jelentıs változásokat az ökoszisztémák egyensúlyában, viszont a tó vízháztartása és az alacsony vízállás a tó környékének gazdasági életében jelentıs recesszióhoz vezetett. Ebben az idıszakban fogalmazódott meg az igény, hogy a 60-as, 70-es éveket követıen ismét részletes vizsgálatok induljanak a Balaton ökológiai állapotának felmérésére (ISTVÁNOVITS 2005; PÁLFFY és VÖRÖS 2003; SPECZIÁR és VÖRÖS 2003). A kérdéses idıszakban a tó vízminısége nem romlott jelentısen, viszont a vízszint az elmúlt évtizedekben mért 23 cm-es legalacsonyabb szintre csökkent. A tó vizének depresszióját a csapadék csökkenésének és az intenzív felszíni evaporációnak tulajdonították. Felmerült az esetleges mesterséges vízpótlás lehetısége is más vízgyőjtırıl (MAYER 2005, SOMLYÓDY 2005b, VITUKI 2002), azonban a probléma végül 2004/2005 telét követıen megoldódott, a természet maga állította helyre a normális állapotot, olyannyira hogy 2006 tavaszán már a magas vízállás okozott károkat a tó déli partján. A Balaton vízszintje az 1863-as szabályozást megelızıen esetenként több méterrel meghaladta a jelenlegi vízszintet, és a vízjátéka több méter volt. A szabályozást követıen a vízszint, valamint a tó kiterjedése is jelentısen csökkent a természetes állapothoz képest. A szabályozásnak köszönhetıen a legmagasabb és legalacsonyabb vízállás közti különbségek is jelentısen mérséklıdtek. A szabályozás hatása napjainkban is érezteti hatását, ugyanis a tó vízgazdálkodásának tervezése során arra kell törekednünk, hogy a vízszint a szabályozási 10

12 szintek között maradjon, viszont a tó vízgazdálkodási rendszerének rugalmassága minimális lett. Nem megoldott a víz raktározása a mederben sem és a kívánt vízszintet csupán a leeresztett víz mennyiségével szabályozhatjuk. A hosszan tartó száraz idıszakban az intenzív párolgás, valamint a csapadék és a hozzáfolyás csökkenése szélsıséges helyzetek kialakulásához vezethet. Ezért fontos, hogy minél pontosabb képet kapjunk a tó vízháztartásának sajátosságairól. Hosszabb adatsorok alapján meghatározhatjuk a vízháztartás fı komponenseinek múltbeli alakulását és ezek alapján, valamint a globális klímaváltozás prognosztizált hatásait figyelembe véve képet alkothatunk a tó vízgazdálkodásának jövıjérıl. A Balaton esetén is elsıdleges feladat e folyamatok megismerése. A vízháztartás elemei közül a csapadék, a hozzáfolyás, valamint a leeresztett víz mennyisége megfelelı pontossággal számítható, mérhetı. A legnagyobb bizonytalanság a vízmérleg összeállítása során a párolgás meghatározásában adódik. A párolgási folyamat összetettsége és a meghatározás metodikájából adódó hibalehetıségek miatt elsıdleges fontosságú, hogy ennek a tényezınek az alakulását minél pontosabban és a teljes tófelszínre reprezentatív módon határozhassuk meg. Miután a 2003-tól kezdıdı kutatásink részeként elızetesen is megvizsgáltuk a Balaton vízmérleg tagjainak idısorait (Varga B. 2005), eredményeink alapján a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a VITUKI Kft. szakembereivel konzultálva, együttmőködve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Balaton esetén a vízmérleg szabatos összeállításában a legnagyobb problémát a párolgásszámítás pontatlanságai adják, valamint komoly változásokat eredményezett a vízmérlegben a hozzáfolyásból származó vízbevétel drasztikus csökkenése. Vizsgálataink fı célkitőzése a Balaton néhány fı vízháztartási elemének (tófelszínre hulló csapadék, hozzáfolyás, párolgás, vízleeresztés) hosszú idısoros éghajlat-statisztikai elemzése volt. A tó teljes vízháztartási mérlegében és természetes vízkészlet-változásában megfigyelhetı tendenciák meghatározása is céljaink között szerepelt. A Balaton vízháztartását célzó kutatásainkat kiegészítettünk a tó vízgyőjtıjén mőködı csapadékmérı állomások adatbázisának értékelésével, mellyel célunk a vízgyőjtın megfigyelhetı csapadék-módosulások meghatározása volt. Nem folytattunk kutatásokat a hozzáfolyás módosulásait szintén befolyásoló tényezık változásaira, mint a területhasználat változásainak felmérése a tó vízgyőjtıjén, vagy a Kis-Balaton szerepének elemzése. 11

13 A párolgás számításának kiemelt szerepe nyomán célunk volt a párolgás eltéréseinek meghatározása a Keszthelyi-öböl térségében különbözı vízparti és vízfelszín felett elhelyezett állomások adatai alapján. Eredményeink alapján választ kívántunk kapni arra a kérdésre, hogy a jelenleg a párolgásszámítás során alkalmazott meteorológiai állomás adatai alapján pontosan számítható-e a tófelszín vízvesztése, és milyen irányba lehetne lépéseket tenni annak érdekében, hogy a párolgásszámítási módszer minél egyszerőbbé és precízebbé váljon. A különbözı típusú párolgásmérı kádakkal mért párolgásértékek összehasonlítása is céljaink közt szerepelt, mely kiemelkedıen fontos a kádpárolgás adatsorok elıállításához és a párolgásmérés, valamint számítás során gyakorlati jelentısége is számottevı. A párolgásmérés pontosságának javítása, valamint a hibaforrások csökkentése volt célunk a folyamatos párolgásmérés módszerének kidolgozásával és tesztelésével, a hagyományos módon és automata vízszintregisztrálóval mért adatok összehasonlítása során. 12

14 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 A Balaton földrajzi jellemzői A Balaton a Dunántúl közepén a Magyar-Középhegység nyugati részének lábánál, az egykori Pannoniában fekszik, ÉK-rıl DNY-i irányban hosszúra elnyúlva. (ENTZ és SEBESTYÉN 1942). Legészakibb pontja Veszprém megyében Balatonfőzfı közelében északi szélességen, legdélibb pontja Somogy megyében a Keszthelyi-öböl DNY-i zugában en van. Legkeletibb pontja Greenwichtıl mért keleti hosszúságon fekszik, legnyugatibb pontjának helyzete (CHOLNOKY 1918). A meghatározott koordináták VIRÁG (1998) utólagos megállapítása alapján a tószabályozások miatt az elmúlt idıszakban nem változtak jelentısen. 1. ábra A Balaton vízgyűjtője (www.kdtvizig.hu) A Balaton hossza 76 kilométer, átlagos szélessége 7,5 km. A tó legszélesebb része Balatonalmádi és Balatonaliga között terül el, itt 12 km széles. A legkeskenyebb, 1,5 km a Tihanyi-félsziget és Szántód között. A tó teljes partvonala 235,6 km, ebbıl természetközeli állapotú 136 km, kıburkolattal ellátott 71 km, kıszórással 28,6 km védett (SASS 1979). A Balaton medre egy rendkívül sekély teknınek tekinthetı, átlagos mélysége 75 cm-es siófoki vízállás esetén 3,36 m. A tó legmélyebb pontja a Tihanyi kút, itt a 13

15 vízmélység 10,16 m. CHOLNOKY (1938) rendkívül szemléletes módon mutatja be a tó sekély voltát: Ez bizony nem nagy mélység! Ha két rendes termető ember egymás fejére áll, a felsınek a feje kint volna a vízbıl. Ha a tó fenekén olyan magas fák nınének, mint amilyenek a mi rendes bükköseink, vagy tölgyeseink fái, tehát m magasak, akkor bizony a fák lombjától nem látszana a víz. A tó felszíne 594 km 2, 104,42 B.f. vízszint esetén. A Balaton felszínének jelentıs része nyíltvíz, a jogi partvonalon belül 2004-es felmérés alapján mindössze 8,44 km 2 -t borított a mederben nádas (SZEGLET 2006). A tó vízbevételének fı forrása a Zala folyó, mely Fenékpuszta mellett ömlik a tóba. A Balaton teljes vízgyőjtıje a tófelszínnel együtt 5775 km 2 (1. ábra), mely a tó felszínén túl 5 jelentıs részvízgyőjtıre osztható. A teljes vízbevétel több mint fele a Zala 2622 km 2 -es vízgyőjtıjérıl származik. A tómedertıl északra elhelyezkedı részvízgyőjtı területe 820 km 2, Somogy megye területén helyezkedik el az 1272 km 2 -es déli vízgyőjtı. Kevésbé jelentıs a 36 km 2 -es mezıföldi vízgyőjtırıl származó vízbevétel, jelentıs mérető viszont a közvetlen parti, vízfolyásokkal le nem fedett terület, mely 431 km 2. A Balatonba torkolló 51 vízfolyás közül 20 tekinthetı állandónak, melyek vízhozama rendszeres. A tó északi partján Balatonfőzfı és a Zala-torkolat között 34 vízfolyás található, míg a déli parton 17. A Zala évi átlagos vízhozama (KÖQ) a fenékpusztai szelvényben JUHÁSZ (1980) között végzett megfigyelései alapján 7,421 m 3 s -1, de számos ettıl eltérı kutatási eredmény is napvilágot látott. A Zala vízhozama erısen változó, kis vízálláskor 1-2 m 3 s -1 -os vízhozammal bír, rendes áradása idején m 3 s -1, árvízkor 200 m 3 s -1 közeli vízhozammal számolhatunk (ENTZ és SEBSTYÉN 1942). Vízhozam alapján a Zala után a második legjelentısebb befolyó a Nyugati-övcsatorna, 1,5 m 3 s -1 -os vízhozammal. Jelentıs vízbázist jelentenek még a Tapolcai-medencében eredı Tapolcapatak, Kétöles-patak (vízhozamát bányavíz bevezetések növelték), Lesence-patak, valamint az Egervíz, melyek együttesen kb. 3 m 3 s -1 -os vízhozammal rendelkeznek (JUHÁSZ 1980) A Balaton fejlődéstörténete és szabályozása A Balaton kialakulásával foglakozó, vagy azzal összefüggı kutatások eredményeirıl viszonylag kevés tudományos közlemény jelent meg az elmúlt 100 évben és a közzétett tudományos dolgozatokban sokszor egymásnak ellentmondó vélemények 14

16 olvashatók a tómedence és a tómeder kialakulásának módjáról és annak idıpontjáról. Amiben viszont minden szerzı egyetért az, hogy a Balaton nem tekinthetı a Pannon tenger reliktumának (VIRÁG 1998). Geológiai vizsgálatokkal a Balaton térségében elsık között Lóczy Lajos fogalakozott, aki eredményeit 1913-as munkájában tette közzé. A témában ezt követıen megjelent közlemények részben Lóczy állításaira alapozva állapítottak meg új eredményeket, részben teljesen új alapokra helyezték a tó környezetének morfológiai fejlıdését (BULLA 1943; CHOLNOKY 1918, 1938; KÉZ 1943; KORCSMÁROS 1938; MAROSI és SZILÁRD 1981; MIKE 1976). A Balaton és környezetének negyedidıszakban lejátszódott földtani fejlıdéstörténete korábbi szerzık, valamint BODOR 1987; CSERNY 1987; CSERNY és NAGY BODOR 2000; ERDÉLYI 1983; GÁBRIS 1997; LÓCZY 1913; MAROSI 1997; RÓNAI 1969; ZÓLYOMI 1987 és SCHWEITZER 1997, 2002a,b eredményei alapján a következıképpen foglalható össze: A pleisztocén nagyobb részében a már korábban kialakult, továbbra is aktív törések mentén a Balaton környezetének különbözı mértékő emelkedése folytatódott, miközben erıteljes eróziós folyamatok mentek végbe. A teljes pleisztocén során igen szélsıséges éghajlati viszonyok uralkodhattak, a déli parton meleg éghajlatra utaló eluviális vörös agyagrétegek alakultak ki, de megtalálhatók a nedves klímát feltételezı folyóvízi kavics és homok, illetve száraz és hővös pusztákon kihulló löszrétegek is. A térségre jellemzı volt az intenzív exogén földtani folyamatok mellett a tektonikai mozgás is. A Balaton fejlıdéstörténete alapvetıen két eltérı szakaszra osztható. Az elsı szakaszban, mely a holocén kezdetéig (i.e. 8000) tartott, a tó életében a törmelékes üledékképzıdés és tızeglápok kialakulása játszott meghatározó szerepet. A második szakasz a holocén elején kezdıdött és jelenleg is zajlik, elsıdlegesen a kémiai úton kiváló mésziszap felhalmozódása jellemzi, mellyel párhuzamosan a törmelékes üledékalkotók aránya fokozatosan visszaszorul (CSERNY 1987). A balatoni üledékek a Dyras I-tıl (i.e ezer év) kezdve halmozódtak fel, a Balaton medencéjének nyugati részén korábban, mint a keleti részmedencében. A tızegrétegek radiokarbon kora, az üledékek jellege, valamint a bennük talált pollen asszociáció alapján a vízborítás idıbeli eltolódása mintegy évre tehetı (BODOR 1987). A részben csapadékvízzel, másrészt felszín alatti vizekkel (talaj-, réteg- és karsztvízzel) feltöltıdı medence-rendszer vízzel borítottsága nyugatról kelet felé egyre 15

17 késıbb következett be a Bölling interstadiálisban (i.e ). A részmedencék közül a nyugati medencében ugyan megtalálhatók a legidısebb üledékek is, viszont a felsı-pleisztocén vége táján (i.e. 9000) üledékhiány tapasztalható, ami a tó vízszintjének jelentıs csökkenését, mocsarasodást, ill. bizonyos területek szárazra kerülését mutatja. A középsı és keleti részmedencékben az üledékképzıdés csak a Dyras II. és az Allerıd (i.e ) között kezdıdik. Az elvégzett fúrások azt mutatják, hogy a parti fúrásokban a tó közepén lévıkhöz képest kissé eltolódva jelentkeznek az üledékek, és a réteghiányok is hosszabb idıtartamban tapasztalhatók. Ezek alapján a Balaton helyén több kisebb nagyon sekély viző tó helyezkedett el i.e között (CSERNY és NAGY- BODOR 2000). A tó fejlıdéstörténetében a jelentıs változás i.e táján következett be, mikor a klíma hővösebbé és csapadékosabbá vált. Ez jelentıs vízszintnövekedést eredményezett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a medencék között elterülı akadályok az abrázió hatására eltőnjenek és a tó története során elıször kialakuljon az egységes vízfelszín. JAKAB et al. (2005) alapján csak látszólagos az ellentmondás abban, hogy a hővös és száraz stadiálisokban magasabb, a melegebb és csapadékosabb interstadiálisokban pedig alacsonyabb volt a tó vízszintje. Feltételezésük szerint a Balaton vízszintjének alakításában fontosabb szerepet játszott az éves csapadék mennyiségénél a párolgás, valamint a vízgyőjtırıl történı lefolyás alakulása. Ezt követıen, a tó mélysége és vizének trofitása elsısorban a hımérséklet és a csapadék függvényében többször változott. A tartósan magas vízszintet a Balaton környékén a 111,8 m B.f. magasságig nyomozható színlık is igazolják, bár ezekbıl egyértelmően nem következik a mainál 8 méterrel magasabb vízszint (azaz m átlagmélységő tó) megléte. Valószínő, hogy a mainál 3 méterrel magasabb vízállás (azaz 6-7 m átlagmélység) és maximum a jelenlegihez képest kétszeres vízfelülető tó tartósan kialakulhatott. 16

18 2. ábra A Balaton legnagyobb kiterjedése CHOLNOKY (1918) alapján Számítások szerint (BENDEFY és V. NAGY 1969) a Balaton 105,8-106,3 m B.f. vízszintnél került természetes hidrológiai egyensúlyba. Az ettıl történı eltérések (magasabb szintek) mesterséges beavatkozások eredményeként, csupán idıszámításunk kezdete óta mehettek végbe. Ilyen periódusok voltak a népvándorlások, a kelta invázió, a mongolok betörése és a török uralom. Ezekben az idıszakokban csapadékos idıjárás idején a Balaton vízállása m B.f. magasságig is emelkedett, ami átlagosan 8 méter mélységet és a mainál 2,5-szer nagyobb vízfelületet eredményezett (2. ábra). Ennél nagyobb kiterjedés nem valószínő, mivel a megnövekvı vízfelületrıl jelentısebb vízmennyiség elpárolgása történt, mint amelyet a felületre esı csapadék és a változatlan nagyságú vízgyőjtırıl érkezı hozzáfolyás ellensúlyozni tudott volna. A Balaton vízháztartását és vízjárását történelmének elsı, mintegy 7 ezer éves idıszakában kizárólag természeti körülmények befolyásolták. A régészeti kutatások szerint az ember korán megtelepedett a tóparton és a vízszintingadozásoktól függıen változtatta településeinek helyét, de a tó életébe nem avatkozott be (VARGA B. 2006b). A Balaton fejlıdésének második, máig tartó szakaszát az emberi beavatkozások napjainkig tartó következményei jellemzik. Egyes szerzık szerint a római korban már történtek beavatkozások a Balaton vízszintjének mesterséges alakítására. BENDEFY és V. NAGY (1969) a Balaton jelenlegi szintje alatt feltárt sírok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tó vízszintje a római korban m B.f. szinten, a népvándorlás korában pedig B.f. szinten állhatott. BENDEFY 1968-as munkájában arról számolt be, hogy a római kor csapadékosabb idıszakaiban a vízszint jelentısen megnövekedhetett (akár a 108,5 B.f. szintig), ami komoly károkat okozhatott, ezért

19 ben Galerius római császár a tó részleges lecsapolását rendelte el (3. ábra). Kuzsinszky Bálint folytatott ásatásokat a 20. század elején Siófoknál és az akkori vélemények alapján is a zsilip maradványait vélte felfedezni. A Galerius-féle zsilip létezését a mai napig kétségbe vonják (SÁGI 1974). 3. ábra A Balaton tartós vízállásainak görbéje i. e. 800-tól napjainkig BENDEFY (1968) nyomán A honfoglalást követı idıszakban már a vízeltereléseket, mesterséges elöntéseket, védımőveket alkalmazták a tó környékén. A században bekövetkezett csapadékosabb és hővösebb idıjárás hatására jelentısebb hozzáfolyás és kisebb párolgás alakult ki, emelkedett a vízszint és gyakoribbá vált, nıtt a lefolyás. A 18. század elejétıl fokozatosan kezdıdtek meg azok az emberi beavatkozások a vízgyőjtın és a tóparton, amelyek befolyással voltak a tó vízháztartására és vízjárására. A Balaton az 1700-as évektıl mesterségesen duzzasztott tó volt. Ennek oka a Sióra települt malmok sora volt, melyek akadályozták a tó vizének elfolyását (MADARÁSZ 1953). A Balaton szabályozása tulajdonképpen azzal vette kezdetét, hogy 1821-ben a siófoki malom leégett, majd 1822-ben lebontották és a Sió medrét kitisztították. Ez a tó vízszintjének 90 cm-es csökkenését eredményezte. Az 1827-es országgyőlés elrendelte a tó lecsapolását és a vízszint 3,9 m-es csökkentését, melyet a Helytartótanács lecsapolási bizottsága 1845-ben hagyott jóvá, továbbá elrendelte egy Duna-Balaton-Zala hajózható csatorna kiépítését (IHRIG 1973). 18

20 1. kép A Sió-zsilip átadása 1863-ban (IHRIG 1973) A XIX. század elsı felében a Sión levezethetı víz olyan csekély volt, hogy a tó vízállását alapvetın a csapadék és a párolgás és a hozzáfolyás határozta meg ban a tó déli partján megindult a Déli Vasút építése és a tó vízszintingadozása, valamint áradása veszélyeztette a munkálatokat. A vasúti töltést a tó déli partján az ıstelepülések és a vízpart között, sok helyen, a turzásokon építették, a maximális vízszint felett 88 cm magasságban (LIGETI 1974). 2. kép Az 1891-ben átadott zsilip (IHRIG 1973) Az évi közötti idıszak magas vízállása megrongálta a töltéseket, ezért a Déli Vaspálya Társaság is lépéseket tett a szabályozás ügyében és a tó vízszintjének 1 mrel való csökkentése esetén ezer forint hozzájárulást ajánlott a munkálatokhoz (BERTÓK 1935). A Sió-zsilip építési munkái április 1-én kezdıdtek és mindösszesen 7 hónap alatt lezajlottak az ásási, valamint az építési munkálatok is (1. kép). A zsilip átadására október 25-én került sor, valamint ekkor került átadásra a mederbe épített két kıgát, melyek a csatorna elhomokolódását voltak hivatottak szolgálni. A mőtárgy 23,27 m széles, egyszerő faszerkezető volt, 7 nyílással. 19

21 A zsilip teljes nyitás mellett is csupán m 3 s -1 -os áteresztıképességgel rendelkezett, ami nem tette lehetıvé a hatékony vízszintszabályozást, bár az üzembe helyezés utáni vízállások a korábbinál kisebb, de még mindig jelentıs vízszintingadozásokat mutattak ben a csatornát bıvítették és új betonszerkezető zsilipet építettek 50 m 3 s -1 kapacitással, viszont a csatorna továbbra is csupán 24 m 3 s -1 vizet volt képes elvezetni (2. kép). A Sió meder-átalakítása 1913-ban kezdıdött, de csak 1934-ben fejezıdött be. A Balatoni hajózás fejlıdése miatt nyilvánvalóvá vált, hogy az 1891-ben átadott zsilip és az 1902-ben elkészült levezetı csatorna nem tartható fenn sokáig, hajózható zsilipre van szükség. Ezt 1947-ben adták át a forgalomnak. Jelenleg a zsilip áteresztıképessége 80 m 3 s -1 (3. kép). A Sió-zsilip többszöri átépítése, a Sió-meder vízlevezetı-képességének bıvítése lehetıvé tette a vízszintszabályozás fokozatos módosítását, a szabályozási sáv fokozatos szőkítését és emelését. 3. kép A Sió-zsilip napjainkban (Fotó: VARGA B.) 2.4. A Balaton vízháztartásának jellemzői A Balaton vízháztartása már a szabályozást követı évtizedekben is számos kutatás tárgyát képezte és ezek eredményeként sokszor a mai ismereteinknek megfelelı adatokat közöltek. BARANYI (1980) szerint a Balaton vízháztartásával kapcsolatos tudományos vizsgálatokat elıször Kiszeli Károly végzett a 19. század végén. A tó vízgazdálkodásával szintén a 19. század végén foglalkozott ERDİS (1898) is, aki CHOLNOKY (1918) utólagos megállapításai alapján helyesen írta le a tó környékét és elıször foglalta össze megbízható mérnöki adatok alapján a hidrográfiai állandókat és tudnivalókat. A Balaton vízháztartásának vizsgálata rendkívül bonyolult téma. Erre BARANYI (1975) mutatott rá elsıként. Szerinte a tavak vízháztartásának vizsgálata a vízforgalom elemeinek meghatározásából, vízháztartási mérleg készítésébıl és értékelésébıl, az egyes 20

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Vízgazdálkodástan Párolgás

Vízgazdálkodástan Párolgás Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai

Részletesebben

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai A Balaton napjainkig folyamatosan meglevő, egységesen összefüggő vízfelülete

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme. EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.hu TAVI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZEREK Tókezelık operatív feladatai:

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20. A DUNA, mint az emberi éghajlatalakító tevékenys kenységek mérséklıje és s elszenvedıje Mika János Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2010. október 20. VÁZLAT A

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 8. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé melegebb, és csapadékosabb időjárású hónap volt április.

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Varga György 1 Kravinszkaja Gabriella 2 Bevezetés A Balaton és közvetlen környezete mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincs hosszú ideje áll a szűkebb szakmai

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI

Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI A hótakaró nagytérségi számbavétele Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI Hótérkép A Duna medence

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Hımérséklet mérés II.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

Változások és szélsőségek a Balaton vízháztartásban

Változások és szélsőségek a Balaton vízháztartásban Változások és szélsőségek a Balaton vízháztartásban Varga György okl. hidrológus, vízrajzi referens varga.gyorgy@ovf.hu Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1012. Budapest, Márvány u. 1/D Kravinszkaja Gabriella

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda

Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között Kiss Melinda Budapesti Mőszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék kiss@vit.bme.hu 2012. május 18. Bevezetés A nádas

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben