BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA"

Átírás

1 BÉKÉSCSABA VÁROS GAZDASÁGI POGRAMJA programozási időszak tervezése

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Európai Uniós Irányelvek, hazai stratégiai tervdokumentumok Európai Uniós stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban A asciklus tervezésifolyamata Bizottsági szinten Nemzeti stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban Illeszkedés a megyei stratégiához Helyzetelemzés és igényfelmérés Általános adatok Elhelyezkedés és térségi kapcsolatok Demográfia Gazdaság A közelmúltban történt jelentős Európai Uniós Fejlesztések a városban Gazdasági program SWOT analízis A város hosszú távú gazdasági céljai és jövőképe Monitoring, intézményrendszer A koncepció megvalósításának szereplői és feladataik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet Helyi média Gazdasági partnerek Monitoring Operatív programok bemutatása a közötti tervezési időszakban Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása

3 6.1.6 Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök Technikai segítségnyújtás Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP) Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén Befogadó társadalom Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Gyarapodó tudástőke Jó állam Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés Technikai segítségnyújtás Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése A Tudásgazdaság fejlesztése Infokommunikációs fejlesztések Hálózatos fejlesztések Vidékfejlesztési Program A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is

4 6.5.3 A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatásösztönzés Az Integrált településfejlesztés feladata a gazdaságfejlesztésben ban tervezett projektek Közvetlen gazdaságfejlesztést célzó projekttervek Turisztikai célú projekttervek Foglalkoztatást támogató projekttervek Közösségi, kerékpáros, és közúti közlekedési infrastruktúrát támogató projekttervek

5 1. Bevezetés Az Európai Unió alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politikájának kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika (a Szerződés cikkei) célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára. A as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. A teljes körű felülvizsgálat eredményeként az elkészülő dokumentumok akár a következő programozási időszak rendelettervezetei alapján körvonalazódó új forrásallokációs mechanizmusok megalapozásához is hozzájárulhatnak. A város fejlesztési dokumentumainak átdolgozása, valamint a stratégiák és koncepciók megalkotásának további célja, hogy kijelölésre kerüljenek azok az első olyan lehetőleg komplex városfejlesztési projektek, amelyek majd a as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Magyarország Európai Uniós tagsága révén továbbra is jogosult időszakban is a források lehívására, ami szükségessé tette a város és térsége számára az új fejlesztési célok és feladatok kijelölését. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiószintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat 5

6 figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. A kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi konvergencia erősítésének legfontosabb uniós szintű biztosítéka. A regionális politika, vagy más néven gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika (a Szerződés cikkei) célja az unión belül meglévő regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése, az életszínvonalbeli eltérések csökkentése, vagyis az, hogy az Európai Unió valamennyi régiójában méltányos szintű átlagos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson az ott élők számára. A as programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. A teljes körű felülvizsgálat eredményeként az elkészülő dokumentumok akár a következő programozási időszak rendelettervezetei alapján körvonalazódó új forrásallokációs mechanizmusok megalapozásához is hozzájárulhatnak. A város fejlesztési dokumentumainak átdolgozása, valamint a stratégiák és koncepciók megalkotásának további célja, hogy kijelölésre kerüljenek azok az első olyan lehetőleg komplex városfejlesztési projektek, amelyek majd a as programozási időszakban kerülhetnek támogatásra, amennyiben azokra forrás biztosítható. Magyarország Európai Uniós tagsága révén továbbra is jogosult időszakban is a források lehívására, ami szükségessé tette a város és térsége számára az új fejlesztési célok és feladatok kijelölését. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiószintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. 6

7 2. Európai Uniós Irányelvek, hazai stratégiai tervdokumentumok 2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban Az Európai Bizottság 2011 októberétől látja el információkkal a tagállamokat a közötti uniós költségvetési ciklusban elérhető támogatások formálódó jogszabályi hátteréről, mely részleteiben is orientálni fogja a tagállami forrásfelhasználást érintő tervezési és végrehajtási folyamatokat. A kohéziós politikát meghatározó jogszabályok irányelvei közül a legfontosabbak: az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolat, a beruházások megnövelt eredményorientációja, a fejlesztési tématerületek tematikus koncentrációja, illetve a területiség hangsúlyosabbá tétele. Az új támogatási időszakban a források csökkenése mellett fontos változás, hogy a kondíciók (előzetes makrogazdasági és egyéb feltételek), a tematikus koncentráció (tematikus célok és azok prioritásai mentén meghatározott tevékenységek), a determinációk (minimális forrás-allokáció bizonyos célokra/programokra) és a teljesítménytartalék alkalmazásával szűkülni látszik a tagállami mozgástér a források felhasználásában. A rendelet-tervezetek olyan forradalmian új programozási elvárásokat tartalmaznak, melyek alkalmazásával célvezéreltté válhat az eddigi eszköz-orientált és széttagolt, az uniós források felhasználásának kereteit meghatározó hazai programozási tevékenység: A rendelettervezetek több Alapra is közös szabályokat írnak elő, egységessé téve a stratégiai programozást. Az Európai Bizottság által elfogadandó, ezúttal a vidékfejlesztési forrásokra is kiterjedő Közös Stratégiai Keret adja majd a tervezés-programozás alapját, mely révén a tervezést a tagállamoknak az Európa 2020 Stratégia célrendszeréhez igazodva kell végezniük. Célvezérelt, integrált és komplex Operatív Programok (OP-k) tervezhetők. Az OP-oknak prioritásszinten egy-egy Alapra kell vonatkozniuk, így lehetővé válik, hogy az Alapok közül több is finanszírozzon egy OP-t. Mindegyik prioritásnak kötődnie kell egy-egy tematikus célhoz (ill. az ESZA prioritások több tematikus célhoz is kapcsolódhatnak). 2.2 A asciklus tervezésifolyamata Bizottsági szinten Az Európai Bizottság június 29-én, közleményben hozta nyilvánosságra a 2014-ben induló új tervezési időszak többéves pénzügyi keretéről (Multiannual Financial Framework, MFF) szóló javaslatát. A kohéziós politika rendelet-tervezeteit október 6-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta, ezek véglegesítése a gyakorlat szerint 2013-ra várható, de a főbb, tervezéshez szükséges keretek már ismertek. 7

8 Eszerint az Európai Unió szintjén kialakított Közös Stratégiai Keret (CSF) alapján a Bizottság és a tagállam között létrehozott Partnerségi Megállapodás fogja nemzeti és régiós szinten meghatározni a források felhasználásának célterületeit, amelyek az EU 2020 Stratégia és a Tanács ország-specifikus ajánlásaival lesznek összekapcsolva Nemzeti stratégiák és szabályozások a gazdasági szektorban Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) készítése: április. Az OFTK alapján készülhetnek el a Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok.A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok véglegesítésének várható időpontja: 2013 vége. Intézményrendszer és kedvezményezettek felkészítése Az NTH az NGM Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkársággal, az érintett társszervekkel szorosan együttműködve kiemelt feladatának tekinti a ig tartó új, uniós költségvetési és fejlesztési ciklusra való magyar nemzeti stratégiai felkészülést. Fontos megjegyeznünk, hogy Magyarország as felkészülését érintő számos fontos döntés az uniós folyamatokkal összhangban 2012 végéig, illetve 2013 első felében fog megszületni. Mindez számos kormányzati szereplő együttműködésében zajlik, a területi szintek bevonásával. A Hivatalnak as felkészülésben nyújtott sokszínű közreműködését jól illusztrálják azok a témakörök, melyekben hosszabb-rövidebb lélegzetű megalapozó, elemző-értékelő vagy javaslattevő döntés-előkészítő anyagokat készített vagy közreműködött ezek készítésében. Az alábbi témakörök voltak: a partnerségi megállapodás és az operatív programok lehetséges struktúrái, témakör lehatárolásai, végrehajtási intézményrendszerek modell-elemzése, lehetséges nemzeti fejlesztési célrendszerek: és kiemelt fejlesztési tématerületek, a as gazdaságfejlesztési programok, illetve az egyéb gazdaságfejlesztési akciók lehetséges szervezése és üzenete, kiemelt fejlesztési programok és projektek előkészítési lehetőségei a rendelkezésre álló uniós forrásokra alapozva, az integrált térségi és helyi fejlesztések kezelése a as időszakban, az Új Széchenyi Terv időszakának tapasztalatai, a as Európai Területi Együttműködési határon átnyúló programok tervezési és végrehajtási lehetőségei, a magyar gazdaságfejlesztési célok és irányok érvényesítése. 8

9 2.2.3Illeszkedés a megyei stratégiához Békés megye jövőképe: Békés megyének 2030-ra el kell érnie, hogy értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje legyen. Békés megye fejlesztésének átfogó célja 2020-ig: A megyében élők életkörülményeinek javítása, a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése a foglalkoztatás javítása. Békés megye fejlesztésének stratégiai céljai (2020-ig): térségspecifikusbrandek fejlesztése a megye perifériális helyzetű településein; versenyképességet javító-, értékalapú-, horizontális gazdaságfejlesztés; társadalmi- és gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális települései között; természeti- és épített értékek megóvása, innovatív hasznosítása. A megye fejlesztésének átfogó- és stratégiai céljai egymásra épülő koherens-, multiplikatív rendszert alkotnak. Békés megye jövőképe, fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai, illetve prioritásai Békés megye fejlettségét jellemző indikátorok 2020-ben: demográfia: a lakónépesség csökkenése és öregedése megáll, a megye népesség megtartó képessége erősödik; gazdasági aktivitás: nő, evvel egyidejűleg bővül a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta tartósan 10 % alá csökken; a foglalkoztatottság javulását segíti a helyi gazdaság igényeivel konform szakképzés; gazdaság szerkezete: a XXI. század követelményeivel konform módon a megye, a hazai agrárium meghatározó térsége lesz, az integrált élelmiszergazdasági vállalkozások hozzáadott értéke a jelenlegi érték duplájára nő; jól működő szabad vállalkozási zónák a gazdaság fejlődésének motorjaivá válnak a békési, mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi térségekben. 9

10 alacsony végzettségűek foglalkoztatását szociális integrációk biztosítják; jelentős foglalkoztatást és hozzáadott értéket biztosít a megye innovatív energiaforrás hasznosító hálózata, valamint az egészségturisztikai ágazata. műszaki infrastruktúra: a megye térségeinek elérhetősége az M44-es út átadásával jelentősen javul; a határmenti települések térségi integrációját négy új közúti átkelő segíti. megye térstruktúrája: a megyét kiegyensúlyozott foglalkoztatási szint jellemzi. 10

11 Békés megye stratégiai céljainak lebontása stratégiai cél értékalapú gazdaságfejlesztés aktivitási növelése munkanélküliségi ráta csökkenése hozzáadott növelése tőkeállomány növelése beruházási növelése K+F növelése ráta érték ráta ráfordítás térség specifikus brandek kialakítása a periférián foglalkoztatás javítása eltartó javítása képzettség javítása képesség hungarikumok kifejlesztése gasztroturizmus fejlesztése társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye perifériális helyzetű településein helyi gazdaságfejlesztés humán fejlettségi index javítása szegénység és a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek arányának csökkentése elérhetőség javítása természeti- és épített értékek óvása, alkotó innovatív továbbfejlesztése energiafelhasználá s hatékonyságának javítása energiafogyasztás csökkentése megújuló energia felhasználási arányának növelése széndioxid kibocsátás csökkenése szakképzés hatékonyságának javítása technológiai transzfer fogadókészségének megteremtése munkaerő ingázás feltételeinek javítása települések közötti szolidaritás erősítése ökológiai funkciójú területek arányának megtartása logisztikai feltételek javítása megye elérhetőségének javítása perifériális helyzetű térségek megtartó erejének megteremtése szolgáltatások hozzáférhetőségén ek javítása kiemelt célok közösség építés helyi piacok működtetése 11

12 3. Helyzetelemzés és igényfelmérés 3.1 Általános adatok Elhelyezkedés és térségi kapcsolatok Békés megye és térsége jelentős települései, elhelyezkedésük Békéscsabához képest : Jelentős települések a térségben Békéscsaba a magyarországi dél-alföldi régió területén helyezkedik el. A régió 18 ezer négyzetkilométer nagyságú, ezzel Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödén terül el. Földrajzi fekvése alapján a Pannon medencéhez tartozik, szinte teljes egészében az Alföld tengersík vidékén, legmagasabb pontja a 174 méteres Ólom-hegy. A régió legfőbb természeti kincse a termőföld, amelynek összetétele, minősége kedvezőbb az országos átlagnál, a napfénytartam itt a legkedvezőbb az országban. Békéscsaba Megyei Jogú Város, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található, Békés megye gazdasági-földrajzi központja, hazánk 16. legnépesebb városa. Történelmi gazdasági centrum, az 1950-es megrendezés során megyeszékhellyé nyilvánították. A város térségének jövőbeli fejlődését tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a helyi népesség 90%-a él itt, a nagyobb számú népességcsökkenés az elvándorlásoknak köszönhetőek. A Békéscsabai kistérséget már a 9006/1994 (S.K.3) KSH-elnöki közlemény tartalmazta

13 ben Szabadkígyós és Újkígyós visszakerültek a Békéscsabai kistérséghez, viszont Doboz a Békési kistérséghez, így jelenleg Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Újkígyós és Telekgerendás tartoznak a kistérség települései közé. Távolsága Budapesttől mintegy 210 kilométer, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 km-re. Fekvése így stratégiainak tekinthető a határmenti együttműködések és az európai uniós területi integráció megvalósítása területén. Megközelítése a Fővárosból az M5-ös autópályán majd a 45-ös és 47-es számú főutakon illetve alsóbb rendű utakon lehetséges. Közvetlen autópályás elérés jelenleg nincs kiépítve. A városba a környező nagyvárosokból távolsági autóbuszokkal és vonatjáratokkal megoldott a tömegközlekedés. A vasúti összeköttetések száma kevés és egyre szűkül, ezért a közúti kapcsolatok a legmeghatározóbbak. A megye egy-egy főúti és nemzetközi vasúti határátkelővel valamint számos mellékúti határátkelővel rendelkezik a szomszédos Romániához. A magyar-román határtól 14 km-re fekszik a város repülőtere, mely két ütemben, október augusztus között került felújításra. A Békéscsaba és Gyula között elhelyezkedő reptér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, azonban jelenleg csupán sétarepülésre, pilótaképzésre, ejtőernyőzésre, légi fotózásra, hangártárolásra veszik igénybe, az üzleti- és a rendszeres repülőközlekedési célú funkció kihasználatlan maradt. Gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési szempontból is kiemelten kezelendő az infrastruktúra fejlesztése, mivel a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javítása, a minőségi környezet kialakítása lehetővé tenné a helyi termékekre épülő piac beindításától kezdve, a gasztro-, ökoturizmus fellendítését, a térségben fellelhető Hungarikumok (pl. Csabai Kolbász) népszerűsítését és új ipari területek létesítésével a munkahelyteremtést Demográfia Békés megye területe a évi statisztikai évkönyv szerint 5629,72 km2, összesen 1 nagyváros (Békéscsaba) és 54 község található rajta, a népességszáma fő. Népsűrűsége 1870 és 1941 között a népességszám növekedésének köszönhetően, majd 67 százalékkal, 51 fő/km2-ről 85 fő/km2-re emelkedett. Később a népesség fogyását követve a népsűrűség is csökkent, 2011-ben már csak 64-en éltek egy négyzetkilométeren. Békés, a évi népszámlálás Békés megyére vonatkozó adatai szerint az ország tizenegyedik legnépesebb megyéje. A megye népessége a évi népszámlálás óta eltelt időszakban jelentősen, 9,5 százalékkal, az országé ennél jóval kisebb mértékben 2,6 százalékkal csökkent. A tíz év alatt csaknem valamennyi megyében és a fővárosban is fogyott a népesség, a legnagyobb arányú veszteség azonban Békés megyét sújtotta. A Központi Statisztikai Hivatal felmérései alapján első negyedévében a megyét javuló gazdasági teljesítmények és tovább romló demográfiai tendenciák jellemezték. Megfigyelhetővé vált, hogy a kevesebb születés és a nagyobb halálozás miatt a népesség 13

14 természetes fogyása az egy évvel korábbi értékekhez képest növekedett. Békés Megye népessége a két utolsó népszámlálás között 9,5%-kal tovább fogyott. A KSH január 1-jei adatközlése szerint 358 ezren éltek a megyében, ami azt jelenti, hogy 1,1%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A megyék közül a népességfogyás Békés megyében volt a legintenzívebb. A Békéscsabai Kistérség központja és legnépesebb városa egy év végi felmérés szerint a főt számláló Békéscsaba, amely a kistérség 450,73 km 2 -ét tekintve 135,43 fő/km2 mértékű népsűrűséget jelent. A rangsorban következő Orosházai és Békési kistérségek is jelentősen, legalább húszezres népességszám lemaradással bírnak. Az alábbi táblázat Békéscsaba népességszámának változásait mutatja be: Forrás: KSH ÉV Népességszám (fő) Látható, hogy az 1870-es évektől növekedő tendenciát mutatnak a város lélekszámára vonatkozó adatok. Az 1960-as években a város megyeszékhellyé alakításához köthetően a népességszám ugrásszerűen emelkedett, ahogy tette azt az 1980-as évektől is. A drasztikusabb negatív változás 2001-el kezdődött és a mutatók szerint 2013-ra 6923 fővel csökkent a város népességszáma. A természetes fogyás következtében tíz év alatt 1000 lakosonként 43 főt veszített el a város. Egy, a fentinél részletesebb kimutatás az alábbi, melyből jól látható a 2003-as évtől a népesség és aránya valamint a munkanélküliség változása mind regionális mind városi szinten: Időszak év Terület - T-Star 2012 TA Mutatók Dél-Alföld (Bács- Mindösszesen Kiskun, Békés, Terület Csongrád) Békéscsaba A település területe (km2) 93030, ,84 193,94 Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből a nők száma (fő)

15 Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) 93028, ,66 193,93 Lakónépesség száma (fő) Lakónépességből a nők száma (fő) év Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) 93027, ,18 193,93 Lakónépesség száma az év végén (fő) év Lakónépességből a nők (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak

16 összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott t álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) 93026, ,23 193,93 Lakónépesség száma (fő) év Lakónépességből a nők (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) 93023, ,26 193,93 Lakónépesség száma az év végén (fő) Lakónépességből a nők (fő) év év Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma s (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A település területe (km2) 93023, ,26 193,93 Lakónépesség száma (fő)

17 Lakónépességből a nők száma (fő) Lakónépességből a férfiak száma (fő) Állandó népesség száma (fő) Állandó népesség, férfiak összesen (fő) Állandó népesség, nők összesen (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint a magyar-román határmenti megyeszékhelyek (Temesvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Békéscsaba) közül Békéscsaba népsűrűsége a legalacsonyabb. A népesség nemenkénti megoszlása a megyeközpontok mindegyikében a nők irányába tolódott el a férfiak időskori magasabb halandósága miatt, ugyanakkor elmondható, hogy több fiú születik, mint lány. Békéscsaba lakónépesség számának 53,97%-a nő volt 2012 év végén. Korösszetétel alapján Békéscsaba állandó népességének 25,17%-a volt 2012-ben 60 év feletti, valamint az aktív korú népesség aránya a határmenti megyeszékhelyek közül itt volt a legkisebb, tehát átlagéletkor alapján a határmenti és országos szintet tekintve is a legtöbb megyeszékhely közül, a legidősebb népesség Békéscsabáé volt. Minden 100 főre több mint 40 gyermek- és időskorú eltartott jutott, az időskorúak száma azonban nem haladja meg a gyermekkorúakét. A gyermekkorúak és az aktív korúak aránya 2001-hez képest csökkent a teljes lakosságon belül, míg az időskorúak aránya jelentősen növekedett. Békéscsabán 100 tizenöt éven aluli gyermekre 138 hatvannégy éven felüli jutott. A Békés Megyei Statisztikai évkönyv szerint a lakásállomány a következőképpen alakult az elmúlt években: Év Lakásállomány az év Épített lakás Megszűnt lakás végén Forrás: Békés Megye Statisztikai Évkönyve, 2012 alapján saját szerkesztés 17

18 A táblázatból jól látható, hogy az 1990-es évekhez képest 3638-al nőtt a lakásállomány mértéke a megyében, amely egy évi kiugrást követően elkezdett csökkenni, valamint látható, hogy az építkezési kedv az évek során jelentősen visszaesett. Feltételezhető, hogy a lakásépítési kedv és a lakásállomány csökkenése összefüggésben van a térség munkaerő-piaci és letelepedési mutatóival. A KSH Békés megyei és békéscsabai lakásállományának alakulása a 2001 és 2012 évek között az alábbiak szerint alakult: Időszak Mértékegység Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Békés megye Békéscsaba év db év db év db év db év db év db év db év db A Dél-Alföldi Régió és Békéscsaba MJV lakásállománya 2001 évtől folyamatos növekedést mutat, 2012 évben a Békés megyei lakások 17,5%-a található a megyeszékhelyen. Népességének összetétele tekintetében a évi népszámláláskor a Békéscsabán élő nemzetiségiek tekintetében a megkérdezettek 80,23%-a vallja magát magyarnak, a városban élő nemzetiségiek aránya a fő népességalkotóhoz képest 24,63%. A négy legnagyobb létszámot nemzeti csoportot a cigányok (402 fő), németek (170 fő), románok (293 fő) és a szlovákok (1881 fő) alkotják a városban. Békéscsaba MJV 2011 évi népességének nemzetiségi hovatartozását mutató táblázata az alábbiak szerint alakul (forrás: KSH): Nemzetiség, nyelv Nemzetiség Anyanyelv 18 Családi, baráti közösségben használt nyelv Nemzetiséghez tartozó Magyar Bolgár Cigány (romani, beás) Görög Horvát

19 Lengyel Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Arab Kínai Orosz Vietnami Egyéb Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen Manapság már nemzetiségi önkormányzatok is működnek a megyeszékhelyen, úgy mint Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a Lengyelek Nemzetiségi Önkormányzata, a Román Nemzetiségi Önkormányzat és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat. Békéscsaba Önkormányzata szoros együttműködésben van a nemzetiségi önkormányzatokkal, melyet egy főállású nemzetiségi referens is segít. Békéscsaba az erkölcsi támogatáson túl, a 200 ezer forintos állami támogatás mellett további támogatásokkal segíti az önkormányzatok boldogulását. A város minden évben megrendezi a Nemzetiségek Napját is, ahol a nemzetiségi önkormányzatok ünnepélyes keretek között, a város képviselőinek jelenlétében átadhatják az általuk adományozott kitüntetéseket. A lakónépesség változása a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodásból továbbá a vándorlási különbözetből vezethető le. A KSH 2011-es statisztikai évkönyve szerint csupán Békés, Vas, Zala, Tolna és Nógrád megye nem rendelkezik önálló felsőoktatási intézménnyel, azonban Békés megyében található a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi kara (Szarvas, Békéscsaba, Gyula). Ennek ellenére a középiskolai végzettség megszerzését követően az érettségivel rendelkező fiatal- és felnőtt korú lakosság azon része, amely egyéb pályát szeretne választani, arra kényszerül, hogy a felsőfokú alap és mesterképzésű tanulmányaikat másik megyében és más városban folytassák. A felsőoktatási intézmények elvégzését követően pedig - a helyi munkalehetőségek hiánya okán - a letelepedésük helyszíneként nem vagy csak ritkán választják szülőhelyüket. Az elvándorlás növekvő mértékét a bevándorlás pozitív változásai sem tudták ellensúlyozni. Az ország központi és nyugati megyéinek ütemesebb fejlődése valamint az Európai Unió munkaerőpiacának megnyílása következtében az el- és kivándorlás intenzívebb lett, ugyanakkor a szomszédos országokból érkező bevándorlók aránya mérséklődni kezdett. A 19

20 térség és az egyébként közkedvelt és agrárjellege okán lehetőségekkel teli megyeszékhelyről történő elvándorlás abban az esetben akadályozható meg, ha a különböző fejlesztések nyomán a munkahelyteremtés, mint egyik fő cél is megvalósul. A megyeszékhelyek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból központ szerepet töltenek be megyéjük életében, így a foglalkoztatásban elfoglalt helyük is kiemelkedő kell, hogy legyen Gazdaság Békéscsaba, mint a Dél-Alföldi Régió egyik jelentős területi központja, agglomerációját tekintve lokalizációs előnyben van, tekintve, hogy a közelében helyezkedik el Szeged mint egyetemváros, Hódmezővásárhely - mint iparváros valamint Gyula és a határon túli Arad, mint történelmi-turisztikai szempontból prominens városok. A Régión belüli nagyvárosok eltérő fejlődésen mennek keresztül mind munkaerő-piaci, mind agrárjellegű szempontból. Békéscsaba gazdaságát néhány nagy hagyománnyal bíró iparág mellett új ágazatok is jellemzik. Még ma is jelentős az élelmiszeripar gazdaságban betöltött szerepe, nagy hagyományokra tekint vissza a békéscsabai tégla- és cserépipar, textilipar, nyomdaipar, de a gépipar jelenléte is fél évszázados, amit az elmúlt évtizedekben az elektronika is követett. Bővül a hazai gépjárműgyártás beszállítóinak köre. Az agrárium szerepe különleges, meghatározó, a térséget bátran nevezhetjük az ország első számú éléskamrájának. A gabonatermesztés, a sertés- és baromfitartás évszázados múltra tekint vissza a város környékén, de a zöldségtermesztés is hagyományos ágazat. Az ide települt élelmiszer-ipari üzemek ezeket a helyi alapanyagokat dolgozzák fel. Még ma is jelentős a gabona-, a konzerv-, hús-, és hűtőipar a városban, de a helyi alapanyagok helyi feldolgozása, a termelés és kereskedelem helyben tartása ma kiemelt cél. A térség egykor legnagyobb feldolgozóiparának bázisa az elmúlt években egyre romlott. A közelmúltban több nagyobb feldolgozóüzem is bezárt pl. Barnevál, tejüzem, hűtőgyár. A legnagyobb létszámú vállalkozások a mezőgazdaság és feldolgozóipar mellett a gép- és járműiparban, az elektronikai üzletágban, a kereskedelemben, valamint a közösségi szolgáltatásban dolgoztak. A helyi gazdasági fejlettséget tekintve, a bruttó hazai termék egy lakosra jutó értékében mérve 2001-ben Békéscsaba az országos átlag 31%-át érte el. Ez az arány 2011-re lassan tovább csökkent, mértéke 29% volt között szerény, de növekvő tendenciát mutatott a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodásban szemben az országban tapasztalt jelentős mértékű csökkenéssel. Ugyanebben az időszakban dinamikusan, 45%-kal nőtt, de még így is elmaradt az országos átlagtól a szolgáltató szektor GDP-je és nagymértékben lemaradt a város ipara, építőipara az országos átlagos teljesítménytől. A város és a megye kül- és belföldi tőkevonzó képessége alacsony, egy főre jutó GDP-t tekintve a második legrosszabb helyzetű. Békés megyében szeptember 30-án közel 70 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, mely szám körülbelül megegyezik a évi adatokkal. Konstatálni lehet, hogy az önálló vállalkozások száma az összes regisztrált szervezetnek több mint nyolctizedét adja, míg a régió átlaga a 75%-ot, az országosé pedig a 60%-ot sem éri el. 20

21 A fenti adatok fényében Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének tekinthető. Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemelt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya. A gazdaságfejlesztési irányok meghatározásakor a kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti környezetük javítása, kialakítása valamint a befektetők számára a vonzó telephelyi feltételek kiemelése továbbá a foglalkoztatás orientált fejlesztés lehet egy olyan prioritás, amely a térségi gazdaság fellendítését eredményezheti. A KSH adatai szerint a Békéscsabán működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt ben a regisztrált vállalkozások száma (GFO11) elérte a at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 2011-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, 2001-ről re megduplázódott. Megyei szintet nézve a KSH 2013 decemberében kiadott jelentése szerint a megyében szeptember végén ezer lakosra 189 vállalkozás jutott, ez 19-cel többet jelent, mint országosan. A gazdasági szervezetek tevékenységüket 37%-os aránnyal mellékfoglalkozásként végzik, harmada nyugdíjasként, 29%-a pedig főfoglalkozásban. Az utóbbi években sok kisvállalkozás kezdett el beszállítóként tevékenykedni. A nagyobb cégek karbantartó és más részlegeket (pl. őrző-védő) szerveztek ki szerkezetátalakítás címen. A helyi vállalkozások versenyképességének növelését több célzott fejlesztés is szolgálja Békéscsabán. A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól csupán 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe kiváló lehetőségeket nyújtott a zöldmezős beruházások kialakítására. 17 vállalkozás működik a parkban, a foglalkoztatottak összlétszáma 365. A vállalkozások döntő többsége mikro- illetve kisvállalkozás, a cégek 12%-a középvállalkozás. Az első befektető a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelő üzeme volt, amely 2002 áprilisától termel. Az ipari parkban 2005-ben létesült a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ mintaüzeme (www.baip.hu/meik), ahol korszerű infrastruktúrát biztosítanak helyi vállalkozás részére a hagyományos Csabai kolbász ipari méretekben történő gyártásához. További ide települő társaságként kell említeni a Premier Metál Zrt-t, mely 2800 m2 alapterületű csarnokában gyártási, tervezési tevékenységet véget. A Zrt. többek között finomlemezek megmunkálásával, székgyártással, burkolat és lemezszekrények, kazánok, kandallók, mezőgazdasági gépalkatrészek, fémbútor gyártásával, gépi forgácsolással foglalkozik évi árbevétele ,- Ft volt, mely az előző évi árbevétel majd duplája, foglalkoztatottainak átlagos statisztikai évszáma 24,9 volt. 21

22 2013. december 5-én új, 1350m2-es üzemcsarnokot épített az Almáskerti Ipari Parkban a Losonczi Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató vállalkozás. A társaság elsősorban a nemzetközi autóipar fémmegmunkálói gépeihez készít egyedi, nagy hozzáadott értékű, precíziós szerszámokat óta egy németországi autóipari alkatrészgyártó beszállítója lett, majd szerződést kötött a SANDVIK közép-európai központjával. A társaság kutatásfejlesztéssel is foglalkozik, célja a magnézium motoralkatrészek nagysebességű megmunkálása, speciális szerszámok fejlesztése a BMW ausztriai üzeme részére. A társaság az elmúlt években mintegy 526 millió forintot fordított fejlesztésekre, a programok megvalósítására az EU-alapokból összesen 246 millió forintot nyertek. A társaság árbevétele 2012-ben 360 millió forint volt, a mérleg szerinti eredménye 44 millió forint, foglalkoztatottainak száma 25 fő. Az ipari park otthont ad autókereskedésnek (Hovány Békéscsaba), műszaki cikk áruháznak (ElektoOutlet), az Alföldi régióban élelmiszer-nagykereskedelmet végző Szőke és Társai Kftnek, hazánk egyik vezető drótfonatot és huzalárut gyártó Drót-Fon Kft-nek, stb. Az Almáskerti Ipari Park részeként 2010 szeptemberében avattak inkubátorházat Békéscsabán. A fejlesztés mintegy 110 millió forintba került, mely a Békéscsabai Önkormányzat tulajdonában álló Vállalkozói Centrum Kft. megvalósítása alatt pályázat útján 52,7 millió forintos uniós, illetve kormányzati támogatást nyert. A jelenleg már 5600 négyzetméter alapterületű ingatlanban az üzemi és raktárterületen kívül irodai és szociális helyiség áll a vállalkozások rendelkezésére. Átadását követően négy, zömében élelmiszerfeldolgozással, fűszercsomagolással és forgalmazással foglalkozó kisvállalkozás kezdte meg a termelését, mely szám azóta tovább növekedett. A város másik inkubátor háza a BRILL inkubátorház, mely a Békéscsabai Kistérségben a működő ipari vállalkozások számának és termékszerkezetének fejlesztése érdekében jött létre. Eme inkubátorházat a GAB-HOR Kft. létesítette, egy gazdasági övezeti besorolású 4000 m2-es ingatlanon. Szolgáltatásai között szerepel raktározási és üzemi tevékenység, helyiség bérlet, tárgyaló bérlet, portaszolgálat, irodai szolgáltatás, vagyonvédelem, szociális helyiségek, stb. Célja a térségben lévő mikro- és kisvállalkozások, vállalkozók támogatása, a helyi foglalkoztatási problémák enyhítése. Az inkubátorház Európai Uniós támogatással épült, a beruházás teljes költsége megközelítette a 172 millió forintot. Az ipari park betelepítettsége mára már 100%-os, így a évi fejlesztési időszakban szükség lesz a meglévő ipari park mellett további iparterületek fejlesztésére, amelyre a városnak több elképzelése fogalmazódott meg. Az Északi Ipartelepen az értékesítésre került ingatlanok száma 6 db, a bérleti szerződés alapján hasznosított ingatlanoké 2 db (1 db csarnok és 1 db beépítetlen terület). Folyamatban van két beruházás: a Ferro Kft. üzemcsarnoka és a Bora Kft. Logisztikai központjának kialakítása. Itt található Electroplast Kft., osztrák családi tulajdonú vállalkozás műanyag alkatrészeket és tárolóedényeket gyártó fröccsöntő üzem. A társaság a bécsi Electroplast GmbH projektcége, mely 2012-ben telepítette le gyártóbázisát Békéscsabára. Fő üzleti partnere a Henkel, 22

23 amelynek megrendelései a békéscsabai termeléskapacitás mintegy 90 százalékát lekötik. A Kft ben 1,1 milliárd forintos árbevétellel működött, melyet 2013-ban 1,5-2 milliárdra a becsüli. A jelentős helyi vállalkozások véleménye szerint a beruházásokat, jövőbeli fejlesztési elképzeléseket befolyásoló tényezők közül első helyen a szállítási akadályokat kell említeni. Az egyik legjelentősebb helyi cég, a Csaba Metál Zrt. kamionokkal szállítja termékeit és a nehéz megközelíthetőség komoly akadályt jelent számukra. Az autópálya megépítése jelentős előrelépést hozna ebben a helyzetben. A vasúti szállítás is lehetne alternatíva, de ahhoz a felpakolás fejlesztésére lenne szükség, mert a vasút hátránya, hogy nem szállít háztól házig. A nagy súlyú kamionok és teherautók belterületi utakon való megjelenése ellenállást vált ki a lakosságban. A külterületi utak kímélése érdekében már elkezdődött az M44-es autópálya tervezése, amely Kecskemétet kötné össze Békéscsabával majd folytatódna a román határ felé. Jelenlegi fázisát tekintve január 20-án megszületett az a kormányhatározat, amely az autósztráda kapcsán felmerülő régészeti tételekhez biztosít forrásokat. Oktatás és képzés terén probléma a marketing, HR képzettségű szakemberek és általánosságban az angol és német nyelvtudás hiánya. Tekintettel arra, hogy a megyeszékhelyen működik az ország legjelentősebb csomagolóanyag gyártó cége, szükséges lenne a nyomdász szakma duális képzésen keresztüli fenntartása. Jelenleg eme képzésre alkalmas tanműhely (a gyárban alkalmazott gépekkel felszerelve) és tanárok nem találhatóak meg a térségben, holott a megyei nyomdászképzés kihalóban van és az ütemesen emelkedő gyártókapacitás megkövetelné az újabb és újabb szakképzett munkaerő rendelkezésre állását. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg is szervez mestervizsgákat a megyében felmerülő igényeknek megfelelő területeken. Ilyen szakmák többek között a pék, hentes, húsipari, molnár, cukrász, kőműves, villanyszerelő, vízvezeték- és központi fűtés szerelő, autószerelő, kéményseprő, gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, stb. A mestervizsgák és az ilyen jellegű szakképzések nagyban segítik a helyi munkaerő foglalkoztatottságának esélyeit. A gyorsan növekvő helyi cégek dinamikáját az informatikai ellátottság sem követi. Jobb, személyre szabott banki ügyintézés segíthetné még a helyi vállalkozásokat. Több cég is említette, hogy túl gyakoriak, felesleges adminisztrációs terheket róva ezzel a helyi vállalkozókra a hatósági (főként adó-) ellenőrzések. Arra is volt példa, hogy cégek a folyamatos zaklatás elkerülése érdekében áthelyezték a székhelyüket pl. a fővárosba. Munkaerőpiac Békéscsaba foglalkoztatási szempontból térségi központként jelenik meg. Az itt működő nagyságrendileg 5200 kis- és középvállalkozás mellett országosan elismert cégek is megtalálhatóak, mint pl. a Linamar Hungary, Tondach Magyarország Zrt., Kner Packaging Kft., Csabahús, HirschmannCarCommunication Kft., stb. A KSH munkaerő-felmérése szerint III. negyedévében a megfigyelt népesség (15-74 év közöttiek) 56%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán. Ebből még mindig jelentős a 23

24 munkanélküliek száma (14,1 ezer fő), ugyanakkor a korábbi évben mért - adatokhoz képest pozitív változás, hogy a foglalkoztatottak száma 6,8 ezerrel nőtt, így 135,6 ezer fő a megye foglalkoztatottainak száma. Ezen kedvező irányú folyamatoknak köszönhetően a megye munkanélküliségi rátája alacsonyabb a régiós és az országos átlagnál is. Év Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Munkanélküliségi ráta, % ,8 8,3 5, ,2 12,0 8, ,9 11,9 8, ,2 17,2 11, ,8 17,6 12,0 Forrás: KSH munkaerő-felmérése, Békés Megye Statisztikai Évkönyve, 2012 alapján saját szerkesztés A jelentés szerint a megyeszékhelyen a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek, társaságok és költségvetési intézmények első három negyedévében 68,9 ezer főt alkalmaztak, ami növekedést jelent a I. negyedéves 65 ezer főhöz képest. Megállapították, hogy a foglalkoztatotti létszám növekedése elsősorban a költségvetési szférában dolgozók számának emelkedése okán keletkezett, azonban a termelő ágakban (mezőgazdaság, ipar, építőipar) a létszám átlagosan csökkent. Számottevő növekedés (kb fős) az egészségügy és szociális ellátás területén következett be. A teljes munkaidős alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete a megyében kb. 166 ezer forint volt, a fizikai dolgozók kb. 132 ezer, a szellemi foglalkoztatottak megközelítőleg 216 ezer forintot kerestek. Ezen átlagkeresetek az egy évvel korábbi kimutatások szerint valamelyest, de nem meghatározóan növekedtek III. negyedévére. Továbbra is a legmagasabb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban dolgozó, a legalacsonyabbal pedig a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a hazai és nemzetközi trendekkel összhangban a foglalkoztatottak száma a hagyományos ágazatokban csökkent, és egyedül a szolgáltató szektorban növekedett. Ha tartós munkahelyeket szeretne a város teremteni, térségekben, városi vonzáskörzetekben kell gondolkozni. Mezőgazdaság A főbb ágazatok közül a mezőgazdaságot tekintve kiemelhetjük, hogy kitűnőek a földrajzi és talaj adottságok, a helyi szakmai kultúra. Jelentős a térségben az agrárpotenciál, de ezt alágazatonként eltérő mértékben sikerül kihasználni. A területet a kiemelkedően jó agráradottságok okán zöldségtermesztéséről, bizonyos állatrfajták tenyésztéséről és gabonatermesztéséről ismerjük. A kihasználtság a kertészet terén kicsi, míg például 24

25 gabonában országos viszonylatban jelentős évben a kalászos gabonák betakarított területe több mint 124 ezer hektár volt megyei szinten, melynek nagy részét búza, kisebb, 17%-át árpa adja. Megjegyzendő, hogy az előző évvel összevetve csökkenést mutat a betakarított terület nagysága. Ennek ellenére országos viszonylatban a 2013-as év az elmúlt évek legjobb termését hozta. A dél-alföldi régió három megyéje az ország mezőgazdasági termelése szempontjából fontos szerepet játszik. Egy 2008-as felmérés szerint a régió mezőgazdasági területének aránya 72,3%, amely meghaladja a magyarországi átlagot (62,2%). Kimutatásra került, hogy Dél-Alföldnek 1,3 millió hektár mezőgazdasági területe van, melynek négytizedét Bács-Kiskunban, harmadát Békésben, közel negyedét pedig Csongrádban művelik. A megyék mezőgazdasági területének művelési ágankénti megoszlásának évi felmérése szerint Békés megyében a szántó- és kert aránya a legnagyobb, mintegy 89,9%. Békéscsabán döntően a mezőgazdasági termelésre alapozva jelent meg a gyáripar. A városban 1818-ban már 45 szárazmalom működött. Az első gőzmalom 1853-ban épült, a képviselőtestület helyi őrlésről döntő határozata alapján az 1930-as években az ország vezető, napjainkban pedig a második legnagyobb gőzmalma volt óta viseli jelenlegi nevét: Békéscsabai István Malom március 31-én azonban a Szabolcs Gabona Holding Rt. vezetése végérvényesen eldöntötte, hogy bezárják a békéscsabai István malmot. A magyarországi 1 millió tonnás szükségletnél jóval magasabb volt az örlőteljesítmény, így a békéscsabai malom is főként román exportra termelt, ám 2005-ben sajnos szinte nullára esett vissza a kivitel. Ennek oka többek között a jó román búzatermés és az Európai Uniós vámszabályozás volt. Mindezek mellett Törökszentmiklóson korszerű új malma van a Szabolcs Gabona Holding Rt.-nek, az István malom ugyanakkor faszerkezetes, technológiájában is fejlesztésre szoruló létesítmény volt. Ráadásul a város belsejében működött, az alapanyag-tároló kapacitása szűkös. Az ésszerűség tehát azt diktálta, hogy ezt a malmot zárják be, mellyel a város és a térség is jelentős mezőgazdasági iparágtól és munkahelyektől esett el. Fontos előre lépés a mezőgazdasági termékek feldolgozó iparának békéscsabai életében, hogy 2012 éve végén, a megyeszékhelyen a BonduelleCentral Europe egy 5000 m2-es korszerű raktárcsarnokkal bővült. Az épület által tovább javul a békéscsabai feldolgozóüzem versenyképessége és gyártási színvonala. Hosszú ideig Békéscsaba mezőgazdasági feldolgozóiparának zászlóshajója volt a konzervgyár, melyet 1962-ben alapítottak. A gazdasági-pénzügyi körülmények megváltozásával és a keleti piacok leépülésével a cég nehéz helyzetbe került. A rendszerváltást követő felszámolási eljárás és a többszöri tulajdonosváltások után a gyár 2003 januárja óta a Bonduelle-csoport tagja. Ezt követően termékpalettája letisztult, azóta az üzemnek két fő terméke van, a zöldborsó- és csemegekukorica-konzerv, félkilós kiszerelésben. A gyár hektáron termeltet zöldborsót és csemegekukoricát, 90 százalékban Békés megyében. A gyárnak 70 fő az állandó létszáma, kampányidőszakban mintegy 150 embert foglalkoztatnak szezonmunkára. Így összesen, a beszállítókkal együtt közel 500 család megélhetését biztosítja. A gyár külföldre is 25

26 szállítja az itt feldolgozott mezőgazdasági termékeket, legfontosabb export piacai Lengyelország, Olaszország, Németország. Az állattenyésztést nézve a megye állatállományát a június 1-jei Gazdaságszerkezeti Összeírás során mérték fel, mely során tyúk, juh, sertés és szarvasmarha-állományt regisztráltak. A megyeszékhelyen megtalálható a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének területi képviselete is. A szervezet a mezőgazdasági termelők legátfogóbb érdekképviseletét látja el, a Vidékfejlesztési Minisztérium partnereként. Küldetésének tekinti a magyar mezőgazdaság és a vidék, a mezőgazdasági termelők ezen belül elsősorban tagjai-, az ágazathoz kötődő vidéki lakosság érdekeinek képviseletét és védelmét, életkörülményeik, jövedelmi helyzetük javításának, a vidék fejlődésének előmozdítását. A Szövetség mellett a kis- és helyi termelők megélhetésének támogatására lehetőségként felmerülhet egy olyan békéscsabai és megyei vagy akár régiós szintű együttműködés, amelyhez csatlakozók (vendéglátók, szállásadók, stb.) vállalják, hogy azon élelmiszereket, amelyeket helyben előállítani képesek, kizárólag a helyi termelőktől szerzik be és használják fel a területre importált termékek helyett, ezzel népszerűsítve is a helyi terméket a városba látogatók számára. Az élelmiszeripar teljesítménye az utóbbi években mérséklődött, ami részben az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta hatásoknak, részben az import növekedésének köszönhető. Egy olyan mezőgazdaságilag és ez által élelmiszeripari szempontból is meghatározó területnek, mint a Békéscsabai régió a piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció. A térségben voltak ugyan korszerűsítésekre tett lépések (2004 Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ), de a város és a terület fellendítése, munkahely teremtési képességének növelése érdekében további jelentős fejlesztésekre van szükség. Ipar A megyei ipar két legnagyobb részét alkotó ágazatnak az élelmiszeriparnak és a gépi berendezések gyártásának az egy évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent a produktum kibocsátása. Ennek ellenére a gépipar jelentősen előrelépett, ezen a területen kiemelhetjük a Linamar Hungary Zrt. (mezőgazdasági gépgyártó és autóipari gyártó) és a Csaba Metál Zrt. (alumínium öntöde a járműipar számára) fejlesztéseit. A Csaba Metál Zrt. több technológiai fejlesztést is végrehajtott az elmúlt években, mint pl. a gyártócsarnok felújítása, bővítése, a szociális épület építése a telephelyen, stb, A Linamar Hungary Zrt-nél pedig pl. eszközbeszerzés, üzemcsarnok bővítés, szociális blokk építés valósult meg, mindkét cég esetében részben Európai Uniós forrásokból. Több kisebb cég is sikeresen tevékenykedik a szerszám- és alkatrészgyártók piacán. A további fejlesztéseket, pozitív mutatókat előmozdíthatná, ha a város a jelenleginél jelentősebb központi K+F forrásokhoz jutna, tekintetve, hogy a fejlődő országokban a termelékenység növekedése döntően a kutatás és 26

27 innováció valamilyen formájának volt köszönhető. A Kutatás és Fejlesztés, ahogy korábban is, a későbbi tervek és az Európa 2020 című hosszú távú stratégia szerint a január 1- jétől kezdődő új szakaszban továbbra is az egyik gazdasági prioritása az Európai Uniónak. Ennek megfelelően az Európai Unió egészére vonatkozó konkrét célok között szerepel, hogy az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. A globális válság és következményei, az építőipar hazai visszaesése miatt a közelmúltban még gyengélkedő építőanyag-ipar ismét erőre kap, ebben az ágazatban külföldi befektetők is jelen vannak. Összehasonlítva a 2012 évi méréseket a megye ez évi azonos időszakának tényadataival az építőipari vállalkozások termelése növekedést mutat. Országosan a termelés mértéke 7,7%-kal, Dél-Alföldön 25%-kal nőtt. Az építőipar húzóhatással van a termelés, innováció területeire, ezáltal fejlesztéseket indukál a különböző iparágakban, munkahelyek létrehozását teszi lehetővé. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya, betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra valamint a perspektívát jelentő energiahatékonysági beruházások száma is ösztönözte. Említést érdemel a TONDACH Magyarország Zrt. (tetőrendszerek) és a Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft. (mély- és magasépítési építőanyag-gyártó). Utóbbi jelenleg 4 telephellyel rendelkezik, központja Békéscsabán található, 50 főt foglalkoztat közel m2-en. A TONDACH gyár 50%-os tulajdonosa a Wienerberger Téglaipari Zrt., a gyártás főleg exportra történik Szlovákiába, Romániába és Ukrajnába, melynek aránya jelenleg 2/3. Újra erősödik a térségben a nyomdaipar is. A nyomdaiparban megfigyelhető a cégek közötti megyei összefogás, például a közös szakmunkásképzés területén, azonban tanműhelyek nincsenek vagy nem a megfelelő technológiával felszereltek. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. Átmeneti visszaesést követően az újabb beruházók megjelenése revitalizálta az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. Békéscsabán működik többek között 1990 óta a JAVIPA Nyomdaipari Kft., mely az elmúlt években versenyképessége növelése érdekében technológiai fejlesztést is végrehajtott. A városban található a Marzek Etiketten Cégcsoport leányvállalata is, az európai csomagolóanyag gyártás egyik meghatározó szereplője, a Marzek Kner Packaging Kft. A vállalatot 1882-ben Kner Izidor alapította, tehát több mint 120 éves tapasztalattal rendelkezik a társaság a nyomdaipar területén. A vállalat az évek során több tulajdonosváltáson is átesett, míg nem 2005 októberében a Marzek Etiketten GmbH vásárolta meg ig az osztrák tulajdonos mindösszesen 2,5 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, a nyereséget visszaforgatva a termelésbe, a fejlesztésekbe. A beruházásokat Európai Uniós források is segítették, 2007-ben 176 millió, 2009-ben 300 millió forintot nyert a vállalat ben a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Az év Békés megyei ipari vállalkozása 2011 címmel ismerte el a céget. A Marzek Kner Packaging Kft. irodaépülete október 4-től április 30-ig épült. A kilenc emeletes irodaház és közel négyzetméteres üzemépület jelenleg 230 főnek ad munkát. Rekonstrukciós munkálatokat utoljára a 90-es évek közepén végeztek az épületen. A mostani felújítás oka a Marzek Kner Packaging Kft. jelentős 27

28 fejlődése, a belföldi és exportpiacok vevői előtt való modernebb külső és belső megjelenés. A külső megújításra a vállalat pályázatot írt ki 2012-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iparművész szakos hallgatói számára. A társaság évente 15%-ot bővül, jelenleg a gyártókapacitást nem tudja bővíteni, mivel a városban és környezetében a logisztikai telephelyek száma alacsony, így a legyártott termékek tárolására alkalmas épület nem áll rendelkezésre. Autóalkatrész gyártás tekintetében kiemelkedő vállalat a békéscsabai Hirschmann, mely nemzetközi viszonylatban is vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A céget Németországban alapították családi vállalkozásként 1924-ben, az évek folyamán nőtte ki magát nemzetközi cégcsoporttá. A Hirschmann Magyarországon, Németországban és Kínában rendelkezik gyártó telephelyekkel valamint a fontosabb európai országokban és USA-ban, Ázsiában leányvállalatokkal. A HirschmannCarCommunication Kft. elnevezésű békéscsabai gyár 2006-tól viseli ezt a nevet, de a cégcsoport kapcsolata az Országgal már a 60-as évektől ered ben adta át a Kft. új csarnokát a cég fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Az eurós sajáttőkés beruházásnak köszönhetően mintegy 30 százalékkal növekedett a cég békéscsabai üzemének kapacitása. A cég éves átlagos statisztikai létszáma 2013 év elején 456,8 fő volt, az értékesítés nettó árbevétele ,- Ft. A korábbi MEZŐGÉP Rt, ma már Linamar Hungary Zrt. néven működő vállalat Békésmegye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó társasága. A cég elődje ban kezdte meg mezőgazdasági gépszerelő és javító tevékenységét az orosházi telephelyen, majd 1985-ben megkezdte termékeinek először nyugat-európai, majd 1989-től észak-amerikai exportját is. A Linamar Corporation 1992-ben vásárolta meg a MEZŐGÉP Rt-t a magyarországi privatizációs program keretében, majd egy évvel később elindult autóipari tevékenysége is. A cég folyamatos fejlődését mutatja, hogy a 1995-ben elsőként szerezték meg a Ford Q1 PrefferdQualityAward minősítést és 1998-ban két új gyárral bővültek ban a MEZŐGÉP név helyett a Linamar Hungary nevet vette fel a cég. Ugyanebben az évben a Társaság a megnövekedett autóipari megrendelések teljesítése érdekében egy új üzemcsarnok építéséről döntött békéscsabai telephelyén. A beruházás, mely a PPM divízió bővítését jelenti, 2003 júliusában indult. Az négyzetméteres üzemcsarnok október végére, infrastruktúrája november közepére készült el, a hozzá tartozó négyzetméteres irodaépület műszaki átadása december elején történt meg. A társaság jelenlegi foglalkoztatotti létszáma összesen fő, stabil munkahelyet biztosítva felső- és középfokú végzettségű alkalmazottaknak. A cég törekszik arra, hogy külföldi gyakorlatot, tréningeket, karrierépítést biztosítson munkavállalóinak, támogatja a továbbtanulást. A Linamar Hungary Zrt. idén csatlakozott a Kecskeméti Főiskola GAMF kara által indított duális képzéshez. Ezen képzési forma célja, hogy az maximálisan megfeleljen a gépipar elvárásainak.az országosan indított új képzési rendszerben az elméleti tudás megszerzése mellett a vállalatnál valós üzemi környezetben szerezhetnek a képzéshez csatlakozók szakmai gyakorlatot.a duális képzés kiválósága, hogy a képzésben résztvevőként sokrétű szakmai tapasztalatra tehetnek szert, így amikor a végzettek kikerülnek a munka világába azonnal versenyképes munkavállalóként tudnak helyt állni. 28

29 A textil- és ruházati ipar a helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. működik. Ez a közelmúltban profilt váltott, bútorszövetre specializálódott. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország napjainkban az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A Debreceni Csoport Húsipari Kft. Magyarország egyik legjelentősebb húsipari vállalkozása, tagjai: Debreceni Hús Zrt, Szole-Meat Kft és Csabahús Kft. húsüzemek, melyek mellé 2011 óta a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. is társult. A cég jelenleg két termelő üzemmel rendelkezik melyből egy Békéscsabán található és a tradicionális, híres Csabai száraz, a hagyományos érlelésű és füstölésű hungarikum szárazkolbászokat állítja elő, nagyrészt magyarországi termelőktől származó sertésekből A békéscsabai üzem belföldre és exportra egyaránt termel. A legtöbb csabai termék Szlovákiába, Csehországba kerül értékesítésre, de Svédországban, Németországban, Angliában, Horvátországban, Romániában, Grúziában és újabban Oroszországban valamint Bulgáriában sem ismeretlenek termékei. Szolgáltatások A nemzetgazdaság rendszerváltozás óta végbemenő szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltatások körének bővülése és gazdasági szerepének növekedése volt. Ez a folyamat zajlott le Békéscsabán is. Jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásával új piac nyílt meg a békéscsabai fuvarozók számára. Az ottani cégek járműparkja többnyire nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek. A város nagy, termelői szektorban lévő gazdasági szereplőinek folyamatos növekedése által szükségessé vált hangsúlyt helyezni a logisztikai központok kialakítására, mivel tárolókapacitásaik szűkösek. Egy esetleges önkormányzati kézben lévő, de a vállalkozások igényei szerint (hűtés, fűtés, információs technológia, stb.) kialakított, azok számára bérbe adható területekkel rendelkező, megújuló energiát hasznosító logisztikai központ létrehozására jelenleg is van igény a városban. Egy modern több céget tömörítő és kiszolgáló központ munkahelyet teremt (kamionok érkezése, nyilvántartása, készletek nyilvántartása, stb.), vállalkozókat köt össze, befektetőket vonz, versenyképességet növel, kitörési pontot jelenthet a városnak. Több cég konkrét kérésként fogalmazta meg ezen logisztikai központ létrehozását a városvezetés felé azzal, hogy a többi termelő társaság partnersége is biztosítható. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, 29

30 hazai szereplők jelentősen bővítették vállalkozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Az üzletpolitikai döntések továbbra is a központokban születnek, amelyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi és térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók a 10 legnagyobb hazai bankból 8, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, amely jelenleg több mint 650 fő foglalkoztatását biztosítja. Az elmúlt években megtöbbszörözte foglalkoztatottainak számát. Igazán nagy szolgáltató cég nem működik Békéscsabán, megemlíthető a Körös Volán, melynek itt van a regionális központja. A Körös Volán Autóbusz-közlekedési Zrt. jogelődje 1953-tól működött, az állami tulajdonú autóbusz-közlekedés országos megszervezésekor a 13. sz. Szegedi Autóközlekedési Vállalat békéscsabai Kirendeltségéből és az orosházai főnökségeiből, a Szolnoki MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat Békéscsabai Kirendeltségéből, továbbá az akkori 17. sz. Autóközlekedési Vállalat Taxi kirendeltségéből jött létre, nevét 1985-ben változtatta Körös Volán Vállalatra. Tulajdonosai a Magyar Állam (99%) és a dolgozói részvényesek (1%). Foglalkoztatottainak száma 2007 óta folyamatosan csökkenni kényszerül, 5 év alatt közel fővel redukálódott. A DAOP Közösségi Közlekedés Fejlesztése tárgyú pályázatnak köszönhetően Békés megyében Békéscsaba, Orosháza, Tótkomlós, Békés, Körösladány, Dévaványa településeken autóbusz-állomások, megállóhelyek, utasvárók kerültek megvalósításra, út és járdafelületek felújítása történt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata elnyert forrásából fel lett újítva és akadálymentesítve lett az autóbusz-állomás út és járdafelülete, le lettek fedve a peronok, fejlesztésre került az audio-vizuális utastájékoztatás és 25 helyi buszba került elektronikus utastájékoztató rendszer. A Társaság mintegy 200 autóbuszt üzemeltet és ezzel közel 24 ezer fő utas helyi és helyközi szállítását biztosítja. Új szolgáltatóként jelennek meg a városban a kórházak mellett az egészségügyi centrumok. Kereskedelem A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltött be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez nagy részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede működik a kereskedelmi ágazatban. A városban lévő üzletek összetételének száma a KSH adatbázisa szerint az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: 30

31 Egységek száma (db) Egyéni vállalkozók által üzemeltetett egységek száma (db) Társas vállalkozások által üzemeltetett egységek száma (db) hó Nonprofit és egyéb vállalkozások által üzemeltetett egységek száma (db) Ilyenek például az Univerzál Zrt, melynek kínálata öt alappilléren nyuszik: vas- és színesfém kereskedelem, festék- és vegyi áru kereskedelem, papír-írószer nyomtatvány kereskedelem, ruházati és lakástextil kereskedelem és ingatlan bérbeadás. Kereskedelmi hálózatuk fontos szerepet játszik Békés megyében, szakboltjaikban elsődleges szempont a kiváló minőségű termékek forgalmazása a lehető legkedvezőbb áron és ehhez magasszintű komplex kiszolgálás biztosítása. A Zrt. egészségre nevelő és szemléletformáló programot valósított meg 2013-ban Európai Uniós támogatással. Partnerei között tudhatja a TOTALGAZ, Verbatim, Henkel, Trilak, Rigips, Billerbeck, Poli-Farbe, AkzoNobel, stb. cégeket. Az élelmiszerkereskedelem területén megjelennek a kiskereskedelmi egységek, mint a kisboltok, ABC-k, sütödék (pl. Burker Sütőipari és Kereskedelmi Kft., Sütőker Sütőipari és Kereskedelmi Rt.), italkereskedések, a textilipari kereskedelem terén a ruházati anyagok, bőr-, műbőr és cipőkellékek kis- és nagykerekeskedelme. A megyében, Csárdaszálláson 1994 óta működik a Csárda-Tex Ipari és Kereskedelmi Kft. A társaság Közép-Európa legkorszerűbb szövödéje, melyben magas színvonalú termékeket gyárt, Békéscsabán kiskereskedelmi boltot tart fenn. Megemlítendő az ERDÉRT-Tuzsér Faipari Zrt. az ország egyik legnagyobb faanyag kereskedelmi vállalkozása, mely több mint fél évszázada meghatározó szerepet tölt be a hazai piacon. A számos telephellyel és kiskereskedelmi egységgel is rendelkező társaság Békéscsabán 2013 júliusában nyitotta meg új telephelyét ERDÉRT Facentrum néven, mely a faipari alapanyagok komplett választékát kínálja. A Zrt. alapvetően kereskedelmi cég, de gyártó tevékenységük is van. Tuzséron található a fűrészüzemük, valamint Oroszországban és Ukrajnában van vegyesvállalatuk. Az értékesített termékek nagy része hazai piacon talál gazdára, főbb vevőik a nagyobb építőipari, épületasztalosipari, bútoripari vállalkozások, valamint a kisebb bútorgyártók, építési vállalkozók, belsőépítészek és viszonteladók. Főbb export piacaik: Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia. A BONAG Általános Vállalkozási és Építőipari Kft óta működő, két magánszemély tulajdonában lévő társaság, mely amellett, hogy magasépítéssel, mélyépítéssel, út- és hídépítéssel, felújítással, munkagépkölcsönzéssel foglalkozik, jelentős építőanyag 31

32 kereskedelmi tevékenységet is folytat. A cég két telephelye közül az egyik Békéscsabán található. 32

33 Békéscsaba vendéglátóipari egységeinek száma és összetétele az elmúlt években változáson ment keresztül év közepén mintegy 670 vendéglátóhelyet tartottak nyilván, amely azt jelenti, hogy 2013-ban a megyeszékhelyen található Békés megye vendéglátóhelyeinek majd 30%- a. Sajnálatosan - feltehetően a munkahelyek hiányából fakadó fizetőképes kereslet okán a vendéglátóhelyek száma 2010-től folyamatosan csökken. A Városban lévő vendéglátóipari egységek számának és sokszínűségének változása jól látható az alábbi táblázatból (forrás: KSH): Terület Mutatók Időszak Mindösszesen Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) Békés megye Békéscsaba Egységek száma az időszak végén (db) Egységek száma az időszak végén (db) Egységek száma az időszak végén (db) Kereskedelmi vendéglátóhely Étterem, cukrászda és egyéb vendéglátóhely Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Italbolt Diszkó Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző december december december június december december december június december december december június

34 Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center Bevásárlóközpont, amely mintegy nyolcmilliárd forint összegű beruházás eredményeként valósult meg, 80 ezer m² alapterületen. Szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történő koncentrálásával és értékelvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban történő megtartásához, szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település külső területein létesültek a legnagyobb bevásárlóközpontok. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét. Turizmus Az idegenforgalom és a turizmus fejlődése erőteljes munkahelyteremtő hatással jár (munkahelyek és szezonális munkahelyek számának bővülése, munkanélküliség csökkenése, hétvégi lakosok megjelenése, újabb csoportok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése). A turizmus fejlődése jelentős bevétel növekedést eredményezhet a központi államháztartás és a helyi önkormányzatok számára. A KSH 2012-es Békéscsaba városára vonatkozó adatbázis adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása években az alábbiak szerint alakult: Időszak Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma (db) Mutatók Kiadható szobák száma (db) Kiadható férőhelyek száma (db) év év év év év Továbbá az üzleti célú, korábban magán szálláshelyek kapacitása a városban az alábbi táblázatban lévő számokat mutatta: Időszak Vendéglátók száma (fő) Szobák száma (db) Mutatók Ágyak száma (db) Férőhelyek száma (db) év év év

35 Békéscsaba látogatói főként Romániából, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból és Ausztriából érkeznek, a város Békés megyében a 3. legtöbb vendégéjszakát realizáló település. A 2013 harmadik negyedévében készült KSH jelentés szerint a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma az országos átlagot meghaladva bővült. A megye szálláshelyein 131 ezer vendég szállt meg, akik 406 ezer éjszakát töltöttek el, a vendégek száma 14%-kal, a vendégéjszakáké pedig 10%-kal volt nagyobb a I-III. negyedévinél. 1 A Békéscsabai kistérségbe érkező vendégek legnagyobb arányban a háromcsillagos szállodákban szállnak meg, illetve kedvelt szálláshely még a wellness szálloda, ahová a vendégek 11,7%-a érkezett. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek I-III. negyedévében bruttó szállásdíj bevétele több mint 1,6 milliárd forint volt, melynek több mint nyolctizedét a szállodák érték el. Idegenforgalmi szempontból a megye legjelentősebb települése Gyula volt, ahol a térségbe érkező vendégek fele átlagosan 3,8 napot tartózkodott. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. A megyeszékhelyen több turisztikai beruházás készült el az utóbbi években és a turisztikai szolgáltatások spektruma is jelentősen szélesedett. A KSH által közölt előzetes adatok szerint január-október közötti időszakban vendég vendégéjszakát töltött el Békéscsaba kereskedelmi szálláshelyein. Ezen vendégforgalmi adatok jelentős növekedést mutatnak, hiszen a vendégek száma több 21,9 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 29,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A turisztikai adatok növekedésében a belföldi és külföldi vendégforgalom emelkedése egyaránt szerepet játszott. A fentiek alapján a korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása már most megmutatkozik Békéscsabán. Az Önkormányzat és a turizmus terén működő vállalkozások egyaránt fontosnak tartják a kínálat további mennyiségi és minőségi fejlesztését, s ennek nyomán a következő időszakban Európai Uniós források segítségével megvalósuló további turisztikai projektek a tartós növekedés lehetőségét vetítik előre. 1 Központi Statisztikai Hivatal 2013 decemberében kiadott Statisztikai Tájékoztató Békés Megye, 2013/3. 35

36 A fenti ábrán a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák arányát mutatjuk be a KSH 2011-es adatai szerint. Békéscsabán ez az érték 12,8%. 36

37 A turisztikai attrakciókat a 2011-ben alakult Békéscsabai Regionális Turisztikai Klaszter (BRTK) fogja össze. A klaszter az azonos iparágon belül működő cégek együttműködési formája, amely jellemzően egy közös cél vagy célok érdekében jön létre. A BRTK pályázati háttér segítségével indult el, elsődleges célja, hogy Békéscsabán és régiós vonzáskörzetében javítsa a turisztikai szolgáltatások igénybevételét, vonzóbbá tegye az itt található műemlékeket, rendezvényeket, látnivalókat, természeti kincseket. Ugyancsak fontos céljának tekinti a területhez köthető hungarikumok és egyéb helyi előállítású termékek népszerűsítését is. A klaszter célja, hogy a régión belül már rövidtávon is javítsa a turisztikai projektek hatékonyságát, tagjait erre szervezze. Középtávú célja a régió felzárkóztatása a turisztikai szempontból vonzóbb térségek mellé, illetve hosszabb távú küldetése a régió kiemelt turisztikai desztinációvá emelése. A Klaszter tagjai: - Csabai Rendezvényszervező Kft. - Remonda Szabadidős, Lovas Sportegyesület - Pegazus Lovasiskola - Csabai Kolbászklub Egyesület - Békéscsabai Kulturális Központ - Körös Trade Kft. - Neckermann Utazási Szolgáltató Kft. - Békéscsabai Regionális Klaszter Kft. - Expo-Team Kft. - Hotel Fiume - Ambrus Zoltán egyéni vállalkozó - Kisrét Manufaktúra Kft. (Árpád Pálinkatanya) - Békéscsabai Kolbászgyártó Kft. - Fenyves Hotel Kft. - Póstelek Kft. - Kisvendéglő a Hargitához - Békéscsabai Szabadidő Lovas Klub 37

38 - BluestoneTech Kft - Eusol Holding Kft. - Sine Morbo Bt. - DHI MS Kft. - GBR Consulting A város általános megjelenése rengeteget fejlődött az utóbbi években, az épületek, kulturális létesítmények felújítása, a sétáló utcák, terek, a városon keresztül futó Élővíz-csatorna egyedi vonzerőt képeznek. Fő turisztikai pontok jelenleg a fesztiválturizmus, a gasztroturizmus és az aktív turizmus. Békéscsaba két jelentős és néhány kisebb fesztiváljával meghatározó szerepet tölt be a magyarországi gasztronómiai fesztivál-rajongók életében. A Csabai Kolbászfesztivál kiemelt attrakció, mivel a csabai kolbász világhírű hungarikum. A kolbász meghatározott alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz hivatalosan csak Békéscsaba és Gyula területén belül előállított fűszeres, paprikás kolbászféleség. A csabai kolbász az Európai Unió által földrajzi árujelzővel eredetvédett jellegzetes háziipari termék, bel- és külföldön egyaránt népszerű. Ez a kolbászfajta és ennek elkészítése rengeteg látogatót vonz a Kolbászfesztiválra, melyet a népművészet és a disznóvágáshoz kötődő gasztronómiai kultúra legértékesebb hagyományai mellett versenyek, kiállítások, bemutatók, zenés programok tesznek teljessé. Az események középpontjában kolbászkészítő versenyek, disznóvágás-bemutatók, a disznótoros hagyományok, szárazkolbász kiállítás és vásár, népművészeti és kirakodó vásár, pogácsa verseny állnak. A rendezvényhez borvigadalom is társul, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozásra. A szervezők tradicionálisan minden, A Magyar Fesztiválszövetség, Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus szervezésében végzett fesztiválminősítés keretében 11évben, más és más összetételben bemutatják a szlovák-magyar gasztronómiai és népművészeti hagyományokat is. A vendégek számára a fesztivál legfőbb vonzereje: a programok, a fesztivál jellege és a különleges hangulat. A vendégek igen jelentős része, közel 60%-a visszatérő látogató, vagyis törzsvendége a fesztiválnak. A fesztivál közönségének 90%-a belföldi látogatók közül került ki és 10%-a pedig külföldről érkezett. A külföldi látogatók elsősorban a szomszédos országokból érkeztek. Az utóbbi években a Romániából érkező vendégek száma lendületesen növekszik, viszont a szlovák vendégek távol maradnak, számuk évről-évre csökken. A kolbászfesztivál mellett további gasztro-fesztivál rendezvények is megtalálhatóak a városban, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, a Lecsófesztivál, a Városházi Esték, a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, a Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny. Országos táncversenyeket rendez a város és több zenei fesztivált. A ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó bő két évtizedes múltra tekint vissza. A Csabai Sörfesztivált és Csülökparádét 2001-től rendezik meg minden év nyarán. A négy napos rendezvénysorozat már-már hagyománynak számít, melyen számos sörgyártó képviselteti magát és ismerteti meg legújabb termékeit a nagyközönséggel. A rendezvény a békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében terül el, az egyes napokon az állandó programok mellett változatos műsorok, főzőverseny, koncertek szórakoztatják az ide 38

39 látogatókat. A szervezők fakultatív programok segítségével számtalan módon kínálnak lehetőséget a látogatók számára a megyeszékhely megismerésére. A sörfesztivál mellett megjelenik az eseményen az ország egyetlen csülökparádéja, melyen szokás szerint a baráti társaságok csülökpörkölt főzőversenyén mérhetik össze tudásukat. A következő Sörfesztivál és Csülökparádé június között lesz látogatható, melyen jelentős gasztronómiai élményt tud majd nyújtani a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Kárpát Medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár. Kulturális turizmusként a városba érkezők ellátogathatnak a Munkácsy Emlékház és Múzeumba, a Szlovák tájházba, István Malom épületbe, Szoborsétányra, Jókai színházba, a Napsugár Bábszínházba és számos templomba (részletesebben: a turisztikai fejlesztési programban foglaltak szerint). Figyelemreméltó és fejlesztendő elképzelés a Munkácsy negyed, mint új kulturális negyed létrehozása a kulturális turizmus fellendülését hozhatja. A Csabagyöngye Kulturális Központ Békéscsaba és az egész régió egyik legmeghatározóbb közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye január 1-től a városi intézményi összevonásokat követően a központ működési körébe kerültek a közösségi házak: az Arany János Művelődési Ház, Békési úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház és 2011-től átmeneti időre a Jaminai Közösségi Ház. A békéscsabai Agóra intézménytípusú multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása projektnek köszönhetően 2013-ra egy korszerű intézmény jöhetett létre. (részletesebben lásd: fejezet). A városban az aktív turizmus szerelmeseinek a Körösök Völgye lehetőséget kínál a lovaglás mellett a vízi és kerékpáros turizmusra, túrázásra, sportrepülésre, sport-, vadász- és horgászturizmusra. A Körösök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben megalakult a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként 9 békésmegyei önkormányzat szerveződésében az aktív és ökoturizmus fejlesztése valamint a környezetvédelem érdekében jött létre. További fejleszthető terület lehet a konferenciaturizmus, a sportturizmus, az egészségturizmus valamint a vallási és örökségturizmus. A várost turisztikai szempontból is hátráltatja a térség és a megyeszékhely megközelíthetőségének nehézségei. Az autópályás elérhetőség hiánya jelentős időtöbbletet eredményez a városba eljutás tekintetében. Sajnálatosan a kötöttpályás közösségi közlekedési lehetőségek színvonala sem megfelelő, pedig a vasút közkedvelt eszköz a turisták között a költségtakarékosság szempontjából. Utóbbi esetében során fejlesztések várhatóak, hiszen a vasúti-pálya korszerűsítése ebben a térségben is megtörténik. Az egyik kitörési pontot a szomszédos országok közelsége, Románia és Szerbia jelenthetné, ha a kistérséget és a várost a turisztikai fejlesztések vonzóbbá tehetnék számukra. Békéscsaba turisztikai fejlesztései az utóbbi években elsősorban uniós forrásoknak voltak köszönhetőek, azonban ezen túlmenően forrást jelenthet az idegenforgalmi adó, az önkormányzati tulajdonú épületek turisztikai hasznosítása (szálláshelyfejlesztés, egészségturizmus), a hazai kormányzati források, a reklámbevételek, a magánberuházók által 39

40 biztosított források, a klasztertámogatási források, a közvetlen brüsszeli pályázatok forrásai és a strukturális alapokból finanszírozott támogatások A közelmúltban történt jelentős Európai Uniós Fejlesztések a városban 2006-tól a városban jelentős fejlesztések történtek Európai Uniós támogatások segítségével. Az előző támogatási időszakban jellemzően gazdaság-, ipar-, infrastrukturális-, környezetvédelmi-, humán- és turisztikai fejlesztési céllal nyertek és vettek igénybe Európai Uniós támogatást a helyi szervezetek és az Önkormányzat. Az Önkormányzat az ágazati operatív, regionális operatív és egyéb uniós valamint hazai források tekintetében összesen millió forint támogatáshoz jutott, valamint lehetőséget kapott a megyeszékhely szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztésére mintegy 12,9 milliárd forint támogatással. A területen kimagasló támogatási összeggel valósították meg Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztését valamint a Békés Megyei Ivóvízjavító Programot. Az Európai Közösségek Bizottsága április 2-án hagyta jóvá Békéscsaba szennyvíz- és csatorna fejlesztési programjának pályázatát. A beruházás összköltségének 71,7%-a uniós forrás, 12,7%-a állami költségvetés, 8,3%-a önkormányzati erő és 7,3%-a lakossági hozzájárulás. A beruházás során 173 km gravitációs csatorna, 34 db felújított átemelő, 31 db új átemelő és 9349 db bekötő vezeték épült meg években ben vette kezdetét a szennyvíztelep átépítése, mely beruházás értéke 3,7 milliárd Ft. A hatvanas évek óta üzemelő tisztítótelep fejlesztésére azért van szükség, hogy alkalmassá váljon a Békéscsaba egész területéről befogadott szennyvíz legszigorúbb uniós környezetvédelmi elvárások szerinti tisztítására. A közel 3,7 milliárd forintos korszerűsítés révén, világszínvonalú technológia alkalmazásával az egyik legmodernebb hazai, a szennyvizek komplex kezelését biztosító létesítmény jöhet létre. A szennyvíztisztító telep fejlesztése során az elmúlt 10 év során világszerte egyre több helyen alkalmazott ún. C-Tech technológia alkalmazására került sor, mely az elavultabb megoldásokhoz képest magasabb biológiai foszfor- és nitrogén-eltávolítást biztosít alacsonyabb energiafelhasználás mellett. Ez a technológia emellett több, az üzemeltetést segítő és könnyítő tulajdonsággal és adottsággal rendelkezik, és a szennyvíztisztítás során keletkező iszap hatékonyabb kezelésére többek között biogáz termelésére is lehetőséget biztosít. Az új rendszer tehát összességében kiváló tisztítási hatásfokot tesz lehetővé, miközben a tisztítótelep energiafelhasználása is kedvezővé válik. A szennyvíztelepen a technológia korszerűsítése mellett sor kerül az évtizedek során jelentősen leromlott állagú épületek és műtárgyak felújítására, illetve ahol szükséges volt, ott ezek elbontására és újak építésére. A csatornahálózat bővítése és a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítése több mint 9000 háztartás életét teszi könnyebbé és kényelmesebbé. A területen az összességében Ft támogatással megvalósuló korszerűsítéssel szintén kimagasló a Békés Megyei Ivóvízjavító Program, melynek célja az érintett 66 önkormányzat területén élő lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása. 40

41 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a volt Ifjúsági Ház helyén egy modern, minden korosztály igényeit kielégítő multifunkcionális közösségi- és kulturális központ létrehozására 1 milliárd 711 millió forint támogatást nyert 2011-ben. Az egy év alatt megvalósult, összesen 1 milliárd 951 millió forint értékű beruházásnak köszönhetően január 22-től megnyithatta kapuit a Csabagyöngye Kulturális Központ. Az Agóra program keretében szeptember november 30-a között megvalósuló, a főtérhez közel elhelyezkedő intézmény a megyeszékhely és a Dél-Alföld egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési tere. Az épület teljes mértékben akadálymentesített, hasznos alapterülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-ben a DAOP keretében meghirdette a Megyei jogú városok integrált fejlesztése című, DAOP /C kódszámú pályázati felhívást. A fenti pályázati kiírásra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010 szeptemberében - a pályázat évi eredményes I. fordulója során jóváhagyott program alapján - részletes projektdokumentációt nyújtott be Békéscsaba belváros rehabilitáció I. ütem címmel. A második fordulós pályázati dokumentáció és a kiviteli tervek elkészültek és szeptember 30-án benyújtásra kerültek végső döntésre a Támogató Hatóságnak. A projekt összköltsége millió forint, melyből az önkormányzat saját forrása az 57%-os támogatási intenzitás mellett 662 millió forint. A kivitelezés 2011 októberétől 2013 júniusáig tartott. A beruházás Önkormányzati részét illetően sor került a Szent István tér revitalizációjára; a Szent István tér Szeberényi tér Kossuth téri csomópont fejlesztésére; a Luther utca fejlesztésére az Irányi utca és a Kossuth tér között; az Irányi Dániel utca felújítására; a Szabadság téri buszfordulók és buszmegállók átalakítására; az Andrássy út a Szent István tér és az Irányi út közötti szakaszának felújítására; homlokzati felújításokra (pl. Városháza). További infrastrukturális fejlesztések közé sorolandó a buszpályaudvar építés, belterületi utak fejlesztése, a 2. számú Általános Iskola infrastruktúrájának fejlesztése, a járda-felújítási program, Békéscsaba Város valamint Békés és Békéscsaba közötti kerékpárút-hálózatának fejlesztése valamint a Lipták András utcai burkolt csatorna és a hozzá kapcsolódó csapadékelvezető csatornák megépítése, ezek közül részletesen: A buszpályaudvar felújítása a Közösségi közlekedési fejlesztése Békéscsabán című ben megvalósított projekt célja, hogy a jelenlegi elfogadhatatlan módon kialakított gyalogosközlekedés rendszerét átalakítsa az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében, a peronokhoz felvezető lépcső lefedésével, a kerekes széket használók részére az akadálymentes forgalmi kapcsolatot biztosítva az aluljáró és térszín között lifttel, továbbá a burkolat-felújítási munkák elvégzésére is sor került. A projekt 294,48 millió forintos összköltségéhez az önerőt 50-50%-ban az önkormányzat és a Körös Volán Zrt. fizette meg. Szintén közlekedési infrastruktúra-fejlesztéshez kötődik a Budapest-Lökösháza vasútvonal átépítése. A fejlesztés békéscsabai szakasza között valósul meg. A projekt lehetővé teszi majd a 160 km/óra sebességű vasúti pályán a teher- és személyszállítás további gyorsítását. A projekt bekerülési értéke nettó 66,2 milliárd forint, ebből az orosházi felüljáró 10 milliárd forint. 41

42 A környezetvédelmi fejlesztések terén a Békéscsaba Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációja, a Szabó Pál téri Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény energetikai korszerűsítése, Békéscsaba Belvárosi Általános Iskola energetikai fejlesztése valamint az Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátását növelő beruházása a jelentősebbek: A Lencsési lakótelep központjában fekvő, több mint harmincéves múlttal és hagyományokkal rendelkező nyolc évfolyamos általános iskola épületének komplex energetikai fejlesztés valósul meg támogatásból. A pályázat keretében a 226,97 millió forint támogatást az alábbi tevékenységek megvalósítására fordította az Iskola: épület hőtechnikai adottságának javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett oktatási és tornatermi részben, az intézmény fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerének korszerűsítése, utólagos hőszigetelés illetve nyílászárók cseréje, a teljes tetőszigetelés felújítása. A munkálatok október végén fejeződtek be. Szintén energetikai fejlesztést hajtottak végre a Belvárosi Általános Iskola épületén november január között, 221,7 millió forint támogatásból. Ezzel kiépítésre került egy 50 kw-os napelemes kiserőmű, megtörtént a lámpatestek cseréje, befejeződött a korábbi nyílászáró-csere, teljes kazánházi rekonstrukció és levegő-víz üzemű hőszivattyú került beépítésre. 42

43 Belvárosi Általános Iskola Szintén Békéscsaba Megyei Jogú Város pályázott a városban található Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátásának növelésére. A több mint 245 millió forintos összköltségű beruházás 50%-os támogatást kapott és 2013 szeptemberére valósult meg. A Békéscsabát kettészelő "Élővíz" csatorna mellett fekvő Árpád Fürdő, két meglévő gyógyvizes termálkútjára alapozva, gyógyfürdőként működik. A projekt célja a termál rendszer bővítése, a földhő hasznosításának kiszélesítése, a fűtési rendszer hatékonyságának javítása. A fejlesztés során felújításra kerülnek a termál kutak, hozamuk stabilizálásával, szabályozásával és a belső hőellátó rendszer átalakításával mind a földgáz-fogyasztás, mind a hidegvíz hozzákeverés jelentősen mérsékelhetővé válik. A medencék elfolyó vizének hő visszanyerésével pedig jelentős mértékű hulladékhő hasznosulására kerül sor, miközben szükségtelen lesz a hideg ivóvíz felhasználása a gyógyvizek hűtésére. Ez által a gyógy minőség fenntartása is megvalósul. A Békéscsabán kialakított geotermikus kaszkád rendszer megvalósítását célul kitűző pályázat aktuális energetikai probléma megoldására irányult, és az EU által egyik fő célként kitűzött alternatív energia felhasználás területére, a geotermikus energia hasznosítására épített. Békéscsaba Megyei Jogú Város a Zöldgazdaság-fejlesztési Program kitörési ponton belül épületenergetikai fejlesztések elvégzésére pályázott Békéscsaba Város Sportcsarnok tekintetében. A közel 252 millió forint támogatási összeggel bíró projekt célja, hogy az egész év során használatban lévő városi sportcsarnok korszerűtlen energetikai állapotát felszámolja. A tervek szerint a szigetelés és nyílászáró csere kiegészül a tető szigetelésével, továbbá abszorbciós hőszivattyú és kondenzációs kazán kerül beépítésre. Ezt egészíti ki a HMV rendszer, a fűtés, a hűtési és szellőzési rendszer korszerűsítése kollektorokkal, világításrendszerének fejlesztése napelemekkel. A terv gázkazán, hőszivattyú, a szellőzőgép, 43

44 továbbá a fűtési rendszer fejlesztését is magába foglalja, ami biztosítja az egész rendszer lehető leghatékonyabb működését, programozását, szabályzását. A Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Békéscsabai volt Patyolat Vállalat területének kármentesítésére pályázott és nyert több mint 3 milliárd forintot. A 2011 novemberében indult projekt célja, hogy az egykori Patyolat Vállalat telephelyén és a közvetlen környezetében az 1997-ben indított tényfeltárás során megállapított jelentős klórozott szénhidrogén szennyezettségét kármentesítsék. A projekt végrehajtásának eredményeképpen a szennyezés környezeti kockázata az elfogadható szintre fog csökkenni, a terület környezeti állapota megfelel majd a hazai és az EU környezetvédelmi jogszabályokban előírt követelményeinek. A megvalósítás tehát a kármentesítés aktív szakasza a tervezett kémiai és biológiai folyamatok kedvező alakulásával II. negyedévében válik lezárhatóvá. További tervezett, de még meg nem kezdett beruházások között szerepel a Békés Megyei Kormányhivatal központi épületének energetikai felújítása is. Kimagasló fejlesztési területe a Dél-Alföldi Operatív Programnak a turisztikai célú, mely pályázatokból 10 db kapott támogatást az elmúlt 3 évben, mindösszesen forint támogatási összeggel. Tematikáját tekintve megjelennek a szálláshely- és szálláshelyhez kapcsolódó szolgáltatásfejlesztések, a hagyományőrzésre vonatkozó turisztikai attrakciók és a szezontól független turisztikai szolgáltatások (pl. Pósteleki műjégpálya). Mind támogatási összegét mind jelentőségét tekintve kiemelkedő projekt a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. pályázata, mely a CsabaPark Hagyomány és Gasztronómia elnevezéssel valósul meg, több mint 1 milliárd forintnyi támogatással. Békéscsaba idegenforgalmát a gasztronómiai hagyományokra, a híres Csabai Kolbászra, illetve a Csabai Kolbászfesztiválra lehet legjobban építeni. A 2014 év közepére megvalósuló projekt célja, hogy infrastrukturális fejlesztéssel és marketing tevékenységgel egy olyan egész évben látogatható fesztivál és rendezvényközpontot hozzunk létre, amelynek területén a településünkre látogató turistáknak, az érdeklődőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gasztronómiai programokon ételeinkben élő hagyományaink átadásán túlmenően a kísérő programok keretében megismerjék természetes és épített környezetünket, műemlékeinket, a régmúlt idők életvitelét. A projekt keretében létrejön egy 1500 m2-es kolbászudvar, egy 2800 m2-es rendezvénycsarnokkal valamint egy 2500 m2-es tematikus park (Óriások konyhája) sétautakkal, pihenőhelyekkel, parkolókkal. Önkormányzati saját forrásból megvalósításra kerülnek kapcsolódó létesítmények, mint pl. az Erdei tó és a szánkózó domb, melyek mind a téli- mind a nyári kikapcsolódást biztosítani hivatottak. 44

45 Kolbászudvar Rendezvénycsarnok Békéscsaba, mint a gasztronómiai fesztiválok nagyvárosa, fővárossá kíván válni, ezért egy, a CsabaParkhoz szorosan kapcsolódó, másik turisztikai infrastrukturális programjával pedig 45

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Lakáskoncepciója 2015-2020 Elfogadva:Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az 552/2015. (X. 29.) közgy. határozatával. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben