Sugárvédelem és jogi szabályozása Fizikus alapképzés Elıadásvázlat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sugárvédelem és jogi szabályozása Fizikus alapképzés Elıadásvázlat"

Átírás

1 Sugárvédelem és jogi szabályozása Fizikus alapképzés Elıadásvázlat Fı részek 1. Magfizikai alapok. Dózismennyiségek 3. Az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásai, sugárvédelmi szabályzás 4. Sugárzásmérés 5. Természetes és mesterséges radioaktivitás, radioaktív hulladékok 6. Sugárvédelmi tevékenységek Függelék: Kislexikon fontosabb definíciók jegyzéke 1. Magfizikai alapok Radioaktivitás, sugárzások és sugárvédelem - rövid történeti áttekintés : W. K. Röntgen elektroncsı-kísérlet közben felfedezi a késıbb róla elnevezett sugárzást : H. Becquerel: az elsı magfizikai jelenség észlelése uránsóból kilépı radioaktív sugárzás : Marie Curie-Sklodowska, P. Curie: radioaktivitás szó alkalmazása, sugárzásdetektor készítése, rádium és polónium felfedezése : Rutherford és Royds: α-sugárzás felfedezése : Rutherford-Bohr-modell az atom leírására: központi mag és körülötte keringı elektronok : Nagy-Britanniában társaság alakul a röntgen- és rádiumsugárzás elleni védelem céljából (BXRPC) : Létrejön az elsı nemzetközi sugárvédelmi szervezet, neve 1950 óta ICRP International Commission on Radiation Protection : J. Chadwick: a neutron felfedezése : F. Joliot-Curie, I. Curie: mesterséges radioaktivitás felfedezése : Szilárd Leó szabadalmaztatja a nukleáris láncreakciót : O. Hahn, F. Strassman: az urán hasadásának felfedezése Az elsı magyar sugárvédelmi szabvány megjelenése E. Fermi vezetésével megindul az elsı kísérleti atomreaktor (Chicago, USA) Az USA hadserege atombombát dob Hiroshimára és Nagasakira Elsı, 5 MW elektromos teljesítményő hálózati atomerımő Obnyinszk, SZU : Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ IAEA) az ENSZ keretében : Gray és Sievert dózisegységek bevezetése az SI-mértékrendszer részeként összefoglaló sugárvédelmi ajánlások:.icrp #6 (1977) : Three Mile Island - atomerımő-baleset (USA) Az elsı magyar atomtörvény A Paksi Atomerımő elsı blokkjának fizikai indítása Csernobil atomerımő-baleset (SZU) : Újabb összefoglaló sugárvédelmi ajánlások ICRP #60 (1991), ennek továbbfejlesztéseként Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat a NAÜ-tıl (IAEA Safety Series #115 (1996)) 1

2 - 1996: A második magyar atomtörvény : Átfogó miniszteri rendelet a sugárvédelemrıl (Az 1988-as elızı rendelet megújítása) - 007: ICRP #103 újabb összefoglaló sugárvédelmi ajánlások 1.. Az atommag szerkezete Az atommagok hagyományosan nukleonokból (neutron és proton) építhetık fel. Az egyes elemek atomjai a rendszámban (Z), azaz a protonok és a kívülrıl semleges atom atommagja körül meghatározott energiájú pályákon tartózkodó elektronok számában különböznek egymástól. Az egyes elemek izotópjait azonos protonszám mellett különbözı neutronszám jellemzi. A tömegszám (A) a protonszám és a neutronszám összege. A XIX. század végén ismerték fel, hogy egyes tömegszámú atomok instabilisak, és a bennük felhalmozódó többlet energia a mag bomlását eredményezi. Megfigyelték, hogy a több nukleonból felépülı atommagok mindig kissé kisebb tömegőek, mint a nukleonjaik tömegének összege. Ezt a tömeghiányt ( m) a tömeg és energia ekvivalenciájának felismerését (Einstein) követıen egyszerően alkalmazni lehetett az atommag részecskéit összetartó kötési energia (( E) értelmezésére. E = m *c [1] A nukleáris energia dimenziójának az SI rendszerben elfogadott J (joule) helyett a félig természetes mértékegységet, az ev-ot (elektronvolt) használják. A nukleonok között ható erık nem értelmezhetık kizárólag az atomon kívüli makrovilág - ban ismert kölcsönhatásokkal. A legegyszerőbben erıs és gyenge kölcsönhatásra felosztott magerık sajátosságai a makroerıkkel összevetve: - a magerık hatótávolsága a távolság kettınél nagyobb hatványával csökken, tehát hatótávolságuk lényegében az atommagok méretére korlátozott, - a magerık töltésfüggetlenek, - a magerık telíthetıek, azaz két komponens közötti kölcsönhatás nagyságát befolyásolja a többi komponens, egy komponens csak korlátozott számú többi komponenssel tud kölcsönhatást létesíteni. Q *Q 1 F = k * [] r A makroerık fenti általános egyenlete a tömegvonzás, elektromágneses és mágneses vonzás hatását képes leírni. A mezıelmélet szerint a kölcsönhatások nem közvetlenül a két egymásra ható objektum között, hanem egy-egy objektum és a mezı között, annak közvetítésével jönnek létre. A [] egyenlettel leírható makroerık terének mezı-komponense a nyugalmi tömeggel nem rendelkezı, vákuumban fénysebességgel haladó foton. A mezı - fotont virtuális foton -nak nevezik, mert létezése csak a kölcsönhatás létesítésével kapcsolatos. A magerık nem tartoznak ebbe a kategóriába. Különleges természetük egyik E bizonyítéka, hogy az egy nukleonra jutó kötési energia ( ) nem nı lineárisan a nukleonok A számával, mint ahogy a fenti [] összefüggés érvényessége esetén adódna, csak egy adott határig (Z=6, vas, Fe) nı, utána csökken. A magerık különleges természete nem volt

3 megmagyarázható a fotontér-elmélettel, a mezı-elméletet csak jelentıs változtatással lehetett kiterjeszteni a magon belüli térre ben Yukawa a nukleonok között ható erık magyarázatához bevezette az akkor még nem ismert mezı -komponens, a jelentıs nyugalmi tömeggel rendelkezı mezon (π-mezon, pion) fogalmát. Ezzel sikerült értelmezni a magerık fent felsorolt sajátosságait. Míg a virtuális fotonnal értelmezett kölcsönhatásoknál a fotonok nyugalmi tömege zérus és a kölcsönhatások hatótávolsága gyakorlatilag végtelen, addig a magerık körülbelül 1 fm hatótávolságából a közvetítı virtuális π-mezon tömegére a korlátozott hatótávolságnak megfelelıen mintegy 100 MeV ekvivalens energia adódott. 1. ábra Egy nukleonra esı kötési energia a rendszám függvényében A magerık különleges természetének érdekes megnyilvánulása az egy nukleonra esı kötési 4 energia grafikonján látható anomália is: a He -nak ( pozitív töltéssel: α-részecske) extrém nagy kötési energiája van, ennek megfelelıen a legstabilabb nukleoncsoport a proton + neutron. Ennek alapján várható volt, hogy a közel azonos alkotórészekbıl felépülı atomok közül azok lesznek viszonylag stabilisak, amelyekben több α-építıkocka alakítható ki. A nukleonok számának növekedésével a pozitív töltéső, egymáshoz igen közeli protonok (valójában: kvarkok) között Coulomb-taszítás csak egyre több neutron beépülésével kompenzálható. A stabilis atommagokban egyre nı a neutron-proton-arány, és a radioaktív, tehát instabilis atommagokat a stabilitási vonaltól mindkét irányban eltérı nukleonarány jellemzi. 3

4 . ábra Stabilis és instabilis atommagok Izobár magcsoportok energiaviszonyai Az izobár kifejezést az azonos tömegszámú, de eltérı proton- és neutronszámú atommagokra alkalmazzuk. Két alapcsoport lehetséges: a páros és a páratlan tömegszámúaké. Utóbbi esetben egyértelmően megjelölhetı az adott magcsoport legstabilabb, azaz a legnagyobb kötési energiával (tömeghiánnyal) rendelkezı tagja, és a szomszédos tagok között egy-egy nukleon átalakulásával lehetséges bomlási irányok határozhatók meg. Az átalakulás (bomlás) akkor mehet végbe, ha a keletkezı új nuklid kötési energiája nagyobb a kiindulási nuklidénál. Páratlan tömegszám esetén tehát egy görbével jellemezhetı a grafikon, egy tömegszámnál legfeljebb egy stabilis izotóp várható. 4

5 3. ábra Páratlan tömegszámú izobár magcsoport kötési energiája a rendszám függvényében> 5

6 4. ábra Páros tömegszámú izobár magcsoport kötési energiája a rendszám függvényében> Páros tömegszám esetén: két görbével jellemezhetı a kötési energiák grafikonja, különválik a kétszer páros és a kétszer páratlan magok csoportja. Ennek oka az, hogy a kétszer páros magoknál több α-építıkocka alakulhat, mint a kétszer páratlanoknál, ezért azok általában stabilisabbak. Az energiaviszonyok bonyolultabbak, ezért lehetıség van arra, hogy egy tömegszámhoz egynél több stabilis izotóp tartozzék. Magmodellek: - Cseppmodell: az atommagon belül homogén struktúra. - Héjmodell: az atommagon belül a nukleonok az atomi elektronokhoz hasonló rögzített pályákon, különbözı energiaállapotban mozoghatnak. Kitüntetett nukleoncsoport: α- részecskék - Összetett modell mindkét modell igaznak bizonyult elemeit tartalmazza. 6

7 1. 3. Magátalakulások A radioaktivitás instabilis atommagok önmagától való, tehát külsı hatás nélkül bekövetkezı átalakulása. A radioaktivitás definíciója és alapegyenlete: dn = λ * N *dt [3] N = N [4] λt 0 * e dn A = = λn [5] dt A = A [6] λt 0 * e N: bomlásra képes, azonos szerkezető atommagok száma; λ: bomlási állandó idıegységre jutó bomlási valószínőség, A: (radio)aktivitás, t: idı. A felezési idı és a bomlási állandó összefüggése: ln T1 = [7] λ Az aktivitás (bomlás) értelmezése: a gerjesztett állapotban lévı nukleonok (kvarkok) rezgések során adhatnak át egymásnak energiát részecskekibocsátás a magból:, alagúteffektus. A rezgések maximális frekvenciáját a belsı kölcsönhatás típusa határozza meg. Alapidı : az elemi állapotváltozáshoz szükséges minimális idıtartam (pl. erıs kölcsönhatásnál 10 - s körül). A bomlás statisztikusságának magyarázata: minden egyes gerjesztett magban a többitıl függetlenül áll fenn ez a rezgési rendszer, amely véletlenszerően eredményezhet alagúteffektust és ezáltal bomlást. A bomlás valószínősége arányos a rezgések frekvenciájával és a megfigyelés idıtartamával. Levezetések a [3] alapegyenletbıl: integrálás (elbomlott/megmaradt magok száma - [5], [6] egyenlet), egyszeres leányelem aktivitása differenciális és integrális alakban. dn dt = λ * N + λ * N [8] 1 1 A radioaktivitást jellemzı fizikai konstansok: - felezési idı és bomlási állandó, - bomlási mód(ok) lásd késıbb részletesen, - a bomlás során kibocsátott részecske kinetikus energiája E R [kev/részecske], - ezen részecskék kibocsátásának valószínősége a bomlás bekövetkezésekor bomlási valószínőség/gyakoriság f R [részecske/bomlás] Bomlási módok: 7

8 A bomlás lényege, hogy a bomlást szenvedı atommag energiatartalma ( E) csökken, és ez az energia a bomlás által kibocsátott részecskesugárzás energiájává alakulva kijut az atommagból: E = E m + E ) [9] p ( kin A [9] egyenletben p (particle) az 1 bomlás alkalmával kibocsátott elemi részecskék számát (egyben típusát) jelöli, az m index a nyugalmi tömeggel ekvivalens energiára, a kin index a részecske mozgási energiájára utal. 4 + alfa [ He ] diszkrét energiaváltozás, jellemzı az adott radioizotópra, de megoszlik a részecske mozgási energiájára és a visszalökött mag energiájára. Az alfa-bomlás hajtóereje a nukleonok közti erıs kölcsönhatás. + ~ béta 3-féle: n p + β + ν elektron és antineutrínó kibocsátása + + p n + β + ν pozitron és neutrínó kibocsátása, + + n p e + ν elektronbefogás (EC electron capture) neutrínó kibocsátása A béta-bomlás hajtóereje a nukleonok közti gyenge kölcsönhatás. A részecskék mozgási energiájának összege jellemzı a bomlásra, de a neutrínó és antineutrínó gyakorlatilag nem detektálható, így a maradék elektron illetve pozitron energiaeloszlása folytonos, 0 és a bomlásra jellemzı maximum között. Az elektronbefogást azaz egy, általában belsı, szimmetrikus atompályán rezidens elektron elfogyasztását a többi, az elfogyottnál kisebb helyzeti energiájú pályaelektron átrendezıdése és így az adott (a bomlással keletkezett) elemre jellemzı (karakterisztikus) Röntgen-sugárzás kibocsátása kíséri. A pozitronbomlás nettó energiaigényes folyamat, ezért csak akkor megy végbe, ha a mag belsı átrendezıdése fedezi ezt a többletet. A pozitron a normális anyagi környezetben instabil, µs-ms-nagyságrendő idın belül egy elektronnal egyesülve megsemmisülési (annihilációs) fotonsugárzássá alakul. Az annihilációt megelızi a pozitron termalizálódása (a kibocsátás során kapott mozgási energia ütközésekkel való leadása). A megsemmisülés során amennyiben a két résztvevı elektron spinje ellentétes volt, ami a gyakoribb eset - a két részecske nyugalmi tömege, egymással 180 o -os szögben induló foton mozgási energiájává alakul: e + + e = f, E f = 511 kev [10] Az energia az [1] egyenlettel számítható az elektron nyugalmi tömegébıl. gamma - a nukleonok átrendezıdése nyugalmi tömeggel és töltéssel nem rendelkezı foton kibocsátásával jár. A γ-bomlás hajtóereje nem határozható meg közvetlenül, mint az α- és β-bomlásé, mert ez a bomlási mód csak más magátalakulások maradék, azaz újabb részecske kibocsátásra már nem elegendı többlet-energiájának leadása során következik be, mintegy a mag finomszerkezetének helyreállítása során. A foton energiája diszkrét, szigorúan azonos a megváltozott belsı részecske által betöltött elızı és következı energiaszint különbségével, ezért jellemzı az adott radioizotópra. A mag belsı energiaeloszlásának változása egyes esetekben (fıként kisebb energiaváltozásoknál, Ε γ <-300 kev) 8

9 nem foton kibocsátásával jár, hanem az energia egy, általában belsı, szimmetrikus atompályán rezidens (azaz a magon belül is bizonyos tartózkodási valószínőséggel rendelkezı) elektron mozgási energiájává alakul. Ez a belsı konverzió (internal conversion, IC) E E e E [11] γ,kin + e,köt A [10] egyenlet értelmében a konverziós elektron energiája - az alternatív gammasugárzáshoz hasonlóan szintén diszkrét, csak a gammaenergiánál éppen a kilökött elektron kötési energiájával kisebb. A belsı konverziót az elektronbefogással analóg módon szintén kötelezıen kell, hogy kísérje az atomi elektronpályák átrendezıdése következtében karakterisztikus röntgensugárzás. (Egy nagyobb energiájú pályáról egy kisebbre átlépı elektron energianyeresége, azaz a két pályaenergia különbsége jelenik meg diszkrét energiájú fotonsugárzásként.) Különösen kis rendszámú elemeknél a karakterisztikus röntgensugárzás is képes a belsı konverziót mintegy leképezı energiacserére egy nála kisebb energiájú, tehát külsı pályaelektronnal. A karakterisztikus röntgensugárzás alternatívájaként megjelenı elektronokat Auger-elektronoknak nevezik. hasadás a 90-nél nagyobb rendszámú radioaktív atommagok egy része nem (csak) az elıbb bemutatott háromféle bomlási mód valamelyikével csökkentheti belsı gerjesztett állapotát, hanem két, nagyjából egyforma, közepes mérető atommagra való szétválással (fission) is.a hasadás során zömében radioaktív, nagy neutronfelesleggel rendelkezı, tehát β - -bomlással stabilizálódó nuklidok és hasadásonként -3 szabad neutron keletkezik. A neutronok más nuklidok hasadását indukálhatják: láncreakció. A keletkezett hasadási termékek és azok részecskesugárzása elnyelıdik a hasadóanyagot körülvevı közegben nukleáris energiatermelés alapja. Számítási példa: az emberi szervezetben lévı 40 K-tartalomból származó aktivitás kiszámítása. Adatok: 40 K felezési ideje 1, év, átlagember testtömege 70 kg, átlagos K-tartalom: (esszenciális makroelem, kortól és nemtıl függı koncentráció határok: férfiak 1,7,73 g/kg, nık 1,33,8 g/kg, 10 éves kor körül maximális). Átlag: 0, %, izotóparány a K-on belül 40 0,0118 %. Eredmény: kb. 400 Bq. 19 K (kétszer páratlan tömegszámú nuklid!) bomlási módjai: 89 % β - -bomlás, 11 % EC és γ-sugárzás. 9

10 1. 4. A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatásai: Általános jellemzık: A közeg kölcsönhatásra képes alkotórészei: elektronok, az atom és az atommag elektromágneses erıtere, atommag. A közeg és a sugárzás közötti kölcsönhatás szerint: - Közvetlenül ionizáló sugárzások: α, β, γ, Röntgen az elektronoknak képesek azok ionizációjához elegendı energiát átadni. - Közvetve ionizáló sugárzás: neutron: atommagokkal való kölcsönhatás során ionizációra képes részecskék jelennek meg. Az elektronokkal való ütközés nem minden esetben vezet azok ionizációjára. A sugárzás által több lépésben átadott energia egy része (általában %-a) nem ionizációt, csak gerjesztést eredményez, azaz összességében a közeg termikus energiáját növeli meg. A gyorsan mozgó szabad töltéshordozók (β - -részecskék vagy ionizált szekunder elektronok) az atomok elektromágneses terében fékezıdve járulékos fotonsugárzást = folytonos röntgensugárzást kelthetnek. A sugárzásnak anyagi közegben megtett rövid (ezért egyenes vonallal közelíthetı) útszakaszán bekövetkezı (ionizációt, gerjesztést vagy szekunder sugárzást kiváltó) kinetikus energiaváltozása a LET: LET = de/dx [1] Lineáris energiaátadási tényezı értéke jelentısen függ a közeg halmazállapotától, a sugárzás típusától és energiájától, ezért nem konstans, de sugárzásfajtánként jellemzıen különbözı. Mivel a sugárzás biológiai veszélyességét a sejt mérettartományában átadott energia határozza meg, a LET jellemzı dimenziója kev/µm α-sugárzás: kölcsönhatási formák: gerjesztés/ionizáció. Fékezıdés során az α + -részecske nagyobbára egyenes úton halad. Az általa eltalált elektronok az adott kötési energiánál lényegesen nagyobb energia-adagot vesznek át a részecskétıl, ezért maguk is ionizáló képességgel rendelkezı, nagy sebességgel haladó részecskék lesznek. Ezek a primer ütközésben szórt elektronok a továbbiakban más elektronoknak adnak át az energiájukból, azokat vagy gerjesztik, vagy ionizálják. A folyamat végeredményeképpen az α + -részecske lelassul, elveszti ionizáló képességét, viszont az ütközések során ionizált elektronok összessége az anyagban szabaddá vált töltést képvisel. Hatótávolság (range) definíciója: átlagos vagy maximális behatolási mélység, értéke függ az energiától és a közeg (elektron)sőrőségétıl. Szabad úthosszak levegıben néhány cm, kondenzált anyagokban kevesebb, mint 100 µm. LET: vízben (élı szervezet anyagában) kev/µm β - és β + -sugárzás: kölcsönhatási formák: - elektronnal ionizáció/gerjesztés; - atomi erıtérrel: fékezési sugárzás (folytonos röntgensugárzás, energiája a közeg rendszámától is függ), Cserenkov-sugárzás: az adott közegben fennálló fénysebességnél nagyobb sebességő elektron emellett látható fényt is kibocsát. 10

11 Primer elektron: a nukleáris sugárzás által elsıként eltalált (ionizált) elektron. A primer részecske által átvett energia a továbbiakban az α-sugárzásnál ismertetett módon alakul át gerjesztett illetve ionizált elektronok halmazává. Hatótávolság: átlagos behatolási mélység. Ez lényegesen rövidebb (kondenzált anyagokban néhány milliméter), mint a β - -részecskék által megtett teljes úthossz, mert az ütközések jelentıs irányváltozással is járnak. LET vízben: 5-10 kev/µm γ- és Röntgen-sugárzás: kölcsönhatási formák: - elektronnal: sokféle szórási modell, legvalószínőbb a Compton- és a fotoeffektus. Elıbbi: rugalmatlan ütközés a foton és a közeg egy elektronja között, a maximális (180 o -os szóráshoz tartozó) átadható energia kisebb, mint a foton teljes energiája, az energiaátadás valószínősége függ a szórás szögétıl, az eredeti energia nagyságától és a rendszámtól. Utóbbi: teljes energia átadása (total absorption), rezonancia-abszorpció egy elektronnal: a foton megszőnik, teljes kinetikus energiáját átveszi a primer elektron. A két kölcsönhatás egymás versenytársa. Bekövetkezésük valószínősége eltérı mértékben függ a sugárzás energiájától és a közeget alkotó atomok rendszámától. A fotoeffektus csak kis energiáknál (<3-400 kev) fordulhat elı. A Compton- illetve fotoeffektus révén szabaddá vált elektronok a továbbiakban a β- sugárzásnál ismertetett módon váltanak ki gerjesztést illetve ionizációt az anyagban. - atomi erıtérrel: párkeltés, ha a foton energiája nagyobb az elektron nyugalmi tömegének kétszeresénél, E f > * 511 kev akkor reális valószínősége van annak, hogy a foton nem abszorpcióval semmisül meg, hanem energiájából egy elektron és egy pozitron keletkezik (lényegében az annihiláció megfordítása), amelyek a maradék (E f -10 kev) energián megosztozva adott kinetikus energiával, egymás pályájával induláskor 180 o -os szöget bezárva távoznak. A pozitron rövid idın belül (azaz valószínőleg ugyanabban az elnyelı közegben) annihilálódik, az elektron ugyanúgy fékezıdik, mint a β - -sugárzás. Összességében tehát a teljes energia átadódik, de az annihilációs fotonok elhagyhatják az adott közeget. - atommaggal: nagyenergiájú (> 4-5 MeV) fotonok abszorpció vagy szórás közben gerjeszthetnek egyes atommagokat: magreakció, radioaktív izotóp keletkezhet a környezeti fotonsugárzás energiáin csak elenyészı számú esetben fordul elı. 11

12 4. ábra: Compton-szórás, teljes abszorpció ( fotoeffektus ) és párkeltés valószínősége a fotonenergia függvényében A sugárgyengülés egyszerősített valószínőségi modellje: di = I( x) σ N dx [13] ahol I a párhuzamosnak feltételezett fotonok árama (intenzitása) [foton/s], σ a sugárgyengüléshez vezetı kölcsönhatás valószínősége egy partnerrel, azaz egy elektronnal, N a partnerek száma az anyag egységnyi úthosszában ( vonalmenti részecskesőrőség ) [darab/m], és dx az anyagban megtett út hossza [m]. Ha az anyag homogén, tehát a vonalmenti sőrőség állandó, és a sugárzási energiától függı kölcsönhatási valószínőség is az, akkor az anyag egészére értelmezhetı a lineáris gyengülési együttható, µ [1/m]: µ = σ N [14] µ tehát az egységnyi úthosszon bekövetkezı gyengülés valószínőségeként értelmezhetı. A [13] egyenlet integrálásával kapjuk a párhuzamos homogén energiájú sugárnyaláb homogén közegben történı gyengülési egyenletét: I = I 0 exp( µ x) [15] ahol I 0 a gyengítetlen nyaláb intenzitása, és x a homogén közeg vastagsága. A fentieket az alábbi 5. ábrán is illusztráljuk. 1

13 5. ábra A gamma-sugárgyengülés egyszerő modellje neutronsugárzás: kölcsönhatási formák: - elektronnal nincs közvetlen kölcsönhatás; - abszorpciós magreakció: a neutron elnyelıdik az eltalált atommagban, és egy átmeneti mag-állapoton keresztül új, döntı többségben radioaktív atommagot hoz létre. Az átmeneti mag kialakulását a neutron beépülésével egyidejőleg részecskék (elsısorban γ-foton) kibocsátása kíséri. Ez a kísérı sugárzás csak a magreakció alatt, tehát a neutronbesugárzás fennállásáig tapasztalható, de a létrejött radioaktív mag bomlási sugárzása ezt követıen is fennáll. Az abszorpciós magreakció fıként kis mozgási energiájú (termikus) neutronokkal következhet be, az egyes atomfajták kölcsönhatási valószínőségét abszorpciós hatáskeresztmetszet -nek nevezik. - szórás: a neutron abszorpció, azaz átmeneti mag keletkezése nélkül szóródik az eltalált atommagon. A szórás eredményezhet magátalakulást (spalláció) vagy csak kinetikus energiát juttat az eltalált atomnak. A szóródás folyamata fıként nagy mozgási energiájú neutronokkal valósul meg. A magátalakulás nélküli szórás különösen valószínő a kis rendszámú, a neutronnál nem sokkal nagyobb magokkal, így elsısorban a hidrogénnel és a deutériummal. Ezekben az ütközésekben nem keletkezik radioaktív nuklid, de a mozgási energiát átvett és ezáltal kötésállapotát elhagyó ionizált hidrogénatom (p + ) a továbbiakban nagy energiájú töltött részecskesugárzásként viselkedik, tehát sugárvédelmi szempontból viselkedése az α + - sugárzáséhoz lesz hasonló. A kölcsönhatásokat különösen a külsı sugárterhelés, tehát az emberi szervezeten kívülrıl érkezı, abba behatolni képes sugárzások energiaátadását az abszorpciós együtthatókkal szokás leírni. Az egyes kölcsönhatási formákat külön-külön abszorpciós együttható jellemzi. Ezeket elsısorban a γ-sugárzás elnyelésének leírására alkalmazzák, mivel ez a sugárzásfajta képes általában külsı sugárterhelést okozni. A részecske teljes energiaveszteségére illetve a 13

14 közeg ionizációjának bekövetkezésére az ezekbıl képezett kumulált abszorpciós együttható határozható meg. µ = σ A m * ρa 3 [16] m m σa = Z * σe [17] atom atom N A ρ = mól A [18] 3 VM m mól µ: lineáris abszorpciós együttható (más néven: makroszkópikus abszorpciós hatáskeresztmetszet, az anyag térfogategységére jutó összes, abszorpcióra alkalmas felület). σ e : egy elektronnak az adott típusú és energiájú sugárzás abszorpciójára alkalmas felülete (elektron-hatáskeresztmetszet, az elektron mint objektum felületének és az ütközés bekövetkezése esetén érvényes abszorpciós valószínőségnek a szorzata, [m /elektron]). σ A : atomi hatáskeresztmetszet. Z: rendszám [elektron/atom]. ρ A : atomsőrőség (az anyag térfogategységében lévı atomok száma [darab/m 3 ], N A az Avogadro-szám (az anyag 1 mólnyi mennyiségében lévı atomok száma), V M móltérfogat. A µ értelmezése eltérı annak függvényében, hogy a sugárzás gyengülésének valószínőségét, vagy csak az abszorpció révén a közeg elektronjainak energiafelvételi (ionizációs vagy gerjesztési) valószínőségét kívánjuk kifejezni vele. de µ = dx [19] E inc. A lineáris abszorpciós együttható a LET fogalmából is levezethetı: itt az egységnyi, ütközésbe vitt energiára (E inc, inc.= incident, ütközési) jutó differenciális energiaveszteséget jelenti. Mivel µ a fenti definíciók szerint egységnyi térfogatra vonatkozik, erısen függ az anyagok halmazállapotától, ezért sok esetben célszerőbb a térfogat helyett egységnyi tömegre vonatkoztatni. ρ µ a lineáris abszorpciós együttható és a sőrőség hányadosa, a tömegabszorciós együttható [m /kg]. A fenti abszorpciós összefüggések közvetlen alkalmazhatóságának feltételei: a sugárzási energia és a közeg homogenitása. Az abszorpciós együtthatók valószínőségként való értelmezése révén az együtthatók összegét egymást kölcsönösen kizáró valószínőségek eredıjének tekinthetjük. Összetett anyagoknál µ-et a molekuláris összetétel szerint súlyozva szokás megadni, itt az egyes µ-k a molekulát alkotó atomok összegzett abszorpciós együtthatóit jelentik. Egy adott atomfajtánál is értelmezhetı az eredı valószínőség az egyes 14

15 kölcsönhatásokra vonatkozó µ-k összegeként, mivel az egyes energiaátviteli folyamatok (Compton-szórás, fotoeffektus, párkeltés) egymásnak nem következményei, hanem egymást kizáró versenytársak. µ = µ 1 + µ + µ = µ i [0] Jellemzı értékek: 100 kev foton vízre (testszövet!) µ=17 m -1, ólomra µ=8700 m -1, 1000 kev foton vízre µ=11 m -1, ólomra µ=10 m -1. Gamma-sugárzásra (diszkrét energia, homogén összetétel) a lineáris sugárgyengülési egyenlet: di = µ * I * dx [1] ( * x) I = I0 *exp µ [] I 0 a forrásból az adott objektum felé tartó, egymással párhuzamosan haladó fotonok intenzitása (árama) [darab/s], I az abszorpciót elkerülı, azaz az ütközést követıen eredeti irányát és energiáját változatlanul megtartó gyengítetlen intenzitás. Az intenzitás-csökkenés (di) mértéke egyenesen arányos a beérkezı részecskék számával és a gyengítı közeg vastagságával, valamint az abszorpció valószínőségével, azaz az abszorpciós együtthatóval. A [17] egyenletbıl I = I 0 / helyettesítéssel levezethetı a felezési rétegvastagság, ln() X 1 =.Mivel a sugárzás gyengítetlen hányadának meghatározása szempontjából µ lényegtelen, hogy a primer elektron/foton-kölcsönhatást követıen a primer elektron kinetikus energiája milyen arányban okoz ionizációt a további elektron/elektron-ütközések során, µ ebben az esetben a teljes gyengülésre vonatkozó lineáris abszorpciós együtthatót kell, hogy jelentse. 15

16 . Dózismennyiségek Az anyagban elnyelt ionizáló sugárzási energia fizikai, az élı anyagban, az emberi test szöveteiben emellett kémiai, biokémiai és biológiai hatást fejt ki. A hatás mértékeként a tömegegységben elnyelt és jelentıs részben ionizációra fordított összes sugárzási energiát, a dózist választották..1. Elnyelt dózis D [Gy = J/kg]; dd/dt, Ḋ dózisteljesítmény: rövid idıszakra esı elnyelt (fizikai) dózis. de E J D =, Gray, Gy dm m [3] kg de, illetve E a sugárzás részecskéi által az adott objektumban (annak infinitezimális elemében) leadott és ott összetett energiaátviteli folyamatok eredményeképpen - részben ionizációt eredményezı összes sugárzási energia, amely tetszıleges számú, de egyenként is az adott közeg ionizációs energiáját jelentısen meghaladó mozgási energiával rendelkezı részecskétıl származhat, m a tárgy tömege. Az elnyelı közeg és az elnyelt sugárzás sajátosságainak szétválasztását bemutató egyenlet: dd dt µ = Φ E * [4] ρ A *f R*E R Φ E = [5] 4 * r * π Az elnyelt dózisteljesítmény a sugárzásra jellemzı energiafluxus (energiaáram-sőrőség) és az anyagra jellemzı, de a sugárzás energiájától is függı tömegabszorprciós együttható szorzata. A a forrás aktivitása [Bq], E R a bomlás során kibocsátott részecske kinetikus energiája [kev/részecske], f R ezen részecskék bomlási gyakorisága [részecske/bomlás]. (Lásd az 1.. fejezetet) A [5] egyenlet felírásakor a sugárforrást pontforrásnak tételezzük fel, amely körül az izodózis-tér gömbszimmetrikus. r a mérési pont távolsága a sugárforrástól. Ha az adott radioizotóp többfajta illetve különbözı energiájú sugárzásokat is kibocsát bomlása során, akkor mivel µ/ρ értékei energiafüggıek minden sugárzásra külön kell felírni a [4] egyenletet. Ha a sugárzás és a közeg fenti sajátosságai ismertek, akkor a konstansok és az anyagok minısége illetve a sugárzási energia függvényében változó, de ismert értékő anyagi jellemzık egy közös tényezıbe, a dózistényezıbe (k γ ) vonhatók össze: dd dt A = k γ * [6] r Többkomponenső sugárzás esetén 16

17 k γ = f i i µ *E i * ρ 4 * π i [7] A k γ dózistényezı nem fizikai konstans (tehát a számos helyen olvasható dózisállandó elnevezés hibás), mert adott sugárzó anyaghoz és adott detektorhoz (elnyelı közeghez) tartozik, de ezeket rögzítve értéke már valóban állandó lesz, táblázatokban hozzáférhetı. Bragg-Gray elv: a külsı sugárterhelés dózisának (dózisteljesítményének) pontos mérhetıségét megszabó elvi feltétel. Q E D x ρ x = = [8] D m Φ Φ E µ * µ * ρ m x a dózist elnyelı közeget (testszövet, víz), m a mérıeszköz anyagát jelenti. Ha a detektort ugyanolyan távolságra tesszük a sugárforrástól, mint az x objektumot, a két energiafluxus ugyanaz lesz és így kiesik. A Q mennyiség akkor konstans, ha az x és m közegek összegzett (az összes, ionizációra vezetı kölcsönhatást tartalmazó) tömegabszorpciós együtthatója szigorúan azonos módon változik a sugárzás energiájával. Más szavakkal: a detektorra és a testszövetre vonatkozó abszorpciós együttható, amely a [17] egyenletnek megfelelıen egymással versengı energiaátviteli folyamatok eredıjeként adódik, ugyanolyan menető, egymástól csak egy konstans együtthatóban különbözı függvény szerint változik a sugárzási energia függvényében. Ekkor Q az energiától (pontosabban: az energia eloszlásától) függetlenül konstans, amit gyakran (hibásan) úgy foglalnak össze, hogy az optimális dózismérı energiafüggetlen. A reális dózismérıknél Q értéke a testszövetbe kívülrıl behatolni képes környezeti sugárzások energiatartományában ( kev között) ±0%-on belül állandó... KERMA KERMA = Kinetic Energy Released in Mass Absorption a sugárzás közvetlenül vagy közvetve ionizációhoz vezetı elnyelése során energiát átvett részecskéknek juttatott összes kinetikus energia. Szokásosan felosztják részecske- és sugárzási KERMÁra, elıbbi az anyag elektronjainak átadott energiát, utóbbi az energiaátadás során keletkezı másodlagos fotonsugárzásokat (folytonos és karakterisztikus röntgensugárzások, lásd 1.3. fejezet) foglalja össze. A KERMA elsısorban a dózis mérésével kapcsolatban használatos fogalom, az az elnyelt dózis, amelynek eredményeképpen a detektorban szabad töltéshordozók (válaszjelek) keletkeznek. A detektor szemben az élı szervezettel a válaszjelek keltése szempontjából ideálisan homogénnak tekintendı, tehát a válaszjelek száma/nagysága nem függhet attól, hogy a detektor érzékeny térfogatának melyik pontjáról származnak. A KERMA (a mérhetı dózis) és az elnyelt dózis csak akkor azonos egymással, ha a sugárzás elnyelésének összetett fizikai folyamata során az elnyelı közeg egy, a beesı primer sugárzás irányára merıleges differenciális vastagságú szeletében a primer kölcsönhatás során 17

18 energiát felvett, a szeletet elhagyó részecskék száma és energiája megegyezik a külsı szeletekbıl az adott szeletbe érkezı szekunder részecskék számával és energiájával. Ekkor fennáll a szekunder részecske egyensúly. Ez az állapot a testszövetbe jutó γ-és Röntgenfotonok esetében mintegy 0.07 mm mélységben már létrejön. 6. ábra A D dózisteljesítmény és a K kerma-teljesítmény változása az x rétegvastagság függvényében >.3. Egyenértékdózis [ Sievert,Sv] H = D * w [9] R w R a sugárzás károsító képességére jellemzı relatív szám, a sugárzási tényezı. w R arányos az egyes sugárfajták átlagos LET-értékével. Értéke α-sugárzásra 0, β - -, γ- és Röntgen-sugárzásra 1, neutronsugárzásra a neutronok igen különbözı, erısen neutronenergia-függı kölcsönhatásainak megfelelıen,5 és 0 között változik, maximális értékét a 100 kev és MeV közötti energiájú neutronok esetében veszi fel, mert ezek az emberi testszövetben hidrogénatomokkal való ütközés révén az α-sugárzással közel azonos LET-értékő H + -ionokat keltenek. Az egyenértékdózis antropomorf fogalom: szigorúan csak az emberi testszövetre alkalmazhatók az adott sugárzási tényezık, más élılényekre más értékeket kellene megállapítani. Biológiai hatások: sejtpusztulás (nekrózis) vagy génmutáció. Elıbbit determinisztikus, utóbbi: sztochasztikus károsító hatásnak nevezzük. A determinisztikus hatás kötelezıen 18

19 bekövetkezik, ha a dózis meghaladja a hatásküszöböt, ebben pl. az égéshez hasonlít. A tünetcsoportot sugárbetegségnek is nevezik. Halálos sugárbetegség oka lehet a központi idegrendszert, az emésztırendszert vagy a vérképzı szerveket ért nagy (>3 4 Gy) dózis. Az emberi test mintegy 0 különbözı sejttípusból áll. Minden sejt az emberi szervezet felépítéséhez és mőködéséhez szükséges teljes genetikai információt tartalmazza, ám ennek csak egy részét használja: egy izomsejtben például más gének aktívak, mint egy agysejtben. A sejtek normális körülmények között szabályosan növekednek, majd életük, az interfázis befejezéseként osztódnak (mitózis), s így újabb sejtek születnek, vagy elhalnak (apoptózis). A mutáció eredményeként a sejt (pontosabban: az eukarióta sejtek) eredeti génállománya megváltozik, legtöbbször a DNS-lánc hasadása (törése) történik meg. A mutációk káros hatása nem a mutációt elszenvedett sejt biológiai viselkedésén, hanem a mutáns sejt osztódását (mitózis) követıen létrejövı új sejtek mőködésén tapasztalható. A DNS (dezoxiribonukleinsav) cukor- és foszfátcsoportokból felépülı kettıs spirál, amelyekhez szerves bázisok kapcsolódnak. Egy láncelem neve nukleotid. A láncot a bázisok között hidrogénhidak tartják össze. A DNS-bıl felépülı örökítı elemek a kromoszómák. A DNS nukleotidjai a sejtet felépítı fehérjék összetételét kódolják. A gén a DNS egy fehérjét kódoló, vagy egy sejti tulajdonságot meghatározó darabja. A gének együtt alkotják az egyed genetikai információit tartalmazó genomot. A mutáns ráksejt (tumorsejt) genetikai programja sérült, szaporodási programját a környezı ép sejtek felemésztésével tudja megvalósítani. A hibás DNS-láncot az interfázis során belsı (intracelluláris) enzimes folyamatokban, a repair során a sejt kijavíthatja. A tumorsejt a mitózis révén manifesztálódik. A rosszindulatú (malignus) tumorsejtek az egészséges sejteknél sokkal gyorsabban osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyek a szervezet számára károsak. A mutációt a szervezet kétféleképpen eliminálhatja: a/ a mutációt szenvedett sejt hormonrendszere felismeri és kijavítja a lánctöréseket repair; b/ az osztódással létrejött új, káros (tumor) sejtet a szervezet védekezı (immun) mechanizmusa észleli és eltávolítja. Ha a kijavítás nem sikeres, kifejlıdik a tumor. Ha tá s 1 00% 0% Küs z öb Dóz is 7. ábra A determinisztikus hatást jellemzı dózis/károsodás összefüggés> 19

20 Koc ká z a t m = 5*10 - /S v Dóz is 8. ábra A sztochasztikus hatásnak betudható kockázat/dózis összefüggés A feltételezett egyenes meredeksége: eset/sv. Ennek értelmezése: a természetes eredető sugárterhelésen kívül elıálló többletdózis növeli a daganatos megbetegedés kockázatát, 1 Sv elszenvedése esetén 5 % annak a valószínősége, hogy a személyben rákbetegség fejlıdik ki. Konzervatív becslés: a kockázatot nem szabad alul- csak felülbecsülni..4. Effektív dózis, lekötött dózis, kollektív dózis Az egyes emberi szövetek nem egyformán érzékenyek az ionizáló sugárzás által keltett génmutációk nyomán a rosszindulatú daganatok kialakulására. A gyors életciklusú, relatíve nagy sejtmagot tartalmazó sejtekbıl felépülı szövetek a legérzékenyebbek. A szövetek relatív érzékenysége szerint súlyozni kell a szerveket érı, adott esetben (belsı sugárterhelés, azaz a sugárforrások inkorporációja esetén) különbözı egyenérték-dózisokat, ez az effektív dózis. = H [30] E H Tw T[Sv] T w T = 1 [31] T Jelenleg alkalmazott w T értékek: 0,08: ivarszervek (genetikus károsodás); 0,1: vörös csontvelı, tüdı, gyomor és bélrendszer, emlı; 0,04: hólyag, emlı, máj, nyelıcsı, pajzsmirigy, stb.; 0,01: bır, csontfelszín további maradék összesen 0,1. H E : effektív dózis, w T szöveti súlyozó tényezı. Inkorporáció lehetıségei: lenyelés, belégzés, bırön át való bejutás. H C : lekötött (effektív) dózis: a szervezetben 1 év alatt jellemzıen ki nem ürülı radioaktív szennyezés integrális dózisa gyermekeknél t=70, felnıtteknél t=50 évre: 0

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Dozimetria és sugárvédelem

Dozimetria és sugárvédelem PR/B10ZP0318N0019FD003 Dozimetria és sugárvédelem Dr. Zagyvai Péter egyetemi docens Atomenergetikai Tanszék Nukleáris Technikai Intézet Természettudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem 1. Dózisfogalmak 2. Az ionizáló sugárzások egészségkárosító hatásai 3. A dózis meghatározásának mérési és számítási módszerei 4. A sugárvédelmi szabályzás

Részletesebben

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

A sugárzás biológiai hatásai

A sugárzás biológiai hatásai A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát

Részletesebben

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS

RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS Az atom felépítése RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS elektron proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet atommag Atomi részecskék 2 Atomi részecskék mérete Jelmagyarázat: elektron proton

Részletesebben

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4

Részletesebben

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából

Részletesebben

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat

Részletesebben

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre 1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás

Részletesebben

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...

Részletesebben

RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék

RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék RADIOKÉMIA SZÁMOLÁSI FELADATOK 2005. Szilárdtest- és Radiokémiai Tanszék 1. Az atommag kötési energiája Az atommag kötési energiája az ún. tömegdefektusból ( m) számítható ki. m = [Z M p + N M n ] - M

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok

1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

Környezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa. 2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai

Részletesebben

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám

Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga

Részletesebben

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000

Részletesebben

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Sugárv rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Bevezetés ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

Részletesebben

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL

3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL 3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,

Részletesebben

Bomlási módok. p: a bomlásban kibocsátott részecskék. m: nyugalmi tömeg E kin. : kinetikus (mozgási) energia

Bomlási módok. p: a bomlásban kibocsátott részecskék. m: nyugalmi tömeg E kin. : kinetikus (mozgási) energia Sugárvédelem II. Fejezetek: 1. Bevezetés: fizikai és biológiai dózisfogalmak; az ionizáló sugárzás károsító hatásai; sugárvédelmi szabályozás. A külsı dózis- és dózisteljesítmény mérésének elve és kivitelezése

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény

Részletesebben

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és

Részletesebben

Gamma-kamera SPECT PET

Gamma-kamera SPECT PET Gamma-kamera SPECT PET 2011.04.17. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>~50keV (6.6 10-15 J), λ< 3 10-11 m) gamma-bomlás (atommag alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetét kísérő

Részletesebben

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?

I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig

Részletesebben

MAGFIZIKA. a 11.B-nek

MAGFIZIKA. a 11.B-nek MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,

Részletesebben

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin

Magsugárzások. Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Magsugárzások Előadásvázlat. Készítette: Dr. Blaskó Katalin Az Orvosbiologia Mérnökképzés "Radiológiai Technikák" cimű tantárgyának egy részlete. A további részeket : Dr. Makó Ernő (SOTE), Dr. Sükösd Csaba,

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 12 A MODERN FIZIKa ELEMEI XII. MAGfIZIkA ÉS RADIOAkTIVITÁS 1. AZ ATOmmAG Rutherford (1911) arra a következtetésre jutott, hogy az atom pozitív töltését hordozó anyag

Részletesebben

Gamma-kamera SPECT PET

Gamma-kamera SPECT PET Gamma-kamera SPECT PET 2012.04.16. Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>100keV (1.6*10-14 J), λ

Részletesebben

(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján)

(A Scientific American újság 1993. augusztusi számában megjelent cikk alapján) Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Döntő 2014. I. kategória Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrendben, feladatonként külön lapon kell megoldani. A megoldáshoz bármilyen

Részletesebben

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése

LABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése LABORATÓRIUMI GYAKORLAT Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése (Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet 2006) 1. BEVEZETÉS Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes,

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

Felhasználható szakirodalom

Felhasználható szakirodalom Sugárvédelem II. Fejezetek: 1. Bevezetés (ismétlés): fizikai és biológiai dózisfogalmak; az ionizáló sugárzás károsító hatásai; sugárvédelmi szabályozás 2. A külső dózis- és dózisteljesítmény mérésének

Részletesebben

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi

Részletesebben

Általános radiológia - elıadás 1

Általános radiológia - elıadás 1 Sugárvédelem A röntgenvizsgálatok során a módszer biztonságos használata alapvetı fontosságú! A megfelelı berendezésre, vizsgálati technikára, sugárvédelmi eszközökre, sugárterhelés mérésre és a törvényi

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

RADIOAKTIVITÁS. Természetes (spontán) radioaktivitásról beszélünk, ha a természetben megtalálható elemek atommagja képes átalakulni.

RADIOAKTIVITÁS. Természetes (spontán) radioaktivitásról beszélünk, ha a természetben megtalálható elemek atommagja képes átalakulni. RADIOAKTIVITÁS Az atommagoknak két csoportja van, a stabil és a radioaktív magok. Ez utóbbiak nagy energiájú sugárzást kibocsátva más atommagokká alakulnak. Ilyen radioaktív elem például a rádium a polónium

Részletesebben

rzások a Dr. Fröhlich Georgina ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

rzások a Dr. Fröhlich Georgina ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárz rzások a gyógy gyításban Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest ELTE TTK, Budapest chopin.web.elte.hu Bevezetés 1. A radioaktivitás alapjai (atomszerkezet,

Részletesebben

Alapfokú sugárvédelmi ismeretek

Alapfokú sugárvédelmi ismeretek Alapfokú sugárvédelmi ismeretek - 1 - Bevezetés Az ionizáló sugárzás felhasználása a XIX. század végi felfedezése óta egyre nagyobb teret hódít magának az egészségügy, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica

RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK. Radiopharmaceutica Radioaktív gyógyszerkészítmények Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0. -1 01/2014:0125 RADIOAKTÍV GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK Radiopharmaceutica DEFINÍCIÓ Radioaktív gyógyszerkészítménynek vagy radiogyógyszereknek nevezünk

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4 99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

DOZIMETRIA GYAKORLATOK

DOZIMETRIA GYAKORLATOK 1. Miért van szükség sugárvédelemre 1? DOZIMETRIA GYAKORLATOK Az a tény, hogy ionizáló sugárzások (röntgensugarak, magsugárzások) biológiai ártalmakat okozhatnak, már nem sokkal 1895-ben történt felfedezésük

Részletesebben

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

Radioaktivitás. 9.2 fejezet Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)

Részletesebben

A HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT.

A HÚZÓSOK NYOMTASSÁK KI ÉS HOZZÁK MAGUKKAL A RÁJUK VONATKOZÓ TÉTELEKET. A KIHÚZOTT TÉTELT (CSAK AZT) MAGUKNÁL TARTHATJÁK A FELKÉSZÜLÉS ALATT. T&T tematika & tételek A magkémia alapjai, kv1n1mg1 (A) A magkémia alapjai tárgykiegészítés, kv1n1mgx (X) című, ill. kódú integrált előadáshoz http://www.chem.elte.hu/sandor.nagy/okt/amka/index.html Bevezető

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 2 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata TARTALOM 1. A Sugárvédelmi Szabályzat célja,

Részletesebben

Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS)

Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS) Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS) FELELŐSSÉGEK GYAKORLÓ ORVOS az orvosi sugárterhelés elrendelése a beteg teljeskörű védelme SZEMÉLYZET szakképzettség

Részletesebben

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete

Magfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése

Részletesebben

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások

SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások Dr. Kári Béla Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinka / Nukleáris Medicina Tanszék SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS

Részletesebben

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1. BEVEZETÉS Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetlegesen bekövetkező, különböző forrásokból eredő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető nukleáris veszélyhelyzet

Részletesebben

ORVOSI-BIOLÓGIAI IZOTÓPLABORATÓRIUMOK SUGÁRVÉDELME

ORVOSI-BIOLÓGIAI IZOTÓPLABORATÓRIUMOK SUGÁRVÉDELME ORVOSI-BIOLÓGIAI IZOTÓPLABORATÓRIUMOK SUGÁRVÉDELME ORVOSI-BIOLÓGIAI SUGÁRVÉDELME IZOTÓPLABORATÓRIUMOK Tartalom 1. AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS FIZIKÁJA... 1 1. Az ionizáló sugárzás fizikája... 1 2. Radioaktivitás,

Részletesebben

Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése. Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula

Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése. Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások összehasonlító elemzése Készítette: Guáth Máté Környezettan Bsc Témavezető: Pávó Gyula Fizikai alapok, csoportosítás: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások: Fontos

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. december 30., szerda Tartalomjegyzék 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának

Részletesebben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig

Részletesebben

ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője

ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője Hirn Attila MTA EK SVL Űrdozimetriai Kutatócsoport hirn.attila@energia.mta.hu BME, Űrtechnológia előadás, 2015. május 13. Tartalom Bevezetés Alapvető dózisfogalmak

Részletesebben

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy

Részletesebben

II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei

II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei Hideghéty Katalin A fejezet célja, hogy a hallgató megismerkedjen a sugárkezelés általános alapelveivel, és rálátást szerezzen a különböző

Részletesebben

Dr. Fröhlich Georgina

Dr. Fröhlich Georgina Sugárbiol rbiológia Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai - determinisztikus

Részletesebben

Radiológiai technikák

Radiológiai technikák Radiológiai technikák Előadásvázlat, készítette: Dr. Sükösd Csaba (Az Orvosbiologia Mérnökképzés "Radiologiai Technikák" cimű tantárgyának egy részlete. A további részeket :Dr. Blaskó Katalin és Dr. Makó

Részletesebben

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a

Részletesebben

PET Pozitron annihiláció vizsgálata

PET Pozitron annihiláció vizsgálata PET Pozitron annihiláció vizsgálata 1.) Bevezetés A pozitron annihilációját fogjuk vizsgálni a laboratórium során, és megismerkedünk a pozitron-emissziós tomográfia (PET) elvi alapjaival. A feladat egy

Részletesebben

Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Csepura György PhD Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi

Részletesebben

Arany-Tóth Attila. Sebészeti röntgenvizit: 8.30. Általános radiológia - előadás

Arany-Tóth Attila. Sebészeti röntgenvizit: 8.30. Általános radiológia - előadás 1 2 Röntgen Osztály 9-15 8.00 10.00 2. illetve 5. csoport 11.00 13.00 1. illetve 4. csoport 13.00 15.00 3. illetve 6. csoport 3 4 Sebészeti röntgenvizit: 8.30 5 6 Honlapok www. univet.hu egységek sebészet

Részletesebben

Részecske azonosítás kísérleti módszerei

Részecske azonosítás kísérleti módszerei Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága

Részletesebben

Aktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy.

Aktív zóna: A reaktornak az a térfogata, melyben a láncreakció végbemegy. Nukleáris fogalomtár A leggyakrabban használt nukleáris fogalmak Az alábbi összeállítás az atomenergetikában, illetve a róla szóló hírekben leggyakrabban szereplő szakkifejezéseket kívánja meghatározni.

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Tanszék Radiológiai I egyetemi jegyzet Budapest, 2007 Írta: Dr. habil Vincze

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben