Büntetőjog. Általános rész. Belovics, Ervin Békés, Imre Busch, Béla Domokos, Andrea Gellér, Balázs Margitán, Éva Molnár, Gábor Sinku, Pál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Büntetőjog. Általános rész. Belovics, Ervin Békés, Imre Busch, Béla Domokos, Andrea Gellér, Balázs Margitán, Éva Molnár, Gábor Sinku, Pál"

Átírás

1 Büntetőjog Általános rész Belovics, Ervin Békés, Imre Busch, Béla Domokos, Andrea Gellér, Balázs Margitán, Éva Molnár, Gábor Sinku, Pál

2 Büntetőjog: Általános rész írta Belovics, Ervin, Békés, Imre, Busch, Béla, Domokos, Andrea, Gellér, Balázs, Margitán, Éva, Molnár, Gábor, és Sinku, Pál Publication date 2014 Szerzői jog 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft

3 Tartalom Előszó... ix A büntetőjog és a büntetőjog tudománya A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs Büntetőnorma és büntetőtörvény A büntetőjog fogalma A büntetőjog emberképe és filozófiája A büntetőjog tárgya. A bűnözés A büntetőjog tudománya A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás Büntetőjogi iskolák A klasszikus iskola A krimológiai jellegű irányzatok A közvetítő iskola A neoklasszikus iskola Egyéb büntetőjog tudományi irányzatok A büntetőjog-tudomány módszertana. A dogmatika A bűnügyi tudományok A kriminológia A kriminalisztika A kriminálpolitika Az igazságügyi elmekórtan Az igazságügyi orvostan A magyar büntetőjog-tudomány nagyjai A magyar büntetőjogi kodifikációk történelmi és tudományos keretei A magyar büntetőjog története a Csemegi-kódextől napjainkig. A jogállami büntetőjog A magyar büntetőjog története a Csemegi-kódextől napjainkig A Csemegi-kódex. Az I. és II. Büntető Novella A Horthy-korszak büntetőjoga A II. világháború végétől 1950-ig terjedő időszak Az évi Btá.-tól az évi Btk.-ig terjedő időszak Az évi Btk.-tól, az évi Btk.-ig terjedő időszak Az évi Btk. és a rendszerváltozás büntetőjoga Semmisségi törvények A jogállami büntetőjog. A büntetőjog alapelvei A jogállami büntetőjog. Jogbiztonság és igazságosság A büntetőjog alapelvei A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve A nullum crimen sine culpa elve A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma(btk. 2. ) A büntetőjog ultima ratio jellege, illetőleg szükségesség és az arányosság követelménye Az analógia tilalma Büntetőeljárási garanciák Az anyagi büntetőnormák legalitása A legalitásról általában A legalitás szerkezete Anyagi és formális legalitás A legalitás (al)elvei és tartalma Különböző nézetek a legalitás (al)elveiről A legalitás (al)elveinek belső kapcsolatai Az egyenlőség elve Az (al)elvek rendszere Az anyagi legalitás Az előreláthatóság iii

4 Büntetőjog A szükségességi teszt Az anyagi igazságosság Az abszolút jogok védelme (kriminalizációs kötelezettség) A BÜNTETŐPOLITIKA A büntetőpolitika fogalma A kettős nyomtávú büntetőpolitika Nemzetközi hatások a büntetőpolitikában A XX XXI. század fordulójának magyar büntetőpolitikája Büntetőpolitikai elképzelések napjainkban A BÜNTETŐ JOGSZABÁLY TANA A büntetőjog forrásai A büntetőtörvény rendszere és szerkezete A büntetőnorma szerkezete A diszpozíció A büntetőjogszabály értelmezése Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói akarat A büntetőnorma értelmezésének módszerei Az értelmezés alanyai Az értelmezés eredménye Az analógia kérdése A büntetőtörvény hatálya A hatályról általában Az időbeli hatály Területi és személyi hatály Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség A BŰNCSELEKMÉNY TANA A bűncselekmény fogalma A bűncselekményfogalom történeti fejlődése A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogtudományban A bűncselekmény fogalma a Büntető Törvénykönyvben A bűncselekmény fogalmi elemei Tényállásszerűség büntetendőség Társadalomra veszélyesség jogellenesség A bűnösség A büntetőjogi felelősség vizsgálatának lépcsői a bűncselekményi fogalmi elemek szintjén A bűncselekmények súly szerinti kategóriái A Btk. jogtechnikai megoldása A törvényi tényállás tana A törvényi tényállás a tényállásszerűség A törvényi tényállás értelmezése A bűncselekmény tárgya. A jogtárgy A törvényi tényállás tárgyi oldala. (Az objektív tényállási elemek) Az elkövetési magatartás, mint szükséges ismérv A tárgyi oldal rendszerinti ismérvei A tárgyi oldal esetleges ismérvei (A szituációs elemek) A tárgyi oldal viszonylagos önállósága A bűncselekmény alanya. (A tettes) Az alany, mint szükséges ismérv A speciális alany (speciális tettes), mint esetleges ismérv A törvényi tényállás alanyi oldala (Szubjektív tényállási elemek) Az alanyi oldal szükséges ismérve: a bűnösség Az alanyi oldal esetleges ismérvei A minősítő eredményért való felelősség. A vegyes bűnösség A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI Az akadályokról általában, rendszerük A büntethetőséget kizáró okok A beszámítást kizáró okok A gyermekkor A kóros elmeállapot iv

5 Büntetőjog Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség A kényszer és a fenyegetés A bűnösséget kizáró okok A tévedés Az elöljáró parancsa A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok A jogos védelem A végszükség A Btk. Különös Részében szabályozott egyes bűncselekményekre vonatkozó kizárási okok A sértett beleegyezése A fegyelmezési jog gyakorlása Jogszabály engedélye A megengedett kockázatvállalás Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya A magánindítvány hiánya A legfőbb ügyész döntésének hiánya A kívánat hiánya A feljelentés hiánya A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség A büntethetőséget megszüntető okok A büntethetőség elévülése A tevékeny megbánás A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI (STÁDIUMAI) A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában A befejezett bűncselekmény A kísérlet A kísérlet büntetendősége A kísérlet fogalma A kísérlet csoportosítása A kísérlet büntetése Az alkalmatlan kísérlet Az önkéntes visszalépés A maradék-bűncselekmény Az előkészület Az előkészület büntetendősége Az előkészület elkövetési magatartásai Az önkéntes visszalépés A maradék-bűncselekmény A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI Az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek Az elkövetőkről általában A tettesek A tettes A társtettes A részesek A részesség járulékos jellege A felbujtó A bűnsegéd A társas bűnelkövetési alakzatok A bűnszövetség A bűnszervezet A csoportos elkövetés A bűnkapcsolatok A bűnpártolás Az orgazdaság A feljelentési kötelesség elmulasztása A pénzmosás v

6 Büntetőjog A zendülés megakadályozásának elmulasztása A BŰNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A HALMAZAT A bűncselekményegység A természetes egység A törvényi egység A halmazat Az alaki halmazat Az anyagi halmazat A látszólagos halmazat A látszólagos alaki halmazat A látszólagos anyagi halmazat A látszólagos halmazat következménye A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK TANA A jogkövetkezmények fogalma és helye a büntetőjog rendszerében A szankció központi jelentősége A büntetőjogi szankció fogalma A büntetés jogalapja és célja A büntetés jogalapjának és céljának viszonya A büntetés jogalapjára és céljára vonatkozó nézetek Legitimáció Egyes elméletek Napjaink büntetéstani irányzatai A büntetés fogalma és célja a hatályos Btk.-ban A büntetési rendszer elvi kérdései és hazai sajátosságai A büntetőjogi szankciók fajai, meghatározásuk módja és szabályozásuk a magyar Btk.-ban A büntetőjogi szankciók fajai A szankciók meghatározásának módjai Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere A halálbüntetés A nemzetközi megközelítés A magyar fejlődés rövid áttekintése Halálbüntetés az Amerikai Egyesült Államokban Az élethez való jog és a jogos védelem A hatályos törvény szankciórendszere A büntetési nemek A halálbüntetés A szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás A közérdekű munka A pénzbüntetés A foglalkozástól eltiltás A járművezetéstől eltiltás A kiutasítás A közügyektől eltiltás A kitiltás A büntetés végrehajtását kizáró okok A büntetés elévülése A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén Az intézkedések; az intézkedési nemek A megrovás A próbára bocsátás A kényszergyógykezelés Az elkobzás A vagyonelkobzás A pártfogó felügyelet Az alkoholisták kényszergyógyítása A múlt század utolsó évtizedeinek sajátos intézkedése: a szigorított őrizet vi

7 Büntetőjog A büntetés kiszabása A büntetés kiszabásának elvei A halmazati büntetés A büntetés enyhítése A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, illetve részbeni felfüggesztése Az összbüntetés A visszaesőkre, a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása Intézkedések a jogi személlyel szemben Bevezetés, elméleti alapok A magyar jogi megoldás Értelmező rendelkezések, fogalmak Az intézkedések alkalmazásának feltételei A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések A jogi személy megszüntetése A jogi személy tevékenységének korlátozása A pénzbírság Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A mentesítés hatálya A mentesítés módja A törvényi mentesítés A bírósági mentesítés A mentesítés egységessége A kegyelmi mentesítés A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A fiatalkorúakra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók Intézkedések A próbára bocsátás A javítóintézeti nevelés A pártfogó felügyelet Büntetések A szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás A közérdekű munka A pénzbüntetés A közügyektől eltiltás A kitiltás A kiutasítás Egyéb rendelkezések Halmazati és összbüntetés Egységes intézkedés Az előzetes fogva tartás beszámítása Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A katonákra vonatkozó rendelkezések Az elkövetők Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény A büntethetőséget kizáró okok A büntethetőséget megszüntető ok A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában Az összbüntetés A közérdekű munka alkalmazásának kizárása Katonai büntetések A lefokozás A szolgálati viszony megszüntetése Katonai mellékbüntetések vii

8 Büntetőjog A rendfokozatban visszavetés A várakozási idő meghosszabbítása Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól A nemzetközi büntetőjog Nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei A nemzetközi bűnügyi együttműködés a kezdetektől napjainkig A nemzetközi bűnügyi jogsegély A büntető joghatóság A bűnügyi jogsegély általános feltételei A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló évi XXXVIII. törvény A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai A kiadatás A büntetőeljárás átadása és átvétele; feljelentés külföldi államnál A külföldi ítélet érvénye és a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása Eljárási jogsegély Bűnügyi együttműködés Európában az 1950-es évektől napjainkig A büntetőjog harmonizációjának nemzetközi fórumai Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban A bűnügyi együttműködés új vonásai Tamperei Program. A kölcsönös elismerés elve Egyezmény a Bűnügyi Jogsegélyről Hágai Program A közösség pénzügyi érdekeinek a védelme, a Corpus Iuris Az uniós büntetőjog kialakításának a lehetőségei A döntéshozatali rendszer reformja az EU rendőri és bűnügyi együttműködésében Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló évi CXXX. törvény (Eube.) Az Európai Unió reformja, a Lisszaboni Szerződés A nemzetközi büntetőjog és a magyar jog viszonyának rövid áttekintése A nemzetközi büntetőjog fogalma A nemzetközi büntetőjog és nemzetközi bűnügyi együttműködés elhatárolása A nemzetközi bűncselekmény fogalma A nemzetközi büntetőjog fejlődésének rövid története A jus ad bellum, jus in bello és jus contra bellum A nemzetközi büntetőjog kialakulása A nemzetközi büntetőbíróság [International Criminal Court, (NBB)] felállítása Nullum crimen és nulla poena sine lege (a legalitás) a nemzetközi büntetőjogban Az 1956-os sortüzek büntetőjogi megítélése A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának implementációja Magyarországon A nemzetközi bűncselekmények egyes általános részi szabályai Az nemzetközi büntetőjog (NBJ) mint lex specialis A nemzetközi bűncselekmények miatti egyéni felelősség Joghatóság, bűncselekmény fogalom, elkövetők és bűnösség Egyes jogellenességet kizáró okok Az állam felelőssége a nemzetközi büntetőjogban A nemzetközi bűncselekmények különös részi rendelkezéseinek kodifikációja 435 A. Ajánlott és felhasznált irodalom viii

9 Előszó A Kiegyezés óta Magyarországon három büntető törvénykönyvet alkottak, az utolsót, a harmadikat negyedszázaddal ezelőtt, 1978-ban. Alig tizenkét esztendővel megalkotása, és tizenegy évvel hatálybalépése után bekövetkezett a rendszerváltozás. A Btk. megalkotásának időszaka óta és különösen a rendszerváltozást követően jelentős változások következtek be a bűnözés arányaiban, szerkezetében, módszereiben, szervezettségében. A jog világában pedig kiépült a jogállami garanciák rendszere, megszilárdult a jogbiztonság és az emberi jogok és szabadságjogok a filozófia síkjáról a tételes jog területére is átvonultak. A rendszerváltást jelentő és a jelenbe átnyúló korszakban hat országgyűlési választást tartottak Magyarországon. Több kormány is tervbe vette már egy új Büntető Törvénykönyv megalkotását és az uralkodó pártok törekszenek saját büntetőpolitikájuk megfogalmazására és végrehajtására. Az évi Btk. az átfogó kriminálpolitikai program helyett ezidáig már több, mint hetven módosítást élt meg, az Általános Rész vagy Különös Rész egy-egy részterületét megformáló büntetőpolitikai célkitűzés részeként től az Igazságügyi Minisztérium keretében még az Orbán-kormány ideje alatt kodifikációs előmunkálatok kezdődtek egy új Btk. programja kialakításának igényével. A munkálatok élén miniszteri biztos (Györgyi Kálmán volt Legfőbb Ügyész) állt, aki ezt a tisztét az egymást követő kormányokon át július 1- jéig töltötte be. Az előtanulmányok végül az Általános Rész tekintetében törvényszöveg alternatívákkal fejeződtek be. Úgy tűnt, hogy 2006 őszén az IRM Büntetőjogi Kodifikációs Főosztálya megkezdi az Általános Rész törvényszöveg-tervezetének elkészítését, 2007 tavaszán pedig elkészíti a Különös Rész szövegtervezetét. A kodifikáció tervezett menete szerint a törvénytervezet először a Kormány elé került volna, majd országos vitára bocsáttatik. A beérkező javaslatokkal módosított Tervezetből lett volna a törvényjavaslat, amely az Országgyűlés elé kerül. Tekintettel arra, hogy a Btk. nem kétharmados törvény, hanem ún. feles törvény, esély mutatkozott arra, hogy ugyanabban a parlamenti ciklusban új Büntető Törvénykönyv megalkotására kerüljön sor. A évi őszi politikai és társadalmi megmozdulások, viharok, az ennek következtében kialakult politikai bizonytalanság és patthelyzet, majd a gazdasági válság és recesszió elsodorták a kialakulni látszó jogalkotási konszenzust. A kodifikációs törekvések végül torzóban maradtak és csupán néhány rész törvényt sikerült megalkotni a Btk. módosítására. Új és átfogó büntető törvénykönyvre igen nagy szükség lenne a megváltozott politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok kezelése és a kialakult bűnözési hullám, az egyre brutálisabb bűnelkövetők megfékezése érdekében. A jelen könyv anyaga tehát az évi Btk. többször módosított szövegének a feldolgozásával készült és lehetséges, hogy sorrendben már az utolsó lesz azok közül, amelyek még az évi Btk.-ra épültek. E könyv szerzői több célt tűztek maguk elé. Be kívánják mutatni az európai jogi gondolkodás és a magyar büntetőjog-tudomány történeti kapcsolatát; a jogállami büntetőjog kifejlődését és elveit; a büntetőjog alapvető intézményeinek: a bűncselekmény tanának és a büntetés tanának a filozófiáját és dogmatikáját. Egyúttal kitekintést kívánnak nyújtani a nemzetközi büntetőjog és a magyar büntetőjog intézményrendszereinek kapcsolatára és a jogharmonizációs igényekre. Az ekként jellemzett elméleti törekvésekhez szorosan kapcsolódik a hatályos tételes jog anyaga és az arra épülő joggyakorlat bemutatása, a büntetőjog fogalmi rendjének jellemzése, a kriminálpolitikai célkitűzések megvalósításának, de korlátjainak is az ábrázolása. Ez a könyv egyszersmind kíván lenni tankönyv az egyetemi hallgató és a szakvizsgára készülő kezdő jogász számára, továbbá kézikönyv az igazságszolgáltatás munkájában hivatásszerűen részt vevő jogászok kezében. A könyv íróinak mindegyike részt vesz az egyetemi oktatásban; van, aki hivatásszerűen több, mint fél évszázada, közel négy évtizede, három évtizede és két évtizede, illetve van olyan, aki két évtizede részfoglalkozásszerűen. ix

10 Előszó Ez utóbbiak a gyakorlati jogalkalmazás területén rendelkeznek több évtizedes praxissal, illetőleg töltenek be a maguk munkaterületén irányító jellegű munkakört. A HVG-ORAC Kiadó gondozásában először 2002 nyarán jelent meg azonos igénnyel a Büntetőjog Általános Részét tárgyaló könyv. Fogadtatására jellemző, hogy az első kiadás a könyvpiacon egy esztendő alatt elkelt. A nagy siker és az időközi törvényi változások miatt hamarosan, már 2003-ban sor került az újabb kiadásra ban, majd 2009-ben pedig újra szerkesztve már a harmadik és a negyedik kiadás is megjelent, igen nagy példányszámban, mert a három budapesti jogi kar valamennyi tagozatán, továbbá a szakvizsgára készülő bírósági és ügyészségi fogalmazók, valamint az ügyvédjelöltek felkészülési fórumain e tankönyv a kötelező és ajánlott tananyag, a tudás etalon mércéje. A jelen könyv már magában foglalja mindazokat a legújabb jogszabályi változásokat is, amelyeket a évi büntetőnovella kihirdetését követően még az előző kormányzat, majd pedig első intézkedései között már a Második Orbán Kormány elfogadott. Köszönet és hála illeti az eddigi szerkesztésért Dr. Békés Imre professzor urat, úgy is, mint a korábbi és a jelen tankönyv legfontosabb elméleti megalapozó és iskolateremtő fejezeteinek szerzőjét, valamint a korábbi szerzőtárs Dr. Tóth Mihály professzor urat, akinek kiemelkedő elméleti és gyakorlati munkássága, hatása érzékelhetően jelen van az új tankönyvben is. A szerzők akik egyben mindannyian tanítványai, illetve közvetlen munkatársai voltak mélységes gyásszal, megrendüléssel, és soha el nem múló tisztelettel adóznak a közelmúltban elhunyt dr. Békés Imre professzor úr emlékének. Jelenkori büntetőjog-tudományunk legkiemelkedőbb alakjának az általa írt fejezetek érintetlenül hagyása mellett e könyvel is emléket kívánnak állítani. Budapest, augusztus a szerkesztő x

11 1. fejezet - 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs a) A jog magatartási szabály. Olyan magatartási szabály, amely külső emberi magatartás tanúsítására vonatkozik. A belső emberi magatartás: a gondolkodás, az érzelem kívül esik a jog világán. A külső emberi magatartás a cselekmény, a tett. A tettet a büntetőjog szabályként tiltja ( ne lopj! ), kivételesen megköveteli ( nyújts segítséget sérültnek, vagy olyan személynek, akinek élete, vagy testi épsége közvetlen veszélybe jutott ). A büntetőjog szabályként tiltó normákat, kivételképpen parancsot hordozó normákat tartalmaz. A norma megszegése a bűncselekmény. A társadalmi együttélés szintjén a jogon kívül más magatartási szabályok is kialakultak. Ilyen magatartási szabály az erkölcs, a szokás, az illem. E magatartási szabályok kikényszerítése mögött csak társadalmi következmények állnak, mint valamely emberi kapcsolat megszakítása, valamely közösségből kizárás, illetőleg a társadalmi megvetés. A büntetőjogi normában rejlő tilalom megtartása, illetőleg cselekvésre kötelező parancs teljesítése mögött a norma adekvát magatartás kikényszerítésének keményebb eszközei állnak. A kikényszerítő eszközöket az állam működteti, vagyis a büntetőjog létezését, érvényét és szabályainak teljesülését az állami hatalomtól nyeri. Állíthatjuk, hogy amíg nem létezett állam, nem volt büntetőjog sem. b) Magatartási szabályok a történészek állítása szerint az államalakulást megelőző korszakokban, az emberi civilizáció emlékeit meghaladó évezredekben is léteztek. Ez a tétel ugyan közvetlenül nem bizonyítható, de érveit a XVIII. és XIX. sz.-i azokból a megfigyelésekből nyeri, amelyeket a korabeli történészek és néprajzkutatók az akkori gyarmatok civilizálatlan, természeti népei körében regisztráltak. Az említett megfigyelésekből vont következtetések szerint a büntetőjog legkorábbi előzménye a magánbosszú. A magánbosszú a sértett családjának bosszúja azzal a személlyel szemben, aki a sértettet megölte, vagy bántalmazta. A magánbosszú jellemzője a tálió, vagyis a szemet szemért fogat fogért elve és gyakorlata. A magánbosszú hatásosságát azonban az a lehetőség veszélyeztette, hogy a magánbosszútól tartó támadó bármikor kereket oldhatott, hiszen egy természetes és jogi határok nélküli társadalomban és földrajzi környezetben bárhova és bármikor eltűnhetett. A magánbosszú ilyen hatástalanságának pótlására alakult ki a vérbosszú. Ez annyival tágabb körű, hogy a sérelem nem kizárólag a támadón, hanem azon a teljes családon, vagy törzsön, illetőleg a család, vagy törzs bármely tagján megbosszulható, amelyhez a támadó tartozott. Egy teljes család, vagy törzs már nem tűnhetett el, így a bosszú tárgyai, mint lehetséges célpontok megtalálhatóak voltak. A vérbosszú némely elmaradott társadalomban ma is, a XXI. században is létezik. Az államalakulás és a jog megjelenése a föld különböző régióiban, különböző korszakokban, adott esetben egymáshoz viszonyítva évezredes távolságban ment végbe. Egyiptom állama és joga már ötezer évvel ezelőtt létezett, az ókori (Bibliai) zsidó államot és jogot háromezer évesnek tartjuk, Szent István magyar állama és a magyar jog alig több, mint ezer éves múltra tekint vissza. A vérbosszú korszakából a jog létezésének korszakába átlépés időszaka tehát feltételezett földrajzilag, történelmileg, társadalmilag. Az egyiptomi piramisok már léteztek, amikor az emberiség más része még barlangokban élt Ha ezt az időbeli eltolódást elfogadjuk, úgy állítható, hogy a vérbosszú korszakát a korai államalakulás korában egy más intézmény váltotta fel: a kompenzáció rendszere. A kompenzáció: az okozott sérelem jóvátétele anyagi eszközökkel, vagyis a vérbosszútól való mentesülés megvásárlása. A kompenzációról magyar viszonylatban Szent István törvényei rendelkeznek. A 1

12 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya kompenzációval azonban elsősorban a vagyoni jellegű sérelem, illetőleg a szolgák megölése volt megváltható A kompenzáció az ókori Róma büntetőjogában vált uralkodóvá, ami a büntetésnek a polgári jogi kártérítéshez való közelítését mutatja. A büntetőjoghoz vezető út a magánbosszún, a vérbosszún és a kompenzáción át vezetett. Az államok megszületésével a hatalom kialakítja a maga magatartási szabályrendszerét és az annak kikényszerítésére szolgáló eszközrendszert. Megszületik a jog és ezen belül a büntetőjog. c) A büntetőjog előtti magatartásszabályok, ahogy láttuk, sértett központúak voltak abban az értelemben, hogy a sértettet, illetőleg a sértett rokonainak nyújtandó elégtétel ügyét szolgálták. A büntetőjog megszületésével a sértett (a victim) ügye és a sértettnek nyújtandó elégtétel célja háttérbe szorul. A büntetőjog célját és értelmét már a hatalom jelöli ki és e cél rendközpontú. A büntetőjog céljai és intézményei a történelem során változtak. Változtak mindenek előtt a bűncselekménynek minősülő magatartások. Valamely magatartás bűncselekménynek nyilvánításában, illetőleg bűncselekménykénti értékelésében jogon kívüli eszmék, gondolatok, vallási, politikai törekvések, erkölcsi előítéletek, illetőleg tudományos ismeretek és meggyőződések is részt vesznek. Gondoljunk arra, hogy a történelem bizonyos évszázadaiban bűncselekmény volt a boszorkányság, embereket küldtek halálba olyan érvvel és kínvallatással kicsikart bizonyítékok alapján, hogy az ördöggel cimborálnak, éjszakánként seprűnyélen lovagolnak és az emberekre rontást hoznak. Gondoljunk arra, hogy a vallási türelmetlenség mennyi áldozatot követelt az eretnekeküldözése, az inkvizíció, majd a vallásháborúk korában. Gondoljunk arra, hogy az orvostudomány fejletlenebb évszázadaiban a tudomány által is bűncselekménynek tekintett magatartás volt a homoszexualitás. De gondoljunk arra is, hogy az erkölcsi felfogások uralma ugyancsak évszázadokig tartó időszakában bűncselekmény volt a házasságtörés, illetőleg, hogy jogilag üldözött volt a házasságon kívüli nemi kapcsolat is. A büntetőjogi gondolkodás irányításában részt vesz az adott társadalom teljes kultúrája, filozófiai, vallási, erkölcsi felfogása és részt vesznek természettudományos ismeretei is. Ám még ez a kép is csonka. A büntetőjog felfogását erőteljesen befolyásolja különösen a politikai rendszerek változásainak korszakában a politika. A politikai tantételek áthatják a politikai bűncselekmények területét, az uralkodó, az államfő, a kormány, a közigazgatás, a hadsereg, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a közrend, a közbiztonság védelmét. Meghatározzák a kémkedés, a titoksértés stb. üldözését. A politika végső soron meghatározza az állam és a társadalom, az államés az egyén viszonyát azáltal, hogy oltalmazza-e, vagy sem az emberek életét és méltóságát, hogy szélesre, vagy szűkre tárja az emberi szabadság határait, hogy elismeri, vagy tagadja a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés, valamint a tulajdon feletti rendelkezés szabadságát. A büntetőjog fejlődését befolyásolják az adott korszak gazdasági igényei. A tulajdon megjelenése, a tulajdon formáinak történelmi kialakulása, a gazdaság működése, a pénz védelme, a pénzügyi, a költségvetési, a vám- és az adórendszer ugyancsak áthatják a büntetőjog eszmerendszerét. A felsorolást folytatva: az egyes nemzeti büntetőjogok fejlődését befolyásolják az államok nemzetközi szerződései, a bűnüldözésben vállalt nemzetközi kötelezettségei, illetőleg az államok feletti szupranacionális szervezetek és a nemzetközi szervezetek igényei. Végezetül a mindenkori nemzeti büntetőjognak is megvannak a történelmihagyományai. Az aktuális jogalkotás előtt ott lebegnek a megelőző esztendők, évtizedek, sőt évszázadok szabályai. Jelen van bizonyos gondolati tehetetlenség, a múlt tisztelete és a tradíció irányába fordulás. A mindenkori büntetőjogban kifejeződik a lett időalakja, vagyis az a tény, hogy a büntetőjog nem a van kategóriájában helyezkedik el. Azt mondhatjuk: hogy a büntetőjog szempontjából a jelen mindig a múlt és a jövő intervallumaként fogható fel. d) A büntetőjog megjelenésével és kifejlődésével nem szűntek meg létezni más magatartási szabályok. Változatlanul megmaradt az erkölcs, a szokás és az illem is. A mondottakon felül léteznek olyan magatartási szabályok, amelyeket vallások alakítanak ki. A jog szempontjából a nem jogi jellegű szabályok a metajurisztikus szabályok. 2

13 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya Kérdés, hogy a büntetőjognak van-e kapcsolata a metajurisztikus szabályokkal, elsősorban az erkölccsel. A válasz, hogy számos büntetőjogi norma mögött húzódik erkölcsi elv, illetőleg erkölcsi szabály. Egy büntetőnorma társadalmi tekintélyét leginkább erkölcsi elfogadottsága és az a tény biztosítja, hogy történelmileg régóta elismert. Ebben az értelemben bizonyos cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítását és üldözését a társadalom legszélesebb körei támogatják. Igaz ez a megállapítás az emberölésre és az élet elleni bűncselekmények különböző típusformáira általában, a testi sértésre, illetőleg a testi épség és egészség elleni bűncselekményekre, a nemi erőszak, illetőleg a megrontás és a vérfertőzés különböző eseteire, az emberi méltóság és szabadság elleni bűncselekményekre, a tulajdon elleni bűncselekményekre. De igaz az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekményekre (pl. hamis vád, hamis tanúzás), továbbá a közrend és a közbiztonság elleni legtöbb bűncselekményre is (közveszélyokozás, kábítószer-kereskedelem, okirat-hamisítás). Az erkölcsileg mélyen színezett, történelmileg régóta elfogadott büntetőnormák érvényesülését széles körben támogatja a társadalom. Ismertségüket az is biztosítja, hogy a büntetőnorma megismerését kultúrnormák teszik lehetővé. Így a ne lopj!, vagy a ne ölj! szabályait a gyermek nem a Büntető Törvénykönyvből, hanem a családi nevelésből, esetleg a Biblia ismeretéből, netán mesekönyvekből ismeri meg. A büntetőjog nem minden szabálya mögött helyezkednek el azonban erkölcsi normák. Számos szabály azért részesül a büntetőnorma oltalmában, mert a szabály az állam gazdasági követelményeit testesíti meg. Így a vámbűncselekmény, az adócsalás, a pénzhamisítás bűncselekménnyé minősülését és üldözését nem erkölcsi elvek, hanem az állam gazdaságpolitikai igényei magyarázzák. Ismét más bűncselekményi kört képeznek azok a normák, amelyek mélyén valamely szakma foglakozási szabályai, illetőleg közlekedési szabályok helyezkednek el. A bűncselekmény azáltal jön létre, hogy a büntetőjogilag nem kívánt következményt a személy a reá vonatkozó foglalkozási szabály megszegésével (orvosi műhiba), illetőleg a rá vonatkozó közlekedési szabály megszegésével idézi elő (közúti baleset okozása). Ebben a megközelítésben a büntetőjognak különböző rétegei vannak. Bizonyos rétegeiben az erkölcsi színezettség és a történelmi tradíció jelenik meg és biztosítja a norma széles körű társadalmi elfogadottságát. Az időszerűségnek és az aktualitásnak inkább kitett szabályok a gazdasági-közigazgatási érdekeket oltalmazó normák. Végül a modern büntetőjog speciális területét képezi az a kör, amelyet Wiener A. Imre szakmai büntetőjognak nevez. Ennek tartalmát elsősorban a foglalkozási és a közlekedési szabályok teszik ki Büntetőnorma és büntetőtörvény Az európai büntetőjogok a középkor során fejlődtek ki. Jellegüket meghatározta az uralkodó keresztény vallási kultúra. Ez a jog Európa széttagoltságánál fogva nem volt egységes, hanem regionális és particuláris keretek között fejlődött. A római jog recepciója a jogi gondolkodást egységesítette, ebben az egységesítésben szerepet játszottak a XIII. századtól kezdődően az egyetemalapítások. A reneszánsz és a humanizmus korától kezdődően az európai jogi kultúrába beépült az ókori görög, és római kultúra is, illetőleg éppen a kereszténység közvetítésével, a zsidó kultúra is. A kultúrfejlődést a reformáció, majd a felvilágosodás kora jelezte. Az európai jogok az írásbeli társadalmakat megelőző korszakokban elsősorban a könyvnyomtatást megelőző évszázadokban szokásjogi alapokon fejlődtek. A szokásjogi jellegen mit sem változtat az a tény, hogy a szokást esetleg írásba foglalták. Az írott jog igénye a nemzetállamok kialakulásának időszakára, az abszolutizmus és a polgári forradalmak korszakára esik. A nemzetállami gondolkodást tartalmilag megnemesítette a felvilágosodás eszmerendszere. A XIX. századi kodifikációk az európai kontinensen megteremtették az írott büntetőjogot, ennek szellemi letükröződése és formálója a nullum crimen sinelege, nulla poena sine lege elve. Angliában és az angolszász jogrendszerben nem fejlődött ki az írott törvények igénye és a nullum crimen sine lege princípiuma. Az a kérdés, hogy a büntetőjog írott szabályok összessége-e, hogy a büntetőjog csak mint törvény ragadható-e meg, avagy a szokás is része a büntetőjognak, nehezen válaszolható meg. a) Ha a büntetőjogot az írott törvénnyel azonosítjuk, történelmileg különös következtetésre jutunk. Tagadnunk kellene ugyanis az európai kodifikációkat megelőző évszázadok szokáson alapuló ítélkezésének büntetőjogi jellegét. 3

14 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya Ez a megállapítás képtelenség lenne. A következtetés: történelmileg semmiképpen sem állítható, hogy a büntetőjog és a büntetőtörvény közé egyenlőségjel tehető. b) Ha a büntetőjogot az írott törvénnyel azonosítjuk, tagadnunk kellene az angolszász büntetőítélkezés büntetőjogi jellegét. Évszázadokon át Angliában és az angolszász jogokban az egyes bűncselekmények fogalmi meghatározásait és büntetési tételeit a joggyakorlat alakította ki, a korábbi ítéletek a későbbiek szempontjából, mint kötelező precedensek érvényesültek. A precedensrendszer létezése folytán ugyancsak nem állítható, hogy a büntetőjog és a büntetőtörvény azonos jelenség. c) A jog szempontjából a szokás mint szokásjog jelenik meg. A szokásjog alakítója a bírói gyakorlat. Amennyiben a bírói gyakorlatot jognak tekintjük, nem pedig csak jogalkalmazásnak, úgy elismerjük a bírói jog jogforrási jellegét. Nem vitás, hogy az angolszász jogokban a felső bíróságok joggyakorlata alapján kifejlődött precedensrendszer jogforrás. d) A kérdés, hogy a nullum crimen sine lege elvére épülő jogrendszerekben az írott jog, a lex mellett elismerhető-e a bírói jog is jogforrásnak. Véleményünk szerint a hiteles törvénymagyarázat, az interpretátió autentica kötelező erejénél fogva olyan hatású ugyan, mint az írott jog, de nem jogforrás. A bírói gyakorlat a kodifikált büntetőjog államaiban ugyanis nem állapíthat meg bűncselekményeket és nem határozhat meg büntetési tételkereteket. Következésképpen a nullum crimen sine lege elvére épülő nemzeti jogrendszerekben a büntetőjog csak, mint jogszabályok összessége, mint büntetőtörvény határozható meg. Ez a megállapítás 1878 óta, a Csemegi-kódex megalkotásának időszakától kezdve érvényes a magyar büntetőjogra is A büntetőjog fogalma a) A büntetőjog fogalmának két alappillére: a bűncselekmény és a büntetés. A kodifikált büntetőjogokban törvény határozza meg az egyes bűncselekményeket (nullum crimen sine lege) és törvény határozza meg az azok elkövetőire kiszabható büntetéseket (nulla poena sine lege). A bűncselekmény és a büntetés fogalma szempontjából a törvénynek (lex) meghatározó jelentősége van. A törvényt a parlament alkotja. A bűncselekmény meghatározása szempontjából az a fikció érvényesül, hogy egy-egy történelmi korszakban a törvényhozó az elvileg lehetséges emberi magatartások teljességét áttekinti és ennek alapján egy kiválasztást eszközöl. A kiválasztás következményeként azokat a cselekményeket, amelyek megítélése szerint a közérdeket (az állam, a társadalom, a gazdaság stb. érdekeit), illetőleg a magánszemélyek érdekeit (életét, testi épségét, emberi méltóságát, vagyonát stb.) súlyosan sértik, vagy veszélyeztetik, bűncselekménnyé nyilvánítja. A bűncselekménnyé nyilvánítás nem deklaráció, nem is valamely tilalom, vagy parancs közvetlen leírása. A bűncselekménnyé nyilvánítás azt jelenti, hogy a törvényhozó a jogilag nem kívánatos cselekményről (pl. emberölés, lopás) törvényi tényállást alkot. A törvényi tényállás az adott cselekménynek, mint magatartástípusnak a leírását tartalmazza (aki mást megöl, emberölést követ el). Az így elvontan megfogalmazott magatartással azonos cselekmény elkövetése a bűncselekmény. Amennyiben A megöli B-t,cselekménye azonos azzal a magatartással, amelyet az emberölés törvényi tényállása leír. A törvényi tényállást kimerítő cselekmény a bűncselekmény. Egy-egy büntető törvénykönyv több száz cselekményt nyilvánít bűncselekménynek, azaz több száz cselekménytípusról alkot törvényi tényállást. A törvényi tényállásba foglalás nem egyszerűen tájékoztató jellegű, nem csak elvont tilalmat tartalmaz. A törvényhozó a törvényi tényállásokhoz büntetési tételeket kapcsol. A büntetési tétel, a szankció jelöli meg az adott bűncselekmény elkövetőjére a bűncselekmény elkövetése miatt kiszabható büntetés nemét (pl. szabadságvesztés) és mértékét (pl. két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés). A törvényi tényállás elvontan fogalmazza meg a bűncselekményt, úgy mint büntetendő cselekményt. A törvényi büntetési tétel elvontan fogalmazza meg, kilátásba helyezi azt a jogkövetkezményt, amely a törvényi tényállást kimerítő cselekmény elkövetése esetén a bíróság kiszabhat. A konkrét esetben a törvényi tényállást kimerítő cselekmény a bűncselekmény, a törvényi büntetési tétel keretei között kiszabásra kerülő jogkövetkezmény pedig a büntetés. A büntetőjogban a bűncselekmény fogalma össze van kapcsolva a büntetéssel. Az a kérdés, hogy mi a büntetés célja, a büntetéstanról szóló tankönyvi részben kerül kifejtésre. Létezett és létezik olyan álláspont, amely szerint kizárólag az elkövetett bűncselekmény igazságos (és arányos) megtorlása, és létezett s létezik olyan felfogás, 4

15 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya amely szerint a büntetésnek a jövőbe mutató célokat kell szolgálnia. Ebben az összefüggésben a büntetés célja a generális prevenció (általános megelőzés) és a speciális prevenció (egyéni megelőzés). Az előbbi szerint a büntetés célja annak elérése, hogy a társadalomnak a szóban forgó bűncselekménnyel nem érintett tagjai is visszatartassanak a bűncselekmény elkövetésétől, a speciális prevenció szerint pedig a büntetésnek az elkövetőt (immár az elítéltet) kell visszatartania attól, hogy utóbb újabb bűncselekményt kövessen el. A büntetőjog a megelőzésnek, mint büntetési célnak az elismerésével hitet tesz az emberi magatartás befolyásolhatóságának eszméje mellett. Azt vallja, hogy egyrészt a törvényben kifejezésre jutó büntetéssel fenyegetés mint absztrakt hátrány, másrészt pedig a személy szerinti elkövetővel szemben kiszabott büntetés, mint konkrét hátrány hatást gyakorol a társadalom és az egyén gondolkodására. A büntetőjog filozófiájának optimizmusa szerint a büntetéstől való félelem motívuma részt vesz a bűnözés korlátozásában, illetőleg az egyes egyének befolyásolásában. A büntetőjogi büntetés ilyen hatása gyakorlatilag nem bizonyítható. Sőt, magának a visszaeső bűnözésnek a ténye is arra utal, hogy az emberekben a büntetéstől való félelem motívumain kívül más indítóokok is működnek. b) A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bűncselekményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket. A büntetőjog forrása nem akármilyen jogszabály, hanem csak törvény lehet. A büntetőjog a jogrendszer egyik ága, jogág. A jogrendszer más ágai a polgári jog, a munkajog, a társasági jog, a családi jog jogilag jelentős életviszonyokat hoznak létre, módosítanak, szüntetnek meg, határozzák meg tartalmukat, alanyainak jogállását stb. Ezzel szemben a büntetőjog szabályai nem szabályoznak életviszonyokat, nem keletkeztetnek jogokat és kötelezettségeket. A büntetőjog a más jogágakban szabályozott életviszonyokat, jogviszonyokat oltalmazza. Így pl. oltalmazza az emberek életét, testi épségét, emberi méltóságát, személyes szabadságát, nemi függetlenségét, tulajdonát, vagyoni viszonyait, oltalmazza az állami, társadalmi, gazdasági rendet, a közrendet és a közbiztonságot, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, a hatóságok szabályszerű működését stb. A büntetőjognak védelmi funkciója van. Fogalmilag a büntetőjog anyaga két részre: Általános Részre és Különös Részre tagozódik. Az Általános Rész tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a büntetőtörvény hatályát, a bűncselekmény fogalmát, a bűncselekmény elkövetőit (tettesek részesek), a bűncselekmény megvalósulási szakaszait (előkészület, kísérlet, befejezett bűncselekmény) a bűnösség formáit (szándékosság gondatlanság), illetőleg a bűncselekményi egység és a bűnhalmazat fogalmát. Az Általános Rész határozza meg továbbá a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait, a büntetési nemeket, a büntetés kiszabását, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést. A büntetőjog Különös Része határozza meg az egyes bűncselekményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket. A büntetőjogon kívül a büntetőjogi felelősséggel foglalkozó jogág a büntető eljárási jog. Amíg a büntetőjog (anyagi jog) statikusan ragadja meg a bűncselekményt és a büntetést, a büntető eljárási jog azt dinamikájában, mozgásában teszi. A büntető eljárási jog tárgyalja az eljárás menetét (nyomozás, vádemelés, tárgyalás, ítélet, fellebbezési eljárás, másodfokú eljárás, jogerős határozat), illetőleg az eljárásban részt vevő hatóságok (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) és magánszemélyek (terhelt, védő, tanú, szakértő) jogait és kötelességeit. A büntető eljárási joghoz kapcsolódik a büntetés-végrehajtási jog. Ez a jogág a jogerős bírói ítéletben kiszabott fő- és mellékbüntetések végrehajtásának szabályaival és az elítéltek jogállásával foglalkozik A büntetőjog emberképe és filozófiája Az emberek erkölcsi jelentőséget tulajdonítanak önmaguk és mások viselkedésének. Megvetik a hazudozó, goromba, iszákos embert, kerülik a csalót, kitérnek a verekedő elől. A büntetőjog emberképében is az egyén, mint önmagáért felelős személyiség jelenik meg, olyan, aki képes erkölcsileg és jogilag súlyosan kvalifikált 5

16 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya helyzetekben is a helyénvalóság és az erkölcsi értékek szerint cselekedni. A büntetőjog felfogása szerint az ember nem bábú a sors kezében, hanem társszerzője saját sorsának Más kérdés, hogy a lélektan, a genetika és esetleg más tudományok, sőt, a bűnözéssel foglalkozó egyik fontos tudomány: a kriminológia is széles körben vallja az emberi magatartás meghatározottságáról szóló tant, a determinizmust. Itt azonban nem a determinizmus és az indeterminizmus tudományos szembeállításáról van szó, hanem a büntetőjog gyakorlati felfogásáról. E gyakorlatias felfogás eredményeként a bíróban fel sem merül, hogy a vádlott nem tehetett másként, mint ahogyan tett, amikor kiirtott egy családot. Másrészt pedig a bírói ítéletben benne rejlik annak optimizmusa, hogy a nyolc év elteltével szabaduló rabló a jövőben félni fog attól, hogy a börtönbe visszakerüljön A büntetőjog emberképe és egész filozófiája bizonyos axiómákra épül. a) Axióma, hogy az elkövető fél a leleplezéstől és a bíróság elé állítástól. Felnéz a bíróságra és felmentést, vagy enyhe ítéletet remél tőle. b) Axióma, hogy az elítélt fél a büntetés-végrehajtástól, ott tisztelettudó és alkalmazkodó lesz. c) Axióma, hogy az elkövető fél attól, hogy visszakerülhet a börtönbe és ezért a jövőben kerülni fogja a bűnre vezető alkalmat. d) Axióma, hogy a társadalom erkölcsileg felsorakozik a bíróság mögé, megveti az elkövetőt és tiszteli az igazságszolgáltatást. e) Axióma, hogy egyrészt a büntetőtörvény puszta létezésével és büntetéssel fenyegető jellege folytán; másrészt pedig a büntetést kiszabó ítélet (mindkettő külön-külön is és együttesen is) részt vesz a társadalmi gondolkodás formálásában, az egyén és a társadalom motívum gazdálkodásában. Korunkban, amikor rendőrök, ügyészek, vagy bírák válnak terrorista támadások célpontjaivá, korunkban, amikor szervezett bűnözői csoportok kormányokat fenyegetnek, korunkban, amikor öngyilkos merénylők demonstrálják, hogy a haláltól sem félnek, a büntetőjog számos axiómája a XIX. sz.-ból örökölt szép álomnak tűnik A büntetőjog tárgya. A bűnözés A bűncselekmény individuális magatartás. A bűncselekményeket a törvény így fogalmazza meg: aki mást megöl, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa. Egy adott országban, adott időszakban (pl. egy esztendőben) elkövetett bűncselekmények összessége a bűnözés. A bűnözést az államok statisztikák szerint mérik. A mérés szempontjai a statisztikus választásától függnek. Lehet mérni a bűnözés bűncselekmények szerinti megoszlását, az elkövetők életkor szerinti megoszlását, az elkövetők nemek szerinti megoszlását, a sértettek kategóriáit. Lehet mérni a bűnözés szerkezetét (pl. szervezett bűnözés), eszközrendszerét (felfegyverzettség), pénzben kifejezett hatását stb. Lehet mérni a bűnözés tendenciáját, várható alakulását. A bűnözés társadalmi jelenség. Okait külön tudományág, a kriminológia kutatja. Alakulását a kriminálstatisztika méri. Magyarországon az 1970-es esztendők közepéig évente százhúszezer bűncselekmény vált ismertté. Ez a szám dinamikusan fejlődött. Ez idő szerint az évente ismertté vált bűncselekmények száma kb. fél millió. A büntetőjog a bűnözés ellen jogi eszközökkel folytatott állami küzdelem egyik intézménye. Tudásunk szerint a bűnözés megszüntetésére alkalmatlan, de korlátozására és kontrolljára valószínűleg alkalmas. A büntetőjog tárgya a bűnözés és az ellene az állam által jogi eszközökkel folytatott küzdelem. Lényegében azonos a tárgya büntető eljárási jognak is A büntetőjog tudománya 6

17 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás A büntetőjog eszközrendszere és gyakorlata az emlékezetet meghaladó múltra tekint vissza. Később az államok kialakulásával megteremtődött büntetőjoguk is. Lehet, hogy a büntetőjog évezredes történetében megjelent egyegy tudományos értékű gondolat, vagy levezetés is, mégis a modern büntetőjog-tudomány megszületése korszakának a felvilágosodás korát tekintjük ben jelent meg Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről írt műve. A mű megjelenésétől származtatjuk a modern büntetőjog-tudomány kezdetét. A könyv hátterében egy bűnügy rejtőzik: az március 9-én ártatlanul kivégzett (kerékbe tört) toulous-i protestáns polgár: Jean Calas ügye. A vád alapjául az a tény szolgált, hogy fia öngyilkos lett. (Egyébként azért, mert az előtte való este minden pénzét elkártyázta.)a város katolikus többsége körében elterjedt az a hír, hogy a fiú nem öngyilkos lett, hanem apja és családja gyilkolta meg mégpedig azért, mert a protestáns hitről át akart térni a katolikus hitre. A város katolikus polgármestere a katolikus közvélemény nyomására Jean Calast vád alá helyezte. Bírái halálra ítélték, mégpedig azzal a meghagyással, hogy a kerékbe törés előtt kínzással kell kényszeríteni: a gyilkosságban való cinkossággal vádolja meg egész családját. A cél az volt, hogy ezután a családtagok is osztozzanak az apa sorsában. A hős Jean Calas azonban nem tett beismerő vallomást, így a család sértetlen maradt. A toulousi per híre eljutott Párizsba, ahol Voltaire perújrafelvételt kezdeményezett az ártatlanul kivégzett Calas ügyében. Az esetről egy könyvet is írt Traité sur la tolerance a l occassion de la meurtre de Jean Calas címmel. E mű ismertté vált néhány hónap leforgása alatt egész Európában és eljutott a milánói Caffé kávéházba is. Annak felvilágosult fiatal asztaltársaságához tartozott Beccaria, aki barátai rábeszélésére írta meg művét. Az eredmény: a világhír. A mű megjelenésekor Rousseau, Voltaire és Montesquieu elvei már széles körben ismertek voltak, de nélkülözték a büntetőjog eszemerendszerének tematikus feldolgozását és praktikus megvilágítását. A felvilágosodás korának filozófiai és politikai következtetéseit Beccaria fordította le a büntetőjog igényeire. Néhány hónap alatt a könyv hat kiadást ért meg. Az ifjú Beccariát udvarába hívta II. József is és a büntetőjog reformjára kijelölt bizottság előadójává nevezte ki. Nagy Katalin cárnő is meghívta és felkérte az orosz büntetőjog reformjának irányítására. Beccaria leglényegesebb gondolatai máig hatnak a büntetőjogi gondolkodásra. Így ő állította, hogy a halálbüntetést el kell törölni; hogy a büntetésnek nem a szigorúsága, hanem az elkerülhetetlensége hat visszatartóan az elkövetőre; hogy a büntetőjogot ki kell vonni a területi széttagoltság köréből, az államnak az egész országra érvényes büntetőjogot kell alkotnia; vallotta, hogy a büntetés kiszabását ki kell vonni a szokásjog és az eseti bírói rögtönzés, vagyis a bírói önkény alól, és helyette meg kell teremteni az egész országra érvényes büntetési rendszert. Ezek az utóbbi elvek jelentik a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elveinek a meghirdetését. Beccaria tanai mintegy huszonöt évvel később a francia forradalom első szakaszában kezdtek megvalósulni, az évi francia Btk.-ban öltöttek jogszabályi alakot. Összességében Beccaria munkássága testesíti meg a büntetőjog tudományában a felvilágosodás korának a csúcsait. A felvilágosodás korában, majd a Francia Forradalomban születik meg a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje. Az egyenlőség eszméjének letükröződése a jog világában a jogegyenlőség. A büntetőjog gondolatrendszerében a jogegyenlőség hívja létre a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét. A levezetés a következő. A büntetőjog akkor biztosítja a jogegyenlőséget, ha mindenki függetlenül a társadalmi koordináták metszéspontjaiban elfoglalt helyétől, vagyis függetlenül rangjától, származásától, foglalkozásától, vagyoni helyzetétől, iskolázottságától stb. ugyanolyan cselekmény szerint felel. A cselekmény, a crimen a tett szerinti felelősséget alapozza meg a rendi kiváltságok korszakára jellemző és a társadalmi hovatartozás szerint jellemzett tettes helyett. A crimennek, mint magatartástípusnak az egész országra kiterjedő azonossága csak akkor biztosítható, ha a particuláris jogok helyett megjelenik az egész ország területén hatályos törvény, a lex. A lex eredetileg a király joga, a rex lex. Az anyagi jog világában a jogegyenlőség a nulla poena sine lege elvével egészül ki, mert ebből az elvből egyszersmind az következik, hogy az elkövetett bűncselekményért mindenkivel szemben ugyanolyan fajtájú és mértékű büntetés alkalmazható. A büntetések nemét és mértékét is a lex határozza meg. 7

18 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya Az anyagi jogi értelemben vett jogegyenlőség a büntető eljárási jogban mint törvény előtti egyenlőség jelenik meg. Ebben az értelemben az egyenlőség azt fejezi ki, hogy mindenki ugyanolyan szervezetű és felépítésű bíróság előtt, a közhatalmi bíróságok előtt felel. A korszak közhatalmi bíróságai a királyi bíróságok. A királyi bíróságok tehát a rendi jellegű (városi bíróság, nemesi bíróságok, úri széki bíróságok) helyébe lépnek és a király joghatósága alá tartozó teljes területen, az egész országban működnek. A nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elve politikai szempontból megteremti a jogbiztonságot, mai gondolat szerint a jogállamhoz vezető út egyik pillérjét. A Francia Forradalom korszakában, majd a XIX. sz. folyamán az európai kontinens államai az említett elv következményeként kodifikálják büntetőjogukat, így Európa a jogbiztonság és a jogállamiság területévé válik. A rex lex helyét a királyi hatalom visszaszorulásával és a parlamentáris demokráciák kifejlődésével a lex, mint a nemzeti törvényhozás produktuma foglalja el. A választott parlamentek és a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom korszakában a törvényt a parlament alkotja képviselői útján. A képviselőket a nép választja, a törvény legitimációját tehát a választók akarata, a népakarat biztosítja. Ebben a felfogásban a nemzet közmegegyezésén alapuló törvény csak jó lehet, így az kritikai gondolattartalomhoz (igazság, erkölcs) nem viszonyítható. A jog eszményiesített világában születik meg a tudományban a jogpozitivizmus irányzata. Ez az irányzat, amely szerint a jog mércéje és magyarázata önmagának és tartalma nem szorul igazolásra, a büntetőjog tudományában a dogmatikát igazolta. A nullum crimen-ből a crimen és a lex a dogmatikai kutatások alapjává vált és megteremtette a bűncselekmény tanát, a nulla poena-ból származó tudományos kutatások pedig a büntetéstan alapjává váltak. Megjegyzendő, hogy amikor a jogtudományban érvényesült a XIX. sz. végén az újkantiánus értékfilozófia hatása, a büntetőjogi dogmatikai gondolkodás is átstrukturálódott, mert a tételes jogból közvetlenül levont fogalmak (formális jogellenesség, pszichológiai bűnösség) mögött jogon kívüli, értéket hordozó kritikai gondolattartalmakat kerestek. (Így formálódott ki a materiális jogellenesség és az axiológiai bűnösség fogalma.) Végül az újhegeliánus felfogás (Nikolai Hartmann) a büntetőjog tudományában a finális cselekménytan megalapozója lett. A büntetőjogi tanulmányaink elején nehezen érthető fogalmak és fogalmi rendszerek azt kívánják példázni, hogy a büntetőjog tudománya csak látszólagos önállósággal rendelkezik. Tantételeit politikai eszmények (szabadság, egyenlőség), erkölcsi felfogások, az emberkép változása (lásd alább: determinizmus indeterminizmus) alakítják. Az írott joghoz kötött fogalmi gondolkodás és tudomány művelés az európai kontinens büntetőjogtudományának lett a jellemzője. A tudomány legkiválóbb reprezentánsai a német és az olasz jogtudósok voltak a fogalmi gondolkodás kiépítésének rendjén. Anglia a precedens rendszeren alapuló, bíró alkotta jog rendjén, a comon law esetjogi szisztémája szerint építkezett. Jogtudománya nem a kontinens modelljét követte. Az angol jog hatása alatt fejlődött ki az Egyesült Államok joga és büntetőjoga is. A magyar büntetőjog-tudomány a kontinensen belül a német tudomány eredményeire figyelt fel elsősorban Büntetőjogi iskolák A klasszikus iskola A modern értelemben vett büntetőjog-tudomány előfutárának Beccaria-t tekintjük ben adta ki könyvét Dei delitti et delle pene (A bűntettekről és a büntetésekről) címmel. A modern értelemben vett büntetőjog-tudomány a XIX. századi európai büntető törvényhozási munkálatok nyomán alakult ki. Addig a büntetőjog legáltalánosabb kérdéseit részint a feudalizmus ellen fellépő haladó politikusok politikai programjuk részeként részint pedig filozófusok tárgyalták. A XIX. századi büntető törvénykönyvek teremtették meg a tudományos kutatás tárgyát; az adott állam területén hatályos, egységes írott büntetőjogot. 8

19 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya A büntetőjog tudomány időbeni első irányzata az ún. klasszikus iskola az újonnan alkotott, leírt joganyagban kereste a büntetőjog logikáját; a bűncselekményt nem mint társadalmi, hanem mint jogi jelenséget vizsgálta. A büntetőjog-tudomány feladatának az írott jog értelmezését, magyarázatát tekintette. Arra törekedett, hogy a törvényi fogalmak elemzése és az e fogalmakból levont következtetések logikai ellentmondásoktól mentes rendszerbe foglalása útján magára a büntetőtörvényre vezesse vissza a büntetőjog végső értelmét. Arra figyelemmel, hogy vizsgálódása tárgyának elsősorban az írott jogot, a jogi dogmát tekintette, a klasszikus iskolát dogmatikus irányzatnak is nevezzük. A klasszikus iskola nem a bűncselekmény tettesét, hanem a törvényben elvontan leírt cselekményt, a tettet vonja vizsgálódási körébe. Az elvontan megfogalmazott tettet elkülöníti a konkrét tettestől; a tettet (a lopást, az emberölést) bélyegzi meg, nem pedig a személy szerinti tettest (a tolvajt, a gyilkost). A tett elválasztása a tettestől a rendi különbségek és a rendi bíráskodás elvetésének anyagi jogi vetülete; a törvény előtti egyenlőség elvének tükröződése. A büntetőjogi felelősség a tett alapján társadalmi helyzetére tekintet nélkül mindenkit egyformán terhel. A cselekményből vont absztrakciókra (a bűncselekmény az a cselekmény, amely jogellenes, tényállásszerű és bűnös) épült fel később, illetőleg épül ma is a bűncselekmény tana. Cselekmény-központú szemlélete miatt a klasszikus irányzatot tett büntetőjogi iskolának is nevezik. A klasszikus iskola főbb megállapításai: A bűncselekmény az a magatartás, amelyet a törvény annak nyilvánít, vagyis bűncselekménnyé nyilvánítás nélkül nincs bűncselekmény. (Nullum crimen sine lege elve.) Ehhez az elvhez kapcsolódik az a princípium, mely szerint a bűncselekmény elkövetőjét csak a törvényben meghatározott büntetéssel lehet sújtani; vagyis nem alkalmazható olyan büntetés, amelyet az adott bűncselekményre a büntetőtörvény nem állapít meg. (Nulla poena sinelege elve.) A nullum crimen sine lege elve a bűncselekmény fogalomnak csak a törvényre visszavezetett, formális meghatározását adta és nem volt tekintettel azokra a társadalmi tényekre, amelyek a jogot alakítják. Nem vizsgálta: a törvényhozó miért éppen ezt és nem valamely más cselekményt nyilvánít bűncselekménnyé és rendeli elkövetőjét büntetni. Mindazonáltal a nullum crimen sine lege elve hitet tett a jogbiztonság gondolata és a törvényesség eszméje mellett, szembefordult a hűbéri önkénnyel. A nullum crimen sine lege elve a modern büntető törvénykönyvekben is érvényesül: így a magyar Btk. 10. (1) bekezdése is magáévá teszi: Bűncselekmény az a cselekmény, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A klasszikus iskola második tétele: a büntetőjogi felelősség alapja a szabad akarat. Ez a felfogás az indeterminizmus. Az indeterminista szemléletből ered a tettes iránti érdeklődés hiánya: az elkövető nem társadalmi vagy genetikai tények következtében lép a bűnözés útjára, hanem egyszerűen azért, mert így tetszik neki ; mert választási szabadságával visszaélve nem a helyes viselkedést, hanem a bűncselekmény elkövetését választja. Az indeterminista felfogásból következik az a tétel, mely szerint a büntetés az elkövetett bűncselekmény igazságos megtorlása. Amennyiben az ember szabad akarattal rendelkezik, úgy a büntetés nem befolyásolja a jövőben sem képzeteit, sem indítékait; nem képes az elkövetőt erkölcsileg megjavítani és újabb bűncselekmények elkövetésétől visszatartani. Megtorláson nem a kegyetlenkedést kell érteni, hanem egy olyan erkölcsi szempontú következtetést, amely szerint miként a jó cselekedetnek jó kell, hogy legyen a jutalma, úgy a rossznak vagyis a bűncselekmény elkövetésének rossz kell, hogy legyen a következménye. A rossz megtorlásának eszméje az igazság filozófiai tételéből meríti értelmét. A büntetést eszerint nem reális célok (a társadalom védelme, a prevenció) irányítják, hanem az igazságról alkotott filozófiai következtetés teszi szükségessé. Az akaratszabadságon és ezzel összefüggésben az egyén erkölcsi felelősségén alapuló jellemzett felfogást az individuál-etikai felelősség elvének nevezzük. A klasszikus iskola említett három tételéből következik az a felfogás, amely a bűncselekményért való felelősséget az elkövetett cselekménnyel okozott sérelem súlyához kívánja idomítani. Eszerint mennél súlyosabb sérelmet idézett elő a cselekmény, annál súlyosabb büntetéssel kell a törvénynek az elkövetőt büntetni rendelnie. A következmények súlyához igazodó törvényi büntetési tételek azonos sérelem okozása esetén attól függően változnak, hogy az elkövető a sérelmet szándékosan vagy gondatlanul idézte-e elő. (Így súlyosabb a szándékos emberölés büntetése, mint a gondatlan emberölésé.) 9

20 1. A büntetőjog és a büntetőjog tudománya Azt az elvet, mely szerint a büntetésnek az elkövetett cselekmény következményeinek súlyával kell arányban állnia, a proporcionalitás elvének nevezzük. A proporcionalitás elve nincs tekintettel a bűncselekmény elkövetője személyiségére, személyiségének züllöttségére, mert nem a tettest, hanem a tett -et vizsgálja. A klasszikus iskola gondolatkörében a büntetőjogi felelősség rendszere három pilléren nyugszik: 1. az elkövetett cselekményen (pl. más életének kioltása); 2. az elkövető bűnösségén szándékosságán vagy gondatlanságán (a tettes mást szándékosan vagy gondatlanul ölt meg, nem pedig véletlenül okozta annak halálát); és 3. a cselekmény súlyával és a bűnösség alakzatával (szándékosság gondatlanság) arányban álló, igazságos, megtorló proporcionális büntetésen. A klasszikus iskola eredeti alakjában ma már nem érvényesül. Számos tétele (így a már említett nullum crimen sine lege elve és bizonyos körben a proporcionalitás gondolata) azonban ma is hat. Újabb módosított változatait neoklasszikus iskolának nevezzük A krimológiai jellegű irányzatok A kriminál antropológiai iskola A klasszikus iskola vizsgálódásának középpontjában a jog helyezkedett el. A kriminál antropológiai iskola ezzel szemben a bűnöző személyt, rajta keresztül pedig a bűnözés okait kutatta. Alapítója Lombroso torinói fegyházorvos, aki az elítélteken végzett mérések alapján vonta le következtetéseit. Korszakalkotó könyve: L uomo deliquente 1876-ban jelent meg. Tételei: azért van bűnözés, mert vannak bűnözők. Bűnözővé az válik, aki születésétől bűnözői hajlamot hordoz. Ez a hajlam az elődöktől öröklődik a leszármazottakra, esetleg úgy, hogy több egymást követő generációban a hajlam nem manifesztálódik, hanem csak sokadiziglen tör a felszínre. Éppen az esetleges távoli ősöktől eredeztetése okán Lombroso a tettesnél kifejlődött hajlamot atavisztikus tulajdonságnak fogja fel. Mai tudásunk szerint azt mondanánk, hogy ez a bűnözési hajlam a gének útján öröklődik és genetikailag meghatározott tulajdonság. Ha a hajlamot a genetikával hozzuk összefüggésbe, Lombroso tételein nehezen lehetne mosolyogni. Visszatérve Lombrosohoz: állítása szerint a hajlam hordozója testi jegyeket is visel, az árulkodó testi jegyeket stigmának nevezte. A stigma elmélet volt tanainak támadható felülete, mert a leírt jegyek (alacsony homlok, összenőtt szemöldök, rövid nyak, elálló fül stb.) konkrét személyekre is vonatkoztathatók. Lombroso soha nem állította, hogy a stigmák alapján felismerhető személy ellen bűncselekmény elkövetése nélkül is el lehet járni; következésképpen nem került szembe a nullum crimen sine lege elvével. Nevéhez fűződik az első bűnügyi tudományos kutató- intézet megalapítása. Az olasz büntetőjogi gondolkodásra így Ferrire és Garofalora is jelentős hatást gyakorolt A kriminál szociológiai iskola Az irányzat elsősorban a Lombroso elleni tudományos mozgalom jegyében született és alapítói elsősorban franciák voltak. (Lacassagne és Tarde) Tanításuk szerint a bűnözés okai nem az egyénben rejlenek, hanem a társadalmi környezet, a milieu hozza létre őket. A bűnözésnek tehát társadalmi okai vannak. Ezen a téren az irányzat követői nem reális kutatások alapján, hanem íróasztal mellett gondolkodva, sorolták fel a bűnözés okait és egymásra igyekeztek licitálni. Mai tudásunk szerint azt mondhatjuk, hogy összemosták a lényegest a lényegtelennel, a meghatározó okokat a sokadlagosokkal. Néhány jellemző megállapítás: A bűnözés oka a nyomor, a lakáshiány, a prostitúció, a válások, az alkoholizmus, a faluról városba vándorlás, a gyökértelenséget maga után vonó kivándorlás, illetőleg az új országba bevándorlóként érkezés, a munkanélküliség, a munkakerülés stb A harmadik iskola 10

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség

A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog

Részletesebben

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép: Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -

Részletesebben

Bevezetés a bűnügyi tudományokba ( )

Bevezetés a bűnügyi tudományokba ( ) Bevezetés a bűnügyi tudományokba (2012.03.21) A bűntető jogtudomány főbb irányai: - a felvilágosodás korában születik a tudomány - első alakja Beccaria - 1764-ben a bűncselekményekről és a bűnesetekről

Részletesebben

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó

Részletesebben

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog

Részletesebben

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás

Részletesebben

A bűncselekmény tudati oldala I.

A bűncselekmény tudati oldala I. Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

Záróvizsga felkészítő

Záróvizsga felkészítő Dr. Gula József egyetemi docens Záróvizsga felkészítő 2015.03.18. NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG Szűkebb értelemben vett nemzetközi büntetőjog A nemzetközi bűnügyi együttműködés intézményei közönséges bűnügyekben

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

Büntető elvi határozatok

Büntető elvi határozatok Szerkesztők: Dr. Berkes György Dr. Szabó Győző SUB Qöttlngen 208 396 551 Szerzők: Dr. Berkes György Dr. Katona Sándor Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kónya István 7 Dr. Rabóczki Ede 98 A 2072 Büntető elvi határozatok

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1978. évi IV. törvény 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 A 2010.01.13. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás

Részletesebben

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ...3 ÁLTALÁNOS RÉSZ...5 I. fejezet A büntető törvény hatálya...5 Időbeli hatály... 5 Területi és személyi hatály... 7 Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001 Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról

T/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja

Részletesebben

Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások

Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások I. KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A bűnelkövetéshez vezető út megismerése vagyon elleni bűncselekményeket elkövető, felnőtt korú,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet 1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály

Részletesebben

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. május 13-i előadáshoz Az intézkedések. A büntetés kiszabása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Igazságügyi

Részletesebben

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban Szankció törvényi fogalma Btk. 37. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány 2 következtetés A törvény

Részletesebben

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben