inforegio panorama Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása 27. szám szeptember

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "inforegio panorama Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása 27. szám 2008. szeptember"

Átírás

1 hu inforegio panorama 27. szám szeptember Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatások gyorsító hatása

2 Tartalom Regionális politika és bővítés Az előcsatlakozási támogatási eszköz a tagjelölt országok fejlődésének szolgálatában 4 Ahogy az európai bővítés tovább folytatódik, a tagjelölt országoknak nyújtott segítség is egyre kifinomultabbá válik. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az eredeti előcsatlakozási segítségnyújtás hogyan egészült ki új dimenziókkal. Regionális fejlődés: egy fontos lépés a nyugatbalkáni országok EU-tagsága felé decembere fontos mérföldkövet jelentett Macedóna Volt Jugoszláv Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása útján. Az előcsatlakozási támogatási eszköz határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó alkotóeleme 8 Az elmúlt években egyre szélesebb körben ismerték fel, milyen fontos a határokon átnyúló együttműködés ösztönzése és támogatása Európa különböző régiói között. Riport: Tisztább jövőt építenek 10 Ahogy Bulgária az EU-n belüli jövőjét építi, az előcsatlakozási strukturális politika keretében nyújtott támogatás segít korszerűsíteni az egyik bolgár város környezetszennyező hulladékártalmatlanítási rendszerét és vízhálózatát. A Panorama Ruséba, a legnagyobb Duna menti bolgár kikötővárosba látogatott. Első kézből: Akcióban Horvátoszág gazdasági növekedéséért 15 Első kézből: Törökország lendületben a regionális versenyképesség új megközelítése 17 Akcióban az ISPA: Horvátország, Románia, Bulgária 20 Első kézből: Bulgária és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság élen jár a határokon átnyúló együttműködésben 21 Online 23 Fotók (oldalszámok): European Commission (3, 4, 6, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 22), ear (7), Ministry of Economy, Labour and Entrepreneurship, Croatia (15), Croatian National Tourist Board/Josip Madračević (16), Ministry of Industry and Trade, Turkey (17, 18), Ministry of the Sea, Transport and Infrastructure, Croatia (20), Reporters (21). Címlap: Trogir, Horvátország. Fotó: Serdar Yagci/iStockphoto Elkészítésében részt vett: Tipik S.A. Felelős szerkesztő: Raphaël Goulet, Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság. Ez a magazin angol, francia, német, horvát, macedón és török nyelven, újrahasznosított papírra nyomtatva jelenik meg, a következő internetes címen pedig az Európai Unió 22 nyelvén elérhető: A kiadványban szereplő szövegek személyes nézeteknek adnak hangot, amelyek nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét.

3 A (potenciális) tagjelölt országok felkészítése a jövőre Rendkívül fontos számunkra, hogy sikerüljön szoros kapcsolatot kialakítanunk az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal. Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) egy új segítség a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára az Unió működésének jobb megértéséhez, valamint a tagságra való felkészülés során a nemzeti politikák, szabályok és szabályozás adaptálására irányuló erőfeszítéseik támogatásához. Az IPA egyetlen közös keretben fogja össze az uniós programokat és az előcsatlakozási pénzügyi eszközöket, és nagyobb rugalmasságot biztosít a kedvezményezett országoknak a segítség igényeik szerinti kihasználásában, miközben összehangoltabb együttműködést tesz lehetővé az érdekeltekkel, tagállamokkal és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A Panorama mostani számában az IPA két olyan alkotóeleme áll a középpontban, melyek a Regionális Politikai Főigazgatóság kezelésében vannak: határokon átnyúló együttműködés és regionális fejlesztés. Az első célja a jelenlegi EU-tagállamok és a tagjelölt/ potenciális tagjelölt országok közötti határok két oldalán működő hatóságok közötti együttműködés elősegítése. Az utóbbi feladatai közé olyan területekre irányuló befektetések támogatása tartozik, mint az infrastruktúrafejlesztés ugyanolyan módon, ahogy az Unión belüli régiók részesülnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap támogatásából. Az előcsatlakozási támogatás tervezése és végrehajtása immár meggondoltabb stratégia szerint zajlik és több éves időtartamra szól, minek köszönhetően folyamatos, kiszámítható finanszírozásban részesülnek a kulcsfontosságú beruházási projektek. Az IPA lehetővé teszi a kedvezményezett országok számára, hogy megismerjék, miként valósulnak meg a hasonló programok az Unión belül, így mire teljes jogú tagokká válnak, hatékonyan ki tudják használni az EU kohéziós politikájában rejlő lehetőségeket. Az Inforegio Panorama magazin legújabb számában azt igyekszünk körüljárni, hogy a kedvezményezett országok hogyan szervezik és hajtják végre az IPA, illetve annak elődje, az ISPA által finanszírozott projekteket. Meggyőződésem szerint az egyrészt maguknak az országoknak a képviselői, másrészt a Bizottság képviselőinek szemszögéből bemutatott tapasztalatokból mind a jelenlegi tagállamok, mind az Unió majdani tagországai rengeteget tanulhatnak. Danuta Hübner Regionális politikáért felelős biztos inforegio panorama 27. szám 3. o.

4 Az előcsatlakozási támogatási eszköz a tagjelölt országok fejlődésének szolgálatában Ahogy az európai bővítés tovább folytatódik, a tagjelölt országoknak nyújtott segítség is egyre kifinomultabbá válik. Cikkünkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy az eredeti előcsatlakozási segítségnyújtás hogyan egészült ki új dimenziókkal. Horvátország, a többi tagjelölt országhoz hasonlóan, környezetvédelmi projektekre is használhatja az uniós támogatásokat. A tagjelölt országoknak előcsatlakozási finanszírozás formájában nyújtott támogatás január 1-jétől magasabb fokozatba kapcsolt: ekkor ugyanis az öszszes témába vágó uniós programot és finanszírozási kezdeményezést egyetlen egységes intézkedés váltott fel: az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA). 1 A korábban a PHARE, a PHARE CBC, az ISPA, a SAPARD és a CARDS keretében futó programok, valamint a Törökország számára létrehozott pénzügyi eszköz fontos eredményeket mutattak fel, de az összevonás minden érintett fél számára megkönnyítette a programok irányítását és a kezdeményezések egymással történő összehangolását. Ezen túlmenően az IPA a nemzeti hatóságokat sokkal szorosabban és nagyobb felelősségi körrel vonja be a stratégiai tervezésbe és programozásba. Az IPA keretein belül számos új koncepció is érvényesül: például a több évre szóló programozás, a stratégiai tervezés, vagy a regionális hatóságok és helyi szervek önirányítási képességének növelése. Az új, szélesebb keretek sokkal nagyobb mozgásteret biztosítanak a tagjelölt országok számára saját gazdaságuk és intézményeik fejlesztéséhez, és ezáltal vállalkozóik és közigazgatási dolgozóik képességeinek javításához. Toljuk ki még jobban a határokat Az előcsatlakozási támogatás azelőtt az intézményfejlesztésre és a közösségi politikák legfontosabb területein végrehajtott beruházásokra összpontosított. A beruházások az előcsatlakozási strukturális politikák eszközén, vagyis az ISPA-n keresztül valósultak meg. (1) Az előcsatlakozási támogatás jogalapja a július 17-i 1085/2006 tanácsi rendelet. A végrehajtás részletes szabályait a június 12-i 718/2007 bizottsági rendelet tartalmazza. 4. o. inforegio panorama 27. szám

