A normák típusai: Normák és erkölcsi szokások a társadalomban:

Átírás

1 1. feladat Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti. A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: - etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban - normák és erkölcsi szokások a társadalomban - döntési szabadság és morális autonómia - az egészségügy etikai alapjai - etikai értékek az egészségügyben A következı problémákra lehet ilyen esetben gondolni: Milyen jellegő probléma volt ez pl. kollégák közötti, egészségügyi dolgozó és beteg, eü. dolgozó és hozzátartozó közötti Milyen mértékő volt a probléma, lehet-e orvosolni vagy komolyabb következményei lesznek!? Probléma lehetett: az ellátással, a kommunikációval, hangnemmel, a metakommunikációs jelek alkalmazásával, vagy etikai szabályokat szegett meg a dolgozó, pl. titoktartás, tájékoztatás korrektsége, kompetencián belül, betegjogok tiszteletben tartása, egyenlı ellátás biztosítása Az értekezlet megtervezésénél fontos elıbb ezeket végig gondolni, felelısöket és a problémát pontosan feltárni. Semmiképpen nem javasolt bőnbakká nyilvánítni egyik kollégát sem, de a tényeket fel kell tárni. Minden kit meg kell hallgatni, akár elıbb négyszemközt, utána az egész közösség elıtt. A probléma feltárása után alakítsunk ki közös állásfoglalást, és együtt határozzuk meg a jövıre nézve, hogy az ilyen jellegő problémákat hogyan lehet majd elkerülni. Figyelembe lehet venni az adott szakterület etikai kódexét, annak ajánlásait is. Esetleg be lehet vonni a megbeszélésbe külsı szakembereket is. Etikai kódex leírja a szakma etikai elvárásait, etikai bizottság tárgyalhatja az ügyet. Az etikákat általában két nagy csoportba sorolják; az egyik csoport a normatív etika, a másik a filozófiai etika (metaetika). Mindkettınek használatos más elnevezése is, illetve e felosztás nem általánosan elfogadott; vannak ettıl eltérı felfogások. Ha elfogadjuk ezt a felosztást, akkor is nehéz következetesen kitartani mellette. Az etikák (létezı etikai elméletek) többsége ugyanis nem sorolható be egyértelmően a két csoport valamelyikébe. Az ún. normatív etika fıleg azzal foglalkozik, hogy mi az erkölcsi jó, mi a helyes, mit kell tennünk, melyek a kötelességeink, mire törekedjünk, hogyan éljünk s miért. Vagyis egy meghatározott erkölcsi értékrendet, tanítást alapoz meg, fejt ki, képvisel és próbál meg érvényesíteni. A filozófiai etika ezzel szemben magát az erkölcsöt vizsgálja: az erkölcs lényegét, természetét, szerepét, illetve az erkölcsi fogalmak, etikai kategóriák, kijelentések tartalmát, jelentését, megalapozásának eltérı változatait, használatát tanulmányozza. Az erkölcs az egyének magatartását, egymáshoz való viszonyát szabályozó különös rendszer. Mint a nyelvet, egy közösség minden tagja ismeri és gyakorolja; része, tényezıje életünknek. Mindannyian alanyai és tárgyai is vagyunk, s erkölcsi kérdésekben mindenki illetékes. Mőködése a mindennapokban szinte automatikus, többnyire nem tudatos; betartunk bizonyos szabályokat, megfelelünk különbözı elvárásoknak, megítélünk másokat s mások 1

2 ugyanígy megítélnek bennünket, továbbá: folyamatosan kontrolláljuk, értékeljük saját magatartásunkat, tetteinket. (E tevékenységek és szerepek nem kisajátíthatóak és nem intézményesíthetıek.) Az erkölcsi normák kötelezıek, nem egyéni tetszés dolga, hogy elfogadjuk-e ıket vagy nem. Érvényességüket többnyire azok sem vitatják, akik megsértik ıket. Az erkölcsnek funkciója van (a magatartás szabályozása.) Az egyének tetteinek, magatartásának stb. szabályozása arra irányul, hogy a közösség mőködése lehetıleg zavartalan legyen, s hogy egyáltalán fennmaradjon, avagy (a tradicionális társadalmakban) változatlan formában létezzék tovább. Az emberi közösségnek, a társadalomnak szüksége van tagjai magatartásának szabályozására; e nélkül nem tud normálisan mőködni. A szabályozás igénye hozta tehát létre, s ennek szükségessége miatt vált a közösségi lét egyik fontos elemévé. A normák típusai: Jog (jogi norma): A jog a társadalmi normák egyik típusa. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mint a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk. Legáltalánosabban úgy határozhatjuk meg a fogalmát, hogy a jog olyan magatartási szabályok (normák) összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötıdik, azokat az állam bocsátja ki, a társadalomban általánosan kötelezıek, és érvényesülésüket az állami szervek végsı soron kényszerrel biztosítják. A jog fogalmát két értelemben használhatjuk: jelenti egyfelıl a jogosultságot, az alanyi jogot (facultas agendi), tehát azt, hogy bizonyos személynek cselekvési lehetısége van. Másfelıl a jog jelenti a jogszabályokat is, a tárgyi jogot (norma agendi). Erkölcs : Az erkölcs vagy morál fogalma alatt mai köznyelvi szóhasználatunkban a magatartásunkat befolyásoló, általunk (vagy a társadalom által) helyesnek tartott, olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott szabályok keretein. Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalmazás szerint az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. Az erkölcs eredeti jelentése ennél tágabb körő volt: általában jelentette egy személy magatartásának módját, ezért jelentéstartalma és színezete az elıtte alkalmazott jelzıtıl függött (pl. lovagi erkölcs, szerzetesi erkölcs, polgári erkölcs, paraszti erkölcs vagy összetett jelzıként jó erkölcső, feslett erkölcső stb.) Ez utóbbi szóhasználat mai maradványa a jogban ismert "jó erkölcsbe ütközı" kifejezés. Az erkölccsel kapcsolatos felfogások a történelem folyamán gyakran változtak és ma is különbözı erkölcsi nézetek élnek egy idıben. A közösségi szinten elfogadott úgynevezett közerkölcs szabályai társadalmi csoportonként, kultúránként, országonként, régiónként változnak. Az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával az etika foglalkozik. Normák és erkölcsi szokások a társadalomban: Az erkölcsi törvények, normák, szabályok tulajdonképpen általánosan érvényesnek tartott elıírások, parancsok, utasítások. Nyelvi formájuk a felszólító vagy tiltó mondat. Állandósult, megszilárdult, rögzült, maradandó nyelvi formát öltöttek, amelyek változatlan formában léteznek, vannak jelen az erkölcsi tudatban. Íratlan törvényeknek is nevezzük ıket. Keletkezésük az ısidık homályába vész; létük 2

3 megelızi az írásbeliséget. Az írás megjelenése után sem öltenek mindig írásos formát; a szóbeli hagyomány ırzi és közvetíti ıket. Írásba foglalásuk és kódexbe szerkesztésük nem feltétele annak, hogy szerepüket betöltsék. Az írásbeliség terjedésével azonban elıbb vagy utóbb írásban is rögzítik ıket, ennek kimondottan gyakorlati célja van. Ez a technikai mővelet ugyanakkor sajátos következményekkel jár. Az erkölcsi normák voltaképpen olyan elıírások, parancsok követelmények, amelyeket az adott erkölcsi közösségben mindenkinek be kell tartaniuk; általánosak ebben az értelemben. Az is megfigyelhetı, hogy listákba szedik, kódexekbe szerkesztik ıket; adott közösségre a normák meghatározott készlete, együttese jellemzı. Többnyire a fontosnak minısülı tettekre, viszonylatokra vonatkoznak. Közismert példa erre a tízparancsolat, vallási és erkölcsi parancsolatok együttese, amit mind a zsidó, mind a keresztény vallás alapvetı jelentıségőnek, egyetemesen érvényesnek tekint. Értékek és normák az egészségügyi ellátásban: - Az élet tisztelete, értéke - Az ember jogainak tisztelete - A kötelességek ismerete, betartása - Szaktudás, hivatás, személyiségjegyek - Az eü. team tagjai, kompetenciái - Holisztikus szemlélet - Türelem, elfogadás, empátia, igazságosság A beteg dönthet sorsáról, a kezelés elutasításáról, vagy bizonyos eljárásokkal nem ért egyet, abba nem egyezik bele, de az egész gyógyítás folyamatát igényli Mindezekhez szükség van a beteg teljes körő, korrekt felvilágosítására, jogainak tiszteletben tartására. Vannak azonban olyan döntések, igények, melyeket a társadalmi normák nem tartanak elfogadhatónak, mint pl. az eutanázia kérdése Ma már lehetıség van az élı végrendelet elkészítésére, melyben a beteg arról nyilatkozik, hogy mihez járul hozzá és mihez nem járul hozzá abban az esetben, ha már döntésképtelen állapotba kerül. Az egészségügy etikai alapjai: - Az etika leágazása, magában foglalja az orvoslás és ápolás területén jelentkezı morális problémákat. - Mára már az orvosi és ápolói etika is különvált, hiszen más problémákkal állnak szemben, küzdenek meg hivatásuk gyakorlása során. Alapvetı kötelességek az egészségügyben: - Titoktartási kötelezettség, mely minden dolgozóra vonatkozik - Tájékoztatás a kompetencia határainak megfelelıen - A személyiség tiszteletben tartása - Elıítéletek nélküli azonos bánásmód mindenkivel - Egyenlı jogok biztosítása minden beteg számára 3

4 Az egészségügyi munka alapvetı értékei - Esztétika a megjelenésben, munkavégzésben - Önzetlenség mások jóllétének tiszteletben tartása - Egyenlıség azonos jogok és kiváltságok biztosítása minden ember számára - Szabadság tiszteletben tartása nem korlátozhatjuk a beteget a szabadságában, döntéseiben, azt el kell fogadni, tiszteletben kell tartani, még ha nem is minden esetben - értünk azzal egyet, természetesen meg kell próbálni a beteget pozitív irányba befolyásolni döntései meghozatalában - Vannak bizonyos esetek, mikor a beteget korlátozni kell szabadságában, akár akarata ellenére is, állapotából kifolyólag (pszichiátriai, önveszélyes, zavart tudatú beteg) - Emberi méltóság, Igazságosság - Igazmondás a tényekhez és a valósághoz való hőség 4

5 2. feladat Munkahelyén az egyik kliens/beteg megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak róla hozzátartozóinak. Tájékoztassa munkatársait az adatvédelmi szabályokról! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: - a jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok - jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és titoktartásra - adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdekő adatok nyilvánossága - családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom Jogalkotás lépései: - Magatartásmintát tartalmaz - Tartós idıbeli érvényesség - Általánosság - Formai elemük a jogkövetkezmény - Elıny vagy hátrány kilátásba helyezése - Hipotetikus szerkezet - Normatív elvárást fejez ki - Realitásra törekvés - Kölcsönösség (kiszámíthatóság) - Értékelést, értéket fejez ki - Magatartásokon keresztül érvényesül A jog fogalma A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-elıírások (elvek, célmeghatározások) összessége: - amelyek keletkezése állami szervekhez kötıdik - amelyek általánosan kötelezıek - amelyek érvényesülését az állami szervek végsı soron kényszerrel ténylegesen biztosítják Az emberi jogok körébe azok az alapvetı jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy melyik állam polgárai, és hogy éppen hol tartózkodnak (pl. az élethez való jog, a szabadságjogok, a tulajdonhoz való jog). Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen joga, azaz senki által, az állam által sem vonható el, és az ember sem mondhat le róla. Az állampolgári jogok és kötelességek körébe azok az alapjogok és kötelességek tartoznak, amelyek kizárólag az adott állam állampolgárait illetik meg, illetve terhelik (pl. a választójog, közhivatal viselésének joga, a közügyek vitelében való részvétel joga, népszavazás és népi kezdeményezés joga, a haza védelmének kötelezettsége). Az állampolgári jogok az állampolgárokat illetik meg. Az állampolgárság az állam és a természetes személy közötti jogi kapcsolat, amelynek keretében az államot és polgárát kölcsönösen jogok illetik meg, illetve kötelességek terhelik. 5

6 A jog és etika kapcsolata: A törvények által meghatározott jogok ismerete, tiszteletben tartása, elfogadása és az azok alkalmazásának minden körülmények közötti érvényesítése alapvetı erkölcsi kötelessége minden embernek és egészségügyi dolgozónak. Jog ismerete betartása - a kettı között vékony a határ - a betartás biztosítása, a törvényekben foglalt jogok következetes alkalmazása az etikai feladat. A jog és erkölcs közötti különbségek: jog - külsı szabályozás - korlátoz, tilt, - közli, mit szabad, mit nem szabad tenni, szélsıségeket figyel, - írásban szabályoz, - törvényérre emelkedik, ellenıriz, büntet - egy társadalomban egyfajta jog létezik erkölcs - belsı késztetés, - nem kényszer, - a kívánatos viselkedést határozza meg - általában nem írásos formában jelenik meg (kivéve: Etikai Kódex) - elmarasztal - egy társadalomban többféle erkölcsi Titoktartás: Minden beteg joga és az ápoló személyzet kötelessége a beteg adatainak titokként való kezelése. A beteg joga, hogy az ellátásában részt vevı személyek a tudomásukra jutott egészségügyi és személyi adatait csak az arra jogosultakkal közöljék. A betegnek joga van meghatározni, hogy az egészségügyi állapotáról kinek adhatnak felvilágosítást, ez alól kivétel, ha törvény másként rendelkezik ( pl. bejelentésre kötelezett fertızı betegségek, bőncselekmény gyanúja. Ha az információ mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, akkor is adható információ. A beteget gondozó személlyel is közölni lehet a beteg állapotát a beteg hozzájárulása nélkül is (AIDS!!!). Joga a betegnek, hogy ellátása, kezelése során csak az ellátó személyek legyenek jelen vagy azok, akiknek jelenlétéhez hozzájárult. Joga, hogy vizsgálata és kezelése olyan körülmények között történjen, hogy beleegyezése nélkül mások ne hallják vagy lássák. Joga, hogy megnevezze azt a személyt, akit tájékoztatni lehet kórházi kezelésérıl, illetve kizárjon bizonyos személyeket ebbıl a körbıl Az önrendelkezéshez való jog: a beavatkozások elvégzéséhez szükség van a beteg beleegyezı nyilatkozatára szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Az önrendelkezéshez való jog átruházható. A beteg beleegyezését vélelmezni kell, ha egészégi állapota következtében erre nem képes és a meghatalmazott személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel jár, ennek következtében a beteg egészségi állapota súlyosan vagy maradandóan károsodna. Nincs szükség beleegyezésre, ha a beavatkozás elmaradása mások testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is, illetve ha a beteg közvetlen életveszélyben van. 6

7 Invazív beavatkozás olyan kiterjesztése, amely elıre nem volt látható, csak akkor végezhetı el, ha ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. Olyan beavatkozás mely a beteg szervének vagy testrészének elvesztéséhez vezetne csak közvetlen életveszély esetén végezhetı el. Beleegyezés szükséges a beteg életében eltávolított sejtjének, szervének, szövetének, testrészének bármilyen célú felhasználásához. Joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintı beavatkozásokról. Adatvédelem: Annak biztosítása, hogy - ha a törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekő adatokat mindenki megismerhesse. A törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára es adatkezelıre együttesen lehet megállapítani. Személyes adatok védelme: Bármely meghat.(azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megırzi e minıségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthetı azonosíthatónak, ha ıt közvetlenül vagy közvetve név, azonosító jel, illetıleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, kulturális vagy szociális azonosságra jellemzı tényezı alapján azonosítani lehet. Az egészségügyi és hozzá kapcsolódó személyes adatok kezelése,- célhoz kötöttsége. Egészségügyi valamint hozzá kapcsolódó személyes adatot az adott intézet ( pl. ÁNTSZ) kizárólag feladatai ellátásához szükséges mértékben, és meghatározott célból kezelhet. Személyes adat csak akkor kezelhetı, ha az érintett ahhoz hozzájárul, vagy azt törvény vagytörvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Közérdekő adatok nyilvánossága: Közérdekő adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévı, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem esı, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy győjteményes jellegétıl; A család egymással együttmőködésben, szeretetben, szolidaritásban álló, egymásra utalt és egymásért felelıs személyeknek tartós személyi és vagyoni közössége; amelynek alapja jogilag törvényes párkapcsolat (házasság), vérségi kötelék vagy jogi aktus (örökbefogadás). A családi jog rendszere A családi jog a családi kapcsolatok személyi és legfontosabb vagyoni jogi hatásait tartalmazza. 7

8 A tárgyi értelemben vett családi jog alapvetıen három részre tagozódik: a) a házassági jogra, mely a házasság megkötésére, a házasságból eredı jogokra és kötelezettségekre, illetve a jogviszony megszőnésére és érvénytelenségére vonatkozó szabályokat tartalmazza; b) a rokoni jogra, melyben a családi jogállásra, az örökbefogadásra, a rokontartásra, a szülık és gyermekek jogviszonyára vonatkozó szabályokat találjuk; c) a gyámsági jogra, melyben a szülıi felügyelet alatt nem álló kiskorú gyermekekkel kapcsolatos gyámi és gyámhatósági joganyagot találjuk. (Megjegyzendı, hogy ezzel a joganyaggal a legszorosabb kapcsolatot mutatja a gondnokságra vonatkozó joganyag. A klasszikus családi jogi rendszereknek a harmadik eleme a gyámság-gondnokság joga volt.) 8

9 3. feladat Külföldi cserediák tölti gyakorlatát az Ön munkahelyén. Kollégái bizonytalanok, hogy hogyan viselkedjenek vele, nem szeretnének modortalanok, lenni, de nincs tapasztalatuk ilyen helyzetben. Tájékoztassa kollégáit a felmerülı kulturális különbségek lehetıségeirıl! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: - az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái - az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények - elıítéletesség, másság, esélyegyenlıség, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás jellemzıi - multikulturalitás - a különbözı kultúrák szokásai, hagyományai Meg kellene ismerni, hogy honnan érkezik a diák, melyek az ottani szokások. Milyen vallású, milyen életmódbeli különbségek vannak a két nemzet között. Segítség lehet egy olyan kolléga, aki jól tud a diákkal kommunikálni az İ anyanyelvén, ha csak nem egy nagyon ritka nyelvrıl van szó. Mutassuk be mindenkinek, kit hogyan tud szólítani, és İt hogyan szólíthatjuk mi is. Tegyük ki a névtáblánkat, amíg meg nem tanulja a nevünket. Engedjük, hogy bemutatkozzon, meséljen hazájáról, az ottani szokásokról. Meséljen a családjáról, miért jött hozzánk tanulmányi útra, gyakorlatra. Mi szeretne lenni, milyen tanulmányokat folytatott eddig. Mutassuk be a munkahelyet, mit hol talál, kitıl milyen segítséget kérhet, mik az itteni szokások, házirend, munkarend Rá ezekbıl a szabályokból mi vonatkozik. Rendeljünk mellé egy mentort, aki segíti az itteni gyakorlatát, hol érheti el, ha éppen nem dolgozik. Akár mutassuk be neki városunkat, vigyük el kulturális programokra, ismertessük meg hazánk értékeivel, szokásaival is. Ha van írott formájú segédanyag az İ általa ismert nyelven, adjuk oda, abból lehet, hogy könnyebben boldogul. Legyünk nyitottak az İ másságára, mi is tanulhatunk tıle, éreztessük vele, hogy örülünk neki, bízunk benne, segíteni akarjuk az ı tanulását. Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái: Általános alapelvek: - Mindenekelıtt kárt ne okozz - Csak szakértelemmel folytass szakmai gyakorlatot - Ne törekedj tisztességtelen haszonra - Az emberi méltóság tiszteletben tartásával kezeld az embereket - İrizd az orvosi és ápolói titkot - Csak akkor cselekedj kivéve a legszélsıségesebb eseteket ha tájékoztatás alapján elnyertesd a beteg beleegyezését - A szociális méltányosság és igazságosság keretei közt gyakorold szakmádat - Személyiség tiszteletben tartása - Nem ártani elv - Igazságosság elve - Autonómia tiszteletben tartása - Önrendelkezés elfogadása - Jótékonyság elve 9

10 Morális problémák: - Megfelelı szaktudás hiánya - Kiégés szindróma megjelenése - Morális fanatizmus - Hálapénz elfogadása - Igazság elmondásának problémája - Fontos az adott helyzetet értékelni, a helyes lépések megtételét értelmezni Az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények: Minden szakmában, így az egészségügyben is megalkották az etikai kódexet, mely összefoglalja mindazon erkölcsi elvárásokat, törvényszerőségeket, melyeket elvár minden dolgozójától. Az Etikai Kódex útmutatóként szolgál a betegellátást végzı, az abban közremőködı, egészségügyi szakképesítéssel rendelkezı személy (továbbiakban ápoló) tevékenységének gyakorlásához a mindenkori hatályos jogszabályokkal Szakmai kötelességek: Minden egészségügyi dolgozónak kötelessége a legjobb tudása szerint a beteget ellátni Tudását folyamatosan bıvíteni és mélyíteni Nyitottnak lenni az új ismeretek, módszerek befogadására Legyen benne igény a folyamatos megújulásra Tanuljon meg olyan technikákat, melyekkel ki tudja védeni a lelki kiégés hatását rekreáció, pszichés tréningek Mindig vegye figyelembe a társadalom és a betegek, hozzátartozók, a szakmai team elvárásait Legyen képes a csapatmunkára Önállóság Az állam azoknak ad engedélyt az ápolói szakma gyakorlására, akik az elıírt szakmai képzési rendszerben szerezték meg a lehetı legjobb elméleti és gyakorlati tudásukat, megfelelı erkölcsi magatartást tanúsítottak, döntéseikért felelısséget vállaltak. A foglalkozási törvényi szabályozását az évi CLIV. Törvény az egészségügyrıl II. és IV. fejezete tartalmazza. Az ápolói kompetencia (illetékesség) Alapja a hivatás jogi és szakmai elıírásait betartó mőködés és az erkölcsi felelısség vállalása. Beszélhetünk errıl több értelemben is: etikai a szakmai felkészültség, tudás eléri e a kívánt szintet, mellyel a feladatot el kell látni vagy maga a feladat meghaladja az elvárható tudásszintet, ilyenkor mi a helyes és elvárható magatartás az ápoló részérıl!? jogi - a szakma szabályainak megszegése, az ápolás standardjainak elhanyagolása kimeríti a gondatlanság fogalmát, büntetıjogi - A BTK. azt fenyegeti, aki foglalkozása megszegésével egy vagy több személy életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul veszélyezteti Elıítéletesség, másság, esélyegyenlıség, empátia, intimitás jellemzıi: Esélyegyenlıség: Minden állampolgárnak ugyanolyan jogokat és esélyeket kellene biztosítani a társadalmi érzékenységet gyakorolva. Figyelembe kell venni az emberek szociális helyzetét, kulturális, etnikai hovatartozását nem érhet senkit ezekre való tekintettel hátrányos megkülönböztetés. 10

11 Másság fogalma: Az átlagtól valamely mértékben eltérı, a társadalom által elfogadott normáknak nem minden értelembe megfelelı. Intimitás jelentése: - bizalmasság, bensıségesség, meghittség - Az intimitás szó eredeti a latin intimatus: valamit tudottá tenni más számára. Más szavakkal az intimitás eredetileg nem érzelmi közelséget jelentett, hanem a ıszinte szándékot egy információ megosztására. Intimitás fogalma: - Az ember legbensıbb érzelmeinek, pszichológiai és fizikai integritásának és méltóságának a tiszteletét jelenti. Elıítéletesség: - A latin prejudiciumból ered, ami Az ókorban olyan esetet jelentett, mely megelızı tapasztalatok alapján alkottak ítéletet. Az angol nyelvben késıbb olyan változáson megy keresztül a szó, mely a tények alapos vizsgálata és mérlegelése elıtt alakítottak ki. A kifejezés jelentése végül bıvült egy érzelmi komponenssel, mely a meg nem alapozott döntést pozitív vagy negatív színben tünteti fel. - Röviden: rossz feltételezése másokról elegendı bizonyíték nélkül Fokozatai: 1) Ki nem mondott elıítélet 2) Szóbeli elıítéletesség - Spontán emlegetése valamely külsı csoportnak - Gúnynevek használata: digó, feka, stb. - Minél spontánabbul jelentkeznek ezek a szófordulatok és témák, annál mélyebb elıítéletességre utal. - Az attitődök kulcsfontosságúak és a legtávolabbi asszociációk által is a gondolatok centrumába kerülhetnek. 3) Hátrányos megkülönböztetés - Ha az egyénektıl vagy csoportoktól megtagadjuk az egyenlı bánásmódot, melyre különben igényt formálnak. (Párizs) 4) Erıszak lázadások és lincselések, A legtöbb szóbeli elıítéletesség nem okoz agressziót. - Hosszú idı alatt érik meg az elıítéletességbıl fakadó agresszió (Hitler nürnbergi törvényei elıtt 70 év szóbeli politikai antiszemitizmus kellett.) - Feltételei: mélyen beépült sztereotípiák, erıs észlelt fenyegetettség, az emberek belefáradnak gátlásaikba, szervezetek húzzák magukhoz az elkeseredetteket, törvények elégtelen érvényesítése, bizonytalanság, félelem, rémhírek. Empátia: - a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki - a megértés / megérzés fı eszköze: az empátia révén a saját személyiségben felidézıdnek a másik érzelmei; a személyiség mintegy a másikba vetíti önmagát 11

12 - akkor lesz empátia a beleélésbıl, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk, és önmagunk számára értelmezzük az összefüggéseket - az empátia feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikációs kapcsolat általában 2 ember között - csak ideiglenesen tartható fenn, mert a személyiség védekezik, ırzi határait - sokféle hangulati állapot érthetı meg a másik emberbıl attól függıen, hogy mennyire vagyunk képesek az empátiára és hogy milyenek az empátiás megértés feltételei (mennyi ideig áll fenn kommunikációs kapcsolat - az empátia nem racionális, nem tapasztalati sablonon alapuló következtetés - az empátia nem ugyanaz, mint a projekció ez utóbbi az illetı saját felfogásának belevetítése a másikba, kommunikációt gátoló tényezı - nem empátia az, ha a másik érzelmi helyzetét nyílt kommunikáció vagy hosszas megfigyelés útján értjük meg - az empátia lényege a kommunikáció, azaz jelek váltása, kódolása, értelmezése - igazi tere a párbeszéd - az empátia a nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége - minden ember képessége, de különbözı mértékben jelenhet meg - az empátiás készség gyermekkorban nagy, majd serdülıkorban rejtetté válik, öregkorig folyamatosan csökken - függ a gyakorlattól és a kultúrától (olyan helyeken, ahol a racionális gondolkodásnak nincs nagy szerepe, az empátiás megértés könnyebb) - az intimebb kontaktus a másik emberrel olyan szükséglet, ami a mi kultúránkban nehezen elégül ki, ezért alakult ki nagy igény a különbözı pszichológiai feloldó szerek iránt (alkohol, drog) - az így létrejött összehangolódási lehetıség még nem empátia, mert ahhoz hozzátartozik az élményanyag kognitív feldolgozása is Multikulturalitás: Nem csak nyelvileg, hanem kulturálisan, szokás- és hagyományvilágában, vallásában is sokszínő, változatos. A multikulturalitás nem akadály a népek közti közeledésben, hanem lehetıség az új megismerésére, befogadására, elsajátítására. Lehetıség a tanulásra, a fejlıdésre, újszerő kapcsolatok kialakítására. A különbözı kultúrák szokásai, hagyományai Meg kell ismerni az egyes csoportok elvárásait, szokásait, el kell tudni fogadni azokat a különbözıségeket, melyek segítségével megkülönböztethetıek vagyunk. El kell fogadni azokat az értékeket, melyeket ezek a népcsoportok képviselnek. Az ellátás során ismerni kell azokat a speciális helyzeteket, melyeket figyelembe kell venni. 12

13 4. feladat Szomszédja 21 éves életerıs fiatalember motorbaleset áldozata lett, már csak a gépek tartják életben. Családja tanácstalan, segítséget kérnek Öntıl, hogy mit tegyenek. Tájékoztassa a családot a bekövetkezett tragédia folytán felmerülı kérdésekrıl és a lehetıségekrıl! Érintse a problémakör etikai és jogi vetületeit! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: - a haldokló és a halott ellátás etikai kérdései - a szervátültetés etikai kérdései - etikai dilemmák a betegellátásban - a pszichés támogatás lehetıségei A haldokló és a halott ellátás etikai kérdései: - Túlkezelés, heroikus gyógyítani akarás, még ha tudjuk is, hogy a beteg menthetetlen - A beteg önrendelkezésének, választásának figyelmen kívül hagyása, fogadjuk el, hogy az élet nem végtelen, egyszer mindenki számára véget ér - Megfelelı tájékoztatás elmaradása, igazság részbeni vagy teljes elhallgatása, mit mondjunk el a betegnek kérdésköre - Drága eszközök felhasználása, alkalmazása, mikor már nem tudjuk megmenteni a beteg életét van-e értelme ezek alkalmazásának? - Eutanázia kérdésköre nálunk jelen pillanatban törvényileg nem alkalmazható - gondozó team tagjai közötti konfliktusok - Családtagokkal való konfliktusok pszichés problémák, veszteségélmény, tájékoztatás problémái, az orvosok feladata a beteg súlyos, menthetetlen állapotát közölni a családdal, nagyon fontos a tapintat, együttérzés kimutatása, nem szabad erıszakkal rávenni a családot, hogy egyezzen bele a szervadományozásba, ha ık ellenzik - Hazánkban jelenleg arról kell nyilatkozni, hogy nem engedélyezzük, egyébként automatikusan felhasználhatóak lennének a szerveink, de az egészségügy ezt nem erıszakolja a családnál - Kezelés visszautasításának az elfogadása végstádium esetén, ha egyértelmő. Hogy a betegnek csak a szenvedését hosszabbítjuk meg a kezeléssel - Titoktartás megszegése, olyanok tájékoztatása, akiket a beteg nem engedélyezett - Élı végrendelet alkalmazása, ennek tiszteletben tartása - A halott tiszteletben tartása, utolsó végtisztesség megadása, a helyzetnek megfelelı viselkedés várható el ebben a helyzetben A szervátültetés etikai kérdései Élıdonoros transzplantáció etikája: - kizárólag genetikai rokonok között engedélyezett, kivétel csontvelı - mindig önkéntes alapon - befolyásolástól, kényszertıl, fenyegetéstıl, megtévesztéstıl mentesen - egyéni döntésen kell alapulnia ( autonómia tisztelete) - tájékozott beleegyezés elvén alapulva - anyagi ellenszolgáltatás mentesen. 13

14 Szervkivétel lehetısége: 1, Pozitív beleegyezés (donor kártya) A donornak még életében nyilatkoznia kell pontosan, hogy milyen szervek távolíthatók el, használhatók fel halála után. 2, Feltételezett beleegyezés elve Ha nem adott tiltó nyilatkozatot életében, akkor potenciális donornak tekinthetı. Lehet: - gyenge forma: hozzátartozót megkérdezik, ha nincs nyilatkozat - erıs forma: nincs tiltó nyilatkozat, akkor a hozzátartozót nem kérdezik meg 98 óta Magyarországon az erıs és gyenge keveréke mőködik. A szabályozásban a gyenge forma szerepel, de kórháztól függı, így használják az erıs formát is. Nyilatkozni a háziorvosnál lehet, lehetıség szerint hozzátartozó együttes megjelenésével (késıbbi vétójog elkerülésére). Vannak ellenjavallatai: - 70 év felett - Aplastikus anémiában szenved (vérszegény) - Hepatitis, HÍV, TBC fertızött - vérzékeny - daganatos - Anonimitás névtelenség a beteg nem tudhatja meg (ez mára kezd megváltozni) hogy kitıl kapta a szervet, nem ismerheti az illetı nevét, lakcímét, rokonait - Titoktartás (lásd lejjebb) - Ki kaphat új szervet? Országos Transzplantációs Bizottsághoz küldenek be minden kérelmet, amelyet egy orvosokból és más szakemberekbıl álló team bírál el figyelembe veszik a beteg életkorát, általános állapotát, egyéb betegségeit, milyen fokban tehet a betegsége kialakulásáról, mennyi az esélye a gyógyulásra, mennyi a várható élettartam az új szervvel, milyen a szövettípusa a betegnek - Tájékoztatás - szóban és írásban is teljes körően tájékoztatni kell a várható eseményekrıl, kimenetelrıl, szövıdményekrıl, mi történik, ha nem indul be a szerv mőködése, kilökıdik a szerv, mi történik ebben az esetben, milyen gyógyszereket kell szedni és meddig - Ha családtagtól kapta a szervet, akkor errıl tájékoztatni kell a beteget Etikai dilemmák a betegellátásban Az orvosi hivatás gyakorlása, a betegek jogai és az egészségügyi intézmények vonatkozásában egyaránt megkerülhetetlen kérdés, hogy etikai és jogi szempontból meddig szabad üzemeltetni egy kórházat, egy osztályt, egy részleget. Vannak-e és mik azok a megfogható kritériumok, szakmai minimumfeltételek, amelyek részleges vagy nem teljesülése esetén sérül a beteg érdeke, amely során az orvos etikailag vállalhatatlan döntéseket kényszerülne hozni? Mikor áll be az az állapot, amikor az egészségügyi szolgáltatás, az egészségügyi szakfeladat nem teljesíthetı maradéktalanul? Milyen szintő ellehetetlenülés esetén indokolható egy intézetvezetı fıorvos azon döntése, hogy tovább nem vállalja az osztály vezetését, hogy a tarthatatlannak ítélt helyzet megszüntetése érdekében esetleg állását is elveszítve ellenszegül felettese utasításának. Morálisan milyen esetekben képviselhetı 14

15 hitelesen az, hogy a nyilvános tiltakozások különbözı típusait igénybe véve szünetelteti a kivizsgálást, a kezelést, a gyógyítást vagy a mőtéteket? Eutanázia kérdése: ebben az esetben felmerülhet a család részérıl Hazánkban jelenleg nem elfogadott, az aktív forma semmiképpen sem, esetleg a passzív forma, melyet csak nagyon komoly orvosi diagnózis alapján lehet kezdeményezni. - Aktív eutanázia: kegyes halál, szép halál, mercy killing - a gyógyíthatatlan beteg halálba segítése életének irgalomból való kioltásával, vagy öngyilkosságában való közremőködés. - Passzív eutanázia: az életet hosszabbító ténykedések irgalomból való nem alkalmazása, a beteg meghalni hagyása a szenvedés megrövidítése érdekében A pszichés támogatás lehetıségei: Haldokló betegek családon belüli ellátása Ha túl sok fájdalmas érzelem van a rokonokban, akkor kérhetik a gondozónı segítségét. A haldoklónak otthon ugyan azok a szükségletei, mint a korházban, vagy az Otthonban. WC-re kell kísérni, vagy szoba WC-re segíteni, mosdatni kell, higiénéjére odafigyelni, kétóránként helyzetváltoztatást hajtunk végre, nehogy felfekvése keletkezzen. A családja járjon a kedvébe, fızzék a kedvenc ételeit, nagyon fontos hogy megfelelı mennyiségő folyadékot kapjon. Ne szabjunk meg merev idırendet. Ha kér valamit, teljesítsük. A rokonoknak is szükségük van pihenésre, étkezésre. A gondozó segítségével ezt megoldottá lehet tenni. Fontos, hogy érezze a haldokló, hogy családja mellette áll, vele érez, és elengedi. Az sem baj, ha el tudnak egymástól búcsúzni, ha a halálról, temetésrıl beszélgetnek. Nyíltság, ıszinteség, még ha fájdalmas is! Más szakemberek bevonásának lehetıségei Fontos a házi orvos együtt mőködése. Ha szükséges, akkor pszichológus jelenléte, és egyéb betegségei fennállása miatt a betegség szerinti szakorvos véleményezése, és segítsége, amennyiben a haldokló testi-lelki, és szociális jobblétén ez segít. Az intézményben gyakorlott szakemberek állnak a beteg rendelkezésére. Nagyon fontos, hogy szociális munkás is közremőködjön a haldokló, és családja közti kapcsolat segítésénél. Én személy szerint egyházi személyek bevonását (természetesen igény szerint) is szükségesnek tartanám. Dilemmák a haldokló betegek ellátásával kapcsolatban Elsıként azon gondolkodnék, hogy mit tehetnék érte, amivel megkönnyíteném az utat, amit egyedül kell majd megtennie. Vannak olyan betegek, akik maguk sem tudják elfogadni azt, hogy ık haldokolnak, és szinte az utolsó percig bíznak benne, hogy felgyógyulhatnak. Ebben az esetben erısíteni kell bennük azt, hogy bármi megtörténhet. Mindenképpen éreznie kell a haldoklónak, hogy nincs egyedül, nincs magára hagyva, hogy szeretetben van. Bármennyire tudja a gondozó-ápolónı a feladatát, hajlamos rá, hogy megkérdezze magától: vajon, mindent megtettem a gondozottamért? Ebben volt-e szerepem? Ha igen, akkor mi? És ha nem, akkor miért nem? Tudtam-e segíteni a betegemnek az utolsó óráiban? Meg-e tudtam könnyíteni a szenvedéseit? Ezer kérdés merül fel ebben a szakmában a megkérdıjelezett helyes, vagy helytelen cselekedetekrıl. ez azért van, mert szeretnénk gondozottunk számára a legmegfelelıbb ellátást biztosítani. Szeretnénk biztosan tudni, hogy már tényleg nem tehettünk többet érte. 15

16 5. feladat Az Ön munkahelyére érvényes társadalombiztosítással nem rendelkezı páciens hozzátartozója érkezik. Beszélgessen el a hozzátartozóval a kialakult helyzet törvényi hátterérıl! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen i: - a társadalombiztosítás rendszere, járulékfizetés - egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek - a betegjog érvényesítése - egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok A magyar egészségügyi és szociális ellátórendszerrıl röviden: Magyarországon az Alkotmány (1949. évi XX. tv.) mondja ki a területén élık jogát a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez [70/D. (1) bekezdés], melyet a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével [70/D. (2) bekezdés] kell megvalósítani. Az állampolgároknak továbbá joguk van a szociális biztonsághoz, ami öregség, özvegység, árvaság, önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség mellett, betegség és rokkantság esetén is a megélhetésükhöz szükséges ellátásra való jogosultságukat jelenti [70/E. (1) bekezdés]. Az állam ezt a kötelezettségét a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg [70/E. (2) bekezdés]. Az Alkotmány a Kormány feladatává teszi a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározását és az ellátás anyagi fedezetérıl való gondoskodást [35. (1) bekezdés g) pont]. Az Alkotmány a Kormány feladatává teszi a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározását és az ellátás anyagi fedezetérıl való gondoskodást [35. (1) bekezdés g) pont]. A fentiek a rendszerváltás egyik fontos állomásának tekinthetı október 23-i módosítással kerültek az alaptörvénybe. Ez azonban jórészt újrafogalmazást, pontosítást jelentett. A magyar egészségügy 1975 óta állampolgári jogon járt, a rendszerváltáskor azonban járulékfizetési kötelezettségen alapuló biztosítási jogviszonyhoz kötötték ( biztosítási alapra helyezték ), mely alól széles társadalmi csoportok (nyugdíjasok, munkanélküliek, stb.) kivételt képeztek, s emellett voltak kimaradó rétegek. A járulékfizetési kötelezettség alóli kivételeket fokozatosan szőkítették, míg a biztosítás lefedte a társadalom egészét és 1996 óta gyakorlatilag minden állampolgár biztosított. Az egészségügyi rendszer legfontosabb mőködési elve a szolidaritás. A szolidaritási elv annyit jelent, hogy a biztosítottak nem kockázatarányos biztosítási díjat, hanem fıszabályként munkajövedelem-arányos járulékot fizetnek. A biztosítási díjfizetés helyetti járulékfizetés miatt beszélünk társadalombiztosításról, mely a biztosítási elem mellett jelentıs jövedelem átcsoportosítást (redisztribúciót) is végrehajt a magasabb jövedelmőektıl az alacsonyabb jövedelmőek, az aktívaktól az inaktívak (nyugdíjasok és fiatalok), az állásban lévık felıl az állástalanok felé stb. A finanszírozási rendszer mőködésének elve, hogy a folyó (mőködési) kiadások az OEP-et terhelik, míg a felhalmozási (felújítás, fejlesztés stb.) kiadásokat a tulajdonosok (az önkormányzatok, illetve az állam különbözı államigazgatási szervezeteken pl. minisztériumokon keresztül) viselik. E kétcsatornás vagy duális finanszírozási rendszer akadályát képezi vállalkozások bevonásának az egészségügyi ellátásokba, mivel a vállalkozások költségei megtérülésének útja kizárólag szolgáltatásai értékesítésén keresztül 16

17 vezet évi CLIV. törvény az egészségügyrıl Az egészségügyi törvény alapelvei: - biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. - a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségügyi állapota által indokoltan, és a törvényben meghatározott eseteken és módon korlátozható. - az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlıségnek. - az egészségi állapot javításának elsıdleges eszköze az egészség megırzése és a betegségek megelızése. - az egészségügyi szolgáltatások alapvetı szakmai feltételrendszere tulajdon- és mőködtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. - az ellátás emberközpontú, szükségletekhez igazodik, tudományos tényekre alapozott és költséghatékony. A betegek jogai: - az egészségügyi ellátáshoz való jog - az emberi méltósághoz való jog - a kapcsolattartás joga - az intézmény elhagyásának a joga - a tájékoztatáshoz való jog - az önrendelkezéshez való jog - az ellátás visszautasításának a joga - az egészségügyi dokumentáció megismerésének a joga - az orvosi titoktartáshoz való jog A beteg kötelezettségei: A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézeti rendet. A betegjog érvényesítése: A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott mőködési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet es minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja. 17

18 6. feladat 50 éves férfibetegrıl egy rutin vizsgálat keretében kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A család - ismerısként Öntıl kér tanácsot a helyzet elfogadásához, feldolgozásához. Tájékoztassa a családot a betegség egyénre gyakorolt pszichológiai hatásáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: - a személyiség, a személyiség összetevıi - a betegség megélése, betegségmagatartás - a betegség hatása a személyiségre - megküzdési stratégiák A személyiség definíciója (Gordon Allport (1961): A személyiség - a személyen belüli - pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szervezıdése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit hozza létre. (A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szervezıdése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemzı viselkedését és gondolkodását.) A betegség és az ember kapcsolata: A betegség az ember testi és lelki egyensúlyának a megbomlását jelzi, adaptációs zavarok lépnek fel. Az ember szervezete és pszichikus mőködése egységes egészet alkot. A betegség megélése függ a betegség elıtti személyiség szerkezetétıl, a betegség milyenségétıl, a tünetek súlyosságától, körülményektıl stb. A betegség mozgósítja az ember testi és lelki energiáit. Megindulnak az elhárító védekezési mechanizmusok. Betegségélmény és magatartás A beteg emberek reakciómódjai: - betegségtagadók, nem vesznek tudomást betegségükrıl, regresszió - betegségtıl fokozottan félık: nagyfokú önmegfigyelés, szorongás - betegségkeresık: tudatosan vagy tudattalanul törekednek a betegszerep kivívására, másodlagos betegségelıny fenntartása a cél - közönyösek, betegségükkel nem törıdık: környezet biztatására fordulnak orvoshoz, nekem teljesen mindegy Egészségmagatartás: bármely viselkedés, amelyrıl az egyén úgy véli hogy az elısegíti a betegségek elkerülését, hozzájárul az egészség fennmaradásához. Betegségmagatartás: bármely viselkedés, amelyet az önmagát betegnek érzı személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelı gyógykezelést. A betegség hatása a személyiségre: Normális reakciók: - szorongás, szomorúság, félelem, düh. Ma már biztosan tudjuk, hogy a diagnózis megállapításától számított két hónapon belül betegeinknek nagy szüksége van ezeknek az érzelmi reakcióknak a kinyilvánítására és amennyire csak lehetséges, az 18

19 elrendezésére. Ha ez ekkor nem történik meg, akkor a betegséget az elfojtott érzelmek érzelmi teherként- végigkísérik, nehezítve az alkalmazkodást, az önértékelés fenntartását és magát a megküzdési folyamatot. - Az emberek különféleképpen reagálnak a betegségre és a betegség fenyegetésére. A betegség olyan állapot, amelyben az egyén biológiai, érzelmi, intellektuális, szociális és lelki mőködései csökkennek, károsodnak a betegséget megelızı állapothoz képest. A beteg emberekre jellemzı viselkedést betegség-magatartásnak nevezzük. Ennek része az a mód, ahogyan az emberek szervezetüket szemmel tartják, tüneteiket észreveszik és magyarázzák, és az egészségügyi rendszer kínálta lehetıségeket igénybe veszik. A betegségmagatartást belsı és külsı környezeti, szociális tényezık befolyásolják. A rövid ideig tartó, enyhébb betegség csak szerény változást szokott elıidézni az egyén és családja életében. a súlyos betegség viszont jelentısen megváltoztathatja a Beteg magatartását, érzelmi életét: szorongást, lelki összeomlást, a betegség tagadását, dühöt vagy visszavonulást válthat ki. A betegség okozta megterhelés leggyakrabban ezeket a reakciókat idézi elı. Szorongás: keveredik az aggodalom, a nyugtalanság, a bizonytalanság, valamint valamely jövıbeli eseménytıl. Pl. a tünetek, panaszok kezdetekor a beteg attól fél, hogy ezek súlyos, halálos betegség jelei lehetnek. Összeomlás: a shockreakció markáns érzelmi állapot, amely általában akkor jelentkezik, amikor súlyos betegség tényét közlik a beteggel. Egyes betegbıl éppen a shockolás váltja ki a célszerő viselkedést. Tagadás: a nehézségek tudomásul vételének elutasítása, rövidtávon azonban a betegség leküzdésének is eredményes módja lehet. Düh: irányulhat a környezet, a betegség, vagy az egészségügyi személyzeti ellen. Ugyanakkor lehet, hogy a családtagjai is dühöt éreznek a beteggel szemben. A harag, mint az érzelmek általában irracionális is lehet. Befolyásolja az egyén társadalmi kapcsolatait és lelkivilágát is. Visszahúzódás: a többiekkel való együttmőködés elutasítása. Lehet valódi depresszió tünete vagy a betegségnek, a diagnózis ismeretének következménye. Lehet, hogy a családtagok is elzárkóznak a betegtıl. Betegség esetén az egyén és a család szerepei is megváltoznak. A változás lehet enyhe és rövidtávú, de drasztikus és tartós is a hosszú távú változások alkalmazkodást igényelnek. A testkép az egyén saját külsı megjelenésérıl kialakított szubjektív képzete. Ha a testkép romlik, az egyén viselkedése általában a következık szerint alakul: megdöbbenés, visszahúzódás, a tények tudomásulvétele, elfogadása és a rehabilitáció. Megküzdési stratégiák: Abban nagyon különböznek a betegek, hogy hogyan képesek a betegséghez alkalmazkodni. Mai tudásunk alapján ugyanakkor a sikeres együttmőködésen sok múlik. Éppen ezért meg kell ismernünk azokat a tényezıket, amelyek a jó, ill. a rossz alkalmazkodás elıjelzıi. 19

20 Társadalmi tényezık Mai napig terhelı attitődök, hiedelmek és stigmák nehezen változtathatóak. Értelemszerően, ha nem tesszük közzé a korszerő ismereteket, tapasztalatokat, akkor továbbra is fennmarad a félelem és a pesszimizmus a rosszindulatú betegségekkel kapcsolatban. A leggyakoribb tévhitek: a stressz okozza a rákot, a daganatos betegség fertızı, a rákbetegek önmagukat betegítik meg lelki úton, éppen ezért nekik kell önmagukat meggyógyítani, a daganatos betegeknek kötelezı pozitívan gondolkozni, a rákbetegeknek tipikus a személyisége (úgynevezett C típusúak, ami rákra hajlamosítót jelent), a sírás ártalmas, az onkológiai terápiás módszerek többet ártanak, mint használnak, a rák egyenlı a halállal. II. A páciens sajátosságai A betegséggel való sikeres megküzdés szempontjából lényeges a megbetegedett ember Úgynevezett premorbid (a betegség kialakulása elıtti) személyiségének érettsége. A beteg érzelmi érettsége (pl. hogyan tőri a súlyos betegség tényét, a jellemzı bizonytalanságot, az idıszakos kórházi tartózkodásokat, az elszakadásokat a szeretett személyektıl, a testképet is érintı kezeléseket, mennyire tudja késleltetni saját terveit, stb.) Lelki megküzdési képességének minısége, ereje Lényeges, hogy aktuálisan milyen emberi kapcsolatokkal rendelkezik, mennyire tudja igénybe venni az egyébként rendelkezésére álló érzelmi támogatást A beteg mely életszakaszában van, és milyen normális kihívásoknak kell megfelelnie (pl. serdülıkorban a szülıkkel való érzelmi kapcsolat átalakítása, majd párkapcsolat, szexualitás, termékenység). Tehát ezektıl a sajátosságoktól, a felismert nehézségek megoldásától függ elsısorban a diagnózishoz, a kezelésekhez és a kontrollokhoz való sikeres érzelmi alkalmazkodás. A kedvezıtlen megküzdés elıjelzıi: Szociális izoláltság, rosszul mőködı család, kaotikus emberi viszonyok Alacsony társadalmi és gazdasági helyzet (szegénység, iskolázatlanság, társadalmilag hátrányos helyzető csoporthoz tartozás) Szenvedélybetegség jelenléte (nikotinizmus, koffeinizmus, alkohol-, drog-, gyógyszerfüggés, evési zavar) Bármely pszichiátriai betegség (megállapított, vagy gyakran diagnosztizálatlan, kezeletlen) a kórelızményben Más családtag rákbetegsége, illetve korábbi daganatos betegség a saját életében Elhúzódó gyász (szeretett személy elvesztése, munkanélküliség) Merev, berögzült megküzdési stratégiák Pesszimista életfilozófia Stresszorok jelenléte, megoldásával kapcsolatos tehetetlenség élménye (tartós anyagi-, és családi nehézségek, terhek). 20

21 7. feladat Széleskörő szociológiai felmérés keretében felkérik Önt a kutatásban való közremőködésre. A kutatás célja a szociálisan hátrányos helyzető családok társadalmi helyzetének a feltérképezése. Számoljon be a kutatásról munkatársainak! A beszámoló során térjen ki az alábbiakra: - a kutatás célja, hipotézise - alkalmazott kutatási módszerek - eredmények, statisztikai adatok értelmezése - szociális intézményrendszerek A kutatás célja a valóság megismerése, összefüggések feltárása problémák megoldásának sorozata, komplex jelenségek vizsgálata elıre megfogalmazott hipotézisek alapján tudatos, tervezett, tudományos megfigyelés a társadalomtudományi kutatások fókuszában: társadalmi problémák, emberek közötti kapcsolatok interdiszciplináris (szakmaközi) kutatások A hipotézis olyan tétel, melyben a kutatási témára, annak változóira, vagy ezek kapcsolatára vonatkozó, önálló feltételezéseinket fejezzük ki Feltételezés, melyet elızetes tapasztalatok, vagy korábbi tudás alapján teszünk, és amely magyarázatot ajánl a probléma megoldásához Alapulhat: - sejtésre - korábbi vizsgálatra - következtetésre A jó hipotézis: adjon javaslatot, magyarázzon jelöljön egyértelmő kapcsolatot egyértelmően igazolható/elvethetı legyen (kijelentı mondat!) fogalmazzuk meg a legegyszerőbben és legtömörebben a kutatás megkezdése elıtt alakítsuk ki Kutatási módszerek: 1. megfigyelés 2. kérdıív 3. interjú 4. dokumentumok elemzése 5. szakstatisztikák 6. mérés 7. kísérlet 21