BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEI

Átírás

1 BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEI A közötti Európai Uniós fejlesztési tervezést segítő részdokumentum I. KÖTET 1668/2014 (XII. 3.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentáció 2014.december Európai Regionális Fejlesztési Alap

2 BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEI A közötti Európai Uniós fejlesztési tervezést segítő részdokumentum 1.2 verzió Budapest, december 3. MUNKAKÖZI KMOP-5.1.1/D azonosító számú "A főváros as programozási időszak tervdokumentumainak megalapozása és elkészítése" című projekt

3

4 MEGBÍZÓ: Budapest Főváros Önkormányzata SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály Finta Sándor Maczák Johanna Bajomi Anna Zsófia Garay Márton Havassy Enikő Kováts Bence Lelkes Nóra Mátrai Réka Pósfai Zsuzsanna Takács Krisztián Timár Benedek főosztályvezető városfejlesztési csoportvezető szociálpolitikus okl. építészmérnök okl. településmérnök városrehabilitációs szakértő okl. építészmérnök műszaki menedzser városfejlesztési szakértő geográfus, közgazdász okl. településmérnök SZERZŐK Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. Bezerédy-Herald Balázs dr. Gordos Tamás Csohány Borbála Ezer-Katona Viktória Tóth Csaba Virág Attila vezető tervező, okl. közgazdász okl. geográfus okl. geográfus intézményi kommunikátor okl. közgazdász okl. geográfus KÖZREMŰKÖDŐK BFVT Kft. Albrecht Ute Fonyódi Mariann PhD Horváth Ágnes Pető Zoltán vezető településtervező, okl. építészmérnök okl. építészmérnök okl. településmérnök, okl. építészmérnök okl. építőmérnök, közlekedéstervező Ecorys Kft. Bedőcs Bernadett okl. geográfus

5 TARTALOMJEGYZÉK 1.BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája ITP beavatkozási logikája és struktúrája Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és területi / települési fejlesztési dokumentumokhoz Illeszkedés és hozzájárulás a Budapesti területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez Illeszkedés és hozzájárulás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás Az ITP külső kapcsolatrendszere ITP projektcsomagok leírása Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag Szociális városrehabilitáció projektcsomag Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomag A horizontális elvek érvényesülése az ITP fejlesztéseiben Kockázatelemzés Az ITP végrehajtásának módja MELLÉKLET: ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag - EMT Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag - EMT Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag - EMT Intelligens közlekedés-fejlesztés projektcsomag - EMT Szociális városrehabilitáció projektcsomag - EMT

6 2.BUDAPEST INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN TERVEZETT ÁGAZATI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK Bevezető A tervezés körülményei I. Környezeti és energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) I.1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és fővárosi célkitűzésekhez I.1.1. Illeszkedés és hozzájárulás a fővárosi területfejlesztési célkitűzésekhez I.1.2. Kapcsolódás Budapest Integrált Területi Programjához I.1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez I.2. Projektcsomag bemutatása I.2.1. Ágazati operatív program forrásaira tervezett projektcsomag I.2.2. Projektcsomag célja I.2.3. Projektcsomag rövid tartalma I.2.4.Projektcsomag fő kedvezményezettjei II. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) II. 1. A tervezett ágazati fejlesztések illeszkedése az ágazati és fővárosi célkitűzésekhez II.1.1. Illeszkedés és hozzájárulás fővárosi területfejlesztési célkitűzésekhez II.1.2. Kapcsolódás Budapest Integrált Területi Programjához II.1.3. Illeszkedés és hozzájárulás az ágazati stratégiai célkitűzésekhez és ágazati operatív programokban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez II.2. Projektcsomag bemutatása II.2.1. Ágazati operatív program forrásaira tervezett projektcsomag II.2.2. Projektcsomag célja II.2.3. Projektcsomag rövid tartalma II.2.4. Projektcsomag fő kedvezményezettjei

7

8 1. Budapest Integrált Területi Programja Cím Budapest Integrált Területi Programja Verzió 1.2 Megyei/fővárosi/városi közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó határozat száma és dátuma: Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: [határozat száma és megnevezése] [határozat megjelenésének dátuma] [dokumentum hivatkozási száma, dátuma] [határozat száma és megnevezése] [határozat megjelenésének dátuma] Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Budapest ITP felelős szervezet: ITP felelős szervezet kapcsolattartó: Budapest Főváros Önkormányzata Finta Sándor, Városépítési Főosztály főosztályvezető ITP felelős szervezet címe: 1052 Budapest Városház u Budapest, október 31. MUNKAKÖZI

9

10 Budapest Integrált Területi Programja AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) decemberi módosításával a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A főváros területén a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével a megyei önkormányzat Tftv. szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el. A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a Tftv., Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv), és a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet, továbbá a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézmény-rendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. Ezen jogszabályok szerint készítették el a megyék a területfejlesztési koncepciót és programot, valamint működtek közre a as területi alapú fejlesztések megtervezésében. A fenti törvényben előírt tervezési feladatok ellátására a Belügyminisztérium, mint szakmai támogató és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mint Irányító Hatóság KMOP-5.1.1/D2-13 azonosítószámon pályázatot hirdetett. A pályázati felhívás a tervezési feladatok 2. részcéljaként jelöli meg a Fővárosi Önkormányzat részéről a közötti uniós támogatási időszakra vonatkozó operatív programok a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Program (továbbiakban VEKOP) és az egyes ágazati operatív programok kialakításához kapcsolódó részdokumentum elkészítését. A részdokumentum elkészítéséhez az alapot az ÁROP Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása című kiemelt projekt során kidolgozásra kerülő útmutató és sablon tervezet adta. Az útmutatóban az előírásoknak megfelelő részdokumentum Integrált Területi Programként került megnevezésre. Az NGM Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által kiadott, az ITP-k elkészítésére vonatkozó útmutató alapján jelen dokumentum a KMOP-5.1.1/D2-13 azonosítószámú pályázat kötelező tartalmi eleme, részdokumentuma, amely dokumentum a területfejlesztési koncepció és a területfejlesztési program által meghatározott fejlesztési irányokhoz kapcsolódik, és legfontosabb célja egyrészt az operatív programok tartalmi megalapozása, másrészt a területi szereplők ösztönzése a as keretek terhére benyújtandó projektjeik előkészítésére. Mindkét cél a VEKOP megvalósulásának hatékonyságát és a forrásvesztés kockázatának minimalizálását szolgálja. A VEKOP az ország egyetlen fejlett régiója területén alkalmazza a fejlesztések területi szemléletű, decentralizált végrehajtását, a régió területi szereplőinek Budapest, Pest megye, Érd megyei jogú város igényeit is magában foglalva. Az Európa 2020 Stratégia prioritásaival, valamint az Európai Unió Területi Agendája 2020 (TA2020) dokumentumban megfogalmazott területi alapú megközelítés elvével összhangban a VEKOP beavatkozási és végrehajtási logikája ötvözi az ágazati és a területi szemléletet. A Területfejlesztési Program készítését a Tftv. az Mötv. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, és a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet szabályai determinálják, 9

11 Budapest Integrált Területi Programja elkészítésére a Fővárosi Önkormányzat a KMOP-5.1.1/D azonosító számú "A főváros as programozási időszak tervdokumentumainak megalapozása és elkészítése" című projekt keretében vállalt kötelezettséget. Az ITP keretében megvalósítható projektek forrásának keretét a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Közép-magyarországi régió területén végrehajtandó fejlesztések forrásai felhasználásának tervezéséről szóló 1323/2013. (VI. 12.) Korm. határozat módosításáról szóló 1803/2013. (XI. 8.) Korm. határozat tartalmazza. A kormányhatározat Pest megye, Budapest Főváros és Érd megyei jogú város területére, valamint az ágazati fejlesztésekre határoz meg indikatív tervezési forráskeretet, mely az alábbiak szerint alakul: Területi szereplő Indikatív tervezési forráskeret Pest megye 17,78% Budapest Főváros 26,72% Érd megyei jogú város 0,98% Ágazati fejlesztések 45,47% 1. táblázat: Indikatív tervezési forráskeret Budapest Főváros Önkormányzata a tervezési jogkörébe utalt indikatív források tervezése során bevonta az érintett kerületi önkormányzatokat. Budapest Főváros vonatkozásában a fenti arány nagyságrendileg 76 Mrd Ft-ot jelent, Érd esetében 2,7 Mrd Ft-ot, Pest megye esetében 56,8 Mrd Ft-ot. A 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet alapján a térség nagyságrendjét, illetve az elfogadás szintjét tekintve a területfejlesztési koncepciók és programok egymásra épülő rendszert alkotnak. Ennek megfelelően a tartalmuk nem lehet ellentétes a magasabb szintű koncepciókkal és programokkal. Ennek megfelelően jelen program figyelembe veszi a főváros egyéb fejlesztésre vonatkozó tervdokumentumainak tartalmát, amely dokumentumok a következők: 10

12 Budapest Integrált Területi Programja Az ITP-k tartalmát megalapozó dokumentum Budapest 2030 Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció (Budapest 2030) Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK) jóváhagyó közgyűlési határozat 767/2013. (IV.24.) Főv. Kgy. határozat 1203/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozat Fővárosi területfejlesztési Program (FŐTEP) Stratégiai és Operatív munkarész 1 Elfogadás előtt áll 2 ITS Budapest Stratégia 2020 Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Tematikus Fejlesztési Programok (TFP): Barnamezős területek fejlesztése Duna menti területek összehangolt fejlesztése Szociális városrehabilitáció 923/2014. (VI. 30.) Főv. Kgy. határozat 1211/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozat 2. táblázat: Fővárosi tervdokumentumok A főváros 23 kerületének képviselőivel területi alapon kialakított csoportokban folytattunk egyeztetést a munka hatékonyságának növelése érdekében. A három csoportban a hasonló természeti-, társadalmi-, gazdasági- és infrastrukturális adottságú kerületek között folyt az egyeztetés. A kerületek csoportosításánál szempont volt továbbá, hogy a három Tematikus Fejlesztési Program közül legalább egy érintse területüket, vagy egyéb átfogó integrált program által érintve legyen a kerületcsoport. A kerületi egyeztetésekre a következő táblázatban bemutatott csoportosítás szerint a feltüntetett időpontokban került sor. Fórum megnevezése Bevont kerületek Dátum Belső kerületi fórum I., V, VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV. szept Buda kerületi fórum II., III., XI., XII., XXII. szept Pest kerületi fórum IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. szept táblázat: Kerületi egyeztetések területi alapon történő bontása 1 A FŐTEP a megalapozó dokumentum szerepe mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által kiadott, az ITP-k elkészítésére vonatkozó útmutató alapján jelen dokumentumhoz szorosan kapcsolódik, mert az ITP a FŐTEP részdokumentuma. 2 A FŐTEP megküldésre került a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére, az egyetértő állásfoglalásának kiadása érdekében. A minisztérium állásfoglalása alapján a Program mind formailag mind tartalmilag követi a területfejlesztési program szabályaira vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint tartalmi szempontból megfelel az NGM és az NTH által kiadott Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához c. dokumentumban előírtaknak. 11

13 Budapest Integrált Területi Programja A fórumokat követően, folyamatos -es kapcsolattartás, egyeztetés zajlott a kerületi önkormányzatokkal. A kerületi egyeztetések elsődleges célja az ITP fejlesztéspolitikai jelentőségének, funkciójának bemutatása és a kerületi projektekre vonatkozó adatbekérés megalapozása volt. Ennek megfelelően a workshopokon a kerületekkel élénk párbeszéd alakult ki az egyes kerületi fejlesztések illeszthetőségével és tartalmi lehatárolásával kapcsolatban. A fővárosi koordinációt nehezítette, hogy az ITP elkészítésének időszakában a VEKOP, illetve a főváros számára elérhető ágazati operatív programok még nem kerültek elfogadásra. A kerületi projektgyűjtés eredményeként az ITP-ben megjelenő projektek kerületi eloszlását a következő térkép mutatja. 1. térkép: Projektek száma kerületenként 3 3 A térkép az összes projekt darabszámát mutatja Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a főváros egyéb területén fekszik-e külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban. 12

14 Budapest Integrált Területi Programja térkép: Projektek száma kerületenként, projektcsomagonkénti bontásban 4 4 A térkép az összes projekt darabszámát mutatja (projektcsomagonkénti bontásban) Budapest területén. A kerületek területéhez rendelt grafikon és darabszám a ténylegesen (csak az adott) kerület területén fekvő projektek számát mutatja. Több olyan projekt is létezik mivel a projektek a közigazgatási határokhoz nem tudnak igazodni, melyek területileg több kerületet is érintenek. Ezen projektek darabszáma attól függően, hogy Duna menti területeken vagy a Főváros egyéb területén fekszike külön, csoportosítva jelenik meg a jobb alsó sarokban. 13

15 Budapest Integrált Területi Programja AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) STRATÉGIÁJA ÉS BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA 2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája A fővárosi ITP tervezési folyamat fő célja, hogy a sajátos fejlesztési szükségletek alapján kerüljenek kijelölésre az európai uniós forrásból finanszírozható kiemelt területfejlesztési célkitűzések és fejlesztések (projektek vagy több projektből álló projektcsomagok), amelyekre ráépülhetnek a fejlesztési projektcsomagok, a projektek továbbfejlesztése, azaz azok tartalmi kidolgozása, részletezése. Az ITP, mint dokumentum felépítését a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatala által kialakított útmutató tervezet és dokumentum sablon határozza meg. A fentiek alapján készült el a jelen ITP szöveges dokumentuma, melyet öt melléklet egészít ki a következők szerint: 1.1. sz. melléklet: projektösszesítő; 1.2. sz. melléklet: ütemezés; 1.3. sz. melléklet: pénzügyi táblázat; 1.4. sz. melléklet: eredmény és kimeneti mutatói; 1.5. sz. melléklet: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányok (EMT-k). A fejlesztési dokumentum logikai struktúrája szintén az előírásokat követi. Így az ITP meghatározza a VEKOP kiválasztott intézkedéseiből finanszírozható projekteket, amelyeket 6 db. projektcsomagba rendezve mutat be: 1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése; 2. Barnamezős területek fejlesztése; 3. Épületenergetikai fejlesztések; 4. Intelligens közlekedésfejlesztés; 5. Szociális városrehabilitáció; 6. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés. A projektcsomagok tematikus projektkapcsolódásokat fejeznek ki, melyekben jellemzően pontszerű projektek kerültek megfogalmazásra. Ennek ellenére, amint az az ITP-ben megjelenő térképeken is jól látszik, számos esetben beszélhetünk területi koncentráltságról, amely a projektek közötti összefüggésekre utal, területi integráltságot feltételez. A projektek két csoportra oszthatók: Fővárosi projektlista, amely a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott projekteket tartalmazza, (1.1 mellékletben szürke, és lila háttérrel jelölve) valamint a kerületek által szolgáltatott projektek. (1.1 mellékletben narancssárga háttérrel jelölve) A projektcsomagok és projektek természetesen szoros kapcsolatban vannak a Főváros korábban elkészített fejlesztési dokumentumaival. A kapcsolódások a következő fejezetekben részletesen bemutatásra kerülnek. 14

16 Budapest Integrált Területi Programja A területi kapcsolódások a Pest megyei, illetve érdi ITP-k projektjeivel a jelenlegi tervezési fázisban minimálisnak mondhatók, a kapcsolatok teljes feltárása az Operatív Programok elfogadását követően kialakult projektlisták alapján végezhetők el a megfelelő területi szintű egyeztetések alapján. A célkitűzések egy részének és azok megvalósítási eszközeinek részletes bemutatása már a fővárosi tematikus fejlesztési programok (TFP) kidolgozásával megtörtént, így alakult ki a hatból három projektcsomag gerince. A Duna menti területek összehangolt fejlesztése és a Barnamezős területek fejlesztése projektcsomagok az azonos című tematikus fejlesztési programok projektjeire épülnek. Az említett projektcsomagok projektjei VEKOP finanszírozhatóság szempontjából felülvizsgálatra kerültek, tartalmuk a támogatható tevékenységekre szűkült, illetve kiegészítésre került a TFP-k lezárását követően megfogalmazódott kerületi projektekkel. A szociális városrehabilitáció tematikus fejlesztési program felépítése eltér a másik két TFP-től. A korábbi évek tapasztalatainak figyelembevételével, a szociális városrehabilitációk hatékony megvalósítása egységes és körültekintő előkészítést igényel. Ebből adódóan a szociális városrehabilitációt célzó program nem konkrét projekteket fogalmaz meg, hanem olyan feltételrendszert definiál, amely sikeres projektek kialakításához, részletes megtervezéséhez nyújt szakmailag megalapozott keretrendszert. A fővárosi szociális városrehabilitációs projektek megvalósításának optimális eszköze egy, a vonatkozó TFP-ben foglaltak megvalósítását célzó fővárosi Tudásközpont létrehozása, mely többek között ellátja a kerületi projektek összehangolását és a végrehajtók szakmai támogatást, pilot projektek megvalósításában vesz részt, valamint elvégzi a kerületi projektek monitoringját. Ezen feladatok ellátása során a szociális városrehabilitáció TFP-ben elfogadott eszközök alkalmazása és a szakmai szempontok érvényesítése kiemelt szerepet kap. A szociális városrehabilitációs projektcsomagot egyrészt a Tudásközpont, mint a megvalósítandó projektek programszerű kerete és a kerületektől beérkezett szociális városrehabilitációs projektek, illetve az ezekbe integrálható részprojektek alkotják. A kialakult projektcsomagok közötti logikai kapcsolatokat egyrészt az azonos finanszírozó VEKOP intézkedések adják, másrészt az egyes projektek tartalmi, területi összefüggései. 15

17 Duna menti területek fejlesztése Barnamezős területek fejlesztése Épületenergetikai fejlesztések Intelligens közlekedésfejlesztés Szociális városrehabilitáció Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés Budapest Integrált Területi Programja A finanszírozási kapcsolatokat a következő táblázatban az azonos intézkedésből finanszírozható projektcsomagok közös celláiba beírt VEKOP intézkedés kódok feltüntetésével foglaljuk össze: Duna menti területek összehangolt fejlesztése Barnamezős területek fejlesztése 4.2 Épületenergetikai fejlesztések - - Intelligens közlekedésfejlesztés Szociális városrehabilitáció Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés táblázat: Finanszírozási kapcsolatok A táblázatból leolvasható, hogy a finanszírozó intézkedések azonossága négy projektcsomag között alakít ki kapcsolatot: A 3.2 Közösségi közlekedés energiahatékonysági célú fejlesztései intézkedés finanszírozhatja az Intelligens közlekedésfejlesztés és a Duna menti területek összehangolt fejlesztése c. projektcsomagokat. 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása c. intézkedés támogathatja részben a Duna menti területek összehangolt fejlesztése c. projektcsomagot, és finanszírozhatja a Barnamezős területek fejlesztése, Szociális városrehabilitáció, Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés c. projektcsomagokat. A 4.1 A 3 év alatti életkorú gyermekek nappali ellátását nyújtó intézmények és szolgáltatók, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései és a 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása c. intézkedések finanszírozhatják a Barnamezős területek fejlesztése és a Szociális városrehabilitáció projektcsomagok projektjeit. A többi projektcsomag között, bár rendelkeznek finanszírozó VEKOP intézkedéssel, nincs közös intézkedés. 16

18 Duna menti területek fejlesztése Barnamezős területek fejlesztése Épületenergetikai fejlesztések Intelligens közlekedésfejlesztés Szociális városrehabilitáció Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés Budapest Integrált Területi Programja A projektcsomagok között tartalmi kapcsolatok előfordulását a következő táblázat mutatja: Duna menti területek összehangolt fejlesztése Barnamezős területek fejlesztése X Épületenergetikai fejlesztések - - Intelligens közlekedésfejlesztés X X - Szociális városrehabilitáció X X X X Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés - X - X X 5. táblázat: A projektcsomagok tartalmi kapcsolatai 2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és területi / települési fejlesztési dokumentumokhoz Illeszkedés és hozzájárulás a Budapesti területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó stratégiájának, az Európa 2020-nak a végrehajtásában kiemelt szerepet kap az európai városok fejlesztése (köztük hazánk fővárosáé, Budapesté is). A stratégia Európa intelligens, fenntartható és befogadó növekedésének céljaira összpontosít, és e célokhoz az Európai Unió egészére vonatkoztatva konkrét célokat is társít, melyek végrehajtása a következő területeket érinti: foglalkoztatás, kutatás-fejlesztés, éghajlatvédelem és fenntartható energia-gazdálkodás, oktatás valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján, Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat látja el a területi tervezési feladatkört. Ennek értelmében a főváros feladata a helyi fejlesztési elképzelések összehangolása, illetve továbbítása a szaktárcák és az európai uniós operatív programok felelősei felé. Szintén e törvény rendelkezései szerint a Fővárosi Önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról és közreműködik a területi operatív programok irányításában és megvalósításuk végrehajtásában. A Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve kíván eleget tenni az európai uniós irányelveknek. Ez megalapozhatja, hogy 2014 és 2020 között, az uniós projektek vonatkozásában (úgynevezett Területi Kiválasztási Rendszer keretében) a kormányzat mellett a Főváros is dönthessen a város területén megvalósuló fejlesztésekről a kerületi önkormányzatok bevonásával. Az egyeztetési folyamat ennek megfelelően a közti időszakban Budapest területére eső, európai uniós támogatással megvalósuló projektek tervezésének és priorizálásának keretét fogja biztosítani a 2.1 fejezetben már felsorolt hat témakörben. A projektcsomagok kapcsolódnak, figyelembe veszik a hierarchiában felettük álló fejlesztési koncepciókat, programokat. Hangsúlyosan integrálják elsősorban az Országos Fejlesztési és 17

19 Duna menti területek fejlesztése Barnamezős területek fejlesztése Épületenergetikai fejlesztések Intelligens közlekedésfejlesztés Szociális városrehabilitáció Gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés Budapest Integrált Területi Programja Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK-ban) megfogalmazott célokat, alapelveket, valamint a főváros területére vonatkozó Budapesti Területfejlesztési Koncepció (BTFK), a Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció (Budapest 2030) és az Integrált Területfejlesztési Stratégia (ITS) tartalmát is. Az ITP és a Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció (Budapest 2030) célrendszere közötti kapcsolatrendszert a következő táblázat mutatja: Budapest 2030 célrendszer Térség Kezdeményező városfejlesztés Parterség a jövő közös tervezése Egységes Budapest Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése Környezet Egészséges környezeti feltételek megteremtése Klímavédelem hatékony energiafelhasználás Az egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése A Dunával együtt élő város Hatékony, kiegyensúlyozott városszerkezet kompakt város A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei Intelligens mobilitás Gazdaság Tudás- készség- és zöldalapú gazdaságfejlesztés Önfenntartó városgazdálkodási rendszer Társadalom Kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése Humán szolgáltatások optimalizálása Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése Befogadó, támogató és aktív társadalom 6. táblázat: Az ITP és a Hosszú távú Városfejlesztési Koncepció kapcsolatrendszere 18

20 Budapest Integrált Területi Programja Illeszkedés és hozzájárulás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez A Lisszaboni Stratégiát váltó Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló stratégiája, amelynek legfontosabb célja, hogy Európa megerősödve kerüljön ki a gazdasági válságból az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést támogató célok teljesítésével. A célok eléréséhez valamennyi uniós tagállamnak hozzá kell járulnia. Az Európa 2020 Stratégia három, egymást erősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításával. Fenntartható növekedés az erőforrás hatékony, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság fejlesztésével. Inkluzív növekedés a magas foglalkoztatás, valamint a szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzésével. A VEKOP Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának fejlődését, gazdasági versenyképességének további javulását és egyúttal, a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkentését támogatja a fenti három fő uniós prioritáshoz kapcsolódóan. Emiatt kiemelten fontos, hogy a VEKOP-hoz mérten megvizsgáljuk a Fővárosi ITP projektcsomagjainak kapcsolódási pontjait. A VEKOP tematikus célkitűzéseihez, beruházási prioritásaihoz valamint az ahhoz kapcsolódó egyedi célkitűzéseihez történő kapcsolódás egyben determinálja a finanszírozási hátteret is. A kapcsolódási pontok az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra: 19

21 Budapest Integrált Területi Programja EU2020 támogatáspolitikához történő illeszkedés a finanszírozó VEKOP intézkedés alapján Projektcsomag Finanszírozó Alap Tematikus célkitűzés Beruházási prioritások 1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése ERFA 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 4. c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is 9. b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a közösségi közlekedés és fenntartható utazási láncok fejlesztése által A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 2. Barnamezős területek fejlesztése ERFA 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 9. b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 3. Épületenergetikai fejlesztések ERFA 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 4. c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is Energiahatékonyság növelése közszolgáltatásnak helyet adó önkormányzati ingatlanokban és önkormányzati tulajdonú lakóépületekben 20

22 Budapest Integrált Területi Programja EU2020 támogatáspolitikához történő illeszkedés a finanszírozó VEKOP intézkedés alapján Projektcsomag Finanszírozó Alap Tematikus célkitűzés Beruházási prioritások A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések 4. Intelligens közlekedésfejlesztés ERFA 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 4. c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a közösségi közlekedés és fenntartható utazási láncok fejlesztése által 5. Szociális városrehabilitáció ERFA 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) [ ]/2012/EU [ESZA] rendelet alkalmazási körén kívül esnek 9. b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalásának támogatása A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 21

23 Budapest Integrált Területi Programja EU2020 támogatáspolitikához történő illeszkedés a finanszírozó VEKOP intézkedés alapján Projektcsomag Finanszírozó Alap Tematikus célkitűzés Beruházási prioritások A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések 6. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés ERFA 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 9. b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 7. táblázat: EU2020 támogatáspolitikához történő illeszkedés a finanszírozó VEKOP intézkedés alapján 22

24 Budapest Integrált Területi Programja A VEKOP prioritásaihoz, intézkedéseihez és egyedi célkitűzéseihez több ponton is illeszkedik a Fővárosi ITP-ben szereplő 6 projektcsomag, ez az alábbi táblázatban kerül összefoglalásra: VEKOP illeszkedés Projektcsomagok Prioritás Intézkedés Egyedi célkitűzés Az 3.2 Közösségi közlekedés Kerékpáros energiahatékonys energiahatékonysági célú közlekedés (BUBI) ág, az intelligens fejlesztései Kerékpárutak, Duna menti területek energia-használat 4.2 A társadalmilag és hosszának növelése összehangolt és a megújuló fizikailag leromlott, vagy P+R és B+R energiák leromlással veszélyeztetett rendszerek fejlesztése fejlesztése felhasználásának településrészeken élő Életminőség javítása támogatása lakosság életminőségének (lakóépületek, közterek) javítás Zöld területek extenzív Barnamezős területek fejlesztése Intelligens közlekedésfejlesztés Épületenergetikai fejlesztések Szociális városrehabilitáció Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés Települési környezet- és közszolgáltatás fejlesztés Az energiahatékonys ág, az intelligens energia-használat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása Az energiahatékonys ág, az intelligens energia-használat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása Települési környezet- és közszolgáltatás fejlesztés Vállalkozások versenyképesség ének javítása és a tudásgazdaság fejlesztése 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 3.2 Közösségi közlekedés energiahatékonysági célú fejlesztései 3.1 Köz- és lakóépületek energetikai fejlesztései és megújuló energia alkalmazása 4.1 A 3 év alatti életkorú gyermekek nappali ellátását nyújtó intézmények és szolgáltatók, valamint óvodák infrastrukturális fejlesztései 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 4.2 A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása 8. táblázat: Az ITP-ben szereplő projektcsomagok illeszkedése a VEKOP-hoz és intenzív fejlesztése Életminőség javítása (lakóépületek, közterek) Zöld területek extenzív és intenzív fejlesztése Kerékpáros közlekedés (BUBI) Kerékpárutak, hosszának növelése P+R és B+R rendszerek fejlesztése Önkormányzati középületek és lakások energiahatékonyság növelő beruházásai és a megújuló energiarendszerek alkalmazása Nappali ellátást nyújtó intézmények (bölcsődék, családi napközik) gyerekeknek Óvodák férőhelyeinek növelése és minőségi javulása Életminőség javítása (lakóépületek, közterek) Zöld területek extenzív és intenzív fejlesztése Életminőség javítása (lakóépületek, közterek) Zöld területek extenzív és intenzív fejlesztése 23

25 Budapest Integrált Területi Programja VEKOP intézkedései a fent bemutatott uniós célokon felül az alábbi három (vastagon szedett) területre koncentrálja a forrásokat és a (betűvel jelölt) specifikus céloknak kívánnak megfelelni, konkrét válaszokat adni: A regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudás-gazdaság, kreativitás, innováció: a) Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése b) Kiemelt célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása. c) Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése d) Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése e) A tudásfelhasználás segítése f) A tudásáramlás erősítése g) A tudásbázisok megerősítése h) Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása A közösségi infrastruktúra fejlesztése: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása b) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében c) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal. d) A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével e) Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése f) Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései g) Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében h) Oktatási - nevelési szolgáltatások fejlesztése az intézményi háttér korszerűsítésével A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése: a) Szociális intézményi háló fejlesztése b) A befogadó társadalom erősítése c) Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása d) A gazdaság igényeihez igazodó oktatási és képzési rendszer támogatása, a közoktatás, köznevelés fejlesztése e) A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása f) A fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációjának segítése g) Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése h) A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása 24

26 Budapest Integrált Területi Programja Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag a következő specifikus célokhoz 5 járul hozzá: a) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal b) Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében c) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása d) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében A Duna menti területek összehangolt fejlesztése projektcsomag a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív, mérhető hatást gyakorolni: - Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya (%) Kimeneti mutatók közül a Duna projektcsomag az alábbiakra tud hatást gyakorolni: - Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma - Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza - Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma - Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Barnamezős területek fejlesztése projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása helyi integrált akciókkal b) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében c) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja A Barnamezős területek fejlesztése Projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: - A társadalmilag és fizikailag leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett településrészeken élő lakosság életminőségének javítása - Lakóhely környéki közterületen való biztonságérzet (a lakosság mennyire érzi biztonságban magát sötétedés után, egyedül az utcán) A barnamezős projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten egyaránt növekedjenek: - A városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek száma, - A városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek száma, 5 A VEKOP specifikus célok nem azonosak a VEKOP beruházási prioritásaihoz kapcsolódó egyedi célkitűzéseivel! 25

27 Budapest Integrált Területi Programja Épületenergetikai fejlesztések projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása b) Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése c) Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései Az Épületenergetikai projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatókra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: - A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (PJ/év) - Primer energia felhasználás (PJ/év) Az épületenergetikai projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: - Csökkenjen a középületek éves elsődleges energia-fogyasztása. - Növekedjen a jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma - Csökkenjen az üvegházhatású gázok éves kibocsátása Intelligens közlekedésfejlesztés projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében. b) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása. c) Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében. Az Intelligens közlekedésfejlesztési projektcsomag a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: - Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya (%). A közlekedésfejlesztési projektek jelentősen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: - Növekedjen a kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza - Növekedjen a közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított kerületek száma - Növekedjen a kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma - Növekedjen a kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma Szociális városrehabilitáció projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása b) Foglalkoztatás ösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében c) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal d) A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével e) Szociális intézményi háló fejlesztése f) A befogadó társadalom erősítése g) Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása 26

28 Budapest Integrált Területi Programja h) A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása i) A fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációjának segítése j) Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése k) A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása A Szociális városrehabilitáció projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: - Lakóhely környéki közterületen való biztonságérzet (a lakosság mennyire érzi biztonságban magát sötétedés után, egyedül az utcán) A Szociális városrehabilitáció projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: - Növekedjen a támogatott gyermekgondozási intézmények kapacitása (bölcsődék, óvodák és családi napközik) - Növekedjen a városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek száma - Növekedjen helyreállított lakóegységek és köz- vagy kereskedelmi épületek száma Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomag a következő specifikus célokhoz járul hozzá: a) Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése b) A tudásáramlás erősítése c) A tudásbázisok megerősítése d) Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése e) Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése f) A tudásfelhasználás segítése A Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés projektcsomag, a FŐTEP céljai mentén előkészített projektek összességét jelenti, mely az alábbi eredménymutatóra fog pozitív mérhető hatást gyakorolni: - KMR régió vállalkozásainak K+F ráfordítása (BERD) A gazdaságélénkítési projektek nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy 2014-től Budapesten: - Növekedjen a kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások száma - Növekedjen az új termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozások száma - Emelkedjen az innovációs és K+F projekteknek közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházások nagysága 27

29 Budapest Integrált Területi Programja Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás Az ITP-ben bemutatott projektek fővárosi integrált településfejlesztési stratégiához, illetve annak megalapozó munkarészéhez való illeszkedését, és a helyzetfeltárásban azonosított szükségletekre való reagálását projektcsomagonként a 3.1 fejezetben mutatjuk be részletesen. Az ITP projektjei projektcsomagonként összefoglalóan az alábbi Budapest Területfejlesztési Koncepciója (BTFK) területi célkitűzések teljesüléséhez járulnak hozzá: Projektcsomag megnevezése BTFK céljainak alfejezete (melyekhez területi célok, beavatkozások tartoznak) száma és neve Illeszkedés leírása 1. Duna menti területek összehangolt fejlesztése 5.4 Dunával együtt élő város 6.2 Természeti- tájképi értékek megőrzése A projektcsomagban foglalt fejlesztések egyszerre szolgálják a fővárosi Duna-part jobb és közvetlenebb megközelíthetőségét, a Dunával való együttélést és a Duna-part természeti, tájképi rendezését. 2. Barnamezős területek fejlesztése 5.1 Vegyes területhasználat kialakítása 5.2 Barnamezős területek funkcióváltása 2.1 Technológiai innováció és tudástranszfer hatékonyságának javítása 8.2. Az életformák és a társadalmi gazdasági környezet változásainak összehangolása A tervezett barnamezős fejlesztések megvalósításának köszönhetően számos új funkció jelenhet meg a jelenlegi rozsdaövezeti városrészeken többek között technológia intenzív vállalkozások új telephelyei alakulhatnak ki -, amely hozzájárul a vegyes területhasználat kialakulásához, a barnamezős területek funkcióváltásához. 3. Épületenergetikai fejlesztések 6.6 Energiahatékonyság és klímavédelem 9.1. A Lakásállomány optimalizálása Az épületenergetikai fejlesztések jelentősen csökkenthetik a fővárosi közés lakóépületek fajlagos energiaigényét, így hozzájárulhatnak a klímavédelem céljaihoz. 4. Intelligens közlekedésfejlesztés 7.1 Nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatok fejlesztése 7.4 A fővárosi egyéni közlekedés fejlesztése A közlekedésfejlesztési projektcsomag része a nemzetközi és országos kerékpárút hálózat fejlesztése, valamint az eszközváltást segítő infrastruktúra, amely a fővárosi egyéni közlekedés fejlődéséhez járul hozzá. 28

30 Budapest Integrált Területi Programja Szociális városrehabilitáció 3.1. Partnerség a budapesti gazdasági tér összehangolt fejlesztése érdekében 5.2 Barnamezős területek funkcióváltása 5.5 Értékvédelemértékteremtés 8.1 Befogadó társadalom 8.2 Az életformák és a társadalom gazdasági környezet változásainak összehangolása 8.3. A humán szolgáltatások optimalizálása 9.2 A térbeli-társadalmi szerkezet kiegyensúlyozása A szociális városrehabilitációs projektek az ITP-n belüli legkomplexebb beavatkozások, ezért egy-egy projekt egyszerre járul hozzá a partnerséghez, a barnamezős területek funkcióváltásához, a befogadó társadalom ideájához valamint az életformák és a társadalom gazdasági környezet változásainak összehangolásához. A fejlesztések révén javulhatnak az akcióterületen elérhető humánszolgáltatások és a térbeli társadalmi szerkezet kiegyensúlyozottabbá válhat. 6. Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés 2.1 Technológiai innováció és tudástranszfer hatékonyságának javítása 2.3 Turizmus, mint gazdasági húzóágazat A főváros gazdaságfejlesztésének két legfontosabb célkitűzését erősítik a projektcsomagban szereplő projektek: a technológiai innováció erősödését és a turizmus fejlődését. 9. táblázat: Az ITP hozzájárulása a BTFK területi célkitűzéseihez 2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere Tekintettel arra, hogy az ITP jelen fázisában nem definiál kulcsprojekteket, a külső kapcsolatrendszer vizsgálata az útmutató 42. oldalában foglaltak értelmében nem releváns. Mindemellett az ITP több projektcsomagja is tartalmaz a főváros határain átnyúló hálózati fejlesztéseket (Duna menti területek összehangolt fejlesztése; Intelligens közlekedésfejlesztés), valamint a főváros határain jelentősen túlmutató gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési, turisztikai projekteket (Gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés). A Budapest szociális városrehabilitációinak koordinációs projekt keretében felhalmozandó tudás, tapasztalat átadható az ország többi szociális krízisterületén élő szegény csoportok helyzetének javításáért dolgozó önkormányzatok számára, akik ezt a tudást felhasználva további szociális városrehablitációs projekteket valósíthatnak meg, több, a közép-magyarországi régió számára nem elérhető operatív program forrásait felhasználva (pl. EFOP, RSZTOP, TOP-ok). Emellett a felújításoknál (pl. bérlakás pilot projekt) KEHOP források is felhasználhatóak. 29

31 Budapest Integrált Területi Programja ITP PROJEKTCSOMAGOK LEÍRÁSA A projektcsomagok részletes bemutatását megelőzően általánosan elmondható, hogy az ITP nem rendelkezik önálló célokkal, célrendszerrel. ITP célrendszere a FŐTEP célrendszerével azonos. Az ITP FŐTEP célokhoz való hozzájárulását, illeszkedését a fejezet mutatja be részletesen, projektcsomagonként. Tekintve, hogy az ITP a FŐTEP-ben meghatározott célok elérésére kialakítandó projektek egy részhalmazát foglalja programba, a FŐTEP célkitűzéseit az ITP megvalósítása önmagában nem biztosítja. A projektcsomagonként vállalt eredménymutatókat a melléklet megfelelő munkalapjának kitöltésével bemutattuk. A vállalt eredménymutatók vonatkozásában, elsősorban a forrásarányos vállalás volt a meghatározó, tekintve, hogy jelen tervezési fázisban több mutató pontos meghatározása, mérésének lehetséges módja nem kiforrott. Az egyes projektek függőségi viszonyának elemzését jelen program alapját képző VEKOP jóváhagyását és a projektek felülvizsgálatát követően mutatjuk be, tekintve, hogy a projekttartalmak pontos meghatározása a támogathatósági feltételek ismerete nélkül nem végezhető el az ITP-ben. 30