5 Az ISPA projektközpontú eszköz volt, és főleg a transzeurópai hálózatok, illetve a környezetvédelem terén megvalósuló beruházásokra fókuszált. Az IPA azonban átlépett a hagyományos kereteken, és az infrastrukturális beruházásokat a versenyképességet, az innovációt és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedésekkel kombinálta. Az IPA öt alkotóeleme A finanszírozás a következő öt célirányos támogatási alkotóelemen keresztül történik: I. átmeneti támogatás és intézményfejlesztés; II. határokon átnyúló együttműködés; III. regionális fejlesztés (közlekedés, környezetvédelem és gazdasági fejlesztés); IV. humánerőforrás-fejlesztés (a humántőke megerősítése és küzdelem a kirekesztés ellen); V. vidékfejlesztés (vidékfejlesztés típusú intézkedések). Az I. és II. alkotóelem minden nyugat-balkáni kedvezményezett ország és Törökország előtt is nyitva áll. A III., IV. és V. alkotóelem csak a tagjelölt országok számára nyújt segítséget (konkrétan a Horvát Köztársaságnak, a Török Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak). A támogatási alkotóelemek pontosan követik a strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapok irányítási és programozási alapelveit. Az IPA ezáltal lehetővé teszi a kedvezményezett országok számára, hogy már egy igen korai stádiumban betekintést nyerjenek az említett közösségi kohéziós politikai eszközök irányításába. Így első kézből szerezhetnek tapasztalatokat arról, hogyan kell az ilyen programokat levezetni, és mire jogosultak lesznek a strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapok támogatásaira, már képesek lesznek befogadni azokat. hland IPA A tagjelölt országok most először kaphatnak finanszírozást olyan jellegű tevékenységekre, amelyek az uniós tagállamokban és régiókban a kohéziós politikai eszközök keretein belül támogatást élveznek. A Regionális Politikai Főigazgatóság és a Foglalkoztatási Főigazgatóság kezelésében lévő IPA alapok jelentős részét lisszaboni típusú kiadásokra fordítják (országtól függően durván a program teljes ráfordításainak 15 20%-át). Jó példa erre a törökországi regionális versenyképességi operatív program, amelyen belül a finanszírozás legnagyobb részét lisszaboni típusú programokra fordítják (a program teljes költségvetése 2007 és 2009 között 187 millió eurót tesz ki, ennek 75%-a a közösségi hozzájárulás). A program keretén belül olyan projekteket fognak finanszírozni, melyek célja az ipari infrastruktúra megteremtése és modernizálása, a finanszírozási lehetőségek javítása, a kutatás-fejlesztésből származó eredmények hatékonyabb felhasználása, az innováció és a technológiai fejlesztése, a keresletközpontú tanácsadás és a hálózatépítés. Már látszanak az IPA eredményei Ez idáig az IPA talán legmeggyőzőbb eredményeit az operatív programok kidolgozása során érte el. Míg a tagállamok által kidolgozott nemzeti stratégiai referenciakeretekhez hasonló stratégiai koherenciakereteket a központi kormányzati hatóságok vezetésével alakították ki, addig a programokat az illetékes szakminisztériumok tervezték meg. A tervezés során rendszeresen kikérték a regionális hatóságok, az érintettek és a civil társadalom képviselőinek véleményét is. Ezekkel az alapvető programozási feladatokkal párhuzamosan az IPA Česká Republika Slovensko Moldova Magyarország România Slovenija Hrvatska Bosna I Hercegovina Srbija България Bulgaria Italia Crna Gora Kosovo under UNSCR 1244/99 Poranešna Jugoslovenska Republika Makedonija Türkiye Shqipëria Ελλαδα Elláda Κυπρος Kypros Kıbrıs REGIO gis Km Potenciális tagjelölt országok Tagjelölt országok inforegio panorama 27. szám 5. o.

6 azt is lehetővé tette, hogy a nemzeti testületek a pénzügyi irányítás és ellenőrzés területén is jártasságot szerezzenek. Ez alatt a viszonylag rövid időszak alatt (a programok előkészítése és a tárgyalások kevesebb mint egy évig tartottak) megállapodás született arról, hogy milyen alapvető előfeltételeknek és alapelveknek kell teljesülniük a sikeres végrehajtáshoz. Például, hogy a résztvevők magukénak érezzék a programot, hogy a segítségnyújtás a kulcsfontosságú ágazatokra és a hátrányos helyzetű régiókra összpontosuljon, a programok más forrásokból is részesüljenek támogatásban, illetve hogy ösztönözzék partnerségek kialakulását az érintettek között. Idővel az IPA keretein belül kialakuló rendszerek felbecsülhetetlen értékű eszközzé válnak, amelyek segítségével az érintettek a későbbiekben képesek lesznek az uniós kohéziós politikát, illetve annak eszközeit kezelni. Néhány, az IPA III. alkotóeleme keretében finanszírozott projekt remekül rávilágít, milyen sokszínűek és stratégiailag mennyire fontosak ezek a projektek. A hulladékgazdálkodás támogatása Törökországban A Balikesir szilárdhulladék-gazdálkodási projekt célja a talajvíz és a természet szennyezettségének csökkentése, valamint az újrafelhasználási és az újrahasznosítási arány növelése Balikesirban és a környékbeli falvakban. Ennek érdekében az acquis-val és a török jogszabályokkal összhangban regionális szilárdhulladék-gazdálkodási rendszert építenek ki Balikesir, Bigadiç, İvrindi, Kepsut, Pamukçu, Susurluk és Savaştepe térségében. A projekt 2035-re egy megközelítőleg fős népesség javát szolgálja majd. A projekt teljes becsült költsége 14 millió euróra rúg, amelyből 10 millió eurót tesz majd ki az IPA-támogatás. A projektnek 2011-re kell elkészülnie és megkezdenie működését. Horvátországi környezetvédelmi projektek A horvát környezetvédelmi operatív program keretein belül nagy horderejű infrastrukturális beruházások részesülnek támogatásban. Olyan új létesítmények létrehozását finanszírozzák, amelyek a vonatkozó uniós környezetvédelmi normák maradéktalan betartása mellett kezelik a szilárd hulladékot és a szennyvizet. Splitben (Lecevica) például korszerű szilárdhulladék-kezelő központok kialakítását tervezik hulladéklerakó, hulladékszállító-állomások, újrafeldolgozóés mechanikai, valamint biológiai szennyvíztisztító telepek kiépítésével. A projekt teljes költségét 68 millió euróra becsülik. Slavonski Brod, Knin és Drnis városokban is új szennyvíztisztító telepek kialakítását, valamint a meglévő csatornahálózat korszerűsítését építették bele a programba. A projekt teljes költségét 27 millió, illetve 18 millió euróra becsülik. A tagjelölt országoknak nyújtott beruházási támogatás csak töredéke a tagállamok számára nyújtott beruházási segítségnek 2, de nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy hosszú távon használható intézményeket és struktúrákat alakítsanak ki a keretein belül. Kulcsfontosságú tapasztalatszerzési lehetőséget tartogat az üzleti szféra vezetői, illetve a köztisztviselők számára, akik elsajátíthatják, hogyan kell a beruházási projekteket megtervezni és levezényelni, vagyis felkészülhetnek azokra az időkre, amikor majd átveszik a strukturális alapok programjainak komplett irányítását. Az IPA forrásai az olyan nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országoknak is a rendelkezésére állnak, mint Bosznia-Hercegovina. (2) A jelenlegi as pénzügyi keret összes IPA-ráfordítása: 11,5 milliárd euró és 2009 között Horvátország például az IPA keretein belül lakosonként évente átlag 34 eurónyi közösségi finanszírozást kap, míg Bulgáriának lakosonként 110 euró jut a strukturális alapok programjaiból. 6. o. inforegio panorama 27. szám

7 Regionális fejlődés: egy fontos lépés a nyugat-balkáni országok EU-tagsága felé 2005 decembere fontos mérföldkövet jelentett Macedóna Volt Jugoszláv Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása útján: az Európai Tanács ekkor minősítette tagjelölt országgá. Ez mintegy előrevetítette az ország által azóta elért eredményeket, és új kapukat nyitott számára azáltal, hogy hozzáférést biztosított az előcsatlakozási támogatási eszköz mind az öt alkotóeleméhez. Az ország számára így megnyílt a lehetőség az előtt, hogy 2007-től kezdődően mint a regionális politikába szereplője aktívan részt vegyen saját jövője építésében. Victor da Fonseca Útépítési munkák Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. Az előcsatlakozási támogatási eszköz a stukturális alapok és a Kohéziós Alap mintájára működő regionális fejlesztési alkotóelemének keretében Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság kidolgozott egy stratégiai dokumentumot. Ez az anyag egy olyan operatív program kiegészítése volt, melyben a jelenlegi 27 uniós tagállam mintájára meghatározták az ország szükségleteit és prioritásait. Ez a stratégiai, illetve ágazati tervezés lehetőséget nyújtott a nemzeti hatóságok számára, hogy a civil társadalommal együttműködésben felelősséget vállaljanak az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséért. A regionális fejlesztési operatív program egyik legfőbb célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez és az ország regionális integrációjához a Nyugat-Balkánon. A közösségi támogatás elsőként a közlekedési és a környezetvédelmi ágazatba összpontosul, a regionális versenyképesség várhatóan csak 2010 után kerül be a prioritások közé. Az európai alapok felhasználásának irányítását és felügyeletét ellátó közigazgatási struktúra kiépítésén túl a nemzeti hatóságok jelenleg két, az említett OP keretében támogatott nagyszabású projekt megvalósításán dolgoznak. Ezek a projektek remek kísérleti terepnek bizonyulnak az ország számára, mivel számos területen és igen széles körben igénylik az uniós normák alkalmazását: a környezetvédelmi hatástanulmányoktól az adományok koordinációjáig. Az első nagyszabású projekt egy új autópálya-szakasz építéséhez kapcsolódik, Demir Kapjia és Smokvica között. Ez a szakasz a Salzburgtól Thessalonikiig vezető X. páneurópai közlekedési folyosó részét fogja képezni, tovább növelve ezáltal az ország nyitottságát, amely nélkül elképzelhetetlen a regionális integráció. A projekt 155 millió eurós költségvetése egyrészt az EU-tól, másrészt Görögországtól (adomány formájában), az Európai Beruházási Banktól (kölcsön formájában) és az államtól kapott összegekből tevődik össze. A második projekt eredményeképpen Prilep városának lakója jut majd megbízható szennyvízcsatorna- és szennyvíztisztító rendszerhez. Artézi vizeinek és a biodiverzitásnak köszönhetően az ország a régió egyik fő természeti kincsestára. A kezeletlen háztartási, városi és ipari szennyvizek által okozott szennyezés azonban valós fenyegetést jelent a fenntartható fejlődésre és a lakosság életminőségére. A közszféra részéről jelentős beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy ezeket a problémákat sikerüljön hatékonyan kezelni az előttünk álló években. E projekt költsége közel 20 millió euróra rúg, melyből összesen 6 millió eurót EU-s források biztosítanak, a többit pedig nemzeti hozzájárulás. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által az előző évek során elért eredmények láttán, és dacára annak, hogy továbbra is igen nagy erőfeszítésekre lesz szükség, az előcsatlakozási időszak igen vonzó perspektívával kecsegtet az országnak az európai családban, és konkrétan a regionális politikában betöltött majdani szerepéről. inforegio panorama 27. szám 7. o.

8 Az előcsatlakozási támogatási eszköz határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó alkotóeleme Az elmúlt években egyre szélesebb körben ismerték fel, milyen fontos, hogy ösztönözzék és támogassák a határokon átnyúló együttműködést Európa különböző régiói közt. A határmenti régiók a központibb elhelyezkedésű régiókhoz képest több területen is hátrányt szenvednek. Általában kevésbé fejlettek, és gyakran kell szembenézniük földrajzi vagy demográfiai jellegű kihívásokkal. Sőt: gazdasági hatókörük és fejlődési potenciáljuk nagyon gyakran ütközik a határból adódó jogi, közigazgatási, gazdasági vagy kulturális akadályokba. Ezek a problémák különösen az Európai Unió külső határai mentén égetőek. Moray Gilland és Irina Nicolaescu ČESKÁ UKRAINA REPUBLIKA ROSSIJA SLOVENSKO DEUTSCHLAND MOLDOVA IPA-támogatású, határokon átnyúló, EU-tagállamok részvételével zajló együttműködési programok ÖSTERREICH MAGYARORSZÁG SLOVENIJA Slovenia - Croatia Hungary - Croatia HRVATSKA Hungary - Serbia Romania - Serbia ROMÂNIA ITALIA Adriatic BOSNA I\HERCEGOVINA CRNA GORA SRBIJA KOSOVO under UNSCR 1244/99 Bulgaria - Serbia БЪЛГАРИЯ BULGARIA Bulgaria - The former Yugoslav Republic Of Macedonia Bulgaria - Turkey PJRM Greece - The former Yugoslav Republic Of Macedonia TÜRKIYE SHQIPËRIA Greece - Albania ΕΛΛΑΔΑ ELLÁDA Greece - Turkey EuroGeographics Association for the administrative boundaries (NUTS regions) Other administrative boundaries : Global Administrative Unit Layers (Gaul), FAO RE G IO gis Cyprus - Turkey ΚΥΠΡΟΣ KYPROS KıBRıS km MALTA Bulgária Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Adriai Bulgária Szerbia Ciprus Törökország Magyarország Horvátország Románia Szerbia Görögország Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Bulgária Törökország Görögország Albánia Görögország Törökország Magyarország Szerbia Szlovénia Horvátország Az együttműködés az uniós kohéziós politikának már régóta központi eleme: kezdetben az INTERREG közösségi kezdeményezésen keresztül, most pedig az európai területi együttműködési célkitűzésnek köszönhetően. Mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) egyik fő feladata, hogy segítsen a tagjelölt országoknak felkészülni a kohéziós politika megvalósítására, az IPA belső logikájának is van egy határokon átnyúló dimenziója. Az új programozási időszakban ezen kívül azért is használják majd az IPA t határokon átnyúló együttműködések kialakítására, hogy ezáltal megoldjanak néhány olyan közigazgatási nehézséget is, amelyek a múltban az Unió külső határai mentén kibontakozó együttműködéseket akadályozták. Az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóeleme szigorú értelemben véve háromféle együttműködési formát támogat. Egyrészt finanszírozással segíti a tagállamok és a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országok közötti határokon átnyúló együttműködést. Másodsorban támogatja a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országok közötti határokon átnyúló együttműködéseket. Végül pedig elősegítheti a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok részvételét a területi együttműködési célkitűzés alá tartozó kooperációs programokban is különös tekintettel a délkelet-európai, illetve mediterrán transznacionális együttműködési programokra. Cikkünk ez első együttműködés-típusra koncentrál, amely maximum 12 programot fog támogatni a tagállamok és a (potenciális) tagjelölt országok között (lásd a térképet). Ezeknek a programoknak a legnagyobb része már jelenleg is működik. A Szlovéniát és Horvátországot érintő programban már le is 8. o. inforegio panorama 27. szám

9 Két európai egy magyar és egy szerb állatkert oktatási és környezetvédelmi célú együttműködése. zárult az első projektek benyújtására vonatkozó pályázat (további részleteket a weboldalon talál). A legtöbb ilyen program a régió geopolitikai adottságaiból adódóan viszonylag kicsi, adott területhez kötődő program. A (legfontosabb) kivétel ez alól az adriai program, amely 2013-ig több mint 200 millió eurós támogatásban részesül, és nyolc ország részvételével zajlik majd. A határokon átnyúló együttműködés új, radikálisabb megközelítése Nehéz volna kétségbe vonni az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének radikális voltát. Először is minden egyes program finanszírozását programonként, és nem országonként adják. Ez feloldja az egyik legfőbb nehézséget, amely korábban az Unió külső határai mentén működő együttműködés programokat sújtotta hiszen igen nehéz volt összehangolni az Unión belül és kívül rendelkezésre álló különböző forrásokat. Másodsorban a határokon átnyúló együttműködési alkotóelem minden egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt ország rendelkezésére áll nem úgy, mint az IPA regionális fejlesztési, humánerőforrás- és vidékfejlesztési alkotóelemei, amelyek csupán a tagjelölt országok számára hozzáférhetőek. Ez azért is különösen jelentős, mivel a régióban igen nagy az érdeklődés a határokon átnyúló együttműködés iránt. Mivel ezek az országok aránylag kis méretűek, jelentős számú lakosuk él határmenti régiókban, így a határhoz kapcsolódó kérdések sokszor igen előkelő helyet foglalnak el a politikai napirenden. Ha kizárnánk ezeket az országokat a határokon átnyúló együttműködésből, azzal igencsak negatív és kontraproduktív üzenetet közvetítenénk feléjük. Ezért minden egyes érintett ország már azelőtt részt vehet és profitálhat a strukturális alapok megközelítését alkalmazó programokból, hogy az Unióhoz történő csatlakozás szempontjából tagjelölt országgá válna. Ez az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóelemének harmadik fő újítása. Mivel ezeknek a programoknak az is a céljuk, hogy előkészítsék a strukturális alapok jövőbeni felhasználását, az IPA határokon átnyúló együttműködési programjai a lehető legpontosabban követik majd a strukturális alapok szabályrendszerét. Ez először is azt jelenti majd, hogy a programok többéves alapon szerveződnek. Az érintett országok képviselőiből álló támogatásfelügyeleti bizottság lesz felelős a program levezetéséért. Ebben egy titkárság segíti majd, amelynek a határ mindkét feléről lesznek tagjai. Sőt: minden projektben részt kell, hogy vegyen majd a határ mindkét oldaláról egy-egy partner. A projektek kiválasztásáról sem a Bizottság dönt majd, hanem a résztvevő országok közösen. Ha a határokon átnyúló együttműködés felépítésében végrehajtott alapvető változtatásokkal hasonlítjuk össze, akkor a programok tartalma valószínűleg kevésbé tűnik radikálisnak, hiszen az az Európában máshol megvalósult határmenti együttműködések sikereire épít. A programok gazdasági és idegenforgalmi fejlesztésekhez, társadalmi és kulturális kapcsolatok kiépítéséhez, a környezet védelméhez, közlekedésfejlesztéshez és kisebb léptékű infrastrukturális beruházásokhoz nyújtanak támogatást. Bizonyos szempontból egyértelműnek tűnik, mekkora haszonnal járnak ezek a határokon átnyúló együttműködési programok. Az érintett határmenti térségek projektpartnerei a kapott finanszírozásnak hála együttműködhetnek szomszédaikkal, és projektjeikkel hozzájárulhatnak a helyi lakosság gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Helyi szinten azonban a határokon átnyúló együttműködés nem igazán egyszerű, és nem is lehet az. Ha a különböző országok közös határaik mentén dolgoznak együtt, előfordulhat, hogy a politikai határokat is átszelő kihívásokra kell megoldást keresniük. Ilyen kihívás lehet az árvízvédelem, hiszen előfordulhat, hogy a határ egyik oldalát elöntő árvíznek a másik oldalon kell keresni a kiváltó okait. Bizonyos helyi szintű projektek pedig nemzeti vagy európai szintű politikai kérdésekhez is kapcsolódhatnak. Így a roma lakossággal vagy például a Duna vagy a Tisza közös vízgyűjtő-területével kapcsolatos projekteket be lehet építeni az IPA határokon átnyúló együttműködési programjaiba, és hatásuk a helyi, határmenti térségen jócskán túlmutathat. Az együttműködéssel járó eredményeknek van még egy fajtájuk, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagynunk, és amit nevezhetünk a (potenciális) tagjelölt országok intézményi fejlődésének. Ezeknek az országoknak a nemzeti és helyi hatóságai a programban való részvételük során ugyanis tapasztalatot szerezhetnek a strukturális alapok mintájára épülő programok megvalósításáról, például a támogatásfelügyeleti bizottságban való részvételről, a projektek kiválasztásának folyamatáról és a pénzügyi ellenőrzést és felügyeletet biztosító rendszerek kiépítéséről. Következtetések 2009 első negyedéve kulcsfontosságú időszak lesz az IPA határokon átnyúló együttműködési programjai szempontjából. A legtöbb program esetében ekkor kerül majd sor a hivatalos programindító eseményekre, illetve a támogatásfelügyeleti bizottság üléseire. A rendezvények célja a programok népszerűsítése a határmenti régiókban, valamint a projektek benyújtásának ösztönzése. Nagyon fontos, hogy ebben a különös jelentőséggel bíró időszakban minden program folyamatosan a köztudatban maradjon. Az IPA határokon átnyúló programjai az uniós előcsatlakozási segítségnyújtás stratégiai fontosságú dimenzióját alkotják, mivel a (potenciális) tagjelölt országoknak tanulási keretet biztosítanak, és ezáltal segítenek nekik felkészülni az uniós kohéziós politika megvalósítására. Az IPA határokon átnyúló együttműködési alkotóeleme tehát mind földrajzilag, mind pénzügyi tekintetben kiszélesíti az EU együttműködési politikáját Délkelet-Európában. Ez azt is jelenti, hogy a programban való részvétel az összes szereplő számára nagyobb lehetséges előnyökkel jár, ugyanakkor fokozottabb felelősségvállalást, több ambíciót és proaktívabb hozzáállást is kíván. inforegio panorama 27. szám 9. o.

10 Tisztább jövőt építenek Ahogy Bulgária az EU-n belüli jövőjét építi, az előcsatlakozási strukturális politika keretében nyújtott támogatás segít korszerűsíteni az egyik bolgár város környezetszennyező hulladékártalmatlanítási rendszerét és vízhálózatát. A Panorama Ruséba, a legnagyobb ( lakosú) Duna menti bolgár kikötővárosba látogatott, hogy tanúja legyen, miként járul hozzá több mint 40,5 millió euró uniós támogatás ahhoz, hogy a város meg tudjon felelni a vízellátási és hulladékkezelési szabványoknak, és le tudjon számolni a veszélyes és elavult infrastruktúrával. A városi csatornahálózatból közvetlenül a Dunába ömlik a szennyvíz Ruséban (Bulgária). Szennyvíz és vízpazarlás együtt járó gondok Amióta a rómaiak először megvetették itt a lábukat, a bolgár Ruse mellett hömpölygő Duna kereskedelmet, látogatókat és kulturális hatásokat hoz magával a városba. Rusét elhagyva azonban a folyó nemcsak uszályokat és sétahajókat visz tovább, hanem a város összes tisztítatlan szennyvizét is. A város egyik kifolyási pontja felől nézve, ahol másodpercenként liter szennyvíz ömlik a folyóba, a kék Duna nem éppen a legtalálóbb elnevezés... Miközben a tisztítatlan lakossági és ipari szennyvíz olyan gyűjtőkben gyűlik, ahonnan közvetlenül a folyóba jut, addig a város tiszta vizének 45%-a az elavult vezetékek repedésein elfolyik a város vízvezeték-hálózatából. A vízellátás emiatt megbízhatatlan, drága, és a mikrobiológiai szennyezés kockázata miatt az egészségre is veszélyes. Ha folyik is víz a háztartásokban a csapból, az addigra körülbelül 447 km töredező, málladozó vezetéken folyt át, amelynek 64%-a azbesztcementből készült. Legnagyobb bajunk az, hogy az egész rendszer az 1970-es években épült és azóta sem korszerűsítették egyszerűen elhasználódott magyarázza Sava Savov, a város regionális vízművének, a Víz- és Csatornamű Rt.-nek (ViK) az ügyvezetője. Mindezeknek meg kell változniuk 2010 végére, amikorra Bulgária legnagyobb szabású vízügyi projektjének eredményei megmutatkoznak. Ruse városának az EU előcsatlakozási strukturális politikai eszköze (ISPA) keretében 75%-os (35,1 millió eurós) uniós társfinanszírozásból részesülő integrált vízügyi projektje lehetővé teszi majd, hogy a város két kulcsfontosságú uniós vízügyi irányelvnek a városi szennyvíz kezelésére, illetve az ivóvízre vonatkozó irányelvnek is meg tudjon felelni. A projekt várható hozadékai: új, hatékonyabb szivattyúk; tíz hidrofor 10. o. inforegio panorama 27. szám

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.10. COM(2012) 581 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) FELÜLVIZSGÁLT TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program 2007-2013 (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló 2008. március 21. Tartalomjegyzék 1. Háttér 3 1.1. Előzmények

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, május. Szalóki Flórián Főosztályvezető. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, május. Szalóki Flórián Főosztályvezető. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, 2008. május Szalóki Flórián Főosztályvezető 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Támogatási területek 1. Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület,

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása 2015. szeptember INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8 948 000 000 9 000 000 000 8 000 000 000 7 750 000 000 7 000 000

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben