Felhasználható szakirodalom

Átírás

1 Sugárvédelem II. Fejezetek: 1. Bevezetés (ismétlés): fizikai és biológiai dózisfogalmak; az ionizáló sugárzás károsító hatásai; sugárvédelmi szabályozás 2. A külső dózis- és dózisteljesítmény mérésének elve és kivitelezése 3. A belső sugárterhelés számítása. A belső sugárterhelés meghatározásához szükséges mérési eljárások 4. Környezeti és biológiai minták instrumentális analízise. Radon meghatározása. Igen kis aktivitások mérésének sajátosságai. 1

2 Felhasználható szakirodalom Fehér I., Deme S. (szerk.): Sugárvédelem (ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2010.) Kiss D., Horváth Á., Kiss Á.: Kísérleti atomfizika (ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 1998) Előadásvázlat: 2

3 Sugárvédelem II. Laboratóriumi gyakorlatok A félév 2. felében 6 4 órás feladatok Környezeti monitorozás Dunavíz minta radioaktivitásának meghatározása Gamma- és neutrondózis mérése egy reaktorcsatornában Radonkoncentráció meghatározása Árnyékolás számítása MICROSHIELD programmal Egésztestszámlálás 3

4 Bomlási módok Esug ( i,m E p i, kin ) p: a bomlási folyamatban kibocsátott részecskék m: nyugalmi tömeg E i, kin : kinetikus (mozgási) energia Bomlási módok: α, β ( közvetlen ),γ ( kísérő ), f (maghasadás, összetett ) Az alfa-bomlás során a gerjesztett atommag egy hélium atom pozitív elektromos töltésű atommagját bocsátja ki 3-9 MeV mozgási energiával. Az alfa-bomlás során az atommag tömegszáma 4-gyel, protonszáma 2-vel csökken, így az atommagon belül a protonok taszításából származó, a nukleonok kötését gyengítő elektrosztatikus energia is jelentősen csökken. Hajtóereje az erős kölcsönhatás. Diszkrét energiaváltozás: E kin jellemző az adott radioizotópra, de megoszlik a részecske mozgási energiájára és a visszalökött mag energiájára. Az alfa-bomlás hajtóereje a nukleonok közti erős kölcsönhatás. 4

5 Bomlási módok Béta-bomlás: A részecskékre jutó kinetikus energia véletlenszerűen megoszlik az elektron/pozitron és a neutrínó/antineutrínó között, ezért az elektron(pozitron) kinetikus energiája nem diszkrét. A bomlás hajtóereje a nukleonok közti gyenge kölcsönhatás. 1) β - : elektron és antineutrínó kibocsátása n p + + e - + ν a : a rendszám eggyel nő 2) β + : pozitron és neutrínó kibocsátása p + n + e + + ν: a rendszám eggyel csökken antianyag annihiláció: megsemmisülés e e 2 f 3) elektronbefogás (EC electron capture) neutrínó kibocsátása p + + e - n + ν: a rendszám eggyel csökken Az elfogyott pályaelektron pótlódik egy külső pályáról kísérő karakterisztikus röntgensugárzás keletkezik 5

6 Bomlási módok Gamma-átmenet: a belső átrendeződés nyugalmi tömeggel és töltéssel nem rendelkező foton kibocsátásával jár. A γ-bomlás hajtóereje nem határozható meg közvetlenül, mint az α- és β-bomlásé, mert ez a bomlási mód csak más magátalakulások maradék energiájának leadása során következik be. A foton(ok) energiája diszkrét, azonos a megváltozott állapotú belső részecske által betöltött előző és következő energiaszint különbségével, ezért jellemző az adott radioizotópra. A mag belső energia-eloszlásának változása egyes esetekben (főként nagy tömegszámú magoknál és kisebb energiaváltozásoknál, Εγ<2-300 kev) nem foton kibocsátásával jár, hanem az energia egy, általában belső, szimmetrikus atompályán rezidens (azaz a magon belül is >0 valószínűséggel tartózkodó) elektron mozgási energiájává alakul. Ez a belső konverzió (internal conversion, IC), amit szintén karakterisztikus röntgenfoton kell, hogy kövessen. E E e E,kin e,köt A belső konverziós elektron energiája diszkrét! 6

7 A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása A közeg kölcsönhatásra képes alkotórészei: elektronok, az atom elektromágneses erőtere, atommag. A közeg és a sugárzás közötti kölcsönhatás szerint: - Közvetlenül ionizáló sugárzások: α, β, γ, röntgen az elektronoknak képesek azok ionizációjához elegendő energiát átadni. - Közvetve ionizáló sugárzás: neutron: atommagokkal való kölcsönhatás során ionizációra képes részecskéket kelt. Az elektronokkal való sokszoros ütközés nem minden esetben vezet azok ionizációjára. A sugárzás által több lépésben átadott energia egy jelentős része (>50 %-a) nem ionizációt, csak gerjesztést eredményez, azaz összességében a közeg termikus energiáját növeli meg. A gyorsan mozgó szabad töltéshordozók (α 2+, β - és β + -részecskék, ionizációra képes szekunder elektronok) az atomok elektromágneses terében fékeződve járulékos fotonsugárzást = folytonos röntgensugárzást kelthetnek. 7

8 Alfa- és bétasugárzás abszorpciója az anyagban R: hatótávolság (range) 8

9 Lineáris energiaátadási tényező (LET) alfa- és bétasugárzásra LET = de/dx (stopping power = fékezőképesség) 9

10 Alfa- és bétasugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel α-sugárzás LET-értéke vízben: ~150 kev/μm Energiaátvitel: - elektronnal: ionizáció/gerjesztés; - atommaggal: egyes célmagokkal (pl. Be) [α,n] magreakció lehetséges (neutronforrások: Pu(Be), Am(Be)) Hatótávolság (range) vízben 40 μm (5,3 MeV-re), levegőben néhány cm. β-sugárzás LET-értéke vízben: <10 kev/μm (közepes energiákra <1 kev/μm) Energiaátvitel: - elektronnal ionizáció/gerjesztés; - atom elektromágneses erőterével: fékezési sugárzás (folytonos röntgensugárzás, energiája a közeg rendszámától is függ), Cserenkovsugárzás: az adott közegben érvényes fénysebességnél nagyobb sebességű elektron látható fényt is kibocsát. Hatótávolság (range) vízben mm - cm nagyságrendű, lényegesen kisebb, mint az energia-átvitelben részt vevő elektronok összes megtett úthossza! 10

11 Interactions of alpha-particles Module L-ER-3. Basics of Physical Dosimetry of Ionizing Radiation 11

12 Interactions of electrons Fékezési röntgensugárzás Module L-ER-3. Basics of Physical Dosimetry of Ionizing Radiation 12

13 Interactions of positrons annihiláció Module L-ER-3. Basics of Physical Dosimetry of Ionizing Radiation 13

14 Közelítő összefüggések α-részecske hatótávolsága levegőben: R (cm) = 0,318.E 3/2 E: energia MeV-ben α-részecske hatótávolsága bármely anyagban: R m,α (g.cm -2 ) = 10-4 (A.E 3 ) 1/2 E: energia MeV-ben, A: az elnyelő anyag atomvagy molekulatömege. β-részecske hatótávolsága bármely anyagban: R m,β (g.cm -2 ) E max /2 E max : a maximális β-energia MeV-ben 14

15 Közvetett ionizáció A neutronok az általuk mozgásba hozott töltött részecskék révén, illetve az általuk aktivált atommagok sugárzása révén okoznak közvetett ionizációt. A fotonok elektronnal ütközve ionizálnak, de az adott anyagban szabaddá váló töltések döntő részét a foton energiáját egészben vagy részben átvevő primer elektron energiája hozza létre. Ha a foton megmarad, valószínűleg egy másik résztérfogatban lép újból kölcsönhatásba. 15

16 Interactions of neutrons Module L-ER-3. Basics of Physical Dosimetry of Ionizing Radiation 16

17 Gamma-sugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel Foton energiaátadása részben hullám- részben anyagi természetű rendszernek ütközés Elektronnal (ionizáció többféle kölcsönhatásban, lásd később) Atommaggal (abszorpció, [γ,n] magreakció, csak >5 MeV energiaküszöb felett) Atom elektromágneses erőterével (küszöbreakció, csak >1,02 MeV energiánál)) Általános törvényszerűség: sztochasztikus (véletlenszerű) kölcsönhatás: nem minden ütközés hatásos Az energiát átvett elektronok kinetikus energiája: - További ionizációt okozhat; - Ionizáció nélküli gerjesztést okozhat; - Fékeződéssel szekunder fotonsugárzás (folytonos röntgensugárzás) keletkezik; - A kiütött elektron helyére belépő külső pályaelektron energiatöbblete karakterisztikus röntgensugárzást ad. 17

18 Gamma-sugárzás kölcsönhatásai teljes abszorpció A foton teljes kinetikus energiáját átadja a vele ütköző elektronnak. Mivel E f >> E ion, ezért az elektron nagy sebességgel távozik az atompályájáról. A foton megszűnik. E f = E e,kin + E e,ion (régebbi nevén: fotoeffektus) 18

19 Gamma-sugárzás kölcsönhatásai Compton-szórás A foton kinetikus energiát ad át a vele ütköző elektronnak. Mivel ΔE f >> E ion, ezért az elektron nagy sebességgel távozik az atompályájáról. A szórt foton az eredetinél kisebb energiával továbbhalad. E f = E f + E e,kin + E e,ion 19

20 Gamma-sugárzás kölcsönhatásai - párkeltés A foton az atom (az atommaghoz és az elektronokhoz egyaránt tartozó) elektromágneses erőterével lép kölcsönhatásba: átadja teljes energiáját és megszűnik. Az átvett energiából az atommag erőterében egy e - és e + (pár) keletkezik. E f =E e-,m +E e-,kin +E e+,m +E e+,kin Csak akkor lehetséges, ha E f > 2 E e,m, azaz E f > 1022 kev 20

21 Interactions of photons párkeltés Module L-ER-3. Basics of Physical Dosimetry of Ionizing Radiation 21

22 Gamma-sugárzás intenzitásának gyengülése anyagi közegben di = -I(x) n c dx I: részecskeáram [darab/s] σ: kölcsönhatási valószínűség egy partnerre [-] n c : ütközési partnerek száma egységnyi úthosszon [darab/m] μ = σ.n c = kölcsönhatási valószínűség [1/m] I I 0 e x Egyszerű modell: - Párhuzamos sugárnyaláb - Azonos részecskeenergia Integrálás után: általános gyengülési egyenlet 22

23 Gamma-sugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel I I0 exp( x) μ: összetett lineáris gyengülési együttható HVL ln 2 HVL: half value layer felezési rétegvastagság Az energia-átvitel több versengő (egymást kölcsönösen kizáró) forma közül egyszerre mindig csak egy formában történik. (Compton-szórás, teljes abszorpció, párkeltés) μ = μ 1 + μ 2 + μ 3 : egységnyi tömegre vonatkozó gyengülési együttható [m 2 /kg] 23

24 Neutronok Fotonok Átlagos szabad úthossz = 1/µ Átlagos szabad úthossz = mean free path (MFP) = a közvetetten ionizáló részecskék és az anyag közötti kölcsönhatás egyik mérőszáma. Víz Ólom Sugárzás Víz Ólom Gamma-fotonok 60 Co 16 cm 1,6 cm Hasadási neutronok 8,1 cm 14 cm Module L-ER-3. Basics of Physical Dosimetry of Ionizing Radiation 24

25 Gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása rendszám- és energiafüggés 25

26 Gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása a kölcsönhatások rendszám- és energiafüggése 26

27 Mit fejez ki a gyengítési/abszorpciós együttható? Egy másik, gyakorlati felosztás: e s.ph. µ e = elektronok mozgási energiájának növekedéséhez vezető folyamat valószínűsége µ s.ph. = szekunder fotonok mozgási energiájának növekedéséhez vezető folyamat valószínűsége KERMA = kinetic energy released in material absorption = a másodlagos részecskék mozgási energiájává alakult sugárzási energia 27

28 Gamma-sugárzás kölcsönhatása anyagi közeggel Árnyékolás (shielding): a fotonsugárzás intenzitásának csökkentése I BI exp( x) 0 B: Build-up tényező a szórt (szekunder) sugárzás azon része, amely a gyengítetlen nyalábbal egy irányban (a mérőeszköz vagy a dózist kapó személy felé) halad B nem konstans, függ a rendszámtól és (µx)-től mindkettővel monoton nő. Számítása pl.: 28

29 Build-up tényező energiafüggése B Gammasugárzás gyengülése vízben k MFP 29

30 Dózismennyiségek D de dm E m J kg,gray, Gy Elnyelt dózis = Absorbed dose Fizikai dózis: az anyag tömegegységében elnyelt összes (ionizációra és gerjesztésre fordított) sugárzási energia, csak fizikai kölcsönhatásokat foglal magába. Bármelyik ionizáló sugárzásra értelmezhető. Csak ionizáló sugárzásra értelmezett, de a teljes átadott energiát jelenti. Nem tartalmazza az anyagból kilépett (szórt, szekunder) sugárzási energiát. Egyesíti a különböző forrásokból származó energia-beviteleket. 30

31 A A Dózismennyiségek fotonsugárzás dózisa Z N V A A M e A 2 m atom atom mól 3 m mól m m 2 3 σ e = elektron hatásos ütközési keresztmetszet (valószínűség-jellegű mennyiség) σ A = atomi hatásos ütközési keresztmetszet ütközés: abszorpció vagy rugalmatlan szórás ρ A = atomsűrűség [darab/m 3 ] = lineáris energiaátadási tényező = térfogategységre jutó hatásos ütközési/gyengítési keresztmetszet / = tömegabszorpciós tényező = tömegegységre jutó hatáskeresztmetszet LET = de/dx = lineáris energiaátadási tényező További értelmezés: / [m 2 /kg] de dx E be 31

32 Külső foton-dózisteljesítmény dd dt E Af RE E 2 4r R Φ E : energiaáram-sűrűség (fluxus = fluencia idő szerinti deriváltja) [J/(m 2 s)] A = dn/dt: a sugárforrás aktivitása [bomlás/s = Bq] f R : részecske-(foton)gyakoriság [foton/bomlás] E R : fotonenergia [J/foton] Érvényesség: pontszerű γ- dd dt k A 2 r sugárforrásra, gyengítetlen (primer) fotonsugárzásra. Izodózis-felület = gömb Négyzetes gyengülési törvény a dózisszámítás alapja k γ : dózistényező, szokásos dimenziója: [(μgy/h)/(gbq/m 2 )] 32

33 Egynél több fotont kibocsátó γ- sugárforrás dózistényezője j = összegzés az egyes energiákra k = közeg k j f j E j 4 k, j P A j f j E j Forráserősség (Source Power) [kev/s] Dózisteljesítmény számítása nem pontszerű (kiterjedt) sugárforrásra: - a felület explicit függvényével; - pontszerű elemekre bontással; - az önabszorpció és a build-up tényező figyelembe vételével; MICROSHIELD program a laboratóriumi gyakorlaton 33

34 Point kernel: Source behind a shield HVL: half value layer (felezési rétegvastagság) lásd a 21. diát IAEA ERP Course Module L-ER-10. Characterization of External Emergency Exposure 34

35 Elementary source-target geometries Module L-ER-10. Characterization of External Emergency Exposure 35

36 Adjustment of point kernel Module L-ER-10. Characterization of External Emergency Exposure 36

37 Dose vs. distance from a source Module L-ER-10. Characterization of External Emergency Exposure 37

38 Mérhető és valódi dózis KERMA: kinetic energy released in material absorption/attenuation 38

39 E f KERMA E E el. m el. mm E * f E f az m tömegbe belépő foton energiája; E f * a kilépő szórt fotonok maradék energiája; Szummák: az m tömegben maradt elektronok által felvett összes mozgási energia, ill. a tömeg határain kívülre jutott elektronok összes mozgási energiája. A két szumma jelenti az úgynevezett részecske kermát, a szórt fotonok kinetikus energiája pedig a sugárzási kermát. 39

40 Elnyelt dózis és KERMA Szekunder részecske egyensúly (SzRE): E. m (mm) E el el. (mm) m Ekkor az elnyelt dózis kb. azonos lesz az adott tömegrészben felszabaduló teljes részecske KERMÁ-val. Az emberi szervezetbe irányuló foton- és elektronsugárzásra az SzRE 70 μm mélységben beáll. KERMA = a mérőberendezés dózisa (a detektor térfogata homogén: bárhol éri ionizáló sugárzás, ugyanolyan válaszjel keletkezik benne) 40

41 Elnyelt dózis és KERMA A KERMA mérésére szolgáló berendezéseknél megadják, hogy milyen névleges mélységű inaktív réteg borítja a detektort. H P (10)=személyi dózisegyenérték 10 mm mélyen a testszövetben H*(0.07)=környezeti dózisegyenérték 70 μm mélyen a testszövet-ekvivalens ICRUgömbfantomban D 41

42 Külső sugárterhelés mérése Dózismérés: utólagos kiértékelés személyi dozimetria filmdózismérő - kémiai változás TLD: szilárdtest-dózismérő (termolumineszcencia) elektronikus dózismérők: elektroszkóp, impulzusüzemű gáztöltésű detektorok Dózisteljesítmény-mérés: azonnali kiértékelés területi dozimetria impulzusüzemű gáztöltésű detektorok szerves szcintillációs detektor 42

43 Külső sugárterhelés pontos mérésének feltétele Bragg-Gray elv A detektort és a mérendő személyt azonos távolságba helyezve a sugárforrástól mindkettőt azonos energiafluxus éri ekkor a két céltárgy dózisa csak a két abszorpciós együttható miatt különbözhet. D D x m E,x E,m x m f m Az abszorpciós együttható energiafüggése legyen azonos a detektorra és a testszövetre = szövetekvivalens detektor; energiafüggetlenség = azonos energiafüggés a két közegre 43

44 Külső dózis mérési pontossága Dmért/Dszám A Bragg-Gray feltétel teljesülése ± 20 %-on belül elvárható Dmért/Dszám E γ [kev] 44

45 Külső dózis mérése Azonnali vagy összegzett válaszjel-kiértékelés = Dózisteljesítmény- vagy dózismérés. I D D D η D : dózisteljesítmény-mérési hatásfok (arányossági tényező) cps nsv / h D 1 D E I(E) 1 D E I 0 (E) exp B (E) x B D: detektor B: gyengítő közeg (pl. detektor ablaka, fala) 45

46 Külső dózis mérése Ha a detektorhatásfok energiafüggetlensége nem teljesíthető, spektrális felbontás alkalmazása is szóba jöhet: D g I D,g D, g g: energiacsoportok jele, amelyekre nézve η D konstansnak tekinthető. 46

47 Dózisteljesítmény mérése az energiafüggés figyelembe vételével Dózisteljesítmény-mérés energiaspektrumok alkalmazásával: az egyes energiatartományokhoz azonos intenzitás/dózisteljesítményátszámítási tényezőt (hatásfokot) rendelhetünk. 47

48 Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai A biológiai hatások osztályozása: Szomatikus: egy biológiai egyeden jelentkezik Genetikai: egy populáción jelentkezik Determinisztikus: A károsodás súlyossága függ a dózistól, a hatás egy bizonyos küszöbdózis fölött következik be. Sztochasztikus: A károsodás valószínűsége függ a dózistól, küszöbdózis nincs, a károsodás mértéke nem függ a dózistól. 48

49 Az emberi sejt modellje 49

50 Az emberi sejtmag modellje Membrán - burkolat - félig áteresztő - elválasztja a sejtmagfolyadékot a citoplazmától Nucleolus RNS-t tartalmaz - fehérje és DNS szintézis DNS a genetikus kódot tartalmazó makromolekula 50

51 Az ionizáló sugárzás determinisztikus és sztochasztikus hatása Sejti életciklus: mitózis interfázis mitózis vagy apoptózis Sejti rendszerek sérülése: - Azonnali pusztulás: nekrózis - Életképtelenség: apoptózis - DNS-lánchibák: fennmaradás mutáció DNS lánchibák javítása repair enzimekkel 51

52 Az ionizáló sugárzás determinisztikus hatása Determinisztikus hatás: - küszöbdózishoz kötött (legérzékenyebb szövetek: 0,3 0,4 Gy, embrió: 0,1 Gy) - szövetpusztulást (nekrózis) okoz a sugárzás, ennek mértéke a küszöbérték felett arányos a dózissal - akut/azonnali hatás - életveszélyes károsodások: központi idegrendszer, emésztőrendszer, vérképző rendszer Hatás 100% 0% Küs zöb Dózis 52

53 Determinisztikus dózisfogalom ND = D. RBE(R) ND: necrotic dose = szövetpusztulást okozó elnyelt dózis RBE: relative biological effectiveness = relatív biológiai károkozó képesség besugárzási helyzetenként eltérő!! R: sugárzásfajta 53

54 Determinisztikus dózis: a sugárzás minőségének hatása Module L-ER-5. Evaluating a Health Risk of High Dose Exposure 54

55 Determinisztikus dózis: sugárzás minőségének hatása áthatoló sugárzás esetén Szerv: Hatás Bármely szerv: pusztulás Bőrszövet: pusztulás Besugárzás RBE Fotonok 1 Neutronok 3 Külső bétasugárzás 1 Module L-ER-5. Evaluating a Health Risk of High Dose Exposure 55

56 Determinisztikus dózis: sugárzás minőségének hatása kevéssé áthatoló sugárzás esetén Hatás: Szerv Sugárzás RBE R,T Gyulladás: Béta 1 Légzési rendszer részei Alfa 7 Gyomor-bél szindróma: Belek Hipotireózis: Pajzsmirigy Csontvelő szindróma: Vörös csontvelő Béta 1 Alfa 0 Kisenergiájú ( * ) 1/5 Egyéb 1 Béta 1 Alfa 2 ( * ) 129 I, 125 I, 124 I, 123 I Module L-ER-5. Evaluating a Health Risk of High Dose Exposure 56

57 Vérképzés = vörös csontvelő károsodása A determinisztikus károsodás = nekrózis függése a dózisteljesítménytől (állatkísérletek!) Module L-ER-5. Evaluating a Health Risk of High Dose Exposure 57

58 Az ionizáló sugárzás sztochasztikus hatása A fő célpont a sejtmag DNS-állománya DNS: cukor- és foszfátcsoportokból felépülő kettős spirál, amelyekhez szerves bázisok kapcsolódnak. Láncelem: nukleotid. A láncot a bázisok között hidrogénhidak tartják össze. DNS-ből felépülő örökítő elemek: kromoszómák. A DNS a sejtet felépítő fehérjék összetételét kódolja. Gén: a DNS egy fehérjét kódoló, vagy egy sejti tulajdonságot meghatározó darabja. A gének együtt alkotják az egyed genetikai információit tartalmazó genomot. 58

59 A sztochasztikus hatáshoz vezető biológiai dózis fogalma Egyenértékdózis a sejti szintű maradandó, mutációt okozni képes kártétel mértéke arányos a sugárzás LET értékével H = D.w R [Sievert, Sv] w R sugárzási tényező (Q minőségi tényezőből képezve) - a LET függvénye, független az expozíciós körülményektől! w R,α = 20 w R,γ = 1 w R,β = 1 w R,n = a neutron-energia függvényében Antropomorf dózisfogalom és mértékegység: az emberi szövetek, sejtek viselkedése befolyásolja a dózisértéket. 59

60 Sztochasztikus sugárhatás Találat Dysplasia Jóindulatú daganat Rákos daganat Évek a besugárzás után IAEA Course: Basics of Radiation Protection Dosimetry of Ionizing Radiation 60

61 Az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásai - Sztochasztikus hatás: - nincs küszöbdózis (kis dózisok hatása nem igazolt) - sejtmutációt okoz a sugárzás (javító mechanizmus) - kockázat-dózis-függvény lineáris (?) - a károsodás mértéke nem függ a dózistól Kockázat m=5*10-2 /S v Az egyénre vonatkozó kockázati függvény a szövetek kockázati függvényének összege Dózis A függvényt a Hiroshima és Nagasaki japán nagyvárosok elleni 1945-ös atombomba-támadás túlélőinek epidemiológiai statisztikájából (Atomic Bomb Survivors Cohort = ABSC) vezették le. 61

62 Az ionizáló sugárzás hatásai IAEA Course: Basics of Radiation Protection Dosimetry of Ionizing Radiation 62

63 Az ionizáló sugárzás hatásai IAEA Course: Basics of Radiation Protection Dosimetry of Ionizing Radiation 63

64 A kockázat effektív dózis függvény meghatározása Elfogadott forma: LNT (linear no threshold) Kérdőjelek: A függvény megállapításához tiszta adatok (pontos mérések, minta és kontroll csoport szükségesek) Hormézis: a kis dózisok immunitást okoznak? Szupralinearitás: a kis dózisoknál nincs nekrózis: javul a mutáns sejtek túlélési hányada? A függvény összes kockázatra vonatkozik, de a tumor szervekben manifesztálódik. Primer tumor vagy metasztázis? Mennyi időn át adhatók össze a dózisok? 64

65 A dózist okozó sugárforrás és a dózist elszenvedő személy kölcsönös pozíciója szerint külső és belső sugárterhelés jöhet létre. E T T w H T T wt[sv] 1 Effektív dózis (gyakran jelölik H E -vel is) w T szöveti súlyozó tényező Szöveti súlyozó tényezők az ICRP#103 (2007) szerint: ivarszervek w T =0.08 (genetikus hatás) szomatikus hatások legérzékenyebbek w T =0.12 tüdő, gyomor, belek, vörös csontvelő, emlő érzékenyek w T =0.04 máj, vese, pajzsmirigy stb. kissé érzékeny w T =0.01 bőr, csontfelszín Az adatok az általános daganatos statisztikából származnak! A kockázat-dózis függvény meredeksége NEM AZONOS az ABSC-statisztikáéval! 65

66 Effektív dózis szöveti súlyozó tényezők A súlytényezők változása az ICRP #60 (1991) és az ICRP #103 (2007) között. 66

67 További dózisfogalmak Lekötött dózis (Committed dose, H C ) = az inkorporált radioaktivitás által annak teljes kiürüléséig, illetve az emberi élet végéig okozható egyenérték vagy effektív dózis. τ = 50 (felnőttek) vagy 70 év (gyerekek) H c 0 H(t)dt Kollektív dózis (C) = egy P tagú embercsoportnak ugyanattól a sugárforrástól kapott effektív/lekötött dózisa P C i1 H i 67

68 Dózis és dózisteljesítmény mérése és számítása Külső dózis Dózismérővel, dózisteljesítmény-mérővel mérhető Számítási egyenlet (foton-dózisteljesítményre) k γ dózistényezők: adott sugárforrás-geometriákra és elnyelő anyagokra határozható meg Belső dózis közvetlenül nem mérhető Meghatározás módjai: egésztest-számlálás, vér- és exkrétum-analízis, bejutó anyagok (levegő, víz, ételek) analízise DCF [Sv/Bq] dóziskonverziós tényező egységnyi radioaktivitás inkorporációjához köthető effektív dózis A dózist főként a radioaktivitást hordozó anyag tartózkodási ideje határozza meg Akut (pillanatszerű) vagy krónikus (folyamatos) bevitel eltérő effektív dózist eredményeznek 68

69 Külső sugárterhelés számítása Külső sugárterhelés: a sugárforrás aktivitásának és a detektor-forrás távolságnak ismeretében számítható. Kiterjedt forrásnál a pontszerű alapmodell módosul. A forrás és a személy közötti közegek sugárzásgyengítő hatását az abszorpció és a másodlagos sugárzás intenzitáshányadának növekedését kifejező build-up tényező határozza meg. D D 0 k A 2 r D0 c m f (r,,,v) A D 0 B exp x j j= gyengítő közegek j j j 69

70 Belső sugárterhelés számítása Belső sugárterhelés: a forrásés célpontszövetekre meghatározott számítási egyenlet elemeit modellezzük, és a modellből meghatározzuk a dóziskonverziós tényezőt: DCF [Sv/Bq] egységnyi aktivitás inkorporációjából származó effektív dózis (H E /A) H DCF A E be DCF radionuklidonként különböző, valamint: - Beviteli útvonal szerint (belégzés, lenyelés, bőrön át) - Életkor szerint (5 korcsoport) - A radionuklidot hordozó anyag kémiai jellege szerint is. 70

71 Belső sugárterhelés A dózist az egyes szövetek eltérő egyenértékdózisainak összegzéséből kapjuk, a dózist a radioaktív anyagot tartalmazó szövetekből kiinduló sugárzás (radiation R) okozza: célpont- (target T) és forrás- (source S) szöveteket különböztetünk meg. (S=T is lehetséges) A [Bq] T [nap] Retenció: a radioaktivitást hordozó anyag tartózkodása egy szövetben 71

72 Belső sugárterhelés dózisa Az egyes szövetek egyenérték dózisát a radioaktív anyagot tartalmazó szövetekből kiinduló sugárzás (radiation R) okozza: a számításokban célpont- (target T) és forrás- (source S) szöveteket különböztetünk meg. (S=T is lehetséges) H T S u S R w R E R f R Q R S T 1 m T A H T szöveti egyenértékdózist minden radioizotópra külön határozzuk meg. u S : az egyes forrás-szövetekben bekövetkező bomlások száma [darab] w R: sugárzási tényező [Sv/Gy] E R : sugárzási energia [kev/részecske] f R : részecske-gyakoriság [részecske/bomlás] m T : a célpont-szövet tömege [kg] Q az R sugárzásfajtának az S szövetből kiinduló és a T szövetben energiát leadó hányada (elnyelési hányad) 72

73 Belső sugárterhelés dózisa u s : A radioaktív anyagot tartalmazó forrás -szövetekben végbemenő bomlások száma az inkorporáció óta eltelt t idő alatt (a retenció során) Q u s R,ST t 0 A s (t) dt p( ) p(abs.) Q: elnyelési hányad; az S és T szövetek közti térszögtől és az R sugárzásnak a szövetek anyagában történő abszorpciójától függ. p( ) 4 p (abs.) f (xs,xt,r/ p(abs.),x / 1 exp( T x T ) ) E E 73

74 Általános biokinetikai modell Methods of Internal Dosimetry for Emergency Response 74

75 Belső sugárterhelés számítása A dózisszámításhoz a minta mennyiségi analízise szükséges. Az analízis akkor lehetséges, ha Ismertek a minta minőségi összetevői, vagy azok az analízis eredményeiből meghatározhatók, A mennyiségi összetétel számításához hatásfokkalibráció áll rendelkezésre. I m megszámolt Hatásfok: részecske A f összes 75

76 A belső sugárterhelés számítása Cél: az inkorporált radioaktivitás meghatározása Egésztestszámlálás Résztestszámlálás (pajzsmirigy, tüdő) Testi minták aktivitásának meghatározása (vér, hajszál, exkrétumok: vizelet, széklet, izzadság) Élelmiszerek és víz vizsgálata Levegő aktivitásának meghatározása (aeroszol) 76

77 Belégzéssel bejutó radioaktivitás számítása 77

78 Egésztestszámlálás Az ember szervezetében jelenlévő radioaktivitás meghatározása = kiterjedt sugárforrásból származó gamma-intenzitás mérése NaI(Tl) szcintillációs detektor Hatásfokkalibráció: etalon -sugárforrás = fantom Problémák: egyenetlen eloszlás a szervezetben, sűrűségkülönbségek, háttér (blank) mérése Méréssel meghatározott aktivitás (A m )< Inkorporált aktivitás (A be )!!! kiürülés az inkorporációtól kezdve folyik már. 78

79 Egésztestszámlálás Egy adott radioizotóp inkorporációjától származó lekötött egyenértékdózis a T (cél, target) szövetre így számítható: H T S u s R f R E R Q R, ST wr u s a sugárforrást tartalmazó szövetekben (S, source) t idő alatt bekövetkező bomlások száma. A S az S szövetben lévő aktivitás, E R a sugárzás energiája, f R a bomlási gyakoriság, Q R-T az abszorpciós faktor, m a T szövet tömege. u s t 0 A s (t) dt 1 m T 79

80 Egésztestszámlálás Q értékét α és β-sugárzásra általában konzervatív becsléssel 1-nek választják, ha S = T. A γ-sugárzó radioizotópok minden egyes energiájára külön kell meghatározni, a sugárgyengülés általános egyenleteinek felhasználásával, valamint az adott szövet antropológiai, fiziológiai tulajdonságainak ismeretében. A fenti összefüggések kiszámításával, valamint az egész szervezetre történő, effektív lekötött dózist eredményező összegzésével jutottak el a lenyelési és belégzési DCF-értékekhez (dóziskonverziós tényező, egységnyi felvett aktivitás által okozott lekötött effektív dózis), amellyel már a felvett aktivitás ismeretében egyszerű arányossággal áll elő a dózis: H E A be DCF 80

81 Sugárvédelmi szabályozás A sugárvédelem alapelvei Determinisztikus hatáshoz vezető dózis legyen lehetetlen Csak az alkalmazásokhoz kapcsolható dózis korlátozható, a természetes eredetű nem a korlátozás a többletdózisra vonatkozik Expozíciós helyzetek: tervezett, baleseti, fennálló Indokoltság: a sugárforrás alkalmazásának több előnye legyen, mint kára Optimálás: az alkalmazás a lehető legnagyobb előnnyel kell, hogy járjon optimális dózisszint tervezési alap ALARA (As Low As Reasonably Achievable) Egyéni korlátozás immissziós és emissziós korlátok át nem léphetők, ha a tervezési alap helyes volt. 81

82 Sugárvédelmi szabályozás Nemzetközi ajánlások, irányelvek: ICRP #60 (1991) IAEA Safety Series #115 (1996) International Basic Safety Standards, 96/29 EU Directive Új ajánláscsomag: ICRP #103(2007) IAEA GSG3 (2011) interim IBSS, EU BSS 2013-ban kidolgozva, elfogadása folyamatban Magyar jogszabályok: évi CXVI. tv. (atomtörvény) módosítva: évi LXXXVII. tv., kormány- és miniszteri rendeletek - Személyi sugárvédelem: EEFMI, NSZSZ, Országos Tisztiorvosi Hivatal - Környezeti sugárvédelem: volt KvVM, felügyelőségek - Nukleáris biztonság, sugárforrások és radioaktív hulladék nyilvántartása: Országos Atomenergia Hivatal 82

83 Sugárvédelmi szabályozás alá tartozó sugárzási helyzetek ICRP 103 (2007) és EU BSS (Basic Safety Standards 2013) alapján: tervezett, veszélyhelyzeti és fennálló sugárzási helyzeteket kell szabályozni. Szabályozás módjai: tervezett helyzetben dóziskorlátok és dózismegszorítások; veszélyhelyzetben és fennálló sugárzási helyzetben vonatkoztatási szintek az egyének védelmére és meghatározott társadalmi kritériumok figyelembe vételére 83

84 Sugárvédelmi szabályozás Új sugárzási tényezők (w R ) ICRP

85 Effektív dózis szöveti súlyozó tényezők ICRP #60 és ICRP #103 A súlytényezők változása az ICRP #60 (1991) és az ICRP #103 (2007) között. 85

86 Sugárvédelmi korlátok Elhanyagolható dózis 10 μsv/év közvetlenül nem deklarált szabályozó MENTESSÉG, FELSZABADÍTÁS DL dóziskorlát - immisszió korlátozása tervezett sugárzási helyzetekre: effektív (lekötött) dózis; a külső és belső sugárterhelés összege foglalkozási korlát 20 msv/év (5 év átlagában) lakossági korlát 1 msv/év normális és baleseti helyzetre külön szabályozás DC - dózismegszorítás - emisszió korlátozása tervezett sugárzási helyzetekre: egy, a kritikus (lakossági vagy foglalkozási) csoporthoz tartozó (reprezentatív) személynek az adott sugárforrástól származó effektív dózisa kiemelt létesítményekre DC = 0,1 0,03 msv/év kibocsátási szintek egyes radionuklidokra Egy adott személy által elszenvedett dózisok összegzendők, DE a DC-k NEM ADHATÓK ÖSSZE, mert különböző helyekre és személyekre érvényesek! 86

87 DC (A i Emissziós sugárvédelmi korlátok Az egy személybe bejutó aktivitás sokkal kisebb, mint a kibocsátható max, i DCF ) A max : Az adott dózismegszorításnál (DC) bevihető aktivitás az egyes radionuklidokból i A i,max << A i,ki A normális üzemelés során kibocsátott aktivitás (Kibocsátási korlát [Bq/év]) nem koncentrálódhat egyetlen személyben. Az emissziós korlátozás két lényegi eleme, a létesítmény környezetében élő lakosságra vonatkozó dózismegszorítás és a létesítményből * levegőbe és * vízi úton kibocsátott aktivitás közötti kapcsolatot a TERJEDÉSI MODELLEK (mobilitási tényezők) teremtik meg. A terjedés során a szennyezés hígul, de vannak dúsulást okozó részfolyamatok is. A modell és egy valóságos terjedési folyamat összevetése a validálás. 87

88 Emissziós korlátozás - kibocsátási határértékek Kibocsátási határérték-kritérium: KHK A i : az i-edik radionuklidból kibocsátott aktivitás [Bq/év] Kibocsátási határérték: KH [Bq/év] izotóponként mf i,krit : mobilitási tényező [-] az i-edik radioizotóp hígulása a kibocsátás helyétől a kritikus csoportig ( reprezentatív személyig) KHK KH i Ai KH i DC DCF i i,krit 1 1 mf i,krit 88

89 Emergency workers An emergency worker is any person having a specified role as a worker in an emergency and who might be exposed while taking actions in response to the emergency. Emergency workers may include those employed by registrants and licensees as well as personnel from response organizations, such as police officers, firefighters, medical personnel, and drivers and crews of evacuation vehicles. Module L-ER-7. Radiation Protection and Safety in Emergency Exposure Situation 89

90 Guidance values for limiting exposure of emergency workers Action H P (10) Life saving < 500 msv ( * ) To prevent severe deterministic health effects To prevent development of catastrophic conditions To avert a large collective dose < 500 msv < 100 msv ( * ) This value may be exceeded under the circumstances where the benefit to others clearly outweighs the emergency worker s own risk and the emergency worker volunteers to take the action, and understands and accepts this risk Module L-ER-7. Radiation Protection and Safety in Emergency Exposure Situation 90

91 Sugárvédelmi szabályozás Mentesség: Nem tartozik az atomtörvény hatálya alá az a radioaktív anyag, a) amelyben a radionuklid teljes aktivitása, vagy b) amellyel kapcsolatos tevékenység során az anyagban előforduló radionuklid egységnyi tömegre vonatkoztatott aktivitás koncentrációja nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mentességi szintet. Mentességi szint: [Bq] és [Bq/g] a legkedvezőtlenebb forgatókönyv mellett sem okozhat az elhanyagolhatónál (10 μsv/év) nagyobb dózist. Már az alkalmazásnál sem kell védelmi intézkedéseket alkalmazni, mert kicsi a károsítás kockázata. 91

92 Sugárvédelmi szabályozás Felszabadítási szint (Clearance level) A hatóság által meghatározott, aktivitás-koncentráció [Bq/g vagy Bq/m 2 ] egységekben kifejezett értékek, amelyeknél, ill. amelyek alatt a sugárzó anyagok és az ezeket korábban alkalmazó létesítmények kivonhatók a hatósági felügyelet alól. Feltételes és feltétlen felszabadítás: a forgatókönyvtől függően vagy függetlenül szabadítható fel az anyag. Korábban, az alkalmazásuk folyamán felügyelt (védelmi intézkedésekkel korlátozott) anyagok = hulladékok az alkalmazás befejezése, valamint kezelés után lecsökkent a kockázatuk már nem okozhatnak az elhanyagolhatónál (10 μsv/év) nagyobb dózist. 92

93 Kis aktivitások meghatározása környezeti és biológiai mintákban a sugárzásdetektorok egyes sajátosságai Kis aktivitások mérésére alkalmas nukleáris analitikai mérési eljárások: Részecske-szelektív alfa-számlálás (ZnS(Ag) szcintillációs detektor, gáztöltésű detektorok) Alfa-spektrometria (PIPS detektor) Nyomdetektoros alfa-analízis (radonmérés) (CR-39 NTD + maratás) Részecske-szelektív béta-számlálás (plasztik szcintillációs detektor, folyadékszcintilláció LSC) Korlátozott körben energiaszelektív béta-spektrometria (PIPS, LSC) Gamma-spektrometria szcintillációs vagy félvezető detektorokkal (NaI(Tl), CsI(Tl), LaBr 3 (Ce), BGO, HP Ge) 93

94 BGO bizmut-germanát szcintillációs detektor 94

95 A szcintilláció mechanizmusa A d csapda szintről alapállapotba kerülő elektron által emittált fényfotont nem tudja elnyelni a kristály 95

96 Szcintillációs detektor és fotoelektronsokszorozó A detektorból érkező fényfotonok a fotokatódra beesve elektronokat váltanak ki, azok a cső vákuumterében a dinódákra adott egyenfeszültség hatására felgyorsulnak. 96

97 CR-39 nyomdetektorral láthatóvá tett alfa-nyomok 97

98 Kis aktivitások meghatározása környezeti és biológiai mintákban detektorok sajátosságai Analitikai detektorok mérési paramétereinek meghatározása - Kalibrációk A/ Sugárzás- és energiaszelektivitás minőségi analízis Sugárzás-szelektivitás: jelalak és/vagy jelnagyság alapján Energia-szelektivitás: jelnagyság alapján Detektorrendszer: detektor + analóg eszközök + analizátor (MCA) Detektor analóg kimenőjele: impulzusok nagyság és gyakoriság jellemzi. Analóg/digitális konverzió (ADC) az impulzusnagyságot (feszültség, töltés) csatornaszámmá konvertálja Detektorok válaszjeleinek gyakoriság-eloszlása a jelek (impulzusok) nagyságának (=az elnyelt részecske által leadott és egy válaszjelet eredményező energia mennyiségének) függvényében: SPEKTRUM. 98

99 Kis aktivitások meghatározása környezeti és biológiai mintákban detektorok sajátosságai Regresszió a csatornaszám / energia függvény meghatározására: 2 r 1 n m n i1 (c i f (E 2 i i )) 2 Az elméletileg várható összefüggés lineáris. n: mérési pontok száma, m: az f(e) függvény együtthatóinak száma, c: az adott gammaenergiából kialakult csúcs centruma [csatornaszám], E: gammaenergia [kev] az izotóptáblázatból, i az i-edik csúcs centrumának varianciája, azaz leolvasásnak bizonytalansága. Χ 2 r: redukált maradványnégyzet-összeg (khi-négyzet) f (E ) i p 2 E 2 i p 1 E i p 0 99

100 Kalibrációs paraméterek meghatározása ( p 2 r j ) 0 j 1,2,...m A redukált maradvány-négyzetösszeg kifejezését a meghatározandó paraméterek szerint deriváljuk. A deriváltak zérushelye jelzi a minimumot, az előálló homogén egyenletrendszerből a paraméterek számíthatók. Előnyös, ha az egyenletrendszer a paraméterekre nézve lineáris vagy linearizálható. (Ha nem az, akkor iterációs megoldás szükséges.) Maradványnégyzet-összeg: az elméleti és a tényleges értékek között tapasztalt és a várt eltérések hányadosait összegezzük. 100

101 Csatornaszám/energia kalibráció 101

102 Kis aktivitások meghatározása környezeti és biológiai mintákban detektorok sajátosságai B/ Hatásfok mennyiségi analízis Regresszió a hatásfok / energia függvény meghatározására Hatásfok: megszámolt összes részecske Gammasugárzásra: : számlálási hatásfok, I m : az adott radioizotóptól származó megszámolt jelek száma időegység alatt (intenzitás), A: aktivitás, f: gamma-gyakoriság I m A.f 102

103 Kis aktivitások meghatározása környezeti és biológiai mintákban detektorok sajátosságai 2 r n 1 m n i1 [ln( i ) m j0 p j 2 lni.ln(e i ) j ] 2 Kétszer logaritmikus kalibrációs polinom (linearizált regresszió) Hatásfok gammaenergia függvény Tapasztalat szerinti legelőnyösebb megoldás: k=3, két paraméter-sorozat E= E C.O. és E>E C.O. esetekre. C.O.: cross-over energia, ahol a hatásfok értékét meghatározó domináns fizikai folyamatok egymásba fűződnek. 103

104 Hatásfokkalibráció Számlálási hatásfok γ- energia összefüggés szcintillációs detektorra (MULTIACT szoftver) Két, egymással versengő hatás eredője: a detektorba való bejutás és az energia ott történő leadása is függ az energiától, de egymással ellentétesen. 104

105 Kis aktivitások meghatározása környezeti és biológiai mintákban detektorok sajátosságai C/ Felbontóképesség a mennyiségi és a minőségi analízis előfeltétele, hogy az egyes spektrumcsúcsok (gamma, alfa) egymástól kellően szeparálva legyenek. Félértékszélesség (F) a csúcs szélessége a csúcsmagasság felénél: az adott abszcisszákhoz tartozó ordináták különbsége. Kifejezhető csatornaszámban, energiában és relatív számként: F rel F c o 105

106 Detektorok sajátosságai - felbontóképesség A gammacsúcsok szélesedésének oka a detektorban végbemenő bemenőjel kimenőjel transzformáció bizonytalansága. (Ennek egyik tényezője az un. Fano-faktor) Ez az ún. vízszintes szórás, amely a spektrum vízszintes tengelye mentén okoz szélesedést. A vízszintes szórás (félértékszélesség) függ a gammaenergiától: F i a.e i b A nukleáris statisztikus szórás következtében a mért beütésszámok értéke is bizonytalan. A beütésszám a spektrum függőleges tengelyén ábrázolandó, ezért ezt függőleges szórásnak nevezhetjük. A két hatás lényegében független egymástól. 106

107 Félértékszélesség FWHM full width at half maximum 107

108 Félértékszélesség-kalibráció Félértékszélesség (kev) γ- energia (kev) kalibráció MULTIACT szoftver 108

109 Gamma spektrum NaI(Tl) szcintillációs detektorral 109

110 Mérési bizonytalanság, hibaterjedés Nukleáris statisztikusság = Függőleges szórás a spektrumokban = a bomlások számával szigorúan arányos beütésszám bizonytalansága Var N 2 N N Hibaterjedés Propagation of Error Z származtatott sztochasztikus mennyiség X-ből, melynek varianciája ismert - közelítés sorfejtéssel, majd a sorozat 1. tagjának alkalmazásával: Var Z Var X Z X 2 110

111 r Mérési bizonytalanság, hibaterjedés 1 1 minta- és háttérmérés, a nettó beütésszám varianciája: N Var(N) N I r S B N N Intenzitásra: I N t r M N Var(S) S B S B Var(B) S B A variancia négyzetgyöke a szórás (σ); a relatív szórást (r) is gyakran használjuk. 111

112 112 Mérési bizonytalanság, hibaterjedés Több, egymást követő háttér/alapszint mérés (összes beütésszám vagy ROI region of interest beütésszáma) n B 1 B n B B r n B B. n 1 Var(B ). n 1 Var(B) B. n 1 B B B i 2 n 1 i i 2 n 1 i i

113 Mérési bizonytalanság, hibaterjedés A variancia gyakorlati alternatívája: tapasztalati szórás (az előző példára alkalmazva) s s 2 B 2 B (B i i n.(n B) n 1 (B B) 1) 2 2 r B s B B (B i n.(n B B) 1) 2 B n (n 2 i 1) n.b B

114 114 Mérési bizonytalanság, hibaterjedés Szorzat- és hányadosfüggvények varianciája : 2 Y 2 X 2 Z r r r Y X.Var(Y) X Y X.Var(X) Y Z Var(Z).Var(Y) X.Var(X) Y Var(Z).Var(Y) Y Z.Var(X) X Z Var(Z) X.Y Z

115 Mérési bizonytalanság, hibaterjedés Szorzat- és hányadosfüggvények varianciája - Alkalmazás a hatásfok bizonytalanságának számítására: I m A f I f 1 A.f m Im A I m A.f 1. A 2 1. f 2 Behelyettesítve, és a relatív varianciákat kifejezve: r ri ra r m f 115

116 Mérési bizonytalanság, hibaterjedés Logaritmikus transzformáció: Var ln(x) x 2 2 ln(x).var(x).var(x) r Alkalmazás: hatásfok gammaenergia kétszer logaritmikus függvény illesztése 1 x 2 x 116

117 Kis aktivitások meghatározása Spektrumok feldolgozása Közvetlen kiértékelés: csúcsok centrumának és intenzitásának meghatározása Közvetett kiértékelés: a sugárzási energia meghatározása, izotópazonosítás, aktivitás kiszámítása 117

118 Gamma spektrum HP Ge félvezető detektorral 118

119 Gamma spektrum kiértékelése [GSANAL] 119

120 HP Ge gamma spektrum eredménylistája Roi# Centre Energy LM RM Peak Area Intensity Error Isotope (ch) (kev) (cps) (%) * * 1.495e e Bi-214,Pb-214,Pb-Xray e e Pb-214,Pb-Xray * 2.089e e Pb * e e e e Pb Pb e e Pb e e Annih.,Tl e e Tl e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi * 2.870e e Bi * e e Bi e e K e e Bi e e Bi e e Bi e e Bi * 9.500e e Bi * e e Bi e e Bi e e Bi e e Tl-208 Isotope LD of Act.Conc (Bq/m^3) Cs-137 Cs E E-003 I E-003 I-132 I E E-003 Co E

121 Spektrumanalízis alapjai Csúcsterület Közelítő terület: a ROI tartományában lévő összes beütésszám, levonva más, nagyobb energiájú csúcsok Compton-tartományát: trapézmódszer N R y il i y R y 2 L.(R L 1) N: a csúcs területe (= beütésszámok összege), R, L : határcsatornák sorszáma, y-ok a beütésszámok (csatornatartalmak). Összegzéssel csak a különálló csúcsok területe számítható, az átfedések felbontása csak alakfüggvény-illesztéssel oldható meg. 121

122 Spektrumanalízis alapjai Csúcsterület szórása a trapézmódszernél Var (N) R il y i (y R y L ) R L

123 Spektrumanalízis alapjai Ha a vízszintes szórás véletlenszerűen növeli, illetve csökkenti az energiakonverziót, akkor a teljes energiaabszorpció által létrejövő spektrumcsúcsok alakja Gaussjellegű lesz: G(x) N 2. e (x) y 0 e (x) a Gauss-görbe szórása (az inflexiós pontok közötti szélessége), a görbe (csúcs) centruma, x az egyenlet szerint folytonos, a valóságban nyilvánvalóan diszkrét független változó, azaz a sokcsatornás analizátor csatornaszáma, y 0 az amplitúdó, N a Gauss-integrál = csúcsterület 123

124 Spektrumanalízis alapjai A tényleges γ- és α-csúcsalakok aszimmetrikusak, elsősorban a csúcs baloldalán mutatkozik több beütés. Az alapvonal elegendően keskeny csúcs esetében a csatornaszám lineáris vagy esetleg parabolikus függvényeként közelíthető: B(x)=a.x+b a detektor-konverziós folyamatok pontos fizikai leírásával más alakzatok (pl. lépés- (erf(x)) függvény) is bevezethetők. Ha a csúcsok átfednek, az átfedő csúcsokat közös ROI-ban foglaljuk össze. A spektrumcsúcso(ka)t és az alapvonalat magában foglaló válaszfüggvény (response, R) az átfedő (esetleg módosított) Gaussprofilok és a közös alapvonalfüggvény összege: R(x) G(x) p B(x) 124

125 Spektrumanalízis alapjai Az R függvény paraméterei regresszióval határozhatók meg. A regressziós maradvány-négyzetösszeg előállításához a ROI-nak legalább n=m +1 pontból kell állnia (csúcsonként (peak = p) legalább 3, lineáris alapvonalnál további 2 paraméter m=3.p+2). 2 n i1 [y i R 2 y i i ] 2 Csúcsonként két paraméter: centrum és szélesség rögzíthetők egyszerűsödhet az illesztés. 125

126 Spektrumanalízis alapjai Csúcskeresés Az illesztés a Gauss-függvény szórását és centrumát illetően nem linearizálható, így csak a paraméterek előzetes, pontos becslését feltételező iterációs regresszióval lenne megoldható. Egyszerűsíthető a feladat, ha a két nemlineáris paramétert külön eljárásban, az ún. csúcskeresés során rögzítjük. A fizikailag egymástól teljesen független paraméterek együttes illesztése elvileg is megkérdőjelezhető. 126

127 Spektrumanalízis alapjai A csúcs centrumának megfelelő csatornában a Gaussgörbe első deriváltja előjelet vált pozitívból negatívba, a második derivált centrális tartománya (azaz x-μ <σ) negatív, a minimum helye a csúcs centruma. A deriváltakat a mért spektrum beütésszámainak felhasználásával, numerikus konvolúcióval elő lehet állítani. x G(x) 2. y0. e (x) (x ) (x ) G (x).y 4 0.exp

128 Közvetlen spektrumkiértékelés - csúcskeresés Centrum helye: 1. derivált zérushelye x G(x). 2 y0. e (x) Centrum helye: 2. derivált negatív minimuma (x ) G (x) y0. e (x)

129 A Gauss-csúcsalakfüggvény és deriváltjai 129

130 Közvetlen spektrumkiértékelés - csúcskeresés Simítás (smoothing) numerikus konvolúció s (k) i c. y k, j i w j Simítás = a szomszédos csatornatartalmak (beütésszámok) súlyozott átlagaként előállítható a spektrum k= 0., 1., 2. deriváltja Alkalmas - A csatornatartalmak függőleges szórásának csökkentésére; - A spektrum numerikus deriváltjainak előállítására - A simított adatok varianciájának számítására Var (s (k) i ) c w 2 k,j. y i j 130

131 Közvetlen spektrumkiértékelés - csúcskeresés Példa: egyszerű differenciaképzés első derivált számítása s c (1) i 0 (y 0;c i y i ;c ) 2 1 (y i 1 2 y i1 ;w ) 3 y i1 2 y i1 131

132 Közvetlen spektrumkiértékelés - csúcskeresés Csúcskeresés a simított spektrumokból Ha a c tényezőket szórással nem terhelt konstansoknak tekintjük, akkor a 0. illetve 2. deriváltra alapozott csúcskeresés az egymást követő alábbi értékek maximumának kiválasztásával oldható meg: s (k) Var(s [i] (k) [i]) ct. i w w s s (k) Var(s (k) Var(s [i] [i] (k) (k) [i]) [i]) ct.: a csúcs centruma 132

133 Közvetlen spektrumkiértékelés Csúcsterület Gauss-függvénnyel közelített csúcsalaknál: N 2.y. p 0,p p Szórás és félértékszélesség kapcsolata: F 8.ln(2). 133

134 Közvetlen spektrumkiértékelés Csúcsterület meghatározása módosított Gauss-függvénnyel közelített aszimmetrikus csúcsalaknál: N p R y.g (i) y il 0,p * 0,p. R L G * (x) dx 134

135 Közvetett spektrumkiértékelés Centrum Csúcsterület Gammaenergia, Izotópazonosítás (csatornaszám/energia kalibrációval) Intenzitás, aktivitásszámítás az azonosított izotópokra (hatásfok/energia kalibrációval) Bizonytalanság számítása KÖTELEZŐ! Eldöntendő, hogy egy feltételezett komponens jelenléte, illetve mennyisége szignifikáns-e A BIZONYTALANSÁG = a kimutatni vélt mennyiség szórása ALAPJÁN! 135

136 Szignifikancia - kimutathatóság L C = critical level az a nettó beütésszám, aminek elérése esetén igazoltnak tekintjük az adott radionuklid jelenlétét a vizsgált mintában. Az L C -re alapozott vizsgálat utólagos (a posteriori) kritériumvizsgálat. Elsőfajú hiba: a mintában nincs jelen a keresett radionuklid, mi mégis igazoltnak véljük jelenlétét. L C értékének megfelelő nettó beütésszám regisztrálása esetén legfeljebb α lehet annak a valószínűsége, hogy elsőfajú hibát követünk el. Minden α értékhez tartozik a normalizált normális eloszlásból egy k α -érték, amelynél a normalizált normális eloszlás integrálja éppen (1-α) lesz. 136

137 Szignifikancia - kimutathatóság Normalizált normális eloszlás: Gausseloszlás N=1, μ=0 és σ=1 helyettesítéssel G n (x) 1 2.e (x0) 2 2 Ha 1-α = 95 %, akkor k α = %-os megbízhatósági szint k G n (x) 1 137

138 Szignifikancia - kimutathatóság A nukleáris bomlásból származó detektor-válaszjelek mérésénél - akkor, amikor a keresett radioizotóp valójában nincs jelen a mintában - az alapszint (háttér) eloszlásának egyes kimeneteleit mérjük. A mért jelszám S, az alapszint (háttér) B, különbségük, a nettó jelszám várható értéke μ=0. Mivel S B, σ S (B)½ Az alapszint mérési bizonytalansága σ B. N( 0) S B 138

139 A kritikus szint (L C ) értelmezése az ábrát Halász Máté készítette Gyakoriság σ 0 (1-α) α L C =k σ 0 Beütésszám

140 Szignifikancia - kimutathatóság A kritikus szint, L C definíció-egyenlete: L k. k. C 0 0 ahol 2 S 2 B 2 0 B B 2 B r LC L 0 C 1 k Az L C -vel azonos nagyságú nettó beütésszám/csúcsterület relatív bizonytalansága 140

141 Szignifikancia - kimutathatóság L D = detection level az a valódi jel = nettó beütésszám, amely, ha jelen lenne a mintában, β-nál nem nagyobb valószínűséggel eredményezne L C -nél kisebb, tehát a jelenlét elutasítását maga után vonó mért nettó jelszámot. Az L D -re vonatkozó vizsgálat megelőző (a priori) kritériumvizsgálat, eredménye L D várható értéke. 141

142 Szignifikancia - kimutathatóság Másodfajú hiba: a mintában jelen van a keresett radionuklid, mi mégis elvetjük a jelenlétét elismerő hipotézist. A másodfajú hiba biztonságosan elkerülhető: L D nyi aktivitás jelenléte esetén β-nál nem nagyobb valószínűséggel adódhat másodfajú hiba. A mért nettó beütésszámok eloszlását ábrázoló függvény ordinátáján a μ=l D várható értékű és σ szórású Gauss-eloszlás integráljának β hányada lesz L C -nél kisebb. 142

143 A detektálási határ (L D ) értelmezése az ábrát Halász Máté készítette Gyakoriság σ 0 σ LD (1-α) β α (1-β) L C =k σ 0 L D Beütésszám

144 Szignifikancia - kimutathatóság L D definíció-egyenlete: L L k. k. k. D C L 0 D L D ugyanakkor a mért S bruttó beütésszám és a B alapszint várható különbsége is, tehát S = L D + B, és innen az L D -vel azonos nagyságú nettó beütésszámra: Var L 2 S 2 L B 2 L 2 D B D B D 0 144

145 Szignifikancia - kimutathatóság L D -t általános esetben a rá nézve előálló másodfokú egyenlet megoldásával kapjuk meg: L L L k (L D C D k 2 2 C ) k α = k β = k helyettesítéssel ezt kapjuk: L D 2L C k 2 145

146 Szignifikancia - kimutathatóság Mennyi lehet az L D -nyi beütésszám relatív hibája? rl D 2k B(1 2k 1 n ) B(1 k 1 n 2 ) B(1 k 2 1 n ) Behelyettesítünk α=β-t, valamint n számú alapszint-(háttér-)mérést feltételezünk. Ha n=1 és α = β = 5 %, az alábbi két jellemző érték adódik: ha B átlaga =1, a relatív szórás 42%, ha B átlaga =10000, a relatív szórás 31%. 146

147 Szignifikancia - kimutathatóság 147

148 Szignifikancia - kimutathatóság 148

149 Szignifikancia - kimutathatóság Határozzuk meg egy, a spektrumban nem látható radioizotóp kimutatható aktivitását! 1. A várható csúcs centruma és szélessége 2. L C számítása a mért spektrumból ( B kijelölése!) 3. L D számítása L C -ből [beütésszám] 4. Átváltás aktivitásra [Bq] Ellenőrzés: az így definiált csúcs generálása a spektrumban, felismerése a csúcskereső rutinnal. TERVEZŐPROGRAM fontos része a gamma-spektrometriás programoknak. A LD f L t D m. (E) 149

150 Mesterséges radioaktivitás kimutatása természetes sugárforrások jelenlétében Természetes radioaktivitás komponensei Állandó és változó intenzitású komponensek Speciális esetek: a mesterséges radioaktivitás is természetes radionuklid, csak 150

151 A természetes sugárterhelés összetétele Európában átlagosan 2-3 msv/év belső sugárterhelés % ( 238 U radon, 232 Th toron, 40 K, 14 C) külső sugárterhelés % (kozmikus sugárzás, ősi nuklidok γ-sugárzása a talajból, építőanyagokból) Orvosi eredetű sugárterhelés: átlagosan 1,2 msv/év (Mo., 2008-ban) 151

152 222 Rn (Radon) a 226 Ra-ból Leányelemei: 222 Rn T= 3,83 nap α (5,49 MeV) 218 Po T = 3,11 perc α (6,00 MeV) 214 Pb T= 26,8 perc (500 kev) (295 kev ; 352 KeV) 214 Bi T= 19,9 perc (1400 kev) (609 kev ; 1120 kev ; 1765 kev) 214 Po T= 164 µs α (7,69 MeV) Pb T= 22,0 év 152

153 220 Rn (Toron) a 232 Th-ból Leányelemei: 220 Rn T= 55,6 s α (6,3 MeV) 216 Po T = 0,15 s α (6,77 MeV) 212 Pb T= 10,6 óra (570 kev) (239 kev) 212 Bi T= 60,6 perc (240 kev) 64 % α (6.05 MeV) 36 % (727 kev) 212 Po T= 0,3 µs α (8,78 MeV) 208 Tl T= 3,05 perc (700 kev) (583 kev ; 2614 kev) 153

154 Hogyan jut a radon a lakótérbe? 154

155 Honnan jut radon a lakótérbe? Forrás: Jobbágy Viktor Ph.D. dolgozata (2007) 155

156 156

157 PÓRUS a radon közvetítője a felszíni légtérbe Forrás: Emanáció: radon kibocsátása a rádiumot tartalmazó szilárd szemcsékből a pórustérbe Exhaláció: radon kijutása a légtérbe A talaj átlagos exhalációs sebessége: 17 mbq/m 2 /s 222 Rn 157

158 158

159 ?? 159

160 Radon - szabályozás Hatályos sugárvédelmi rendeletben (16/2000. EüM.): a természetes forrásoktól származó munkahelyi sugárterhelést szabályos körülmények mellett tartósan fennálló sugárterhelésnek kell tekinteni, amelyre a beavatkozásokkal szemben támasztott követelmények érvényesek. Az ilyen esetekre vonatkozó cselekvési szint 1000 Bq*m -3 radon-koncentráció a levegőben, éves átlagban. Készülő építőanyag-rendeletben: Az Európai Bizottság ajánlása szerinti ún. aktivitáskoncentráció-index (c egysége [Bq/kg]) alapján az építőanyag korlátozás nélkül felhasználható lakóépületek beltéri részleteihez, ha az alábbi összefüggés szerinti radioaktivitás-index értéke 1-nél kisebb. I C 226 Ra 300 C 232 Th 200 C 40 K

161 Radon az új EU-ajánlásban (Council Directive 2013/59/EURATOM = BSS) Recent epidemiological findings from residential studies demonstrate a statistically significant increase of lung cancer risk from prolonged exposure to indoor radon at levels of the order of 100 Bq m -3. The new concept of exposure situations allows [EURATOM] provisions to be incorporated in the binding requirements of the Basic Safety Standards while leaving enough flexibility for implementation. Member States should ensure that these workplaces are notified and that, in cases where the exposure of workers is liable to exceed an effective dose of 6 msv per year or a corresponding timeintegrated radon exposure value, they are managed as a planned exposure situation and that dose limits apply, and determine which operational protection requirements need be applied. 161

162 Radon - szabályozás Belső sugárterhelés korlátozására: rádiumindex (Svédország) c egysége [Bq/kg] I Ra c 226 Ra

163 Radonkoncentrációk A dózissal közvetlen kapcsolatba hozható mennyiség a potenciális alfa-energia-koncentráció (PAEC): PAEC MeV m N 13,71 N 7,69 N 7,69 1 V N 1 : az 1. leányelem ( 218 Po) nuklidjainak száma, N 2 : a 2. leányelem ( 214 Pb) nuklidjainak száma, N 3 : a 3. leányelem ( 214 Bi) nuklidjainak száma, V a vizsgált levegő térfogata. Egy 218 Po-nuklidból 6,02 + 7,69, összesen 13,71 MeV alfaenergia, egy 214 Pb- illetve egy 214 Bi-nuklidból 7,69 MeV alfaenergia juthat legfeljebb a szervezetbe. 163

164 Radonkoncentrációk Ha a radon-anyaelem ( 222 Rn, 0 index) és leányelemei szekuláris egyensúlyban vannak, akkor aktivitásuk és aktivitás-koncentrációjuk körülbelül azonos. A 0 A 1 A 2 A 3 PAEC eq c 0 13,71 1 7,69 2 7,69 3 N A illetve c A V helyettesítéssel 164

165 Radonkoncentrációk Egyensúlyi egyenérték koncentráció (EEC [Bq/m 3 ]) = az adott keverék által a légutaknak okozott egyenérték dózissal arányos összes (potenciális) alfa-energia ugyanakkora, mint egy fiktív egyensúlyi keveréknek tulajdonítható PAEC eq EEC PAEC PAEC c 13, c0 13,71 7,69 7, 69 eq 1 c 7,69 2 c 3 7,

166 Radonkoncentrációk EEC c 0,105 c2 0,516 c3 1 0,379 f EEC c 0 Effektív egyensúlyi tényező Tapasztalati értékek: Szabadban 0, Zárt térben 0, ,7 Átszámítás effektív dózisra: Bq/m 3 (c 0 vagy EEC)?? 1 msv/év 166

167 Radon meghatározása Gázkoncentráció mérése: nyomdetektor, aktív és passzív mérőkamrák detektor: átáramlásos ionkamra, Lucascella (ZnS(Ag) szcintillátor) 222 Rn mérése vízben: folyadékszcintilláció vagy kibuborékoltatás 222 Rn-leányelemek mérése: Tsivoglu-módszer (lásd később) alfa- és gamma-spektrometria 167

168 Radongáz mérése levegőben RADIM 3A 168

169 Radongáz mérése levegőben RADIM 3A A mérés elve: The radon diffuses into the chamber, covered by felt. The felt absorbs the air-borne radon decay products. The radon activity is determined by measuring the -activity of 218 Po, collected by the electric field on the surface of the semiconductor detector. Diffúziós kamra, a radon-leányelemek a szűrőn megkötődnek, nem jutnak be a mérőtérbe. A mérőtérben az ott keletkezett radon-leányelemeket elektromos tér vonzza a Si detektor felületére. A gyűjtés és mérés számítási összefüggései a Tsivoglu-módszernél közöltekhez hasonlóak. 169

170 Radon mérése vízben 170

171 RADIM-3W mérési elve A vízben oldott radon kibuborékolva a mérőtérbe jut a továbbiakban az elv azonos a RADIM 3A-nál leírtakkal. 171

172 Radongáz mérése Néhány további mérési megoldás: CR-39 nyomdetektor: diffúziós kamrában polikarbonát felületén lánctörést okoznak az alfa-részecskék, a keletkezett nyomok maratással nagyíthatók. A nyomokat optikai számláló regisztrálja. Radongáz mérése vízben: YAP (YAlO 3 :Ce) vagy YAG szcintillációs detektorral, közvetlenül a vízben lévő radont méri, kibuborékoltatás nélkül, a gammasugárzó leányelemek révén. 172

173 Radon meghatározása a leányelemek aktivitásából Az aeroszol elektrosztatikus leválasztása, bomlásgörbe meghatározása összes alfaintenzitás mérésével Tsivoglu-módszer: összesalfaintenzitás mérése a gyűjtés befejezése után dn dt c V 1 1 f 1 N1 1 Az 1. leányelem ( 218 Po) nuklidjai számának változása a szűrő felületén dn dt c V. 2 2 f 2 N2 1 N1 2 A 2. leányelem ( 214 Pb) nuklidjai számának változása a szűrő felületén 173

174 Radon meghatározása leányelemek kiszűrése a levegőből A 1,c c 1 V 1 1 c 1 e 1t c c V 1 t 1 c 1 e t A szűrőn t c gyűjtési idő alatt összegyűlő aktivitás az 1. leányelemnél arányos az adott leányelem átlagos aktivitás-koncentrációjával, az átszűrt térfogattal, és a ingrowth (felnövekedési) tényezővel. A szűrés befejezése után exponenciális bomlás történik. 174

175 Radon meghatározása Tsivoglu-módszer: A gyűjtés diff. egyenleteinek megoldása a mintavétel végpontjára: A 1c, A 2c, A 3c kifejezhetők. I I I (5) (15) (30) m (A m m 1c (A (A f 1c 1c 1 f f (t 5) A 1 1 2c (t 15) A (t 30) A f 2c 2c 2 (t 5) A f 2 f f (t 15) A 2 3c 3c (t 30) A 3 (t 5)) 3c f 3 f (t 15)) 3 (t 30)) Az intenzitásokat mérjük, az időfüggések kiszámíthatók 3 egyenlet 3 ismeretlennel, megoldható. Modern megoldás: regresszióanalízis. (R i a fenti egyenletrendszer jobb oldalán látható függvény.) 2 n ( i1 I,i 2 I,i R i ) 2 175

176 Radon meghatározása A Tsivoglu-módszer fogyatékosságai: 0-nak veszi a 220 Rn mennyiségét, azt így nem is lehet meghatározni; Azonos számlálási hatásfokot feltételez az E α -kra; Nem veszi figyelembe a bomlást a mérési ciklusok alatt. 0 index: a mérési ciklus kezdetekor fennálló állapot I N t m A 0 N m t m 0 1 exp( t t m A(t) dt m ) I 0 f m 176

177 Radon meghatározása Radon EEC mérése aeroszolszűréssel: Környezeti monitorozás részeként is megvalósítható. Mintavétel számítási egyenlete: ld. később Mérés: folyamatos és szakaszos módszerrel Detektálás: alfa- és/vagy gamma-spektrometria 222 Rn: 1. és 3. leányelem 2. és 3. leányelem 220 Rn: 1 és 3. leányelem 2., 3. és 4. leányelem 177

178 Környezeti monitorozás Általános és korai riasztást adó (KRA) módszerek Dózisteljesítmény-mérés KRA Levegő radioaktivitásának mérése KRA Nedves és száraz kihullás mérése Vízaktivitás-mérés Talaj- és növényminták mérése Állati minták mérése 178

179 Dózisteljesítmény-mérés Gamma-dózisteljesítmény szabadtéren 179

180 KORAI RIASZTÁS környezeti dózisteljesítménymérő válasza 6 hónap alatt dose rate [nsvh] A hosszú időtartamú felvételen 3 hatás látható: helyi hatás (kibocsátás), gyors környezeti hatás (szennyezők terjedése), lassú (évszaktól függő) változás 180

181 Dózisteljesítmény [nsvh] KORAI RIASZTÁS helyi hatások Frissen készített radioaktív sugárforrások használata figyelhető meg az oktatóreaktor közvetlen közelében telepített mérőberendezéssel. Az ábrán 24 Na sugárforrás előállítása és tárolása által okozott hatás látható. 181

182 Dózisteljesítmény [nsvh] KORAI RIASZTÁS csapadékcsúcsok Az eső vagy hó rendszeresen kimossa a levegőből a lebegő port (aeroszolt). A földfelszínre jutó por felületén megkötött 222 Rn- és 220 Rn-leányelemek így feldúsulnak a mérőeszköz környezetében a száraz állapothoz képest. A leányelemek bomlásgörbéjét a felezési idejük jól jellemzi. Hasonló, de más lecsengésű csúcsok alakulnának ki mesterséges szennyezés légköri migrációja során is. 182

183 Aeroszolmintavétel és mérés Szűrés módja: állószűrő vagy mozgószűrő Detektorok: 1 vagy több sugárzásdetektorral (α- és β-spektrum, γ- spektrum) Mérési mód: a mintavétellel együtt vagy azt követően; tagolt vagy folyamatos mérési ciklusban. Kiértékelés: mesterséges eredetű szennyezés, radon (toron) EEC - LD vagy c A [Bq/m 3 ] Háttér és alapszint: külső gamma-dózistér, illetve 222 Rn-és 220 Rn-leányelemek mindkettő változik a mérés alatt! Mesterséges radioaktivitás felépülése a szűrőn = lásd radonos differenciálegyenletek! 183

184 KORAI RIASZTÁS aeroszol- és jódszűrés (AMS-02) Az AMS-02 állomások kiértékelő szoftvere az alábbi feladatokat látja el: Adatgyűjtés a detektorokból (α/β és γ); A nukleáris spektrometriai mérési adatok kiértékelése: mesterséges eredetű radioaktivitás azonosítása a változó nagyságú természetes alapvonalon ; A detektorok rendszeres újrakalibrálása (erősítés beállítása); Az elektromechanikus egységek vezérlése (manipulátor, levegőpumpa, szűrők rögzítése stb.) ; Adatátvitel a csatlakozó meteorológiai mérőeszközről és a dózisteljesítmény-mérőről; Kommunikáció a központi számítógéppel. 184

185 Állószűrős monitorozó berendezés 185

186 Állószűrős monitorozó berendezés AMS-02 számítógéppel vezérelt manipulátor a szűrők rendezéséhez 186

187 KORAI RIASZTÁS AMS-02 A mérőprogram optimális beállításai - Mintavételi ciklus: 24 óra - normális mód, 1 óra rendkívüli mód - Mérési-kiértékelési ciklus: 5 perc - Figyelmeztető/riasztó (F/R) üzenet: 3/1 olyan egymást követő ciklus után, ahol a mesterséges radioaktivitásra beállított szinteket túllépték. A jelentésekben küldött eredmények 222 Rn és 220 Rn EEC a mintázott levegőben [Bq/m 3 ]; Ha az F/R küszöböt meghaladta az aeroszolhoz kötött mesterséges radioaktivitás mennyisége, minőségi becslés az aktivitáskoncentráció minimum és maximum [Bq/m 3 ] értékeivel; Ugyanez az atomos és/vagy szerves jódokra: minimum és maximum [Bq/m 3 ]; Ha nem volt mesterséges aktivitás jelen, LD-ket számol a program. 187

188 Mintavétel és mérés számítási Az első leányelem gyűjtése és fogyása a szűrő felszínén: dn dt i c i V Megoldás: integráló tag bevezetésével i f dn dt egyenletei i i N i i N i exp( c i : aktivitáskoncentráció a levegőben [Bq/m 3 ] η f : szűrési hatásfok 1 : pumpasebesség [m 3 /s] V λ: bomlási állandó [1/s] i t) ci V exp( i 188 i t)

189 Mintavétel és mérés számítási egyenletei Integrálás, peremfeltétel: ha t=0, N=0 t 0 d c V i N i exp( it) dt i t 0 exp( i t) dt N i c i V 2 i [1 exp( i t)] Pillanatnyi vagy átlagos koncentráció számításához c i változását vagy állandóságát kell feltételezni. 189

190 Egy mért gamma-csúcs intenzitásának függése a szűrőn felhalmozódó radioaktivitástól: (I m = mért intenzitás [cps]) I m t Korai riasztás AMS-02 a gammadetektor válasza f LIVE t TRUE 0 C V (1 e t )dt t t LIVE TRUE η γ : az adott gammavonalra vonatkozó hatásfok, f γ : gammagyakoriság, t LIVE : élőidő, t TRUE : valódi mérési idő, λ: bomlási állandó, V. : térfogatáram. Az integrálás elvégzése után C [Bq/m 3 ], a mintavételi ciklus alatt fennálló átlagos aktivitáskoncentráció kifejezhető, V: teljes mintázott térfogat C Im f 1 V t 1 e 1 t TRUE t TRUE TRUE 190

191 KORAI RIASZTÁS AMS-02 aeroszol szűrőjére helyezett PIPS detektor válasza 222 Rn-leányelemekre (alfa-béta spektrum) 191

192 KORAI RIASZTÁS AMS-02 aeroszol szűrőjére helyezett PIPS detektor válasza 220 Rn-leányelemekre (alfa-béta spektrum) 192

193 Levegőmonitorozás AMS 02-vel mérés és kiértékelés Gamma- és alfa/béta-spektrum felvétele 193

194 Levegőmonitorozás AMS 02-vel mérés és kiértékelés Folyamatos mérési ciklus HP Ge detektor 194

195 Levegőmonitorozás AMS 02-vel Radon EEC mérési eredmények 195

196 Levegőmonitorozás AMS-02-vel Aeroszol-generátorral kapott pillanatnyi és átlagos aktivitáskoncentráció 196