Szakdolgozat Hegedüs Zsuzsanna 2009

Átírás

1 Szakdolgozat Hegedüs Zsuzsanna

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY POLITIKA VERSUS GAZDASÁG: A MAGYAR-SZLOVÁK KAPCSOLATOK ELLENTMONDÁSAI A 2000-ES ÉVEKBEN Készítette: Hegedüs Zsuzsanna Budapest,

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 5.oldal 1. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kapcsolatait befolyásoló tényezők... 7.oldal 1.1. Közös történelem... 7.oldal 1.2. Hasonló geopolitikai és egyéb adottságok... 9.oldal 1.3. Államszocializmus oldal 1.4. Rendszerváltás Magyarországon és Szlovákiában oldal 1.5. Az Európai Uniós tagság oldal 2. Magyarország és Szlovákia elemzése a közép-kelet-európai rendszerváltozások 3x3 prioritása alapján oldal 2.1. Belpolitika oldal a) Pluralizmus oldal b) Jogállam oldal c) Civil társadalom oldal 2.2. Gazdaság oldal a) Privatizáció oldal b) Piacosítás oldal c) Stabilizáció oldal 2.3. Külkapcsolatok oldal a) Nemzeti függetlenség oldal b) Reorientáció oldal c) Integráció oldal 3. Magyar-szlovák politikai kapcsolatok a 2000-es években,magyarország szlovák politikája, Szlovákia magyar politikája oldal oldal oldal oldal 4.Magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok a 2000-es években oldal 4.1. Gazdasági kapcsolatok 2004 után oldal 4.2. Magyarország és Szlovákia tőkekapcsolata oldal 4.3. A válság hatása a két ország kereskedelmi kapcsolataira oldal 5. A két ország gazdasági kapcsolatait alakító politikától független tényezők oldal Kitekintés oldal Irodalomjegyzék oldal 3

4 Táblázat- és ábrajegyzék 1.táblázat Magyarországi GDP adatainak alakulása között oldal 2.táblázat Szlovákia GDP adatainak alakulása között oldal 3.táblázat A munkanélküliség alakulása Magyarországon és Szlovákiában (%-os érték) oldal 4.táblázat Magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása magyar szemszögből (Millió USD) oldal 5.táblázat Működő tőkebefektetések, (M EUR) oldal 1.ábra Magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok alakulása között oldal 2.ábra Magyar-szlovák behozatali áruszerkezet 2009 első félévében oldal 3.ábra Magyar-szlovák kiviteli áruszerkezet 2009 első félévében oldal 4

5 Bevezetés Szakdolgozatomnak azért választottam ezt a témát, mert úgy gondolom, hogy meglehetősen aktuális, és olyan tényeket szeretnék feltárni a dolgozatomban, amelyeket a média és a kormányszervek nem hangsúlyoznak. Ez egy olyan téma, melyről mindenkinek meg van a saját véleménye, és én egy tisztább képet szeretnék a szlovákmagyar kapcsolatokról mutatni. Köztudott, hogy a két ország között politikai konfliktusok vannak, amelyek időnként nagy sajtóvisszhangot kapnak. Azonban napjainkban a magyar-szlovák kapcsolatok területén felértékelődtek a gazdasági kapcsolatok. Hiszen ezen a területen számos sikert és pozitív fejlődést tud felmutatni a két ország az utóbbi évtizedben. A gazdasági kapcsolatok nagy érdeme, hogy úgy tudtak ilyen magas szintre fejlődni, hogy a politika nem támogatta azt és nem állt ott mögötte. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok volumene a 2000-es években meg háromszorozódtak. Dolgozatom első fejezetében általános képet szeretnék nyújtani arról, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, összekötik, illetve megkülönböztetik a két országot egymástól. Majd a rendszerváltás utáni időszakot veszem górcső alá napjainkig, a közép-kelet európai rendszerváltozások 3x3 prioritása alapján. Ebben a fejezetben láthatóvá válnak azok az alapvető különbségek és hasonlóságok a két állam között, amelyek jelenleg is fontosak a kapcsolatok szempontjából. A harmadik fejezet Magyarország és Szlovákia politikai kapcsolatait mutatja be, felsorolva a főbb konfliktusokat, és azok okait, illetve a problémák jelenlegi állapotát, hiszen több éve húzódó ügyekről van szó többnyire. Majd a bilaterális gazdasági kapcsolatok elemzése következik a negyedik fejezetben, amelyből kiderül, hogy milyen pályán haladtak a kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt tíz évben, és jelenleg hogyan alakulnak a válság ideje alatt. Az ötödik fejezetben választ kaphat az olvasó arra, hogy milyen tényezők alakítják a gazdasági kapcsolatokat, amelyek következtében a politikának nincsen nagy 5

6 mértékű befolyása rájuk. Majd rövid kitekintést szeretnék adni a két állam bilaterális kapcsolatainak jövőjéről és várható alakulásáról. Úgy vélem szakdolgozatom betekintést tud nyújtani mindazok számára, akik komolyabban meg szeretnének ismerkedni a témával, illetve azoknak is segítséget tud nyújtani, akik reálisan szeretnék látni a kapcsolatokat. Kutatásom során számos könyvet, publikációt, tanulmányt olvastam a szlovákmagyar kapcsolatokról, de egyik sem adott átfogó képet a politikai és a gazdasági kapcsolatokról. A könyvek többsége a 2000-es évek elején íródott, tehát az azóta eltelt időszakról magyar nyelven kevés forrást lehet találni könyv formájában. Szakdolgozatom feltevése az, hogy jelenleg a két ország között olyan kölcsönhatások vannak gazdasági téren, amelyek felülmúlják a politikai érdekeket, és nem veszik azokat tudomásul. Ennek következtében fejlődhetett a kereskedelmi kapcsolat ilyen magas színvonalra, mint amilyenen most áll. 6

7 1. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kapcsolatait befolyásoló tényezők A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság politikai és gazdasági kapcsolatát számos tényező befolyásolja. Ezen tényezők közül kiemelkednek a következők: az országok hasonló geopolitikai adottságai, a közös történelem, az államszocializmus, a rendszerváltás és az euro-atlanti csatlakozás Közös történelem A magyar és a szlovák nemzetnek közös történelme volt 1918-ig, hiszen Csehszlovákia megalakulásáig a mai Szlovákia területének és lakosságának nagy része a Magyar Királyság, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A két nemzet békésen élt együtt a reformkorig, amikor a nacionalizmus térhódításával megjelentek az első feszültségforrások a szlovák nemzetiség kulturális autonómia iránti törekvése következtében. A domináns magyar nemzet politikai vezetői, az éppen kialakulóban lévő magyar identitás előtérbe helyezése miatt, nem akartak eleget tenni a szlovákok követelésének. A viszály odáig fajult, hogy a szlovákok mindenképpen ki akartak kerülni a magyar irányítás alól, és ez végül sikerült nekik Csehszlovákia létrejöttével, ahol jogilag államalkotó társnemzetté váltak. Az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés aláírása és annak következményei hosszú időre meghatározták Magyarország és Szlovákia viszonyát. A békének kihatása van a jelen történéseire is, hiszen a területi elcsatolásnak 1 tudható be, hogy Szlovákiában jelenleg is közel 10%-nyi magyar nemzetiségű kisebbség él. Gazdaságilag egyik félnek sem voltak kedvezőek a területi módosítások. Ezek elsősorban Magyarországot érintették hátrányosan, hiszen az számos felvidéki nyersanyagforrástól, érclelőhelytől, bányától esett el, valamint felbomlott addigi infrastruktúra hálózata, elvesztette egyik legfejlettebb iparvidékét (Kassa és környéke), és kihasználatlan ipari kapacitása keletkezett. Azonban a szlovákoknak is komoly 1 Felvidék és Csallóköz elcsatolása, az utóbbi területet 95%-ban magyar nemzetiségűek lakták 7

8 nehézségekkel kellett megküzdeniük, mivel csak a lakosság 17%-a dolgozott az iparban 2, infrastruktúra hálózatuk pedig Magyarországhoz volt kiépítve. Az első világháború lezárása után különvált a magyar és a szlovák közös történelem, más-más pályát jártak be a nemzetek. Magyarország önálló állam lett, míg a szlovákok ugyan függetlenné váltak Magyarországtól, de Csehszlovákián belül ugyancsak másodhegedűs nemzetként vehettek részt a politika, és a gazdaság alakításában. Magyarország fejlődött gazdaságilag (bethleni konszolidáció), megalkotta saját önálló intézményrendszerét, míg Szlovákia ipari fejlődése elmaradt a magyarétól, mert a cseh országrész a régió legmagasabban iparosított területe volt. Magyarország önállóan alakíthatta ki véleményét a kor történéseiről, míg a szlovákoknak nem voltak meghatározó politikusai, akik tudták volna a szlovák érdekeket képviselni. Szlovákia egyedül a kultúra területén tudta tartani a lépést a magyar fejlődéssel, hiszen 1919-ben ismét megnyitotta kapuit a Matica Slovenská 3, amelyet még 1875-ben Tisza Kálmán záratott be, mert magyarellenesnek minősítette az intézményt. 4 A két ország viszonya folyamatosan feszült volt a két világháború között a magyar revizionista követelések miatt, majd Hitler első bécsi döntése következtében, hiszen ekkor Dél-Szlovákiát ismét Magyarországhoz csatolták. Szlovákiának Hitler segítségével sikerült kivívnia önállóságát, mivel a szlovák parlament március 14- én kikiálthatta a Szlovák Köztársaságot. 5 De a feszültségek nem csillapodtak, mivel a második világháború befejeztével a Hitler engedélyével elcsatolt területeket visszahelyezték a korábbi fennhatóságok alá, és Szlovákia ismét a cseh országrésszel közös államalakulatba kényszerült. Ezenkívül 1945 után a Csehszlovák Köztársaságban a magyar lakosok erőszakos kitelepítését indították el, és a helyükre főként magyarországi szlovákokat telepítettek vissza, majd erős reszlovakizáció indult meg Dél-Szlovákia területén. 2 Dušan Kováč: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 186.oldal 3 A Matica Slovenska egy közjogi, kulturális és tudományos intézményhálózat, amely elősegítette és segíti a szlovákok kulturális fejlődését, támogatta, valamint támogatja a szlovák kisebbséget is. 4 Lásd bővebben: Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 135. illetve 188.oldal 5 Lásd bővebben: Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, oldal 8

9 1.2. Hasonló geopolitikai és egyéb adottságok A közös történelmen kívül a hasonló geopolitikai helyzet is jellemzője a két országnak. Magyarország és Szlovákia is Közép-Kelet-Európában található, a Kárpátmedencében, ami meghatározta az országok sorsát. A Magyar Királyság idején, mivel az egyik meghatározó államiság volt Európában, komoly érdeklődés övezte az országot, és több nagyhatalomnak érdekében állt a magyarok meggyengítése. A történelem során számos alkalommal (tatárok, törökök, majd Habsburguralom, világháborúk, német megszállás, szovjet dominancia) váltak az országok Nyugat és Kelet átjáró területévé. Ez azt jelentette a nemzetek szempontjából, hogy elsősorban politikailag nem voltak függetlenek, és nem érvényesíthették saját akaratukat, nem működtethettek önálló intézményrendszereket, nem alakulhattak ki olyan meghatározó nemzeti normák, mint a kevésbé hánytorgatott nyugati országokban. Ezenkívül a rendszerváltásig, az állam szocialista erőszakos nehéziparosítást kivéve, mindkét állam agrárország volt, tehát a lakosság jelentős hányada mezőgazdasági munkából élt. Mindkét terület nyersanyagfüggő, Szlovákia kisebb mértékben, mint Magyarország, a bányái és érclelőhelyei miatt. Szlovákiának és Magyarországnak is színes a domborzata, alföldek és hegyvidékek is tarkítják az országok természeti arculatát. Északi szomszédunk az utóbbi adottságát ki is használja, hiszen a téli turizmusát az ország területét túlnyomó részben lefedő Kárpátokra építették ki. Mindkét állam gazdag erdőkben és vizekben, a folyóvizeket Magyarországon jobban ki lehetne használni (áruszállítás, erőmű), de a közös kezdeményezés, a bős-nagymarosi vízlépcső kudarcba fulladt, és jelenleg csak a szlovák fél számára jár gazdasági haszonnal. Felszín alatti vizek területén Magyarország áll jobban, hiszen rengeteg gyógyhatású meleg vizű forrás található az ország területe alatt, amelyre kezd kiépülni a gyógyturizmus fellendüléséhez szükséges infrastruktúra, illetve az ásványvíz, forrásvíz és gyógyvíz kitermelés, amelyek exportálásából bevételt tud elkönyvelni az állam. Mindkét ország energiafüggő, tehát egyik sem tudja kitermelni gazdasága kőolaj- és földgáz szükségletének minimális hányadát sem, importra szorulnak, és ez azt jelenti, hogy nagy mértékben függnek, a jelenlegi helyzetben Oroszországtól. 6 Magyarországnak az energiahordozók terén annyi előnye van Szlovákiával szemben, hogy több hónapnyi gáz tárolására alkalmas hálózattal rendelkezik, amelyekből krízis 6 Magyarország energiafüggősége magas, hiszen 2008-as adatok szerint 62,5 %-os függőségi mutatóval rendelkezik. Szlovákia még ennél is rosszabb mutatóval bír. 9

