Az orvosi kezelési szerződés a magyar jogban s az állam felelőssége

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az orvosi kezelési szerződés a magyar jogban s az állam felelőssége"

Átírás

1 Az orvosi kezelési szerződés a magyar jogban s az állam felelőssége Dr. Jobbágyi Gábor tanszékvezető, egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A tanulmány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem TÁMOP B-11/2/KMR sz. projektje (A tudományos kutatások kibontakoztatása a PPKE-n) keretében jelent meg.

2 1.) Bevezetés Az orvosi kezelési szerződés elhelyezése és szabályozása a magyar jogalkotás és jogtudomány évtizedek óta megoldatlan s mindez ideig megoldhatatlannak tűnő kérdése. Történik mindez úgy, hogy évente hozzávetőleg 40 millió orvos-beteg kapcsolatra kerül sor, ezt a jogtudomány s már a bírói gyakorlat, s legújabban az Egészségről szóló törvény is polgári jogviszonynak, szerződésnek minősíti. Ennek ellenére a szerződési rendszerben a mai napig nem sikerült nevesíteni ettől az új Ptk. megalkotása során is elzárkóztak. Történik mindez akkor, mikor a külföldi jogrendszerekbe egyre inkább beépül a szerződés a nehézségek ellenére. 2.) Visszatekintés /a jogviszony elhelyezkedése a jogalkotás és a jogtudomány álláspontja szerint/ a.) A magyar jogtudomány túlnyomórészt a megbízás speciális esetének tekintette az orvosi kezelési szerződést, bár sokan ennek részletes elméleti alátámasztását nem fejtették ki. E körbe tartozott Villányi László, aki állításának alátámasztására 3 bírói ítéletet említ, ahol a megbízás szabályait hívták fel. 1 Csanádi György alapvetően csak a magánorvossal létesített jogviszonyt tekinti megbízásnak, mert az orvosi ellátást a lakosság nagy része társadalombiztosítás keretében kapja, s ezt nem tekinti polgári jogviszonynak. 2 Az első Ptk. Magyarázat röviden megbízásszerű tevékenységnek minősíti az orvosi tevékenységet, de nem sokkal bővebb a 2004-es kiadás sem. 3 A szűkszavúság érthető. A szerzők érzékelik azt, hogy ezt a nagyon gyakori és fontos jogviszonyt be kell illeszteni a jogrendszerbe, de nyilván a gyakorlatból tudják azt is, hogy a jogviszonynak rengeteg olyan specialitása van, mely nem illik bele még a megbízás hézagpótló szerepébe sem. Világosan érzékeli ezt Nizsalovszky Endre, aki szerint a klasszikus orvosi tevékenység sem illeszthető be minden nehézség nélkül a polgári jogi megbízás keretei közé, viszont a szerv- és szövetátültetések jogában a donor és az orvos kapcsolatát lehetetlen megbízásnak minősíteni. 4 1 Villányi László; Ügyvitel Magyar Magánjog főszerkesztő; Szladits Károly. IV. kötet 664. old. 2 Csanádi György; A megbízási jogviszony KJK old. Csanádi György; Polgári jog, Tankönyvkiadó old. 3 A Polgári Törvénykönyv Magyarázata KJK III. kötet old. A Polgári Törvénykönyv Magyarázata II. kötet old. 4 Nizsalovszky Endre; A szerv- és szövetátültetések joga KJK old. 1

3 Törő Károly mindkét alapműnek tekinthető monográfiájában határozottan és hosszan megbízásnak minősíti a jogviszonyt, bár ő is megállapítja, hogy vannak a körbe, nem illeszthető orvosi tevékenységek is. /pl. járványügyi beavatkozások, elsősegélynyújtás/ 5 Törő Károlynak - és a magyar polgári jogtudománynak ez a véleménye rendkívül fontos volt a szocializmus korában, mert az államigazgatási jog képviselői államigazgatási jogviszonynak fogták fel a kapcsolatot, ennek minden következményével együtt. /pl. alá-fölérendeltségi viszony a beteg és az orvos között/ 6 Bíró György 1998-ban megjelent könyvében határozottan orvosi megbízásnak minősíti a jogviszonyt, mereven tagadva, hogy sui generis szerződéstípusba lenne sorolható a szerződés. Érthetetlen módon orvosi műhibákért való felelősségről szól, /holott ezt a fogalmat sem a jogszabályok, sem a bírói gyakorlat évtizedek óta nem használja/ s ezt hibás teljesítésnek értékeli. Nem szól arról az ellentmondásról, hogy bár a felek között szerződés van kérdéses milyen a bírói gyakorlatot túlnyomórészt a 339 alapján bírálta el a kárigényeket. 7 Az újabb irodalomban Papp Tekla az atipikus szerződések hazai szakértője a külföldi példák nyomán már sui generis szerződésnek tekinti az atipikus szerződések körében a kezelési szerződést. 8 Részletesen elemzi az orvosi kezelési szerződést az európai jogokban Szilágyi Ferenc, 9 hasonlóan Landi Balázshoz, aki részletesen bemutatja, hogyan illesztette a szerződést saját polgári jogi rendszerébe az osztrák és a német jog. 10 Magam 1984 ben javasoltam először a jogviszonyra nevesített önálló szerződés kodifikálását, hangsúlyozva a speciális jegyeket. Ekkor még mivel nem volt európai háttere a témának, egészségügyi szerződés létrehozását javasoltam. 11 A tanulmányt beépítettem 1986-ban megvédett kandidátusi értekezésembe. Mivel az évi Eütv. elmozdulást tett határozottan, hogy polgári jogi szerződésnek minősítse a jogviszonyt, - nevesítés nélkül immár bővebben, nevesített külföldi példákkal tettem újra javaslatot egy tanulmányban a Ptk. kodifikáció kezdetén. 12 Sajnálatos módon a Kodifikációs Szakértőbizottságra semmi hatással nem voltak javaslataim. Sőt az un. Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez című műben Gárdos Péter a tv. indoklásában kifejti, hogy A jogirodalomban kialakult uralkodó álláspont szerint az orvos beteg jogviszony megbízási 5 Törő Károly; Az orvosi polgári jogi viszony KJK old. Az orvosi jogviszony KJK old. 6 Berényi Martonyi-Szamel; Magyar államigazgatási jog Tankönyvkiadó old. és Faludi-Jutasi- Kalas-Szalai; Magyar államigazgatási jog. Különös rész II. kötet 42. old. 7 Bíró György; A megbízási szerződés KJK old. 8 Papp Tekla; Atipikus szerződések Lectum Kiadó old. 9 Szilágyi Ferenc; A kezelési szerződés szabályozásának európai koncepciója /Kézirat/ old. 10 Landi Balázs; Az orvosi jogviszony egyes kérdéseiről Pro vita es Scientia /Ünnepi kötet/ Szent István Társulat old. 11 Egészségügyi szerződés személyiségi jogok. Jogtudományi Közlöny szám 26. old. 12 Az ember és az emberi személyiség az új Polgári Törvénykönyvben. Jogtudományi Közlöny szám old. és az Orvos beteg jogviszony az új Ptk-ban, Polgári Jogi Kodifikáció VII. évf. 3. szám old. 2

4 szerződéses jogviszony, s arra az egészségügyi eltérő rendelkezések hiányában vonatkoznak a Ptk. megbízási szabályai. 13 Ehhez csak annyi kommentár fűzhető, hogy az idézett 4 szerző kétségtelenül nem tartozik a hazai jogtudomány uralkodó részéhez, de a külföldi jogalkotásra és szerzőkre is lehetne figyelni e kérdésben, nemcsak a több évtizedes hazai véleményekre alapozni. A logikai következetlenségekről nem is beszélve, hiszen például, hogy lehetne alkalmazni a Ptk. elszámolási szabályait az orvos beteg jogviszonyban? Mindezek következtében az új Ptk ben benyújtott tervezetében már az indoklásban sincs szó a jogviszonyról. Végül 2008-ban megjelent könyvemben foglalkoztam részletesen a kérdéssel. 14 Összefoglalva; mindezekből látható, hogy a magyar polgári jog több szerző művei alapján a 2000-es években határozottan elmozdult az önálló orvosi kezelés irányába, a külföldi példák hatására. Sajnálatos módon ez az új Ptk.-ban noha számos új szerződésfajtát alkotott még nyomokban sem lelhető fel. b.) A jogviszony minősítése a jogalkotásban, s a bírói gyakorlatban. A jogalkotásban először az évi I. tv. minősíti a jogviszonyt megbízásnak. /1936. évi I. tv. (Az orvosi rendtartásról) 39 (3) bek. / Ez időben a bírói gyakorlat is e körbe sorolja a szerződést. 15 Nyilván ennek következménye a polgári jogtudomány hosszú évtizedekig ható megbízás szemlélete után az tvr. /Az orvosi rendtartásról/ s az évi II. tv. az Egészségügyről, nem minősíti a jogviszonyt, sőt mindkét jogszabály un. paternalisztikus jogviszony képét vázolja. Vagyis ki nem mondva az orvos és beteg között alá fölé rendeltségi kapcsolat van, ezért például nincsenek nevesített betegjogok. Ennek következménye volt a korábban írt abszurd államigazgatási szemlélet, mely ellen Törő Károly, s jelen sorok írója is határozottan ellene szólt. 16 Nagy változást hozott az évi CLIV. tv. az Egészségügyről. A törvény a korábbi paternalisztikus szemléletű évi II. tv. (Eütv.) helyett új alapokra helyezte az orvos beteg kapcsolatot. A törvény szelleme szerint az orvos és beteg között polgári jogi kapcsolat van, ahol a beteget széles körben betegjogok illetik meg. A törvény hiányossága, hogy egyszerre kívánt rendezni számos problematikus területet, melyeket nem előztek meg szakmai viták (pl. művi megtermékenyítés, pszichiátriai betegek helyzete, halottakkal kapcsolatos rendelkezések stb.). További hiányosság, hogy a törvényben keverednek a közigazgatási és orvosi jogi szabályok. Így a törvény több helyen elnagyolt, vitatható megoldásokat tartalmaz, ennek ellenére komoly előrelépést jelent az orvosi jog 13 Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv Tervezetéhez szerk. Vékás Lajos KJK Körös András; Megbízási típusú szerződések 943. old. 14 Jobbágyi Gábor; Orvosi jog Szent István Társulat old. 15 ld. 1 alatt 16 ld. 5 és 11 alatt 3

5 területén. Nagy hiányossága a törvénynek, hogy számos esetben helyes magatartási szabályok előírása után nem tartalmaz jogkövetkezményeket a szabályok megsértőire. (Így a szabályok megsértőire szankciók csak más törvények alkalmazásával alkalmazhatók - Ptk., Btk.) A törvény 3 -ban egyértelműen az egészségügyi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásról ír mely tárgya a polgári jogi kötelmi jogviszonynak. A szerződés nevesítése azonban elmaradt. Erre tett kísérletet a évi CVII. törvény (Eksz. tv), majd a évi XLIII. törvény (Eüsz. tv.) és a évi LXXXIV. törvény (Az egészségügyi szolgáltatásokról, illetve az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény). az Eksz. tv. nem lépett hatályba, az Eüsz. tv-t az Alkotmánybíróság semmisítette meg [63/2003. (XII. 15.) Abh.], így maradt az elméletileg és gyakorlatilag kaotikus helyzet. Újabb előrelépést jelentett az évi CLIV. /Eütv./ január 1-i módosítása., mely a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait rendeli alkalmazni az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kárigények esetén. A probléma továbbra sem megoldott, mivel a szerződésszegés általános szabályai nehezen alkalmazhatók, /jogosulti késedelem? hibás teljesítés?/ vagyis továbbra is szükség lenne a szerződés nevesítésére és speciális szerződésszegési szabályokra. A bírói gyakorlatból két jogesetet említünk; a Legfelsőbb Bíróság egy 1995 döntésében kimondta, hogy az Eütv. nem nevesíti, milyen szerződéses jogviszony jön létre a felek között, 17 /tegyük hozzá a Ptk. sem!/ viszont a Csongrád Megyei Bíróság, már a Ptk-ban nem nevesített önálló sui generis szerződésnek minősíti a jogviszonyt. 18 Látható, hogy e területen is meglehetősen kaotikus állapotok uralkodnak ) Az orvosi jogviszony jellemző eltérő jegyei a megbízási típusú szerződésektől. A szakirodalom ma már egyetért abban, hogy az orvosi jogviszony polgári jogi jogviszony, s a bírói gyakorlat is egyértelműen a polgári jogi perkategóriában tárgyalja a jogvitákat. A magyar jogban korábban nem volt ez egyértelmű, az előző Egészségügyről szóló törvény (1972. évi II. tv.) alapján. Ennek következtében a beteget ügyfélnek tekintették, aki alárendelt helyzetben van az orvossal szemben. A nézet tarthatatlanságára a polgári jogászok az elmúlt évtizedekben felhívták a figyelmet. Napjainkra a kérdés eldőlt; az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 3. e) és f) pontja meghatározza az egészségügyi szolgáltatás és az egészségügyi szolgáltató fogalmát, így a polgári jogi alapfogalmak használata törvényileg 17 L.B. Pfv / Csongrád Megyei Bíróság 2 PF /2007. BPT Jobbágyi Gábor; Orvosi jog Szent István Társulat alapján 4

6 minősíti polgári joginak a jogviszonyt. A törvény a későbbiekben részletesen szabályozza az orvosok és a betegek jogait, kötelezettségeit, melyekből kitűnik a felek autonómiája, egyenjogúsága és mellérendeltsége (pl. ellátás visszautasításának és megtagadásának joga, az orvos gyógymódválasztási szabadsága, az intézmény elhagyásának joga stb.). Mindebből következik, hogy a felek között polgári jogi szerződés van. Bár e kérdésben a hazai és nemzetközi szakirodalom egyetért, fontos részletkérdésekben megoszlanak a vélemények. Ha a felek között szerződés van, ebből okszerűen következik, hogy jogsértés esetén a szerződésszegés szabályait kellene alkalmazni (kontraktuális felelősség). A magyar joggyakorlat de általában a külföldi is a szerződésen kívül okozott kár megtérítésének szabályait alkalmazza (deliktuális felelősség). Bár elméletben ez nagy ellentmondás, a gyakorlatban előnyökkel jár; - E szabályok alkalmazásával a károsult beteg általában előnyösebb helyzetbe kerül. - Az alapvető vagyonjogi kötelmekre alapított szerződésszegési szabályok merev alkalmazása sokszor abszurd eredményekre vezetne (pl. kicserélés, kijavítás lehetetlensége, szerződést biztosító mellékkötelezettségek alkalmazhatatlansága stb.). Ennek alapján az elmélet és gyakorlat egyetért abban, hogy a kontraktuális és deliktuális szabályok párhuzamosan alkalmazhatók az orvosi jogviszonyban bár ez komoly elméleti tisztázatlanságot jelent. - Hasonlóan problematikus a szerződés besorolása is az egyes szerződéstípusok közé. A többség egyetért azzal, hogy az orvosi szolgáltatás nem eredmény, hanem gondossági kötelem, fő jellemzőit tekintve. Ez vezette a magyar szakirodalom többségét arra, hogy az orvosi jogviszonyt megbízási szerződésnek minősítse. 20 A gyakorlatban viszont előfordul igaz ritkán, hogy a bíróság eredménykötelemnek minősítette a jogviszonyt (pl. fogpótlás esetében, de külföldön tágabb körben is, pl. plasztikai műtét esetén). 21 Az orvos általában eredményfelelősség nélkül ( Gesundheitsgarantie ) végzi tevékenységét. Az Eütv. szerint az elvárható gondosság a mérce [77. (3) bek.], de ezen belül a betegség, a beavatkozás lefolyása számos, orvostól független körülménytől függ (pl. a beteg életkora, általános egészségi állapota, a betegség súlyossága, a beteg együttműködési készsége, előre nem látható komplikációk fellépése stb.). Mindez nem jelenti, hogy az orvost egyébként ne kötnék felelősségi szabályok; a) Az orvos köteles megtartani a szakmai és etikai szabályokat ( Lege artis medicinae ). A szakmai és etikai szabályok megtartásáért való felelősség rokonítja az orvosi jogviszonyt az ügyvédi megbízással, csakúgy mint az elvárható gondosság szabályának megsértése. 20 Ld. részletesen Dósa Ágnes: Az orvos kártérítési felelőssége HVG ORAC old. 21 Törő Károly 11. alatti művei 5

7 b) Mivel az orvosnak nincs eredményfelelőssége, a beavatkozás kockázatát a beteg viseli. Erről a kockázatról azonban a beteget megfelelő módon tájékoztatni kell (ld. később), a nem megfelelő tájékoztatás a káros eredmény bekövetkezése esetén felelősség alapító tényező lehet. A bizalmi elem a beteg részéről meghatározó a jogviszonyban. Az orvosi szolgáltatás a beteg életének és egészségének megőrzésére, helyreállítására irányul, emellett általában érinti a beteg legmélyebb titokszféráját, a kezelés beteg részéről nagyfokú bizalmat tételez fel, melynek biztosítéka többek között a szabad orvosválasztás joga, a szerződéskötési és megszüntetési jog könnyűsége és szabadsága a beteg részéről, az orvos titoktartási kötelezettsége. A bizalmi elem kiemelt fontossága miatt azonban az orvosi kezelési szerződés több, mint egy átlag vagyonjogi-gondossági kötelem. Az orvosi jog jelenleg is fejlődésben, mozgásban van. Ez részben következik az orvostudomány fejlődéséből, részben a jogi szabályozás, a joggyakorlat és az orvosi jogtudomány fejlődéséből. E jogterület viszonylag friss, általánosan megszilárdult kötelmi jogi szabályozásról külföldön sem beszélhetünk; ebből következik, hogy a törvényhozás, a bírói gyakorlat még nevesíthet, erősíthet bármely meglévő szerződési formát illetve alkothat új szerződéstípusokat. A többségi felfogás szerint az orvosi beavatkozás az esetek jelentős részében testi sértést valósít meg, ahol a jogellenességet a beteg beleegyezése zárja ki. 22 Ez a beleegyezés hasonlóan a beteg együttműködési kötelezettségével a korábban elemzett bizalmi elvvel együtt szintén jellemzője a gondossági kötelmeknek [Ptk. 75. (3) bek.]. Az orvos mellékkötelezettségei körében is található olyan, mely a gondossági kötelmek jellemzője. (Így a titoktartási, adatvédelmi kötelezettség). Az orvost megilleti a gyógymódválasztás szabadsága [Eütv (1) bek.]. Ez szintén a gondossági kötelmekre általában jellemző szakember megbízott képét mutatja. A jogviszonyban viszont túlsúlyban vannak a személyiségi jogi elemek (önrendelkezési jog, élet-testi épség, emberi méltóság védelme, titokvédelem stb.) Ha elfogadjuk, hogy az orvosi jogviszony gondossági kötelem, akkor is látnunk kell, hogy számos olyan orvosi tevékenységfajta létezik, ahol nem a gondossági elem az uralkodó, hanem az eredményszolgáltatás, illetve olyan többalanyú szerződések is léteznek, ahol egyik kötelem jellemzői sincsenek jelen vagy államigazgatási jogviszonyok is jelen vannak. Ilyenek: 22 Ld. 10. alatt 314. old. 6

8 Fogorvosi szerződések. A fogpótlás elkészítése minden jogrendszerben így a magyarban is eredménykötelem. 23 Az egyéb fogászati beavatkozások (pl. foghúzás, fogkő eltávolítás, koronafelhelyezés) vegyes szerződésnek tekinthetők, ahol vállalkozási jellemzők is vannak. Kozmetikai-plasztikai beavatkozások. E beavatkozások jellemzője, hogy nem a klasszikus gyógyító-megelőző beavatkozások körébe tartoznak. Ugyanakkor a beavatkozást igénybevevő általában a magánorvosi ellátás körében, magas honoráriumért eredményt vár el a beavatkozástól, amit a szolgáltató általában meg is ígér. Ugyanakkor a magyar bírói gyakorlat nem ismeri el eredménykötelemnek a beavatkozást. 24 Sterilizáció. A sterilizálás beavatkozások jelentős részében szintén hiányzik a gyógyító megelőző jelleg. A német szakirodalom vállalkozási szerződésnek minősíti a sterilizációt, melynek sikertelensége esetén felmerül a gyermek mint kár kérdése. 25 Terhesség-megszakítás. A terhesség-megszakításra irányuló szerződések nem minősíthetők sem gondossági, sem eredménykötelmek. Viszont komoly kérdésként merül fel az orvosigenetikai tanácsadás során elkövetett hiba; a külföldi szakirodalom ezt szerződésszegésnek minősíti. Itt is felmerül a gyermek mint kár abszurd kérdése. Művi megtermékenyítés. Több kötelmi jogi kapcsolat jön létre ez esetben a donor, a recipiens és az orvos között, melyek nem sorolhatók be szintén egyik szerződéscsoportba sem. A kérdés jelentőségét az is fokozza, hogy a művi megtermékenyítést végző intézmények hosszú ideje kötnek e körben élő szerződéseket mindenfajta jogi kontroll nélkül. Szinte jogilag megoldhatatlan nehézséget jelentenek a béranyasági, vagy dajkaanyasági szerződések ezért is tiltott a beavatkozás a világ túlnyomó részén. Emberen végrehajtott kísérletek. Szintén nem sorolhatók be egyetlen szerződéstípusba sem ezen beavatkozások, viszont a szigorú nemzetközi és hazai szabályok miatt szerződésszegés esetén objektív felelősség áll be. Szerv- és szövetátültetések. Szintén többpólusú kötelmi viszonyok jönnek létre, amelyek különösen a donor és recipiens, illetve az orvos között szintén nem minősíthetők egyetlen szerződésnek sem (esetleg ajándékozás? Ennek ellentmond, hogy az emberi test és részei nem lehetnek vagyoni forgalom tárgyai.). A szervkereskedelem minden fejlett ország jogában tilos szerződés, ennek ellenére létező jelenség különösen a fejlődő országokkal kapcsolatban. 26 Hatósági jellegű orvosi beavatkozások (kötelező védőoltások, járványügyi intézkedések, kényszergyógykezelések, pszichiátriai sürgősségi és kötelező gyógykezelés). Ezekben az 23 Ld. részletesen 5. alatt 66.old. 24 Ld. részletesen Erwin Deutsh: Medizinrecht Spinger old. 25 Ld. részletesen Jobbágyi Gábor: Az ember mint kár? Jogtudományi Közlöny sz old. 26 Ld. részletesen Laufs Uhlenbruck Handsbuch des Arztrechts München között, az orvosi szerződés különleges formái keretében. 7

9 esetekben jogszabály vagy hatósági rendelkezés hozza létre a jogviszonyt. Így mindkét oldalról szerződéskötési kötelezettség van, erős államigazgatási elemekkel (kényszer lehetősége alá-fölé rendeltség). Ugyanakkor ezek a jogviszonyok is megőrzik polgári jogi jellegüket, viszont ezek sem sorolhatók egyetlen szerződéstípusba sem. A fentiekből látható, hogy az orvosi tevékenység egy jelentős része nem sorolható be a gondossági kötelmek körébe, sőt gyakran más szerződéstípus körébe is nehezen. Ugyanakkor ez esetben is polgári jogviszony, szerződés van a felek között, melynek sérelme esetén felmerül a szerződésszegés és a felelősség kérdése. Ezen kérdések kezelésére nem alkalmasak a gondossági kötelmek jelenlegi szabályai. Az orvos-beteg szerződésnek ezen kívül számos olyan sajátossága van, mely nem illik a gondossági kötelmek körébe. A gondossági kötelmek gyakori és fontos jellemzője a képviselet a megbízó oldalán. Az orvos soha nem képviselője a betegnek, az viszont előfordul, hogy a beteg érdekeit képviselik az orvosi kezelés során (törvényes képviselő, betegjogi képviselő). A jogviszonynak uralkodó eleme a beteg személyiségvédelme (tájékoztatás-beleegyezés, titoktartás, adatvédelem, emberi méltóság védelme, élethez-egészséghez való jog stb.). Ehhez képest a gondossági kötelmekre jellemző vagyonjogi meghatározottság itt kisebb jelentőségű, különös tekintettel arra, hogy a jogviszony nem vagyonjogi tevékenységre irányul, s pénzügyi fedezetet általában társadalombiztosítási háttér adja. Ennélfogva a jogviszonyra általában nem jellemzők a gondossági kötelmeknél fontos szerepet betöltő költségviselési és elszámolási kérdések. A gondossági kötelmekre jellemző a megbízó széleskörű utasításadási joga. Erről itt értelmetlen beszélni, mivel az orvos magasan képzett szakember, akit a gyógymódválasztás szabadsága is megillet. Így a beteget nem illeti meg utasításadási jog, hanem az orvos által javasolt vizsgálatba, kezelésbe beleegyezik, vagy elutasítja a beavatkozást. A gondossági kötelmek fontos jellemzője a bizalmi elem, amely e viszonyban is meghatározó, de csak egyoldalúan a beteg részéről. A bizalmi elv védelmét itt nem biztosítja az orvos oldalán szerződéskötési szabadság és a szerződés kölcsönösen könnyű megszűntetési lehetősége, az orvost ugyanis általában szerződéskötési kötelezettség terheli, s viszonylag szűk körű az ellátás megtagadásának joga. A szerződéses szabadság a beteget illeti meg, de az ő esetében sem beszélhetünk erről a hatósági jellegű orvosi beavatkozásoknál. Mivel a megbízási típusú szerződéseknél a megbízott nem eredményért felel, ezért felelőssége a gondos és szakszerű eljárásért áll fenn. A megbízottat általában nem kötik szigorúan meghatározott szakmai szabályok. Az orvos felelőssége azonban enyhe szakmai hibáért, gondatlanságért is súlyos lehet, ha ez káros eredményre vezetett. 8

10 A gondossági kötelmeknél a bizalmi elem fontos következménye a személyes eljárás kötelezettsége, melynek keretében a kötelezettség másra bízásának szűk körű a lehetősége. Ha az orvosi jogviszonyban jogi személy a kötelezett általában az, akkor személyes eljárásról nem lehet beszélni, a beteg a jogi személy alkalmazottjának megválasztásánál bír jogokkal. Itt is figyelembe kell azonban venni, hogy az orvosi tevékenység jellemzője a munkamegosztás, különösen kórházüzem esetén. Így a beteg kezelésében általában számos orvos vesz részt, akiknek belépése a jogviszonyba részben a munkamegosztásból, részben a beteg állapotának alakulásától függ. Így a beteg gyógyításában részt vehet a teljesség igénye nélkül főorvos, beosztott orvos, ügyeletes orvos, labororvos, röntgenorvos, de pl. a belgyógyászati osztályra felvett beteg átkerülhet sebészetre, intenzív osztályra, pszichiátriára. Ilyen körülmények között személyes eljárási kötelezettségről beszélni nem lehet. (Az természetesen lehetséges adott esetben, hogy a különböző orvosok munkáját egy választott orvos összefogja.) Ennyi speciális vonás megléte mellett a hazai jogtudomány több kiváló képviselőjét nyilván az vezette, mikor megbízásnak minősítették az orvos-beteg jogviszonyt, hogy a megbízás gyűjtő-hézagpótló szerződés és nem eredménykötelem. Napjainkra azonban az orvos-beteg szerződésének speciális vonatkozásai szétfeszítették a megbízás általános szabályainak kétségtelenül meglévő kereteit is. A megoldás két irányban képzelhető el: A Ptk. újrakodifikálása során létre lehetett volna hozni a megbízási szerződésen belül speciális megbízási szerződést (mint pl. vállalkozásnál, adásvételnél); Önálló szerződésfajta megalkotása. Ezt a német jogtudomány és jogalkotás megtette a kezelési szerződés (Behandlungsvertrag) kategóriájának megalkotásával. 27 Megjegyzendő, hogy a készülő európai uniós Kötelmi jogi törvény VII. fejezetében ( között) önálló szerződésként részletesen szabályozza a kérdést. 4.) Az állam kárfelelősségének kérdése az orvosi kezelési szerződés körében okozott károkért. Kiindulásként megállapítható, hogy a hatályos Eütv. szerint néhány esetcsoportban jelenleg is fennáll az állam kártalanítási felelőssége. Így pl. az emberen végzett orvostudományi kutatások esetén (164 ) szerv- és szövetátültetés esetén a donor védelmére (210 ) 27 Ld. Erwin Deutsch 24. alatti műve old. 9

11 Egyebekben minden egészségügyi szolgáltató /Eütv. 3 f. g./ köteles felelősségbiztosítást kötni a tevékenysége során okozott kár megtérítésére. Ez az állami felelősség felelősségbiztosítás közvetítésével eddig is fennállt, ha a szolgáltatást állami tulajdonú intézmény nyújtotta /pl. Országos Mentőszolgálat, Vérellátó szolgálat állami szervei, honvédségi egészségügyi szolgáltatók, Állami Egészségügyi Központ stb./. Ezekben az intézményekben is nyilvánvalóan orvosi kezelési szerződések jönnek létre, melyre speciális orvosi kezelési szerződések lennének irányadók. Az állami kárfelelősség akár felelősségbiztosítási szerződés útján még két esetben merülhet fel; a.) A büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés esetén. b.) Az önkormányzatoktól s esetleg más szolgáltatóktól az állam által átvett intézmények, szolgáltatók esetén. A példaszerű felsorolásból látható, hogy a nagyszámú egészségügyi állami szolgáltató /intézmény/ szempontjából is nagyon jelentős az orvosi kezelési szerződés léte, pontos szabályozása. Az ugyanis nem lehet kétséges, hogy ezen esetekben is polgári szerződés jön létre az állami szolgáltató /intézmény/ és a beteg között, még akkor is, ha ennek esetleg nincsenek is tudatában a felek /pl. Mentőszolgálat beteg/ Ezért az Eütv. ben megjelölt konkrét eseteken kívül számtalan esetben felmerülhet az állam felelőssége állami egészségügyi szolgáltatók esetén. Ezért nem csak az igazságszolgáltatás, a betegek, a nem állami szolgáltatók, hanem az állam szempontjából is kulcsfontosságú lenne az orvosi kezelési szerződés; egyértelmű korrekt szabályozása. 5.) A Ptk. Tervezetének vitájában tettem újabb kísérletet, hogy a törvény szövegébe bekerüljön az intézmény. Reményeimet arra alapoztam, hogy az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága szakértőnek hívott, s e minőségemben konkrét javaslatot is előterjeszthettem. Reményem másik oka az volt, hogy a Bundestag ez időben foglalta a BGB szövegébe a kezelési szerződést. Konkrét szövegjavaslatom a következő volt mely lényegében a BGB új törvényszövegének magyarítása ; Orvosi kezelési szerződés 1 (1) A kezelési szerződés alapján a beteg orvosi kezelését elvállaló fél [szolgáltató] a vállalt kezelés teljesítésére, a beteg [szolgáltatást igénybevevő, továbbiakban beteg] megállapodás szerinti díj megfizetésére köteles, kivéve, ha a díj megfizetése harmadik személy kötelezettsége. 10

12 (2) A kezelést a kezelés időpontja szerinti általánosan elfogadott szakmai szabályok [protokoll] szerint kell nyújtani, kivéve, ha a felek másban állapodnak meg. (3) A kezelési szerződésre egyebekben az évi CLIV. tv. vonatkozó szabályait, s az orvos beteg kapcsolatra vonatkozó egyéb szabályokat kell alkalmazni. A felek együttműködése; tájékoztatási kötelezettség 2 (1) A szolgáltató és a beteg a kezelés során együttműködnek. (2) A szolgáltató a beteg részére köteles érthető módón a kezelés elején és amennyiben szükséges annak során minden a kezelés szempontjából lényeges körülményről tájékoztatást nyújtani [elmagyarázni], így különösen a diagnózisról, az egészségi állapot előrelátható alakulásáról, a gyógymódról és a gyógymódot követően szükséges intézkedésekről. Ha a szolgáltató számára olyan körülmények ismerhetők fel, amelyek kezelési hibára engednek következtetni, a szolgáltató erre irányuló kérés, vagy egészségkárosodás veszélyének elhárítása érdekében köteles erről a beteget tájékoztatni. Ha a tájékoztatást az nyújtja, aki a kezelési hibát elkövette, a tájékoztatást bizonyítékként egy ellene folyó eljárás során csak a hozzájárulásával lehet felhasználni. (3) Ha a szolgáltatónak tudomása van arról, hogy a kezelés költségeinek teljes átvállalása harmadik személy részéről nincs biztosítva, vagy a körülmények alapján erre következtetni lehet, a kezelés megkezdése előtt köteles a beteget a kezelés előrelátható költségeiről írásban tájékoztatni. Ez a rendelkezés nem érinti a más szabályokban előírt további alakszerűségi követelményeket. (4) Nem szükséges a beteg tájékoztatása, ha erről kivételesen különös körülmények miatt el lehet tekinteni, különösen, ha a kezelés halaszthatatlan vagy a beteg a tájékoztatásról kifejezetten lemondott. Beleegyezés a kezelésbe 3 (1) Valamely orvosi beavatkozást megelőzően, különösen az invaziv, vagy az egészséget érintő beavatkozás esetében, a kezelést nyújtó köteles beszerezni a beteg beleegyezését a kezelésbe. Amennyiben a beteg beleegyezés adására képtelen, akkor az erre jogosult személy beleegyezését kell beszerezni, kivéve, ha az Eütv. az adott intézkedést megengedi vagy megtiltja. Ez a rendelkezés nem érinti azokat az egyéb előírásokat, amelyek a beleegyező nyilatkozattal szemben további alakszerűségi 11

13 követelményeket támasztanak. Amennyiben halaszthatatlan intézkedés esetén a beleegyezést időben beszerezni nem lehet, az intézkedés ennek hiányában is elvégezhető, ha az megfelel a beteg feltehető akaratának. (2) A hatályosan tett beleegyezés feltétele, hogy a beteg vagy az (1) bekezdés második mondata szerinti beleegyezésre jogosult a beleegyezést megelőzően tájékoztatásban részesült. (3) A beleegyezés bármikor és indoklás nélkül, alakszerűségtől mentesen visszavonható. További tájékoztatási kötelezettségek 4 (1) A kezelést nyújtó köteles a beteget minden, a beleegyezés szempontjából lényeges körülményről felvilágosítani. Rendszerint ide tartozik különösen a beavatkozás jellege, terjedelme, elvégzése, várható következményei és kockázatai, valamint annak szükségessége, sürgőssége, alkalmassága, az eredménykilátások a diagnózisra és kezelési módszerre tekintettel. A felvilágosítás során a figyelmet az intézkedés alternatíváira is fel kell hívni, ha a több, orvosilag egyformán javallt és szokásos módszer lényegesen eltérő megterheléshez, kockázatokhoz vagy gyógyulási esélyekhez vezethet. (2) A felvilágosításnak: 1. szóban kell megtörténnie a kezelést nyújtó vagy más olyan személy részéről, aki a kezelés kivitelezéséhez szükséges képesítéssel rendelkezik; kiegészítően dokumentációra is lehet utalni, amelyet a beteg szöveges formában [írásban] kap kézhez, 2. időben kell történnie, hogy a beteg alaposan, meggondoltan dönthessen a beleegyezésről, 3. érthetőnek kell lennie a beteg számára. 4. A beteg számára ki kell adni azoknak az iratoknak a másolatait, amelyeket a felvilágosítással vagy a beleegyezéssel összefüggésben aláírt. (3) A beteg felvilágosítására nincs szükség, ha ettől kivételesen különös körülmények miatt el lehet tekinteni, különösen, ha az intézkedés halaszthatatlan vagy a beteg a felvilágosításról kifejezetten lemondott. Ha beteg beleegyezést egy erre jogosult személytől kell beszerezni, az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottak szerint felvilágosítást az ő részére kell nyújtani. 12

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

1876 XIV. törvénycikk a közegészségügy rendelkezéseiről 200. -ból állt, és közel egy évszázadra rendezte az egészségügy legfontosabb területeit.

1876 XIV. törvénycikk a közegészségügy rendelkezéseiről 200. -ból állt, és közel egy évszázadra rendezte az egészségügy legfontosabb területeit. Munkájuk során az egészségügyi dolgozók folyamatosan és számos formában találkozhatnak szakterületük etikai, ill. jogi jellegű szabályozásával. Ezeket összefoglaló néven eü ill. orvosi jognak szokás nevezni.

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred A témaválasztás indokai A feldolgozott esetek statisztikai és tartalmi bemutatása Összegzés,

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

T OMORI Ügyvédi Iroda. Alapítva 1992 F ÜREDI A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK. ALAPJÁN ELŐADÓ: DR. GÁRDOS PÉTER OSONYI

T OMORI Ügyvédi Iroda. Alapítva 1992 F ÜREDI A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK. ALAPJÁN ELŐADÓ: DR. GÁRDOS PÉTER OSONYI Ügyvédi Iroda Alapítva 1992 A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK ALAPJÁN ELŐADÓ: DR GÁRDOS PÉTER XXIII ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA VISEGRÁD 2015 SZEPTEBER 3 A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A PTK ALAPJÁN

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS-tervezet Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhíváshoz Pályázatírás tárgyában amely létrejött egyrészről Hajdúnánási

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens Az új magyar Polgári Törvénykönyv: A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás (D&O) átfogó fedezetet nyújt a menedzserek és a vezető állású

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?

Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell

Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell Dr. Soós Andrea Ifj. Dr. Lomnici Zoltán Amit a klinikai vizsgálatok szabályairól tudni kell Áttekintő kézikönyv a klinikai vizsgálatok magyarországi jogszabályairól Budapest, 2012 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ

Részletesebben

az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 2013. július 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Társulási Tanács!

az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 2013. július 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Társulási Tanács! Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa E l n ö k é t ő l 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517, e-mail: atmot@csanytelek.hu 19/2013. E l ő t e r

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám, nyilvántartási szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Telephely:

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásának biztosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásának biztosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Egészségügyi és Szociális Bizottság! ELŐTERJESZTÉS a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásának biztosításáról A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban:

Részletesebben

a Képviselő-testülethez az önkormányzat jogi képviseletével kapcsolatos ügyvédi megbízás jóváhagyására

a Képviselő-testülethez az önkormányzat jogi képviseletével kapcsolatos ügyvédi megbízás jóváhagyására FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 506/2014. 6. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez az önkormányzat

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog

Szerkesztette: Sándor István. Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Polgári jog I. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog I. a polgári jog alapelvei, az ember mint jogalany, a személyiségi jogok, és a dologi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Alelnöke 6211/2006. E l ő t e r j e s z t é s a Megyei Közgyűlés 2006.február 17-i ülésére Tárgy: Megállapodás a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulással egyes kötelező megyei

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása 7/1 AHE-10440 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

Egyetemi tananyagok/szegedi Tudományegyetem

Egyetemi tananyagok/szegedi Tudományegyetem Egyetemi tananyagok/szegedi Tudományegyetem Az előadás címe: Egészségügyi szolgáltatók (orvos) felelőssége, betegjogok, egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás. Lehetséges vizsgakérdések és megkívánt

Részletesebben

Adóellenőrzések és adóperek a gyakorlatban

Adóellenőrzések és adóperek a gyakorlatban Adóellenőrzések és adóperek a gyakorlatban Dr. Bajusz Dániel Főosztályvezető Dr. Végvári Tamás Főosztályvezető-helyettes NAV /Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság/ Hatósági Főosztály 2013. november 13. I.

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail)

Megbízási szerződés. ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Székhely: H-8230 Balatonfüred

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Iktatási szám:../2014. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁ SÁR ÓL amelyet egyrészről másrészről iskola: székhely: képviselő: OM-azonosító:

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG BETEGJOGI KÉPVISELŐ KÉPZÉS BUDAPEST, 2015. MÁJUS 7. DR.SZENDYERZSÉBET BETEGJOGI KÉPVISELŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELEKOR AGGÓDÁS, STRESSZ - FÉLELEM A KIMENETELÉTŐL

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

A betegjogi képviselők feladatai

A betegjogi képviselők feladatai Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Téglási András * Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan témájú írással tiszteleghetek Lenkovics Barnabás professzor úr,

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Egészségügyi szolgáltatási szerződéshez Hatályos: 2015. május 1-től A West Health Kft / T&G Health Kft Társaság, mint Szolgáltató, valamint a Szolgáltatást igénybe vevő,

Részletesebben

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre A jelen Általános Szerződési Feltételek(továbbiakban: ÁSZF) kizárólagos

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

JAVASLAT a Nógrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal kötendő megállapodásokra

JAVASLAT a Nógrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal kötendő megállapodásokra NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 50-5/2012.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Nógrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal és a Nógrád

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

S Z A B Á L Y Z A T A

S Z A B Á L Y Z A T A 28/2005. (IV. 28.) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A A BETEGAZONOSÍTÓ RENDSZER HASZNÁLATÁRÓL BUDAPEST 2005 I. FEJEZET A SZABÁLYZAT CÉLJA 1. (1) A szabályzat célja a betegellátás biztonságának

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Feladat-ellátási szerződés a 6. számú házi gyermekorvosi körzet ellátásáról

Feladat-ellátási szerződés a 6. számú házi gyermekorvosi körzet ellátásáról Ügyszám: 07-7/1530-2/2015. Feladat-ellátási szerződés a 6. számú házi gyermekorvosi körzet ellátásáról amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) képviseletében

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T13660. számú törvényjavaslat

a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T13660. számú törvényjavaslat ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA T/3660/10.szám 1007 SZER 2 0. Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának Európai ügyek bizottságának Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának Költségvetési,

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG)

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) 7/2015. (XI.01.) 1. A Szerződés tárgya A Megbízott kötelezettséget

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme?

A betegek jogairól. Az egészségügyben hogyan érvényesül az emberi méltóság védelme? A betegek jogairól 1998. július 1-től új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot,

az egészségügyi ellátáshoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot, a tájékoztatáshoz való jogot, az önrendelkezéshez való jogot, A BETEGEK JOGAIRÓL 1998. július 1-tõl új törvény védi a betegek jogait. Az egészségügyi törvény célja, hogy a betegek megfelelõ színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során

Részletesebben

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG A TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG Betegjogi képviselő képzés Budapest, 2014 március 20-22 DrSzendy Erzsébet betegjogi képviselő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogiés gyermekjogi AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

Részletesebben

TERMÉKTANÚSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI TERMÉKTANÚSÍTÁS

TERMÉKTANÚSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEI TERMÉKTANÚSÍTÁS 1. Érvényességi terület Az alábbi feltételek a megállapodások szerinti teljesítésekre érvényesek, ezek alatt szolgáltatásokat, információkat, valamint a megbízás keretében végzett egyéb teljesítéseket

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben