TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, ÁTMENETI ÉS SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK. ÁTMENETEI FORMÁK, SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK ÁTMENETEI FORMÁK 1.

Átírás

1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, ÁTMENETI ÉS SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK DE. MŰSZAKI KAR, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK, PROF. PUHL ANTAL DLA, HABIL., SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK CSOPORTOS TELEPÜLÉS (morfológiai felosztás) ÁTMENETI FORMÁK SZÓRVÁNY Azt a település-együttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar településföldrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. (Gazdaságok és háztartások szerinti felosztás) OSZTATLAN FALU VÁROS OSZTOTT SZÁLLÁSKERTES TERTOZÉKTELEPÜLÉSES TARTALÉKTANYA SZEREK, SZEGEK. SZERES TELEPÜLÉSEK Tanyasorok Tanyasűrűsödések ALFÖLDI FARMTANYÁK HEGYI TANYÁK SZŐLŐHEGYI TANYÁK A délnyugat-magyarországi szeres települések többségét kisnemesek lakták, akiknek ősei határőrök és várjobbágyok voltak a középkorban. Településeik helyét és birtokaikat erdőkből irtották. A szerek egy része már a században kialakult, valószínűleg létező falvak szétrajzásával és a kirajzással létrejött szórványok terebélyesedésével, nemzetségi telephellyé formálódásával. A falvak szeresedésének folyamata a században tovább tartott, a században azonban megtorpant A szeres településű községek általában 5-10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1-2 kilométerre is egymástól. Egy-egy szer porta épületeit foglalja magába. Vannak lazább és tömörültebb szerek. A lazább szerek portái közé szántóföldek, legelők ékelődhetnek. 1

2 A szeres településű községek általában 5-10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1-2 kilométerre is egymástól. Egy-egy szer porta épületeit foglalja magába. Vannak lazább és tömörültebb szerek. A lazább szerek portái közé szántóföldek, legelők ékelődhetnek. Pityerszer Őriszentpéter szerei 1859-ben Kerített ház, Pityerszer Kerített ház, Pityerszer 2. Tanyasorok, tanyasűrűsödések Pityerszer, kástu Vannak n az Alföldön olyan helyek, ahol a tanyák nem szétszórtan állnak, hanem sorokba rendeződnek. A tanyasorok néhol lazábbak, másutt zártabbak, tömörebbek. Mindenképpen valamiféle átmenetet jelentenek a szórványtelepülés és a csoportos település között. 2

3 2. Tanyasorok, tanyasűrűsödések 2. Tanyasorok, tanyasűrűsödések Befolyásoló tényezőnek tarthatjuk a birtokviszonyokat, a határhasználati módokat, a parcellázási körülményeket, a közlekedési adottságokat és legfőképpen a helyi hatalmi vagy parasztközösségi szabályozást. Kiskundorozsma, tanyasor az Öregsoron Tanyasor görbe házakkal és szárazmalommal az Öregsoron 1856-ban aseregélyes dűlőbenegy átalakított csőszházban kezdte meg működését az elsőkiskundorozsmai külterületi iskola, melynek első tanítómestere korábban takácsmesterként dolgozott. 2. Tanyasorok, tanyasűrűsödések Atöbbnyire szabályos, 1 katasztrális hold körüli parcellákból álló szőlőskertet dűlőutak tárják fel. AGöbölyjárási dűlővelközvetlen határos parcellákon már megjelentek a kis csőszházak. A majorszó az újkori magyar köznyelvben valamely mezőgazdasági nagyüzem vagy nagyüzemrész gazdasági telephelyét, üzemviteli, igazgatási központját, valamint a gazdálkodás folytatásához legszükségesebb agrárszakemberek és munkások lakóhelyét jelenti. A 19. században és a 20. század első felében inkább a pusztai majorok váltak jellemzővé. A majorépületek általában falutól, várostól távol, külterületen épültek föl, a nagybirtok vagy nagybirtokrész azon pontján, amely erre természeti és közlekedési adottságainál fogva legalkalmasabb.így nem véletlen, hogy az újkori majorok helye gyakran egybeesik elpusztult középkori falvak, sőt még régebbi régészeti kultúrák egykori telephelyeivel. A major átmeneti településforma a csoportos és a szórványtelepülés között. A tanyától elsősorban az különbözteti meg, hogy a tanya paraszti létesítmény, paraszti gazdaság központja, a major pedig nagybirtokhoz kötődő településforma. A paraszti tanya egy-két épületével szemben a major legtöbbször viszonylag nagy épületcsoport: adminisztratív épületek, nagyméretű istállók, magtárak, 4-8 családot is befogadó lakóházak együttese. Földesúr háza 3

4 A majorbeli épületek általában nem alkotnak utcát. Kerítetlenül, szabad térségen állnak. Elrendeződésük néha egészen szabálytalan, máskor váltakozva párhuzamos és egymásra merőleges helyzetűek. Magyarországon az újkori földesúri majorok kialakulását és elterjedését elősegítette az allodiális gazdálkodás századi jelentős szerepe után a feudális eredetű nagybirtok kapitalizálódása és az új vásárlással szerzett kapitalista nagybirtokok kialakulása együtt járt a majorok számának, illetve épületállományának növekedésével. A nagybirtokok évi fölosztása ezt a növekedést megállította. lakóház góré A funkciójukat vesztett uradalmi majorok egy részét szétszedték az építkező újgazdák. Ugyanakkor sok helyen meg-indult egy másik folyamat is: a majorok faluvá alakulása után a nagyüzemi gazdálkodás általánossá válása ismét kedvezett új majorok kialakulásának. E tszmajorok azonban legtöbb esetben építészetileg, formailag, valamint funkciójuk szempontjából sok vonatkozásban különböztek a régiektől. a szórványtelepülésű lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között szántóföldek, rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. A lakóházak távolsága legtöbbször néhány száz méter, de előfordul egy-két kilométeres eltávolodás is. magtár A farmtanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza. Körülötte terül el a hozzátartozó termelőhely: a szántóföld, a kaszáló, a szőlő. A farmtanya a hozzá tartozó földekkel együtt gazdasági és települési egységet alkot. A magyar Alföld farmtanyái jórészt a 19. század második és a 20. század első felében jöttek létre. Természetesen épültek állandóan lakott tanyák a 19. század közepe előtt és a 20. század közepe után is. Ezek száma azonban elenyészően kevés. A farmtanyák nagy többsége a század fordulója tájékán és a két háború között keletkezett. A farmtanyák kétféle úton jöhettek létre: 1. A régi tartozéktanyák fokozatos farmtanyává alakulásával. 2. Eleve farmtanyaként létrehozott tanyák keletkezésével. 4

5 A Duna-Tisza közi farmtanyák egy részét jászsági eredetű népesség hozta létre az ún. jász birtoklású kiskunsági pusztákon. A homokhódító pionírok sorában meghatározó szerep jutott Szeged népének. A szegediek nemcsak a saját határuk távoli földjeit vették fokozatosan művelés alá, hanem a nagy víz, 1879 után tömegesen vetették meg lábukat az északibb fekvésű parcellázott kiskunsági pusztákon is. Néhány jellemző tanyaközség, amely farmtanyákból szerveződött a 19. század végén vagy a 20. század elején: TANYAKÖZSÉGEK Tömörkény, Pusztamérges, Jászkarajenő, Kocsér, Ladánybene, Lajosmizse, Bócsa, Csengőd, Páhi, Tázlár, Jakabszállás, Pálmonostora, Szank, Orgovány, Peszéradacs. A tanyák többsége méterre áll a földek végén haladó úttól. Akadnak azonban olyan tanyák is, amelyek a falusi házak mintájára közvetlenül az út mellé épültek, és első szobai végükkel az út felé néznek. Ezek általában újabbak, és keskeny, kis földterület tartozik hozzájuk. a tanyát igyekeztek a magasabb fekvésű hátakra építeni Hasznos adottságnak számított, ha a parton álló tanyától nem esett messze a vizenyős lapos, a gyepes hajlat, ahova napközben a ház körüli jószágot ki lehetett csapni. A régebbi gazdatanyák birtokosai általában nagyméretű, kat. holdas parcellát hasítottak ki földjükből telephely gyanánt. A napszámosréteg és az 1-2 holdas kisparasztok szegényes tanyái négyszögöles udvarocskával szorongtak a homoki szántók és szőlők rengetegében. A régi gazdatanyák többségét úgy építették, hogy a lakóépület háttal álljon északnak, esetleg északkeletnek. A konyhaajtó legtöbbször délről, délnyugatról nyílik, ezáltal nem érik erősen az északi szelek és hófúvások, a ház eleje pedig sok napsütést kap. Pohn József üvegnegatívjai Jellegzetes tanyaudvar helyszínrajza (Lajosmizse-Alsóbene, Bács-Kiskun m., 1972) A = szalma, B = szárkúp, C = szárízék, D = ganédomb, E = marhaszín, F = járgányos szecskavágó, G = disznóól, H = akó, I = góré, J = répásverem, K = pince, L = kiskonyha, M = faragóműhely, N = kocsiszín, O = fáskamra, P = istálló, R = farakások, S = szoba, T = konyha, U = árnyékszék, V = köcsögfa 5

6 Előfordul, hogy az épületek sűrűn épülvén egymás mellé, szinte szabályosan körbekerítik az udvart. Máskor viszonylag ritkán állnak, és köztük több méteres rések húzódnak. Az épületeket úgy helyezik el, hogy a konyhaajtóból rájuk lehessen látni. A tanyai telephely központi része az udvar. Nagysága tanyánként változik. Legtöbbször azt a területet értik alatta, amelyet körülvesznek a tanyai épületek. A szűkebben értelmezett udvar általában négyszögöles. Pohn József üvegnegatívjai A tanyai telephely harmadik egysége a mély fekvésű kis legelő, amelyet Lajosmizsén teleknek, Kecelen laposnak, a szegedi földeken tanyapáskomnak, kerítésnek neveznek. Fél-, egy-, esetleg kétholdas gyöpes terület, amelyet a 20. században előszeretettel kerítettek. Ez a föld a jószág tanya körüli belső legelője. Az épületekkel körbevett udvar szomszédságában, az ólak vagy az istálló mögött terül el a rakodó. Lajosmizsén, Kecelen szűrűnek, szérűskertnek a szegedi földeken inkább szénáskertnek, takarmányosnak, szénásakónak nevezik. Hajdan itt nyomtatták, majd a cséplőgépek elterjedése után itt csépelték a szálas gabonát. Itt álltak év közben a szalmakazlak, szénaboglyák, szárkúpok, farakások. Pohn József üvegnegatívjai Szükség volt a szomszédok, rokonok segítségére. Összesegítés nélkül nehezen ment a gabona hordása és nyomtatása is. A cséplőgépek elterjedése korában még nem voltak részért cséplő bandák, hanem 78 érdekelt szomszéd családból került ki a gép működtetéséhez szükséges személyzet. A társas munkát a szegedi földeken és a Bácskában a móva szóval jelölték, amely azonos értelmű az erdélyi kalákával. Az emberi élet nagy fordulói, különösen egy-egy lakodalom és temetés tanyák sokaságának lakóit mozdították ki mindennapi életük kerékvágásából. Az esztendő ünnepeit, jeles napjait ugyancsak méltósággal ülték meg a tanyaiak. Az ünnepekhez kötődő hagyományokat általában tovább őrizték, mint a városok és falvak lakói. Közös munka Ünnepek 6

7 A tanyai nép életében nagy szerepe volt a szomszédolásnak. Ez nyári vasárnapokon jobbára abból állt, hogy a szomszédos tanyák lakói délután kiültek a dűlőút menti gyöpre és hosszan elbeszélgettek. Télen, különösen esténként, különösebb családi esemény, ünnep nélkül is összejöttek a szomszédos családok egy-egy tanyában. 2. Hegyi tanyák A Kárpátok tájain szinte mindenütt, így Erdélyben is, a völgyekben falvak, a magas hegyek havasi irtásterületein szórványtelepülések jöttek létre. A középkori erdélyi magyarság folyóvölgyekben és a hegyek közötti medencékben lakott. Székelyvarság hétköznapok 2. Hegyi tanyák A 20. századi Erdély élő valósága a magyarok által létrehozott és magyarok által lakott hegyi tanya. Az erdélyi magyar szórványtelepek egy része az alföldi farmtanyákhoz hasonlóan valószínűleg eleve szórványként, hegyi farmként jött létre a 20. században. A legtöbb hegyi tanyának azonban volt az alföldi tartozéktanyához hasonló gazdasági telephely és ideiglenes szállás szerepű előképe. 2. Hegyi tanyák A tanyák körül elterülő családi tulajdonú földnek csak a művelésre legalkalmasabb darabjait törik fel. A föltűnően kis kiterjedésű szántókat különböző rendű-rangú fakerítésekkel, korlátokkal védik a vadállatoktól és a legelésző háziállatoktól. A családi birtok nagy részét kaszálóként, legelőként hasznosítják. Udvarhelyszék Baromudvaros elrendezésű hegyi tanya Székelyvarságon (v. Udvarhely m.): 1. lakóház; 2. csűr; 3. fáskamra; 4. sütőház, kicsi nyári ház ; 5. árnyékszék 2. Hegyi tanyák 3. Szőlőhegyi tanyák A szőlőhegyi szórványtelepülés, illetve a szőlőhegyi tanya elsősorban a Dunántúl újkori településképét jellemezte. Valószínűleg előfordult azonban a Kárpát-medence más tájain is, csak feltárásával, számbavételével adós a néprajzi kutatás. A dunántúli szőlőhegyi tanyák, valamint az alföldi farmtanyák és az erdélyi hegyi tanyák lakóinak életmódjában, mentalitásában, társadalmi kapcsolatrendszerében sok hasonló vonás lelhető fel. Az alföldi tanyák földfalú, nádtetős épületeivel ellentétben a varsági hegyi tanyák épületei fából készültek. Tetejüket helyben előállított fazsindellyel fedték. A telephelyek belső rendjének legfontosabb jellemzője a baromudvaros telekelrendezés, vagyis a közlekedő úthoz az állatudvarok esnek közelebb. Az emberudvarok az állatudvarokon keresztül közelíthetők meg. Székelyvarság Decs-szőlőhegy 7

8 3. Szőlőhegyi tanyák Osztatlan szőlőhegyi és szőlőskerti építmények: 1. hajlék, Kőszeg-Pogányi hegy (Vas m.); 2. kunyhó, Bazsi-Kökényesihegy (Zala m.); 3. tanya, Szekszárd-Csötönyihegy (Tolna m.); 4. szőlőspajta, Püspökladány (Hajdú-Bihar m.) KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra való használata szerzői jogokat sért! A gondolati és szó szerinti idézetek származási helye: Balassa Iván (főszerk.), Magyar Néprajz IV. Életmód, Budapest, Akadémia Kiadó Fotók eredete: google képkereső, Wikipédia Magyarszombatfai tál PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL 2000.SZENTENDRE, ANYGAL UTCA