10 esetén tudja pótolni az esetlegesen kimaradó gázimportot. Szlovákiának ezzel szemben csupán 2-3 napra elegendőek a tartalékai. Mindkét ország nyitott ország, hatással vannak rájuk a világban zajló politikai és gazdasági folyamatok. Mindkét ország tagja az Európai Uniónak, amely egyes területeken korlátozza az országok mozgásterét, mivel a tagországoknak szuverenitásuk egy részéről le kell mondaniuk tagságukért cserébe Államszocializmus A közép-kelet-európai régió országaiban a második világháború következményeként szovjet megszállás ment végbe, amely elősegítette a helyi kommunista pártok hatalomra kerülését. A baloldali pártok előretörése megváltoztatta a szovjet blokk országainak politikai berendezkedését, így többek között Magyarországon és Csehszlovákiában is egypártrendszer és diktatúra jött létre 1949-re. Mindkét országban a diktatórikus rendszer következtében Moszkva által irányított, centralizált tervgazdálkodást vezettek be. Ez a tervgazdálkodás a két ország szempontjából azt jelentette, hogy az állami tulajdonú vállalatoknak 3-5 éves tervmutatókat készítettek, amelyeket teljesíteniük kellett, és meghatározták azt is, hogy mit kell gyártaniuk ezeknek az üzemeknek, mivel a termékeiket túlnyomó részben a KGST-n belül adhatták el, s csak állami koordinációval (engedéllyel) tarthattak fenn gazdasági kapcsolatokat nem szocialista berendezkedésű országokkal. Az új gazdasági rendszer gazdasági struktúraváltást követelt meg az agrárországoktól, amely abban mutatkozott meg, hogy mindkét államban folytatódott az iparosítás. Ennek egyik hátránya az volt, hogy az országok forrásaihoz nem alkalmazkodó, kényszerű nehéziparosítás is végbement szovjet nyomásra az 1949-es évektől. Szlovákiában a fegyvergyártás, a bányászat, míg Magyarországon a kohászat, vas- és alumíniumgyártás lettek azok az ipari területek, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatták ra Magyarországon a mechanikusan és erőszakosan megvalósított szovjet modell, a nehézipari termelés túlzott erőltetése, és annak következményeként az emberek életszínvonalában bekövetkezett negatív irányú változás, valamint az állampolgárok elnyomása a diktatórikus rendszerben elvezettek az indulatok fellángolásához. A magyar forradalmat leverték, és nem engedtek a reformköveteléseknek ban azonban Kádár János politikája megváltozott, és az új gazdasági mechanizmus program keretében gazdasági konszolidációt hajtott végre. Ez 10

11 azt jelentette, hogy Magyarországon módosult a klasszikus államszocializmus, tehát visszaszorult a tervgazdálkodás, megjelent a vállalati önállóság, és néhány száz vállalat külkereskedelmi monopóliumot is kaphatott néhány termékre, megnőtt a pénz szerepe, és a vállalatoknál megjelent a pénzbeli nyereség is. Egy-egy termék árát liberalizálták, tehát a piaci ár érvényesült, és a vállalatok maguk szabhatták meg a béreket bizonyos keretek között. Elkülönült egymástól a vállalati és a költségvetési szféra, megtörtént a világgazdaság felé a nyitás. A totalitárius rendszer fellazult, az emberek engedéllyel ugyan, de külföldre is utazhattak és magánéletüket is szabadon folytathatták volt az az év, amikor a szlovák és a magyar államszocialista berendezkedés külön utas politikává vált. Ugyanis Csehszlovákiában a tervgazdálkodás negatív eredményei, a voluntarista gazdaságirányítás és a nemzeti elégedetlenség először diáktüntetéshez, majd a prágai tavaszhoz 8 vezettek. Természetesen, úgy, mint a magyar forradalmat, ezt is leverték, a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába. A prágai események után Gustáv Husák került a Csehszlovák Kommunista Párt élére, aki Kádár János konszolidációs politikájával ellentétben szigorú, diktatórikus normalizációs politikát folytatott az államszocialista rendszer fennmaradása érdekében. Ez Szlovákia esetében azt jelentette, hogy nem módosult a gazdasági struktúra, maradt a szigorú tervutasításos rendszer, az ország nem nyithatott a világ felé, túlnyomórészt a szocialista blokk országaival tarthatta a gazdasági, politikai kapcsolatot. 9 Csehszlovákia helyzete egyrészt azért térhetett el annyira Magyarországétól, mert míg Magyarországon az értelmiségi réteg tagjainak többsége nem hagyta el az országot a forradalom alatt és azt követően, ők elő tudták segíteni a kádári gulyáskommunista rendszer létrejöttét, addig Csehszlovákiában nem maradt olyan értelmiségi réteg, akik kidolgozhattak volna egy ilyen volumenű programot. Másrészt Magyarországon a pártvezetés tartott attól, hogy megismétlődhetnek az os események. 7 Lásd bővebben: Fecseg a felszín és hallgat a mély, Akadémia Kiadó, Budapest, Bokros Lajos: Az állam alkati torzulásainak eredete az átmeneti társadalmakban oldal 8 A prágai tavasz egy társadalmi mozgalom volt, értelmiségiek kísérlete arra, hogy egy óvatos nyitást vigyenek véghez Csehszlovákiában, ám ez a kísérlet nem sikerült. 9 Lásd bővebben: Fecseg a felszín és hallgat a mély, Akadémia Kiadó, Budapest, Bokros Lajos: Az állam alkati torzulásainak eredete az átmeneti társadalmakban 235.oldal 11

12 1985-ben Mihail Gorbacsov lett a Kommunista Párt főtitkára Moszkvában, és az ő reformjai (glasznoszty és peresztrojka) megteremtették a külső feltételeket a rendszerváltozásokhoz Rendszerváltás Magyarországon és Csehszlovákiában A két országban az azonos időben lezajlott rendszerváltáskor ugyanazon távlati célokat tűzték ki a nemzetek maguk elé. Ezen célok közül a legfontosabbak a következők voltak: demokratikus jogállam megteremtése, piacgazdaság kiépítése, önálló külpolitika kialakítása, euro-atlanti csatlakozás teljesítése. A rendszerváltást követően a két ország belpolitikájában az egyik nagy különbség az volt, hogy Szlovákia nem lett önálló állam 1989-ben, hanem Csehszlovákia része maradt. Tehát az akkor hatalmon lévő szlovák politikai elit legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a szlovák nemzetnek független államot teremtsen. Ez a törekvés január 1-jén teljesedett ki, mivel ekkortól datálják a független Szlovák Köztársaság létrejöttét. Azonban ezen markáns különbségen kívül még más tekintetben is mutatkozott eltérés a két ország tranzitológiájában. Magyarországon a politikai rendszerváltás folyamata a nyilvánosság kizárásával valósult meg, a politikai elit zárt ajtók mögötti alkujaként. 10 Pozsgay Imre ezen mondata pontosan leírja azt, ami Magyarországon történt re létrejöttek ellenzéki pártok, akik az Ellenzéki Kerekasztalba tömörülve az akkori kormánnyal tárgyalásokat kezdeményeztek, ezek keretében kidolgozták a sarkalatos törvényeket, 11 amelyek feladata a rendszerváltás jogi kereteinek megteremtése volt. Ezeket a törvényeket a parlament is jóváhagyta, tehát 1989 szeptemberében minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a demokratikus átmenet végbemehessen. De mindezen döntések csak a politikusok akaratát tükrözték. Természetesen az emberek is szerették volna az átalakulást, a rendszerváltást, de ők kimaradtak ebből, nem voltak tüntetések, nem voltak felvonulások a rendszer ellen 1989-ig. Magyarországgal szemben Csehszlovákiában a lakosok tüntetéssorozatai, az úgynevezett bársonyos forradalom, indította el a rendszerváltást. 10 Pozsgay Imre, Polgár Tibor: A rendszerváltás (k)ára, Kossuth Kiadó, Budapest, 2003, 14.oldal 11 Az ország demokratikus berendezkedéséhez elengedhetetlen törvényi módosításokat tartalmazták, az alkotmányra, az Alkotmánybíróságra, a politikai pártok működésére és gazdálkodására, az országgyűlési képviselők választására, illetve a Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárási törvényekre vonatkozóan. 12

13 Magyarországon előbb készen voltak a rendszerváltás jogi keretei, minthogy az lezajlott volna, ezzel ellentétben Csehszlovákiában először a hatalmi pozíciókat reformerek vették át, és ők alakították ki az új jogi feltételeket a rendszerváltáshoz. Ezáltal Magyarországon a korábbi politikai elit tagjainak sikerült a politikai hatalmukat átkonvertálni gazdasági hatalommá, míg Csehszlovákiában kicserélődött a politikai elit, az államszocializmus meghatározó politikusai kivonultak a nagypolitikából. Újabb különbség a két ország között, hogy Magyarországon előbb megalakultak a pártok, de nem az állampolgárok ideológiája szerint, míg Csehszlovákiában először egy-egy cseh és szlovák ellenzéki mozgalom alakult meg a tüntető tömeg elvárásainak megfelelően, majd csak az 1992-es választásokra pluralizálódott az ellenzék. Magyarországon a rendszerváltás a magyar állampolgárokat nem érintette annyira drasztikusan, mint a szomszéd ország népeit. Ebben nagy jelentősége volt a kádári konszolidációnak, hiszen Magyarország onnantól kezdve nem nevezhető klasszikus államszocialista berendezkedésű államnak. Az embereknek volt magánéletük, megtakarításuk, voltak ismereteik a piacgazdaság működéséről. Ezzel szemben Szlovákiában a Husák korszakban az enyhülésnek egy kis jelét sem észlelték a lakosok, így a rendszerváltáskor sokkhatásként érte őket a piacgazdasággal való szembesülés. Magyarországon szintén az 1968 után végbemenő enyhülésnek köszönhető, hogy gyorsabban átálltak az emberek a piacgazdaságra, míg Szlovákiában az új, Vladimir Mečiar vezette kormány kénytelen volt leállítani a gazdasági átalakításokat, és Csehszlovákia szétválásában is fontos szerepet játszott ez a különbség a két államalkotó nemzet között. Szlovákiában, igaz, többpártrendszer volt és demokrácia, de a szabad választásokon háromszor egymás után nyerő Vladimir Mečiar kormányzása nem volt mindig demokratikus Az Európai Uniós tagság Magyarország először az európai közösségi, majd az európai uniós tagságot már a rendszerváltástól komolyan gondolta, és lépéseket tett annak érdekében, hogy minél előbb beléphessen e regionális szervezetbe. Eleinte Szlovákia is hasonló úton haladt, de még Csehszlovákia államalakulatában. Azonban 1993-as függetlenné válásával megtorpant a lendület, ebben közrejátszhatott az a tény is, hogy a kormánykoalíció tagja volt a Szlovák 13

14 Nemzeti Párt, aki euroszkeptikus programot hirdetett, valamint az is, hogy a lakosok és a politikusok ki szerették volna élvezni régóta áhított szuverenitásukat, amelynek egy része az uniós tagsággal elveszett volna. Magyarország a régióban vezető szerepet vállalt abban, hogy véghez vigye az uniós csatlakozást, és meghatározó részese volt a CEFTA felállításának és a visegrádi együttműködés újraélesztésének. Sokáig az élen járt a csatlakozási kritériumok teljesítésében, majd 1998-as választások után kisebb megtorpanás volt tapasztalható, de végül 2002-ben a régióból elsőként zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Szlovákia a 1990-es évek elején és közepén külön utas euro-atlanti politikát folytatott a térség országaival ellentétben, de már a harmadik Mečiar-kormány belátta, hogy ezen harmadik utas politika nem válik az ország előnyére, és folytatta a korábban megszakított reformokat. Északi szomszédunk gyors és hatékony reformjai azonban az 1998-ban megválasztott Dzurinda-kormánynak köszönhetőek, és ezek hatására sikerült az országnak behozni a lemaradását a régióbeliekkel szemben. Magyarország és Szlovákia is május 1-én csatlakozhatott az Európai Unióhoz, amely hazánk számára egy tudatos folyamat lezárását jelentette, míg Szlovákiában az elmúlt 3 év kemény munkájának gyümölcsözését. 14

15 2. Magyarország és Szlovákia elemzése a közép-kelet-európai rendszerváltozások 3x3 prioritása alapján Belpolitika a) Pluralizmus A pluralizmus lehetővé teszi, hogy kellő társadalmi támogatottsággal rendelkező különféle érdekcsoportok szabad választások útján, képviselők révén érdekérvényesítsék szándékaikat, politikai elképzeléseiket. 13 A pluralizmus fogalma ezen kívül még magába foglalja az érdekek sokszínűségét és kapcsolódását, valamint ezek nyilvánosság elé tárását, a kormányra gyakorolható civil társadalmi nyomás intézményesítését. Magyarországon 1989-ben az országgyűlés törvénybe iktatta a pártalapítás jogát, majd a hatalmon lévő MSZMP februárban elismerte a többpártrendszert. Még az es pártalapítási törvény meghozatala előtt létrejöttek új pártok ben Lakitelken megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), 1988-ban létrejött a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), és ugyanebben az évben a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) is bejegyzett párttá vált. Majd a II. világháború utáni rövid demokratikus időszakban létezett pártok is megkezdték újraalakulásukat. Így a magyar pártok sorába lépett a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP). A korábbi állampárt, az MSZMP felbomlasztása után a volt párttagok létrehozták a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Az új ellenzéki pártok 1987-ben az Ellenzéki Kerekasztal ülésén döntést hoztak a rendszerváltás véghezviteléről, és megalkották a szükséges törvényeket is ben, majd 50 év után ismételten demokratikus választásokat tartottak Magyarországon, amelyet az MDF nyert, és kormánykoalíciót alkotott az FKGP és a KDNP részvételével. Magyarországi pártok palettája Magyar Szocialista Párt (MSZP): Szociáldemokrata-szociálliberális programot képvisel. A szocialista rendszerben lévő állampártból alakult át olyan emberek segítségével, akik szimpatizáltak ezzel az ideológiával. A rendszerváltás során az elnökei Nyers Rezső, majd Horn Gyula. 12 A közép-kelet európai átalakulásról szóló nemzetközi szakirodalom alapján 13 Kolláth György, A demokratikus jogállam, Press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 29.oldal 15

16 Magyar Demokrata Fórum (MDF): Neokonzervativ-jobbközép politikát folytat. A rendszerváltás során az elnökei Bíró Zoltán, majd Antall József miniszterelnök voltak. Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ): Liberális, neoliberális politikát folytat. A párt nagy múltra tekint vissza, hiszen a szocialista rendszerben is egyszer-egyszer ellenzékként léptek fel aktivistái, akik szamizdatokat terjesztettek az 1980-as évektől. Az első nyilvános megmozdulásuk az volt, amikor az 1977-ben Csehszlovákiában kiadott Charta 77 vezetőivel szolidaritást vállaltak. A párt elnöke a rendszerváltás alatt Kis János volt. Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ): Kezdetben liberális, majd jobbközép párt, amelynek politikai ideológiája a polgári demokratikus, konzervatív értékeket tükrözi. A FIDESZ-t az egyetemisták független szervezete alapította a Bibó István Szakkollégiumban. Sokáig nem volt elnöke, mert egy 6 tagú szóvivői testület irányította. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP): Népi radikális, agrárközpontú párt. Nagy hagyományokra tekint vissza, hiszen alapjait már 1908-ban lefektették ben nagy fölénnyel nyerte a választásokat, ám a Magyar Kommunista Párt nélkül akkor már nem alakíthatott kormányt. Tagjai miniszteri pozíciókat töltöttek be Nagy Imre rövid ideig fennálló kormányában. A Rákosi- és Kádár- rendszerben nem működhetett a párt, ezért 1988-ban nyílt arra ismét lehetőség, hogy újjáalakuljon. Kormánypárt a rendszerváltás után. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP): Kereszténydemokrata és keresztényszocialista nézeteket képviselő párt. A második világháborúban alakult párt utódjaként jött létre, a szocialista rendszer alatt nem működhetett. A rendszerváltás alatt az elnökei Keresztes Sándor, majd Surján László. Kormánytényező volt a rendszerváltás után. Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP): 1993-ban jött létre a párt Csurka István vezetésével, akit korábban kizártak az MDF-ből, mert nem értett egyet az ott képviselt politikai ideológiával. Új pártja a magyarországi jobboldali pártok palettáját színesítette, és nacionalista törekvések is jellemezték. Jobbik Magyarországért Mozgalom: 2003-ban jött létre, a gyengülő MIÉP-től szeretett volna szimpatizánsokat szerezni. A párt fő politikai ideológiája a nacionalizmus, euroszkepticizmus. Szélsőjobboldali pártként említik, amely első 16

17 sikereit a 2009-es európai parlamenti választásokon érte el. Megerősödése a gazdasági válságnak is köszönhető. Félkatonai szervezetét, a Magyar Gárdát betiltották Magyarországon. Nacionalista politikája miatt a környező országok politikai elitje, ezen belül is főleg Szlovákia vezetése hangoztatja ellenszenvét a párt iránt, de képviselőinek egyes megnyilvánulásai reakciókat váltanak ki az Európai Unió fórumain is. Szlovákiában diáktüntetésekkel indult meg a rendszerváltás, amely szintén békés úton ment végbe, úgy, mint Magyarországon. Új pártok csak 1990-ben alakultak. Addig két mozgalom volt elterjedt Csehszlovákiában. Egyik a cseh demokratikus ellenzéki mozgalom, amelyet Charta 77-nek neveztek, vezetője Václav Havel volt. Szlovákiában pedig a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) mozgalom tömörítette magába az ellenzéki gondolkodású embereket december 28-án Václav Havel lett Csehszlovákia köztársasági elnöke és Alexander Dubček 14 a szövetségi parlament elnöke. Csehszlovákiában nem voltak választások, de a kommunista párt hatalmát két ellenzéki politikus váltotta fel. Az első demokratikus választásokat Csehszlovákiában 1990 júniusában tartották. 15 A szlovák országrészben Vladimir Mečiar pártja került ki győztesen a választásból, ám a pártelnököt 1991-ben törvényes úton eltávolították miniszterelnöki pozíciójából ben a választások után, amelyeket a cseh területeken Havel, a szlovák területeken pedig Mečiar nyert, a cseh és a szlovák vezetők megállapodtak abban, hogy a szlovák politikusok akaratát érvényesítően Csehszlovákia felbomlik Csehországra és Szlovákiára. Ez január 1-jén történt meg. Ám ekkor Szlovákiában nem írtak ki új választásokat, hanem a korábban, 1992-es voksoláson nyertes pártok (HZDS+SNS) maradtak az ország élén. Szlovákiában a különböző politikai pártoknál egységesen, de különböző mértékben megfigyelhető a nemzeti értékek hangsúlyozása. Ez Magyarországon a jobboldali pártokra jellemző. 14 Alexander Dubček a prágai tavasz kulcsfigurája volt. 15 Lásd bővebben: Dušan Kováč: Szlovákia történelme, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 301.oldal 17

18 Szlovákiai pártok palettája Szlovák Nemzeti Párt (SZNP, SNS): Szélsőjobboldali, nacionalista ideológiát képviselő párt. Magát a korábbi Szlovák Nemzeti Párt ideológiai örököseként nevezi meg ben alapították. Erős kisebbség- és idegenellenesség jellemzi. Elnöke jelenleg Ján Slota. Fennállása óta többször volt a kormánykoalíció tagja, és jelenleg is az. Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VNP): Vladimir Mečiar pártja a rendszerváltás előtt. Az 1990-es választásokon a legtöbb szavazattal nyert, és a Kereszténydemokrata Mozgalommal lépett koalícióra ben Mečiar visszahívták miniszterelnöki pozíciójából. Ekkor kilépett a pártból, és egy újat alapított Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) néven. Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS): 1991-ben alapította Vladimir Mečiar. Jobboldali párt, amely 1998-ig kormánypárt volt, és 2006-tól újra a kormánykoalíció tagja lett, igaz kormányzati szerepet nem tölt be. Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM): 1990-ben alakult, kereszténydemokrata nézeteket képviselő jobboldali párt. A párton belül folyamatosan jelen van az ortodox irányzat is. Az 1990-es választásokon koalícióba lépett Mečiar pártjával. Mečiar visszahívása után Ján Čarnogurský lett a miniszterelnök, aki egyben a párt elnöke is volt akkoriban. Független Magyar Kezdeményezés (FMK): február 27-én jegyezték be a pártok sorába. Az 1991-es Čarnogurský-kormányban önálló koalíciós partner volt, egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszterhelyettesi poszttal ben a Magyar Polgári Párt nevet vette fel. Elnökei Tóth Károly, majd A. Nagy László voltak. 16 Együttélés Politikai Mozgalom (EPM): február 27-én jegyezték be hivatalosan. Legfontosabb céljuknak a kisebbségi érdekvédelmet tartották, amely nemcsak a magyar kisebbségre terjedt ki. Kereszténydemokrata értékrendet képviseltek ben koalícióra lépett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, és a választásokon 8,66%-os eredményt értek el. Elnöke Duray Miklós volt Lásd bővebben: Szarka László (2002): Kisebbségi többpártrendszer és közösségépítés. A szlovákiai magyar politikai pártok működése között, oldal 17 U.i : oldal 18

19 Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM): 1990 márciusában jött létre a párt. Megalakulása után rövid időn belül koalíciót kötött az EPM-mel, amely koalícióban a másodhegedűs párt szerepét játszotta. Elnöke Bugár Béla volt, de Csáky Pál is fontos szerepet játszott a pártban. 18 Magyar Koalíció Pártja (MKP): A három szlovákiai magyar párt az 1994-es parlamenti választásokon koalíciót alkotva ezen a néven indult el. Majd június 21-én hivatalosan is párttá alakult, amelybe a korábbi három párt tömörült után 2 választás alkalmával is a kormányba kerültek, majd tól ellenzékbe szorultak. Első elnöke Bugár Béla volt, majd 2007-től Csáky Pál vette át a párt vezetését. Híd-Most: A Magyar Koalícióból kivált politikusok által 2009 júniusában alapított új párt, amelynek elnöke Bugár Béla lett, aki korábban 2007-ig az MKP elnöke volt. Programját még nem alakította ki, de elképzelések szerint szlovákmagyar vegyes pártként fog tevékenykedni, amelyben közösen hozzák meg a döntéseket a szlovák és a magyar politikusok. 19 Demokratikus Baloldal Pártja: 1990-ben alakult, kommunista, szocialista nézeteket valló párt. A rendszerváltáskor a korábbi kommunista párt tagjai ide tagozódtak be ben szétszakadt a párt. Ebből nőtte ki magát Robert Fico Smer-Szociáldemokrácia nevű baloldali pártja. Peter Weiss, a jelenlegi szlovák nagykövet Magyarországon, is elnöke volt ennek a pártnak. Smer-Szociáldemokrácia: 1999-ben alakult párt, amelyet Robert Fico vezetésével alapítottak. Fico nem ideológiai alapon alapította meg a pártját, hanem gyakorlatias megfontolásból, a felbomló Demokratikus Baloldal Pártjának a helyét kívánta betölteni ban megnyerte a választásokat és kormánykoalíciót alakított a Szlovák Nemzeti Párttal és Mečiar, Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmával. Időnként nacionalista hangvételű politikát folytat, ha a párt érdekei úgy kívánják. 18 U.i: oldal

20 b) Jogállam Jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. 20 Először is fontos leszögezni, hogy a jogállam létrejötte és fenntartása egy folyamat része. Ki lehet jelenteni, hogy mától jogállam uralkodik egy országban, azonban annak csak a jogi feltételei teremtődtek meg, és az emberek viselkedési szokásai és viszonyulása ezen keretekhez csak hosszú távon alakulhat ki. Jó példa erre az Egyesült Királyság, ahol már több száz éves hagyománya van a demokráciának, viszont még az ő jogállamuk is folyamatos fejlődésben van. Egy másik példa Ralf Dahrendorf mondása, miszerint Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell. Magyarországnak és Szlovákiának a második világháború után ugyan volt alkotmánya, ám azok nem a demokratikus politikai berendezkedést támogatták. A jogállam létrejöttéhez néhány feltétel elengedhetetlen. Ilyen követelmény például az, hogy független legyen az állam. Ez a kritérium politikai nézőpontból Magyarország esetében október 23-án teljesült, 21 míg Szlovákiának 1993-ig kellett várnia arra, hogy az ország teljesen független legyen. További feltétel az, hogy demokrácia uralkodjon az országban. Magyarországon és Szlovákiban is demokrácia lett a rendszerváltás után, azonban Szlovákia több alkalommal is bírálatot kapott a Nyugattól demokrácia-deficites viselkedéséért (Kováč köztársasági elnök fiának elrablása, az ellenzék kiszorítása a legfőbb bizottságokból, Vladimir Mečiar diktatórikus megnyilvánulásai). Szabad választások vannak mindkét országban 1989 óta, és semmilyen komolyabb visszaélés nem történt a választások során. A plurális politikai struktúra létrejött mindkét országban, a többpártrendszer kialakult, mint azt a korábbi alfejezetben látni lehetett. Ahhoz, hogy egy ország jogállam legyen, elengedhetetlen az, hogy demokratikus alkotmánnyal rendelkezzen. Magyarország október 23.-a óta jogállam, mivel ekkor fogadták el a független magyar alkotmányt, 22 és kiáltották ki a III. Magyar Köztársaságot. Magyarországon viszonylag könnyű volt a diktatórikus berendezkedésből átállni a jogállamiságra. Így hazánk esetében jogfolytonosságról A szovjet katonák csak 1991 közepére hagyták el hazánkat 22 A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949-es magyar alkotmány szövegére épült, de azon alapvető módosításokra került sor a modern demokrácia követelményeinek való megfelelés céljából. 20

21 beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az ben alkotott jogszabályok továbbra is érvényesek maradtak, és a rendszerváltás után gyors jogalkotásba kezdtek az illetékesek. 23 Például 1987-ben elfogadták a jogalkotási törvényt, amely biztosította a parlamentben a folyamatos törvényhozás lehetőségét. Ez a törvény a hatalommegosztás egyik alappillére. A másik ilyen fontos alappillér az 1989-ben elfogadott egyesülési jog, amely a pluralizmus létrejöttét tette lehetővé. Szlovákiában viszont teljesen új alkotmányt készítettek őszére, amely tökéletesen megfelelt az európai normáknak. Magyarországon és Szlovákiában is biztosítva vannak az alapvető emberi jogok, a polgári szabadságjogok, a kulturális, szociális, gazdasági jogok. Ezeken a jogokon azonban időnként csorba esik. Szlovákiában napjainkban is van próbálkozás a szólásszabadság korlátozására, illetve a magyar kisebbség jogai is sérülnek. (Malina Hedvig esetében pedig az állampolgárnak járó jogok csorbultak.) Végbement mindkét országban a hatalmi ágak szétválasztása is. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozást, végrehajtást és a bíráskodást mind intézményileg, mind személyekben különválasztották, függetlenítették egymástól. Manapság ezen a téren már a legfontosabb feladat az, hogy fékeket, ellensúlyokat építsenek be a rendszerbe, hogy az emberek a jog felügyelete alatt tevékenykedjenek, és feleljenek tetteik jogi következményeiért. Ez azt jelentené, hogy a hatalom a választott vezetői kar, akik a hatalmat birtokolják - a jognak alá vannak vetve. Ez a demokratikus jogállam egyik legkiemelkedőbb eleme. Magyarországon és Szlovákiában sajnos ez nem teljesen magától értetődő még manapság sem. Hatalmon lévő személyek elég gyakran érzik úgy, hogy ők a törvények felett állnak, és rájuk nem vonatkoznak az előírások. Magyarországon és Szlovákiában is joguralom van. A joguralom azt jelenti, hogy a létrehozott és elfogadott alkotmány mellé olyan törvényeket hoznak, hogy az alkotmányban foglaltakat végre lehessen hajtani, és az embereket a benne foglaltak betartására lehessen kötelezni. 24 A magyar alkotmánynak, a szlovák alkotmánnyal ellentétben, nagyon széles a mozgástere. Európában egyedülálló, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egy-egy törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérheti. A joguralom fogalma magába foglalja még Alkotmánybíróság felállítását is. Ezt 23 Lásd bővebben: Kolláth György. A demokratikus jogállam, Press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 33.oldal 24 Lásd bővebben: Kolláth György: A demokratikus jogállam, Press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 29.oldal 21

22 a független intézményt mindkét államban létrehozták. Magyarországon az országgyűlés választja a tagjait, költségvetését is ő fogadja el. Szlovákiában annyi a különbség, hogy ott a köztársasági elnök nevezi ki a tagjait a parlament jóváhagyásával. Szlovákiában csak az Alkotmánybíróság perelheti be a köztársasági elnököt. Az alkotmány módosítása után az országgyűlés döntött az Alkotmánybíróság felállításáról, amely végül január 1-jén kezdte meg működését. Szlovákiában október 1-jén fogadta el a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alkotmányt. Majd ezután január 20-án a Nemzeti Tanács létrehozta az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely előírta az Alkotmánybizottság felállítását. Ebben a törvényben döntöttek arról is, hogy a független Alkotmánybíróság Kassán fogja végezni tevékenységét február 15-én lépett életbe a törvény, és a Szlovák Alkotmánybíróságot is ekkor állították fel. 25 Az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és az igazságszolgáltatás monopóliuma kritérium alatt azt kell érteni, hogy a közhatalmi jogosultággal felhatalmazott szervek ellen az állampolgárok bírósági eljárást indíthatnak, ha a polgár úgy ítéli meg, hogy a közhatalmi szerv valami számára sértő, esetleg nem törvényes cselekedetet hajtott végre. Ezért van szükség gazdaságilag és intézményileg független bírói apparátusra. Magyarországon és Szlovákiában is léteznek ilyenek, ám a politikának sok eszköze van a befolyásolásra. Az egyik ilyen eszköz például a bíróságok költségvetése, amelyet a központi költségvetésből finanszíroznak. Sajnos a rendszerváltás óta folyamatosan a magyar és a szlovák igazságszolgáltatásban is jelen van a politikai befolyásolás, amely lehetetlenné teszi a bíráskodás függetlenségét, és torzítja a demokráciát, (rendőri intézkedések, nem igazságos ítéletek). Jogállamban biztosítani kell a jogbiztonságot. Ez egy fontos cél a jogállam kiépítése során. Azt jelenti, hogy az állampolgárok hozzáférhetnek a joghoz, és megismerhetik azt, és élhetnek vele. A jog megfogalmazásának egyértelműnek és megismerhetőnek, közérthetőnek kell lennie. A jogállamban alapkövetelmény, hogy az állampolgárok számára elérhetőek legyenek a jogok, mert ha ez nem így történik, és valamelyik jogszabály nem teljes formában vagy nem érthetően van nyilvánosságra hozva, akkor a jogsértés elkövetőjét nem lehet büntető eljárás alá vonni. Viszont a jog 25 A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságról szóló törvénye: 22

23 nem ismerete senkit nem ment fel büntethetősége alól, ha jogsértést követ el. 26 Ez Magyarországon és Szlovákiában is így van, és a bíróságok be is tartják az előírtakat. A jogállam gazdasági vonatkozásaként Magyarországon szociális piacgazdaság van, amint ezt a magyar alkotmány első mondata is említi: A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg. 27 A szlovák alkotmányban is megjelenik a szociális piacgazdaság fogalom, amely azt mutatja, hogy a két állam alapvetően hasonló alkotmányos berendezkedést választott. 28 c) Civil társadalom A civil társadalom fogalmát többféleképpen is meg lehet magyarázni. Hankiss Elemér megfogalmazásában: A civil társadalom a hatalomtól független, autonóm tevékenységek struktúrája a gazdaságban, a nyilvánosság fórumain, a társadalmi tudatban, a kultúrában és bizonyos politikai interakciókban. 29 A civil szervezetek bővítik a kultúrák, a tudományos értékek, a nézetek pluralizmusát, elősegítik a jogsértések, az intolerancia, a nacionalista megnyilvánulások feloldását. Erkölcsi hatás, nemzetközi presztízs és a kormányokat, nagypolitikusokat is befolyásoló nyilvánosság jellemző rájuk. 30 Magyarországon és Szlovákiában egyaránt már az államszocialista rendszer ideje alatt, az 1970-es évek közepétől hangot adtak véleményüknek a különböző társulások tagjai. Csehszlovákiában az első ilyen csoport a magát Charta 77 -nek nevező tömörülés volt, amely az emberi jogok, a vallásszabadság és a környezetvédelem mellett kardoskodott, és ezzel megteremtette a későbbi ellenzék alapjait. A szlovák országrészben főként ökológusok és természetvédők voltak 26 Lásd bővebben: Kolláth György: A demokratikus jogállam,press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 31.oldal 27 A Magyar Köztársaság Alkotmánya: 28 Szlovák Köztársaság Alkotmánya: 29 Kondorosi Ferenc: Civil társadalom Magyarországon (1998), 44. oldal 30 Kondorosi Ferenc: Civil társdalom Magyarországon (1998), 133.oldal 23

24 aktívak. 31 Magyarországon a politikai hatalommal szemben eleinte a Magyar Írók Szövetsége gyakorolt kritikát, majd az élet más területeire is koncentráló civil társulások jöttek létre. Hazánkban a rendszerváltáskor, az Ellenzéki Kerekasztal ülésein megjelentek ugyan magukat civil szervezeteknek valló csoportosulások, ám ezek még a politikai pártok szervezetei voltak, amelyek nem függetlenül képviselték a nép érdekeit, hanem az ellenzék mellett sorakoztak fel. 32 Majd ezután kezdett kialakulni a civil társadalom csírája, hiszen az embereknek joguk lett ahhoz, hogy olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek non-profit beállítottságúak, amelyek közhasznúak. Ilyen szervezetek felállításában nagy szerepet játszottak a nyugati demokráciában már régóta működő nem kormányzati tömörülések, amelyek többnyire nem haszonszerzésre rendezkedtek be. Például ilyen szervezet a Greenpeace, az Amnesty Interational. Ezek a nagy nemzetközi szervezetek a térség minden országában megjelentek, és értékeléseikkel, reportjaikkal segítséget nyújtottak az államoknak abban, hogy megtalálják a legalapvetőbb jogok biztosításához szükséges feltételeket. Magyarország a civil szervezetek terén is előnyben volt és van Szlovákiával szemben. Ez az előny annak tudható be, hogy Szlovákia később nyerte el függetlenségét, valamint, hogy míg Szlovákiában Vladimir Mečiar egyszemélyes demokráciája volt a jellemző a politikai berendezkedésre, addig hazánkban az emberek szabadon hallathatták a hangjukat, és civil kezdeményezéseket hozhattak létre. Mindkét államban hiányzik a megfelelő kommunikáció a civil szervezetek és a kormány között. Erre az állításra az utóbbi időben kezd rácáfolni a magyar civil társadalom, hiszen egyre gyakrabban fejti ki nyilvánosan a véleményét, és ezzel rábírja a politikai elitet, hogy hallgassa meg őket. Sajnos a politikai döntések ritkán tükrözik a civil csoportok akaratát. Szlovákiában még a magyarországinál is rosszabb a helyzet 33. A második Dzurinda-kormány idején már egyre több civil szervezet létezett az országban, ám a politika nem kívánt velük együttműködésben döntéseket hozni. Manapság is hasonló a helyzet északi szomszédunknál. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy Magyarországon és Szlovákiában is még csak gyermekcipőben jár a civil társadalom 31 Lásd bővebben: Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, oldal 32 Lásd bővebben: Pozsgay Imre- Polgár Tamás (2003): A rendszerváltás (k)ára 33 Magyarországon 2006-ban nonprofit szervezet volt bejegyezve, addig 2004-ben Szlovákiában csupán civil szervezet volt regisztrálva illetve Slovakia 2004 A Global Report on the State of Society, Institute for Public Affairs oldal 24

25 kialakulása. Ez köszönhető a korábbi politikai rendszernek, továbbá a sok visszaélésnek, amely az országokban történik civil szervezeteken keresztül Gazdaság a) Privatizáció A privatizáció nem más, mint Az állam tulajdonát képező vagyontárgy magánkézbe adása. A magánosítás alapfeltevése, hogy az állam nem képes olyan eredményesen gazdálkodni a vagyonnal, mint az a befektető, aki a saját tőkéjét kockáztatja. 34 A privatizáció Magyarországon és Szlovákiában is elkerülhetetlen folyamat volt, mivel az államszocialista rendszer majdnem 50 évnyi fennállása alatt, a folyamatos államosításoknak köszönhetően, az állami és szövetkezeti tulajdon elérte a 70% körüli értéket. A rendszerváltás után szükség volt a privatizációra, hogy elősegítsék a piacgazdaság kialakulását a térségben. Ezért a központi hatalmi elitnek meg kellett tennie a szükséges lépéseket, hogy leépítse a hatalmas állami tulajdont, és csökkentse a kormányzat gazdasági szerepét. A két ország annak ellenére, hogy szinte azonos időben érkezett a rendszerváltáshoz, teljesen más privatizációs politikát folytatott, ami az országok eltérő specifikus gazdasági helyzetéből adódott. Magyarország élen járt a rendszerváltásban és a privatizációban a régió országai között. Ez a Kádár-rendszer enyhülési folyamatának is köszönhető, hiszen hazánkban már a rendszerváltás előtt magasabb volt a magántulajdon aránya, mint a környező országokban. Ezen kívül az ország külkereskedelme is nyitottabb volt, mint a többieké. Tehát a lakosságot Magyarországon nem sokkolta a hirtelen átmenet a tervgazdálkodáson alapuló államszocialista gazdasági rendszerből a piacgazdálkodásba, mert egy folyamat részeként tekintettek rá. Ám a privatizációra égető szükség volt a Kádár-rendszer negatív hatása miatt, mivel az emberek viszonylagos jólétét abban az időben a külföldi hitelekből finanszírozták. A rendszerváltáskor a felvett hitelek visszafizetésének a problémája jelentkezett, hiszen az államadósság a GDP 66,3%-os szintjére emelkedett a kamatok miatt, és infrastruktúrafejlesztésre is szükség volt 35. Magyarországon a fent 34 Magyar virtuális enciklopédia: 35 Államadósság Kezelő Központ: 25

26 említett okok miatt az outsider 36 értékesítés volt a jellemző. Ezzel a privatizációs módszerrel tudta az állam maximalizálni a bevételeit, és a vállalati szférában a legnagyobb hatékonyságnövelést elérni. Ennek az értékesítési módszernek az volt még az előnye, hogy külföldi valutához jutott az ország, amellyel lehetett csökkenteni az állam adósságát. Nemcsak a nagy vállalatokat privatizálta relatíve korán Magyarország, hanem a stratégiai vállalatok - az energiaszektor vállalatai- és a bankok privatizációján is hamar átesett. A bankok részvényeinek többségi külföldi tulajdonba kerülése elősegítette a kemény költségvetési korlátok megteremtődését, a versenyképesség növekedését és a gazdaságpolitika eszközrendszerének átláthatóvá válását. Természetesen Magyarországon is volt politikai visszaélés a privatizáció során, amely következtében sok olyan ember jutott minimális összegekért korábbi állami vagyonhoz, akik nem értettek a vállalatvezetéshez, de jó politikai kapcsolatokkal rendelkeztek. A rendszerváltás Csehszlovákiát teljesen másként érintette, mint Magyarországot. Először is Csehszlovákiában nem puhult fel az államszocialista tervgazdaság, mint hazánkban. Az 1990-es első demokratikus választások után az állampolgárokat sokkhatásként érték a szövetségi parlament által bevezetett radikális gazdasági reformok. A gazdasági reformtervezetben szerepelt a minél gyorsabb privatizáció végrehajtása. Ennek neki is kezdtek, ám az első hullámban csak a kisebb állami vállalkozásokat magánosították. Azonban ezt a privatizációs hullámot hamar lezárták, mivel 1992-ben az új választásokon győzelmet arató Mečiar-kormány nem volt hajlandó a régi gazdaságpolitikai elképzeléseket továbbvinni. Ennek a gazdaságpolitikai ellentétnek is köszönhető, hogy a két szövetségi állam különvált. 37 Az immár független Szlovákiában a Mečiar-kormánynak a privatizációval az volt a célja, hogy egy erős nemzeti tőkés osztályt teremtsen meg. Ez azt jelentette, hogy a kormány által kibocsátott kuponok fejében a menedzserek és a vállalkozók közvetlenül megkapták a vállalatokat. Ezt a kuponos privatizációt végül 1995-ben betiltották, és a helyére a kötvényes privatizáció lépett, amelynek azonos funkciója volt, mint elődjének. Ez a privatizációs forma elégedetlenséget szült a lakosság körében, amely rossz hangulatot teremtett az országban, ám ez csak a kisebbik probléma volt. A nagyobbik probléma fő okozója az volt, hogy az új tulajdonosi réteg nem rendelkezett a 36 A privatizációnak ezen típusa azt jelenti, hogy a külföldieknek is módjuk nyílott bekapcsolódni a privatizációba, és tulajdont szerezhettek a vállalatokban. 37 Lásd bővebben: 26