T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Átírás

1 Bısárkány településfejlesztési koncepció 1 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/ ; Fax: 96/ , E mail: talent_plan@arrabonet.hu; plan.hu Bősárkány Településfejlesztési koncepció Jóváhagyva a 4/2014. (I.22.) Kt. határozattal! Munkaszám: 12037/K január

2 Bısárkány településfejlesztési koncepció 2 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/ ; Fax: 96/ ; E mail: talent_plan@arrabonet.hu; plan.hu Bősárkány településfejlesztési koncepció Tervező: Németh Gyula... TT Társtervező: Tóth Csaba Tájépítész: Pintér Gabriella TK

3 Bısárkány településfejlesztési koncepció 3 Tartalomjegyzék MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 5 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Bősárkány fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások A település gazdasága Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Épületállomány Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés Környezetvédelem (és településüzemeltetés) talaj felszíni és a felszín alatti vizek 56

4 Bısárkány településfejlesztési koncepció levegőtisztaság és védelme zaj- és rezgésterhelés hulladékkezelés Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) vízrajzi veszélyeztetettség Éghajlat HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 58 SWOT analízis HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 60 KONCEPCIÓ JÖVŐKÉP A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan CÉLOK A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére _ 75

5 Bısárkány településfejlesztési koncepció 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Magyarország északnyugati részén, Csornától északra 9, Mosonmagyaróvártól délre 28 km-re helyezkedik el; megközelíthető mindkét város felől a 86-os főútvonalon, vonattal a Hegyeshalom Csorna Szombathely-vasútvonalon. Koordináta: é. sz , k. h Bősárkány körjegyzőség székhelye. Területe 23, 34 km2. Szomszédos települések: északról Jánossomorja, keletről Rábcakapi és Cakóháza, délről Maglóca és Csorna, nyugatról pedig Acsalag. Bősárkány a Hanság déli peremén egy, a Rábától a Rábcáig húzódó dombvonulat legészakibb csücskén települt. Ez a dombvonulat, hasonlóan a többi dél-hansági lápszigethez, tulajdonképpen lösszel kevert futóhomokszerű iszaphalom. A Hanság vizei egykor körülölelték ezeket a dombokat. Évente kétszer, ősszel és tavasszal pedig a Hanság medencéjébe zúduló árvizek mosták, alakították a lápszigeteket, és persze fenyegették a lakosság megélhetési forrásait. Bősárkány határában is több ilyen lápsziget található. Ezek között egykor vagy az ingoványos mocsárvilág dús vegetációja virágzott, vagy - a magasabb területeken - dús füvű rétek, legelők terültek el, amelyeket csak áradások alkalmával öntött el az árvíz. Századunkra viszont már odáig jutottunk, hogy a Hanság lecsapolásával a Hanság menti falvak határa szinte teljes mértékben mezőgazdasági művelés alá került. Manapság Bősárkány

6 Bısárkány településfejlesztési koncepció 6 határában a régi vízjárta területeket is felszántják. Így már inkább a Hanság teljes eltűnése jelentett veszélyt környezetünkre, amíg létre nem hozták a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot. Az államalapítás korában a Hanság medencéje a nyugati gyepűrendszer szerves része lehetett. Ebbe Bősárkány területe is beletartozhatott, hiszen a Hanság itt annyira összeszűkült, hogy a mai Jánossomorja felé átjárót lehetett kiépíteni rajta. Ez persze hidakkal tagolt töltésút lehetett, amelyet ellenséges támadás esetén gyorsan szét is lehetett rombolni. Ezen átjáró meglétét a szomszédos (Kapi) Rábca-kapi neve is bizonyítja, amely gyepűkapura utal. Szomszédos települések: Rábcakapi, Markotabödöge, Acsalag, Csorna, Jánossomorja, Maglóca. A település a szomszédos településekhez erdő, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási területekkel csatlakozik. A település két város, egy kisebb; Jánossomorja és egy nagyobb; Csorna között fekszik, ugyanakkor e városok központjai viszonylag távol helyezkednek el Bősárkány belterületétől. Többek között ezért is lehet Bősárkány a mikrotérség (Tóköz) központja, mivel a környező településektől is távol esik az említett két város, ill. Bősárkánynak jóval nagyobb a lakossága, így nagyobb súllyal bír, mint a Tóköz többi, 10 települése. Az iskola miatt is központi szerepet tölt be; a környező településekről ide járnak be a gyerekek, mert csak Bősárkányban van alsó és felső tagozat. A település ugyanakkor nagymértékben függ Csornától, mivel csak ott vannak középiskolák, nagyobb bevásárlóhelyek, kórház. Többen Jánossomorjára járnak dolgozni, a munkahelyekhez való eljutást az ottani cégek különjáratai biztosítják. Bősárkány nem tagja a győri agglomerációnak, de Győrbe is járnak iskolába, dolgozni.

7 Bısárkány településfejlesztési koncepció 7 A fenti ábrán Győr-Moson-Sopron megye járásai láthatók 2013-tól, Bősárkány a megyében középen helyet foglaló csornai járáshoz tartozik, a járást fő lakja, ezzel a 7 járásból a 4. legnépesebb. Az önkormányzat társulási megállapodásai: Körjegyzőségi társulás: Bősárkány-Maglóca-Tárnokréti Önkormányzatok részvételével Óvodai társulás: Bősárkány-Tárnokréti-Rábcakapi-Cakóháza Önkormányzatok részvételével Általános iskolai társulás: Bősárkány-Tárnokréti-Rábcakapi-Cakóháza és Acsalag Önkormányzatok részvételével Védőnői társulás: Bősárkány, Maglóca, Barbacs, Acsalag, Csorna-Földsziget Önkormányzatok között Szociális gondozási: Bősárkány-Maglóca Önkormányzatok között Házi orvosi ügyeleti társulás: Bősárkány, Csorna és a csornai járás településeinek önkormányzatai között Tóközi Térségfejlesztési társulás: Bősárkány-Acsalag-Barbacs-Rábcakapi-Tárnokréti- Cakóháza-Markotabödöge-Bezi-Győrsövényház-Fehértó Önkormányzatok A Tóköz mikrotérség települései Kistérségi Társulás: Többcélú Kistérségi Társulás Csorna Gyermekjóléti Társulás: Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Kóny Bősárkánynak két testvértelepülése is van, a németországi Knittelsheim ill. a romániai Tusnád, ahova már kirándulásokat is szerveztek.

8 Bısárkány településfejlesztési koncepció A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Országos településfejlesztési koncepció Győr és Mosonmagyaróvár Budapesttől számított km-es külső nagyvárosi gyűrű északnyugati pólusa. Bősárkány a Komáromot és Szlovákia egy részét is magába foglaló agglomerálódó térségbe tartozik. Ez azt jelentheti, hogy a jelenlegi agglomeráció az infrastrukturális fejlesztések következtében kibővülhet; például Bősárkány esetében ha Győr és Mosonmagyaróvár irányába megépül a gyorsforgalmi útkapcsolat, akkor a település időben közelebb kerül a nagyvárosokhoz. Ez számos előnyt hordozhat magával; például megnőhet a lakhatási kedv és a turizmus is fellendülhet, ugyanakkor cégek számára is vonzó lehet telephelyválasztás szempontjából, mert a leendő M86-os gyorsforgalmi út nem csak országosan, hanem európai szinten is fontos észak-déli közlekedési folyosó. Bősárkányhoz közel fekszik Ausztria és Szlovákia, emiatt határon átnyúló fejlesztések, kapcsolatok is szóba jöhetnek.

9 Bısárkány településfejlesztési koncepció 9 Győr-Moson-Sopron Megye Településfejlesztési Koncepciója Bősárkány a 2. számú, Pozsony-Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely Zágráb/Ljubjana európai fejlődési tengelyen fekszik. A fenti ábrán a megye öt meghatározó városának vonzáskörzetét láthatjuk. Bősárkány a győri, a mosonmagyaróvári és a csornai vonzáskörzet metszéspontjában található.

10 Bısárkány településfejlesztési koncepció 10 Közúti közlekedés Nyugat-Dunántúl másik két megyéje felé (Vas, Zala) alacsony szintű, elégtelen kiépítettségű a közlekedési kapcsolat. Hiányzik a (megyénkben többágú) markáns, észak-déli irányú közlekedésifolyosó: nevezetesen az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy minőségi vasútvonal, mely mind a régió belső kohéziója tekintetében, mind pedig az adriai relációban kiemelt jelentőségű. Mindez a Centrope régió szempontjából is jelentős lenne, mivel a Sopron térségéből kiinduló M9 és a Mosonmagyaróvárról induló M86 biztosíthatná Győr-Moson-Sopron megye északdéli kapcsolatát Béccsel, illetve Szlovákiával és Csehországgal. Ugyanakkor az M15 - M86 - M9 gyorsforgalmi útvonal-együttes része a TEN-T hálózatba tartozó közép-európai közlekedési folyosónak (CETC-ROUTE65), mely Svédországtól Horvátországig biztosítja az észak déli nemzetközi kereskedelmi kapcsolatot. Nagyon fontos lenne a kelet-nyugati M85-ös autópálya mielőbbi megvalósítása, mely Győr Csorna Kapuvár Sopron térsége irányába biztosítana összeköttetést. Vasúti közlekedés A GYSEV Zrt ben újabb 214 km vasúti pályaszakasz üzemeltetésére kapott megbízást a magyar államtól. A vonalak közül a Rajka- Hegyeshalom-Csorna-Répcelak-Porpác vasútvonal kétharmad része található a megyében. A GYSEV számára azonban kiemelten fontos ennek a szakasznak a felújítása, mely egyben a Svédországban kezdődő és Horvátországig tartó észak-déli közép-európai közlekedési folyosó (CETC-ROUTE65) jelentős szakasza hazánkban. A Porpác-Csorna-Mosonszolnok 87 km, valamint a Szombathely-Zalaszentiván 50 km hosszú szakaszának rehabilitációját július 13-án jelentette be a GYSEV. A felújítás során 2015-ig mindkét szakaszt villamosítják, átalakítják a villamosításhoz szükséges biztosítóberendezéseket és megerősítik a vasúti pálya felépítményét is. A Győr-Sopron szakasz elérte forgalmi kapacitásának a határát, melyen hosszá távon csak a kétvágányúsítás segíthet. A GYSEV már elkezdte ennek a projektnek az előkészítését, és várhatóan 2018-ig be is fejezi a megvalósítását. A felújítás célja egy kétvágányú, villamosított, 160 km/h sebességű pálya létrehozása. A pályakorszerűsítés során olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, melyek lehetővé teszik nagy sebességű euro city vonatok közlekedését is. Az európai vasúti hálózat fejlesztése és térségünk logisztikai szerepkörének bővítése céljából indokolt a déli irányú vasúti összeköttetést szintén két sínpárra bővíteni. Ezzel egy fontos vasúti folyosó létesülhet Nyugat- és Észak-Európa, Bécs irányából térségünkön keresztül az Adriai-tenger felé. A megye közösségi közlekedésében továbbra sem jött létre közlekedési szövetség, mely a megye centrope régión belüli tagságában komoly hátrányt jelenthet a jövőben. A GYSEV Zrt. ugyanis, köszönhetően a határon átnyúló érdekeltségének 1994 óta tagja a Kelet Régió Közlekedési Szövetségnek (VOR), és kiszolgálja a burgenlandi lakosok ingázó forgalmát. Az ebből adódó előnyöket pedig egyedül az ott élők élvezhetik. A GYSEV ezért aktív kezdeményezője egy Nyugat-magyarországi Regionális (Nyugat-Pannon) Közlekedési Szövetség létrehozásának.

11 Bısárkány településfejlesztési koncepció 11 A fenti ábrán a települések népességszám közötti változása látható. A megye valamennyi kistérségében negatív a természetes szaporodás. Alapvetően három csoport különböztethető meg: 1. Azon települések, amelyeknél olyan mértékű a bevándorlási pozitívum, hogy növekszik a népesség: Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár város környékében találhatók. 2. Tét és Pannonhalma térségének települései esetében nem éri el a bevándorlási nyereség a természetes fogyást, ezért csökken a népesség. 3. A legrosszabb helyzetben a Rábaköz térségének települési vannak, ahol a természetes fogyás vándorlási veszteséggel párosul. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a Répce-mente, a Tóköz és a dél-keleti megyehatárnál található településeken. Bősárkány sajnos a 3. csoportba tartozik (világoskék -10% - -4%). A megye természeti, épített környezeti és kulturális öröksége A természeti örökség védelmét két-két nemzeti park és natúrpark teljesíti a megyében: Fertő Hanság Nemzeti Park; Balaton-felvidéki Nemzeti Park (fenyőfői ősfenyves); Sopronihegység Natúrpark és Pannontáj-Sokoró Natúrpark. A természeti turizmus kiemelkedő helyszínei: Szigetköz, Lővérek, Fertőrákosi kőfejtő, Rába és Mosoni-Duna (vízitúra útvonal), Magas-Bakony és Sokorói-dombság, Rábaköz és Tóköz (kisforgalmú útjai a kerékpárosokat, csendes falvai a nyugalmat kedvelő turistákat várják), termál- és gyógyfürdők (Balf, Győr, Mosonmagyaróvár, Lipót, Hegykő). Jövőkép A megye belső tereinek, a vidéki térségeknek a teljesebb integrálása a 2030-ig tartó időszak meghatározó feladata. A Rábaköz, a Répce mente, a Tóköz, a Sokoró-alja, a Bakony-alja térsége értékes természeti és környezeti, de egyben mezőgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a megyei fejlesztéspolitika kiemelt célkitűzése. A kisvárosok határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak megerősítése, a vidékükkel való jobb kapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszerűsítése, a meglévő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása

12 Bısárkány településfejlesztési koncepció 12 az országos és országhatáron túli hálózatokba, segítheti a megye vidéki térségeinek felzárkózását A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Bősárkány fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Bősárkány szomszédos települései: Jánossomorja, Rábcakapi, Markotabödöge, Maglóca, Csorna, Acsalag Mindegyik település külterülettel kapcsolódik Bősárkányhoz, a települések belterületeinek esetleges összenövésétől nem kell tartani. Jánossomorja Hanságliget városrészében található egy állattartó telep, melynek védőtávolsága átnyúlik Bősárkányra, ugyanakkor a telepnek a távolság miatt a település belterületére nincs számottevő hatása A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Bősárkány első rendezési terve az 1990-es évek elején készített Általános Rendezési Terven alapult ben új településfejlesztési koncepció készült, amelyre alapozva megtörtént a rendezési terv felülvizsgálata ben hagyták jóvá a rendezési terv módosítását, amelynek során kialakult a Szávíz 2 terület, illetve bővült a gazdasági terület ben újabb módosítást hagyott jóvá a Képviselő-testület. A 2001-es évek előtt a lakóterületek kialakítása kapcsán kisebb módosításokra is sor került. A településszerkezeti terv ezekből kiindulva, a megváltozott gazdasági feltételek és eszközrendszer figyelembevételével végezte el a korábbi ÖRT felülvizsgálatát. A tervezés során Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Stratégiája V. kötet, Koncepció május, illetve Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója november vizsgálatait, javaslatait figyelembe vettük. A 2001-es településszerkezeti terv első fázisaként 15 éves időtávra szóló településfejlesztési koncepció kidolgozására került sor, a koncepciót az önkormányzat december 17-én kelt /1999 sz. határozatában, észrevételekkel elfogadta ben a terv elkészítésének aktualitását több szempont együttesen alkotta: a. törvényi kötelezettség a terv meghatározott idő távlaton belüli megvalósítására b. Mélyvölgy területrész lakóterületi bővítés sport-szabadidő célú különleges területként, valamint üdülőterületként való szabályozása c. Pusztakertek területrész lakóterületi bővítés szükségessége (jelen munkarész esetében tekintettel arra, hogy a területet az érvényben lévő ÖRT is lakóterületbe sorolta- a szabályozási terv készítése és jóváhagyása felgyorsítva különvált, így lehetőség nyílt a területen jelentkező lakótelek igények rugalmasabb kielégítésére) d. A meglévő iskola és környékének településközponti vegyes terület -be történő átminősítése

13 Bısárkány településfejlesztési koncepció 13 Az akkor érvényben lévő ÖRT elhatározásaitól az igények részben eltértnek, vagy azt módosították, részletes szabályozási tervek csak a Településszerkezeti terv, (előzetesen az azt megalapozó településfejlesztési koncepció) elkészítésével párhuzamosan történhettek. Akkor az önkormányzattal közösen, számos előzetes egyeztetés eredményének összegzését követően olyan jövőkép felvázolását tűztük ki célul, amely a település szerves fejlődését kívánja biztosítani a következő másfél évtizedben. A településszerkezeti terv fő feladata az, hogy a megfelelő jogi-, területi-, szabályozási feltételeket biztosítsa a tervezett fejlődés számára. A koncepció megküldésre került valamennyi az eljárásba kötelezően bevonandóállamigazgatási szerv részére (I. egyeztetési kör február 3.). Az eljárásban továbbiakban is részt venni kívánó szervezetek nyilatkoztak a további részvételi szándékról, illetve a koncepció alapján számos előzetes szakvélemény keletkezett, amely a tervek további feldolgozását segítette. A terv készítése során lakossági fórum megtartására december 17-én került sor, majd tervtanács elé a munkaközi tervek március 22. kerültek, amely a terveket továbbdolgozásra alkalmasnak találta. A tervtanács észrevételeinek mérlegelése és önkormányzati újraegyeztetéseit követően történt a tervek további feldolgozása. A tervek véleményezési eljárására október-november hónapban került sor. Az érdekeltek szakvéleményeit a továbbtervezés során figyelembe vettük, eltérő vélemény tisztázására szolgáló egyeztetésre december 6-án került sor. Végül a terveket a 43/2001. (III.26.) Kt. sz. határozattal és a 3/2001. (III.29.) Kt. rendelettel a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről a Képviselő-testület jóváhagyta A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Népesség összetétele, alakulása A település demográfiailag kedvezőtlen helyzetű. A népességszám folyamatosan csökken. A halálozás nagyobb mértékű a születésnél, például 2009-ben háromszor annyian haltak meg, mint születtek, ezek az adatok elöregedő társadalomra utalnak népességszám születés n.a. halálozás n.a. lakásszám

14 Bısárkány településfejlesztési koncepció 14 Népsűrűség Az 598,8 km2-t kitevő Csorna kistérség 34 településének összlakossága meghaladja a harmincezer főt ( fő), átlagos népsűrűsége pedig 60,58 fő/km2. Bősárkány nagyközség népsűrűsége 1534 fő/km2. A kistérség lakosainak száma kismértékű csökkenést mutat 2000 és 2002 viszonylatában ben fő, 2001-ben fő, 2002-ben pedig fő állandó lakosa volt a kistérségnek. Bősárkány település belterületi népsűrűsége 2007-ben 1534 fő/km2. Népsűrűségi mutató alapján a kistérség négyzetkilométerre jutó lakottsága majdnem fele az országos és megyei átlagnak. Országosan 109,5 fő/km2, Győr-Moson-Sopron megyében 102 fő/km2, a csornai térségben 60,58 fő/km2 a lakosok száma. Mindez jól mutatja a térség rurális, aprófalvas jellegét. A kistérség településeinek átlagos lakos száma 1066 fő, mely azonban nagymértékű szóródást mutat. A lakosság 30 %-a ( fő) él a kistérség székhelyén, Csornán. Bősárkány lakosainak száma kismértékű csökkenést mutat 2005 és 2007 viszonylatában ben 2202 fő, 2005-ben 2169, 2006-ban pedig 2163 fő állandó lakosa volt a településnek. Az adatokból világosan kiolvasható a település népességének- több okra is visszavezethetőcsökkenő tendenciája. A településcsoportra az utóbbi évtizedekben jelentős népességmozgási tendencia volt jellemző. A kezdeti növekedést az ötvenes évek elejéig stagnálás, majd népességcsökkenés követte- ez a tendencia a régió településeinek egészére ma is jellemző. A térség természetes szaporodási mutatója negatív. A 90-es években Bősárkány település népessége növekedett, majd a természetes szaporodás természetes fogyásba csapott át, ily módon az utóbbi évtizedben település és a környező községek népességszáma is csökkenő tendenciát mutat. Korösszetétel Bősárkány településen az idős korúak (60 és felett) száma 2002-ben 481 fő, a megyében 198 fő, országosan pedig 204 fő. Az időskorúak otthonaiban gondozottak száma 1000 lakosra 3,9 fő. Ez a szám Győr-Moson-Sopron megyében 3,8 fő, az országban 4,1 fő. A kistérségben

15 Bısárkány településfejlesztési koncepció lakosra 90 általános iskolai tanuló jutott, amely szám alig tér el a megyei 87, illetve az országos 91-től. A táblázat adataiból kiderül, hogy Bősárkány településen a 0-5 éves korosztály, illetve a 80 év felettiek száma a legkevesebb. Vallási, nemzetiségi hovatartozás A kérdőíves megkérdezésünk szerint a település 92 %-ban római katolikus 4 % evangélikus felekezeti hovatartozás szempontjából. Foglalkoztatottság A lakosság 48 %-a aktív dolgozó. Nagy részük Győrben és a csornai, jánossomorjai ipari üzemekben dolgozik Sokan vállalkoznak, illetve a mezőgazdaságban szövetkezeti tagként, kistermelőként dolgoznak. A Nyugat-dunántúli régióban az utóbbi évek negatív folyamatai ellenére is jóval kedvezőbb a foglalkoztatási helyzet, mint az ország legtöbb régiójában, csak Budapesten jobb még a helyzet valamivel. A foglalkoztatottak száma a 90-es évek közepétől folyamatosan csökken, bár a csökkenés mértéke elenyésző, másfél százalékos, az akkori 431 ezer főről 2000-re, 427 ezerre, 2004-re pedig 424,6 ezer főre apadt. Jóval nagyobb ugyanakkor az aktív munkaerő számának csökkenése, amely elérte a 3,5%-ot. A munkanélküliek száma ezzel szemben egészen 2002-ig dinamikusan csökkent.

16 Bısárkány településfejlesztési koncepció 16 A Tóközi településcsoport népességének egy része- településenként változó aránybanhelyben, vagy a szomszédos településeken dolgozik. A helyi rossz munkavállalási lehetőségek miatt számottevő az ingázás. A térség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva látható, hogy mind a kistérségen belülre, mind annak határain kívülre jelentős az ingázás. Csorna mellett Szany is fogad ingázókat a környező településekről, ám jelentősebb a munkaerő áramlása a térségen kívüli nagyobb ipari körzetekbe. A kistérségtől délre Beled, Kapuvár, Pápa, északra Jánossomorja, keletre Győr, Enese, Pér fogadja a munkavállalókat. A nyugatabbra fekvő kistérségekkel szemben az Ausztriába irányuló ingázás itt már nem jelentős. Burgenlandban inkább csak mezőgazdasági (mindenekelőtt szőlészeti) szezonmunkák idején vállalnak munkát a kistérség polgárai. Mára Jánossomorja vált jelentős ingázási centrumná, hiszen csak a bősárkányi munkavállalók közel 60%-a jár el Jánossomorja üzemeibe dolgozni. Az ingázás mértéke jelentős- 50 % körüli, vagy azt meghaladó-, a helyi munkalehetőségektől jelentősen függ. A relatíve legelőnyösebb helyzetben Bősárkány van, amely viszonylag jó helyi munkalehetőségekkel bír. A munkanélküliek aránya az átlagnál alacsonyabb, mindössze 2,7% körüli, míg a képzettség magasabb. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak esetében nagy különbség mutatkozik, amely elsősorban a kistérségben élők átlagnál magasabb képzettségi szintjének tudható be Települési identitást erősítő tényezők Történelmi áttekintés Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben villa Sarkan alakban. Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- előtag. A falu neve a sárkány köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet. Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. Sárkány-dombon megtelepedő halászok adták nevét.

17 Bısárkány településfejlesztési koncepció 17 A szegény halásznépesség földműveléssel nem is foglalkozhatott, ezért királyainak nem is tudták eladományozni Bősárkányt hosszú ideig. Első adományozására ugyanis csak I. Lajos által került sor, 1378-ban. Ő a somogyi karthauzi szerzeteseknek adta, de azok 1390-ben egyéb somogyi birtokra cserélték a távoli Sárkányt és más, Sopron megyei birtokaikat. Zsigmond király pedig azonnal a Kanizsay család tagjainak adományozta. A főúri családok egymás közti viszályaiból jobbágyfalvaik is kivették részüket. A bazini grófok és népeik 1460 körül Bősárkányban hatalmaskodtak. Mátyás halála után viszont a Kanizsai rokonság Bősárkányi és barbacsi jobbágyaik élén a kis premontrei birtokot, Maglócát égetik fel. A belső viszálykodások után megjelenik környékünkön is az új külső ellenség, a török ben a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlja a Rábaköz falvait is. A Hanság menti falvak népe a mocsárvilág szigeteire menekülhetett előlük ben az utolsó Kanizsayt, Orsolyát feleségül vette Nádasdy Tamás. Ezzel a hatalmas Kanizsay-birtokok - köztük Bősárkány is - a Nádasdyakra szálltak. A falu csak lassan tért magához a török pusztításból. Az 1584-es összeírás szerint csak 5 család élt a faluban. Elsősorban halászatból éltek, de már 8 hektár szántó is jutott nekik a gazdátlan telkek felosztásával ban, majd 1594-ben, amikor a török elfoglalja Győrt, ismét felprédálja a Rábaközt. A pusztulást mutatja az, hogy 1597-ben Nádasdy kapuvári uralmának falvai közül csak kilenccel tudott úrbéri szerződést kötni. A többiben akkora volt a pusztítás - így Bősárkányban is -, hogy semmiféle úrbéri terhet nem tudtak teljesíteni. A lakosság sem növekedett, hiszen az 1608-as összeírás még mindig 5 családot regisztrált. Olyan tartós nyomorúság szakadt a vidékre, hogy uruk csak 1660 és 1680 között köthetett velük új szerződést. A reformáció Bősárkányt is elérte. A Nádasdy család ugyanis 1550 körül áttért a lutheránus vallásra jobbágyaival együtt ben viszont Nádasdy Ferenc, apósa, Esterházy Miklós hatására rekatolizál és széles körű térítésbe kezd. A cuius regio eius religio elve alapján jobbágyainak is követniük kellett. Azt, hogy földesuruk az ország egyre hatalmasabb főura, a Bősárkányiak ki is használták a szomszéd falvakkal való viszálykodás során körül Maglócáról átszöktetnek egy jobbágyot, földjeit pedig Bősárkányhoz csatolták ben pedig a kapiakkal különböztek össze egy rét birtokjogán. Mindkét esetben a földterületek megszerzése volt a cél. Földesuruk pedig támogatta őket ebben. Ezek az események azt mutatják, hogy a falunak nagyobb termőterületekre lett volna már szüksége. Erőszakos földszerzésekről ezután már nem tudunk, így maradt a másik módszer: a mocsaras területekből nehéz munkával kellett új földdarabokat termővé tenni. Mindezek az események arra utalnak, hogy a falu népessége növekedésnek indult. Az 1660-as összeírás bizonyítja is ezt: már 19 családot jegyeztek fel, akik még mindig elsősorban halászattal foglalkoztak ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való rész-vételért kivégezték, összes birtokát elkobozták. Így került Bősárkány 10 évre a kincstár kezelésébe ben a császárhű Esterházy Pál nádor vásárolja meg többek között a kapuvári uradalmat, ezen belül Bősárkányt is.

18 Bısárkány településfejlesztési koncepció 18 A XVII. században a népesség már 202 fő, de templom még nincs a faluban, hanem a pap, aki Barbacsról jön, egy jobbágyházban mondja a misét. Bősárkány ugyanis ekkor még Barbacs filiája. A Rákóczi-szabadságharc során, 1704-ben ismét elpusztult a falu: a Rába-közben garázdálkodó labanc rácok felégetik más településekkel együtt. Ennek ellenére 1714-ben arról értesülünk, hogy újnak mondott iskola áll Bősárkányban, templom viszont még mindig nincs ban aztán már áll egy kis vályogtemplom a földesúr és a hívek adományaiból. A lakosság tovább növekedett, de már gazdaságilag differenciálódott: 1728-ban az 55 családból már 34 zsellérsorban él. 50 év múlva még rosszabb lett az arány: 117 családból 89 zsellér. A XVIII. században már elkezdődött a hanyi láp-szigetek művelésbe vonása: irtásföldekkel igyekeztek a jobbágyok szántóikat növelni. Az úrbéri terheket az 1768-ban megkötött urbárium szabályozta. Eszerint az ajándékokat pénzzel váltják meg, a földbér és kilenced marad. A robotot a rábapordányi majorságban kell ledolgozniuk. Dézsmát fizetnek, irtásföldjeik után pedig irtáspénzt. Az irtáseredetű bérföldek területe a múlt század közepén már meghaladta az 1000 holdat. Így a folyamatosan gyarapodó lakosságnak, még a zselléreknek is jutott elegendő föld a minimális szükségleteik biztosítására. Újabb fordulópontot az 1848/49-es szabadságharc hozott Bősárkány életébe. A falu amellett, hogy 7 honvédet is adott a magyar seregbe, a bosszúálló osztrákok dühét is elszenvedte. A csornai csatából menekülő osztrákok itt vonultak keresztül az északabbra fekvő Szentpéterig. Előlük persze a lakosság ismét a Hany szigeteire menekült, de néhány, környéken bujkáló helybelit az ellenség elfogott és magával vitt. A Hanság-csatornán felüli táborhelyükön pedig minden kérdés és ítélet nélkül kivégeztek közülük hármat. A lakosság és a szabadcsapatok további ellenséges magatartásán feldühödött Schlick tábornok bosszúból felgyújtatta a falut. Ez a pusztítás ismét több évtizedre visszavetette a település fejlődését. Az irtás- és bérföldek helyzetét az évi birtokrendezési egyezség szabályozta. Az uraság az 1043 hold bérföldből 1005 holdat visszatartott magának, 38 holdat (telkenként 2 holdat) pedig átengedett volt jobbágyainak. A közös legelőből viszont 675 holdat kapott a falu. Ezt követően megindult a majorgazdálkodás Bősárkány határában is: létrejött a Csép-major és a Nyirkai-major. A századfordulón végre pozitív fordulat következett. A szegedi kiállításon járt Perepatits Ferenc kántortanító, és onnan tápéi szatyrokat hozott mintának a bősárkányi gyékényszövőknek. Sikerült is elterjesztenie az új formákat, és ezzel megújítania a Bősárkányi gyékényező háziipart. Ez a tevékenység már évszázadok óta kiegészítő tevékenysége volt több, Hanság menti falu lakóinak, de ez a megújulás Bősárkányt híressé tette. Az I.világháború frontjai 72 áldozatot követeltek Bősárkány fiai közül. Az 1919-es Tanácsköztársaság politikailag is megosztotta a falut. A zsellérek közül többen szimpatizáltak az új eszmékkel, saját felemelkedésüket remélve tőlük. A két világháborút, a gyarapodó lakosságot már nem tudta ellátni a falu határa. A szegény családok férfitagjai és a nélkülözhető nők messzi majorságba mentek minden nyáron és ősszel dolgozni. Otthon a gyékényes háziiparban már a 6-8 éves gyerekek részt tudtak venni ben aztán megalakul a Háziipari Szövetkezet a falubeli értelmiségiek kezdeményezésére, hogy segítsék a szatyorkészítők termékeinek jobb áron való el-adását.

19 Bısárkány településfejlesztési koncepció 19 Addig ugyanis a falu zsidó kereskedői vásárolták fel azokat, de csak ún. jancsibankóval fizettek, amit a saját boltjukban vásároltattak le. A község 1940-ben éri el első lakosságcsúcsát: 2400 lélek lakik a faluban. Az egyházközség el is határozza a következő évben a templom bővítését, amelyhez még az egykori kegyúr, hg. Esterházy Pál is hozzájárult. Egy kereszthajót és új szentélyt építettek hozzá a régi barokk templomhoz. Az építkezéssel 1944-ben végeztek. Addigra már a dúló II. világháborúban Bősárkány lakosai közül is sokan vesztették életüket a keleti fronton, illetve hadifogolytáborokban március 28-án bevonultak az első orosz egységek a faluba. Még ez évben megtörtént a földkiosztás, melynek során kb. 300 földigénylő közt 799 kat. holdat osztottak ki ben már meg is alakítják szegényparaszttal az első termelőszövetkezetet, de a létszám egyre fogyott, majd 1956-ban a forradalmi események hatására fel is oszlott ben megpróbáltak újra létrehozni termelőszövetkezetet, de csak 10 fővel sikerült. A létszám csak lassan növekedett és 1959-re ért oda, hogy az egész falu a szövetkezetben gazdálkodott. Az 1960-as években fejlődésnek indult a falu. Külsőleg is megváltozik a képe. Új házak épülnek, a falu belterülete is tovább növekszik. Megszaporodik a továbbtanuló gyerekek száma, akik szakmát tanulva már nem a mezőgazdaságban akartak dolgozni, hanem bejártak a győri gyárakba a jobb kereset reményében. Sokan el is költöztek a városokba. Az 1970-es körzetesítési politika következtében a környező falvak központja lett közigazgatásilag is, így dinamikusabban fejlődött tovább. A termelőszövetkezeteket is Bősárkány központtal egyesítik Hanságmenti MGTSZ néven. A környező kisiskolákat is a Bősárkányi általános iskolába integrálják ben a Háziipari Szövetkezeten belül létrehozzák a varrodát is, amely újabb munkahelyeket teremtett. A rendszerváltás után, 1990-ben megalakul az új önkormányzat. A nehéz helyzet ellenére eddig még sikerült jó gazdálkodással eredményesen működtetni az önkormányzatot ben megszűnik a közös Tsz, és sokan kilépnek a helyiből is, hogy megpróbálják az önálló gazdálkodást e furcsa, sokszor igazságtalan kárpótlás során visszaszerzett földeken. A község címere Kék mezőben, Andráskereszt formában egymásra helyezett két természetes ábrázolású hal. Alul és felül egy-egy hatágú ezüst csillag. Jobbról és balról a halak mögött egy-egy gyékény természetes ábrája látható. Az ovális címerpajzsot arany színű barokk keret szegélyezi. A kék mező a falut egykor körülölelő, vízzel borított Hanságra utal, amely sajátos megélhetési forrásokat biztosított az elmúlt századokban is itt élt ember számára. Ezeket a címer többi eleme jelképezi: a halak és a gyékény. Bősárkánynak 1780-tól 1867-ig használatos régi pecsétjén a következő címer szerepelt: két stilizált hal Andráskereszt formában elhelyezve, alattuk és fölöttük egy-egy hatágú csillag. A címerpajzs felső részében B S monogram látható, amely Beő Sárkány elnevezés kezdőbetűit jelenti. Az új címer erre a régi pecsétcímerre alapul, tiszteletben tartva ezáltal a régi hagyományokat és elődeink akaratát. Így a történelmi folytonosságot is kifejezzük falunk múltja és jelene

20 Bısárkány településfejlesztési koncepció 20 között, mert rendkívül fontosnak érezzük a történelmi jelképekben rejlő összetartó erőt, történelmi tudatot. A címerben a két stilizált hal helyett a Hanság vizeire egykor jellemző egyik mocsári halfaj, a lápi póc szerepel természetes módon ábrázolva. A hanyi halak falunk lakóinak egykori legfontosabb megélhetési forrását, a halászatot jelképezik. A csillagok a címertanban gyakran előforduló címeralakok, amelyek mítikus hagyományokra mennek vissza. Községcímerünkben való szerepeltetésükkel a hagyományokon túl ki akarjuk fejezni az e tájon élő ember reményeit, hitét a jövőben. Hiszen a csillagokat az ember évezredek óta útmutatójának, vezérlő jelének tekintette; így volt ez az ősi magyar néphagyományban is. A gyékény ábrája címerünk új eleme, kifejezve a több évszázados gyékényező házi-ipart Bősárkányban. A címerben a gyékény, mint növény jelenik meg, lényegi vonásainak ábrázolásával és nem, mint a gyékényszövés learatott nyersanyaga. Tehát a buzogányos gyékény azt is hivatva van kifejezni, hogy így adta tovább e növény az életet a Hanság mocsárvilágában, ezáltal nyersanyagot biztosítva az itt élő emberek egyik megélhetési forrásához. Ezenfelül esztétikailag is indokoltabb e változat szerepeltetése. A címerpajzsot egy arany színű barokk keret fogja egységbe, amelyet utolsó főúri birtokosaink, az Esterházyak címeréből kölcsönöztünk. Zászló Fehér zászlólapon, a középtengelyen elhelyezett községi címer látható. A címer fölött gótizáló betűkkel BŐSÁRKÁNY felirat, alatta pedig az 1222-es évszám. A zászló középtengelyén hullámos világoskék sáv húzódik végig. A zászlólapot két oldalról piros-zöld farkasfogazás szegélyezi, a vége pedig nemzeti színű rojtozással, illetve sarkain egy-egy nemzeti színű bojttal díszített. A felvonható lobogó a keresztrúd alatt is rojtozott. A zászló jelképek leírása: A gótizáló felirat és az évszám falunk történelmére való utalás. Ugyanis Bősárkányt írásban először 1222-ben említették egy II. András által kiadott oklevélben. A halványkék hullámos vonal a falunk határát átszelő Rábca folyót jelképezi. A piros-zöld farkasfogakkal díszített fehér zászlólap pedig az es szabadságharc lobogóit felidézve Bősárkány szabadságharcos áldozatvállalására emlékeztet, melynek során a falu lakói tevékenyen kivették részüket az osztrák császári csapatok elleni küzdelemből, és ezért 5 helybeli az életével fizetett, a falut pedig felgyújtotta az ellenség.

21 Bısárkány településfejlesztési koncepció 21 Pecsét Bősárkány első fennmaradt pecsétlenyomata 1779-ből való. A kör alakú pecsétmező alsó részében pálmalevelek között jobbra vágtató bika látható, felette pedig húsvéti bárány zászlóval (Isten báránya). Tőle jobbra az M P monogram. Mérete: 18 mm átmérőjű. Az M P monogram és az, hogy egy évvel későbbről olyan pecsétábra maradt ránk, amely Bősárkány későbbi állandósult halas pecsétjét ábrázolja arra utal, hogy a bikásbárányos pecsét nem a községé volt, hanem egy korábbi bíróé. Ez aztán községi pecsét hiányában az elöljáróságra szállt valamilyen módon. Bizonyára évekig esetleg évtizedekig ezt használták, amíg 1780-ban újat nem készítettek. A hosszabb használatra utal az, hogy egy ügyirat záradékában olvasható egy szokásos formula: helységünk szokott pöcséttyével erősítik meg az írást. Tehát nem kölcsönvett vagy kéznél lévő magánpecsétről van ekkor már szó ban Bősárkánynak új pecsétje jelenik meg az iratokon, amelyet fő motívumával, a halakkal, a 20. század elejéig használták. Ennek leírása a következő: a 19 mm átmérojű címerpajzs felirat nélküli. Középen András-kereszt formában egymásra fektetett két halat látunk. Alattuk és jobbról-balról egy-egy hatágú csillag, felettük B S monogram. A betűk jelentése Bő Sárkány rövidítése. A két hal az ősi halászatra utal, hiszen évszázadok óta ez volt a fő foglalkozása a falu lakóinak. A csillagoknak mindig valamilyen misztikus, reményt adó jelentést tulajdonít az ember, ezért volt kedvelt elem minden típusú címerben. A későbbiekben ezeknek az elemeknek az elrendezése, módosult, ahogy egy 1833-ból származó irat pecsétlenyomata bizonyítja: a halak fölé és alá kerül egy-egy hatágú csillag, a monogram pedig eltűnik, ahogy ezek a következő ábrán is látszanak.

22 Bısárkány településfejlesztési koncepció 22 Gyékényezés A hagyományok azok az alkalmak, visszatérő események, szokások, amelyek segítségével nemzedékről nemzedékre megőrizhetjük tudásunkat, tapasztalatainkat. A hagyományokba beleszületünk, szabályozzák életünket. Az elmúlt évtizedek nem kedveztek a néphagyomány ápolásának, továbbélésének. Ezt a nagyon régi és szép mesterséget, amely valamikor nagyon sok ember megélhetését jelentette, ma már nagyon kevesen ismerik, és művelik. A kosárfonás kezdetei tulajdonképpen a 17. századra nyúlnak vissza. Bősárkány szegény község volt, határának nagy részét víz borította. Olcsó volt a munkaerő, a község lakosságának jó része uradalmi birtokon dolgozott, ahol a kenyérrevalót is alig kereste meg. Bősárkányt azonban körülvette a süppedős, vizenyős talaj, a nádas, a gyékényes és a rét, így arra kényszerítette az itt letelepült embereket, hogy azzal foglalkozzanak, amihez könnyen hozzáférnek. A Hany nem csak a halaknak és a vízimadaraknak adott otthont, hanem bőven termelte a különféle vízinövényeket is. Ezek egyike volt a gyékény. Mivel ebből a növényből rengeteg termett errefelé, így lett a gyékényfonás a bősárkányi népek kenyere. A háziipar keletkezéséről pontos adatok nem állnak a rendelkezésünkre, de a tény, hogy az 1800-as évek elején már készítettek szatyrokat. A háziipar tehát több száz éves múltra tekint vissza, és nem idegenektől tanulták, hanem a földrajzi adottságok termelték ki. A község életében döntő fordulatot jelentett a szegedi árvíz után az ott megrendezett országos kiállítás. Ennek megtekintésére érkezett Szegedre a község iskolamestere, akinek megtetszett a Tápén készült gyékényáru. Arra gondolt, hogy Bősárkányban is van megfelelő nyersanyag, ezért néhány terméket magával hozott a településre. Itt az iskola nagyobb diákjait jutalom ellenében szatyrok készítésére ösztönözte. A kísérlet sikerrel járt. A fonást hatodikos diákok tanulták meg először. Kezdetben 162 fiú és lány sajátította el a tanfolyamon a kosárkészítést. Később, mint a futótűz terjedt el a tevékenység. Mivel a falu lakói elképzelhetetlen szegénységben éltek, minden alkalmat megragadtak kilátástalan helyzetük javítására. Minden házban fontak a faluban. A bősárkányiaknak tetszett az ipar, jó kereseti lehetőséget láttak benne. Ugyan a kenyéradó gabonát elvitte az árvíz, de a Hanság vizenyős helyein ringott önmagát kínálva a sok gyékény és nád. A learatott nádat fűtésre és háztető készítésére használták, a gyékényből, pedig padló- vagy falvédőt, bútorcsomagolót, kosarakat készítettek ban a Millenneumi Országos Kiállításon elnyerték az első helyezést kosaraikkal. Az elkészített termékek értékesítéséről azonban mindenkinek magának kellett gondoskodnia. Gyalogszerrel vagy kerékpárral -már akinek volt- házaltak a férfiak, nem ritkán km-t megtéve a család megélhetéséért. Az első világháború idején fellendült a szatyorkészítés. Lisztért, lekvárért, borért cseréltek kosarat. A pénznek nem volt értéke. Az 1930-as években annyira leszorították a termelési értéket (egy kosár ára negyven fillér volt), hogy csak egy kis papírdarabot adtak a boltban a termékért cserébe, amit a falu Jancsi-bankónak nevezett. A Jancsi-bankót a boltban vásárolhatták le a készítők. Természetesen ezek a cédulák 10 %-kal kevesebbet értek, mint amekkora érték szerepelt rajtuk, hiszen a boltos is levette róla a maga hasznát.

23 Bısárkány településfejlesztési koncepció 23 Tóth Pál néhány társával 1932-ben azon kísérletezett, hogy valamiképpen megszervezze a háziipari szövetkezetet, ugyanis ez az értékesítési forma küzdelmes és nehézségekkel teli volt ben a községi tanító, a jegyző, a patikus és még néhányan összedugták a fejüket, hogy mit kellene tenni. Valakinek az az ötlete támadt, hogy csikókat kellene venni. Az állatokra még valahogyan összeadták volna a pénzt, de ezeknek a jószágoknak élelemre is szüksége van. Legelője pedig csak az uradalomnak volt. Deputációt küldtek tehát az Esterházyuradalomba. A kastélyból Pestre irányították őket, ahol nagy huzavona után előkerült a főherceg saját kezű írása, melyben megtiltotta a 200 hold legelő használatát. Mindezek következtében újra tanácskozásba kezdek a bősárkányiak. Elhatározták, hogy háziipari szövetkezetet alapítanak, melynek legfontosabb funkciója a kosarak, szatyrok értékesítése lesz. Nagy nehézségek árán május 2-án 48 taggal megalakult a szövetkezet. Tájékozódtak, hogy milyen piacra tudnák vinni az árut. Egyik nap táviratot kaptak, hogy menjenek a budapesti Gellért Szállóba. Itt találkoztak egy német kereskedővel. Nemzetközi jelekkel megértették egymást. Megkapták a t. Nagy volt itthon az öröm, mindjárt felemelték a szatyrok árát 40 fillérről 80 fillérre. A szövetkezeti tagok létszáma szervezés nélkül is nőtt. A működés olyan sikeres volt, hogy székházat már 1940-ben telekkönyvezték Háziipari és Mezőgazdasági Szövetkezet néven. Az eredményes működés lehetővé tette, hogy több mezőgazdasági kisgépet vásároljanak abból a célból, hogy a tagok munkáját ezzel is segíteni tudják. Nem álltak meg azonban a háziipari szövetkezetnél, hitelszövetkezetet nyitottak. Mindezzel a törpegazdákat kívánták segíteni. Közbeszólt azonban a háború. A II. Világháború alatt is működött a szövetkezet, azonban nem volt hosszú életű, mert 1949-ben beolvasztották a földműves szövetkezetbe ben ismét önállóvá váltak. Nyolcvan taggal indultak, ám három hónap alatt majdnem kétszázra nőtt a taglétszám. Lényegében ettől az időponttól kezdődik a bősárkányi szatyrok, kosarak diadalútja. A szövetkezet a háború után is folytatta működését, és NSZK, francia, holland, svájci, görög, kanadai rendelésre is dolgoztak, de üzleti kapcsolatban álltak Olaszországgal, Angliával és az USA-val is. Tovább nőtt a taglétszám ban az intézmény már 350 taggal rendelkezett. A bősárkányi Háziipari Termelőszövetkezet 1963-ig négy ízben nyerte el a kiváló szövetkezet címet. Az értékesítés ellenben egyre nehezebb lett. A kínai termékek alacsony ára miatt kiszorultak a Bősárkányi szatyrok a nyugati piacról. Nem kellett a pakkos kosár, ezért különféle típusú gyékénytáskák kerültek bemintázásra. Ezek nevei: Csilla, Erzsike, Sanyi, Vödör, stb. Minderre azért volt szükség, mert gondoskodni kellett modernebb vonalú, szebb formájú készítményekről. A község ipari szövetkezete munkát adott, ipari, műszaki kultúrát teremtett, és nem utolsó sorban nemzeti értéket gyarapított. A szövetkezet az közötti tervidőszakban kis híján 300 millió forint értékű terméket állított elő. Jó üzlet volt tehát a lényegében népi hagyományokra, hazai alapanyagra épülő háziipari tevékenység.

24 Bısárkány településfejlesztési koncepció ban a csornai és a bősárkányi háziipari szövetkezet Kisalföldi Háziipari Szövetkezet néven egyesült től csökkent a termelés. Nem lehetett értékesíteni a szatyrokat és korábban nagyon kelendő székülőlap rendelés mennyisége is jelentősen csökkent. Az 1990-es évektől a szatyortermelés teljesen megszűnt, csak minimális mennyiségű széket és szék-ülőlapot rendeltek. Napjainkban azonban szinte teljesen megszűnt a gyékényáru ilyen formájú értékesítése. Alapítványok: Bősárkány Nagyközség Iskolájáért Közalapítvány Kitűzött feladatok: A bősárkányi Eötvös József Önkormányzati Általános Iskola felszereltségének esztétikus küllemének javítása, színvonalas iskolai programok szervezésének anyagi támogatása, az iskola által a község lakossága javára végzett kulturális tevékenységek segítése. A község kulturális, népművészeti hagyományainak, múltjának iskola általi feltárásának, ápolásának, publikálásának támogatása. Az iskola azon tehetséges tanulóinak anyagi támogatása, akik kiemelkedő tanulmányi munkájukkal és példamutató magatartásukal az iskola és a község, a körzet községeinek hírnevét öregbítik. Székelyné Bencsik Rozália Kulturális Alapítvány Kitűzött feladat: A község kulturális tevékenységének támogatása Civil szervezet: Bősárkányi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Helyi tűzvédelmi feladatok Sportegyesületek: Bősárkányi Postagalamb Baráti Kör A Baráti Kör célja, hogy tagjainak ilyen irányú sport- és szabadidő eltöltési igényét kielégítse, tagjainak ilyen célú rendezvényeit szervezze, verseny - és sportreptetések szervezése. Rábca Önkormányzati Horgász Egyesület Sporttevékenység Községi Sportegyesület Bősárkány A területén élő lakosság testedzési, sportolási igényeinek kielégítése. Versenysport feltételeinek megteremtése, szervezése, irányítása. Szabadidősport, tömegsport szervezése. Az egyesület cél szerinti tevékenységeit tagjain kívül az illetékességén élő egész lakosság számára biztosítja. A Bősárkányi Községi Sportegyesület 1928-ban alakult, jelenleg egy labdarúgó, egy kézilabda és egy tekeszakosztállyal rendelkezik, így változatos sportolási lehetőséget biztosít a helyi fiatalok számára. Labdarúgócsapatuk a megyei II. osztály mosonmagyaróvári csoportjában szerepel, ahol felnőtt- és tartalékcsapatuk is rendre a mezőny első felében végez. A 2012/2013-as szezontól serdülőcsapatot is szeretnének indítani, ezzel is egy újabb lépcsőfokot építve az utánpótlásfejlesztés felé.

25 Bısárkány településfejlesztési koncepció 25 Jelenleg mintegy negyvenen futballoznak náluk, a következő szezontól ez a szám a serdülőcsapatnak köszönhetően hatvan fölé emelkedhet. Az egyesület egy 108x75m-es füves pályával, a játéktértől korláttal elválasztott, ülőhelyek nélküli nézőtérrel, valamint egy 24 m2- es hazai, egy 16 m2-es vendég- és egy 6 m2-es játékvezetői öltözővel rendelkezik. Bősárkányi Gyermekekért Sportegyesület Az egyesület célja a rendszeres sportolás, versenyzés, testnevelés, testedzés, sportkultúra közvetítése. Az egyesület célja, hogy Bősárkány község lakosságának sportolás iránti igényét felkeltse, az egyesület tagjainak nevelése, továbbá társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakozásának biztosítása, a sportos életmódra nevelés. Az egyesület célja ezen kívül a karate, mint önvédelmi sportág és más harcművészeti stílusok megismertetése, önfegyelem és csapatszellem kialakításának biztosítása A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások A településen bölcsőde nem működik, de már elkészültek a leendő családi napközi tervei, amely sokat segít ennek a hiánynak a pótlásában. Óvoda: Bősárkányban jelenleg 4 csoportos óvoda működik, 11 fő dolgozóval és 83 fő óvodással. A csoporttermek barátságosak és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő bútorzattal és játékokkal várják a gyermekeket. Az óvodához jól felszerelt ápolt udvar tartozik, korszerű mászókákkal, csúszdákkal. Saját konyhával is rendelkezik. Iskola: Az oktatásról a 18. századtól vannak információk a községben. A közoktatás még ebben a korban is természetesen az egyházak kezében volt. Ebből következően a falusi iskola igazgatása is a község szellemi-lelki vezetőjének, a plébánosnak a kezében összpontosult. Az egyházi fennhatóság meghatározta az oktatott tananyagot is: fő tantárgy a hittan volt. Képzett tanítók hiánya miatt sokszor írni, olvasni tudó vándorlegényeket fogadtak fel. Az 1714-es jegyzőkönyv tanúsága szerint Bősárkányban a tanítók oktatták az iskoláskorú gyermekeket. Ugyan ebben a forrásban újnak nevezik az iskola épületét. E kor iskolamesterei egyúttal kántorok, sőt igen gyakran jegyzők is egy személyben. A jegyzői állás azonban megnehezítette, sőt sokszor lehetetlenné is tette az eredményes tanítást. Az iskolaépületek általában nádfedeles tömésházak voltak, mint a többi jobbágyház. Egy tanterem, valamint a tanító helyiségei, egy szoba, egy konyha, egy kamra alkotta az iskola épületét. Gazdasági épületek már csak a módosabb falvakban épültek a tanítólakáshoz. A jelenlegi iskola épülete 1894-ben épült, de azóta több átalakításon is átesett.

26 Bısárkány településfejlesztési koncepció 26 Ezek közül is a legjelentősebb az 1990-ben átadott új épületszárny, mely a bővítés után alkalmas lett a megnövekedett diákszám befogadására. Az iskola 21 tanteremmel rendelkezik, amelyekben a szaktantárgyak (kémia, fizika, biológia, ének-zene, testnevelés, stb.) oktatásához szükséges speciális tanszerekkel felszerelt tantermek is megtalálhatók. Ezen túl helyet kapott még az iskola épületén belül a 3600 darabos kötettel rendelkező iskolai könyvtár, és egy étkező is. Az iskola mind a 8 évfolyamon párhuzamos osztályokkal működik. Jelenleg 197 tanulójuk van, és a nevelőtestület létszáma: 22 fő (16 nő és 6 férfi). A szakos ellátottságot több módon igyekszenek biztosítani: újabb szak megszerzésével, szakos óraadó tanárok alkalmazásával. Ügyviteli-technikai dolgozók létszáma: 4 nő (1 iskolatitkár, 3 takarító), de a karbantartási munkák elvégzésére alkalmanként igénybe veszik egy nyugdíjas szakember munkáját is. Az intézmény körzeti feladatokat is ellát. A környező 6 faluból is ide járnak iskolába busszal a gyermekek, mivel az iskola a környék egyetlen teljes alsó és felső tagozattal működő iskolája. A diákok közül most 58 a bejárók száma: Acsalagról, Földszigetről, Hanságligetről, Rábcakapiról, Tárnokrétiből és Cakóházáról járnak át gyermekek. Kedvezőek a buszos közlekedés feltételei is minden irányból. Mind az ide-, mind a hazautazás megoldható viszonylag rövid várakozási idővel. Rendőrség: Társulási formában működik a rendőrségi körzeti megbízott, melynek központja Bősárkányban található. A hatáskörébe tartozó feladatokat Acsalagon, Barbacson, Bősárkányban, Földszigeten, Hanságligeten, Maglócán, Győrsövényházán és Markotabödögén látja el. Bősárkányon találhatóak szálláshelyek, vendéglátóhelyek és takarékszövetkezet is. A községben működik Falu TV. Orvosi ellátás: Bősárkányon háziorvosi rendelés és gyógyszertár is működik helyben. Szintén működik gyermekjóléti és családsegítő szolgálat (Gyermekjóléti és Családsegítő Társulás Kóny) és házi segítségnyújtás a községben, amely 2 fő gondozónőt foglalkoztat, és 35 főt látnak el.

27 Bısárkány településfejlesztési koncepció A település gazdasága Bősárkányban a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tekintetében - kérdőívünkre válaszolva- megfelelőnek ítélték meg a helyben levő létesítményeket. Az alapfokú ellátás helyben történik. Kedvelt bevásárlóhelyként Csornát jelölték meg. Gazdasági tevékenységek A településen 2009-ban kiskereskedelmi üzletből 22 működött ebből 11 élelmiszer jellegű üzlet volt. A településen gyógyszertár működik. Vendéglátóipari helyből a településen összesen 9 működik. Bősárkányban összesen 274 bejegyzett vállalkozásról tudnak. Ebből korlátolt felelősségű társaság 21 betéti társaság 10, míg egyéni vállalkozás 238. A vállalkozások nagy része kereskedelmi tevékenységet folytat. Ipari tevékenységek Bősárkányban a Háziipari Szövetkezet (70 főt foglalkoztat), a Biotextima Kft. képviseli az ipari tevékenységet. Fekvéséből adódóan azonban kézenfekvő lenne ipari üzem telepítése, ehhez a működéshez a helyi munkaerőbázis biztosított lenne. Ehhez az első lépéseket a vasút mellett kialakított 40 hektáros ipari park formájában az önkormányzat meg is tette. Mezőgazdaság A település - fekvéséből adódóan - elsősorban mezőgazdasági jellegű. A helyben működő Hanságmenti Szövetkezet, Agro-Nexus Bt., valamint a Rábcamenti Szövetkezet közel 1000 ha földet művel és közel 800 db állatot tenyészt. A szövetkezetek erősnek mondhatók, kb. 70 főt foglalkoztatnak. A magángazdák száma is nőtt az utóbbi évekhez képest. Tevékenységükre a növénytermesztés és az állattenyésztés a legjellemzőbb. A település termőföldje bőven termi a gabonaféléket, a kukoricát, cukorrépát és a burgonyát. A zöldségtermesztésnek is nagy hagyománya van, málnát, uborkát exportra is nagy mennyiségben állítanak elő. Erdőgazdaság A település külterületén kiterjedt erdőségekkel nem találkozhatunk, bár az átlagosnál nagyobb erdőkkel borított területek aránya. Ezt jelzi a településen működő fafeldolgozó üzem. Halászat A településen halászati tevékenységet nem folytatnak. Idegenforgalom A településen számottevő idegenforgalomról nem beszélhetünk. Az utóbbi években azonban a Rábca mellett kialakított üdülőövezetnek és a megnyitott csárdának köszönhetően növekedés mutatható ki ebben az ágazatban. Út-, vasút- és víziút hálózat A település közutak csomópontjában alakult ki, keresztül halad rajta a 86-os (E65) számú főközlekedési út, melyen a településen élők Mosonmagyaróvárt, Jánossomorját és Csornát is könnyen megközelíthetik. Ide futnak be a közutak Acsalag, Rábcakapi és Barbacs felől is. A település belterületi útjai burkoltak jó minőségűek. A járdák 85 %-ban kiépítettek.

28 Bısárkány településfejlesztési koncepció 28 A település szélén halad el a Szombathely-Hegyeshalom vasútvonal, mely szintén segíti a településen élők közlekedési lehetőségét. A település víziút-hálózattal nem rendelkezik Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Önkormányzat vagyoni helyzete: Az önkormányzat vagyoni helyzetéről, a vagyon értékéről, összetételéről pontos információ áll rendelkezésre a vagyonkataszternek köszönhetően. Az önkormányzat vagyonrendelete szabályozza a vagyon hasznosításának módját, a döntések meghozatala ennek megfelelően történik. Az ingatlanvagyon tekintetében elmondható, hogy az alapfeladatok ellátását szolgáló ingatlanok közül az önkormányzat hivatalának, az iskolának, kultúrháznak, óvodának, orvosi rendelőnek az épülete felújításra szorul. Az épületek akadálymentesítése részben megoldott. Önkormányzat költségvetési pozíciói: Az önkormányzat évek óta folyamatosan romló költségvetési pozíciók mellett gazdálkodik. A költségvetésben egyre nagyobb szerepe van a saját bevételeknek (helyi adók) és a pályázati pénzeknek. Az állami támogatás egyre kevesebb. A folyószámlahitel rendelkezésre állása mellett szerencsére egyéb hitelfelvételre nincs szükség. A pályázati támogatások között a legnagyobb az évek óta folyamatosan elnyert ÖNHIKItámogatás. A pénzügyi egyensúly, a folyamatos likviditás biztosítva van. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékos gazdálkodásra. Önkormányzati feladatok ellátása: A feladatellátás jogi szabályozását és fő tartalmi irányait az önkormányzati rendeletek tartalmazzák. Az infrastruktúra terén látványos előrelépés történt az önálló önkormányzat megalakulása óta. Kiépült a gáz és a telefonhálózat. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van. Korszerűsítésre került a közvilágítási rendszer. Az önkormányzati utak felújítása folyamatosan történt. A település a térségben fontos központi szerepet tölt be, székhelye több társulásnak (óvodai, iskolai, háziorvosi ügyeleti, védőnői, körjegyzőségi, szennyvízkezelési). A központi szerep fenntartása és továbbfejlesztése fontos feladat.

29 Bısárkány településfejlesztési koncepció 29

30 Bısárkány településfejlesztési koncepció A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok A Hanság egyedülálló természeti képéhez tartoznak a Dél-Hansági éger-sarjerdők, melyek tájképi, növénytani és erdészeti szempontból jelentős értékeket képviselnek. További tájképi értékeket jelentenek a füzekkel és rekettyefüzekkel átszőtt, a spontán beerdősülés folyamatában lévő mocsárrétek. Az Észak-Hanság területén jelentős tudományos- és növénytani értéket jelentenek a nyíresek. A NP legjelentősebb növénytársulásai a következők: - Hínárvegetáció, melyet a lebegő békalencsés társulás; illetve a víziboglárkás és hínáros képvisel, - Nádasok, melyet részben gyékények és kákák uralnak. A Hanság legjellegzetesebb növénytársulása az égerláp, amely egykor Kapuvár környékén hektáros összefüggő állományt alkotott. Az állományok közel 90%-át mézgás éger alkotta, mely mára mintegy 400 hektárra csökkent. A Hanság állatvilága - mely az Alföld faunakörzet második faunajárásába a Kisalföldbe tartozik - is igen gazdag. A NP-ban a halak közül a folyókban előfordul a ponty, kárász, compó, menyhal, csuka, stb. A lápvilág régen tömegesen található fajai: pirosszemű kele, lápi póc - szórványosan ma is előfordulnak. A hüllők közül még ma is megtalálható a parlagi vipera, siklók; a kétéltűek közül a pettyes- és tarajos gőte, mocsári teknős és a békák. A madárvilág szintén gazdag, a NP területén eddig megfigyelt fajok száma: 195. Ritkábban előfordul a fekete gólya, hamvas rétihéja, kékvércse, a réti fülesbagoly és a karvalyposzáta. A Hanság ausztriai területén fészkelő faj a túzok, a hansági táj jellegzetessége és egyik legjelentősebb természeti értéke. Az emlősök közül említést érdemel a pézsmapocok, a nyest és a nyuszt, valamint a ritkán előforduló vidra. A település külterületének egy részét érinti a HUFH30005 Hanság Natura2000 terület. A NATURA2000 terület tekintetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendeletben foglaltak irányadóak. A NATURA2000-rel érintett helyrajzi számok jegyzékét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza Tájhasználat, tájszerkezet Bősárkány önálló község, Győr-Moson Sopron megyében, hazánk északnyugati részén, Csornától 9 km-re, Mosonmagyaróvártól 28 km-re. A Hanság déli peremén agy Rábától a Rábcáig húzódó dombvonulat legészakibb csücskében helyezkedik el. Bősárkány a 86-os főútvonal mentén fekszik, de ide futnak be a közutak Acsalag, Rábcakapi és Maglóca felől is. Bősárkány Felülvizsgálat Főbb változások:

31 Bısárkány településfejlesztési koncepció A Kossuth Lajos utca, Széchenyi utca, Petőfi utca és Hunyadi J. utca csomópontjában a meglévő zöldterületek feltüntetésre kerülnek, a Kossuth utca zsákutcává válik. 2. A József Attila utca és Petőfi Sándor utca sarkán lévő közpark látványtóval feltüntetésre kerül. (idáig Vt volt) 3. Az önkormányzat a 010/7 hrsz-ú véderdő területen gazdasági területet kíván létrehozni a 010/2 hrsz-ú terület ÉNy-i határának meghosszabbításáig. megfelelő erdőpótlás mellet lehetséges 4. A 02/4 hrsz-on zöldterületből gazdasági terület kialakítása a cél. megfelelő zöldfelület pótlás mellett lehetséges A település csatornahálózata építés alatt áll, a szennyvízátemelők feljelölésre kerülnek A település kerékpárhálózata pontosításra kerül közparkok közül kettő kialakításra került megépült a kerékpárút egy része Csorna felől, elkészültek a tervek a jánossomorjai részre is. A rendezési terv felülvizsgálat során az alábbi szempontok, elvek érvényesítésére törekedtünk: az ökológiai folyosók megtartása, szerepük erősítése, a feltárt táji jellegzetességek és természeti adottságok megőrzése, a beépítésre nem szánt területek nagy részét kitevő mezőgazdasági területeken olyan beépítési lehetőségek meghatározása, amely a mezőgazdasági tájhasználatot nem korlátozza, de megakadályozza a termőföld oly mértékű elaprózódását, amely a táj károsodását okozó, sűrű rendezetlen beépítést eredményezne, a védelmet igénylő területek, létesítmények elvárásainak biztosítása (pl.: nedves élőhelyek), a működésük következtében egyes területek korlátozott használatát okozó létesítmények hatásának figyelembevétele (pl: utak, közműlétesítmények védőtávolsága). Erdősítésre vonatkozó javaslatot tartalmaz a településszerkezeti terv: gazdasági, ipari övezetek és lakóterületek közötti térségekben, közlekedési területek határainál, védősávokon belül. Tájvédelmi szempontból a meglévő vízfelületek, vízfolyások és az azokat kísérő zöldterületek, fasorok, kisebb ligetes erdők döntő fontosságúak a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, helyenként bővítése.

32 Bısárkány településfejlesztési koncepció 32 Különösen fontos ez a kijelölt szabadidős-területek mentén, a település belterületét körülvevő, és az utakat kísérő erdők esetében. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a kisalföldi növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos, kerülendő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendő növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani, háromszintű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep) Tájhasznosítás A Hanság medencéjét a bősárkányi torok egy keleti és egy nyugati medencére osztja. Kapuvári- Hanyra és Lébényi -Hanyra. A táj egyidejűleg sokféle szükségletet elégít ki. A tájhasználat ezért igen változatos. A prioritást élvező használatok az esetek többségében korlátozóan hatnak más fejlesztésekre. Egyszerre több tájhasználati mód halmozódása előbb-utóbb konfliktusokhoz vezet. Az ágazati, a közösségi, a réteg érdekek mindig egyoldalúak és a tájpotenciál előnyös kihasználására irányulnak. A pillanatnyi és a látszat előnyök, az ökológiai és a tájképi alázatot nélkülöző beavatkozások idővel súlyos konfliktusok forrásává válnak, illetve a társadalom meg nem értése miatt azzá válhatnak. Erdőterület Bősárkány közigazgatási területén belül nem nagy arányban találhatók erdőterületek, de a település képét mégis alapvetően befolyásolja a települést délről határoló Mosoni Duna és annak összefüggő ártéri erdeje, a település keleti részén található nagy összefüggő zöldfelületet a Tájvédelmi körzethez tartozó Nádas-tó és környéke valamint a Fenyős. Az erdőterületek a táj legfontosabb elemeit alkotják, mivel esztétikai, ökológiai és termelési potenciáljuk általában a legmagasabb és az emberi egészségre is jótékony hatással vannak. Az erdő magasan szervezett életközösség, amely hosszú fejlődés eredménye. A tájfejlődés során a legmagasabb produktumot biztosítják, a növénytársulások klimax (záró) társulásai. Számos növény és állatfaj élőhelyet, táplálkozó-, rejtőzködő- és szaporodóhelyét biztosítják. Az erdőnek emiatt kiemelkedő szerepe van az élővilág megőrzésében, a biodiverzitás fenntartásában. Erdők nélkül az élet hazánkban elképzelhetetlen, ezért fontos megőrzésük és területük növelése. Mezőgazdasági terület Bősárkány külterületének árvízmentesített részén szántóföldi művelés folyik, a belvíztől veszélyeztetett területeken a gyepgazdálkodás a jellemző. A belvízelvezető csatornák déli partja mellett olyan növénytelepítést kell végezni, amely kellő árnyékolást ad a víznek, s kihangsúlyozza a tájban a természetes vonalú vízfolyásokat, megőrizze ezzel a jellemző szigetközi tájalakulási formákat. A szántóföldeket és földutakat kísérő fás, cserjés állományok ökológiai szerepe a belvízcsatornák menti cserjésekkel megegyezik. Ezek a területek fontos búvó-, illetve

33 Bısárkány településfejlesztési koncepció 33 táplálkozóhelyet nyújtanak a rovaroknak, lepkéknek, gyíkoknak, énekesmadárfajoknak. Megfelelő hálózat esetén lehetővé teszik az apró énekesmadarak, vagy a lepkék vándorlását, amelyek takarást, vagy különleges klímahatást igényelnek vándorlásuk során. Vízgazdálkodási terület Az állandó vízfolyások a Nagy Duna, a Mosoni Duna és a Nádas tó e terület legmeghatározóbb tájképi elemei. Az itt élő emberek életét mindig is a Duna határozta meg. A legrégebbi foglalkozás a halászat volt és a pásztorkodás. Mindenki fogott halat, hiszen a lábaiknál volt a víz. Ma is itt van, mégis egyre kevesebben fognak halat. A régi pásztorkodást sem űzik már, pedig a nedves réteken egész évben dús füvet tudna enni a csorda. Megszűnt az úszva legeltetés is. A természet által adott nádat, fűzfavesszőt, fát sok mindenre felhasználták. Ezekből készültek a házak, szerszámok, bútorok, ladikok, kompok. A gépesített termelés megszüntette az erdei munka romantikáját, pedig a régi mesterségek felelevenítése nagy kitörési lehetőséget biztosítana a település számára. Tájképi értékek A táj esztétikai értéke mindenki számára nyilvánvaló, amikor széttekintve befogadja a környező panoráma látványát. A táj szépsége nagymértékben annak függvénye, hogy a különféle tájhasználati módok, az emberi kultúrkörnyezet és a természeti területek képe harmonikusan fonódjon egymásba. Az idelátogató turistát, vendéget a tájképi értékek ragadják meg először, innen kap képet a régió tulajdonságairól, értékeiről és hiányosságairól. A régió gazdag növény és madárvilággal rendelkezik. Rendkívül változatos növénytakaróját a mozaikosságnak köszönheti, melyet a Duna és a Mosoni-Duna mentén az ártéri növénytársulások: magas sásrétek, mocsárrétek, bokorfüzesek, fűz-nyár ligetek hoztak létre. Nyugalomra és pihenésre vágyóknak, túrázóknak, valamint az élő vizeket kedvelőknek ajánlott hely. Javaslatok Zöldfelületi javaslatok, zöldfelület-szabályozás A településkép egyik legfontosabb alkotóeleme az épített elemeken kívül a zöldfelület mennyisége és minősége. Az ápolt, esztétikusan kialakított zöldfelület önmagában is vonzó, de az értékes épített elemek védelméhez azok környezetének megfelelő kialakítása is hozzátartozik. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a zöldfelületi fejlesztésekre. A bővítésre szánt lakóterületek zöldfelületi ellátását a terv tartalmazza. Közlekedési területek zöldfelületein belül elsősorban az utcai fasorok hiányosságát szükséges pótolni. A települést átszelő 86. számú főút nagy forgalma indokolttá teszi az egész szakaszán történő növénytelepítést. E telepítésre az esztétikai okokon túl a légszennyezés és a zaj terjedésének megakadályozására van szükség. A növényzet légszennyeződést szűrő és megkötő hatása közismert. Ez jelenleg a település legkritikusabb pontja, a legtöbb konfliktus forrása. A növényekkel való zajcsökkentés csak a gond enyhítésére szolgál a megoldás hosszútávon a kamionforgalom kizárása a településközpontból elkerülő út formájában. A magánkertek színvonalának emelése céljából javasoljuk, hogy a település csatlakozzon a Virágos Magyarországért mozgalomhoz. A verseny célja hasonlóan a es évek Tiszta udvar, rendes ház elnevezésű mozgalmához, hogy a települést egyre

34 Bısárkány településfejlesztési koncepció 34 szebbé, virágosabbá varázsolják illetve ami az előzőnél talán még fontosabb végre kialakuljon a lakosokban az a zöld szemlélet, aminek eredményeképpen országunk valóban szép, virágos, ápolt és parkosított lesz. A családi ház kertek közül számos jó példát láthatunk, de vannak követésre egyáltalán nem méltó, sőt kifejezetten káros példák is. A verseny felhívná a figyelmet a követendő példákra, nagy nyilvánosságot kaphatna és a helyi lakosság számára is szemléletformáló lehetne. A falusias környezet legmeghatározóbb zöldfelületi elemei a magánkertek, amire minden településen nagy gondot fordítanak. A kertek többségében a növényalkalmazás még hagyományos. A kis díszkert, a gazdasági udvar és a haszonkert hagyományos képe különleges hangulatot kölcsönöz a településképnek, megtartásuk szükséges még akkor is, ha ma már a díszkertben alkalmazott növényfajok eredeti funkciója elfelejtődött. Kerülni kell az utóbbi évtizedben divatossá vált tű- és pikkelylevelű örökzöldek (Picea pungens, Picea pungens Glauca, Chamaecyparis sp., Thuja sp., Juniperus virginiana Skyrocket ) alkalmazását, megjelenésük idegen hatást kelt, jellegtelenséget eredményez. A díszkerteket kiegészítő balkonláda-kiültetések és a tornácra vagy ablakba kerülő cserepes (akár rossz fazekakba kiültetett) dísznövények hangulatosak, szintén a hagyományos elemekhez tartoznak. (Pelargonium zonale, Asparagus sprengeri, Nerium oleander, Begonia sp., stb.) Településképi szempontból kedvező lenne a teljes belterületre egy egységes zöldfelület-fejlesztési koncepciót kidolgozni. Ebben a tervezésre jogosult táj- és kertépítészmérnök szakember a meglévő zöldfelületek (közterületi és közlekedési egyaránt) vizsgálatát, értékelését elkészítené illetve javaslatot tehetne ezek átalakítására, javítására, új zöldfelületek kialakítására. Célszerű lenne még több játszótér helyét is kijelölni. A zöldfelületek mennyisége és minősége az idegenforgalom egyik legfontosabb vonzereje egy településen! Táj- és természetvédelmi javaslatok A védett területeken extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazása javasolt mind az erdő-, mind a gyepterületeken. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében lehet. A külterületi erdők, cserjesávok, fasorok felújításánál, erdőtelepítésnél a természetközeli állapot megteremtése javasolt. A fasoroknál, cserjesávoknál szintén ezt kell szem előtt tartani, valamint többszintű, változatos fajösszetételű sávok létrehozására kell törekedni. A mező-, erdőgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Erdő telepítése elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. A vízfolyások természetes és természet közeli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A települést közrezáró vízfolyások különleges értéket képviselnek.. Törekedni kell a természeteshez közelítő medrek megtartására. A természeti területek

35 Bısárkány településfejlesztési koncepció 35 hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat, ligeterdőket és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. A gazdálkodás során kiemelt fontosságú a felszíni-, felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása. A terület felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny. Ennek érdekében: a vízfolyások, tavak mentén meglévő gyepeket, erdősávokat meg kell őrizni, a vízfolyások teljes szakasza mentén védő erdő illetve gyepsávok létesítésére kell törekedni, potenciális talaj- és vízszennyező forrás a műtrágyák és a növényvédőszerek használata. A gazdasági helyzet romlása és a mezőgazdaság szerkezetének átalakulásával napjainkban ugyan csökkent a felhasznált műtrágya és növényvédőszer mennyisége, de a gazdálkodók számának növekedése miatt a szakszerű mezőgazdasági vegyszerhasználat biztosítására (pl. gazdaköri tájékoztató előadások, szaktanácsadás) figyelmet kell fordítani. a felszíni csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. A csapadékvíz csatornára szennyvíz nem köthető. Veszélyes hulladék, veszélyes anyag belekerülése esetén azt a lehető leggyorsabban el kell távolítani. Meg kell akadályozni a Kis-Rábába, illetve Lökös árokba kerülését. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül a vízkár elhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése. Utak környezetének rendezése A települést megközelítők szinte kizárólag közúton közelítik meg illetve hagyják el a községet. Ezért nagyon fontos a közutaknak és azok környezetének állapota, minősége, esztétikai képe. Ennek a képnek a kialakításához bel- és külterületen egyaránt - a következők szükségesek: az utak burkolatának folyamatos javítása, karbantartása az útszéli árkok tisztítása, a vízelvezetés biztosítása az utat kísérő növényzet (útpadkagyep) rendszeres (min. évi 5-6 alkalom) nyírása Telepítésre javasolt növények listája (belterület) A tájjelleg kialakítására alkalmas növényfajokat közöljük az alábbiakban. Ezek egy része (többsége) hazánkban őshonos, kisebbik része pedig elsősorban a gyümölcsfajokból illetve

36 Bısárkány településfejlesztési koncepció 36 a falusias jelleget tükröző parasztkerti növényekből (főleg meghonosodott cserjék) kerül ki. Fák Acer campestre Acer platanoides Acer saccharinum Celtis occidentalis Corylus colurna Crataegus laev. 'Paul's Scarlet' Fraxinus excelsior Gleditsia triacanthos 'Moraine' Koelreuteria paniculata Platanus acerifolia Prunus amygdalus Quercus cerris Sophora japonica Tilia cordata Tilia tomentosa Tilia tomentosa 'Szeleste' Ulmus pumila 'Puszta' Mezei juhar Korai juhar Ezüst juhar Nyugati ostorfa Törökmogyoró Piros galagonya Magas kőris Lepényfa Csörgőfa Platán Mandula Cser Japánakác Kislevelű hárs Ezüst hárs Ezüst hárs Pusztai szil Cserjék Buddleia davidii 'Empire Blue' Buxus sempervirens Nyáriorgona Puszpáng Caryopteris clandonensis Kékszakáll Cotinus coggygria Cserszömörce Cotinus coggygria 'Royal Purple' Vörös cserszömörce Deutzia scabra 'Codsall Pink' Csipkés gyöngyvirágcserje Forsythia intermedia 'Lynwood' Hibrid aranycserje Hibiscus syriacus Mályvacserje Kerria japonica 'Pleniflora' Boglárkacserje Kolkwitzia amabilis Kínailonc Lavandula angustifolia Levendula Prunus tenella 'Kati' Törpe mandula Spiraea bum. 'Anthony Waterer' Pompás gyöngyvessző Spiraea cinerea 'Grefsheim' Hamvas gyöngyvessző Spiraea nipponica 'Snowmound' Nipponi gyöngyvessző Syringa meyeri 'Palibin' Törpe orgona Viburnum bodnantense Kikeleti bangita Viburnum 'Pragense' Prágai bangita Vitex agnus-castus Barátcserje

37 Bısárkány településfejlesztési koncepció 37 Tájtörténeti vizsgálat Minden részletre kiterjedő tájtörténeti kutatás és értékelés megvalósítására e tanulmány keretein belül nincs mód, ezért a kistérség tájtörténetet ismertetjük nagy vonalakban különös tekintettel a táj karakterét megadó halászatra és legeltetésre. A Hanságban állandó vízfolyás nem volt. A medrüket vesztő, beérkező folyók vízzel töltötték fel a nagyobb talajmélyedéseket, kisebb-nagyobb tavak alakultak ki. A tavak között nagy kiterjedésű nádasok, gyékényesek és sásosok uralták a területet, a tavak jellemző képződményei voltak az úszó szigetek. Az ingadozó vízjárást bizonyíthatja a valamikor Hanság belső területeiről előkerülő római és honfoglalás kori települések, úthálózatok nyomai, amelyek alacsony vízállás alatt keletkezhettek. Az ősi korok emberei is előszeretettel telepedte le a löszdombokon a vízben, vadban gazdag területen, amely a megélhetés melletti védelmet is nyújtotta számára. Kialakultak a tájhoz és az élővilághoz kapcsolódó ősi mesterségek is. A környezet nemcsak a mesterségeket, hanem az építkezési módokat is meghatározta. A falu szélén egy feltehetően avar kori temető maradványi találhatók. Az avar korra több más lelet is utal- a település határából előkerült különböző fajtájú kőtáblák. Az ingadozó vízjárást bizonyíthatja a valamikor Hanság belső területeiről előkerülő római és honfoglalás kori települések, úthálózatok nyomai, amelyek alacsony vízállás alatt keletkezhettek. Az úthálózat maradványok mell a római korból pénzérmék is kerültek elő. Bősárkány az államalapítás korában a nyugati gyepűrendszer szerves része volt. A Hanság itt annyira összeszűkült, hogy átjárót lehetet kiépíteni rajta. Ez feltehetően egy hidakkal tagolt töltésút lehetett, amelyet ellenséges támadás esetén gyorsan szét lehetett rombolni. Az átjáró meglétét a szomszédos (Kapi) Rábcakapi neve is bizonyítja, ami gyepűkapura utal. A népvándorlás hullámai is csak a terület peremvidékét érték, mivel az idegenek nem merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Hanság ingadozó vízállása, évszázadokon keresztül megkeserítették a környékbeli parasztok életét. Áradásokkor akár több ezer hektár termőföldet is elboríthatott a víz. Az áradások és a mocsarak lecsapolásának gondolata már a XVII. században felmerült, de érdemi munkák csak a XIX. században folytak.a szabályozás első lépésének a Pomogy- Eszterháza töltés megépítését lehet tekinteni és 1840 közt megépült a Hanságfőcsatorna. Legfontosabb feladata a Hanság vizeinek kordában tartása volt. A XX. század első felében tovább folytak a lecsapolási munkálatok, ami elsősorban a meglévő belvízmentesítő, illetve öntöző csatornahálózat mélyítésében, karbantartásában, illetve újabb levezető árkok ásásában nyilvánult meg. Ezek a munkálatok még a második világháború után is folytak.. Ekkor alakult ki a Hanság mai vízrajzi képe. A Hanság jelenlegi természeti viszonyait és a gazdálkodási lehetőségeket egyaránt meghatározza a lecsapolórendszer, mely a medence legalacsonyabban fekvő részén épült ki. Ezáltal a mélyebben fekvő területek hasznosítása érdekében olyan alacsony szinten szabályoz, hogy a magasabban fekvő területeket nyár derekán gyakran aszály sújtja. A táj arculata tehát az utóbbi időkben is jelentős változásokon ment keresztül. A korábbi lápok, mocsaras ingoványok helyét szárazabb szántók és legelők vették át. A láperdőket nagyrészt telepített nemesnyárasok váltották fel. A mai nyíresek már pionír származékerdők. A hasznosításba bevont területeken az eredeti környezettől idegen kultúrnövények mezőgazdasági termelése indult meg. A korábbi nyugodt, rejteket és élelmet biztosító

38 Bısárkány településfejlesztési koncepció 38 élőhelyek bolygatottá váltak, így számos faj vesztette el otthonát és volt kénytelen távolabbi új otthon találni. E folyamatok következtében történhetett meg, hogy több hajdan honos állatfaj kipusztult, eltűnt a vidékről. Napjainkban a Fertő-Hanság Nemzeti Park szigorú természetvédelmi intézkedéseinek köszönhetően kész programok állnak rendelkezésre, a táj eredeti flórájának és faunájának megőrzésére annak természeteshez lehető legközelebbivé való visszaállítására. Ennek érdekében natúrzónák kialakítása került sor, melyek a célt szolgálják, hogy a természet megóvása és hasznosítása is jól megférjen egymás mellett. Az érintetlen, fokozottan védett területek a természeti vagy natúr zónába kerültek. Az ilyen területeken csak minimális emberi tevékenység folytatható. A következő zónába sorolhatjuk azokat a részeket ahol hagyományos, természetet kímélő gazdálkodás megengedett. Ez a második zóna a megőrző zóna. Végül a harmadik az ütköző zóna, mely a part menti és határterületeket, településeket foglalja magába. Itt már jelentősebb emberi tevékenység zajlik, leginkább az idegenforgalom a meghatározó, azonban fontos szempont e zónában is a környezetvédelemi szempontok figyelembe vétele. Tájhasználat értékelése Napjainkban környezetünk minősége iránt megnövekedett igényekkel kell számolni. Esztétikai valamint a környezetet károsító elemek (levegő védelme, zaj, por) minél kisebb szennyező hatása miatt felértékelődött a zöldfelületek, közterületek, növényzet jelentősége. Mindemellett az egyre népszerűbb bel- és külföldi idegenforgalom valamint a helyi lakosság igénye is arra ösztönöz bennünket, hogy szépítsük környezetünket. Sajnos ezeket az érveket csak kivételes esetben van lehetőség törvényi úton betartatni. Az egyes embereknek, intézményeknek, önkormányzatoknak, cégeknek vagy az anyagi lehetőségei korlátozottak, vagy ami ennél még rosszabb igény sem merül fel a környezet szépítésére. Összességében megállapítható, hogy Bősárkány mind ökológiai, mind termelési potenciálban gazdag, elsősorban táji adottságainak köszönhetően. Az üdülési és rekreáló potenciálját felfedezve a térségben az idegenforgalom nagyarányú fejlődése várható. A község természetközeli környezete azonban egyben fokozott felelősséggel is jár. A további fejlődés fenntarthatósága többek között a táj- és természetvédelmi érdekek figyelembevételének mértékén múlik. Ahhoz, hogy az értékes adottságokat megtartsuk, és ráépítve akár üdülési-rekreációs, akár ipari vagy gazdasági fejlesztéseket valósítsunk meg, a táj- és természetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyeznünk. A külterületen bármilyen fejlesztéssel szemben előtérbe kell helyezni a táji-, természeti érdekeket nemcsak a védett terület, hanem a község egészének még meglévő természetközelisége, illetve táji értékei miatt is. A kistérség gazdálkodásában a vizek mindig is nagy szerepet játszottak, így az ehhez kapcsolódó ősi mesterségek egy része napjainkig fennmaradt. Megőrzésük a jövő nemzedék számára is nagyon hasznos lenne akár skanzenek létesítésével, mivel ezzel a kistérség javítani tudja idegenforgalmi vonzerejét. Az idegenforgalom ésszerű kihasználása mellett a táj hagyományos használatának a gyepterületek arányának növelése és a legeltetésre alapozott szarvasmarhatartás felelne meg a legjobban.

39 Bısárkány településfejlesztési koncepció Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A Hanság kettős medencéjének kialakulása a harmadkor végén kezdődött meg. Ekkor a Dunántúl felületének nagy részét az agyagos-homokos pannóniai tábla borította. A harmadkor végén a pannóniai tábla északnyugati része medenceszerűen lezökkent, a keletkezett gödörben pedig egy tó alakult ki. A tó nem volt hosszú életű, mert a belé ömlő folyók, különösen a Duna őse, nagyon gyorsan feltöltötték hordalékukkal. A Duna hatalmas hordalékkúpja, illetve a Rába hordalékkúpja alakította ki a Hanság medencéit. A felszín végleges formáját a szél alakította ki, munkájának nyomai jól láthatók az északnyugati-délkeleti irányú homokhalmokon. Bősárkány is egy ilyen dombhalmon alakult ki. Ez a dombvonulat, hasonlóan a többi hansági lápszigethez, lösszel kevert futóhomokszerű iszaphalom. A Hanság vizei egykor körbeölelték ezeket a dombokat. Évente kétszer, a Hanság medencéjébe zúduló árvizek mosták a dombokat lápszigeteket alakítva ki. Bősárkány határában is több ilyen lápsziget található. Ezeket a lápszigeteket ekkor a mocsárvilágra jellemző dús vegetáció borította. A magasabban fekvő területeken dús füvű rétek, legelők terültek el. Ezeket, csak áradáskor öntötte el az árvíz. A Hanság lecsapolásával sajnos megszűntek ezek a vizes élőhelyek, többségük mezőgazdasági művelés alá került. Az ilyen alacsony fekvésű termőhelyeken a mindössze néhány méteres szintkülönbségek mellett is igen változatos termőhelyi viszonyok, azok közül is kiemelten sokféle hidrológiai kategória fordul elő. A korábban vélhetőleg meghatározó arányban jelen lévő tőzegláp talajok aránya mára erősen visszaszorult, a vízrendezések hatására. A talajvíz szintje lecsökkent, a terület tartós vízborítottsága megszűnt. A keletkezett levegős viszonyok mellett felgyorsult mineralizációs folyamatok eredményeképpen a tőzegképződést kezdetben a kotusodás, majd a humuszosodás váltotta fel. Hanságban az intrazonális láptalajok dominálnak. Amennyiben a felszín mélyedései feltöltődnek szerves anyagokkal, intrazonális rétláp talajok képződnek. A talajvízszint nem süllyed egy méter alá. A bomló szerves anyagból képződik a tőzeg, ami a Hanságban ma kb. fél méter vastagságú. Valaha elérte helyenként a tíz métert is. Abban az esetben, ha a rétláp vízutánpótlása megszűnik, a levegő hatására a tőzeg elbomlik, és átalakul egy fekete, humuszos ún. kotu talajjá. A Hanságban ma megtalálhatjuk a tőzeges ill. a kotus rétláp talajokat is. Éghajlat A Fertő-Hanság éghajlatában kimutatható a viszonylag közeli atlantikus övezet befolyásoló hatása. A felhős napok száma viszonylag magas. A napsütéses órák évi összege 1900 óra körüli értéket mutat. Ezzel napfényben legszegényebb vidékeink közé tartozik. Az évi középhőmérséklet 10,1 o C. A Dévényi-kapunál beáramló légtömegek miatt, ez a terület hazánk legszelesebb tája. Az uralkodó szelek általában észak-nyugat felől fújnak. A medencehelyzet miatt a csapadék kevesebb az országos átlagnál (630 mm). Élővilág A Hanság területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Növényvilág

40 Bısárkány településfejlesztési koncepció 40 A Hanság két részre osztható: a kapuvári (Dél-Hanság) és a lébényi (Észak-Hanság) területre. Kettejüket a Bősárkány határában lévő négy kilométeres láptorok választja el. A hajdani lápi vegetáció visszaszorult a kisebb tavacskákba, csatornákba. Hínárvegetációjának jellegzetes fajai a süllőhínárfélék (Myriophyllum) és a békaszőlőfélék (Potamogeton). Érdekes jelenség, hogy a fésűs békaszőlő (P. pectinatus) állományainak csak a nyíltvíz felőli része növekszik, a belsejében a vízpangás miatt pusztul. Így valóságos szigetek vagy atollok gyűrűi képződnek. Szemet gyönyörködtető itt a fehér tündérrózsa (Nymphea alba), ami maximum három méteres vízmélységig él meg. Virágai csak nappal nyílnak ki. Négy méteres vízmélységig él meg a sárga tavirózsa vagy vízitök (Nuphar luteum). Vízen úszó növényke a rucaöröm (Salvinia natans). A táj kiszáradása miatt egyre nagyobb területeket foglalnak el a kékperjés-nyúlfarkfüves láprétek. A kékperje (Molinia coerulea) egy évelő, tarackos növény. Kevés levelű szára gyenge takarmány. Megnőhet akár két méter magasra is. Kedveli a tápdús talajokat a márciusban már virágzó mocsári gólyahír (Caltha palustris). A láprétek szépséges növénye a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Liláskék virágai augusztustól nyílnak. A homokkúpok tetején hajladozik a homoki árvalányhaj (Stipa sabulosa). A legjellegzetesebb növénytársulás a területen az égeres láperdő. Legszebb maradványai ennek a Dél-hansági Király-tó és a Csíkos-égeres (65 ha). A mézgás éger (Alnus glutinosa) egy közepes termetű fa. Vízzel borított helyeken is képes megélni, mert gyökerei ún. gyökérsátort alkotva kiemelik a fa törzsét a vízből. Fája vízben sem korhad, ezért Velence és Amszterdam régi házai ilyen égercölöpökön nyugszanak. A fákra felkúszó komló indáival, a táj egy trópusi őserdőre emlékeztet. A Csíkos-égeres nevét a csíkhalról kapta. Állatvilág A Hanság állatvilága az Alföldi (Pannonicum) faunakörzet második faunajárásába, a Kisalföldhöz (Arrabonicum) tartozik. Faunája nagyon gazdag, számos ritka, védett faj található az Észak- és Dél-Hanság területén is. Az állatvilágra jellemzőek a síkvidéki tavak, kiterjedt láprétek és égerláperdők faunaelemei, posztglaciális fajokkal. A Kapuvári-Hany erdőinek rovar- és hüllővilága gazdagabb; itt él például az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyra a kiszáradó láprétek jellemzők; rajtuk kosborok nyílnak. A területen fészkel a védett túzok, és néha látható itt a parlagi vipera is. Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei fülesbagoly és macskabagoly. A megmaradt tavak adnak otthont a vízivilágnak. Bennük is él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Természetvédelmi övezet Bősárkány közigazgatási területén ökológiai hálózat által érintett területek találhatók, melyek a következő helyrajzi számokra terjednek ki: 0142, 0145, 0146, 0156, 0167, 0209/1, 0209/3-4, 0256/2, 0256/6-13, 0256/16-19 Ezek az országos jelentőségű természetvédelem alatt álló területek a Fertó-Hanság Nemzeti Park, azon belül a Hansági Természetvédelmi Körzet, valamint a NATURA 2000 hálózat részét képezik, melyek a Hanság természeti értékeinek megőrzésére érdekében jött létre.

41 Bısárkány településfejlesztési koncepció 41 A NATURA 2000 hálózatot az Európai Unió tagországai hozták létre összefüggő Európai Ökológiai Hálózatként az EU Élőhelyvédelmi Irányelve által meghatározott védett területek rendszere alapján. A területnek mintegy harmadát teszi ki az ún. természeti övezet, ahol elsősorban a természeti folyamatok érvényesülnek. Ezen az övezeten belül gazdasági tevékenység nem folytatható, a kezelés részeként végzett munkák kizárólag az élővilág érdekében folynak. Ezt veszi körül az ún. kezelt természeti övezet, ahol extenzív területhasználat biztosítja a természeti értékek megőrzését. A külső, ún. bemutató övezetben van lehetőség a hagyományos területhasználat mellett a területek természeti értékeinek bemutatására. A Hanság medencéjét a bősárkányi torok egy északi és egy déli medencére osztja. Kapuvári- Hanyra és Lébényi Hanyra Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájpotenciál adottságainak társadalmi célú érvényesítése során olyan tevékenységek nyilvánulhatnak meg, melyek az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltérően a táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontják. Egyes tájhasználatok jellegükből adódóan elkerülhetetlenül kedvezőtlen hatásúak a szomszédos tájhasználatokra, jóllehet létüket a társadalmi gazdasági érdekek indokolják. Adott táj, tájegység tájrészlet jellege a területhasználati módok gyakoriságától függ. Például az intenzíven hasznosított agrártérség éppen annyira egyhangú, azaz önmagában ugyanolyan egynemű, mint egy összefüggő erdőrengeteg. Bármely területhasználati mód tehát belülről nézve ugyanolyan egyforma. Az emberi tevékenység hatására keletkező új elemek és a tájban megjelenő folyamatok kedvezőtlen hatást egyrészt közvetlenül az egyes tájalkotó elemekre fejthetnek ki, másrészt közvetve csökkenthetik a táj ökológiai, ökonómiai és esztétikai teljesítőképességét. Az alábbiakban a tájelemek, a tájszerkezet és a tájpotenciál szempontjából kedvezőtlen momentumokat soroljuk fel: Illegális hulladéklerakások, talaj, talajvíz szennyezés lakóterületek,természeti területek eltérő hasznosítású területegységek növényekkel való lehatárolásának hiánya mg.terület lakóterület,( szinte az összes lakóterületet érinti), mg. terület - üdülő terület (Szávíz 2 mellett) mezővédő erdősávok hiánya, a meglévők pótlása a külterület útjai mentén) utcafásítások hiánya, pótlása megnövekedett forgalom lakóterület védett term. területek tájsebek (Ordói tó) Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerét elsősorban a táji és a településszerkezeti adottságok befolyásolták.. Bősárkány legjellegzetesebb tájalakító tényezői az alábbiak: É-kon a Hansági csatorna, a Rábca folyó, a Kismetszés csatorna és a Rábca folyó által közrezárt Nemzeti Park, a települést észak-déli irányban átszelő Csorna-Maglócai csatorna, a csatorna mentén elterülő

42 Bısárkány településfejlesztési koncepció 42 nagy kiterjedésű Nemzeti Park, valamint a Markotabödöge irányába elhúzódó erdő, valamint a belterület zöldterületei. Zöldfelületi ellátás Belterület Bősárkány belterületén a zöldfelületi rendszer szinte összes összetevője megtalálható, bár nagyságrendjük és elhelyezkedésük nem minden esetben ideális. I. A korlátlan közhasználatra szánt zöldfelületek közül Bősárkány belterületén a következők jelennek meg. közpark, lakópark, játszótér, sportpálya, utcai fasorok. E területek esztétikai jelentősége kiemelkedő, kondicionáló, rekreáló, pszichikai hatásukat a település minden lakója élvezheti II. Temető, Millenniumi park III. Közintézmények kertjei, családi- és társasházak kertjei I. A település belterületén több közpark jellegű zöldfelület található, sajnálatos módon egyik sem a település központjában. Központi parkká válhatna földrajzi elhelyezkedése révén a Horváth-kert presszó környéke. E terület ülőalkalmatosságok valamint nemesebb növényállomány telepítésével a település gyöngyszeme lehetne. A templom környékének egyhangúságát, mely jelenleg burkolt felület, koros fák telepítésével fel lehetne oldani. Központi elhelyezkedése miatt a fagyizót körbevevő terület is ideális közparkká válhatna. A tűzoltóság mögötti mélyedésben található játszótér felújításra szorul. A József Attila utca és az Ady Endre utca által közrefogott nagy összefüggő zöldterület jelenleg üres. Közparkká való átalakítása szükségszerű. E terület szakszerű rendbehozatala, közparkká tétele érdekében szakember bevonása szükséges. A közpark egyben egy fa játszószerekkel felszerelt játszótér színteréül is szolgálhatna. Létrehozása azért is indokolt, mert a településnek ezen a részén több ilyen méretű összefüggő zöldfelület nem található. Méreténél fogva a bővítésre szánt lakóterület majdani lakóit is kiszolgálná. Az utak fásítása Az utcai fasorok a legtöbb utcában megtalálhatók, ám többségükben hiányosak és esetenként nem egymáshoz illő fajok alkotják őket. Más esetben nem utca-fásításra használatos fajok kerültek kiültetésre. Ilyenek a tuják, melyek elterebélyesedtek, ezáltal zavarják a közlekedőket. Némely utcában teljesen elmaradt az utcafásítás ( Vasút utca ). Úgy esztétikai, mint közlekedésbiztonsági szempontból indokolt a jelenlegi utcai faállomány állapotának felmérése, majd egy fásítási terv kidolgozása. Az utcafásításnál általános alapelvként kimondható, hogy egy-egy utcába azonos, utcafásításra használatos fafaj telepítése szükséges. Az utcafásítás mellett figyelmet kell szentelni az út menti árkok karbantartására is. A községi sportpálya a Szentiványi útidülő mellett található. Védőfásítása a szántó felől indokolt.

43 Bısárkány településfejlesztési koncepció 43 II. A köztemető belterülete rendezett. Távolsága a lakóterülettől megfelelő. A Millenniumi parkban frissen telepített fák láthatók. A park esztétikai értékét nagyban növelné több kisebb cserjecsoport telepítése a terület szélein és a bejáratánál. III. A közintézmények kertjei: a Polgármesteri Hivatal környéke rendezett, a környékén lévő burkolt felületek nagysága nem indokolt. Az óvoda udvara rendezett, a mellette lévő rendezetlen terület zavaró. Az iskolaudvar növény-állományának átvizsgálása több szempontból indokolt. Az Orvosi Rendelő környéke lakópark kialakítására alkalmas. Családi házak kertjei. Zömében a falusias beépítési mód jegyeit hordozzák, sok helyütt kertvárosias jelleget öltenek. A lakóterület fejlesztésére kijelölt területek mindegyike közvetlenül kapcsolódik a jelenlegi lakóterületekhez. Védőfásítás, ill. véderdő telepítése szükséges a tervezett M- 86 út mentén, azokon a szakaszokon, ahol az út a legjobban megközelíti a lakóterületet. Védőfásítás szükséges továbbá a lakóterület és a szántóföld elválasztása érdekében. Külterület A külterület zöme szántóföld, kivételt képeznek a következők: Bősárkány I. ( Keleti-Mórrét), a Rábca folyó és a Szegedi árok által közrezárt terület, a Csorna-Maglócai csatorna mentén fekvő Nemzeti Park. Kivételt képeznek továbbá az itt található erdők és legelők. A Rábca folyó és a Szegedi árok által közrezárt területen egy 25 hektáros horgásztó létesítésére kerül sor. E terület egyben az üdülőterület fejlesztésének színtere. A halastó mentén kb 115 db üdülőtelek kialakítására nyílik lehetőség Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata Sorszám Település KSH kód Település területe a KSH szerint (ha) Település területe a MTrT szerint (ha) Erdőgazdálkodási térség Térségi területfelhasználási kategóriák szerinti (ha) Mezőgazdasági térség Városias települési térség Hagyományosan vidékies települési térség Vízgazdálkodási térség Építmények által igénybe vett térség 20 Bősárkány Bősárkány külterületén a legjellemzőbb területfelhasználás az általános mezőgazdasági terület, nem meglepő, mert a Megyei Településrendezési Terven is a területek egy része kiváló termőhelyként szerepel; a jó termőföld is egyfajta értéket képvisel. A község belterületén a falusias lakóterületek vannak túlsúlyban, ahol zömmel földszintes házak foglalnak helyet. A telkek viszonylag kisméretűek ahhoz, hogy tömbfeltáró utat lehessen kiszabályozni.

44 Bısárkány településfejlesztési koncepció 44 A település közepén településközpont vegyes terület található, ahol közintézmények, üzletek helyezkednek el, itt már kétszintes épületeket is találhatunk. A mezőgazdasági területek aránya - mint látszik - közel 80 %, aminek nagy része szántó. Ez az átlagosnál nagyobb értéknek mondható. Az erdőkre így kis arányú terület jut, ami kedvezőtlen tájképi hatást kelt, továbbá csökkenti a fajgazdagságot, leszűkíti az élőlények migrációs lehetőségeit, növeli a deflációs károk mértékeit A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A település északi-északkeleti részén (Kertekalja településrész) a telkek szabálytalan alakúak, az utcaszerkezet sem szabályos, mert ez a település legrégebbi része, régen még nem tervezték meg tudatosan az utca és telekszerkezetet, véletlenszerűen alakult ki így, emiatt érdekesebbek, zegzugosabbak az utcák, ugyanakkor aránytalanságok is kialakultak; keskenyebb, kisebb és szélesebb, nagyobb telkek váltakozása. Az átlagos telekméret m 2, az átlagos telekszélesség m. A település délebben fekvő részeiben már tudatosan, egymással párhuzamos utcákat szerkesztettek ki, amely közel azonos méretű, szabályos téglalap formájú telkek kiosztásához vezetett. Az átlagos telekméret 950 m 2, az átlagos telekszélesség 16 m. A legújabb lakóterületeken megengedett a min m 2 telekméret is (Levente utca) Épületállomány Az épületek többnyire jó állapotúak, a település bejárásakor nem látszódtak romos épületek, de néhány régebbi épület felújításra szorul.

45 Bısárkány településfejlesztési koncepció Az építmények vizsgálata Beépítési jellemzők A településen az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, mivel a telekszélességek túl keskenyek ahhoz, hogy szabadon állóan lehessen építkezni. Magasság, szintszám, tetőidom A településen zömmel alápincézett földszintes vagy alápincézett földszint+tetőteres épületeket találunk. A 86. sz. főút mentén magasabb kétszintes, vagy kétszint+tetőteres intézmények és lakóházak is épültek. A régi (II. világháború előtti) házak utcafronti homlokzata oromfalas, az újabb (II. vh. utáni) épületek tetőformája sátortető. A legújabb házakon megfigyelhető az alacsonyabb hajlásszögű, mediterrán típusú tetőidom. Igény mutatkozik a lapostetős lakóházak építésére is, amely igényt az önkormányzat a helyi építési szabályzat felülvizsgálata során figyelembe fog venni. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A településen jellemzőek a magasföldszintes, megemelt házak, Ez feltehetően arra vezethető vissza, hogy a település nagy része régen mocsaras, lápos terület volt, amelyet később lecsapoltak, de a talajvíz továbbra is magas maradt, ill. a legtöbb ház alápincézett. Egyes utcákban az épületek a telekhatárral szöget zárnak be (fűrészfogas beépítés), ez változatossá teszi az utcaképet.

46 Bısárkány településfejlesztési koncepció 46 Fűrészfogas beépítés (Árpád utca) Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A település szerkezetét a fellelhető régi térképek alapján 1784 évi állapotból kiindulva volt lehetőségünk vizsgálni. A település jellegzetes történeti tengelye a mai 86.os főút nyomvonala, jellegzetes íve valamennyi régi térképen fellelhető. A település eredetileg utcás faluként épült, bár az akkor még Czakóházához közvetlenül kapcsolódott. Ezen kapcsolat és vélhetően a terepadottságot következményeképp a település az as években keleti irányban fejlődött, ekkor alakult ki azon szövetes, a maga esetlegességében is kellemes, burjánzó utcahálózat, amely ma is meghatározza ezen településrész arculatát. A település déli és nyugati irányú terjeszkedése már egyértelműen a XX. században történt, ekkor már az új utcák nyomvonala merevebb, geometrikusabb, a nyomvonalak alakításánál változatlanul a település meglévő úthálózatához alkalmazkodtak.

47 Bısárkány településfejlesztési koncepció 47 A település feljődésének áttekintése Első katonai felmérés Az első katonai felmérés idején a település házai nagyrészt a mai 86. sz. főút ill. a Zrínyi utca mellé épültek. Második katonai felmérés A második katonai felmérés idejére nem nőtt nagymértékben a település területe, inkább sűrűsödött; összeértek az előtte különálló településrészek. A térképrészlet alsó részén látható egy folt, ez a mai látványtó helye, amely feltehetően mocsaras, lápos területet volt, ugyanakkor itt található a település legmélyebb pontja, ezért vízelvezetés szempontjából előnyös a tó megléte. T P T A L E N T P L A N Kft Győr, Richter J. u. 11.; Tel: 96/ ; Fax: 96/ ; talent_plan@arrabonet.hu

48 Bısárkány településfejlesztési koncepció 48 A mai településképen jól látható, hogy a régi, véletlenszerűen kialakult utcahálózat nem szabályos (É-ÉK-i rész), míg a település déli részén az újonnan kialakított, tervezett, egymással párhuzamos utcák sora figyelhető meg. A lakóházak piros, az intézményi és középületek narancssárga, a gazdasági, üzemi és melléképületek lila színnel jelennek meg a fenti térképen. Az intézményi és középületek zöme a 86. sz. főút mellé csoportosultak. A településnek három központja van, melyek szinte összeérnek; a templom és iskola környéke, a Polgármesteri Hivatal környéke, illetve az egészségügyi épület környéke. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület azonosító megye település lelőhelyszám név Győr-Moson Sopron Bősárkány 1 Petőfi utca Győr-Moson- Sopron Bősárkány 2 Öregtag Győr-Moson- Sopron Bősárkány 3 Acsalagi út Győr-Moson- Sopron Bősárkány 4 Szőlők Győr-Moson- Sopron Bősárkány 5 Csatári felőli barázdás Győr-Moson- Sopron Bősárkány 6 Temető Győr-Moson- Sopron Bősárkány 7 Rákóczi út Győr-Moson- Sopron Bősárkány 9 Porostelek

49 Bısárkány településfejlesztési koncepció Győr-Moson- Sopron Bősárkány 10 Maglóca felőli barázdás Győr-Moson- Sopron Bősárkány 11 Töltés előtt Győr-Moson- Sopron Bősárkány 12 Porostelek II. Győr-Moson- Csatári felőli- barázdás Sopron Bősárkány 13 II. Győr-Moson- Sopron Csorna 50 Maglóca felőli barázdás Győr-Moson- Sopron Markotabödöge 14 Csatornarendszer XLIII. A régészeti lelőhelyek elhelyezkedése (Forrás: Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása) Műemlék, műemlékegyüttes Római katolikus templom (Műemlék, törzsszám: 3469) Barokk stílusban épült 1750 körül, majd 1941-ben részben átépítették és megnagyobbították. A templom mennyezet-freskóját és a főoltárképet Márton Lajos festette. Berendezése: a főoltár és a gazdag fafaragású szószék XVIII. századi eredetű. A szépen faragott rokokó padok 1750 körüliek, míg az újabbak simák, dísztelenek. Megtalálható: Fő u.

50 Bısárkány településfejlesztési koncepció 50 Látogatható: előzetes bejelentkezés után. Bejelentkezés a plébánián: Kossuth u. 31., tel.: (96) A 18. sz. közepe tájáig a rábai kerületnek 4 plébániáján épült új templom, köztük van Bősárkány is. A helyi egyházi dokumentumok szerint 1754-ben építették Esterházy herceg adományából és a hívek kétkezi munkájával. Sőt még adományokkal is áldoztak a szent ügy megvalósulása érdekében. Így joggal írhatta az 1759-es jegyzőkönyvben a visitator újnak a bősárkányi templomot, hiszen csak néhány évvel korábban épült. Bősárkány temploma ekkor már téglából épült. Ez már a jelenlegi templom, bár 1939 és 1941 között jelentősen bővítették. Eredetileg egyhajós, egyszerű barokk stílusú épület, egy toronnyal. A főbejárat ekkor a hajó tengelyében álló torony elülső, északi oldalán volt, ám ezt később a torony tövében haladó közút miatt áthelyezték a torony keleti oldalára. A toronyalj belül csehboltozatos, ugyanígy az orgonakarzat is, amelyet két, boltozással összekötött vaskos pillér tartott. A templomhajó szintén csehsüveggel volt boltozták. Ez megmaradt az 1941-es átépítés után is. Az eredeti egyszakaszos szentély szintén csehsüvegboltozatos volt és a nyolcszög három oldalával zárult. Eredeti berendezési tárgyai közül a régi főoltár 1760 körül készült. Az oltárépítmény már elkorhadt, részeiből a tabernákulum (szentségház) és két szép arkangyalszobor maradt meg. A tabernákulum ajtaján feszület, két oldalról fából faragott imádkozó angyal látható. Az eredeti szószék keletkezéséről semmit sem tudunk. Az 1829-es canonica visitatio-ban említést tettek rossz állapotáró, ami azt mutatja, hogy akkor már létezett. A jelenlegi igen szép kimunkálású barokk szószék azonban csak a 19. sz. vége felé kerülhetett a templomba. A keresztelőkút azonban még az eredeti lehet. Nyolcoldalú gerezdes medence, amely magas lábon áll. 18. századi munka. Padjai közül 11 pár még eredeti, pompásan faragott pad. Felszerelési tárgyai közül a 18. századiakat vegyük sorra. Két rézkehely van, amelyek 1750 körülre keltezhetők. A pacifikálé ezüstözött réz, trébelt díszítésű. Széles talpon áll, amely négy rekeszre van osztva, mindegyikben virág és rokokó díszítmény. Legfőbb érdekessége a gravírozott felirata: Lagner Petter Pfarher in Wizscharkan Tehát az akkori plébános, Lagner (vagy Lathner) Péter szerezhette be ezt a keresztet, és vésette bele a fenti német nyelvű feliratot. A meglepő a sehol máshol nem szereplő Wizscharkan név, amelynek értelmezése eléggé problémás. Talán az a megoldás, ha a magyarból indulunk ki, és akkor Vizsárkány értelmezést nyerünk, ami a falunak a mocsár, a víz melletti helyzetére vonatkozna. A sekrestye melletti falra szerelt csengőgyám korábbi, hiszen az 1759-es évszám olvasható rajta. Rézből készült, spirális idomokkal díszítették. Harangjai közül a régebbi a canonica visitatio szerint 1763-ból való. Legalábbis ez a felirat látható rajta: Bécsújhely Az újabb 1804-ből származik. Kőkereszt (Műemlék, törzsszám: 3473)

51 Bısárkány településfejlesztési koncepció 51 talapzatán az égre néző Mária szobra áll; 1802-ben készült klasszicista alkotás és artézi kút. Megtalálható: a templom mellett, Fő u. Szabadon megtekinthető. Szent Család-szobor (Műemlék:törzsszám: 3470) 1750 körüli, barokk. Megtalálható: a község északnyugati határában, a Jánossomorja felé vezető út mentén. Szabadon megtekinthető. Szent Sebestyén, Flórián, Rozália-szoborcsoport (Műemlék, törzsszám: 3471) barokk, 1750 körül. Megtalálható: Fő u. Szabadon megtekinthető. Pietá-szobor (Műemlék, törzsszám: 3472) Késő barokk alkotás 1802-ből. Megtalálható: A Maglócára vezető úton, a község délkeleti határában. Szabadon megtekinthető. Helyi védelem Helyi védelem alá kerültek a következő objektumok: A településen található köztéri szobrok; Egészségház Petőfi u. 83; 1. hrsz. Általános Iskola régi szárny Petőfi u , 51 hrsz.; Nádas vendéglő Zrínyi u. 2., 74 hrsz.;

52 Bısárkány településfejlesztési koncepció 52 Tájház Árpád u. 7., 201 hrsz.; Katolikus Faluház Petőfi u. 47, 215 hrsz.; Lakóház Zrínyi u. 7., 220 hrsz.; Nádas lakóház Petőfi u. 11., 257 hrsz.; Művelődési ház Petőfi u. 44., 320 hrsz.; Gondozási központ Kossuth u. 23., 366 hrsz.; Plébánia Kossuth u. 31., 375 hrsz.; Lakóház Széchenyi u. 19., 875/1 hrsz.; Malom épület 902 hrsz Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Bősárkányban a fő közlekedési útvonal a 86. sz. másodrendű főút, amely közelebbről nézve Csornával és Jánossomorjával teremt kapcsolatot, távolabbról nézve Szombathellyel és Mosonmagyaróvárral. A településre befutó összekötő utak: sz. Kóny-Rábcakapi-Bősárkány ök. út (Rábcakapi, Markotabödöge felé) sz. Bősárkány-Barbacs-Bodonhely ök. út (Barbacs felé) sz. Bősárkány-Kapuvár ök. út (Acsalag felé) - A 8509 sz. útba torkoló sz. Rábcakapi-Lébény ök. út (Lébény, M1 autópálya felé) Üzemanyagtöltő állomás nincs, 10 km-re Csornán van az első tankolási lehetőség.

53 Bısárkány településfejlesztési koncepció Közösségi közlekedés A település közúton és vasúton közelíthető meg. Közúti A buszjáratok menetrendje a község lakói szerint megfelelő, a községben 4 buszmegállópár és egy buszforduló található. A 86. sz. főút mentén lévő 2 buszmegállópár buszöblös, a megállók zöme fedett váróval felszerelt, de némelyik felújításra szorul, ill. a hiányzóakat pótolni kell. Közvetlen járat van Csorna, Győr, Mosonmagyaróvár felé, jár busz Acsalag felé is. Győrt egy rövidebb és egy hosszabb járattal lehet megközelíteni, a rövidebb útvonal: Rábcakapi, Tárnokréti, Lébény, Mosonszentmiklós, Öttevény, Abda, Győr, a hosszabb útvonal a tóközi településeket fűzi fel: Rábcakapi, Cakóháza, Markotabödöge, Fehértó, Győrsövényháza, Bezi, Enese, Győr. Kötöttpályás Vasút kapcsolattal rendelkezik a település, a vasútállomás a település nyugati szélén helyezkedik el, az Acsalag felől érkező autóbusz megáll a vasútállomás közelében, így van tömegközlekedési kapcsolata a faluközponttal. A vasúton történő forgalom keltette zaj nem terheli számottevően a települést, de közlekedési szempontból kedvezőtlen helyen halad, mert a keleti területekről már túl hosszú a rágyaloglási távolság. A megyeszékhely csak csornai átszállással érhető el, sajnos a menetrendek nincsenek összhangban, ezért Csornán 1 órát kell várni a csatlakozásra (Győr-Sopron közötti vasútvonal) Kerékpáros és gyalogos közlekedés A 86. sz. főút mentén kerékpárút létesült, a többi főúton is kiépítése javasolt, főleg a Vasút utca Zrínyi utca Vörösmarty utca tengelyen, mert azt a Megyei Területrendezési Terven tervezett térségi jelentőségű kerékpárútként tüntették fel Parkolás A településközpontban, az élelmiszerüzlet előtt található egy 14 férőhelyes parkoló, az intézmények és a többi üzlet előtt is le lehet parkolni, az előbb említettnél kisebb férőhellyel. A tervezett ravatalozó előtt 24 férőhelyes parkoló került betervezésre. A település déli kapujában, a 86. sz. főút mellett kamionos pihenő épült Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás A Nagyközség közműves vízellátása a Csorna-Kóny_Bősárkány térségi vízműrendszer 850 m 3 /d kapacitású Bősárkány-i víztermelő művéről biztosított. A községi vízelosztó hálózat üzemeltetője a PANNON-VÍZ Zrt. (Győr, Országút u. 4.). A településfejlesztési koncepció

54 Bısárkány településfejlesztési koncepció 54 feülvizsgálata során felmerülő többlet vízigények esetén az üzemeltető szervezettel egyeztetni szükséges. A községtől nyugatra É-D irányban húzódik a Csorna Maglócai csatorna, vízfolyás északra; keletre a Lóréti csatorna, északon a községtől 2 km-re nyugatról keletre folyik a Rábca. A községben a talajvíz a felszín alatt kb. 1 m mélységben van, így a csatornázás gravitációs rendszerrel költséges. Az egész község mélyfekvésű, belvízrendezés és csapadékvíz elvezetés tervezése szükséges. A községben a nyilvántartott 1.sz. kút a templomnál 397,7m talpmélységű. A vízmű a község déli kijáratánál, a Barbacs Maglóca út mellett van, víztorony a vízmű területén. Vízbázis : 1.sz. kút csak megfigyelőkút ll.sz. kút 350 liter/ p teljesítmény lll.sz. kút 2000 liter/p teljesítmény Tározók: Térszinti: 2 db 150 m 3 magas: 1 db 200m 3 /30m aqaglubusz /megemelve/ Nyomásfokozás: 3 db H 15 / ll. tip. búvárszivattyú patronba szerelve Cakóházára a kistérségi vízvezeték elkészült 200 KM PVC mérettel és a község déli szélén halad el. Acsalag felé a 150 KM PVC vezeték a Kút út József Attila út Dózsa György út Köztársaság útja Vasút út nyomvonalon a község elosztó vezetékét is képezi. Az új beépítések vízellátását a meglévő hálózathoz lehet csatlakoztatni. A kiépítés jellege minden esetben közvezeték legyen NA 100 KM méretben. A vezetékre m enként föld feletti tűzcsapot kell elhelyezni. A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 1-2 Rábca és a Fertő április keltezésű dokumentáció alapján: Vízfolyasok es állóvizek medrét érintő intézkedések: 2015 utáni feladatok: A Rábaköz-Tóköz vízpótlása érdekében a Rába balparti térségében a meglévő medrek rehabilitációja mellett további új medrek, átvágások, új műtárgyak kialakítására van szükség. Szennyvízelvezetés A község közműves szennyvízelvezetésének kiépítése folyamatban van. Az elvezetett szennyvizek tisztítása a fejlesztés alatt álló, jelenleg 2566 m 3 /d és LE kapacitású, Csorna térségi szennyvíztisztító telepen fog történni. A térségi szennyvízelvezető és tisztító rendszer a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében a nem megfelelő agglomerációk között szerepel, fejlesztését december 31-ig végre kell hajtani. A térségi szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító üzemeltetője a PANNON-VÍZ Zrt.

55 Bısárkány településfejlesztési koncepció 55 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A 86. sz. főút mentén zárt csapadékvíz elvezetés kiépült. A lakóutcákban nyíltárkos csapadékvíz elvezetés található Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Bősárkány Önkormányzat területének villamosenergia ellátása a Csorna 120/20 kv-os transzformátorállomásból induló Vízügyi 20 kv-os gerincvezetékről történik. A terület biztonságos villamosenergia ellátására, üzemzavar esetén, tartalékul szolgálnak a - Csorna 120/20 kv-os állomásból induló Kimle 20 kv-os gerincvezeték a sz. oszlopkapcsolón keresztül - Csorna 120/20 kv-os állomásból induló Kapuvár kv-os gerincvezeték a sz. oszlopkapcsolón keresztül A község területén lévő kommunális fogyasztók villamos-energia ellátására 7 (hét) db 20/0,4 kv-os transzformátorállomás szolgál. Az ipari és mezőgazdasági fogyasztók ellátása külön ipari transzformátor-állomásokról történik (volt TSZ, Háziipari Szövetkezet, Öntöde, Szivattyútelep). A kommunális transzformátorállomások terhelése a névlegesnek kb. 60 %-a, tehát ezek terhelése az állomások átalakítása nélkül növelhető 40 %-kal. A község természetes kommunális villamosenergia fogyasztásának növekedése fedezhető a meglévő transzformátorállomásokról Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A lakásállomány 748, erre 601 főállomás jut, így a távbeszélő ellátottság statisztikailag több mint 80 %-os. Bősárkányon is egyre több vezeték nélküli telefon-tulajdonos van, amely a távközlési ellátottságot tovább javítja. A községet 96-os körzetszámmal kapcsolták az országos távhívó hálózatba. A távközlési ellátás alanyi jogon történik, s bár műszaki megoldásában a távközlés közmű jellegű, rendelkezésre állása azonban egyéni jogosultság függvénye. A jelentkező új igények alanyi jogú elbírálást követően nyernek kielégítést. A helyi kábeltelevízió hálózat teljesen kiépült. Minden ilyen jellegű bővítési igény a jelenlegi hálózatokról kielégíthető Környezetvédelem (és településüzemeltetés) talaj A Hanság talajtájban a láptalajok különböző típusai fordulnak elő: a lápos réti talaj, tőzegesés kotus láptalajok. Ez utóbbiak többnyire agyagos-homokos és kavicsos altalajjal találhatók. A lápok másik talajfélesége a fekete szurokföld - amely a réti talajok genetikai típusába tartozik - is előfordul. A réti öntések alluviális anyagon kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú, erősen víztartó talajok. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória. A

56 Bısárkány településfejlesztési koncepció 56 Csorna környéki lápos réti talajok mechanikai összetétele a réti öntésekével megegyező, vízgazdálkodásuk a nagy mennyiségű szerves anyag következtében azokénál kedvezőbb, termékenységük azonban a cm-es talajmélységben megjelenő talajvíz miatt korlátozott (VII. kategória). Jelentős részük rét- és legelőterület (25 %). A táj löszös üledékein vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos réti csernozjomok találhatók. Termékenységük jó, a IV. termékenységi kategóriába tartoznak. Lényegesen gyengébb termőhelyet képviselnek a homokos öntésen kialakult csernozjomjellegű homoktalajok (VIII.). Kiterjedésük nem jelentős. Ugyanez mondható a Marcaltőtől keletre található csernozjom barna erdőtalajokról, amelyek szintén homok mechanikai összetételű allúviumon képződtek. Kémhatásuk gyengén savanyú a VII. termékenységi kategóriába tartoznak. A község közigazgatási határán belül legalább 5-6 talajfajtát lehet elkülöníteni, bár ezek túlnyomó részt a csernozjom illetve a réti talajok különböző változatait jelentik. A település, a kistáj mentesített alacsonyártéri részén található, ahol a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlatnak köszönhetően, liget- és láperdőmaradványok teszikváltozatossá a kultúr-sztyepp jellegű hordalékkúp-síkságot, amelyet elsősorban szántóföldi műveléssel hasznosítanak felszíni és a felszín alatti vizek A települést a következő folyók, csatornák érintik, szelik át: Rábca, Szegedi-csatorna, Kapuvár-Bősárkányi-csatorna, Bősárkány-Réti-csatorna, Hansági-főcsatorna Bősárkányt a sekély porózus, ill. porózus típusú Rábca-völgy déli része és a porózus termál típusú Északnyugat-Dunántúli nevű felszín alatti víztest érinti levegőtisztaság és védelme Számottevő levegőszennyezést okozó ipari létesítmény a település területén nincs és a település átszellőzöttsége is megfelelőnek mondható. A közlekedésből származó levegőszennyezés az átlagosnál kicsivel nagyobb, de nem számottevő. A fűtési mód az elmúlt években átalakult, a vegyes tüzelésről egyre többen álltak át a gázfűtésre, melynek aránya 50 %-os. A pollenveszély nem jellemző a térségben, nyáron a burkolatlan utakból származik elenyésző mértékű porterhelés zaj- és rezgésterhelés Rendszeres zajt és rezgést okozó terhelőforrás a településen nem található hulladékkezelés Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. A törvényben felsorolásra kerülnek a települési önkormányzat kötelező feladatai. Ezek között nem említik a környezetvédelmet. Az önkormányzati törvényt értelmezve arra lehet következtetni, hogy e jogszabály szerint a környezetvédelem az önkormányzatok számára önként vállalt feladatként jelenik meg. Ugyanakkor két törvény is állapít meg kötelező környezetvédelmi feladatokat települési önkormányzatoknak. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény egész fejezetet szentel a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak. Eszerint a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló

57 Bısárkány településfejlesztési koncepció 57 jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete hagy jóvá; a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. A környezetvédelmi törvény szerint a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint de legalább kétévente felülvizsgálja. A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény a következő kötelező feladatokat utalja a települési önkormányzatok hatáskörébe: A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. Bősárkányban 1996 év vége óta a REKULTÍV Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. végzi a szervezett települési szilárd hulladékgyűjtést. A szervezett hulladékgyűjtés keretében a lakosok vagy vásároltak vagy, bérelnek kuka edényt, ebben gyűjtik a hulladékot, amit heti egyszeri alkalommal elszállítanak. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a papír, PET palack, üveg, 2008 év elejétől alumínium italosdoboz frakciók tekintetében biztosított. A település területén 4 gyűjtőponton nyílik lehetősége a lakosságnak a fent említett hulladékfrakciók gyűjtésére, melyet a közszolgáltató a nyári időszakban hetente, míg az említett hulladékok szezonális keletkezése miatt a téli, késő őszi és kora tavaszi időszakban az edények telítettségének függvényében ürít. A Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó Március 01-én nyitotta meg kapuit. A már a legszigorúbb környezetvédelmi feltételeket is teljesítő /B3 alkategóriájú/ hulladéklerakó tömörm3 befogadóképességű. Bősárkány közigazgatási területén van önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladéklerakó, mely a Mosonmagyaróvár és térsége hulladékgazdálkodási projekt keretein belül kerül rekultiválásra. Bősárkány decemberében csatlakozott a Győr térsége hulladékgazdálkodási Konzorciumhoz, mely azóta 3 részre; Győr és térsége, Sopron és térsége, valamint Mosonmagyaróvár és térsége Hulladékgazdálkodási Projektre vált külön. Bősárkány ez utóbbinak tagja. A Projekt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal támogatását elnyerve túl van a pályáztatáson jelenleg a pályázatban megvalósítandó (KEOP ) projekt üzemeltetési kiírására történő előkészítése van folyamatban. Ennek keretében megvalósul a teljes körű szelektív hulladékgyűjtés (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok, gyűjtőjárművek). A szelektíven gyűjtés miatt csökken a lerakó térfogat felhasználása, növekszik a lerakó élettartama (feltölthetősége). A Projektből azonban a KEOP projektcsoportba kerültek át a rekultivációk, melynek kivitelezése a K-W konzorcium illetve a Strabag MML kivitelezésében már folyamatban van.

58 Bısárkány településfejlesztési koncepció Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) vízrajzi veszélyeztetettség A talajvíz átlagos szintje a Hanság medencében 0, 5-1, 5 méter között van, időszakonként pedig a felszínre emelkedik. A talajvíztükör sokévi átlagának magassága a Hanság medencében m A.f. A talajvíz áramlási főirányok - az esésvonalakkal egyezően - nagyjából a nyílt víz-folyások irányát követik, tehát az Észak-Hanságba É-D; a Dél-Hanságban pedig DNy-ÉK irányú. A település külterületén folyik keresztül a Rábca és a Kapuvár-Bősárkányi csatorna Éghajlat Bősárkány hazánk északnyugati részén fekszik, ennek következménye az, hogy bár alföldi terület, éghajlata mégis lényegesen különbözik az Alföld éghajlatától. A különbség tulajdonképpen az Atlanti-óceántól való távolságban rejlik. Az éghajlat kialakításában igen nagy szerepet játszanak a nagy légköri hatásközpontok: az észak-atlanti minimum, a keleteurópai téli maximum. A Hanság tájegység a Kisalföld éghajlati körzetbe tartozik. Jellemző a mérsékelten meleg nyár, nem túl zord tél és a viszonylag kisebb csapadékbizonytalanság. A hőmérséklet évi járása nagyjában ugyanazt a képet mutatja, mint az ország többi tájain. Legalacsonyabb a hőmérséklet januárban, legmagasabb júniusban. A napfénytartam (1900 óra), az évi középhőmérséklet (9,5 C fok), a tenyészidőszak hőösszegei (3100 C fok) - a sokévi átlag alapján alacsonyak. A kapuvári állomáson mért adatok sokévi átlaga szerint az 50%-os valószínűséggel elért, illetve meghaladott csapadékösszegek értéke 665 mm; az átlagé pedig 670 mm. A legcsapadékosabb hónap június és július. Az uralkodó szél északnyugati. A szélerősség évi középértéke 1, 8-2, 0 Beaufort fok. A Dévényi kapun át nagy sebességgel érkező légáramlás miatt hazánk legszelesebb területei közé tartozik. 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ SWOT analízis A helyzetfeltáró, állapotfelmérő munka folyamán viszonylag nagytömegű és sokrétű információ gyűlik össze, melyeket valamilyen formában rendszerezni, kezelni kell. Ez tulajdonképpen értékelést jelent, ami arra irányul, hogy miként lehet a feltárt tényezőket a stratégiánál figyelembe venni. A stratégiai tervezés egyik közkedvelt módszere a SWOT-analízis. Lényegében a belső és külső környezetet kapcsoljuk össze, keresve mindazokat a feltételrendszereket, amik a jövőt hordozzák, tehát erősségét adják a településnek. Megállapítjuk azokat a tényezőket, amik viszont akadályozzák a jövőt, gyengítik a rendszer működését, s ezáltal majd valamilyen szintű beavatkozást is igényelnek. A lehetőségek közé azokat soroljuk, amelyek a fejlesztés újabb tereit jelentik, így más kapcsolatokat, további erőforrások megjelenését kínálhatják, vagy éppen a rendszer belső adottságainak átértékelését, azok megváltoztatását szorgalmazzák. A veszélyek közé sorolhatók azok a tényezők, amelyek akadályozhatják a jövőt, az egyes rendszerelemek aktivitását fékezhetik. Ezek megszűntetése elsősorban nem a területrendszerből következik, hanem a külső, független hatásokból.

59 Bısárkány településfejlesztési koncepció 59 Erősségek Kedvező földrajzi helyzet A határ közelsége Táji, természeti értékek (erdő, folyó) Hasznosítható helyi humán infrastruktúra Alacsony munkanélküliség Jó közműellátottság, csatorna épülni fog A hulladékszállítás és elhelyezés megoldottsága Lehetőségek Lakóterületi fejlesztések Üdülőterületi fejlesztések Turizmus fejlesztése Gazdaság további erősítése Gyengeségek Állattartó telepek lakóterülethez való közelsége Kedvezőtlen demográfiai viszonyok Idegenforgalom hiánya Kevés zöldterület Veszélyek Elvándorlás veszélye Elöregedés veszélye Tájrombolás 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Bősárkányban a legnagyobb gondot a 86. sz. főút nagymértékű tranzitforgalma okozza, a települést demarkációs vonalként kettészeli. A nagyközség elérte azt, hogy 22 órától 6 óráig mentesüljön a tranzitforgalomtól, ebben az időszakban a tehergépjárműveket Csornánál a 85. sz. főútra, majd az M1-es autópályára terelik nyaráig megépül a gyorsforgalmi útkapcsolat Győr és Szombathely között, ekkor lehetőség lesz Bősárkány egész napos mentesítésére. A ig tartó időszakban épül meg a nagyközséget elkerülő autóút. Az önkormányzat 2002 és 2008 között felújítatta a saját tulajdonában és kezelésében lévő lakóutcákat, a 86. sz. állami tulajdonú főút felújítása, burkolat-megerősítése is megtörtént, ugyanakkor a többi állami tulajdonban lévő útszakaszok (Vasút utca, Zrínyi utca, Széchenyi utca) állapota nem megfelelő, felújításra szorulnak.

60 Bısárkány településfejlesztési koncepció Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Bősárkány kül-és belterületén a településszerkezeti sajátosságok és a szerkezeti terv alapján 8 településrész került lehatárolásra.

61 Bısárkány településfejlesztési koncepció 61 1: Kertekalja Bősárkány legrégebbi településrésze, amely az utca-és telekszerkezetén is látszik. Itt található az iskola, a templom, az élelmiszerbolt stb, tehát központi funkciókat lát el. Cégek: Ponyva Manufaktúra, Háziipari szövetkezet 2: Tagút A Rákóczi utcát és környékét foglalja magába. Itt található az óvoda, a polgármesteri hivatal. 3: Paptag A Rákóczi utca és a Gábor Áron utca közötti telekhatárok és a 86. sz. főút határolja. Túlnyomóan lakóépületek találhatók a területén, néhány helyen otthoni műhelyekkel (pl. autószerelő) kombinálva. Tagút és Paptag utcái épültek ki a Kertekalja utcái után, tehát először a 86. sz főúttól nyugatra terjeszkedett a település. 4: Újtelep A Petőfi utca és az Ady Endre utca által közbezárt háromszögben fekszik. Itt található az egészségügyi épület fogászattal és orvosi rendelővel, a temető, a vízmű víztoronnyal és a leendő futballpálya.

62 Bısárkány településfejlesztési koncepció 62 5: Kenderrét A Hunyadi János és az Ady Endre utca határolja. Túlnyomórészt lakóépületek találhatók a területén. Újtelep és Kenderrét a legújabb településrészek, itt az egymással párhuzamos utcák a mérvadóak. 6. Északnyugati iparterület Legnagyobbrészt a volt TSZ major területe alkotja, amelyen ma a Hanság termelő, szolgáltató és kereskedelmi szövetkezet tevékenykedik. Területén fog felépülni a biogáz erőmű. Ide sorolható még a Hétvezér Csárda és Panzió is, amely 10 szobával és 27 ággyal áll rendelkezésre az ideérkező vendégek számára. 7. Nyugati iparterület A vasúttól keletre fekvő területen helyezkedik el, amely magába foglalja a vasútállomást is. Itt található a Bio-Textima Kft., amely 1993-ban alakult, magánvállalkozás keretében működik. Tevékenységi köre megalakulásától egészen napjainkig natúr termékek gyártásából és forgalmazásából áll. Termékskálája folyamatos bővülésével ma már egy hálószoba szinte valamennyi kellékét kínálja. 8. Szávíz A település belterületétől teljesen elkülönülő üdülőterületek ben lezajlott egy rendezési terv módosítás, amely a terület nagyarányú bővítéséről szólt. A Szávíz 2 további üdülőterületek, gyógy-és tájfürdő, kézműves falu telepítését irányozta elő. A befektető később elállt építési szándékától, a fejlesztés csak terven létezik. A Szávíz 1 fejlesztése ugyanakkor a rendezési terv felülvizsgálat után elkezdődik.

63 Bısárkány településfejlesztési koncepció 63 KONCEPCIÓ 4. JÖVŐKÉP 4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan A településfejlesztési koncepció alkalmat kínál az önkormányzat számára ahhoz, hogy ezekből a megállapításokból, és más, aktuális forrásokra támaszkodva megalkossa a települési szándékok és külső gazdasági, környezeti lehetőségeknek leginkább megfelelő települési jövőképet. Bősárkány jövője azon múlik, sikerül-e erőforrásait,adottságait környezettudatos és innovatív módon kihasználva vonzóvá, fenntarthatóvá válnia az itt élők, tanulók, az itt működő és befektetési lehetőséget kereső vállalkozások és az idelátogatók szemében. Bősárkány jövője azon múlik, sikerül-e versenyképesnek maradnia a szűkebb és tágabb térség hasonló nagyságú, lélekszámú településeivel szemben. 5. CÉLOK 5.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A településfejlesztési koncepció átfogó célja a település versenyképességének javítása, vonzerejének fokozása a meglévő adottságainak kihasználására és erőforrásainak fenntartható módon való hasznosítására alapozva. 1. Vonzó, dinamikus települési arculat megteremtése, egy befektető-és látogatóbarát település közszolgáltatási színvonalának emelése A településközpont és településrészek, zöldterületek funkcióbővítő fejlesztése, intézményeinek fokozatos felújítása elősegíti a község megtartóerejét, emellett ösztönzi a kereskedelmi és turisztikai szolgáltatások bővítését, így közvetetten növelheti a település gazdasági versenyképességét. 2. A közlekedési rendszer átalakítása Az elkerülő út megépülésével az átmenő forgalom várhatóan lecsökken, az új közlekedési helyzetben további forgalomcsökkentő eszközökre lesz szükség. A jövőben a kerékpáros közlekedés még inkább előtérbe kerül, ezért a főbb irányokba kerékpárutak építésével kell számolni. 3. Kulturális és szabadidős tevékenységek feltételeinek megújítása, és bővítése A szórakozási és sportolási lehetőségek bővítése a község minden lakójának fontos lehet (fiatalok, családosok, nyugdíjasok), ezzel javíthatók a helyben lakók identitása, kezelhetők a társadalmi kohéziós problémák. A következő években felújításra kerül a művelődési ház, a sportpálya öltözője bővítésre kerül, új focipálya épül stb., ezek a fejlesztések növelik az itt lakók komfortérzetét, a turisták számára is vonzóbb lehetőségeket nyújt a község.

64 Bısárkány településfejlesztési koncepció Fenntartható gazdaság feltételeinek megteremtése Új gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat kell a községbe telepíteni, a meglévő cégek bővülési szándékát támogatni. A Győr-Szombathely közötti gyorsforgalmi útkapcsolat létrejöttével megnövekedhet a vállalkozási kedv a településen, az osztrák-szlovák határ felé tartó gyorsforgalmi útkapcsolat megépülésével ez még inkább fokozódhat, amely mindenképpen pozítiv hatást fejthet ki a település jövőjét illetően. 6. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ Lakóterület fejlesztések: A község földrajzi elhelyezkedése, természeti környezete, teljes körű infrastrukturális ellátottsága alapján jó lakókörnyezetet biztosít az itt élőknek, ugyanakkor jelen eljárásban új lakóterületek kialakítására nem kerül sor, mert a hatályos településszerkezeti terven lévő tervezett lakóterületek (Ifjúság utcától ÉK-re fekvő terület, ill. a település legdélebbi részén kialakított lakóövezetek) nagyrészt még nem épültek ki. Gazdasági területek fejlesztése: A kedvező földrajzi fekvésből adódóan az elmúlt évtizedekben letelepedett vállalkozások további támogatása szükséges. A fejlődésének területi biztosítása a megfelelő gazdasági területek további kijelölésével, valamint új vállalkozások letelepedésének elősegítésével támogatható. A gazdasági területek kijelölésénél elsődleges szempont, hogy környezetükre ne legyenek káros hatással. A település ÉNy-i részén biogázüzem fog épülni. 3. A 02/4 hrsz-ú zöldterület: gazdasági terület kialakítását tervezi az önkormányzat.

65 Bısárkány településfejlesztési koncepció a 010/7 hrsz-ú véderdő egy része és a 026/16 hrsz-ú Különleges mezőgazdasági üzemi terület egy része: Gazdasági terület kialakítása a cél, a biológiai-aktivitás érték szinten tartása részben a 026/16 hrsz-ú Kmg terület ÉK-i csücskének véderdőbe történő átsorolásával érhető el.

66 Bısárkány településfejlesztési koncepció 66 Idegenforgalom fejlesztése: Szávíz Vízicentrum Bősárkány külterületén a fertő-hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található Szávíz. A tó és környéke egykor nyugodt, ideális környezetet biztosított, külön horgásztóval a horgászoknak, és külön fürdőtóval a pihenni, kikapcsolódni, fürödni vágyóknak, 5 év után 2009 körül azonban a strand üzemeltetése megszűnt. Pihenőházak A tóparton saját stéggel rendelkező faházak sorakoznak, az itt lévő ingatlanok többsége magántulajdonban van, és a használatuk is magáncélú. A területre szigorú szabályozás van érvényben, biztosítva a táj egységes, környezetbe illő arculatát.