NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003
|
|
- Csilla Vinczené
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2
3 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Népegészségügyi Jelentés projekt és a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében
4 TARTALOM, BEVEZETÔ 2 TARTALOM Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...6 Várható élettartam...6 Halandóság...7 Megbetegedések...17 Egészségmagatartás...22 Dohányzás...22 Alkoholfogyasztás...22 Testtömeg-index...23 Testmozgás...23 Források...24
5 Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003 BEVEZETÔ 3 A népegészségügyi jelentések a döntéshozók és a szakemberek számára a lakosság egészségérôl illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezôkrôl készített rendszeres beszámolók elején az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére indult meg a hazai népegészségügyi jelentési rendszer kialakítása a szakterület legjelentôsebb intézményeinek összefogásával. Az együttmûködés eredményeképpen az elsô magyar Népegészségügyi Jelentés 2004 tavaszán fog megjelenni. Ennek elôzeteseként állították össze a szerzôk ezt a kiadványt, amely a döntéshozók számára kínál pillanatfelvételt a magyar lakosság egészségérôl. A szerzôk ebben a gyorsjelentésben csupán a népegészségügyi szempontból legjelentôsebb egészségproblémákra szorítkoztak, és azok bemutatásához is csupán néhány jellemzôt, indikátort használtak. A szûkítést az idôbeli és a terjedelmi korlátokon túl a hiányosan rendelkezésre álló adatok is indokolták. Az indikátorok kiválasztását, természetesen a szerzôk által használt egészségmodell a napjainkban leginkább elfogadott funkcionális modell is meghatározta. Az említett korlátok ellenére remélik, hogy ez a gyorsjelentés haszonnal forgatható az átfogó és részletes Népegészségügyi Jelentés megjelenéséig. A szerzôk
6 DEMOGRÁFIA 4 DEMOGRÁFIA Magyarország népessége 1980-ban 10,7 millió volt, ami 2003-ig mintegy 567 ezer fôvel lett kevesebb - ez Hajdú-Bihar megye népességének felelne meg. Az elmúlt 20 évben A népesség rohamos fogyása 2001-ben megtorpant, azonban nem állt meg, és azóta is évente Magyarország népességfogyása meghaladta a félmillió fôt mintegy ezer fôvel fogyatkozunk. Az egyes korcsoportok létszámváltozásait követve elôrevetíthetôk olyan népegészségügyi változások, mint a szülôképes korú nôk létszámának a növekedése, az idôsek számának várható emelkedése, vagy az aktív korú férfiak számának csökkenése, melynek várható társadalmi, egészségügyi, gazdasági következményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. + + A születések száma lényegesen alacsonyabb, a halálozásoké viszont jelentôsen magasabb, mint az elvárható lenne A magyar népesség kormegoszlása már 1992-ben is az elöregedô társadalmakra jellemzô korfát mutatta, ami 2002-re még kifejezettebbé vált: az egyre csökkenô születésszám következtében az 5 év alatti
7 Népegészségügyi Gyorsjelentés korosztály létszáma jelentôsen kevesebb, mint az azt követô korcsoporté, míg az idôs férfiaknál megfigyelhetô létszámhiányt a magas halandóság magyarázza. Figyelemre méltó, hogy az élveszületések száma tíz év alatt negyedével csökkent, annak ellenére, hogy a szülôképes nôk száma közel azonos volt a két idôpontban! 1992-ben a és a éves korcsoportok voltak a legnépesebbek. A két demográfiai hullám az 50-es évekbeli Ratkó-korszak elsô és második generációjának felel meg. Ugyancsak e népesedéspolitikai intézkedés negatív utóhatásának volt tulajdonítható a éveseknél megfigyelhetô hullámvölgy. Tíz év alatt a két demográfiai hullám eltolódott, és a és a éves korcsoportok lettek a legnépesebbek. Így, mivel a szülôképes korú nôk létszáma növekszik, a születések száma még akkor is emelkedhet, ha a gyermekvállalási kedv változatlan marad. A 15 évnél fiatalabbak aránya a népességen belül 1992-ben még 20% volt, ami 2002-re 17%-ra csökkent, és egyidejûleg a 65 év felettiek aránya 14%-ról 15%-ra 40 év felett, az életkor elôrehaladtával fokozatosan emelkedik a nôk létszámbeli aránya növekedett. A jelenlegi tendenciák alapján, vagyis ha a várható élettartam növekszik, és a születésszám csökken, akkor más nyugat-európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is a népesség elöregedése várható. A különbözô életkorokban, a férfi-nô arány vizsgálatakor szembeötlô, hogy 40 év felett egyre nagyobb a nôk létszámbeli aránya, ami a férfiak igen magas halálozására hívja fel a figyelmet. A éveseknél 112%-os, a éveseknél 165%-os, és a legidôsebbeknél - 85 év felett - már 250%-os a nôk létszámtöbblete.
8 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 6 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE VÁRHATÓ ÉLETTARTAM Ha a halálozási mutatók változatlanok A születéskor várható élettartam a maradnak hazánkban, a 2002-ben született férfiaknál 8, a nôknél 6 évvel marad magyar fiúk 68, a lányok 76 életévre el az Európai Unió átlagától számíthatnak, átlagosan 8 illetve 6 évvel kevesebbre, mint az uniós országokban született társaik (2. ábra). Az európai régió 51 országa közül Magyarország csupán a 39. helyezett; lemaradva nemcsak a nyugati, hanem Közép- és Kelet Európa (KKE) országaihoz képest is. A férfiak 1993-ig romló életkilátásaiban az utóbbi tíz évben jelentôs javulás tapasztalható. A nôknél 1970-tôl folyamatosan, egyenletesen növekszik a várható élettartam, ami 1993-tól még kifejezettebbé válik és meredekebben közelíti meg Közép- és Kelet Európa országainak átlagát.
9 Népegészségügyi Gyorsjelentés A ma születô magyar fiúk egészségi esélyei a lányokéhoz viszonyítva egyre romlanak hasonlóan, mint a legtöbb európai országban. A nemek közötti egészségbeli egyenlôtlenséget ugyanakkor a nemek területi esélyegyenlôtlenségei is színezik : 2001-ben a Budapesten született fiúk 69,3 évet, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében születettek 3,5 évvel kevesebbet 65,8 évet remélhetnek. HALANDÓSÁG A halálozás nemzetközi és országon belüli összehasonlítása alkalmas a társadalmat sújtó populációs veszteségek becslésére, az intervenciós stratégiák tervezésénél az elérendô célok kitûzésére. Ez különösen fontos hazánkban, ahol a népesség halandósága az európai országok közül, egyes betegségek esetében világviszonylatban is a legrosszabb. Általános halandóság Magyarországon 2002-ben közel 133 ezren haltak meg. A rendkívül kedvezôtlen A magyar lakosság halandósága alig mutat kedvezôbb képet, mint halálozási viszonyaink miatt évente harminc évvel ezelôtt, miközben az Hódmezôvásárhelynyi lakossal (kb rel) több hal meg, mint amennyi a nyugat-európai EU országokban jelentôs javulás tapasztalható halálozási viszonyok mellett várható lenne, vagy másképpen fogalmazva: mintha egy éven át, hetente két, magyarokkal teli Boeing 747-es Jumbo Jet zuhanna le! Az utóbbi 10 évben ugyan már javulást mutató, de még mindig igen rossz magyarországi viszonyokat jól jellemzi, hogy a 65 évnél fiatalabb magyar férfiak halálozása egyedülálló módon romlott Európában a 90-es évek közepéig, és emiatt az ezredfordulón tapasztalt halandóságuk még mindig közel 30%-kal magasabb az 1970-es értéknél (3. ábra)! Az EU országokkal összevetve még aggasztóbb a kép: míg 1970-ben a 65 év alatti magyar férfiak halandósága az EU átlagot alig haladta meg, 2000-ben a különbség még mindig csaknem 2,5-szeres.
10 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 8 Országon belül lényeges különbségek vannak a megyék, illetve a férfiak és nôk halandósága között A halandóság változását részletesebben megvizsgálva feltûnik, hogy férfiaknál az év halálozási szintjéhez viszonyított romlás leginkább a éves kor között jelentkezik: a 80-as évek elejéig a halandóság fokozatosan növekedett, ezt a rendszerváltozásig egy kissé javuló szakasz követte (4. ábra).
11 Népegészségügyi Gyorsjelentés és 1993 között egy gyorsan romló, majd egyre kifejezettebb javulás figyelhetô meg. Ebben a korcsoportban kétszer több férfi halt meg, mint 1970-ben! 9 Ugyanakkor a fiatalabbaknál illetve idôsebbeknél ilyen mértékû romlás nem tapasztalható, sôt a legfiatalabbak és legidôsebbek esetében folyamatos a halandóság javulása. (Megjegyezés: hasonló halandósági változások figyelhetôk meg a nôknél is.) Legkritikusabb a éves férfiak halandósága Csecsemôhalálozás A halandósági elemzések speciális területe a csecsemôhalálozás, mivel azt általában az egészségügyi ellátás színvonalának minôsítésére használják ben Magyarország 36 ezrelékes csecsemôhalálozása kiugróan magas volt Európában, ez az érték 2001-re a negyedére csökkent (5. ábra). Az uniós országokban ez idô alatt hasonló nagyságrendû javulás figyelhetô meg, így aztán ez a szakadék a nyugat és hazánk között 30 év alatt sem mérséklôdött ben Magyarországon a csecsemôhalálozás 7,2 -es volt, azonban az országon belül a területi eltérések igen markánsan jelentkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még minden 1000 gyermek közül 10 meghalt mielôtt betöltötte volna elsô életévét, ezzel szemben Hajdú-Bihar megye 4 -es csecsemôhalálozási értékével eléri az uniós átlagot.
12 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 10 Okspecifikus halandóság Haláloki struktúra átalakulása 2002-ben a halálozások csaknem fele a keringési rendszer betegségei, negyede a rosszindulatú daganatos betegségek, 7-7%-a az emésztôrendszer betegségei illetve a külsô okok miatt következett be. Az utóbbi években a haláloki struktúra átrendezôdése figyelhetô meg: míg A halálozások felét a keringési a szív-, és érrendszeri betegségek miatti rendszer betegségei, negyedét a halálozás aránya valamelyest csökken, addig a rosszindulatú daganatos daganatos betegségeké emelkedik. A keringési betegségek okozzák rendszer betegségei a férfiak halálozásának 45%-át, a nôk esetében 58%-át okozzák. Ez az arány a különbözô életkorokban is jelentôsen változik: a fiatalok körében a halálesetek döntô része a külsô okok (balesetek, öngyilkosság) miatt következik be éves kor között legnagyobb arányban különösen a nôk körében kiugróan magas a daganatos betegségek és a férfiak körében jelentôs az emésztôrendszer betegségei miatti halálozás aránya. Csak az idôs korban kerül elôtérbe a keringési rendszer betegségei miatti halálozás (6. ábra). A prevenciós stratégiák tervezésekor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az egyes betegségek mekkora kockázatot jelentenek a lakosság összessége számára, valamint hogy az egyes életkori csoportokban eltérô súllyal jelennek meg a fôbb halálokok.
13 Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003 Keringési rendszer betegségei A legtöbb haláleset (2002-ben 67 ezer) a keringési rendszer betegségei miatt következett be, ami önmagában is jelzi e betegségcsoport népegészségügyi jelentôségét. A halálozások döntô hányada idôs korban következett be, 65 éves kor elôtt ez az ok mindössze egyhatod részben fordult elô ben ebben a betegségcsoportban a 65 évnél fiatalabb magyar A legtöbb haláleset a keringési férfiak mortalitása az EU átlagához viszonylag közeli volt rendszer betegségei miatt (127%). Késôbb a halálozási arányszámok szinte valamennyi volt szocialista országban emelkedtek, beleértve következik be Magyarországot is, míg az EU-ban csökkentek. Az 1990-es évek elejétôl kissé elmaradva a volt szocialista országoktól javulás figyelhetô meg, ám 2000-ben Magyarországon ez az érték még mindig az EU-átlag háromszorosa, és magasabb, mint Közép- és Kelet-Európa országainak átlaga (7. ábra). A 65 évnél fiatalabb magyar nôk halandósága ugyancsak igen kedvezôtlen: harminc év távlatában az EU átlagához viszonyítva a relatív halandóság 151%-ról 2001-re 290%-ra emelkedett, és Kelet-Európa országaihoz képest is magasabb (109%). A 65 évnél fiatalabb magyar nôk gyakrabban halnak meg a keringési rendszer betegségei miatt, mint az EU országokban a férfiak, pedig ott a férfiak háromszor gyakrabban halnak meg ilyen betegségekben, mint a nôk! 2002-es adatok szerint a férfiak keringési rendszer betegségei okozta korai halandósága a legmagasabb Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun- Szolnok megyében, a Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom megyében volt. 11
14 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 12 A férfiak korai halandósága még a legkedvezôbb mutatójú Budapesten is kétszerese az EU átlagának. A 65 évnél fiatalabb nôk szív-, és érrendszeri betegségek miatti mortalitása a férfiaknál említett négy megyén kívül Borsod-Abaúj- Zemplén megyében volt a legmagasabb. A közép- és nyugat-magyarországi megyékben az országosnál alacsonyabb a nôk halandósága, de még így is közel kétszerese, mint az EU-ban 2000-ben. Rosszindulatú daganatok A haláloki gyakorisági lista második helyén a rosszindulatú daganatok állnak ben 33 ezer ember halálát okozták, amelyek jelentôs része (40%) 65 éves életkor elôtt következett be. A daganatok kialakulásának ma már több kockázati tényezôje is ismert, amelyek közül számos az életmódra vezethetô vissza (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya), de számolni kell egyéb (környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság, az ellátórendszer területi egyenlôtlensége) tényezôkkel is. A daganatos halálozás csökkentését az új megbetegedések kialakulásának megelôzésével elsôsorban a primer prevenció eszközeivel lehet megvalósítani. Az elmúlt harminc évben a rosszindulatú daganatok miatti kiemelkedôen magas korai (65 év elôtti) halandóság közel 30%-kal nôtt, miközben az EU országaiban csökkent: az 1970-es 7. helyrôl Magyarország az ezredfordulóra az 1. helyre került Európában. Igaz a 90-es években lassú csökkenés indult el, de még mindig jelentôsen magasabb a daganatos halandóság, mint akár az EU, akár Közép- és Kelet-Európa országainak átlaga (8. ábra).
15 Népegészségügyi Gyorsjelentés ben évnél fiatalabb férfi közül 189 rosszindulatú daganatos betegségek miatt halt meg Magyarországon. Ennél is több életet veszítettünk el Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol kétszer több férfi halálát okozta valamilyen daganatos betegség, mint az EU-ban az ezredfordulón. 13 A nôk korai daganatos halandóságának országos átlaga 2002-ben 99/ volt, 1,6-szer magasabb, mint az EU évi átlaga. A férfiakkal ellentétben kiugróan magas a Budapesten élô 65 évnél fiatalabb nôk daganatos halálozása. Ha Magyarországon az EU daganatos halálozás mutatói érvényesülnének, akkor évente kb zal kevesebb nô halna meg daganatos betegségek miatt! A nôk daganatos halálozásában elsô helyre került a tüdôrák A légcsô, hörgô és tüdô rosszindulatú daganata A magyar férfiak rosszindulatú megbetegedéseinek közel harmadát a légcsô, a hörgô és a tüdô daganatai okozzák, megelôzve a többi daganatos halálokot ben az 5600 légzôrendszeri daganat fele a 65 év alatti korosztályt érintette. A 65 évnél fiatalabbak körében, az összes (8200) daganatos haláleset 34%-át okozta. A férfiak e betegségcsoport miatti korai halandósága 1970-ben európai viszonylatban kedvezô volt, majd a halandóság növekedni kezdett és 1998-ig közel megháromszorozódott. A 65 év alatti nôk körében még ennél is riasztóbb mértékben növekedett a halálozás: az 1970-es halálozási szint 2000-re közel 3,5-szeresére nôtt.
16 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE ben minden 5. daganatos haláleset a légzôrendszer betegségei miatt következett be, és ezzel megelôzve a korábbi években elsô helyet elfoglaló emlôrákot a tüdôrák lett a vezetô halálok a daganatos betegségek között (9. ábra)! Mind a férfiak, mind a nôk korai tüdôrákos halálozása 2002-ben valamennyi megyében magasabb volt, mint az EU átlag: háromszor magasabb volt a 65 év alatti férfiak tüdôrákos halálozása Kelet-Magyarországon mint az uniós országokban.
17 Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003 Riasztó a budapesti nôk helyzete: több mint háromszor nagyobb a kockázata, hogy tüdôrák okozza halálukat, mint az EU-ban! Kistérségi elemzések összevont halálozási eredményei is jól mutatják a tüdôrákos halandóság területi halmozódásait (10. ábra). Bár a daganatos betegségek, így a tüdôrák latencia ideje több év, évtized is lehet, érdekes megjegyezni, hogy a 2000-es adatok szerint a rendszeres, naponta legalább 20 szál cigarettát elszívó férfiak körében a legmagasabb az észak-alföldi régióban (29%), a nôk körében a közép-magyarországi régióban (12%) volt. 15 Az emlô és a méhnyak rosszindulatú daganata A nôk daganatos halálozásában 2002-ben 16%-kal a tüdôrákot követve az emlôdaganat állt a második helyen (2234 haláleset). Európai viszonylatban a magyar nôk halandósága ma kiemelkedôen magas, bár a 70-es években még kedvezôbb volt, mint az EU országaiban (11. ábra). Hasonlóan más daganatos betegségekhez 1970-tôl rohamos volt évrôl-évre az emelkedés: 1994-ig 1,5- szeresére nôtt, majd egy törést követôen lassú csökkenés elôjelei látszanak az emlôrákos halálozásban ben a területi eltérések széles határok között mozogtak: míg a déli és észak-keleti megyékben a 2000-es uniós értéknél kedvezôbb volt a halandóság, addig Budapesten, Csongrád és Fejér megyében 1,5-szer magasabb arányban okozta emlôdaganat a nôk halálát, mint az EU-ban ben Magyarország a méhnyakrákos halálozásban az európai országok között a 4. helyen állt. Bár a 80-as évek közepéig tartó emelkedést követôen csökkent a halálozás, a nyugati országokhoz viszonyítva még mindig óriási a lemaradás: ben csaknem háromszor magasabb volt hazánkban méhnyakrák miatti halálozás, mint az EU országaiban (513 haláleset) (11. ábra).
18 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE ben a méhnyakrákos mortalitás valamennyi megyében meghaladta az EU-s átlagot. A legrosszabb halandóságú Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megyei nôk veszélyeztetettsége 4-szer magasabb, mint a legkedvezôbb halandóságú Nógrád megyében élôké. Öngyilkosság Az öngyilkosság miatti halálozás tovább csökken, lassan közelítve az EU-átlagot A ritka, kedvezô változások közé sorolható az öngyilkosság okozta halálesetek számának utóbbi évtizedben bekövetkezett csökkenése. A nyolcvanas évek elején Magyarország öngyilkossági halálozása az európai régió valamennyi országa közül a legmagasabb volt, de ez az ezredfordulóra a harmadával csökkent, ami jelenleg a 6. helynek felel meg (12. ábra). Kevésbé örömteli azonban, hogy ez az érték még mindig közel háromszorosa az EU-átlagnak, ami viszont jobban csökkent az utóbbi harminc év alatt, mint a magyar ben jelentôs területi különbségek voltak az országon belül: a délkelet-magyarországi megyékben élô férfiak kockázata az uniós országokhoz viszonyítva négyszer magasabb, de Nyugat-Magyarország halandóságánál is kétszer nagyobb az öngyilkosság kockázata. A nôk esetében a legkedvezôbb Vas megye ahol az öngyilkosság miatti halálozás megközelíti a 2000-es uniós értéket és a legrosszabb halandóságú Hajdú-Bihar megye között a különbség háromszoros.
19 Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003 Alkoholos májbetegségek és májzsugor Szakértôi vélemények szerint az általános halandóságban megfigyelhetô javulás hátterében fôként a keringési rendszer betegségei és az erôszakos okok miatti halandóság csökkenése áll. E mellett az emésztôrendszer betegségeinek, azon belül fôként az alkoholos májbetegségeknek is volt szerepe a mortalitás javulásában, amely a 70-es évek közepétôl 1994-ig közel hétszeresére nôtt, ezt követôen erôteljesen csökkent. Ennek a nagymértékû változásnak az értelmezése és az okok feltárása azonban további kutatásokat igényel. 17 MEGBETEGEDÉSEK A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete a halandósági elemzések mellett elengedhetetlen a hatékony egészségügyi ellátórendszer, a sikeres egészségfejlesztési és szûrési programok tervezéséhez. Különösen olyan betegségek esetében, amelyek hosszú idôn keresztül, jelentôs terheket rónak az egyénre, családjára és természetesen a társadalomra is. Keringési rendszer betegségei A keringési rendszer betegségei kiemelkedôen gyakoriak Magyarországon: 2003-ban egy kérdôíves, önbevalláson alapuló felmérés eredményei szerint a középkorú lakosság közel 40%-át, az idôs korú nôk háromnegyedét, az idôs korú férfiak kétharmadát érintették (13. ábra).
20 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 18 A keringési rendszer betegségeinek kialakulását a évi eredmények alapján több tényezô egymástól függetlenül is befolyásolja. A nôk között, az életkor elôrehaladtával, a nyugdíjasok és a tartósan munkaképtelenek, és a társas támogatottság súlyos hiányában szenvedôk között gyakoribb volt a szív- és érrendszeri betegségek aránya. Az iskolázottsággal fordított arányban állt a keringési Kiemelkedôen gyakoriak a rendszer betegség esélye: a felsôfokú keringési rendszer betegségei, végzettségûeknél 40%-kal volt alacsonyabb, mint a 8 általános iskolai fôként a magasvérnyomás végzettségûeknél. Érdekes azonban, hogy az értelmiségi foglalkozásúaknak az esélye a szív- és érrendszeri betegségekre nagyobb volt az összes többi foglalkozási kategóriához viszonyítva. A keringési rendszeri betegségek között leggyakrabban a magasvérnyomás fordul elô: a középkorú férfiak és nôk harmadánál diagnosztizálták ezt a betegséget. A 65 év feletti nôk között a magasvérnyomás gyakorisága (64%) jelentôsen magasabb volt, a hasonló korú férfiakhoz (48%) viszonyítva (14. ábra). A magasvérnyomás mellett a szívinfarktus és a szélütés a leggyakrabban elôforduló keringési betegség. A 65 év feletti férfiak 13%-a és a nôk 9%-a már átesett legalább egy szívinfarktuson élete folyamán. A szélütés gyakorisága a 65 évnél idôsebb férfiak között (8%), nôk körében (7%) volt.
21 Népegészségügyi Gyorsjelentés 2003 Környezet és betegségek A környezeti tényezôkkel összefüggô betegségek nehezen azonosíthatók, mivel számos tényezô együttes hatásának eredményeként alakulnak ki. Az alábbiakban néhány, a levegôszennyezéssel legnagyobb valószínûséggel összefüggésbe hozható légúti betegséget emelünk ki. A nem TBC-s tüdôbetegek aránya az Rohamosan emelkednek környezeti 1990-es évek eleje óta folyamatosan nô, szennyezéssel összefüggésbe hozható 2002-ben elérte a 4568 esetet fôre légúti megbetegedések számolva. A megfigyelt területi különbségeket az eltérô levegôminôség mellett az orvoshoz fordulási és az új esetek felkutatásának különbségei is magyarázhatják. Az új tüdôasztmás esetek száma 1990-hez képest 2002-re több mint háromszorosára nôtt: lakosra számolt értéke 176. Ezek 64%-a allergiás eredetû, ami felhívja a figyelmet a külsô- és belsôtéri allergének visszaszorítására. A szénanátha a másik legdinamikusabban növekvô környezeti tényezôkkel összefüggésbe hozható betegség. Az elmúlt 9 év alatt a regisztrált betegszám megtízszerezôdött, és 2002-ben megközelítette a 180 ezret (15. ábra). 19
22 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE 20 Funkcionalitás A mindennapi élethez segítséget Legújabban az egészség jellemzésére a kell igénybe vennie majd minden WHO által ajánlott funkcionális/adaptív 10. otthonélô idôs embernek egészségmodellt alkalmazzák, azaz egy személy egészségét annak alapján ítélik meg, hogy menynyire tud részt venni az ôt magába foglaló közösségek életében, illetve harmonikusan alkalmazkodni társadalmi környezetéhez. Ebben az egészség-modellben a funkcionalitás-csökkenésnek három kategóriája különböztethetô meg: a zavar a szervezet mûködésében, az akadályozottság az egyén tevékenységében, a korlátozottság pedig a társadalmi életben való részvétel során jelentkezô problémákat jelenti. A 2000-ben végrehajtott Országos Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint egészségproblémái miatt tartósan korlátozott volt a társadalmi életben való részvételben a felnôtt lakosság több mint ötöde: a középkorú felnôttek negyede, az idôsek majd fele. A mindennapi élethez közel minden 10. otthonélô idôskorú embernek segítséget kellett igénybe vennie, közülük minden 4. segítség nélkül az ágyból sem tudott felkelni. Várható egészség Egy 18 éves nô várható 59 évébôl 44, egy férfi hátralévô 50 évébôl 39 teljes egészségben eltöltött évre számíthat csupán A várható egészség mutatók lehetôséget nyújtanak arra, hogy a várható élettartamot felosszuk jó, illetve rossz egészségben eltöltött évekre, mellyel mérhetôvé és elôre jelezhetôvé válik az élettartam növekedése és a krónikus betegségek gyakoriságának emelkedése miatt segítségre szorulók aránya ben egy 18 éves nô még közel 59 életévre számíthatott, ebbôl azonban a halandósági és a megbetegedési viszonyok változatlanságát feltételezve csak 44 korlátozottságtól mentes év volt várható. Hasonló feltételek mellett, egy 18 éves férfi még mintegy 50 évre, és ebbôl átlagosan 39 korlátozottságtól mentes életévre számíthatott.
23 Népegészségügyi Gyorsjelentés Bármely életkorban is vizsgáljuk látható, hogy a férfiak nemcsak rövidebb életre, hanem kevesebb korlátozottságtól mentes életévre számíthattak. Átlagosan, a 18 éves korban várható élettartam körülbelül háromnegyede, a 35 évesen várható kétharmada, a 65 évesen várható fele az, amely korlátozottságtól mentes. A korlátozottsággal járó várható élettartam alig különbözik 18 évesen és 45 évesen, mutatva, hogy a korlátozottsággal járó életévek döntô része a 45 éves kor után várható. A 65 éves korban számított lényegesen alacsonyabb értékek ugyanakkor arra utalnak, hogy a tartós korlátozottság nélküli túlélés valószínûsége már jelentôsen lecsökken a éves életszakaszon. Vélt egészség Az egyének véleménye saját egészségükrôl az egészségi állapot mérésének hasznos indikátora, mára a vélt egészség az egyik legjelentôsebb általános egészség-indikátorrá vált. Az ezredfordulón minden 6. felnôtt, a nôk közel ötöde és a férfiak több mint nyolcada gondolta, hogy egészsége rossz vagy nagyon rossz. Az egészségüket jónak illetve nagyon jónak minôsítette a felnôttek 43%-a. Ez az arány a nôknél alacsonyabb 39%, míg a férfiaknál magasabb, 48% volt.
24 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 22 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Az Egészségügyi Világszervezet 2002-ben kiadott Világ Egészségjelentése kiemeli, hogy a fejlett országokban, amelyek közé A magyar lakosság életmódja Magyarország is tartozik, az összes betegségteher igen kedvezôtlen, ami részben több mint 30%-át mindössze öt kockázati magyarázhatja a rossz halálozási tényezô okozza: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a magasvérnyomás és a és megbetegedési viszonyokat magas koleszterinszint. Az egészséges életmód elterjedése emiatt rendkívüli mértékben javíthatja a lakosság egészségét. Ezzel szemben jelenleg a magyar lakosság életmódja nagyon kedvezôtlen, és ez részben magyarázhatja a rossz halálozási és megbetegedési viszonyokat. Dohányzás Az egyik leginkább egészségkockázatot jelentô életmódbeli A nôk 29%-a, a férfiak tényezô, a dohányzás Magyarországon igen gyakori: 2000-ben a 42%-a dohányzik nôk 26%-a, a férfiak 40%-a dohányzott. A dohányzók aránya sajnálatos módon nôtt, bár statisztikailag nem szignifikáns módon: a 2003-ban megismételt felmérés eredményei szerint már a nôk 28,5%-a, a férfiak 41,5%-a tartozott a dohányzók közé. A dohányzók jelentôs hányada mindkét nemben napi rendszerességgel cigarettázott, arányuk a teljes populáción belül 25% volt a nôknél, és 38% a férfiaknál. Minden tizedik nô illetve csaknem minden negyedik férfi naponta legalább 20 szál cigarettát szívott el. A dohányosok aránya a fiataloknál a legmagasabb: a fiatal nôk harmada és a fiatal férfiak csaknem fele dohányzik, bár a naponta legalább 20 szál cigarettát elszívók aránya férfiak esetében a középkorúaknál volt a legmagasabb. Alkoholfogyasztás Egészségkárosító mértékben alkoholt a nôk 3%-a, a férfiak 18%-a fogyaszt A mértékletes alkoholfogyasztásnak bizonyos szempontból jótékony hatása lehet az egészségre: a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát csökkentô tényezô (az absztinensek és a nagyivók között nagyobb e betegségek elôfordulásának kockázata, mint a mértéktartó szeszesital-fogyasztók körében). A nagyivás azonban számos betegség kialakulásában szerepet játszhat, sôt közvetlen vagy közvetett módon halálhoz is vezethet.
25 Népegészségügyi Gyorsjelentés Az OLEF2003 adatai szerint a nôk több mint 60%-a nem szokott szeszesitalt fogyasztani, ugyanakkor ezt csupán minden negyedik férfi állította magáról. Ritkán fogyasztott alkoholt a nôk és a férfiak több mint negyede. Minden 13. nô és minden harmadik férfi mértékletesen fogyasztott alkoholt. Azonban a nôk 2,5%-a és a férfiak 18%-a nagyivónak számított, akiknél az alkoholfogyasztás mértéke már egészségkárosító volt! Testtömeg-index Az elhízás gyakorisága az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján emelkedik: Európában az utóbbi években már a lakosság 10-20%-át érintette, a kelet-európai államokban pedig ennél még magasabb az arány. Az elhízás a keringési és egyes daganatos betegségek, a cukorbetegség valamint a csontritkulás kialakulásában jelentôs szerepet játszik. Az OLEF eredményei szerint 2003-ban túlsúlyos vagy elhízott volt a magyar férfiak több mint fele, és a nôk közelítôleg fele. A kívánatosnál magasabb testtömeg-index különösen a középkorú és idôs férfiak esetében öltött aggasztó mértéket: közel 70%-uk tartozott a túlsúlyosak vagy elhízottak közé. A nôk esetében a legidôsebb korosztály jelentette a legveszélyeztetettebb csoportot a testtömeg szempontjából, majdnem kétharmaduk túlsúlyos vagy elhízott volt. Testmozgás A nôk több mint 40%-a, a férfiak harmada soha vagy csak ritkán végez testmozgást A testmozgásnak az egészségi állapotra kifejtett pozitív hatása ma már széles körben elfogadott: csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések elôfordulási gyakoriságát, valamint hatékony preventív tényezô a vastagbéldaganat, az agyi infarktus, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a csontritkulás, a szorongás és a depresszió megelôzésében. A nôk több mint 40%-a, a férfiak harmada soha, vagy ritkábban mint hetente végzett testmozgást 2000-ben. Rendszeresen (hetente többször) a nôk fele és a férfiak mintegy kétharmada végzett testmozgást. A kor elôrehaladtával, mind a férfiak, mind a nôk esetében jelentôsen csökkent a rendszeres testmozgás gyakorisága. Az életkortól függetlenül a felnôtt férfiak esetében a rendszeres mozgás gyakoribb volt, mint a nôk körében. A legfiatalabb és a legidôsebb korosztályba tartozó férfiak 1,2-1,3-szer végeztek gyakrabban testmozgást, mint a hasonló korú nôk. Túlsúlyos vagy elhízott a felnôttek több mint fele
26 FORRÁSOK 24 FORRÁSOK Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei The European Health Report WHO/Europe, European Health for All Database, WHO/Europe, June Mortality by leading causes of death, age and sex (Supplement to the European Health for All Database) WHO/Europe, June Magyar Egészségadattár Országos Epidemiológiai Központ, Budapest Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, Környezet-egészségügyi Információs Rendszer. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezet-egészségügyi Intézete, Budapest. A pulmonológiai intézmények évi epidemiológiai és mûködési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, Kutatási jelentés az Országos Lakossági Egészségfelmérésrôl (OLEF2000) Országos Epidemiológiai Központ, Budapest Gyorsjelentés az Országos Lakossági Egészségfelmérésrôl (OLEF2003) Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2004.
27 Népegészségügyi Gyorsjelentés
28 26
29 Népegészségügyi Gyorsjelentés Tervezés és kivitelezés: Alternativ Design Art & Craft 95
30 Fac properes nec te venturas differ in horas: qui non est hodie, cras minus aptus erit Tedd, amit most kell, és ne halaszd késôbbi idôre, késve teszed másnap azt, ami ma elmaradott. Ovidius
31
32 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ 1097 Budapest, Gyáli út
BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenMilyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a
Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenBeszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról
ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE
DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása
RészletesebbenHALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenTARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM
TARTALOM, AJÁNLÁS 2 TARTALOM Ajánlás...3 Bevezetés... 4 Demográfia, társadalmi-gazdasági mutatók... 5 Születéskor várható élettartam...7 Halálozás... 8 Általános halandóság... 8 Csecsemôhalálozás...9 Ok-specifikus
RészletesebbenTovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja
Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenEgészségpszichológia 3. óra tanév 1. félév
Egészségpszichológia 3. óra 2010-2011. tanév 1. félév 1 2 3 4 5 6 7 A narkomániások Problémáikhoz érdemi megoldásokat nem találnak. Társas kapcsolataikat fenn tartani nem képesek. Tehetetlenségük tényét
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenA magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott
RészletesebbenEREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)
EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenSOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.
SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenJenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet
HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010 ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete 2010. TARTALOM AJÁNLÁS... 3 BEVEZETŐ... 4 LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS, ÖREGEDÉSI INDEX... 5 TELEPÜLÉSSZERKEZET...
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
Részletesebben2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR
215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenKészült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében
Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2003
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenEGÉSZSÉGJELENTÉS 2015
EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015 Információk a hazai egészségveszteségek csökkentéséhez Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2015. szeptember 29. Készült a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
Részletesebben2 TARTALOM. Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források...
TARTALOM, BEVEZETÔ 2 TARTALOM Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források...31 Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
RészletesebbenTájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról
Ikt. szám: 3-2/2018/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megye Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 8. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban résztvevő
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenNÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK
III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
RészletesebbenSzerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,
Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
Részletesebben2.1.2 Egészségi állapot
2.1.2 Egészségi állapot Az egészségi állapot, mint humánerőforrás tényező fontossága összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenAZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1
Bevezetés AZ ÉLETESÉLYEK TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON Uzzoli Annamária 1 Miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérő vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód,
RészletesebbenHáziorvosi törzskarton - Önkitöltős formanyomtatvány 18 év alatti bejelentkezett biztosítottak ellátásához
SZEMÉLYES ADATOK Név: Születési név: Édesanyja neve: Háziorvosi törzskarton - Önkitöltős formanyomtatvány 18 év alatti bejelentkezett biztosítottak ellátásához : férfi nő Születési hely: Születési idő:
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenForrás Internet-helye:
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2018 Taschenstatistik Gesundheit 2018 egységes szerkezetben Bundesamt für Statistik (BFS) 14. Gesundheit, Neuchâtel, 22. 02. 2019. (44 p.) Forrás Internet-helye:
RészletesebbenIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin
III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat
RészletesebbenVukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében
Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A
RészletesebbenGYTK KÖTELEZŐ ADATOK
GYTK KÖTELEZŐ ADATOK Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek. DEMOGRÁFIA Magyarország egészségi állapotát jellemző demográfiai
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenA DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON
A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON Kiemelt megállapítások a dohányzás társadalmi terheinek új módszertannal történt elemzése valamint a felnőtt lakosság dohányzási szokásaira vonatkozó 2012.
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 9. Csökken az influenzaszerű megbetegedések száma A 9. naptári en folytatódott az influenzaszerű
RészletesebbenJövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária
Jövőnk a gyermek Gyermekvállalás és család 2018. június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely Létrehozása, munkája, ez a konferencia A
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a
RészletesebbenAz idősek egészsége és egészségmagatartása
MEGÖREGEDNI MA Az idősek egészsége és egészségmagatartása Boros Julianna Központi Statisztikai Hivatal PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola 2016. június 8. Önkéntes részvétel CAPI alapú felmérés,
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenBeszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba. Békéscsaba, szeptember 29.
Az egészség a jövő záloga KLIMENTNÉ KESZTHELYI MAGDOLNA ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézet Békéscsaba Békéscsaba, 2010. szeptember 29. 1 Előadás vázlat Fogalmak, meghatározások Egészség indikátorok Békéscsabai
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE
DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila
A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg
Részletesebben