BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK HŐTECHNIKAI LABORATÓRIUM OKTATÁSI SEGÉDANYAG

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK HŐTECHNIKAI LABORATÓRIUM OKTATÁSI SEGÉDANYAG"

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK HŐTECHNIKAI LABORATÓRIUM OKTATÁSI SEGÉDANYAG BUDAPEST, 2003

2 Készítették: Fazekas Miklós Könczöl Sándor Dr. Scharle Péterné az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék munkatársai TARTALOMJEGYZÉK I. LÉGÁLLAPOT MÉRÉS 3 II. HŐTÁGULÁS ELVÉN MŰKÖDŐ HŐMÉRŐK 13 III. HŐMÉRSÉKLETFÜGGŐ ELLENÁLLÁSOK 20 IV. TERMOELEKTROMOS ÁTALAKÍTÓK 31 Fogalomgyűjtemény 39 Fontosabb metrológiai alapfogalmak 46 Szakirodalom jegyzék 52 Összefoglaló kérdések 53 2

3 ENERGETIKAI MÉRÉSEK az Energetikus mérnökök képzésében Bevezetés A méréstechnika feladata a technológiai folyamatok mérhető jellemzőinek érzékelése, átalakítása és feldolgozása annak érdekében, hogy a szükséges információk birtokába kerüljünk. A méréstechnika alkalmazásának három fő területe: - kutatás-fejlesztési laboratóriumokban, kísérleti berendezések vizsgálatánál, - nagyipari technológiai, energetikai és gyártó berendezések, irányításában, - elosztott folyamatok, technológiák és háztartások kiszolgálásában. A mérés célja lehet: - vezérlés, szabályozás, - védelmi jelzés vagy beavatkozás, - minőségbiztosítás, - fogyasztás elszámolása, stb. Az energetikai berendezésekben előforduló mérések között a leggyakoribbak: nyugvó vagy áramló munkaközeg illetve szilárd test (gépszerkezet) hőmérsékletének mérése, munkaközeg tömeg illetve térfogatáramának mérése, nyugvó vagy áramló munkaközeg nyomásának mérése, nyugvó vagy áramló munkaközeg összetételének, illetve egy vagy több alkotó koncentrációjának mérése. Az Energetikus mérnökök részére szervezett alapmérésekkel foglalkozó tárgyak a fent felsorolt tárgykörökkel ismertetik meg a hallgatókat. 3

4 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérése az egyik legfontosabb intenzív termikus állapotjelző megismerésére irányuló tevékenység. Az ember természeti adottsága a hőérzet. Az ehhez kapcsolódó fogalmaink: hideg, meleg, langyos, forró azonban szubjektívek, és csak a környezet testünkre gyakorolt hatásának (hőközlés vagy hőelvonás) intenzitását jellemzik. A hőmérsékleti skála alappontjai és az ehhez kapcsolódó beosztás az elmúlt évszázadok során folyamatosan alakult ki és még ma is változáson megy át. Jelenleg az ITS-90 (International Temperature Scale-1990) a CWM által 1989-ben elfogadott termodinamikai hőmérséklet skála van érvényben. A termodinamikai hőmérséklet egysége (kelvin, jele: K) a víz hármasponti hőmérsékletének 1/ od része. A termodinamikai hőmérséklet kifejezhető a Celsius skálán is: t[ C]=T[K]-273,15K Az ITS-90 a korábbi IPTS-68-hoz (és ITS-27,ITS-48 stb.) hasonlóan fix pontokat definiál a hőmérséklet skálán, amely értékek között interpoláló mérőműszerrel (0 C C között Pt ellenállás hőmérővel) állítják elő a folytonos értéket. Egy test hőmérsékletének megismerése jellegét tekintve lehet kvalitatív (megfigyelés), illetve kvantitatív (mérés) megfigyelés Pl.: Az utcán befagyott tócsát látunk t<0 C A kovácsolás hőmérséklete az izzás színe alapján becsülhető: 540 C : halvány vörös 680 C : közepes meggy piros 1000 C : narancs sárga 1300 C : fehér mérés A gépészmérnök munkájában ez a meghatározó jelentőségű, ezért a továbbiakban ezzel foglalkozunk. 4

5 A mérés mindig feltételezi, hogy a mérni kívánt fizikai jellemző létezik és egyértékű. A hőmérséklet esetében tudnunk kell, hogy értéke statisztikus mechanikai folyamat eredménye, és az anyag mikrorészecskéinek transzlációs, vibrációs és rotációs mozgásában ölt testet. Értéke akkor létezik, ha a részecskék közötti kellően nagy számú ütközés létrejöttének idejéig, vagy a részecskék elmozdulása során érintett térrészben értéke nem változik. Ez a termodinamikai egyensúly lokális fennállását jelenti, ami egy kis térrészben a hőmérséklet létének feltétele. Normál légköri állapotú gázban gradt<10 7 [K/m] fennállása esetén már kialakul a lokális egyensúly és ezzel a hőmérséklet. Gyakorlati esetek, melyekben a hőmérséklet létezése kérdéses lehet: hegesztőpisztoly lángjának magjában, lökéshullámban, gyors termokémiai folyamatokban (robbanás), nagy intenzitású turbulens folyamatokban, plazmákban stb. Megállapíthatjuk, hogy a gépészmérnöki gyakorlat során előforduló berendezésekben a hőmérséklet létező és így mérhető is. A hőmérséklet létezése mellett is vannak egzisztencia és mérhetőségi problémák. Ezek közül példának egy szénportüzelésű kazán tűzterének egy pontja körüli kis térrészt tekintsünk, melyben létezik a gáz hőmérséklete, létezik az ettől különböző (izzó) szilárd szemcsék hőmérséklete és a hőmérsékleti sugárzási térrel egyensúlyt tartó besugárzási hőmérséklet is. A hőmérsékletmérő eszközöket az anyagok fizikai tulajdonsága és a hőmérséklet közötti összefüggés alapján az alábbi érzékelési elvek szerint csoportosítjuk.: -hőtágulás elvén mérő eszközök -ellenállás változás alapján mérő eszközök -termoelektromos érzékelők -infravörös (hőmérsékleti) sugárzást érzékelő hőmérők -állapotukat megváltoztató hőmérők (színváltó festék, folyadék kristály stb.) A felsoroltakon kívül is vannak hőmérséklet mérő eljárások és várhatóan lesznek újabbak a jövőben is. (pl: interferometriás, Schlieren-Toepler, ultrahang stb. módszer, ) 5

6 A hőmérséklet mérése érintkezés alapján A hőmérséklet mérése hőmérővel a testek közötti hőcserén alapul, ami a hőmérséklet kiegyenlítődéséig tart. Az érintkezéses hőmérséklet mérés során az érzékelő hőmérsékletét a mérni kívánt közeg hőmérsékletével tételezzük azonosnak, a termikus egyensúly kialakulása miatt. Az érzékelőt összehasonlítva a hőmérséklet skála alappontjaival, kalibrálva azt, a mért eredményt megkapjuk. A hőmérséklet mérése érintkezés nélkül A testek által kibocsátott infravörös vagy hőmérsékleti sugárzás lehetővé teszi az érintkezés nélküli hőmérséklet mérést. A test által kibocsátott hőmérsékleti sugárzás általában függ az anyagi minőségtől, a felület simaságától, a környezetből oda érkező és visszatükröződő illetve áteső hősugárzástól. Ezen zavaró hatások kiküszöbölése általában nehezen valósítható meg, de a gyakorlat számára megfelelő mérési eredmények biztosíthatók. 6

7 I. Légállapot mérés A gépek, berendezések működését és közérzetünket jelentősen befolyásolja a környező levegő állapota, amit nyomásával, hőmérsékletével, nedvességtartalmával (összetételével jellemezhetünk. E három jellemző azonos helyen történő egyidejű meghatározása jelenti a légállapot, s egyben a mérés körülményeinek egyértelmű megadását. A légnyomás mérése A levegő nyomása definíció szerűen: FN pb Pa 2 Am A légnyomásmérés klasszikus eszköze a Torricelli féle higany töltésű "U"-csöves barométer. A műszer felépítése az 1./a ábra rajzán látható. A műszer egyik üvegcsöve leforrasztott végű, a másik a környező levegő felé nyitott. A higanyt a leforrasztott üvegcsőbe töltve majd függőleges helyzetbe állítva, az alábbi erőhatások egyensúlya írható fel: p b g p b Hg shg Ahol: b: a higany két csőben levő felszínének magasság különbsége. g: a mérés helyén a nehézségi gyorsulás, figyelembe véve a szélességi kör és a tengerszint feletti magasság hatását. Hg : a higany sűrűsége a méréskori hőmérsékleten. P shg : a higany telített gőzének nyomása a méréskori hőmérsékleten. A nehézségi gyorsulás függése a délkörtől és a tengerszint feletti magasságtól közelítőleg: 7

8 g g n cos2 0, Hőtechnikai laboratórium Ahol: g n :=9,80665 m/s 2 a normál nehézségi gyorsulás. A szintkülönbséget sárgarézből készült mérővonalzón leolvasva 0 C hőmérsékletre átszámítható a magasság: b0 bt 1 t Ahol: : a higany térfogati hőtágulási tényezője: 0, /C : a sárgaréz lineáris hőtágulási tényezője: 0, /C A mérés elvégzése két folyadékszint leolvasását igényli. A műszer felépítésének előnye, hogy a higany görbült felszínéből származó kapilláris depresszió hatása kiesik. A leolvasás egyszerűbbé tételére alakították ki a körtés rendszerű barométert, melynek csak egy üvegcsövében kell a szintet leolvasni. (lásd az 1./b ábra rajzát A konstrukciós kialakítással kell gondoskodni arról, hogy a higanyszint megváltozása az üvegcsőben az alsó edényben ne okozzon mérési bizonytalanságot elérő szintváltozást. (Nagy átmérő viszony kell az üvegcső és az edény között.) Az erőegyensúlyt felírva: p b g p p llá b Hg shg kapill ris Ahol: b: a csőben levő higany felszínének magassága az edény felszínéhez képest. p kapilláris : az üvegcsőben a higany görbült felszínének két oldala között kialakuló nyomáskülönbség a felületi feszültség miatt. A higanygőz telítési gőznyomása a hőmérséklet függvényében: tc P shg torr 0,0013 0,0030 0,006 0,0130 A kapillárdepresszió értéke az üveg -higany anyagpárra: Hgmm=torr Csőátmérőmm A görbült higanyfelület magassága mm 0,4 0,8 1,2 8 0,27 0,49 0, ,16 0,3 0,42 Fémrugós vagy aneroid barométer A higanyos barométer alkalmazása időigényes és nagy hozzáértést kíván, továbbá nem automatizálható ezen hátrányok kiküszöbölésére fejlesztették ki a precíziós fémrugós légnyomás mérőket. Ezen készülékekben ultra vákuumozott edény egyik felülete rugalmas alakváltozásra képes. A rugalmas alakváltozás a légnyomás változásával arányos, megfelelő áttétellel működtetheti a mutatót, de átalakítható villamos jellé is, és így digitális leolvasási és jeltovábbítási lehetőség áll rendelkezésre. A metrológiai és egyéb méréstechnikai alkalmazásokban már szinte kizárólag digitális kijelzésű aneroid barométereket használnak. 8

9 A műszer mechanikus felépítését a 2.ábra mutatja. 2.ábra A levegő nedvességtartalma Alapfogalmak A levegő nedvességtartalma többféle módon jellemezhető: p g : vízgőz parciális nyomása a levegőben, x: abszolút nedvességtartalom, : relatív nedvességtartalom, t h : harmatpont hőmérséklete, stb. 3.ábra 9

10 A víz hőmérséklete és gőzének egyensúlyi nyomás a 3.ábra szerinti kapcsolatban van. A t hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz egyensúlyi állapotban maximálisan annyi vízgőzt tartalmaz, mint az ugyanezen a hőmérsékleten lévő telítési gőznyomás. A környezeti légállapot általában a telítésinél kevesebb vízgőzt tartalmaz. Azt a mérőszámot, ami megadja, hogy a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása hányszorosa az ugyanazon a hőmérsékleten telítési állapotú vízgőz nyomásának, relatív páratartalomnak nevezzük. A relatív légnedvesség csak a hőmérséklettel együtt határozza meg a levegő állapotát. A p b barometrikus nyomáson a levegő parciális nyomása vízgőz jelenléte esetén: p l =p b -p g ahol p g a vízgőz parciális nyomása. A t h harmatpont (dérpont) az a hőmérséklet, melyen a víz (jég) telítési gőznyomása megegyezik a levegőben lévő vízgőz parciális nyomásával. A levegő nedvességtartalmának különböző kifejezés formái közötti kapcsolat: Relatív nedvességtartalom: Jellemző P g Pa % xg/kg Vízgőznyomás p b -p l p s g xp b /(0,622+x) Relatív nedvesség: p g /p s g - xp b /(p g s (0,622+x)) Abszolút nedvesség: x 0,622p g /(p b -p g ) 0,622p gs /(p b -p gs ) m v /m l A levegő nedvességtartalmának mérése Levegő nedvességtartalmának mérésére felhasználható mérési módszerek: mechanikus érzékelők, száraz-nedves hőmérős érzékelők (pszichrométerek), harmatpont érzékelők, lítium kloridos higrométer, szilícium higrométer, stb. Mechanikai nedvesség érzékelők A mechanikus érzékelők a kapilláris-pórusos testek azon tulajdonságait használják fel, hogy azok belsejében a víz kisebb telítési nyomással rendelkezik, mint a környező térben. Ezért a környező telítési állapotnál kevesebb vízgőzt tartalmazó levegőből is meg tudnak kötni cseppfolyós vizet a kapilláris struktúra átmérő eloszlásának megfelelően. A kapilláris átmérő függvényében a víz nyomása: Kapilláris átmérő 1m 0,1m 0,01m Kapilláris nyomás 2,9 bar 29 bar 290 bar 10

11 A megkötött víz diffúzióval kerül az anyag belsejébe, amihez idő kell. A megkötött víz hatására az anyagok mérésre alkalmas megváltozó tulajdonságai: hosszváltozás: pl.: hajszál, textil, szövet, stb. tömegváltozás A legelterjedtebbek a hosszváltozás alapján működő relatív nedvességtartalomra kalibrált műszerek (hajszálas higrométer). Előnyük, hogy nem igényelnek segédenergiát, olcsók és egy szűk tartományban viszonylag érzéketlenek a hőmérsékletre. Hátrányaik: hiszterezésük van, a skála idővel módosul (eltolódik és csökken az érzékenység), a kimeneti elmozdulás nem lineáris, korlátozott hőmérsékleti tartományban használhatók. Száraz-nedves hőmérő (pszichrométer) Áramló levegőbe helyezett vízzel átitatott textil felülete mentén a határrétegen át párolgás indul meg, ha a levegőben nem éri el a vízgőz parciális nyomása a telítési értéket. A párolgás intenzitása annál nagyobb, minél kisebb a környező levegő telítettségének mértéke. Ha két hőmérő közül az egyiket nedves textillel borítjuk, a másikat csupaszon hagyjuk, és megfelelő áramlási sebességet (2,5 m/sw lev ) biztosítunk az érzékelő felületek mellett, száraz-nedves hőmérsékletet mérhetünk. A száraz és a nedves hőmérőn mért hőmérséklet értékekből a légköri nyomás ismeretében meghatározható a levegő nedvességtartalma. p g s g b t t At p p B 1 ahol: p g : vízgőz parciális nyomása a levegőben p b : levegő nyomása p gs : vízgőz telítési nyomása t hőmérsékleten t: levegő hőmérséklete (száraz hőmérő hőmérséklete) t n : nedves hőmérő hőmérséklete A: állandó n Az összefüggésben a B konstans a légnyomás szorzója. A mérés eredménye átszámítható a légnedvesség más kifejezéseire. Sok esetben elegendő a két hőmérséklet különbségének ismerete, különösen ipari technológiák szabályozása esetén. A pszichrometrikus mérés előnyei: Közvetlenül a levegő relatív páratartalmával arányos mennyiséget jelez a különbség. Egyszerű és olcsó, ennek ellenére elméletileg jól alátámasztott elven mér. A hőmérséklet változás kis mértékben módosítja az eredményt, de szárító szabályozókban ez elfogadható. Hátrányai: A textilen kialakuló párolgási sebességet csökkenti a lerakódás, elsózódás. A mérés eredményét a kis áramlási sebesség (w2,5 m/s) jelentősen befolyásolja. A folyadék fogyását pótolni kell. n 11

12 Harmatpont hőmérő A p g parciális nyomású vízgőzt tartalmazó levegő hűtött felület menti határrétege telítetté válik, ha hőmérsékletére fennáll: p gs (t h )=p g (t) ahol: p gs (t h ): vízgőz telítési nyomása a harmatponti hőmérsékleten p g (t): vízgőz parciális nyomása a levegőben A harmatpont alatti hőmérsékletű felületre megindul a felesleges vízgőz kondenzálódása. A 0C alatti harmatpont esetén dér (jég) válik ki a levegőből. A harmatponti hőmérséklet mérésével meghatározható a levegőben a vízgőz parciális nyomása a fenti összefüggésnek megfelelően. A harmatpont észlelése megvalósítható optikai, vagy elektromos érzékeléssel. Optikai érzékelésnél a hűtött felület egy tükör, ami mentén a mérni kívánt levegő eláramlik. A tükör optikai kapu részeként lehetővé teszi a harmat megjelenésének mérését. Elektronikusan szabályozott hűtésű tükör hőmérsékletét a harmatpont alá majd fölé szabályozva, a harmat megjelenése és elpárolgása indukálható. A tükör két állapotának változásához tartozó hőmérsékletek közrefogják a harmatpontot. Mint másodlagos nedvességtartalom referencia is használatos a harmatponti hőmérséklet mérése. A harmatpontmérő tükrére az elhomályosodáshoz kb: 0,05 g/cm 2 víz kell. A harmatponti hőmérséklet alacsony értékeinél a szükséges levegőmennyiség nagyon növekszik, ami a mérést lassúvá teszi. 12

13 II. HŐTÁGULÁS ELVÉN MŰKÖDŐ HŐMÉRŐK A hőtágulás fogalma és nagysága A testek hosszukat, térfogatukat változtatják a hőmérséklet függvényében. A mérések tapasztalata szerint ezek a változások jó közelítéssel leírhatóak a hőmérsékletváltozás kis fokszámú polinomjával. Legyen egy test hossza T 0 hőmérsékleten l 0, akkor a hőtágulás: ahol : l l A gyakorlati számításokban sokszor megfelel csak az első tényezővel számolni, mert a többi nagyon kis érték. Ennek szokásos elnevezése: a lineáris hőtágulási tényező. A fenti összefüggéshez hasonló kifejezéssel írható le a térfogat megváltozása is: A gyakorlati életben megfelelő az első tag alkalmazása. A a térfogati hőtágulási tényező. V V 2 T T T T T T0,,...anyagi _ állandók 2 T T T T T T0 2 2 Folyadékok esetén csak a térfogati hőtágulás értelmezhető, de szilárd testeknél mind a kettő. A magasabb rendű tagok elhagyása néhány esetben nagyon jelentős hiba forrása lehet, pl. a víz esetében. A mérések szerint a víz sűrűsége 4 C-on a legnagyobb, ettől magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten egyaránt csökken. A második tag felhasználásával a víz sajátos viselkedése is jól leírható. A gyakorlat számára ebből annyi következik, hogy a folyadék hőmérők skálája a két alappont között nem lineáris. A lineáris és a térfogati hőtágulás szilárd testeknél nem független egymástól. Illusztrálja ezt egy a oldalú négyzetre felírt térfogat. a a 0 1 T V 3 3 ( 1 T ) 0 Jó közelítésként használhatjuk a összefüggést, ami a műveletek elvégzése után adódik. 13

14 Folyadék töltetű hőmérők Hőtechnikai laboratórium A folyadék töltésű üveg hőmérők C hőmérséklet tartományban széles körben használatosak. Laboratóriumi és ipari elterjedtségük oka alkalmazásuk egyszerűsége, a meglehetősen nagy pontosság és az olcsóság. Működésük alapja a folyadék töltet és a hőmérő test anyaga közötti hőtágulási tényező különbség. Ennek értékét mint látszólagos hőtágulási tényezőt szokták jelölni. Néhány hőmérő töltet anyagra az alkalmazhatóság hőmérséklet határai és a hőtágulási tényező: Folyadék Alkalmazhatóság határa [ C] Átlagos térfogati hőtágulási tényező Alsó Felső tényleges [1/K] látszólagos [1/K] Higany , ,00016 Higany-Tallium Toluol , ,00107 Etil alkohol , ,00103 Pentán , ,0009 Megjegyzés: A higany hőmérőben a látszólagos hőtágulási tényező borszilikát üvegre: 0, [1/K] és kvarc üvegre: 0,00018 [1/K]. A higanyt hőmérő töltetként azért használják, mert könnyű tiszta állapotban előállítani, nem nedvesíti az üveget, könnyű megfigyelni a meniszkuszt és széles hőmérséklet tartományban folyékony: - 38, ,58 C. Még azt érdemes megjegyezni, hogy 356,58 C fölött is csekély a higany gőznyomása más folyadékokkal összehasonlítva. A higany fölötti térben semleges gáz töltettel túlnyomást létrehozva, az érzékelhető hőmérséklet jelentősen megemelkedik, mert a forrás elkerülhető. A higany legfőbb hátránya a viszonylag kis térfogati hőtágulási tényezője és mérgező hatása. A szerves folyadék töltetek nedvesítik az üveget, ezért a pontosságuk változhat. 14

15 A higany töltetű üveghőmérők kapillárisába kb. 200 C fölött nem vákuum van, hanem semleges szárított gáz töltet, hogy a higany forrását megakadályozzák. A precíziós hőmérőkbe már 105 C méréshatár fölött nitrogén párnát töltenek. A folyadék hőmérők használatuk módja szerint kétfélék lehetnek: teljes bemerülésű (pl. laboratóriumi hőmérők) és részleges bemerülésű (ipari) hőmérők. A teljes bemerülésű hőmérőt úgy készítik, hogy akkor mutasson pontos értéket, amikor az egész folyadék töltet a mérni kívánt hőmérsékleten van. A hőmérő bemerülését a mindenkori mért értékhez kell igazítani mind a kalibrációnál mind a mérésnél. 1.ábra: a: laboratóriumi b: ipari kivitel A részleges bemerülésű hőmérőt csak egy megjelölt hosszig kell bemeríteni a mérendő folyadékba, ami a mérési tartomány alatt van. A folyadék hőmérő működését leírhatjuk a hőtágulás segítségével: V V T f ahol: V: [m 3 ] a folyadéktartály (hőmérőzsák) térfogata, : [1/K] a folyadék köbös hőtágulási tényezője, : [1/K] a folyadéktartály (üveg) hőtágulási tényezője T f - T o [ C] a folyadék hőmérséklet növekedése A kapillárisban a folyadékkal töltött hossz megváltozása: T 0 L V A 0 ahol: A o : [m 2 ] a kapilláris keresztmetszete 15

16 Hibalehetőségek a folyadék hőmérőknél Az üveg hőmérők esetén számolni kell az üveg öregedésével, aminek következtében a tartály térfogata a gyártás után az időben csökkenhet. Az üveg alkatrészek gyártása során végzett öregbítéssel (hőkezelés) a jelenség hatása mérsékelhető. Ennek ellenére a folyadéktartály térfogata emlékszik a korábbi állapotára, és ezért időnként ellenőrizni kell 0 C-on (olvadó jégkásában) a skálán mutatott érték változását. Az így kiadódó skála eltolódás felhasználható a leolvasott érték korrigálására, és az állandó hiba egyik összetevőjének csökkentésére. A folyadék töltetű üveghőmérő laboratóriumi változatait az egyértelmű állapot érdekében teljes bemerülés mellett kalibrálják. Ez azt jelenti, hogy a folyadéktartályban és a kapillárisban lévő folyadék egyaránt a mérni kívánt közeg hőmérsékletén van. Ha egy mérés körülményei nem teszik lehetővé a hőmérő teljes bemerítését és a töltet a kapillárisban n [ C] osztáshosszban t sz [ C] szálhőmérséklettel kiáll a t [ C] hőmérsékletű mérni kívánt folyadékból, kisebb lesz a hőtágulása. A hőtágulás elmaradása által okozott állandó jellegű hiba mérés és számítás segítségével korrigálható. A szálkorrekció nagysága a relatív térfogati hőtágulási tényezőjű üveg-töltet anyagpárra: t n t t sz 2.ábra Bizonytalanságot jelent a kiálló szál közepes hőmérsékletének meghatározása méréssel vagy becsléssel. Az ipari kivitelű folyadék töltésű üveg hőmérők mindig részleges bemerülésűek. Ezeken mindig bejelölik, hogy meddig kell a mérni kívánt közegbe meríteni. A kalibrálás körülményeikor fennálló közepes szálhőmérséklet mellett lehet a helyes értéket leolvasni az ipari hőmérőkről. Ez megkívánja, hogy a beépítés a kalibrációval egyező kialakítású legyen, és a környezeti körülmények se térjenek el jelentősen. 16

17 Szilárd anyagú hőtágulásos hőmérők Működésük alapja, a fémek hőtágulási tényezőjének különbözősége. A létrejövő hosszváltozás különbség a hőmérséklet változás hatására: T L L f L s T 1 L2 L0 1 2 T0 f T 0 A hosszváltozás alapján felírható az érzékenység Gyakorlati megvalósításuk az - invar-rudas hőmérő (lineáris kialakítás ) -kettősfém (ikerfém, bimetal ) hőmérő A lineáris kialakításnál a csövet sárgarézből vagy rozsdamentes acélból, a rudat közel zérus hőtágulási tényezőjű anyagból (invar) készítik. Bimetal hőmérő: Ha két különböző hőtágulási tényezőjü fémszalagot egymásra fektetve összeforrasztanak vagy egymáshoz hengerelnek, és azt melegítik, a szalag elhajlik. 3. ábra Néhány használatos anyag jellemzői Anyag 10 6 [1/ C] Hőmérséklet tartomány [ C] Sárgaréz Vörösréz Ni-Cr acél (20-22% Ni) Invar 0, Olvasztott kvarc 0,55 17

18 A nagyobb elmozdulást eredményező pl. felcsavart bimetall szalag kisebb erőhatásra képes, mint az egyszerű rudazatos megoldások. A nagyobb erőhatással közvetlen működtetésre, segédenergia nélküli szabályozásra is lehetőség van. Nyomásváltozáson alapuló hőmérők Ezek hermetikusan zárt térbe töltött munkaközeg hőmérséklete és nyomása közötti kapcsolat alapján jelzik a hőmérsékletet. A töltet anyaga lehet gáz, folyadék és gőzével érintkező telített folyadék. Gáz töltet esetén a gáz nyomása a hőmérséklet függvénye: p p f 0 T f Ahol: =1/273 [1/K] a gáz köbös hőtágulási tényezője. T f [K] az érzékelő hőmérséklete a méréskor. p 0 [Pa] a gáztöltet nyomása T 0 =273K hőmérsékleten. Az öszenyomhatatlannak tekinthető folyadékkal teljes térfogatában megtöltött hőmérőben a térfogati hőtágulás hatására a rugalmas elem alakváltozása hoz létre leolvasható jelet. A rugalmas elem hengerben elmozduló dugattyú, vagy csőrugó lehet. Az elmozdulást eredményező térfogatváltozás: T V V 3 f T 0 Ahol: V: a folyadék tartály térfogata, : a folyadék térfogati hőtágulási tényezője, : a folyadék tartály anyagának hőtágulási tényezője. A folyadékkal töltött hőmérőknél tudomásul kell venni, hogy a kijelzett hőmérséklet függ a környezet állapotán lévő kijelző egység térfogatának hőtágulásától is. Telitett állapotú közeg gőznyomását felhasználva a hőmérséklet mérésére, a térfogatot csak részlegesen töltik meg folyadékkal. Az alkalmazott töltet anyagok és az alkalmazási hőmérséklet: C : Freon : propilén : aceton, stb 18

19 A töltet gőznyomása a hőmérsékletnek exponenciális függvénye, ezért az ilyen elven működő érzékelők skálája nem egyenletes osztású. 4.ábra A hőmérséklet mérés módszere A hőmérséklet mérése két alapvető lépésben hajtható végre: a./ Termikus csatolást hozunk létre az érzékelő és a mérni kívánt munkaközeg illetve test között, hogy a hőcsere révén hőmérséklet kiegyenlítődés (egyensúly) jöjjön létre, b./ Megmérjük (leolvassuk) a hőmérő hőmérsékletét. A hőmérő a termikus kontaktus következtében felmelegszik, (lehül) és eközben megzavarja a vizsgált test hőállapotát. Ennek hatását a mért közeg folyamatos áramlásának (kicserélődésének) biztosításával lehet csökkenteni. A hőmérő nem csak a vizsgált testtel van hőcsere kapcsolatban, hanem zavaró hőáramok is felléphetnek. A zavaró hőáramok származhatnak a hőmérő és a körülötte levő felületek közötti sugárzásos hőcseréből, vagy a hőmérő hüvely hőelvezetéséből. A hőmérő a véges hőátadási tényező miatt véges idő alatt érheti el a vizsgált közeg hőmérsékletét. Fenti hibaforrások elkerülésével és a számítható korrekciókkal a későbbiekben foglalkozunk. 19

20 Az ellenállás fogalma és egysége III. HŐMÉRSÉKLETFÜGGŐ ELLENÁLLÁSOK Alapfogalmak és meghatározások Hőtechnikai laboratórium Valamely homogén, végig állandó keresztmetszetű vezető ellenállásán a vezető végpontjaira kapcsolt U feszültség és hatására a vezetőben folyó I áram hányadosát értjük: Ez az összefüggés Ohm törvénye. Az ellenállás a vezető anyagának és méreteinek ismeretében rendszerint kiszámítható. Az ellenállás egysége az ohm. A hőmérsékletfüggő ellenállások olyan villamos jelátalakítók, amelyek a hőmérséklet változásait ellenállásváltozássá alakítják át. Hőmérséklettényező (): U R I Az érzékelő fajlagos ellenállásváltozása 0C és 100C között. R 100 R 100R 0 0 K 1 Ahol a nevezőben szereplő 100, 100C-nak felel meg. A felhasznált anyagokkal szemben támasztott követelmények: 1. Az ellenállásanyag hőmérséklettényezője nagy legyen. Ez azt jelenti, hogy 1C hőmérsékletváltozásnak minél nagyobb ellenállásváltozás feleljen meg. 2. A fajlagos ellenállás legyen nagy. (Kis tömegű érzékelőnek legyen jól mérhető ellenállása.) 3. A statikus karakterisztika legyen lineáris. 4. A jellemzők legyenek stabilak. Az anyagnak nem szabad oxidálódnia, vagy más kölcsönhatásba lépnie a mérendő közeggel. A felhasznált anyagok : I.FÉM ELLENÁLLÁSHŐMÉRŐK II. FÉLVEZETŐK 20

21 I. FÉM ELLENÁLLÁSHŐMÉRŐK A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése: R t =R 0 (1+At+Bt ) ahol R 0 0 C-on mért ellenállás, A és B állandók. Az alkalmazott anyagok többségénél elegendő az elsőfokú közelítés. R t =R 0 (1+t) a hőmérséklettényező, katalógusban gyakran nevezik lineáris hőmérsékleti együtthatónak ( nem azonos A-val) Precíziós méréseknél lehetséges a magasabb fokú tagok figyelembe vétele is. Néhány anyag lineáris hőmérsékleti együtthatója: vas wolfram alumínium higany réz platina nikkel /C /C /C /C 4, /C 4, /C 6, /C ELLENÁLLÁSHŐMÉRŐK JELLEMZŐI PLATINA NIKKEL RÉZ MÉRÉSI TARTOMÁNY C C C ELLENÁLLÁSVÁLTOZÁS 40% 60% 40% 100 C-RA ALAPELLENÁLLÁS 0 C-ON ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK - nagy vegyi ellenállóképesség - magas olvadáspont - lineáris statikus - karakterisztika - gyártása reprodukálható - drága az alapanyag - hőmérsékleti együtthatója nagyobb mint a platináé - alapanyaga olcsóbb - karakterisztikája nem lineáris - gyártása nehezen reprodukálható - karakterisztikája lineáris - olcsó - gyártása reprodukálható - oxidálódik - fajlagos ellenállása kicsi 21

22 II.FÉLVEZETŐ ELLENÁLLÁSHŐMÉRŐK A félvezető ellenállások anyaga korábban fémoxid kerámia volt, az anyagtechnológia fejlődésével az anyagválaszték bővült. Ide tartoznak az eredetileg nem félvezetőként ismert, szénből és más anyagokból készült villamos ellenállások, a germániumból, sziliciumból stb. készített passzív (ellenállás) és aktív (dióda) érzékelők a hőmérsékletre érzékeny karakterisztikájú tranzisztorok, sőt integrált áramkörű műveleti eszközök is. A csoport tipikus képviselője a termisztor. A legtöbb termisztor ellenállása a hőmérséklettel csökken, azaz hőmérséklettényezője negatív.(negativ Temperaturkoeffizient, NTK) A félvezető ellenállás hőmérsékletfüggésének közelítő összefüggése: ahol R a félvezető ellenállása a az anyagállandó b az energiaállandó T az abszolút hőmérséklet. R a e b T 1.ábra Félvezető ellenálláshőmérő (termisztor) statikus karakterisztikája. R: a termisztor ellenállása, a: anyagállandó, b: energiaállandó, T: abszolút hőmérséklet K. Az érzékenység: É R b 2 T Az átalakítási tényező: S b T Szokásos katalógus adat: 22

23 É R b T 2 Hőtechnikai laboratórium Ez a mennyiség felel meg a fémek hőmérséklettényezőjének. Erre utal a jelölés is. Az ellenállás hőmérsékletfüggését leíró egyenlet másik alakja: R R 0 e b b T T 0 ahol R 0 a T 0 hőmérsékleten mért ellenállás. A statikus karakterisztika jellegzetességei: 1. nemlineáris 2. az érzékenység negatív, tehát növekvő hőmérsékletek esetén az ellenállás csökken. A termisztorok jellemző adatai: 1. ellenállás 25 ºC-on: néhány száz - néhány száz k. 2. ellenállás 80 ºC-on: a 25 ºC-on mért érték 5-8-ad része. 3. hőmérséklettényező () 25 ºC-on -0, ,15/ ºC. 4. maximális teljesítmény: néhány tíz W - néhány W. 5. időállandó: 10-2 s - néhány perc. 6. mérési tartomány: -200 ºC és +200 ºC között. A termisztorok legfőbb hibája, csak nagy szórással gyárthatók, ezért műszerekben csak hitelesítéssel cserélhetők. A hőmérsékletfüggő ellenállás, Rt mérése Az ellenállás mérésének módszerei Az ellenállás mérésére szolgáló módszerek a következő csoportba sorolhatók. a. Az ellenálláson átfolyó áram és a kapcsain észlelhető feszültségesés mérése (Volt-Amper mérés). b. Az ellenállás ismert ellenállással való összehasonlítása. Az ismert és az ismeretlen ellenállást összehasonlíthatjuk soros kapcsolásban a keletkező feszültségek mérésével, vagy párhuzamos kapcsolásban az átfolyó áramok mérésével. Az ellenállás mérésére szolgáló mérőhidak az ellenállások pontosabb összehasonlítását teszik lehetővé. c. Ohmmérők ellenállásméréshez kidolgozott olyan kapcsolások, amelyekkel az ismeretlen ellenállás értéke közvetlenül a műszerről leolvasható. 23

24 Bármelyik módszer szerint mérjünk is, az ismeretlen ellenálláson áram folyik keresztül. A mérés rendszerint annál érzékenyebb, és ezzel annál pontosabb, minél nagyobb az átfolyó áram. Ez az áram azonban az ellenállást melegíti, és ezzel értékét megváltoztatja. Minthogy az ellenállás a kapcsain mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával határozható meg, a precíziós ellenállásokon külön kapocspárt kell készíteni az áram bevezetésére (árambevezető kapcsok) és a keletkező feszültségesés letapintására (feszültségmérő kapcsok). Gyakran adódik olyan mérési feladat, ahol eredetileg nem alakítottak ki külön kapocspárokat. Ilyen esetben a mérés során mesterségesen szét kell választani az áram bevezetését és a keletkező feszültség levételét. Ellenállásmérés volt-ampermérős módszerrel 2.ábra Ohm törvénye alapján az ismeretlen ellenálláson átfolyó áram és a kapcsain mérhető feszültség ismeretében számítható az ellenállás. Kis ellenállások méréséhez a 2.ábra szerinti kapcsolást ajánlatos használni. (A hőmérsékletfüggő ellenállások ebbe a kategóriákba tartoznak.) Ha I az ampermérő által mutatott áram, és U a voltmérő által mutatott feszültség, valamint R u a voltmérő ellenállása, az ismeretlen R t ellenállás: R t U I 1 U / I 1 R u A kifejezésből látható, hogy az Ohm törvényéből számítható U/I értéket annál jobban megközelítjük, minél nagyobb a voltmérő ellenállása a mérendő ellenálláshoz képest. Ha el tudjuk érni azt, hogy a voltmérő ellenállása mintegy három nagyságrenddel nagyobb, mint a mérendő ellenállás, azaz R u 10 3 R t, akkor 0,1%-ot nem haladja meg az abból adódó hiba, hogy egyszerűen Ohm törvénnyel számolunk. 24

25 Ellenállás mérése a feszültségek összehasonlításával 3.ábra Az ismeretlen R t ellenállás az ismert R n ellenállással (normálellenállással) a 3.ábra kapcsolása szerint összehasonlítható úgy, hogy a két ellenállást sorbakapcsolva áramforrásra kötjük. A beiktatott ampermérővel ellenőrizni lehet azt, hogy az ellenállásokat nem terheltük -e túl, és azt hogy az áram a mérés folyamán változatlan maradt -e. Az R sz szabályozóellenállással a megfelelő áram beállítható. A feszültségmérő műszerrel mérve az R n ellenállás kapcsain az U n valamint az R t kapcsain az U t feszültséget, az ismeretlen ellenállás: U t Rt Rn U n Ha a mérésre közönséges voltmérőt használunk, alapfeltétel az, hogy a voltmérő beiktatása ne változtassa meg az áramköri viszonyokat, ami akkor teljesül, ha ellenállása legalább két nagyságrenddel nagyobb, mint a mérendő ellenállások. Ellenállásmérés Wheatstone-híddal 4.ábra 25

26 A mérőhidak az ismeretlen ellenállás nagypontosságú, összehasonlító jellegű mérését teszik lehetővé. A 4.ábrán a Wheatstone-híd elvi kapcsolása látható. A mérendő ellenállás az R t, a híd többi ellenállásai ismert értékűek. A hidat egyenáramú áramforrás táplálja. Ha az R N ellenállást úgy változtatjuk, hogy a B és D pontok egypotenciálúak legyenek, a hidat kiegyenlítettük. A G galvanométer a kiegyenlített állapotot jelzi. Ekkor: R t R N R R 1 2 Kiegyenlített állapotban tehát a híd ismert ellenállásaiból az ismeretlen ellenállás meghatározható. Az ellenálláshőmérők egy-egy hozzávető huzalának ellenállását R v -vel jelöljük. A huzalok ellenállása mérési hibát okoz. A pontos érték számítható: R Rt RN 1 2R R 2 v Háromvezetékes Wheatstone híd 5.ábra A háromvezetékes rendszer ( 5.ábra), esetén a megfelelően kiképzett ellenállás-hőérzékelő harmadik vezetékére kapcsoljuk a telep vezetékét, az egyenlet a következőképpen alakul: R1 R R t v R2 R R N v R t R1 R1 R 1 N Rv R2 R2 26

27 A vezetékellenállás hatása tehát teljesen kiesik a mérésből, ha az R 1 és R 2 ellenállások egyenlők. Az R 1 és R 2 ellenállásokat a híd arányellenállásainak nevezzük. Értékük a legtöbb hídon 1, 10, 100, 1000 ohmra beállítható, hogy így az R N érték 1/10-e, 1/100-a avagy 10, 100-szorosa stb. is mérhető legyen. Ha tehát háromvezetékes rendszert használunk, vigyáznunk kell, hogy az R 1 /R 2 viszony 1-re legyen beállítva, s a kiegyenlítő vezetékellenállás R N -nel legyen sorba kötve. Ilyenkor: R t =R N. Háromvezetékes rendszerben minden Wheatstone-híd használható, avagy erre átalakítható. Megjegyzendő, hogy a híd galvanométer- és telepkörei egymással felcserélhetők, azaz a galvanométer a telep helyére köthető és viszont. FONTOS: A pontosság előfeltétele a három vezetékellenállás egyezése. Ellenállásmérés ohmmérővel 6.ábra Ohmmérőnek nevezzük az olyan mutató műszert, ami lehetővé teszi azt, hogy a mérendő ellenállás értékét a műszer skálájáról közvetlenül leolvassuk. Állandómágneses műszerrel a 6.ábrán vázolt módon alakítanak ki soros ohmmérő kapcsolást. A kör árama: I U R b R t ahol R b -vel jelöltük a kapcsolás teljes belsőellenállását. A műszer kitérése kműszerállandó és az I áram függvénye: ki ku R b R t Ha biztosítani tudjuk azt, hogy az R b ellenállás és a tápfeszültség állandó legyen, a műszer kitérése kizárólag az R t mérendő ellenállástól függ, a skála tehát közvetlenül ennek egységeiben készíthető el. 27

28 Hányadosmérő műszer 7.ábra Ha az ohmmérő kapcsolását hányadosmérő műszerrel építjük fel, a telep feszültségének kisebb változásai a műszer mutatását nem befolyásolják. Állandómágneses hányadosmérővel többféle kapcsolást alakítottak ki, egyik lehetséges megoldás vázlata a 7.ábrán látható. Ha R 1 -gyel jelöljük az R t - vel sorbakapcsolt kör, és R 2 -vel az R n ismert ellenállással sorbakapcsolt kör ellenállását, a két ág árama: I 1 U R R U I 2 Rt R2 Minthogy a hányadosmérő kitérése a két tekercsben folyó áramok hányadosától függ: n és I 1 Rt R2 kf kf I 2 Rn R1 A műszer kitérése a tápfeszültségtől független, és amennyiben a kör ellenállásai állandóak, kizárólag R t -től függ. A műszer skálája közvetlenül a mérendő ellenállás egységeiben készíthető. Az ohmmérők nagy előnye, hogy a mérés egyszerűen, gyorsan végrehajtható, ezért üzemi mérésekre nagyon alkalmasak. Számolni kell azonban azzal, hogy pontosságuk meglehetősen korlátozott, rendszerint nem nagyobb néhány százaléknál, ezért inkább tájékoztató, ellenőrző mérésekre ajánlott. Az ellenálláshőmérő vezetékeinek ellenállása befolyásolja a műszer mutatását. A kalibrálásnál figyelembe kell venni. A készülék csak akkor jelez pontosan, ha a skálán megjelölt (többnyire R v -vel jelölt) vezetékellenállásra kiegészítjük a hőérzékelő vezetékeinek ellenállását. 1 28

29 Digitális ohmmérő Hőtechnikai laboratórium 8.ábra A 8.ábrán digitális ellenállásmérő blokkváltozata látható. A bemeneti fokozat lényegében egy R/U konverter. A bemenetén egy R t ellenállás van, a kimenetén ezzel arányos U t feszültséget szolgáltat. Az ellenállás-feszültség konverziót többféleképpen meg lehet valósítani. Az egyik legelterjedtebb megoldás, hogy áramgenerátorral tápláljuk meg a mérendő ellenállást, és mérjük a rajta eső feszültséget. Az áramgenerátor áramából és a rajta eső feszültségből a mérendő ellenállás meghatározható. A bemeneti fokozat feszültségét az A/D konverter digitális jellé alakítja. A feldolgozó egység a jelet értékeli -átalakítja a szükséges formára. Hőmérsékletméréskor a kijelzés történhet közvetlenül C- K-ben vagy a programozás szerinti más egységekben is. A vezérlő egység a mérési információt interfész egységen keresztül továbbítani tudja. Az ismertetett eljárás (ún. kétvezetékes ellenállásmérés) hátránya, hogy a hozzávezető huzalok ellenállásával többet mérünk. A pontosság javítható négyvezetékes ellenállásméréssel. 29

30 Négyvezetékes ellenállásmérés A négyvezetékes ellenállásmérő a bemeneti fokozatban tér el az előbbiekben ismertetett megoldástól. 9.ábra / áramgenerátor: a rákapcsolt ellenállástól függetlenül stabil és pontos áramot ad ki./ A négyvezetékes ellenállásmérés bemeneti fokozatának működése a 9.ábra alapján követhető. I + I - árambevezető kapcsokon az áramgenerátor mérőáramot hajt keresztül a rákapcsolt ellenálláson. A feszültségérzékelő kapcsokon nagy belső ellenállású (R be 10 7 ) műszerrel mérjük az R t ellenálláson eső feszültséget. R v3 és R v4 vezetékellenállások nem okoznak feszültségmérési hibát, mivel a rajtuk folyó áram rendkívül kicsi na-a nagyságrendű. R v1 és R v2 -n eső feszültséget pedig nem mérjük, mivel a feszültségérzékelő kapcsok közvetlenül az R t -n vannak elhelyezve. Az R v ellenállások értékeinek eltérése a mérés pontosságát nem befolyásolja. 30

31 IV. TERMOELEKTROMOS ÁTALAKÍTÓK Hőtechnikai laboratórium Alapfogalmak, meghatározások A termoelektromos átalakítók hőmérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók aktív átalakítók. A termoelektromos átalakítók működési elvének megértéséhez: Az 1.ábrán az A és B anyagi minőségű huzalok mindkét végét érintkezésbe hoztuk. Az egyik érintkezési pont hőmérséklete: t 1 A másik érintkezési pont hőmérséklete: t 2 1.ábra Elnevezések: Az 1.ábrán látható kapcsolást termoelemnek (hőelemnek), a magasabb hőmérsékletű csatlakozási pontot melegpontnak, az alacsonyabb hőmérsékletű csatlakozási pontot hidegpontnak nevezzük. U AB (t 1 )-U AB (t 2 ) 0 Ha az érintkezési helyek különböző hőmérsékleten vannak, a két fémvezető által létrehozott áramkörben villamos áram folyik. A vezetékben keletkező elektromotoros erőt termofeszültségnek nevezzük. A termofeszültség az érintkezési helyek hőfokkülönbségétől és az alkalmazott anyagpártól függ. Adott huzalpár esetén a termofeszültség csak a hőfokkülönbség függvénye. A termofeszültség hőmérséklet függése: A 0 C-hoz viszonyított termofeszültség a következő egyenlettel adható meg: 2 3 U AB ( t,0) t t t Az érzékenység: É t t Látható: Az érzékenység függ a hőmérséklettől, ennek megfelelően a termofeszültség a hőmérséklet nemlineáris függvénye. Az, és állandók meghatározása mérés utján történik. A három ismeretlen kiszámításához három pontban kell a termofeszültséget mérni. 31

32 1.TÁBLÁZAT Különböző fémek és ötvözetek termofeszültsége a kémiailag tiszta platinával 0 és 100C között. Bármely két fémből alkotott termoelem feszültségét a két fém táblázati feszültségének különbsége adja. Termopotenciális sor Megnevezés Jel. ill. összetétel Termoelektromos feszültség [mv] Alkalmazási hőmérsékletek [C] tartós rövid Olvadáspont [C] Alumínium Al +0, Alumel 95% -1,02-1, Ni+5%(Al, Si, Mg) Iridium Ir +0, Kadmium Cd +0, Kobalt Co -1,68-1, Konstantán 60%Cu+40%Ni -3, Kopel 56%Cu+44%Ni -4, Kromel 90%Ni+10%Cr -2,71-3, Manganin 84%Cu+13%Mn+2 +0,8 910 %Ni+1%Fe Nikkel Ni -1,50-1, Nikróm 80%Ni+20%Cr +1,5 +2, Platina Pt 0, Platinairidium 90%Pt+10%Ir +1, Platinaródium 90%Pt+10%Rh +0, Réz (tiszta) Cu +0, Réz Cu +0, Ródium Rh +0, Szén (grafit) C +0, Szilicium Si +44, Tellur Te +50,0 350 Vas (tiszta) Fe +1, Vas Fe +1, Wolfram W +0, A termoelemek készítését és használatát meghatározó törvények: 1. Homogén áramkörök törvénye: Termoelektromosan egynemű fémekből álló áramkörben csak a hőmérsékletkülönbség hatására nem keletkezik termofeszültség. A termofeszültség csak a választott anyagpártól és a csatlakozási pontok hőmérséklet különbségétől függ. A vezeték mentén kialakuló hőmérsékleteloszlástól független. 32

33 2. Közbenső vezetők törvénye: Ha a két vezető közé egy vagy több közbenső, fémet építünk, s a csatlakozások hőmérséklete azonos és állandó, akkor a közbenső fém jelenléte nem befolyásolja a termofeszültséget. Ezt nevezik úgy, hogy termikus rövidzár. A törvény megértését egy egyszerű példával szemléltetjük: 2.ábra Ebből a tételből két fontos méréstechnikai következtetés adódik: 1. Termoelemek gyártásakor a termoelemet képező anyagok csatlakozási pontja forrasztható (3.ábra) 2. Ha a termofeszültség mérésére használt mérőműszer termikus rövidzár, akkor a műszer anyaga (kapcsok, tekercs stb.) nem befolyásolja a termofeszültség nagyságát. A termofeszültség mérésének legegyszerűbb módját a 3.ábrán látjuk. 3. Közbenső hőmérsékletek törvénye: A több különböző homogén fémet tartalmazó áramkörben létrejövő termoelektromos erők algebrai összege a csatlakozási pontok hőmérsékletének függvénye. Ha a hőmérséklet nem állandó másodlagos (parazita) feszültségek keletkeznek. Járulékos termofeszültség nem keletkezik, ha az inhomogenitásos szakaszok végpontjai azonos hőmérsékleten vannak A termoelemes körben folyó áram hatásai: 1. Az ellenállások (a huzalok és a műszer) melegednek (Joule-hatás). 2. Az érintkezési pontok hőmérséklete úgy változik, hogy az a termofeszültséget létrehozó hőmérséklet különbséget csökkenteni igyekszik (Peltier-hatás). A Peltier-hatás azt jelenti, hogy a melegebb érintkezési pont lehűl, a hidegebb érintkezési pont felmelegszik. Az áram fenti hatásai mérési hibát okoznak, ezért pontos mérésnél törekedni kell az áram csökkentésére. Az áram csökkenthető: a. nagy belső ellenállású műszer alkalmazásával, b. kompenzációs feszültség-mérési módszerekkel. A termoelemek anyagai: fém, félvezető. 33

34 A gyakorlatban ma fémekből készült termoelemeket használnak. Az anyagkiválasztás fő szempontjai: 1. lehetőleg nagy érzékenység 2. széles alkalmazási hőmérséklettartomány 3. korrózióállóság 4. stabil és reprodukálható mérés biztosítása. A fémek kiválasztását megkönnyíti az úgynevezett termopotenciál-sor ismerete. A termopotenciál-sort az egyes fémek és a tiszta platina között fellépő termofeszültség alapján állították fel. A 1.táblázatban az egyes anyagok és a platina között 0C-100C hőmérsékletkülönbség hatására fellépő termofeszültségeket találjuk. A termoelemek által szolgáltatott feszültség: néhány mv/100 C. A termoelemek belső ellenállás: néhány ohm. Szabvány szerint: A termoelemes körök meleg ellenállását ellenállással 20 ohmra kell beállítani. a műszer felől nézve kiegészítő A félvezető anyagokból, valamint a fém-félvezető kombinációkból felépített termoelemek nagy előnye, hogy érzékenységük jóval nagyobb (~10 szerese), mint a fémből készült termoelemeké, de nemlineárisak nem eléggé stabilak. A leggyakrabban használt termoelem anyagpárosításokat és jelölésüket a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. TÁBLÁZAT TIPUS TERMOELEM ALKALMAZÁSI TARTOMÁNY C TERMOFESZÜLTSÉG 100C-ra mv T Cu-Ko ,25 J Fe-Ko ,37 K NiCr-Ni ,04 S PtRh-Pt ,64 Ko=Konstantán (60% Cu+40% Ni) A meleg ellenállás a felmelegedett huzal ellenállása, ami -természetesen- nagyobb, mint a hidegellenállás. A huzalok hővezetőképessége következtében ugyanis mérés alatt a termoelem anyaga felmelegszik 34

35 A termoelemes (hőelemes) mérőkör elemei: 3.ábra 1. Hőelem-huzalpár (pozitív és negatív szál) 2. Érzékelési pont 3. Csatlakozási hely 4. Kompenzációs vezeték (pozitív és negatív szál) 5. Hidegpont 6. Mérővezeték 7. Vezetékkiegészítő ellenállás 8. Jelfeldolgozó egység (mérő-, regisztráló-, szabályozóműszer, távadó stb.) A termoelemek alkalmazásának méréstechnikai problémái A hidegpont hőmérsékletének változása. A mérendő "melegponti" hőmérsékletet mindig a hidegponti hőmérséklethez viszonyítva tudjuk csak mérni, ezért a hidegponti hőmérsékletet állandó értéken kell tartani. Mivel a hidegponti hőmérséklet változása mérési hibát okoz, biztosítani kell, hogy a hidegponti hőmérséklet változása elhanyagolható legyen. A hidegpontot a mérés helyétől távol, külön műszerszobában, stabilizáltan szokták kialakítani. Ezekben az esetekben problémát okozhatnak a hosszú összekötő vezetékek. Ilyenkor kompenzáló vezetéket alkalmazunk. A kompenzáló vezeték olyan ötvözött anyagpár, melynek termoelektromos tulajdonságai C között megegyeznek a termoelemével. Olyan olcsó, kis fajlagos ellenállású anyagból készül, amely nem hoz létre inhomogenitást, termoelektromos szempontból, vagyis járulékos termoelem nem jön létre. A kompenzáló vezetéket bevezetjük a kis hőmérséklet ingadozású mérőhelyiségbe, s ott alakítjuk ki a hidegpontot. A hidegpont után rézvezetékkel köthetjük be a mérőműszert. Dinamikus tulajdonságok A termoelemek -kis tömegük miatt- önmagukban kedvező dinamikai tulajdonságokkal rendelkeznek: időállandójuk néhány másodperc. Alkalmazásokban a termoelemet -a külső hatások elleni védelem 35

36 érdekében- védőszerelvényekben helyezik el. A védőszerelvények jelentősen megváltoztatják a termoelemek kedvező dinamikai tulajdonságait. Megállapítjuk: A védőszerelvénybe helyezett termoelemes mérés dinamikai tulajdonságait alapvető módon a védőszerelvény kialakítása határozza meg. A termofeszültség mérési módszerei A termoelemek általában csekély feszültséget szolgáltatnak, ezért mérésükhöz igen érzékeny műszerekre van szükség. Három alapvető eljárást különböztetünk meg: Feszültségmérés állandó mágneses műszerrel (Deprez-rendszerű milivoltmérők) Az állandómágneses voltmérős mérőműszer általában áramot mér, a 3.ábra szerinti elrendezésben. Ha a kör ellenállása állandó, a műszer árama azonos a feszültséggel. A műszer kitérése: k U a kitérés, k arányossági tényező, U mérendő feszültség. A termoelem elektromos ereje U, összellenállása R. A műszer belső ellenállása R M. A körben folyó áram: U I R A műszer kapcsain létrejövő feszültség: R M RM R U M U U R RM R RM A műszerre tehát kisebb feszültség jut, mint az elektromotoros erő. U Ha RR M, akkor U M ~U A hiba csökkenthető, ha a műszer skálázásánál egy meghatározott vezetékellenállást veszünk figyelembe. Értékét a skálán feltüntetik (R v ). A magyar gyártmányú műszereknél ez rendszerint 20, de szokásos kisebb érték is. Feszültségmérés egyenáramú kompenzátorral Valamely ismeretlen U feszültség mérhető úgy, hogy vele ismert értékű U k feszültséget kapcsolunk szembe (4.ábra). Az U k feszültséget a kompenzátor szolgáltatja. A feszültségek egyenlősége esetén a közbeiktatott érzékeny galvanométer nem jelez áramot. Áram nem folyik, olyan mintha a kompenzátor végtelen nagy ellenállású lenne. A kompenzátorok legfőbb elnőnye, hogy a feszültséget terhelés nélkül mérik. 36

37 4.ábra A kompenzáló U k feszültséget a kompenzátorok mindegyike ismert ellenálláson átfolyó ismert áram által létesített feszültségeséssel állítja elő. Az egyik legegyszerűbb kompenzációs kapcsolás (5.ábra) a Lindeck-Rothe kompenzátor. 5.ábra Az U k kompenzáló feszültséget R N etalonellenálláson állítják elő, R sz szabályozható ellenállás segítségével. Amikor a galvanométer nullát jelez, a termoelem elektromotoros ereje megegyezik az R N etalonellenálláson eső feszültséggel. Digitális feszültségmérők 6.ábra 37

38 Korszerű digitális egyenfeszültségmérő (DVM) blokkvázlata látható a 6.ábrán. A termoelem feszültségét a bemenő fokozat fogadja. A fokozat lényeges eleme a bemenő erősítő. Az erősítő bemeneti impedanciája nagyságrendű lehet. Ez annyira kis bemeneti áramot jelent, hogy gyakorlatilag elhanyagolható, a termoelem elektromotoros erejét tudjuk mérni. A bemenő erősítő erősítését a mérendő feszültség függvényében a vezérlő egység állítja be. A bementei egység kimenő jelét az analóg-digitális átalakító alakítja át digitális információvá. A vezérlő egység a jelet feldolgozza és továbbítja a kijelző, és más egységek felé. A vezérlő egység ismeri a különböző termoelem karakterisztikákat, s így hőmérsékletre konvertálva adja tovább a mérési értéket. Az elérhető pontosság jelenleg 0,001% 1 digit. 38

39 Fogalomgyűjtemény Ez a fogalomgyűjtemény a mérésügyi adatbázisban alkalmazott, nem közismert fogalmakat ábécésorrendben tartalmazza, és azokra közérthető, rövid meghatározásokat ad. A metrológiai szakkifejezések az "Alapvetõ metrológiai fogalmak nemzetközi értelmező szótára" (International Vocabulary of basic and general terms in metrology) évi kiadásán és a mérésügyi értelmező szótár (Vocabulary of legal metrology) fogalmain alapulnak. A akkreditálás annak a hivatalos elismerése, hogy a laboratórium (szervezet) bizonyos szolgáltatás teljesítésére megfelelõen felkészült akkreditálási okirat dokumentum, amely tartalmazza az akkreditált státusz fennállását és azt a területet, amire az akkreditálás vonatkozik akkreditált kalibrálólaboratórium kalibrálólaboratórium, melyet a Metrológiai Akkreditáló Bizottság akkreditált alkalmazott metrológia átszármaztatás a mérések gyakorlati elvégzéséhez kapcsolódó metrológiai tevékenység összehasonlító mérés vagy mérések sorozata, amellyel a mértékegység és a mérési pontosság az etanolról a használati mérőeszközre ismert vagy elõirt bizonytalansággal átvihető 39

HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS. Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja. 961,93 C Ezüst dermedéspontja. 444,60 C Kén olvadáspontja

HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS. Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja. 961,93 C Ezüst dermedéspontja. 444,60 C Kén olvadáspontja Hőmérsékletmérés HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja 961,93 C Ezüst dermedéspontja 444,60 C Kén olvadáspontja 0,01 C Víz hármaspontja -182,962 C Oxigén forráspontja

Részletesebben

HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS. Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja. 961,93 C Ezüst dermedéspontja. 444,60 C Kén olvadáspontja

HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS. Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja. 961,93 C Ezüst dermedéspontja. 444,60 C Kén olvadáspontja Hőmérsékletmérés HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS Elsődleges etalonok / fix pontok / 1064,00 C Arany dermedéspontja 961,93 C Ezüst dermedéspontja 444,60 C Kén olvadáspontja 0,01 C Víz hármaspontja -182,962 C Oxigén forráspontja

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók -nyúlásmérő ellenállások

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

HŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2010/2011.BSc.II.évf.

HŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2010/2011.BSc.II.évf. HŐMÉRSÉKLET MÉRÉS I. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 2010/2011.BSc.II.évf. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók 1.Ellenállás változáson alapuló

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS

3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS 3. Laboratóriumi gyakorlat A HŐELLENÁLLÁS 1. A gyakorlat célja A Platina100 hőellenállás tanulmányozása kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan Wheatstone híd segítségével. Az érzékelő ellenállásának mérése

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

3. Mérőeszközök és segédberendezések

3. Mérőeszközök és segédberendezések 3. Mérőeszközök és segédberendezések A leggyakrabban használt mérőeszközöket és használatukat is ismertetjük. Az ipari műszerek helyi, vagy távmérésre szolgálnak; lehetnek jelző és/vagy regisztráló műszerek;

Részletesebben

Hőérzékelés 2006.10.05. 1

Hőérzékelés 2006.10.05. 1 Hőérzékelés 2006.10.05. 1 Hőérzékelés Hőmérséklet fizikai állapotjelző abszolút és relatív fogalom klasszikus elmélet: elemi mozgások, hőtermelés, hőmérséklet relatív fogalom relatív skálák Hőérzékelés/2

Részletesebben

MÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1

MÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1 MÉRÉSTECHNIKA BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) 463 26 14 16 márc. 1 Méréstechnikai alapfogalmak CÉL Mennyiségek mérése Fizikai mennyiség Hosszúság L = 2 m Mennyiségi minőségi

Részletesebben

A töltőfolyadék térfogatváltozása alapján, egy viszonyítási skála segítségével határozható meg a hőmérséklet.

A töltőfolyadék térfogatváltozása alapján, egy viszonyítási skála segítségével határozható meg a hőmérséklet. 1. HŐTÁGULÁSON ALAPULÓ ÁTALAKÍTÓK: HŐMÉRSÉKLET A hőmérséklet változását elmozdulássá alakítják át 1.1 Folyadéktöltésű hőmérők (helyzet változássá) A töltőfolyadék térfogatváltozása alapján, egy viszonyítási

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a

Részletesebben

Nyomás fizikai állapotjelző abszolút és relatív fogalom

Nyomás fizikai állapotjelző abszolút és relatív fogalom Nyomásérzékelés Nyomásérzékelés Nyomás fizikai állapotjelző abszolút és relatív fogalom közvetlenül nem mérhető: nyomásváltozás elmozdulás mechanikus kijelző átalakítás elektromos jellé nemcsak önmagában

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Nyomásm smérés Mőködési elv alapján Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık Alkalmazás szerint Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Mérési módszer

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A hőmérséklet mérése

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium

Részletesebben

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez A mérési gyakorlatokra való felkészüléshez a Fizika Gyakorlatok c. jegyzet használható (Nagy P. Fizika gyakorlatok az általános és gazdasági agrármérnök hallgatók

Részletesebben

Méréstechnikai alapfogalmak

Méréstechnikai alapfogalmak Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-2-0170/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-2-0170/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT20170/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A TiszaTeszt Méréstechnikai Kft. Kalibráló Laboratórium (4440 Tiszavasvári, Kabay J. u. 29.) akkreditált

Részletesebben

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján A mérés elmélete Egy fémes vezetőn átfolyó áram I erőssége egyenesen arányos a vezető végpontjai közt mérhető U feszültséggel: ahol a G arányossági tényező az elektromos

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni. A légnyomás mérése Fogalma A légnyomáson a talajfelszín vagy a légkör adott magasságában, a vonatkoztatás helyétől a légkör felső határáig terjedő függőleges légoszlop felületegységre ható súlyát értjük.

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Elektromos áramerősség

Elektromos áramerősség Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.

Részletesebben

A biztonsággal kapcsolatos információk. Model AX-C850. Használati útmutató

A biztonsággal kapcsolatos információk. Model AX-C850. Használati útmutató A biztonsággal kapcsolatos információk Model AX-C850 Használati útmutató Áramütés vagy testi sérülések elkerülése érdekében: Sosem csatlakoztasson két bemeneti csatlakozó aljzatra vagy tetszőleges bemeneti

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek

Méréselmélet és mérőrendszerek Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o

Részletesebben

Hőmérsékletmérés. Hőmérsékletmérés. TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Hőmérő test követelményei. Hőmérő test követelményei

Hőmérsékletmérés. Hőmérsékletmérés. TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Hőmérő test követelményei. Hőmérő test követelményei Hőmérsékletmérés TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2007/2008 II. félév A hőmérsékletmérés a fizikai mennyiségek mérései közül az

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

A hőmérséklet mérése

A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérése Fogalma, mérése 1. A hőmérséklet a levegő fizikai állapotának egyik alapvető termodinamikai jellemzője. 2. Mérését a következő körülmények teszik lehetővé: a. A testek hőmérsékletváltozásai

Részletesebben

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési

Részletesebben

Digitális multiméterek

Digitális multiméterek PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKAI INTÉZET Fizikai mérési gyakorlatok Digitális multiméterek Segédlet környezettudományi és kémia szakos hallgatók fizika laboratóriumi mérési gyakorlataihoz)

Részletesebben

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN.

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN. ELLENÁLLÁSMÉRÉS A mérés célja Az egyenáramú hidakkal, az ellenállásmérő műszerekkel, az ellenállásmérő módban is használható univerzális műszerekkel végzett ellenállásmérés módszereinek, alkalmazási sajátosságainak

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

A hőmérséklet kalibrálás gyakorlata

A hőmérséklet kalibrálás gyakorlata A hőmérséklet kalibrálás gyakorlata A vezérlőelem lehet egy szelep, ami nyit, vagy zár, hogy több gőzt engedjen a fűtő folyamatba, vagy több tüzelőanyagot az égőbe. A két legáltalánosabban elterjedt érzékelő

Részletesebben

Elektromos egyenáramú alapmérések

Elektromos egyenáramú alapmérések Elektromos egyenáramú alapmérések A mérés időpontja: 8.. 5. hétf ő,.-4. Készítették: 5.mérőpár - Lele István (CYZH7) - Nagy Péter (HQLOXW) A mérések során elektromos egyenáramú köröket vizsgálunk feszültség-

Részletesebben

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar Folyamatirányítás Számítási gyakorlatok Gyakorlaton megoldandó feladatok Készítette: Dr. Farkas Tivadar 2010 I.-II. RENDŰ TAGOK 1. feladat Egy tökéletesen kevert, nyitott tartályban folyamatosan meleg

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 5. Laboratóriumi gyakorlat A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 1. A gyakorlat célja: A p-n átmenet hőmérsékletfüggésének tanulmányozása egy nyitóirányban polarizált dióda esetében. A hőmérsékletváltozási

Részletesebben

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Készítette:... kurzus Elfogadva: Dátum:...év...hó...nap NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő nyomásveszteségének mérése U-csöves

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

ELLENÁLL 1. MÉRŐ ÉRINTKEZŐK:

ELLENÁLL 1. MÉRŐ ÉRINTKEZŐK: 1. MÉŐ ÉINTKEZŐK: 1. MÉŐ ÉINTKEZŐK (folytatás): á tm F ö s s z e s z o rító 1. MÉŐ ÉINTKEZŐK (folytatás): meghibásodott érintkezők röntgen felvételei EED CSÖVES ÉINTKEZŐ: É D 2. CSÚSZÓÉINTKEZŐS ÁTALAKÍTÓK

Részletesebben

Peltier-elemek vizsgálata

Peltier-elemek vizsgálata Peltier-elemek vizsgálata Mérés helyszíne: Vegyész labor Mérés időpontja: 2012.02.20. 17:00-20:00 Mérés végrehatói: Budai Csaba Sánta Botond I. Seebeck együttható közvetlen kimérése Az adott P-N átmenetre

Részletesebben

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

TxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó

TxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó TxBlock-USB Érzékelőfejbe építhető hőmérséklet távadó Bevezetés A TxBlock-USB érzékelőfejbe építhető, kétvezetékes hőmérséklet távadó, 4-20mA kimenettel. Konfigurálása egyszerűen végezhető el, speciális

Részletesebben

67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon

67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon Klímatechnikai mérğeszközök 79 Infrastruktúra 67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon 3.6.5 Klímatechnikai mérğeszközök Légtechnikai mérğkészülékek használata az üzemeltetğ számára is elengedhetetlen,

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Lemezeshőcserélő mérés

Lemezeshőcserélő mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai

Részletesebben

Hőmérséklet mérése. Sarkadi Tamás

Hőmérséklet mérése. Sarkadi Tamás Hőmérséklet mérése Sarkadi Tamás Hőtáguláson alapuló hőmérés Gázhőmérő Gay-Lussac törvények V1 T 1 V T 2 V 2 T 2 2 V T 1 1 P1 T 1 P T 2 P T 2 2 2 P T 1 1 Előnyei: Egyszerű, lineáris Érzékeny: dt=1c dv=0,33%

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Hıtágulás elvén mőködı hımérık

Hıtágulás elvén mőködı hımérık Hıtágulás elvén mőködı hımérık Higanyos hımérı hitelesítése vízgız és jégpontra, szálkorrekció meghatározása 1. Hıtágulás fogalma és nagysága A testek változtatják hosszúkat, térfogatukat a hımérsékletük

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

a NAT-2-0244/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-2-0244/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület BÕVÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-2-0244/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A GAMMA-DIGITAL Fejlesztõ és Szolgáltató Kft. (1119 Budapest, Petzval J. u. 52.) kalibrálólaboratóriuma

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás Szabó László Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-0

Részletesebben

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel.

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. Eszközszükséglet: Elektromos áramkör készlet (kapcsolótábla, áramköri elemek) Digitális multiméter Vezetékek, krokodilcsipeszek Tanulói tápegység

Részletesebben

TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE. Mérési feladatok

TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE. Mérési feladatok Készítette:....kurzus Dátum:...év...hó...nap TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése mérőperemmel 2. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése

Részletesebben

Hőkezelés az élelmiszeriparban

Hőkezelés az élelmiszeriparban Hőkezelés az élelmiszeriparban A HŐKEZELÉS CÉLJAI A sejtközi gázok eltávolítása, gyümölcsök és zöldségek húzatása Fagyasztás előtt, kellemes íz kialakítása, főtt állomány, enzim bénítás, előfőzés Gyümölcs

Részletesebben

A nyomás mérés alapvető eszközei

A nyomás mérés alapvető eszközei Mérésadatgyűjtés-jelfeldolgozás 2. előadás A nyomás mérés alapvető eszközei 1 A nyomás lásd: Transzport folyamatok modellezése 5. ea 2 mértékegységek SI: Pa (N/m2) 1 Pa kis nyomás, ezért általában kpa

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

Ellenáramú hőcserélő

Ellenáramú hőcserélő Ellenáramú hőcserélő Elméleti összefoglalás, emlékeztető A hőcserélő alapvető működésével és az egyszerűsített számolásokkal a Vegyipari műveletek. tárgy keretében ismerkedtek meg. A mérés elvégzéséhez

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

TARTÁLY ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET TÁVADÓ BENYÚLÓ ÉRZÉKELŐVEL

TARTÁLY ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET TÁVADÓ BENYÚLÓ ÉRZÉKELŐVEL MŰSZERKÖNYV TARTÁLY ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET TÁVADÓ BENYÚLÓ ÉRZÉKELŐVEL Típusszám: 80-0-00 - Gyártási szám: Gyártás kelte: A műszerkönyvön és a terméken levő gyártási számnak azonosnak kell lennie! A változtatás

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Szenzorok. 5. előadás

Szenzorok. 5. előadás Szenzorok 5. előadás Hőmérsékletmérés A hőmérséklet fizikai nagyság, mely a test felmelegedésének fokát képviseli. A hőmérséklet az atomok és molekulák hőmozgásával illetve a test termodinamikus állapotával

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Teszt jellegű feladatok 1. feladat 7 pont Válassza ki és húzza alá, milyen tényezőktől függ A. a kétcsöves fűtési rendszerekben a víz

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben