DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS VARGA BALÁZS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS VARGA BALÁZS"

Átírás

1 DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS VARGA BALÁZS KESZTHELY 2009

2 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Növény- és Környezettudományi Intézet ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora A BALATON VÍZHÁZTARTÁSÁNAK ELEMZÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PÁROLGÁSSZÁMÍTÁS ÉS MÉRÉS MÓDSZERTANI ÉS TERÜLETI KÉRDÉSEIRE Készítette: VARGA BALÁZS KESZTHELY

3 A BALATON VÍZHÁZTARTÁSÁNAK ELEMZÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PÁROLGÁSSZÁMÍTÁS ÉS MÉRÉS MÓDSZERTENI ÉS TERÜLETI KÉRDÉSEIRE Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Varga Balázs Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet- tudományi Doktori Iskolája keretében Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Elfogadásra javaslom igen/nem... (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton.%-ot ért el. Keszthely, A Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) *Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) A jelölt nyilvános vitáján.%-ot ért el. Keszthely, A Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése Az EDT elnöke *Megjegyzés: esetleges 2

4 TARTALOMJEGYZÉK KIVONAT... 7 ABSTRACT... 8 ZUSAMMENFASSUNG BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A Balaton földrajzi jellemzıi A Balaton fejlıdéstörténete és szabályozása A Balaton vízháztartásának jellemzıi A csapadék alakulása a Balaton térségében A felszíni és felszín alatti hozzáfolyás-vizsgálatok korábbi eredményei A tó párolgás-vizsgálatának korábbi eredményei A vízleeresztések alakulása A Balaton klímája, a tó hatása a meteorológiai elemek alakulására A Balaton és a változó éghajlat A párolgás számításának és mérésének elterjedten alkalmazott módszerei A párolgás mérése Az evaporáció és potenciális evapotranszspiráció számításának néhány elterjedtebb módszere ANYAG ÉS MÓDSZER A területi csapadék számítása a tófelszínen és a vízgyőjtın A lefolyási tényezı számítása A tófelszín párolgásának meghatározásának A vízmérleg és a természetes vízkészlet-változás számítása

5 3.5 A párolgás meghatározásának helyszínei és módszere a Keszthelyi-öböl térségében A neurális hálózat EREDMÉNYEK A Balaton vízháztartási elemeinek vizsgálata A tófelszínre hulló csapadék A Balaton vízgyőjtıjének csapadékviszonyai A hozzáfolyás alakulása A lefolyási tényezı alakulása A párolgás alakulása a tófelszínen A vízleeresztés alakulása A Balaton teljes vízháztartási mérlege A tó természetes vízkészlet-változása A Balaton vízállásai A párolgásmérés és számítás módszereinek vizsgálata A helyszín hatása a potenciális párolgásra A mérési módszer hatása a párolgásértékek alakulására A vízszint-meghatározás módszerének hatása a kádpárolgásra KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOM TÉZISEK THESISES

6 Rövidítések jegyzéke A2: SERS szcenárió A átl : A-kád napi átlagos párolgása A egy : egyensúlyi tófelszín B.f.: Balti-tenger szintjéhez viszonyított magasság B2: SERS szcenárió CO 2 : szén-dioxid C vgy : a vízgyőjtıre hulló csapadék Cs: csapadék 'E: keleti hosszúság E 07 : reggel 7 órai vízhımérséklethez tartozó telítési páranyomás EET: energetikailag lehetséges evapotranszspiráció E L : látens hı E s : szenzibilis hı g: általános tömegvonzás: 9,81 ms -1 GCM: globális klíma modell G t : talajhıáram H: hozzáfolyás h: mérési magasság i.e.: idıszámítás elıtt IPCC: Intergovermental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) k: a mozgóátlagolás tagszáma KÖQ: évi közepes vízhozam L: lefolyás 'N: északi szélesség OMSZ: Országos Meteorológiai Szolgálat P: párolgás P e : párolgáshı PET: potenciális evapotranszspiráció P s : a párolgás sugárzási összetevıje P v : a párolgás szél által befolyásolt összetevıje 5

7 RH%: relatív légnedvesség R s : globálsugárzás s: telítési görbe hajlásának mértéke S 0 : a felszín sugárzási mérlege SERS: Special Report on Emission Scenarios (Kibocsájtási Forgatókönyvek Speciális Jelentése) T dm : harmatpont T f : a felszín hımérséklete T k : napi középhımérséklet v: szélsebesség napi átlaga VITUKI: Környezetvédelmi és Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft WMO: World Meteorological Organisation. Meteorológiai Világszervezet z: tengerszint feletti magasság. α % : lefolyási tényezı α: a levegı hıtágulási együtthatója: 273K -1 γ: pszichrometrikus állandó: 0,67 hpak -1 K: vízkészlet-változás K T : természetes vízkészlet-változás 6

8 KIVONAT A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, átlagmélysége ezzel szemben mindössze 3,3 méter 75 cm-es siófoki vízállásnál és víztömege is körülbelül csupán 2 km 3. A viszonylag csekély vízmennyiséggel szemben a tófelszín közelíti a 600 km 2 -t, ami jelentıs potenciális párolgó felületet jelent. A között drasztikusan megváltozott hidrológiai körülmények hatására indítottunk kutatásokat a tó fı vízháztartási tényezıinek elemzésére. Vizsgálataink során a tófelszínre hulló csapadék esetén sem az évi összegek, sem éven belüli csapadékadatok vizsgálata nem eredményezett statisztikailag igazolható módosulásokat az közötti idıszakban, viszont a hozzáfolyás értékek már éves szinten is csökkenı tendenciát mutattak. A vízgyőjtı csapadékviszonyainak alakulásában is ugyanezen intervallumban a Zala nyugati részvízgyőjtıjét kivéve csupán egy-egy állomás esetén tapasztaltunk csökkenı tendenciát. A WMO klímanormálok esetén viszont az állomások többségénél kimutatható volt tendenciaszerő csapadékcsökkenés. Az adatok alapján a tó párolgása nem változott az elmúlt évtizedekben, viszont a leeresztett vízmennyiség fokozatos csökkenését állapítottuk meg. A Balaton teljes vízmérlege a szabályozásnak köszönhetıen egyensúlyban volt, viszont a rendelkezésre álló természetes vízkészletek szignifikáns csökkenése fenyegetı jelenség. A Balaton vízmérlegének összeállítása során a párolgásadatok elıállítása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot. Vizsgálataink a Keszthelyi-öböl térségében annak megállapítására irányultak, hogy a jelenleg alkalmazott módszer mennyire képes területileg megfelelı átlagértékeket szolgáltatni a felhasználók számára. Három helyszínen végeztünk párolgásméréseket, melynek során a párolgás alakulásában szignifikáns, közel 10%-os eltérést tapasztaltunk a potenciális párolgásban a tófelszín és a meteorológiai állomás adatai között és a magasabb értékek rendre a nyíltvíz felett adódtak. A párolgás meghatározásának legközvetlenebb módszere az evaporációs kádakkal történı mérés. Keszthelyen 1982 óta mőködik egymás mellett 5 különbözı párolgásmérı medence, melyek mérési eredményei alapján kiszámítottuk a korrekciós tényezıket, melyek segítségével a különbözı kádak párolgásértékei egymásba átszámolhatókká váltak. Az utóbbi években az egyre szőkösebb anyagi források mellett szükségessé vált, hogy a párolgásmérı kádak vízfogyását automatikusan is meghatározhassuk, valamint a mérési hibákat csökkentsük. A parti állomásunkon 2006-tól kezdıdıen teszteltünk automata vízszintregisztrálókat, melyek közül a kapacitív elven mőködı szenzor alkalmatlannak bizonyult a vízszint pontos mérésére viszont a hidrosztatikai regisztráló képes volt pontosan rögzíteni a kád vízszintváltozásait. 7

9 ABSTRACT WATER BALANCE ANALYSIS OF LAKE BALATON, WITH SPECIAL REGARD TO THE METODOLOGICAL AND REGIONAL QUESTIONS OF THE EVAPORATION. The datasets of Lake Balaton s water balance components are available from 1921 to 2007, which were analysed using different statistical methods. The most problematic elements of the water management are surface evaporation and runoff from the catchment because the former basically determines the outflow and the latter is the most important water basis of the lake. Former trends were examined and we concluded that yearly precipitation on the lake and evaporation from water surface did not change but runoff and water withdrawal decreased significantly. Precipitation trends were examined on water basin of the lake in such a way that we divided the catchment into part watersheds by the reason of its climatic characteristics. Local and methodological effects were also investigated on the calculation and measurement of the evaporation. 8

10 ZUSAMMENFASSUNG ANALYSE DER WASSERBILANZ BALATON, KONZENTRIERT AUF DIE METHODE UND BEREICHFRAGEN DER DAMPFRECHNUNG UND MESSE Die Daten der Wasserbilanz von Balaton stehen seit 1921 zur Verfügung, welche Daten durch verschiedene statistische Methoden analysiert wurden. Die wichtigsten Komponenten der Wasserwirtschaft sind die Aufdampfung der Oberfläche und Wasserzusammensammlung von dem Wasserspeichter, da der erste definiert die Verdunstung der Wasserbilanz, die letzte funktioniert als die wichtigste Wasserquelle des Teiches. Aufgrund der Analyse der vorherigen Richtungen sind wir der Meinung, dass die Menge des Niederschlages, der den Teich erreicht, und die Aufdampfung der Oberfläche nicht geändert hat, obwohl die Wassersenkung durch Sió Kanal sich wesentlich reduziert hat. Wir haben auch die Niederschlagrichtungen auf dem Wasserspeichter des Teiches, das - beachtend die klimatische Wirkungen auf 5 Teile verteilt wurde, geprüft. Es wurden weiterhin Überwachungen für mehr präzise Methoden der Dampfmessung und Rechnung durchgeführt. 9

11 1. BEVEZETÉS A víz problematikus közeg: erıforrás, gazdasági értékkel bíró élvezeti és használati cikk, sokak számára üzlet, kockázati tényezı, súlyos konfliktusok kiváltója, nemzeti kincs, a természeti szépség forrása, mővészek inspirálója. A víz egyúttal az emberi butaság és a nem fenntartható fejlıdés áldozata: a legkülönfélébb szennyezések globalizálódó elterjedése miatt a vizet sokan a XXI. század fejlıdése egyik meghatározó tényezıjének tekintik. A sok víz és a kevés víz egyaránt baj (SOMLYÓDY 2005a). A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hazánk egyik kiemelkedıen fontos természeti kincse. A sekély tó kis víztömege hamar felmelegszik és a kis vízmélység ideális a vízi sportok és a fürdızés szerelmeseinek, azonban a vízgazdálkodás szempontjából ezek a tulajdonságok jelentik a fı problémát tıl kezdıdıen a Balaton vízszintje drasztikusan csökkent, ami ugyan nem okozott jelentıs változásokat az ökoszisztémák egyensúlyában, viszont a tó vízháztartása és az alacsony vízállás a tó környékének gazdasági életében jelentıs recesszióhoz vezetett. Ebben az idıszakban fogalmazódott meg az igény, hogy a 60-as, 70-es éveket követıen ismét részletes vizsgálatok induljanak a Balaton ökológiai állapotának felmérésére (ISTVÁNOVITS 2005; PÁLFFY és VÖRÖS 2003; SPECZIÁR és VÖRÖS 2003). A kérdéses idıszakban a tó vízminısége nem romlott jelentısen, viszont a vízszint az elmúlt évtizedekben mért 23 cm-es legalacsonyabb szintre csökkent. A tó vizének depresszióját a csapadék csökkenésének és az intenzív felszíni evaporációnak tulajdonították. Felmerült az esetleges mesterséges vízpótlás lehetısége is más vízgyőjtırıl (MAYER 2005, SOMLYÓDY 2005b, VITUKI 2002), azonban a probléma végül 2004/2005 telét követıen megoldódott, a természet maga állította helyre a normális állapotot, olyannyira hogy 2006 tavaszán már a magas vízállás okozott károkat a tó déli partján. A Balaton vízszintje az 1863-as szabályozást megelızıen esetenként több méterrel meghaladta a jelenlegi vízszintet, és a vízjátéka több méter volt. A szabályozást követıen a vízszint, valamint a tó kiterjedése is jelentısen csökkent a természetes állapothoz képest. A szabályozásnak köszönhetıen a legmagasabb és legalacsonyabb vízállás közti különbségek is jelentısen mérséklıdtek. A szabályozás hatása napjainkban is érezteti hatását, ugyanis a tó vízgazdálkodásának tervezése során arra kell törekednünk, hogy a vízszint a szabályozási 10

12 szintek között maradjon, viszont a tó vízgazdálkodási rendszerének rugalmassága minimális lett. Nem megoldott a víz raktározása a mederben sem és a kívánt vízszintet csupán a leeresztett víz mennyiségével szabályozhatjuk. A hosszan tartó száraz idıszakban az intenzív párolgás, valamint a csapadék és a hozzáfolyás csökkenése szélsıséges helyzetek kialakulásához vezethet. Ezért fontos, hogy minél pontosabb képet kapjunk a tó vízháztartásának sajátosságairól. Hosszabb adatsorok alapján meghatározhatjuk a vízháztartás fı komponenseinek múltbeli alakulását és ezek alapján, valamint a globális klímaváltozás prognosztizált hatásait figyelembe véve képet alkothatunk a tó vízgazdálkodásának jövıjérıl. A Balaton esetén is elsıdleges feladat e folyamatok megismerése. A vízháztartás elemei közül a csapadék, a hozzáfolyás, valamint a leeresztett víz mennyisége megfelelı pontossággal számítható, mérhetı. A legnagyobb bizonytalanság a vízmérleg összeállítása során a párolgás meghatározásában adódik. A párolgási folyamat összetettsége és a meghatározás metodikájából adódó hibalehetıségek miatt elsıdleges fontosságú, hogy ennek a tényezınek az alakulását minél pontosabban és a teljes tófelszínre reprezentatív módon határozhassuk meg. Miután a 2003-tól kezdıdı kutatásink részeként elızetesen is megvizsgáltuk a Balaton vízmérleg tagjainak idısorait (Varga B. 2005), eredményeink alapján a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a VITUKI Kft. szakembereivel konzultálva, együttmőködve arra a következtetésre jutottunk, hogy a Balaton esetén a vízmérleg szabatos összeállításában a legnagyobb problémát a párolgásszámítás pontatlanságai adják, valamint komoly változásokat eredményezett a vízmérlegben a hozzáfolyásból származó vízbevétel drasztikus csökkenése. Vizsgálataink fı célkitőzése a Balaton néhány fı vízháztartási elemének (tófelszínre hulló csapadék, hozzáfolyás, párolgás, vízleeresztés) hosszú idısoros éghajlat-statisztikai elemzése volt. A tó teljes vízháztartási mérlegében és természetes vízkészlet-változásában megfigyelhetı tendenciák meghatározása is céljaink között szerepelt. A Balaton vízháztartását célzó kutatásainkat kiegészítettünk a tó vízgyőjtıjén mőködı csapadékmérı állomások adatbázisának értékelésével, mellyel célunk a vízgyőjtın megfigyelhetı csapadék-módosulások meghatározása volt. Nem folytattunk kutatásokat a hozzáfolyás módosulásait szintén befolyásoló tényezık változásaira, mint a területhasználat változásainak felmérése a tó vízgyőjtıjén, vagy a Kis-Balaton szerepének elemzése. 11

13 A párolgás számításának kiemelt szerepe nyomán célunk volt a párolgás eltéréseinek meghatározása a Keszthelyi-öböl térségében különbözı vízparti és vízfelszín felett elhelyezett állomások adatai alapján. Eredményeink alapján választ kívántunk kapni arra a kérdésre, hogy a jelenleg a párolgásszámítás során alkalmazott meteorológiai állomás adatai alapján pontosan számítható-e a tófelszín vízvesztése, és milyen irányba lehetne lépéseket tenni annak érdekében, hogy a párolgásszámítási módszer minél egyszerőbbé és precízebbé váljon. A különbözı típusú párolgásmérı kádakkal mért párolgásértékek összehasonlítása is céljaink közt szerepelt, mely kiemelkedıen fontos a kádpárolgás adatsorok elıállításához és a párolgásmérés, valamint számítás során gyakorlati jelentısége is számottevı. A párolgásmérés pontosságának javítása, valamint a hibaforrások csökkentése volt célunk a folyamatos párolgásmérés módszerének kidolgozásával és tesztelésével, a hagyományos módon és automata vízszintregisztrálóval mért adatok összehasonlítása során. 12

14 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 A Balaton földrajzi jellemzői A Balaton a Dunántúl közepén a Magyar-Középhegység nyugati részének lábánál, az egykori Pannoniában fekszik, ÉK-rıl DNY-i irányban hosszúra elnyúlva. (ENTZ és SEBESTYÉN 1942). Legészakibb pontja Veszprém megyében Balatonfőzfı közelében északi szélességen, legdélibb pontja Somogy megyében a Keszthelyi-öböl DNY-i zugában en van. Legkeletibb pontja Greenwichtıl mért keleti hosszúságon fekszik, legnyugatibb pontjának helyzete (CHOLNOKY 1918). A meghatározott koordináták VIRÁG (1998) utólagos megállapítása alapján a tószabályozások miatt az elmúlt idıszakban nem változtak jelentısen. 1. ábra A Balaton vízgyűjtője (www.kdtvizig.hu) A Balaton hossza 76 kilométer, átlagos szélessége 7,5 km. A tó legszélesebb része Balatonalmádi és Balatonaliga között terül el, itt 12 km széles. A legkeskenyebb, 1,5 km a Tihanyi-félsziget és Szántód között. A tó teljes partvonala 235,6 km, ebbıl természetközeli állapotú 136 km, kıburkolattal ellátott 71 km, kıszórással 28,6 km védett (SASS 1979). A Balaton medre egy rendkívül sekély teknınek tekinthetı, átlagos mélysége 75 cm-es siófoki vízállás esetén 3,36 m. A tó legmélyebb pontja a Tihanyi kút, itt a 13

15 vízmélység 10,16 m. CHOLNOKY (1938) rendkívül szemléletes módon mutatja be a tó sekély voltát: Ez bizony nem nagy mélység! Ha két rendes termető ember egymás fejére áll, a felsınek a feje kint volna a vízbıl. Ha a tó fenekén olyan magas fák nınének, mint amilyenek a mi rendes bükköseink, vagy tölgyeseink fái, tehát m magasak, akkor bizony a fák lombjától nem látszana a víz. A tó felszíne 594 km 2, 104,42 B.f. vízszint esetén. A Balaton felszínének jelentıs része nyíltvíz, a jogi partvonalon belül 2004-es felmérés alapján mindössze 8,44 km 2 -t borított a mederben nádas (SZEGLET 2006). A tó vízbevételének fı forrása a Zala folyó, mely Fenékpuszta mellett ömlik a tóba. A Balaton teljes vízgyőjtıje a tófelszínnel együtt 5775 km 2 (1. ábra), mely a tó felszínén túl 5 jelentıs részvízgyőjtıre osztható. A teljes vízbevétel több mint fele a Zala 2622 km 2 -es vízgyőjtıjérıl származik. A tómedertıl északra elhelyezkedı részvízgyőjtı területe 820 km 2, Somogy megye területén helyezkedik el az 1272 km 2 -es déli vízgyőjtı. Kevésbé jelentıs a 36 km 2 -es mezıföldi vízgyőjtırıl származó vízbevétel, jelentıs mérető viszont a közvetlen parti, vízfolyásokkal le nem fedett terület, mely 431 km 2. A Balatonba torkolló 51 vízfolyás közül 20 tekinthetı állandónak, melyek vízhozama rendszeres. A tó északi partján Balatonfőzfı és a Zala-torkolat között 34 vízfolyás található, míg a déli parton 17. A Zala évi átlagos vízhozama (KÖQ) a fenékpusztai szelvényben JUHÁSZ (1980) között végzett megfigyelései alapján 7,421 m 3 s -1, de számos ettıl eltérı kutatási eredmény is napvilágot látott. A Zala vízhozama erısen változó, kis vízálláskor 1-2 m 3 s -1 -os vízhozammal bír, rendes áradása idején m 3 s -1, árvízkor 200 m 3 s -1 közeli vízhozammal számolhatunk (ENTZ és SEBSTYÉN 1942). Vízhozam alapján a Zala után a második legjelentısebb befolyó a Nyugati-övcsatorna, 1,5 m 3 s -1 -os vízhozammal. Jelentıs vízbázist jelentenek még a Tapolcai-medencében eredı Tapolcapatak, Kétöles-patak (vízhozamát bányavíz bevezetések növelték), Lesence-patak, valamint az Egervíz, melyek együttesen kb. 3 m 3 s -1 -os vízhozammal rendelkeznek (JUHÁSZ 1980) A Balaton fejlődéstörténete és szabályozása A Balaton kialakulásával foglakozó, vagy azzal összefüggı kutatások eredményeirıl viszonylag kevés tudományos közlemény jelent meg az elmúlt 100 évben és a közzétett tudományos dolgozatokban sokszor egymásnak ellentmondó vélemények 14

16 olvashatók a tómedence és a tómeder kialakulásának módjáról és annak idıpontjáról. Amiben viszont minden szerzı egyetért az, hogy a Balaton nem tekinthetı a Pannon tenger reliktumának (VIRÁG 1998). Geológiai vizsgálatokkal a Balaton térségében elsık között Lóczy Lajos fogalakozott, aki eredményeit 1913-as munkájában tette közzé. A témában ezt követıen megjelent közlemények részben Lóczy állításaira alapozva állapítottak meg új eredményeket, részben teljesen új alapokra helyezték a tó környezetének morfológiai fejlıdését (BULLA 1943; CHOLNOKY 1918, 1938; KÉZ 1943; KORCSMÁROS 1938; MAROSI és SZILÁRD 1981; MIKE 1976). A Balaton és környezetének negyedidıszakban lejátszódott földtani fejlıdéstörténete korábbi szerzık, valamint BODOR 1987; CSERNY 1987; CSERNY és NAGY BODOR 2000; ERDÉLYI 1983; GÁBRIS 1997; LÓCZY 1913; MAROSI 1997; RÓNAI 1969; ZÓLYOMI 1987 és SCHWEITZER 1997, 2002a,b eredményei alapján a következıképpen foglalható össze: A pleisztocén nagyobb részében a már korábban kialakult, továbbra is aktív törések mentén a Balaton környezetének különbözı mértékő emelkedése folytatódott, miközben erıteljes eróziós folyamatok mentek végbe. A teljes pleisztocén során igen szélsıséges éghajlati viszonyok uralkodhattak, a déli parton meleg éghajlatra utaló eluviális vörös agyagrétegek alakultak ki, de megtalálhatók a nedves klímát feltételezı folyóvízi kavics és homok, illetve száraz és hővös pusztákon kihulló löszrétegek is. A térségre jellemzı volt az intenzív exogén földtani folyamatok mellett a tektonikai mozgás is. A Balaton fejlıdéstörténete alapvetıen két eltérı szakaszra osztható. Az elsı szakaszban, mely a holocén kezdetéig (i.e. 8000) tartott, a tó életében a törmelékes üledékképzıdés és tızeglápok kialakulása játszott meghatározó szerepet. A második szakasz a holocén elején kezdıdött és jelenleg is zajlik, elsıdlegesen a kémiai úton kiváló mésziszap felhalmozódása jellemzi, mellyel párhuzamosan a törmelékes üledékalkotók aránya fokozatosan visszaszorul (CSERNY 1987). A balatoni üledékek a Dyras I-tıl (i.e ezer év) kezdve halmozódtak fel, a Balaton medencéjének nyugati részén korábban, mint a keleti részmedencében. A tızegrétegek radiokarbon kora, az üledékek jellege, valamint a bennük talált pollen asszociáció alapján a vízborítás idıbeli eltolódása mintegy évre tehetı (BODOR 1987). A részben csapadékvízzel, másrészt felszín alatti vizekkel (talaj-, réteg- és karsztvízzel) feltöltıdı medence-rendszer vízzel borítottsága nyugatról kelet felé egyre 15

17 késıbb következett be a Bölling interstadiálisban (i.e ). A részmedencék közül a nyugati medencében ugyan megtalálhatók a legidısebb üledékek is, viszont a felsı-pleisztocén vége táján (i.e. 9000) üledékhiány tapasztalható, ami a tó vízszintjének jelentıs csökkenését, mocsarasodást, ill. bizonyos területek szárazra kerülését mutatja. A középsı és keleti részmedencékben az üledékképzıdés csak a Dyras II. és az Allerıd (i.e ) között kezdıdik. Az elvégzett fúrások azt mutatják, hogy a parti fúrásokban a tó közepén lévıkhöz képest kissé eltolódva jelentkeznek az üledékek, és a réteghiányok is hosszabb idıtartamban tapasztalhatók. Ezek alapján a Balaton helyén több kisebb nagyon sekély viző tó helyezkedett el i.e között (CSERNY és NAGY- BODOR 2000). A tó fejlıdéstörténetében a jelentıs változás i.e táján következett be, mikor a klíma hővösebbé és csapadékosabbá vált. Ez jelentıs vízszintnövekedést eredményezett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a medencék között elterülı akadályok az abrázió hatására eltőnjenek és a tó története során elıször kialakuljon az egységes vízfelszín. JAKAB et al. (2005) alapján csak látszólagos az ellentmondás abban, hogy a hővös és száraz stadiálisokban magasabb, a melegebb és csapadékosabb interstadiálisokban pedig alacsonyabb volt a tó vízszintje. Feltételezésük szerint a Balaton vízszintjének alakításában fontosabb szerepet játszott az éves csapadék mennyiségénél a párolgás, valamint a vízgyőjtırıl történı lefolyás alakulása. Ezt követıen, a tó mélysége és vizének trofitása elsısorban a hımérséklet és a csapadék függvényében többször változott. A tartósan magas vízszintet a Balaton környékén a 111,8 m B.f. magasságig nyomozható színlık is igazolják, bár ezekbıl egyértelmően nem következik a mainál 8 méterrel magasabb vízszint (azaz m átlagmélységő tó) megléte. Valószínő, hogy a mainál 3 méterrel magasabb vízállás (azaz 6-7 m átlagmélység) és maximum a jelenlegihez képest kétszeres vízfelülető tó tartósan kialakulhatott. 16

18 2. ábra A Balaton legnagyobb kiterjedése CHOLNOKY (1918) alapján Számítások szerint (BENDEFY és V. NAGY 1969) a Balaton 105,8-106,3 m B.f. vízszintnél került természetes hidrológiai egyensúlyba. Az ettıl történı eltérések (magasabb szintek) mesterséges beavatkozások eredményeként, csupán idıszámításunk kezdete óta mehettek végbe. Ilyen periódusok voltak a népvándorlások, a kelta invázió, a mongolok betörése és a török uralom. Ezekben az idıszakokban csapadékos idıjárás idején a Balaton vízállása m B.f. magasságig is emelkedett, ami átlagosan 8 méter mélységet és a mainál 2,5-szer nagyobb vízfelületet eredményezett (2. ábra). Ennél nagyobb kiterjedés nem valószínő, mivel a megnövekvı vízfelületrıl jelentısebb vízmennyiség elpárolgása történt, mint amelyet a felületre esı csapadék és a változatlan nagyságú vízgyőjtırıl érkezı hozzáfolyás ellensúlyozni tudott volna. A Balaton vízháztartását és vízjárását történelmének elsı, mintegy 7 ezer éves idıszakában kizárólag természeti körülmények befolyásolták. A régészeti kutatások szerint az ember korán megtelepedett a tóparton és a vízszintingadozásoktól függıen változtatta településeinek helyét, de a tó életébe nem avatkozott be (VARGA B. 2006b). A Balaton fejlıdésének második, máig tartó szakaszát az emberi beavatkozások napjainkig tartó következményei jellemzik. Egyes szerzık szerint a római korban már történtek beavatkozások a Balaton vízszintjének mesterséges alakítására. BENDEFY és V. NAGY (1969) a Balaton jelenlegi szintje alatt feltárt sírok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tó vízszintje a római korban m B.f. szinten, a népvándorlás korában pedig B.f. szinten állhatott. BENDEFY 1968-as munkájában arról számolt be, hogy a római kor csapadékosabb idıszakaiban a vízszint jelentısen megnövekedhetett (akár a 108,5 B.f. szintig), ami komoly károkat okozhatott, ezért

19 ben Galerius római császár a tó részleges lecsapolását rendelte el (3. ábra). Kuzsinszky Bálint folytatott ásatásokat a 20. század elején Siófoknál és az akkori vélemények alapján is a zsilip maradványait vélte felfedezni. A Galerius-féle zsilip létezését a mai napig kétségbe vonják (SÁGI 1974). 3. ábra A Balaton tartós vízállásainak görbéje i. e. 800-tól napjainkig BENDEFY (1968) nyomán A honfoglalást követı idıszakban már a vízeltereléseket, mesterséges elöntéseket, védımőveket alkalmazták a tó környékén. A században bekövetkezett csapadékosabb és hővösebb idıjárás hatására jelentısebb hozzáfolyás és kisebb párolgás alakult ki, emelkedett a vízszint és gyakoribbá vált, nıtt a lefolyás. A 18. század elejétıl fokozatosan kezdıdtek meg azok az emberi beavatkozások a vízgyőjtın és a tóparton, amelyek befolyással voltak a tó vízháztartására és vízjárására. A Balaton az 1700-as évektıl mesterségesen duzzasztott tó volt. Ennek oka a Sióra települt malmok sora volt, melyek akadályozták a tó vizének elfolyását (MADARÁSZ 1953). A Balaton szabályozása tulajdonképpen azzal vette kezdetét, hogy 1821-ben a siófoki malom leégett, majd 1822-ben lebontották és a Sió medrét kitisztították. Ez a tó vízszintjének 90 cm-es csökkenését eredményezte. Az 1827-es országgyőlés elrendelte a tó lecsapolását és a vízszint 3,9 m-es csökkentését, melyet a Helytartótanács lecsapolási bizottsága 1845-ben hagyott jóvá, továbbá elrendelte egy Duna-Balaton-Zala hajózható csatorna kiépítését (IHRIG 1973). 18

20 1. kép A Sió-zsilip átadása 1863-ban (IHRIG 1973) A XIX. század elsı felében a Sión levezethetı víz olyan csekély volt, hogy a tó vízállását alapvetın a csapadék és a párolgás és a hozzáfolyás határozta meg ban a tó déli partján megindult a Déli Vasút építése és a tó vízszintingadozása, valamint áradása veszélyeztette a munkálatokat. A vasúti töltést a tó déli partján az ıstelepülések és a vízpart között, sok helyen, a turzásokon építették, a maximális vízszint felett 88 cm magasságban (LIGETI 1974). 2. kép Az 1891-ben átadott zsilip (IHRIG 1973) Az évi közötti idıszak magas vízállása megrongálta a töltéseket, ezért a Déli Vaspálya Társaság is lépéseket tett a szabályozás ügyében és a tó vízszintjének 1 mrel való csökkentése esetén ezer forint hozzájárulást ajánlott a munkálatokhoz (BERTÓK 1935). A Sió-zsilip építési munkái április 1-én kezdıdtek és mindösszesen 7 hónap alatt lezajlottak az ásási, valamint az építési munkálatok is (1. kép). A zsilip átadására október 25-én került sor, valamint ekkor került átadásra a mederbe épített két kıgát, melyek a csatorna elhomokolódását voltak hivatottak szolgálni. A mőtárgy 23,27 m széles, egyszerő faszerkezető volt, 7 nyílással. 19

21 A zsilip teljes nyitás mellett is csupán m 3 s -1 -os áteresztıképességgel rendelkezett, ami nem tette lehetıvé a hatékony vízszintszabályozást, bár az üzembe helyezés utáni vízállások a korábbinál kisebb, de még mindig jelentıs vízszintingadozásokat mutattak ben a csatornát bıvítették és új betonszerkezető zsilipet építettek 50 m 3 s -1 kapacitással, viszont a csatorna továbbra is csupán 24 m 3 s -1 vizet volt képes elvezetni (2. kép). A Sió meder-átalakítása 1913-ban kezdıdött, de csak 1934-ben fejezıdött be. A Balatoni hajózás fejlıdése miatt nyilvánvalóvá vált, hogy az 1891-ben átadott zsilip és az 1902-ben elkészült levezetı csatorna nem tartható fenn sokáig, hajózható zsilipre van szükség. Ezt 1947-ben adták át a forgalomnak. Jelenleg a zsilip áteresztıképessége 80 m 3 s -1 (3. kép). A Sió-zsilip többszöri átépítése, a Sió-meder vízlevezetı-képességének bıvítése lehetıvé tette a vízszintszabályozás fokozatos módosítását, a szabályozási sáv fokozatos szőkítését és emelését. 3. kép A Sió-zsilip napjainkban (Fotó: VARGA B.) 2.4. A Balaton vízháztartásának jellemzői A Balaton vízháztartása már a szabályozást követı évtizedekben is számos kutatás tárgyát képezte és ezek eredményeként sokszor a mai ismereteinknek megfelelı adatokat közöltek. BARANYI (1980) szerint a Balaton vízháztartásával kapcsolatos tudományos vizsgálatokat elıször Kiszeli Károly végzett a 19. század végén. A tó vízgazdálkodásával szintén a 19. század végén foglalkozott ERDİS (1898) is, aki CHOLNOKY (1918) utólagos megállapításai alapján helyesen írta le a tó környékét és elıször foglalta össze megbízható mérnöki adatok alapján a hidrográfiai állandókat és tudnivalókat. A Balaton vízháztartásának vizsgálata rendkívül bonyolult téma. Erre BARANYI (1975) mutatott rá elsıként. Szerinte a tavak vízháztartásának vizsgálata a vízforgalom elemeinek meghatározásából, vízháztartási mérleg készítésébıl és értékelésébıl, az egyes 20

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai

SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN. Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2. 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai SZÉLSŐSÉGEK A BALATON 2000-2003. ÉVI VÍZHÁZTARTÁSÁBAN Varga György 1 Pappné Urbán Judit 2 1. A Balaton hosszúidejű vízszintváltozásai A Balaton napjainkig folyamatosan meglevő, egységesen összefüggő vízfelülete

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme. EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz. torma@vit.bme.hu TAVI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZEREK Tókezelık operatív feladatai:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában

Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában Varga György 1 Kravinszkaja Gabriella 2 Bevezetés A Balaton és közvetlen környezete mint kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincs hosszú ideje áll a szűkebb szakmai

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Hımérséklet mérés II.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda

Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között. Kiss Melinda Határréteg mechanizmus vizsgálata nyílt vízi és nádas vízi jellegzónák között Kiss Melinda Budapesti Mőszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék kiss@vit.bme.hu 2012. május 18. Bevezetés A nádas

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi 8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére

Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére Az éghajlatváltozás hatása a Balaton átlagos évi vízmérlegére Nováky Béla A különféle emberi tevékenységek következtében az ipari forradalmat követően megnőtt az üvegházgázok légköri koncentrációja, az

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus A klímaváltozás hatása a turizmusra Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Rövid tartalom A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus A turisztikai klimatológia,

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Móring Andrea, Nagy Andrea, Németh Ákos, Szentimrey Tamás Éghajlati Osztály Országos

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Lake-Admin Regional administration of lake restoration initiative Egerszegi Zita Balatoni Integrációs

Részletesebben