JAVASLAT. a Vasi Skanzen. Szombathelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez

Átírás

1 JAVASLAT a Vasi Skanzen Szombathelyi Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Dr. Illés Péter PhD (név). (aláírás) Szombathely, február 27. (település, dátum) (P. H.)

2 I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Dr. Illés Péter PhD etnológus főmuzeológus, a szellemi kulturális örökség Vas megyei referense, Savaria Múzeum, Néprajztudományi Osztály, Szombathely 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: dr. Illés Péter PhD Levelezési cím: Savaria Múzeum, 9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9. Telefonszám: cím: illes.peter@savariamuseum.hu II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése Vasi Skanzen 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezet 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye Szombathely, Árpád u. 30. turizmus 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési tájegységi megyei külhoni magyarság 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztálya kiállítóhelyeként működő Vas Skanzen (eredetileg Vasi Múzeumfalu) augusztus 20-án nyitotta meg kapuit Szombathelyen, mely az ország másodikként létesült szabadtéri néprajzi múzeuma. Megvalósításának gondolatát az as évek topográfiai igényű népi műemlékvizsgálatok élesztették újjá, hiszen már a második világháború előtt, az 1930-as években megfogalmazódott a létrehozásának igénye. A Kádár-kor elején egyrészt a népi műemlékek helyszíni fenntartásának megoldhatatlansága, másrészt az eredeti helyszínek nehéz megközelíthetősége, ugyanakkor a feltárt, illetve feltárásra, dokumentálásra váró, de rohamosan pusztuló emlékanyag miatt jelentkezett az alternatíva, mely szerint a megyei népi műemlékeket egy, a megyeközpontban felállítandó szabadtéri múzeumba kell áttelepíteni. A nagy ívű elképzelés kivitelezését a korszak helyi politikája is támogatta. A Vasi Skanzen konkrét előmunkálatai 1968-ban kezdődtek a zalaegerszegi Göcsej Falumúzeum tapasztalatainak felhasználásával. A Vasi Skanzen nincsenek helyszínen megőrzött épületek, minden áttelepített, rekonstruált vagy másolat objektuma műszaki dokumentáció, tudományos koncepció és beépítési programterv felhasználásával készült. Az 1970-es években Vas megye területén még két szabadtéri múzeumként működő, de eredeti földrajzi környezetében megőrzött épületekből álló népi műemlék együttes jött létre. Ezek a

3 Kőszeg-hegyaljai Cáki Pincesor (1976) és az Őrségi Népi Műemlékegyüttes Szalafő Pityerszerén (1977). Azon túl, hogy mindkét esetben egyes épületeket a korábbi helyükön őriztek meg, további épületek áttelepítésével hajtották végre a településrekonstrukciót. Vas megye területén még néhány tájházként berendezett népi műemlék található: Magyarszombatfa, Hegyhátszentpéter, Rábagyarmat (mindhárom az 1970-es évekből) és Nagyrákos (2007). A múzeumfalu 1967-ben készült programterve az épületeket a megye néprajzi tájegységei szerinti csoportosította, melyben a porták sorrendje a topográfiai helyzetüknek megfelelően alakult. A programterv körutas koncepciója a régi településmódot, utcaképet, faluképet igyekszik vissza idézni. A különböző megjelenésű épületek, gazdasági udvarok, lakóházak sorát harangláb, malom, kovácsműhely, mérföldkő egészítette ki harmonikus, egységes faluképpé. Míg a sík terep az utcás aprófalvakból bekerült házak bemutatásához előnyös, addig a szeres és szórványtelepülések épületegyütteseit, akárcsak a szőlőhegyi pincéket a mesterséges domb emeli ki, egyben mint a Vas megyére jellemző épületfajtákat. Az épületek egyes helyiségeinek funkcionális berendezése a bennük folyó egykori életmódot hivatott szemléltetni. Bárdosi János ( ), a Savaria Múzeum egykori mindenes etnográfusa, a Vasi Múzeumfalu és a két vasi népi műemlék együttes létrehozója, 1977-ben a következőket fogalmazta meg az eredendő koncepcióról: [ ] A tudományos alapelveknek megfelelően a beszállításra kiválasztott épületekből komplett gazdasági udvarokat, portákat állítunk össze, hogy tökéletesen érzékeltethessük az elmúlt két évszázad paraszti életformáját, sőt bizonyos fokig az osztályszerkezet differenciálódásával együtt járó vagyoni különbségeket is, ezért rendeztünk be külön szegény-, középparaszti, paraszt-polgári és kisnemesi portákat. [ ]. Amennyiben a Vasi Múzeumfalu valamiféle alapítás kori küldetésének megfogalmazását keressük, szintén csak Bárdosi János egyik írására hagyatkozhatunk. A következő gondolatokat találjuk szintén az 1977-ben közölt dolgozatában: [...] Az épületek áttelepítése során messzemenő gondot fordítottunk a hitelesség, az eredetiség, biztosítására, ami egyaránt alapvető múzeumi és műemlékvédelmi feladat, sőt kötelesség. Ebből következik, hogy a gyűjteményünkben látott népi építészeti alkotások együttesen a történelmi fejlődés hiteles reprezentálói, s így nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi tudatformáláshoz közművelődési céljaink megvalósításához [ ] Ezeken a helyeken a történeti és néprajzi ismeretek szerzése a kellemes természeti környezet élményt nyújtó hatásával, örömével is párosul, s így a látogatók üdülve, kirándulás közben tanulhatnak. [ ]. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett A Vasi Skanzen állandó küldetése, hogy bemutassa azt a hagyományos épített környezetet, amiben Vas megye falvai lakói életek az elmúlt kétszázötven évben. A régi korok parasztgazda világa, a nyugati magyar határvidék sokszínű néprajzi és természeti öröksége azonban nem csak állandó kiállításokban fedezhető fel, hanem kézműves foglalkozásokon, múzeumi órák keretében, valamint szezonális vásárokon és folklór rendezvényeken válik valóban átélhetővé. A szombathelyi szabadtéri néprajzi múzeum igyekszik visszaadni a régi vasi falvak hangulatát. A házak elhelyezése hozzávetőlegesen az eredeti állapotokat tükrözik vissza, a zárt épületsorok utcaszerűen, a szórványtelepülések házai lazább térközökkel épültek újra. Az épületegyüttesek így összeállva egy valóságos faluként idézik fel a letűnt évszázadok hagyományos paraszti ház- és lakáskultúráját, életmódját. Félköríves utcasora Vas megye síkvidéki területeinek tájegységeit, illetve egy-egy épületegyüttessel a magyar-osztrák határmentén élő horvát és német nemzetiségeket reprezentálja. A mesterségesen kialakított dombon az Örség és a Szentgotthárd környéki szlovén Vendvidék szertelepülései tekinthetők meg. Ez a félköríves utca folytatásaként mindkét oldalon beépített utcasorban fog folytatódni,

4 mindazonáltal egy tölcsérszerűen kialakított faluközpontot is létrehozva. A Vasi Skanzen tervezett második üteme a meglévőhöz szervesen kapcsolódó valódi falukép kialakítására törekszik. Ám megfelelő mértékű pénzügyi és szakmai támogatás nélkül mind a mai napig nem épült meg, szakmai kivitelezhetősége az 1987-ben készült második programtervnek mára jócskán kérdéses és elavult. A domb déli lankáin a Délnyugat-Dunántúl dombvidékeire évszázadokig oly jellemző paraszti szőlőhegyek mintájára pincesor települt. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Bárdosi János: A népi műemlékek mentési módszerei, eredményei és tanulságai Vas megyében. In: Életünk 1977/4, Bárdosi János: Vasi Múzeumfalu. Vas megyei múzeumok katalógusai 28. Szombathely: Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, 1975 Bárdosi János: Vasi Múzeumfalu. Szombathely: Vas Megyei Idegenforgalmi Központ, é.n. Illés Péter: Falu-Képek. Fényképek és szóképek a 40 éves Vasi Múzeumfalu tiszteletére. Szombathely: Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, 2013 Illés Péter: Kézműves Porta a Vasi Múzeumfaluban. Szombathely: Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, 2011 Nagy Endre: Áttelepítés és fenntartás a szabadtéri néprajzi muzeológiában. Vas megyei példákkal. In: Magyar Múzeumok 2001/3 Ősz, Rónai Károly: a Vasi Múzeumfalu tervezése. Vasi Szemle 1969(23)/4: Rónai Károly: A Vasi Múzeumfalu az építész szemével. In: Magyar Múzeumok 2001/3 Ősz, Szommer Ildikó Nagy Endre Tóth Kálmán: Falu a város közepén / Dorf mitten in der Stadt / A Village in the Centre of Town. Szombathely: Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1998 Tóth János: Az őrségek népi építészete. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja

5 A Vasi Skanzen utcasorának részlete A Vasi Skanzen faluképének részlete

6 A Vasi Skanzen faluképének részlete A Vasi Skanzen szőlőhegyének részlete

7 A lócsi lakóház konyhája A sótonyi lakóház szobája

8 A Szent György-napi Kézműves Vásár forgatagának részlete, április 17. A Szent György-napi Kézműves Vásár forgatagának részlete, április 17.

9 A Szent Márton-napi Vásár forgatagának részlete, november 6. Kézműves bemutató a Vasi Skanzen Kézműves Portáján, május A Htv. 1. (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat

10 Hozzájárulok, hogy a saját készítésű fényképfelvételeimet a Vas Megyei Értéktár Bizottság felhasználja.