dr. Nagy Bálint Állandósuló költségvetési fekete lyuk (?) vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés Budapest 2003.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Nagy Bálint Állandósuló költségvetési fekete lyuk (?) vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés Budapest 2003."

Átírás

1 dr. Nagy Bálint Állandósuló költségvetési fekete lyuk (?) vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés Budapest 2003.

2 A könyv a Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Veress Tibor Szaklektor: Rózsás Attila Kiadó: Budapesti Agrárkamara A kiadásért felel: A Budapesti Agrárkamara elnöke ISBN Nyomtatás: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác 2

3 TARTALOM AJÁNLÁS (Rózsás Attila elnök, Budapesti Agrárkamara) 5 ELŐHANG Szántóföldek, ugarok... Gondolatok egy tanulmány elé (Veress Tibor szerkesztő) 7 ELŐSZÓ (Márton József ügyvezető igazgató) 10 BEVEZETŐ MEDITÁCIÓ 13 Jelen megbízásról és a rendszerelvű elemzésről 13 A nemzeti közmegegyezésre épülő hosszútávú agrárstratégia 13 szükségességéről Az ellenérdekeltek vagyis az iparszerű modell szószólói 13 A vidéken élő törpebirtokosok összetett termelési modelljéről 15 A természetvédelem mint ideológia nem önmagáért, hanem az ember 16 túléléséért van A hatalom a környezetvédelmet többnyire tünetileg kezeli 18 A tényleges környezetvédelem programja 19 A változás gyökerei egy félévszázados átörökölt szemléletben 21 A népességeltartóképesség szerinti termőhelyminősítés szükségessége 23 A Nemzeti Környezetvédelmi Program hangsúlyeltolódásai 24 A helytelenül alkalmazott és hivatkozott Európai Uniós kategóriáról 25 AZ AGRÁRTERMELÉS MODELL-, AVAGY PARADIGMAVÁLTÁSÁNAK DILEMMÁJA 27 A magyar agrárválság valódi okai visszatekintés az elmúlt öt 27 Átalakítást és nem fejlesztést! az osztrák példa jó 28 A globális világ agrár-forgatókönyve Magyarországra a rendszerváltás idejére 30 Az iparszerű mezőgazdaság 1982 óta parasztellenes! 45 A válság be volt építve az iparszerű rendszerbe 45 A megtévesztők érvei 56 A holtmunka természetellenesen rendezi át a termelésben szereplőket, 58 a termelési tényezőket A komparatív előnyökről 70 Az agrárpiac mögött állami protekcionizmus volt és van, s nem 83 Az iparszerű modell háromirányú változata (USA-NY.EU.-K.EU.) 84 A paragdigmaváltás szükségessége az Európai Unióban 85 Az eszközintenzív modell rombolja a környezetet 99 Visszaállítani a természet-függőségben kialakult agrárágazati arányokat 115 Újratanulni az őshonos fajokat, fajtákat 116 3

4 Az eszközintenzív rendszer alkalmazásának tanulságai 117 Az integrátorok üzleti érdekének uralma az agrárérdekek fölött az 127 állami diktátum modellje A végzetes eladósodás 129 Az utolsó csúcsév 134 Megbukik az úgynevezett eszközintenzív modell Nyugat-Európában (is) 138 Az egykori agrárfejlődésünk haszonélvezői 138 A jövő mezőgazdasága csak természetközeli célokkal életképes 142 Végső következtetés 145 A vidék elmaradt polgári jellegű átalakulásának történelmi gyökere 147 A vidék elodázhatatlan polgári átalakulása 150 A vidék felemelkedése az Európai Unió programjához illeszkedően 155 A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS-ELVŰ AGRÁRMODELL 170 INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELVI VÁZLATA Birtokcsere? Kényszerrel? Hárommillió hektáron? 171 A kiszolgáltatottság veszélyei 172 A kisegítő törpegazdaságok érdekképviseletének létrehozása 177 A mindenkori kormány tehermentesülhetne 179 Köztestületi szakmai önkormányzat létrehozása szükséges 179 A kormányok és a kamarák elnöki értekezlete 182 Mítoszok kergetése helyett tudásintenzív mezőgazdaságot! 184 Az elektronizált mérőhálózat alapfeltétel 185 Országos talajvizsgáló hálózat és feladata 185 Miért létfontosságú a mérés, s a talaj ügye miért nem lehet 185 magánügy? Az agrármonitoring-rendszer 188 Járványelhárítás 191 Valódi Agrármarketing Centrumot! 199 Rendszerelméleti következtetések 200 MELLÉKLETEK 203 4

5 AJÁNLÁS E most közreadott tudományos elmélkedés, ha úgy tetszik, vidékfejlesztési irányvonal, régóta hiányzik a magyar vidék fejlődésének reményteli jövőt jelentő palettájáról. Aki írta pihenhetne, de hetvenegynéhány évesen is alkot. Mondhatta volna már tizenöt éve, az embert próbáló szakmai önmeghasonlá-sa után is, hogy elég volt. Tudja, mit jelent félretenni azt, amin egész addigi életében dolgozott. De azt is tudja, vagy ösztönösen érzi, hogy sokkal na-gyobb lelkierő kell ahhoz, hogy elengedjünk valamit, mint görcsösen ragasz-kodni a múlthoz, egy székhez, egy téveszméhez, miközben áldozatként te-kintünk magunkra. Tudja, hogy mások kudarcnak látják az életét, mert tudo-mányos bizonyítékai és felismerései alapján (nem is mondta, hanem) ordította az igazát és emiatt az elkötelezettsége miatt immár tizenöt éve mellőzik. Nemcsak őt, de ami még rosszabb, a tanítását is. Miközben az élet egyre inkább igazolja, hogy nagyon is helyes volt a féltő aggodalma. Akkor miért akar most úgymond szerepelni? kérdezhetik. Nem, nem akar. Csak azt szeretné, hogy a következő generációk ne sétáljanak bele azokba a csapdák-ba, amelyekbe a tájékozatlanságuk miatt becsalogathatják őket, aminek azért ma reális veszélye van. Savanyú a szőlő mondhatják azok, akik kihasz-nálva a legutóbbi évtized politikai változásai folytán felkavart és összezavart helyzeteket, ügyeskedtek, s felkapaszkodtak az uborkafára. És nem veszik észre, hogy közben ő, e könyv szerzője ebben az úgymond kudarcban, egy ugyanakkora siker csiráját gondozta. Mert vannak sikerek, amik nem pénzben mérhetők. Vannak, akik féltékenyek voltak a sikeres munkájára, és most azok lesznek a stratégia-elemző puszta gondolataira. Mert bizony, szigorúan tükröt tart eléjük is. Megteheti, mert nem kevés vívódás árán ő már elengedte a letűnt téveszméket. Elengedni - ez csak valódi szellemi nagyságok tulajdonsága. De sokan még ma sem tudják elengedni a szakmai múltjuk tévedéseit és arra gondolnak, a fejlődés az ő oldalukon valósul majd meg. Csakhogy távolról, a hatalomért való vágyakozás kínzó élménye nélkül, ő biztosabban látja, a veszély hol, miben és miként leselkedik újra a vidék szerves fejlődésére. Kik és mik veszélyeztetik az ő földműves-fajtáját. És látja, hogy a veszély az Európai Unióban is leselkedik, csak ott nagyobb erők palástolják a hibákat, halasztgatják a javítást. És látja, amint értelmes erők küzdenek ott is, megpróbálva a realitás talajára terelgetni a változásokat. És látja az ottani ellenérdekelteket is. Azok, akik kizárólag 5

6 csak a pénz hatalmát látják és hajszolják, ők nem akarják tudomásul venni egykönnyen a természet törvényeit. Amit ma globális tőkeként ismerünk, az sajnos, nemkívánt ellentmondásokkal tűzdeli tele a mindennapjainkat. Ebben a küzdelemben azonban nincs, mert nem lehet luxus, mert nem fér bele. A természetvédelemnek megfelelő termelés kialakítása ugyanis nem luxus! Ez a küzdelem nem más, minthogy egyrészt, a fejlődéshez szükség van pénzre, másrészt, ez nem mehet a biológiai életünk tere tisztaságának, sőt, létének rovására. Az erőltetett fejlődésnek egyébként éppen a természet szab korlátokat. Ebben a küzdelemben az ember Földön való fennmaradásának parancsoló törvénye létezhet csak, a természetbe simuló termelés, melynek egyik legfontosabb ismérve az önkorlátozás, a fogyasztó és a termelő oldalán egyaránt, s az eszmévé nemesedett környezetóvás. E gondolat jegyében ajánljuk minden olvasó figyelmébe dr. Nagy Bálint könyvét. A szakmabelieknek azért, mert döntésükhöz világos értékrend és menetrend szükséges, és látniuk kell, hogy akik Európára hivatkoznak és semmiféle árnyalt különbséget nem hajlandók észrevenni, azok nem akarják meglátni, hogy az Európai Unió országai szintén küzdenek a korábban elkezdett és istenített, de mára tévesnek, ezért elavultnak bizonyult iparszerű modellel, és most nem tudják, miként is keveredjenek ki belőle. Ha tehát mi ezt az utat akarjuk követni (vagyis egyszervolt világszínvonalú mezőgazdaságunkat főnix-madár módjára hamvaiból újjáéleszteni), ismét zsákutcába indulunk, kezünkben az Unió kék lobogójával. A finom különbségekben pedig, (ugyancsak Európában), ott rejtőzik a lehetséges megoldás, amely talán a Föld, mint biológiai életünk helye szempontjából is elfogadható, ember- és természetközpontú. A nem szakmabelieknek pedig azért érdemes elolvasni e fejtegetést, mert tudniuk kell, hogy a vidék nemcsak a parasztemberek sorsát határozza meg, hanem azokét is, akik máshol dolgoznak és másból élnek, hiszen kenyérre nekik is szükségük van, amit viszont a vidéken termelnek meg. A vidékiek méltó élete az egyedüli garanciája annak, hogy egészséges társadalom lehetünk, méghozzá belátható időn belül. Ehhez azonban mindenkinek hozzá kell járulnia, méghozzá ott ahol él, azzal, amije van, s rögtön elkezdve. Ez a tanulmány - hogy előre vegyük a könyv egy gondolatát-, nem hízeleg, de éppen ezzel teszi a legnagyobb jót. Mert vannak, akik idealizmusba hajló naivitással azt gondolják, hogy a dolgok normális menete az, hogy rendben vannak. A dolgok azonban soha sincsenek rendben. Különösen a mai, a rohanást ránk kényszerítő világban az andalító ömlengés, felesleges idő- és energia-veszteség. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy az élet dolgait csakis a kritikai, rendszerelvű elemzés, nem pedig az elvtelen hízelgés viszi előre. A Budapesti Agrárkamara 6

7 Előhang Szántóföldek ugarok - (Veress Tibor-szerkesztő) Búsongás és jajongás nélkül, csak a tények keltette érzéseimet bocsátom itt közre - amolyan zenei felütésként, mint amikor levegőt vesz az énekes-, egy olyan elemzés, egy olyan koncepció elé, amely szintén jajongás és búsongás nélkül mutat rá egy mindezidáig elmaradt, következetes, a múltban gyökerező, a valós értékeket megőrző és azt felhasználó ilyen-olyan fejlődésünkre. A vidéken, de főleg a falvakban élők életminőségének változásáról, ha úgy tetszik polgári átalakulásáról van szó. Tudom, ez a fejlődés az ő részükről nem elhatározás kérdése most sem és nem volt az a múltban sem. Ők mint mindig, válaszolnak a környezetük szavára, mind a természet változásaira, mind a társadalom cselekedeteire. Ha a mindenkori hatalom olyan lépésre szánja el magát, amely nem erőszakolja meg a fejlődést, akkor biztos lehet abban, hogy a vidéken élők, a mezőn gazdálkodók nem hagyják ki az előttük lévő lehetőségeket. Évtizedek múltán pedig visszatekintve megállapíthatjuk majd, hogy a vidéki lakosságunk a ma divatos szóval élve polgárosodásának kezdete ekkor és ekkor vált felismerhetővé. A visszatekintés azonban több nagy szakaszat ölel fel. Ismert a történelemből, hogy hosszú évszázadok óta különféle nehézségeket jelentő sorscsapások kísérték a magyar vidék megmegújulását. Időnként fel-felcsillant a remény, hogy na, talán most ízigvérig elkötelezett vezető jön, aki elismeri a földeken gazdálkodók vérrel, verítékkel megdolgozott jussát. Aki irigység nélkül veszi tudomásul, hogy a föld, bár egy egész népet, országot tart el, különleges státusánál fogva mégis az őt megszelídítő ember birtoka. Különleges azért is, mert akik a biológiai anyaggal, élő szervezetekkel dolgoznak, számukra a természet szabja meg a munkaritmust, de sokszor a munkavégzés valamennyi feltételét is. A föld otthont ad, élelmet, közös sorsot, és olyan törvényt, amit egyetlen korábbi kornak egyetlen fejedelme, királya, kormánya, pártvezetője sem ért be soha. Mert hiába háborúznak rajta, vagy vezetnek be demokráciát, vetni vetni kell. És mindig ugyanakkor kell, ha borús az idő akkor is, ha fúj akkor is, legyen háború, vagy béke, akkor is. Ha netán megtiltanák, akkor is. A szántóföldön is érvényes természet-diktálta törvényeket csak egyetlen ember érzi igazán. Méghozzá az, aki onnan, aki közvetlenül belőle vétetett. Aki megtanulta, melyik magot mikor kell vetni, ha annak termését is akarja. Olyan gyökér ez, amit eltépni soha nem lehet. Ezen a gyökéren táplálkozik a legbensőbb magyar lélek is, legalábbis itt, a Kárpát-medencében. 7

8 Ennek a kötődésnek dala van, tánca, verse, poétája, ruhája, hímzése, faragása, ennek hite, csendes küldetése van. És hányszor éltek vele vissza az évszázadok során? Sohasem az húzta a teljes hasznát, akit a harmatszáradás már a búzatáblán ért. Hogyne kívánta volna a magáénak azt a darabka földet, azt a határt, amit mindennél jobban szeretett, mert mindennél jobban csak ő ismerte igazán. Évszázadokon át vágyott rá, aztán ő, vagy az unokája percekre megkapta. Ideig-óráig talán sikerült is. De hány máglya, kerékbetörés, tüzes trón, majd a legújabbkori börtönök és különféle kényszerek, és ki tudja miféle gyötrelmek kísérik a magyar vidék felemelkedését? Az évezredes földéhségre hivatkozva hányszor csapták be őket? Mint a legendabeli Tantalus, akit arra ítéltek az istenek, hogy bár jobbnál jobb ételek jelentek meg a terítékén, amikor azonban érte nyúlt volna, az mind eltűnt, köddé foszlott, csak a mardosó kín maradt utána, a koplalás, és aztán elölről kezdődött az egész. Ki lesz az és mikor, aki felnőttként kezeli végre azokat az embereket, akik a kemény talajon dolgozva is fogják az eke szarvát, vagy birkóznak a nagy traktorral, vagy fogják a kiskertben a kapát, amint a mag alá ágyást, barázdát puhítanak, mert nem tehetnek mást. Életük a föld, a mag, az örök megújulás, ha kell verítékezve, ha kell elvérezve. És most, amikor immár jó tíz éve folyik az új földfoglalás, ez a semmivel össze nem hasonlítható marakodás, akkor különösen is szembeötlik azoknak a sorsa, akik évtizedeken át megkoplalt földjüket most nem akarják elhagyni, vagy eladni. Mert nem tehetnek mást, ez a ragaszkodás a lelkükben él. Aki ezt a szinte génekbe ivódott sorsot nem élte, nem ismeri, vagy nem akarja tudomásul venni, az nem tudja, hogy mit jelent akárcsak egy kert, egy alig-parcella, ami az övé és csakis az övé, ami ráadásul nem, vagy alig jelenik meg különféle statisztikákban. És, ha ott nincs, akkor az a politikusok számára sincs. Akinek nincs rálátása és beleérzőképessége egyszerre, az nem értheti, miért ragaszkodik emez hozzá, akkor is, ha jön a hatalmas Európai Unió, vagy maga a Világ és pénzeik falánksága révén mindent és mindenkit el akar nyelni ravaszul, mert persze fejlődést ígér. Ám legyen! Csakhogy pontosan kell tudnunk, hogy mit is tartunk fejlődésnek itt, Európa közepén, az időszámításunk szerinti a harmadik évezred legeslegelején? Mert nem a közös európai sors ellen tiltakozik senki, hanem az ellen, ha valakik, bármilyen okból tegyék is, de előbbre valónak helyezik saját személyüket, magukat, mint azt, aki itt született és ősei jussát, saját javait, saját jogán őrzi. Van, aki egy nadrágszíj-parcellát, van, aki hét szilvafát, van, aki egy sor szőlőt a homokdűlőn, mert neki csak az és ott jutott, de az az övé. Van, aki azt az akaratot örökölte, hogy tudást szerez, és ő a sorstárs-elődei előtt azzal tiszteleg. Neki az lesz az 8

9 életcélja, hogy egyszerre többnek is tudjon segíteni, ezért bejárja a világot, hogy aztán hazatérve el ne tévedjen a sok feladat között. Ehhez is a feladat-, a tanulás-diktálta alázat kell, az, amit a föld naponta megkövetel. Küldetés és alázat. Ha valaha valaki megkérdezné, mit tartok az értelmes életcél egyik alappillérének, erről mesélnék, ezt venném elő és ezt fonnám egybe a jobbá válni akarás szándékával. Erkölcsileg, szellemileg és a gyakorlatban is. Állandóan ez jár a fejemben, amióta az utóbbi másfél évtized változásai kényszerű pályamódosításokra terelnek olyanokat, akik megszállottként dolgoztak egész életükben azért, hogy a sorstársaiknak, a fajtájuknak jobb sora legyen. A magyar vidék pedig adva adja a sorsokat. Olyanokat méghozzá, amilyeneket a világ kényelmesebben élő felén nem nagyon értenek, vagy talán csak nem akarnak érteni. Az ember sorsának elviseléséből ered azonban a makacs élni akarása is, az évezredes gyökerű tudás is, amelyek egybefonódva, hol könnyebb boldogulást hoztak, hol pedig megpróbáltatássá, gyötrelemmé váltak, válnak. De a földadta sors már csak ilyen (egy ismert, Falurádiós műsor címét idézve). Egyesektől verejtéket, vég nélküli munkát, lemondást, tanulást és küzdelmet követel, másoknak meg ő ad a javakból és sokszor úgy hisszük, érdemtelenül, vagy kevésbé érthetően másoknak jut a könnyebbik fele. De mindkét sors valódi kihívása, hogy valaki miként válaszol arra a lehetőségre, amit az élet éppen elé tesz. És ez nem mond ellent annak, hogy azért és azon kell dolgoznunk, hogy egyre több embernek legyen lehetősége az egyenlő esélyre mindennapi élete, munkája során. * * * 9

10 ELŐSZÓ Márton József ügyvezető igazgató AGROBIO Kft. A tanulmány sajátos összefüggésekben, füzérekbe szedve mutatja be az iparszerű, a szerző szóhasználata szerint: holtmunka-intenzív 1 mezőgazdaság sokirányú, környezet- és természetvédelmi, közgazdasági, vidéktársadalmi, közteherviselési, termékminőségi, tájesztétikai hatásait. Vizsgálati nézőpontja szempontjából pedig az anyag kétszeresen sajátos. Egyrészt: a szerző két évtizede ismert, néha görcsös küldetéstudatából eredően, az agrárium, a legutóbbi három évtized folyamán lezajlott minden mozzanatát a vidék, megközelítőleg három és fél millió kisemberének érdekéből és szemszögéből kiindulva vizsgálja és kezeli. Másrészt e nézőpont szüntelen érvényesítése mellett minden folyamatot rendszerelméleti összefüggésben vizsgál. Vizsgálja a termelésben részt vevő négy erőforráscsoportot: a természetit, a biológiait, a technikait és az emberit. Ezek kölcsönhatásait is elemzi az egyes történelmi makrokörnyezetben, s mindezt tételes dokumentációval támasztja alá. E többszörösen is rendhagyó volta miatt és rendkívül tömör stílusa okán az elemzés semmiképpen nem elalvás előtti andalító olvasmány, még a szakirodalomban jártas hozzáértők számára sem. A többirányú összefüggések miatt állandó figyelmet igényel, sőt, gondolati ellenőrzést, háttérgondolkodást. Ha azonban a tisztelt olvasó rászánja az ehhez szükséges figyelmet és időt, amint azt az eddigi olvasópróbák mutatják, olyan felismerésre jut, amely valódi döntéshelyzetet jelent a számára. Ha az olvasónak akárcsak egy kevés vonzódása is van a vidék kisemberei tömegeinek sorsa iránt, az ő jövőjükkel kapcsolatban befogadja e gondolatmenetet, és általa megváltoztathatja addigi álláspontját. Felismeri az Európai Unió köntösében érkező haladást, de az ugyancsak európaiság álarcában jelentkező veszélyeket is. Ha azonban a tanulmány érvei a személyes érdekét, vagy az iparszerű mezőgazdaság hamis illúzióihoz kötött életművét veszélyezteti, akkor általános kategóriákkal dühösen támadni fogja. Az az illető opponens nyíltságán és őszinte szándékán múlik, hogy vállalja-e az ezzel kapcsolatos nyílt vitát, vagy Olümposz-i méltóságot magára öltve kikerüli azt. A tanulmány néhány meghökkentő, történelmi jelentőségű megállapítását külön is kiemelem. 1 Holtmunka-intenzív mezőgazdaság =az ember kézi munkaerejét egyre növekvő mértékben helyettesítik gépi és műszaki eszközökkel, műtrágyával, növényvédőszerrel. Nemcsak az egyes ember munkáját könnyíti meg, hanem magát az embert is nélkülözhetővé teszi, sőt munkanélkülivé. 10

11 Az elemzés bemutatja az iparszerű mezőgazdaságban kialakult, az agrárfejlesztés jövő feladataival kapcsolatos értelmiségi közgondolkodás létrejöttének körülményeit. Főleg az új nagybirtokosok, valamint az eszközgyártók, feldolgozók, felvásárló globális szervezetek által befolyásolt értelmiségről van szó. A szerző mintegy lemezteleníti ezt a folyamatot. Az elemzés rávilágít arra, hogy a környezet- és természetvédelem nem lehet simán csak egy kinevezett szakma, ahol a védelem tárgya a védendő környezet, hanem valójában egy olyan eszmerendszer, aminek át kell hatnia minden egyes ember gondolkodását, bárhol tanuljon, vagy dolgozzon is. Megjegyzi, hogy ez nem kevesebbet jelent, mint az emberiség hosszútávú fennmaradásának egyedül lehetséges garanciáját. Ez az életszemlélet alapelv kell, hogy legyen és ennek értelmében mindenki, aki a természetvédelemmel foglalkozik, annak nem egyszerűen szolgálnia, gazdálkodnia kell, hanem tanítania, ellenőriznie, mozgósítania, szerveznie, védenie és megtartania. A mezőgazdaság ezerféle igényt kielégítő nagyrendszer. Nem lehet tehát vagy fehérnek, vagy feketének minősíteni. Vagyis a mezőgazdasági alkalmasság, mint kategória sokkal szélesebb körű, sokkal összetettebb, mint azt az elmúlt évtizedekben egy szemellenzős politika jegyében erőltették. Ha az emberiség fenn akarja tartani magát ezen a Földön hosszútávon, akkor a mezőgazdaság által hasznosítható minden talpalatnyi területre érvényesítenie kell a beláthatatlan ideig érvényes fenntarthatóság kritériumait. Ez pedig nem más, mint a tudományosan megállapított terhelhetőség. Ez márcsak azért is elengedhetetlen, mert a bennünket körülvevő növények sokszínűségének (biodiverzitásának) fennmaradásához, amint az például a nemzeti parkokban ma tapasztalható, és a kultúrtáj jövedelmet ígérő igényéhez is egyaránt szükséges. A tanulmányban a szerző miután lemeztelenítette a természetvédelem és a vidék szempontjából az iparszerű gazdálkodás mögött meghúzódó folyamatokat, a második részben levonja a következtetéseket, ha úgy tetszik egy lehetséges kiutat vázol fel. Ezek szerint a vidék mai társadalmi-gazdasági problémáinak kialakulásában a múltban egy esztelen és embertelen iparosítással egybekötött iparszerű mezőgazdasági fejlesztés játszotta a főszerepet. Ez változtatta a vidékieket ingázóvá, mert a mezőgazdasági üzemekben nem kellett annyi ember. Kisebb hányadát pedig gigantomániás területi centralizálással, iparosítással, nem a családi polgárosodás (ahol ki-ki kényszer nélkül dönt), hanem a falanszterizálódás irányába tolta. Ezért nem lehet azonos 11

12 a mi falusi, vidéki társadalmunk a nyugati társadalom hasonló helyén élő farmerével, vidéki polgárával. Ugyanakkor a világ hasonló tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság e formája, fejlődésével arányosan torzítja, rombolja az agrár táplálékláncot, a termékek minőségét és növeli a járványok veszélyét (lásd a BSE 2 -kórt!). Ugyanakkor a mezőgazdaság vidékeltartó képessége annál kisebb, minél iparosítottabb! (Mert a gépek és vegyszerek egyrészt drágítják a termelést -miközben szennyezik a környezetet-, másrészt feleslegessé teszik az aktív emberek jó részét. A vidék jövője szempontjából drámai jelentőségű azonban az a megállapítás, hogy a nemzetgazdaságok gazdálkodásában szerepet játszó elsődleges, másodlagos és harmadlagos (mezőgazdasági, ipari, elektronikai) ágazatok közül ma már a fosszilis energiákat ez alakítja át a legkisebb hatékonysággal. Vagyis ez az ágazat annál hasznosabb -mint kifejti-, minél inkább természeti erőforrásokat hasznosít és nem iparit. Ennek megfelelően a holtmunkával felfújt GDP-arány annyit ér, amilyen arányú egy ország agráreszköz-gyártó ipara, és amennyire egy ország élelmiszerfeldolgozó vertikuma a termelői közösség tulajdonában van és a forgalmazása alulról létrehozott szövetkezeti rendszerű. Egy csak horizontális iparszerű termeléssel foglalkozó farmrendszer tehát a jelenlegi vertikális agrárrendszerben csak növeli a vidék problémáit és az agrártámogatás igényét, amelynek minimum nyolcvan százalékát a zömében globális al- és felépítmények rendszere nyelné le! Mindezek figyelembevételével a tanulmány leszögezi, hogy a terhelhetőséget figyelembe vevő mezőgazdaság nem lehet a vidék felemelkedésének fő vonala. Akár sajnos, akár nem. Csak termelési bázisa lehet. A vidék felemelkedésének egyetlen járható útja a vidéki oktatás átalakításával, fejlesztésével egybekötött kistérségi agrárfejlesztési program, amely egy komplex fejlesztésbe szervesen beillesztett. Ez játszhat alapvető szerepet a vidék polgári átalakításában. Ennek a végén találjuk a tömegesen multifunkcionális tevékenységet végző (kisiparral, vendéglátással, kuriozitás-szerű élelmiszer-feldolgozással és sok más egyébbel foglalkozó) vidéki vállalkozókat, vagy azok közösségeit. Tehát ennek megfelelő, nemzeti konszenzus alapján elfogadott, az Európai Unió-éval azonos irányú nemzeti vidékfejlesztési programra van szükség. A tanulmány harmadik része az eddigek és az európai államok tapasztalatainak, valamint a vidéken ténylegesen létező társadalmi és gazdasági reálfolyamatok igényének megfelelő intézményrendszer vázlatát mutatja be. Ezen keresztül megvilágítja egy egészen biztosan hosszútávon fenntartható agrár-ökogazdálkodás működésének elveit. Aki agrár- és vidékfejlesztéssel foglalkozik, vagy a téma iránt mélyen érdeklődik, éppen sajátos és egyedi nézőpontja, s főleg iránymutató megállapításai miatt az anyag ismeretét nehezen nélkülözheti. *** 2 BSE-kór= szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása; kergemarhakór; Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE) Creutzfeldt-Jakob Disease (CJD) 12

13 dr. Nagy Bálint BEVEZETŐ MEDITÁCIÓ Jelen megbízásról és a rendszerelvű elemzésről Tanulmányom egyrészt a természeti erőforrások termelési jelentőségét támasztja alá, másrészt az agrárágazat műszaki fejlesztési programjának ismérveit tartalmazza. Léptéke miatt tehát nem foglalkozom a komplex vidékfejlesztés integrációjának szükségességével. (Mint tudjuk, ezekbe tartoznak a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a területfejlesztés, az infrastruktúra, és mások is, mint fejlesztési alapok.) A munkám célja elsősorban tehát az, hogy a tanulmányozást segítse, a jelzett kort elemezze, s az elemzéseket bizonyítékaival támassza alá. A nemzeti közmegegyezésre épülő hosszútávú agrárstratégia szükségességéről Az ágazatban dolgozók régóta a bőrükön érzik-, hogy a magyar agrárágazat több mint másfél évtizede egyfolytában mélyülő válságban van. Ezért az ágazatban tevékenykedők egyre türelmetlenebb követelésként fogalmazzák meg, hogy a lehető legszélesebb nemzeti közmegegyezésre épülő, hosszú távú agrárstratégiát fogadjanak el. Ez nem egyszerű, azonban e késlekedés okai könnyen tetten érhetők. Komoly érdekellentét húzódik meg a mögött, hogy egy ilyen közmegegyezés létrejöjjön. Ugyanis ez, alapjaiban érinti a mai birtokviszonyokat és az azon folytatott gazdálkodást. A mai agrárpolitika - de még az agrárértelmiségi közvélemény is-, tele van kemény érdekek által diktált, nosztalgikus emlékektől gerjesztett döntésekkel, illetve a döntést meghatározó kategóriákkal, jelszavakkal. Olyanokkal, amelyeket alig egymásfél évtizede - a letűnt, művi, állami-paternelista-agrárgazdasági rendszerben - egyszer már belénk diktáltak. Olyanokkal például, mint: növelni kell a termelés színvonalát, biztosítani kell a termelés versenyképességét, biztosítani kell a versenyképes üzemméretet, a kormány biztosítsa a termelés jövedelemtermelő képességét, érvényesíteni kell az üzemformák egyenlő elbírálásának elvét, és így tovább. Adósak maradnak azonban azzal a pontos meghatározással, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak külön-külön. Az ellenérdekeltek vagyis az iparszerű modell szószólói Kik harsogják ezeket a gondolatokat? És kiknek az érdekeit szolgálná, ha e régi-új jelszavak érvényesülnének? Több csoport is létezik. Az egyik 13

14 azokból a társadalmi nyertesekből áll, akik a privatizáció során a vagyon elosztásánál egyáltalán nem az egyenlőség elvét vallották és érvényesítették. A másikba azok tartoznak, akik a tudományos életútjukat a régi agrármodell alátámasztásával serénykednek igazolni. Úgy vélik, fájdalmasabb volna beismerni a régi álláspontjuk tévedéseit és újat kezdeni, mint elővenni a régit. Ők szeretnék az iparszerű fejlesztési modellt rehabilitálni, újrakezdeni, hosszú távú agrárstratégiánk végcéljaként elfogadtatni. Azt a fejlesztési modellt szorgalmazzák, amely a mezőgazdaságunkat egyszer már csődbe juttatta. Ez az általunk követni akart modell éppen most feszíti szét, a mienknél tizenötször nagyobb átlagbirtok-testtel dolgozó Európai Unióbeli államok gazdaságainak területi koncentrációját. Ez a modell a harmadik fosszilis energiaárrobbanás hatására akkora amortizációs nyomást gyakorol az ágazatra, ami miatt negyven-hatvan százalékos állami pénzzel támogatják, továbbá tizenöt százalékos piacvédelemmel, s ezeken túl mindössze harminc százalékos kockázati és piacvédelmi szinttel rendelkezik. (Lásd a 25. számú ábrát!) A hangadók ezt a termelési modellt akarják mindenütt, amelynek bevezetése újra földönfutóvá tenné az éppen most kis birtokához jutott mintegy fél millió vidéki földtulajdonost családjukkal együtt, akik az iparszerű fejlesztés eredményeként egyszer már hontalanná váltak. Azt a pária-hadat sújtanák, amelyet az ipari termelési rendszer az ágazatból egyszer már kiszorított. Könnyen tehette, hiszen a mezőgazdaságban használt ipari anyagok, eszközök jövedelemszintje a mezőgazdaságénál sokkal magasabb, s mindig garantált volt, annak terheit pedig az agrárágazat nyögte. Akik kiszorultak a gazdálkodásból, ők hontalan és társadalomközi ingázó-haddá váltak, majd a rendszerváltáskor az ipar úgymond privatizációja miatt zömében újra munkanélküliekké nyomorodtak, s ismét a vidék nyakába szakadtak. A változatosság kedvéért most azok a pártok akarják őket a nyertesek - vagy ami még rosszabb - a külföldi földvásárlók szolgáivá tenni, amely pártok klientúrája a privatizációs osztozkodásnál nyertes volt. A kiszorultak többsége számára egyszerűen nem tudnak jövőt mutatni, legfeljebb a szociális szférába készülnek söpörni őket. Abba a szociális szférába, amelyben a nyugdíjasok többsége a gyógyszerét sem tudja kifizetni, amelyben, csak Budapesten harmincezer ember hajlék nélkül él, epidémiai passzálló folyosót képezve, szaprofita módon a szemétből, a kukából tengődik. De még ennél is fontosabb, hogy abba a társadalmi gazdasági szférába akarják átnyomni őket, amelyben a tudás korszakában is a százezer lakosra jutó felsőfokú iskolai hallgatók létszáma, a nyugat- és közép-európai országok közül csak a Romániáét előzi meg. 14

15 A vidéken élő törpebirtokosok összetett termelési modelljéről Jelen programnak legfőbb feladata az, hogy a vidék, a termelők megélhetésének javítására irányuló, a korábbiaktól eltérő, összetett termelési modellt mutasson be, szemben az iparszerű modellel. És miért áll vele szemben? Egyszerűen azért, mert az iparszerű modell, tekintve, hogy rendszerelvűen optimalizálható, ezért fogadható el könnyen, s ezzel egyszersmind ellustítja a szakmai közgondolkodást. Később ezt bőven kifejtem. A vidék éppen a termőtáji sokszínűsége és eltérősége miatt igényli, sőt, követeli a szellemi erőforrások differenciáltságát, mert ő a legösszetettebben, a legmaradéktalanabbul képes azt hasznosítani. Célom, hogy a tanulmány bemutassa a legfőbb négy erőforrás-csoportot (természeti, biológiai, technikai és emberi) amelyek mind az ipari modellben, mind a természetközeli (családi) modellben szerepet játszanak, méghozzá a saját prioritásuknak megfelelően. E prioritási rendszer az adott hely mikrokörnyezetéhez, a tényleges természeti adottságokhoz igazodik, megfelelően optimalizált arány-rendszerrel és várható eredménnyel működik, s ez a korábbiakhoz képest választható, tehát alternatív, komplex termelési forma. A tanulmányban remélhetően bárki könnyedén felismeri és tisztán látja majd, hogy az iparszerű modell védelméért ipari álérveket sorakoztatnak fel magas nemzeti össztermék (GDP 3 )-aránnyal, s termelési színvonallal. És remélhetően világosak lesznek mindenki számára a mezőgazdaságban tevékenykedők tényleges érdekei, amelyeket nem takarnak el az állami hivatalnokok és az ipari lobbi mellébeszélései. Hosszú ideje, hogy a környezetvédelemmel tulajdonképpen idehaza csak esetlegesen foglalkoztunk, vagy egyáltalán nem. A környezetvédelmet csak a megszállottak hobbijaként tartottuk számon. Mára azonban olyan méretű lett a környezetszennyezés, hogy ma már senki sem mehet el mellette közömbösen. Egyben ez jelenti azt az igyekezetet is, hogy görcsösen kezdeni szeretnénk vele valamit. Egy hivatal, sőt egy tárca létrehozása erre a célra a legelső, de valójában nem elégséges intézkedés, mert önmagában az semmit nem old meg, de legalább az első átfogó tervet elkészítheti. Nekünk pedig fontos ismernünk, hogy a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program mit mond, fontos, hogy tudjuk, milyen létező irányelvek mellett kell kinek-kinek a saját voksát letennie. A nevezett központi tanulmány logikusan- két érvcsoportra alapozza a programja elfogadásának indokoltságát: 3 General Domestic Product (GDP)= Nemzeti Bruttó Össztermék 15

16 A természeti erőforrások védelmének fontosságára a környezet, s a természetvédelemre,és az Európai Unióhoz való csatlakozás agrárpolitikai harmonizációjának szükségességére. Az első érvcsoportnál a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program szerzői átveszik a gyakorlati környezetvédelem, mint szakma által kialakított, s az előbb hivatkozott, elsősorban természeti erőforrásokra vonatkozó, zöldek által hangoztatott érveket. A zöldek érvéről azonban tudni kell, hogy az a gazdálkodás szempontjából mindenképpen csak az egyik véglet, mert elveti az emberi haladásnak megfelelő beavatkozást. Nem tenné lehetővé, hogy az emberiség a technikai haladásának megfelelően művelje a földet. Mindazonáltal a környezetvédelem esetében különleges munkáról van szó, amelynek egyszerre kell óvnia a környezetet és egyszerre kell táplálékot adnia a teljes lakosságnak. A természetvédelem, mint ideológia nem önmagáért, hanem az ember túléléséért van A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (agrár-) természetvédelmi programja nem veheti át szükséges revízió nélkül a gyakorlati környezetvédelem, mint szakma által kialakított, az úgynevezett zöldek által hangoztatott érveket! Szerény véleményem szerint, a természetvédelem nem az asztrológiához, kozmológiához, zoológiához, botanikához és a többiekhez hasonló foglalkozás. A természetvédelemben (vagyis a körülöttünk létező biológiai környezet védelmében), nem a biodiverzitás mint napenergia-központú, állandóan változó nagyrendszer önmagáért való védelme a lényeg, hanem az ember, mint egyetlen fejlett szellemi képességet hordozó faj, hosszútávú fennmaradásának feltételét és ígéretét hordozó, az emberi társadalom minden egyedére vonatkozó, tehát érvényesítendő tanítás a lényeg. A természetvédelem tudományos alapigényű eszmerendszer, egy életfelfogás, ha úgy tetszik világnézet, ideológia. A természetvédelem réteg- vagy csoportérdekeket testesít meg, sőt, arra alapoz a társadalmi (állami) hatalom is. Általános emberi felfogása -és célja miatt- ez egy magasabb rendű bölcselet, olyannyira, hogy nemcsak az emberek egy csoportjára vonatkozik, hanem az egész emberiségre vonatkozó üzeneteket, parancsolatokat közvetít, méghozzá az egyetemes emberi megismerés, a tudomány következtetései alapján. Mindezt egy egymással egyre meredekebben szembeforduló objektív és szubjektív világfolyamat katasztrófával fenyegető felgyorsulása időszakában. Mire gondolok? Arra például, hogy az objektív, kozmikus világban uralkodó törvényszerű 16

17 folyamatok periodikus mozgásiránya miatt, egyre erősödők a napfoltaktivizálódások (mert tíz-tizenkét évente ciklikusan vissza-visszatérnek). A világűrbe szakadó napviharok kiszámíthatatlan hatására a kozmikus sugárspektrumban megnövekedett az ultraibolya sugárzás-frakció. Emiatt csökkent például az élővilág anyagcsere-gázait (pl. CO 2 ) felhasználni (káros hatásait eliminálni) képes bioszintézis-kapacitás. Ezzel meredeken és ellentétesen nő a társadalmi anyagcsere által kibocsátott széndioxid és egyéb mérgező gázok tömege. Mindez úgy történik, hogy a kibocsátott szennyezések hatvan-hetven százalékáról nem bizonyítható, hogy az emberiség fennmaradása és léte szempontjából elkerülhetetlen lett volna. A trend ma a következő: a földfelszín felmelegedése, a földi világ által elviselhető utolsó két fok előtt. Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy a valódi természetvédelem emberközpontú-, ténylegesen demokratikus, szociálisan és ebből következően csakis önkorlátozást hirdetővilágfelfogás. A természetvédelem munkája egyik kiinduló pontjának tekinti tehát, hogy a mindennapi kenyérhez való hozzájutás minden létező ember elsődleges biológiai és társadalmi joga. Ez nem más, mint az emberi lét fennmaradásához legszükségesebb javak megszerzése. Ezért hirdeti azokat a parancsolatokat, amelyek, ha érvényesülnek, az élővilág biodiverzitása jóval életünk végén túl is megmarad. Ennek következtében az élővilág egésze -mint teljes ökológiai rendszer- fennmarad, illetve korrekciós, regenerálódó, megújuló képességének határán belül változik. Ugyanakkor és pontosan ugyanezért nem kerülheti meg az élővilág létét fenyegető bűnöket. Mik ezek a bűnök és honnan fakadnak? Ez nem más, mint a mai világtársadalom természetéből fakadó profitmaximalizálás, ami a ma uralkodó gazdasági törvények érvényesülésének eredménye. Lehetséges, hogy első látásra radikálisnak tűnik, amit mondok, de a természetvédelem nem kerülheti meg annak kimondását, hogy felelőtlenség, ha összességében nem korlátozzuk a fogyasztásunkat, és különösen azt a fogyasztást, ami feleslegesen terheli a termelő környezetet. Ha úgy tetszik, még nagyobb szavakat használva: minden emberiség-ellenes, ami az emberi faj létszükséglete szempontjából elkerülhető, felesleges, luxus, vagy káros. Vagyis megismételve: a természetvédelem alap-parancsolata az önkorlátozás. A valódi természetvédelem az előbbiekből fakadóan tehát nem egy egyszerű foglalkozás, hanem egyetemes eszmerendszer, világméretű mozgalom, amely leleplezi a jelenlegi világtársadalmi rend biodiverzitás-ellenességét, ami egyszersmind antihumánus is. A valódi környezetvédelem a leleplezést jellegéből eredően tudományos érvekkel teszi meg. Ezért keletkezésétől kezdve, érvényességének alapvető kérdése volt, hogy szolgálnia kell-e a nemzeti és világhatalmat, vagy mozgalomként ellenőriznie. A mindenkori hatalom viszont a vészjeleket érzékelve és a mozgalom ösztönszerű, gyors növekedésétől megijedve mindent elkövet, hogy kisajátítsa, hogy integrálja. Ezzel ugyanis két legyet üt egy csapásra, amint azt alább kifejtem: 17

18 A hatalom a környezetvédelmet többnyire tünetileg kezeli Tehát a hatalom (minden eddigi kormány) egy olyan funkcionális felelőst, ágazati szaktárcát hoz létre, amellyel hivatalból vállaltatja a jövőnket és az ő hatalmi jövőjét is fenyegető legnagyobb veszedelem legyőzésének társadalmi felelősségét. A hatalomba jutás lehetőségének mézesmadzagáért a kialakuló versennyel ugyanis megosztja és ezzel tárgyvesztetté teszi (tette) az alternatív mozgalmat. Hogyan? A környezet-, és természetvédelmet hivatalnoki egyenruhába öltözteti. Közben önmagát a hatalmi (s vele társadalmi) munkamegosztás egyik részfeladatává, vagyis szimpla foglalkozássá, egyszerű céhhé fokozta le. Ezzel a társadalomról is, a hatalomgyakorló más összetevőiről is (formálisan legalábbis) levette a felelősséget. Ettől kezdve ugyanis mindenki úgy tekinthette, hogy a munkamegosztás megszokott rendjének megfelelően létrejött az a szakma, amelynek az a dolga, hogy védje meg a természetet és a környezetet. A többi halandó pedig fütyül rá, éli az életét és napi érdekének megfelelően minden tilosat is megtesz, amit más nem vesz észre. Így vált a világ és az emberiség fennmaradásának feltételeit biztosítani hivatott eszmerendszerből, környezet- és természetvédelmi hivatal fedőnév alatt, a tékozló hatalom köztisztasági és biodiverzitás-védelmi hivatala. Mi haszna a jövőnek ebből a mai szellemi megismerésből, ha nem arra használjuk, hogy (az emlékezetkieséses utódgenerációknak, a felejtésre hajlamos jövő számára titkosnak tűnő, mégis megérthető és jelekkel is elmagyarázott formában) átmentsünk mindent, ami regenerálhatóan átmenthető, átvihető a jövőbe. Az emberi szellem jelenlegi szintjei túlságosan nagy lehetőséget nyújtanak a tévutakra, ráadásul ez a szellem, sajnos, katasztrófa által fenyegetett. Kívánatos volna, hogy felismerjük a kozmikus 4 és társadalmi mozgások ellentétes irányát, ám ennek ellenére egy-egy faj, a tudomásunk mellett véglegesen, esetleg túlélési, vagy átmentési lépcső nélkül kihalhat. S amikor erre ráeszmélünk, majd lesznek, akik azt hangoztatják, hogy ennek nem a tudatlan emberiség az oka, hanem a kinevezett hivatal, vagy a mindent tudó, természet- és környezetvédő szellemi központok, amelyek a jövővel kapcsolatosan megbocsáthatatlanul valamit elmulasztottak. Ez pedig bűn -hirdetik majd-, amit a sors (vagy a mindenható), meg fog büntetni a megbüntetem az apák vétkét a fiakban ezeríziglen, Bibliában is rögzített törvénye alapján. 4 kozmikus mozgás = itt, ebben az értelemben: a naptevékenységek ciklikusságának jó évtizedenként vissza-visszatérő hatásáról van szó 18

19 A tényleges környezetvédelem programja Az igazi természetvédelemnek ezért - egy azonnal megkezdendő, legalább tíz éves program erőltetett feladatain belül - kétirányú tevékenységet kellene megcéloznia. Az egyik: a természetben ténylegesen veszélyeztetett fajok regenerálása, felszaporítása, amihez több tényezőt kell garantálni. Legelőször azt, hogy a fajok genetikailag érintetlenek maradjanak, ezért ezt a munkát lehetőleg egy kézben kell tartani, aminek szervezeti helye a biotechnikai intézetek rendszere. E veszélyeztetett fajokat, - klónokat 5, törzseket, stb.- az ismert biotechnikai módszerekkel (például a növényeknél: merisztéma 6, szövet, sejt és más részek) használatával fel kell szaporítani, amit érdemes keresztezéssel egybekötni. Végül mindezeket a védett területeken, illetve annak a keretén belül fenntartott, tehát monokultúrálisan 7 védett tenyészkertekben regenerálni kell és felszaporítani. Íme a védett területeken élők foglalkoztatásának egyik módja, ami számukra valódi jövőt, perspektívát nyújt. E munka egyik ága a kiritkuló fajok regenerálása, a másik a ritkuló fajok nemzetközi újratelepítése (vagyis a védett fajok exportja), a harmadik ága pedig például az Amerikában már egyre terjedő vadvirágipar lehetne. E tevékenységi területen minden lépésünknél érvényesíteni kell azt a ma már kikristályosodott alaptörvényt, hogy az ember hosszú távú fennmaradásának érdekében végrehajtott környezet és természetvédelmi munkánkat, az emberrel, de különösen a helyi lakossággal, annak anyagi érdekeltségén és meggyőződésén is alapuló részvételével lehet folytatni. Csak büntetéssel ezt megoldani nem lehet. Kijelenthetjük, hogy az itt-ott működő, őrséggel, büntetéssel és mással fenntartott védelem, annál félelmetesebben omlik össze, minél szigorúbb és keményebb a helyi lakosokkal szemben. Minél nagyobb eszmei értékekkel, büntetési összeggel fenyegetik az egyes fajok pusztításáért a lakosságot, annál biztosabb, hogy az első hatalmi, természeti, ökológiai válság, vagy zavar esetén a külföldi vagy belföldi vadász, esetleg gyűjtő trófeájává válik a védett faj, vagy a faluvégi házsorok fazekában köt ki. Afrikában már kijárták ezt az iskolát. Jó lenne tanulnunk belőle. 5 klón = vegetatív szaporítás útján nyert új egyed, mely genetikailag a kiinduló egyeddel azonos szerkezetű 6 merisztéma = osztódó szövet. A vegetatív szaporítás során a gyökércsúcs osztódó sejtjét használják egy újabb egyed felneveléséhez; genetikailag ez is a kiinduló egyed összetételével azonos; vírusmentes állományelőállításához használt módszer 7 monokulturális = ugyanazon növényfaj huzamosabb ideig való termesztése valamely földterületen, hátránya a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség elszegényedése. 19

20 Az igazi természetvédő ne gazdálkodjon a szó klasszikus értelmében! Kutasson, tanítson, mentsen és ellenőrizzen! Tanulja meg bemutatni az emberiség hosszú távú érdekei és a jelenleg uralkodó, elhatalmasodó (cég)érdekek között feszülő és egyre növekvő ellentéteket! Mutassa meg, hogy a gazdasági mozgás céljait elidegenítették az emberiség fennmaradásának hosszútávú érdekeitől. Ennek az egésznek pedig az az oka, hogy elhatalmasodott a gazdaság legfőbb motivációs tényezőjének kikiáltott profit-maximalizálás. Az egyirányú tőkekoncentráció alapját képező profitmaximalizálás látszat-hatékonysági mutatói pontosan annyira lenyűgözők, amennyire a környezet romlásából származó következményeket, különböző externális 8 terhek formájában a társadalomra képesek hárítani. Ha a természetvédő nem képes önmagát, az emberiség hosszútávú fennmaradásának, unokáink érdekvédőjének bemutatni, akkor az a világszemlélet, amely az egész világ, a társadalom minden egyes tagjának, élete minden mozzanatára kihatni hivatott, pusztán mesterség-jellegű szakterületté szűkül, amelynek tárgya a köztisztaság és a megvédendő természet. Az igazi védelem csak a lakosság teljeskörű tevékenységébe beágyazva tartós, vagy végleges. Aminek a hatalom a tulajdonosa, az -bármilyen válságban- gazdátlan. A már említett külső, kozmikus eredetű változások előrejelezhető periódusa elején ezt különösen is érdemes szem előtt tartani. A másik (amiről a pánikkeltés elkerülése érdekében csak képletesen és röviden értekezem): figyelembe véve a fizikai és energetikai rendszerek törvényszerűségeit, valamint a történelmi nagy kultúrák eltűnéseinek titkait és törvényszerűségeit, megemlíthető, hogy egy emberi kultúra -bármely kozmikus, geofizikai, gazdasági vagy ökológiai katasztrófa esetén- annál veszélyeztetettebb, minél inkább elszakad a 9 valóságtól, a természettől, minél virtuálisabb. Vagyis minél inkább az emberi megismerés (tudomány) művi módjain és nem a természet megés fennmaradása alapján működik. Ezért az elmúlt évezredek példáiból tanulva, az emberiség hosszútávú fennmaradását elősegíteni hivatott világeszme, tehát a környezetvédelem, nem rázhatja le magáról a legfontosabb fajok fenntartásának feladatát. 8 externális terhek= a munkavégzéshez szükséges, de közvetlenül nem a munkafolyamatot terhelő kiadások, munkák, kötelezettségek; pl.:egészségügyi ellátások, dolgozói lakások, minden, ami a bővített újratermeléshez napjainkban beleértendő 9 virtuális gazdaság = művi; itt: olyan művi gazdaság, ahol a termelés során a szintetikus tápanyagokat, vitaminokat, mesterségesen adagolják. Olyan nagyüzem ahol például a koca bemegy a telepre, s az inszeminátoron át mindent mesterségesen kap meg és a telep végén kijön a virsli. 20

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e.

É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. É h e z ő m i l l i ó k m e g m e n t é s e. Ez a szándék a leginkább kétséges, felületes és hiteltelen érve a biotechnológia indokainak, a saját szükségszerűségének az igazolására. Az előző (2.) témából

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Szociális tulajdonrészt!

Szociális tulajdonrészt! Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE

Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Radoslav J. Subic BÁCSKA FALUSI LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA MINT AZ AGROTECHNIKA FEJLŐDÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE I. BEVEZETŐ Bácska Jugoszlávia legjelentősebb mezőgazdasági vidéke, amely a legtöbb mezőgazdasági

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben