ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER TERVEZET! III-3TK/111/3/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szeptember

2 E G Y E Z T E T É S I L A P Véleménynyilvánítási határidő: EüM FVM HM KvVM KüM OKM ÖTM PM SzMM EÜH MeH Kormányiroda MeH PÁT MeH Területpolitikai Hivatal NFH név: nem ért egyet egyetért észrevételt tett határidőben nem adott véleményt OBH GVH LÜ KFF KBSz MKIK MVVLSz MKFE FUVOSz KKVSz MNFI 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az előterjesztés érdemi mondanivalójának, törvénymódosítások esetén a változások lényegének összegzése 1. A tervezet a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.), a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény, a víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.), valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló évi egyezménynek az évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló évi LXXIX. törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az Lt. módosítása révén az Európai Unió tagállamaként ránk háruló jogharmonizációs kötelezettség teljesítését, valamint, a szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével a légiközlekedési igazgatás megfelelő működését kívánja biztosítani. A légiközlekedési hatóság által a külföldi légijárművek esetében végrehajtható ellenőrzés szabályainak részletesebb és egyértelmű kifejtése a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról szóló április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek végrehajtását segíti elő. Az irányelv által előírt ellenőrzési rendszer hazánkban 2003 óta létezik, a javaslat szerinti módosítás a közösségi szabályozással összhangban az ellenőrzés és az annak alapján nyert információk megosztásának hatékonyságát biztosítja. A tervezet alapján bevezetésre kerülő felügyeleti díj fontos szerepet tölt be a légiközlekedési hatóságnak a légiforgalmi szolgálatok felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges források biztosításában, egyúttal összhangot teremt az európai uniós jogszabályokkal, mivel a nemzeti felügyeleti hatóság működését a felügyelettel összefüggésben felmerült feladatok arányában biztosítja. A törvényi szabályozás a légiközlekedési igazgatás szervezeti átalakításáról szóló 2369/2001. (XII. 18.) Korm. határozatnak a hatósági működést szolgáló befizetést jelenleg biztosító rendelkezését váltja fel. A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosításával összefüggő egyes feladatokról szóló 2078/2005. (V. 5.) Korm. határozat 1. pontjában a Kormány egyetértett a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat mint költségvetési szerv megszüntetésének és egyidejűleg a feladatok ellátására gazdasági társaság megalapításának előkészítésével. Erre tekintettel, valamint figyelembe véve az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 95. -ának (2) és (3) bekezdésében foglalt, augusztus 24-től hatályos rendelkezéseket, jelen előterjesztés tartalmazza a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Korlátolt Felelősségű Társaság alapításához szükséges törvényi szintű rendelkezéseket. A repülőterek légiközlekedés védelemmel kapcsolatos feladatai igen széles körűek. A feladatok magas szinten történő végrehajtása mellett a repülőtér gazdaságos működtetését is biztosítani kell. Ezért az Lt. lehetőséget teremtett arra, hogy a 3

4 repülőterek a védelemmel kapcsolatos feladataikat külső szervezeteken keresztül, illetve kiszervezéssel oldják meg. A repülőtér légiközlekedés védelmi feladatai közül azonban nem minden feladat látható el külső szervezeteken keresztül. A kiszervezhető feladatok felsorolását, illetve a kiszervezés feltételeit kormányrendeleti szintű szabályozás tartalmazza. A tervezet ennek lehetőségét teremti meg. A légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, április 21-ei 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: közösségi rendelet) összefüggésben a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó hazai szabályozás átalakítása vált szükségessé. Ennek keretében a közösségi rendelet végrehajtását elősegítő rendelkezések bevezetésére, továbbá a közösségi rendelet által nem szabályozott esetekre olyan nemzeti szabályozás megalkotására került sor, amely a közösségi szabályok keretei között a hazai sajátosságokat messzemenően figyelembe veszi. A közösségi rendelet rendelkezései csak a légifuvarozókra és a légijárművek üzemben tartóira vonatkoznak. A légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységek veszélyes üzem jellegére tekintettel azonban az Lt. kihirdetése óta szélesebb körre írja elő a kötelező felelősségbiztosítás megkötését. Ezt hivatott biztosítani a nemzeti szabályozás. A módosítás a jogértelmezés egységét segíti elő azáltal, hogy a jelenlegi szabályozástól eltérően nem az engedélyek kiadásának feltételeként említi a felelősségbiztosítás meglétét. Ugyancsak a pontosítás szellemében a tervezet egyértelművé teszi, hogy a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége nem terjed ki az állami célú légiközlekedésre és az állami célú légiközlekedéssel összefüggő tevékenységekre. 2. A Magyarország területén egyre nagyobb számban nyíló bevásárló központokhoz vezető utak és belső úthálózatának hatósági engedélyezése során merült fel a hatóság részéről, a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) hatályos szövege pontosítására vonatkozó javaslat. Az engedélyezést egyértelműen kötelezővé kell tenni, akár közútként, akár közforgalom számára megnyitott magánútként kívánják azokat megépíteni. A jelenlegi törvényi szöveg több tekintetben pontatlan és félreérthető, a módosítási javaslat ezek megszüntetésére irányul. Az autós társadalom több képviselője, illetve a Magyar Autóklub, mint az autósok érdekvédelmi szervezete is hangot adott álláspontjának, mely szerint igazságtalan helyzetet eredményez, hogy a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) foglalt ötéves elévülési időn belül bármikor követelhető, hogy a jogosulatlan úthasználó pótdíjat fizessen. Emellett technikailag is nehezen megvalósítható, hogy öt évig meg kell őrizni a matrica megvásárlását igazoló bizonylatot. Erre tekintettel indokolt a Ptk.-ban foglalt öt éves elévülési határidő nagymértékű csökkentése. Ebben a körben a GKM, az ÁAK Zrt. és a Magyar Autóklub egyeztette álláspontját és teljes körű konszenzus jött létre a felek között. 4

5 A transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvi új szabályozás jelent meg. Az Európai Parlament és a Tanács a április 11-én közzétett 561/2006/EK rendeletével (2006. március 15.), valamint 2006/22/EK irányelvével a közúti közlekedésbiztonság szempontjából kiemelten fontos közösségi szabályozási területen, a közúti járművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozóan új szabályozás jelent meg A Közösségi normák változásának a hazai jogi szabályozásban való követése és a hazai végrehajtáshoz tartozó szabályozási felhatalmazás a Kkt. soron kívüli módosítását igénylik. 3. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény elfogadása óta végrehajtási feladatok teljesítése és az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotása során felmerült körülmények alapján a vasúti törvény felhatalmazó rendelkezéseinek technikai jellegű módosítása vált szükségessé. 4. Az Európai Parlament és a Tanács a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (a továbbiakban: RIS), szóló 2005/44/EK irányelve amelynek elfogadására szeptember 7-én került sor, kötelezi a tagállamokat az irányelv belső jogukba való átültetésére és a szolgáltatások megvalósítására. A RIS olyan szolgáltatások együttese, amelynek egyes elemei a Magyar Köztársaság területén részben költségvetési részben közösségi források felhasználásával már megvalósultak. A megvalósult szolgáltatások további működtetése és a RIS további elemeinek megvalósítása a Vkt. 2. -ának (1) bekezdése f) pontjában foglalt rendelkezés szerint állami feladat. A működtetést az előterjesztés szerint a Kormány az elkövetkező években a hajózási hatóságok, ezen belül a Közlekedési Főfelügyelet útján látja el. A Közlekedési Főfelügyeletnek a RIS finanszírozásában, megvalósításában és működtetésében való közreműködéséhez a feltételeket a Vkt. módosítására irányuló törvényjavaslat, továbbá a törvényjavaslat elfogadását követően a végrehajtására irányuló kormányrendelet biztosíthatja. A Közlekedési Főfelügyelet számára pontosan meg kell határozni, hogy milyen célra fordítható a költségvetési forrás. Szükséges annak biztosítása is, hogy a költségvetési finanszírozással létrehozott adatokhoz az adatgazdák térítésmentes hozzáférést biztosítsanak a működtető részére, mivel azok létrehozására többszörösen nem költhető költségvetési forrás, ugyanakkor a használati célhoz önmagukban elégtelenek, azaz az adatokat az üzemeltetőnek tovább kell bővítenie, illetve fejlesztenie. Feltétlenül szükséges a RIS-ben létrehozott adatok védelmének garanciája, különösen azoké, amelyek veszélyhelyzetet okozhatnak, ha illetéktelenek (pl. terroristák) birtokába jutnának. Az adatoknak a szolgáltatások működtetése során való kezelésére vonatkozó részletes szabályok rendeletben való megállapítására a törvényjavaslat gazdasági és közlekedési minisztert hatalmazza fel. A Vkt ának (3) bekezdése a tengeri hajók parancsnokának és első tisztjének állampolgárságával összefüggő rendelkezést tartalmaz. Az Európai Bíróság C-47/02 és C-405/01 határozatai szerint az EK Szerződés 39. cikkének (4) bekezdése 5

6 alapján csak akkor lehetséges a tagállamban a saját zászlója alatt hajózó kereskedelmi hajók kapitánya és első tisztje beosztásának korlátozása a saját állampolgáraira, ha a közjog által az ilyen hajók kapitányára és első tisztjére ruházott jogosultságokat valóban rendszeresen gyakorolják, és ez tevékenységüknek nem csupán csekély jelentőségű részét képezi. Az Európai Bíróság ítéletére figyelemmel a javaslat szerint a magyar állampolgárság kikötését tartalmazó rendelkezés hatályát veszti. 5. A Magyar Köztársaság csaknem négy évtizede csatlakozott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez, amelynek tevékenysége a természetes és az épített környezettel, a tengerészeti tevékenységek biztonságával összefüggésben a kormányzati munka egyre szélesebb területét érinti. Figyelemmel tehát arra, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben vállalt tagságunkkal összefüggésben jelentkező feladatok több tárca tevékenységét érintik, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet magyar nemzeti bizottságra vonatkozó előírásokat indokolt a kormány által kiadott jogszabályban rögzíteni. A jelzett okokkal összefüggésben a javaslat szerint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló évi egyezménynek az évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló évi LXXIX. törvény 4. -a új második bekezdéssel egészül ki, miszerint a törvény végrehajtásában közreműködő, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet nemzeti bizottságára vonatkozó előírásokat a kormány rendeletben szabályozza. II. Az előterjesztés benyújtását indokoló jogszabályi előzmények (törvények, parlamenti határozatok, korábbi kormányhatározatok, nemzetközi kötelezettségek stb.) A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosításával összefüggő egyes feladatokról szóló 2078/2005. (V. 5.) Korm. határozat 1. pontja. III. Várható szakmai hatások A törvényi rendelkezések módosítása a légiközlekedés területén tevékenykedő hatóságok és egyéb jogalkalmazó szervezetek hatékonyabb munkavégzését teszi lehetővé, valamint elősegíti az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárások alkalmazását. A nyilvános repülőterek légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatai külső szervezet útján történő ellátásának részletes szabályait és feltételeit jelen tervezet szerinti módosítás alapján megállapító külön jogszabály lehetővé teszi az egyértelmű jogalkalmazást. Szintén a jogalkalmazás egyszerűsítését szolgálja a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos rendelkezések pontosítása. A bevásárló központok útjai engedélyezésének szabályozása biztosítja az engedélyezési eljárás egységességét. A jogosulatlan úthasználat pótdíja behajtását a tervezet társadalmilag elfogadható módon rendezi. Az alagutak biztonsági követelményeinek megállapítása az 500 méternél hosszabb autópálya szakaszok üzemi és forgalmi biztonságát célozza. 6

7 A javasolt szabályozás szakmai hatásaként a belvízi áruszállítás versenyképessége erősödik, javul a víziközlekedés biztonsága és fokozottabban érvényesülhet az épített és a természetes környezet védelme. A javasolt szabályozás összhangban van továbbá a Veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló, az ENSZ EGB keretében elfogadott szabályzatával (ADN), ezáltal közvetlenül szolgálja a belvízi közlekedés biztonságát, a rendkívüli eseményekre vonatkozó kárelhárítási tevékenység hatékonyságának fokozását. IV. A határozati javaslatban megfogalmazott döntés várható gazdasági hatásai 1. A döntés költségvetési vonzata (tervezett, illetve terven kívüli, ha több évet érint, akkor évenkénti bontásban négy évre) A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által a légiközlekedési hatóságnak fizetendő felügyeleti díj lehetővé teszi a légiközlekedési hatóságnak a légiforgalmi szolgálatok felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátását. A transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló, április 29-ei 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a tervezetben foglalt jogalkotási felhatalmazás alapján az Egységes Közlekedési Hatóság bővülő hatásköre többletköltséget nem eredményez, munkaszervezési eszközökkel a hatóság az új hatáskörből eredő feladatainak eleget tud tenni. Jelenleg nincs Magyarországon a 2004/54/EK irányelv hatálya alá tartozó alagút, de kettő áll tervezési, engedélyezési szakban, illetve az elkövetkezendő években további ilyen alagutak építése várható. Ezen épülő alagutak költségével az érintett útszakaszok, alagutak tervezésekor lehet pontosabban kalkulálni. A törvényjavaslat 27. -ában szereplő folyami információs szolgáltatások létesítési költségei csak becsülhetők, hiszen referencia rendszer nem áll rendelkezésre, s a pályázati felhívásra érkező tenderekben szereplő ajánlatok közül a legkedvezőbb határozza meg a fejlesztési költség mértékét. A működtetést a Kormány a hajózási hatóságok, ezen belül a Közlekedési Főfelügyelet útján kívánja ellátni. A költségvetésben 2007-től a szolgáltatások rendszerének az Európai Unióban elfogadott megvalósulási időpontjáig, azaz a 2010-ig terjedő időszakra, a fejlesztésre felhasználásra kerülő forrás becsült összegének évenkénti alakulása: 2007: 200 millió Ft, 2008: 1000 millió Ft, 2009: 1000 millió Ft, 2010: 1000 millió Ft; A 2007-től 2008-ig terjedő időszakában a Közlekedési Főfelügyelet által működtetett szolgáltatások működtetési költsége: 2007: 105,12 millió Ft, 2008: 105,12 millió Ft. A jelzett működtetési költség a piaci árak függvényében módosulhat ben, illetve 2010-ben a 2007-re jelzettnél a piaci ármozgások hatásával és a 7

8 kiépülő rendszer üzemeltetésével összefüggő feladatok bővülésével összefüggésben magasabb költségre lehet számítani. 2. A gazdasági szektorokra gyakorolt hatása (pénzügyi, foglalkoztatási, egyéb) A javaslat a bevezetendő felügyeleti díjra vonatkozó szabályozással biztosítja a légiforgalom irányítására kijelölt szerv feletti ellenőrzés, illetve felügyelet feladatainak megvalósításához szükséges megfelelő fedezetet, ezáltal hozzájárul a légiforgalom irányításának magas szintű, jó minőségű ellátásához, ezzel növelve a légiközlekedés gazdasági szereplőiben a légiforgalom irányításáért felelős szervek iránti bizalmat. A transzeurópai közúthálózat alagútjainak közösségi irányelv szerinti hazai szabályozása mind azok létesítése, mind pedig fenntartása vonatkozásában jelentős többlet kiadást eredményez. A szabályozás gazdasági hatásaként a víziszállítás versenyképességét erősítő folyami információs szolgáltatások a non-profit szféra közreműködésével valósíthatók meg, ami költségtakarékosságot eredményez. A fejlesztések a felhasználásra kerülő költségvetési forrás megfelelő hatékonyságú hasznosulása mellett történhetnek, és egyben lehetővé válik uniós forrás jelentősebb mértékű igénybe vételére. V. Várható társadalmi hatások A légiközlekedési igazgatással összefüggő egyes rendelkezések pontosítása elősegíti a társadalom jogkövető magatartását. A jogosulatlan úthasználat okán fizetendő útdíj megfizetésével kapcsolatos társadalmi elégedetlenség forrását szünteti meg a tervezet. VI. A döntés kapcsolódása 1. Más, előkészítés alatt álló kormány-előterjesztésekkel Az előterjesztés nem kapcsolódik más előkészítés alatt álló előterjesztéshez. 2. Összhang az Európai Unióban a témára vonatkozó hatályos vagy tervezett szabályozással A javaslat által bevezetendő felügyeleti díj a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 550/2004/EK rendeletével összhangban biztosítja a légiközlekedési hatósági feladatok ellátását. A légiközlekedési hatóság által a külföldi légijárművek vonatkozásában végrehajtott ellenőrzés szabályainak pontosításával a javaslat a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról 8

9 szóló, április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A javaslat tartalmazza továbbá a következő uniós jogi aktusok átültetésével összefüggő rendelkezéseket: - a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, március 15-ei 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet; - a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, március 15-ei 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. A Vkt. módosítása szervesen kapcsolódik az Európai Unió által célul kitűzött egységes uniós szabályozási háttér létrehozatalához. A szabályozásnak a belső jogba iktatását és a fejlesztések, valamint a működtetés megvalósítását az Európai Bizottság figyelemmel követi. Ezen kívül az Európai Bíróság C- 47/02 és C-405/01 határozatai teszik szükségessé a tengeri hajók parancsnokának és első tisztjének állampolgárságával összefüggő rendelkezések deregulációját. VII. Az egyeztetés után fennmaradt vitás kérdések - VIII. Egyéb, a téma sajátosságából adódó megjegyzések Az előterjesztés nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet hatálya alá. IX. A sajtó számára adott rövid tájékoztató Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): 9

10 A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): 10

11 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány elfogadta a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és a törvénymódosítás tervezetét törvényjavaslatként beterjeszti az Országgyűléshez, egyidejűleg a javaslat előadójának dr. Kóka János gazdasági és közlekedési minisztert jelöli ki. 11

12 2006. évi törvény a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény, a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény, a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény, a víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló évi egyezménynek az évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló évi LXXIX. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosítása 1. A légiközlekedésről szóló évi XCVII törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3/B. (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légijárművet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét a Magyar Köztársaság területén ellenőrizni. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzésről jelentést készít. (2) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés befejezése után a légijármű parancsnokát vagy a légijármű üzemben tartójának képviselőjét tájékoztatja az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli, hogy a külföldi légijármű vagy annak személyzete a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jelentést megküldi a légijármű üzemben tartójának és az érintett légiközlekedési hatóságnak. (3) A légiközlekedési hatóság a jelentést haladéktalanul a Bizottság, valamint kérésükre a tagállamok légiközlekedési hatóságai és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség rendelkezésére bocsátja. (4) Amennyiben a jelentés lehetséges biztonsági kockázatra utal, vagy a jelentés szerint a légijármű nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak, és a repülés biztonságát veszélyezteti, a jelentést késedelem nélkül meg kell küldeni valamennyi tagállam légiközlekedési hatóságának és a Bizottságnak. (5) Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más állam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket. (6) Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a külföldi légijármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légijármű további repülését azonnali hatállyal megtiltja, a sérülés vagy a

13 meghibásodás kijavításáig. Erről tájékoztatja a légijármű üzemben tartójának és lajstromozó államának légiközlekedési hatóságát. (7) A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak a légiközlekedés biztonságára vonatkozó intézkedéseivel összefüggésben használhatja fel, a légijármű hiányosságára vagy hibájára vonatkozóan önkéntesen adott információval összefüggésben a jelentés az információt adó személy adatait nem tartalmazhatja. 2. Az Lt a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) A légiforgalom irányítására kijelölt szervnek az általa kezelt légtér igénybevételi díj fizetésére köteles forgalom után az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( keretrendelet ) 4. cikke rendelkezésének megfelelően kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) részére felügyeleti díjat kell fizetnie. A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj mértéke a külön jogszabály szerint légtér igénybevételi díj fizetésére kötelezett légijárművenként 600 forint de legfeljebb évi 300 millió forint amelyet negyedéves részletekben, az adott negyedév felügyeleti hatóság részére megküldött forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap huszadik napjáig forintban utal át a felügyeleti hatóság számlájára. A felügyeleti díj a felügyeleti hatóságot illeti meg. (6) A felügyeleti díjat a felügyeleti hatóság csak a légiforgalmi szolgálattal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel. Az Lt. a következő 61/A. -sal egészül ki: 3. 61/A. (1) A Magyar Állam a 61. (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátása érdekében korlátolt felelősségű társasági formában működő egyszemélyes gazdasági társaságot alapít. (2) A társaság a) neve: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság); b) székhelye: H-1185 Budapest, Igló u ; c) tagja: Magyar Állam; d) az alapítói és tagsági jogok gyakorlója: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; (3) A Társaság feladatai: a) a Magyar Köztársaság ellenőrzött légtereiben kivéve a katonai repülőterek körzeteit (CTR-ek, TMA-k) és Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató szolgálat ellátása; továbbá a Magyar Köztársaság légterében a légiforgalmi távközlési és riasztó szolgálat ellátása, 2

14 és az ezekhez szükséges navigációs, távközlő, repülésirányító, meteorológiai, rádió- és egyéb berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása; b) a nemzetközi polgári repülés részére Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren repülésbejelentő, és tájékoztató szolgálat ellátása; c) a nemzetközi repüléseket végrehajtó, továbbá az államhatár menti korlátozott légtérben (10 km-es sávban) közlekedő légijárműveknek a légtérfelügyelet megvalósítása érdekében szükséges azonosítása a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezetével együttműködve; d) légtérgazdálkodás, közreműködés a stratégiai légtérgazdálkodási feladatokban; e) a légiforgalom áramlásának szervezése; f) légijármű eltűnése, vagy kényszerhelyzetbe kerülése esetén a szükséges intézkedés kutatás, mentés, valamint egyéb segítségnyújtás kezdeményezése; g) központi légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) ellátása, a légiközlekedéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok kiadása; h) a Magyar Köztársaságban az ellenőrzött légtéren kívül (a repülőtéri körzetek kivételével) működő légijárművek részére tanácsadói, repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása; i) az a) h) pontok alatt felsorolt alaptevékenységekkel kapcsolatos fejlesztés; j) a légiforgalmi szolgálatok szakszemélyzetének szakmai képzése, illetve továbbképzése; k) műszaki dokumentációs és ahhoz kapcsolódó tájékoztató tevékenység ellátása; l) résidőkiosztás a koordinált repülőtereken; (4) A Társaság főtevékenysége: egyéb légi szállítást segítő tevékenység (TEÁOR ). (5) A Társaság egyéb tevékenységei: a) könyvkiadás (TEÁOR ) b) időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR '03) c) egyéb kiadás (TEÁOR '03) d) máshova nem sorolt nyomás (TEÁOR '03) e) könyvkötés (TEÁOR '03) f) nyomdai előkészítő tevékenység (TEÁOR '03) g) kisegítő nyomdai tevékenység (TEÁOR '03) h) mérőműszer gyártása (TEÁOR '03) i) könyv-, újság-, papíráru kiskereskedelem (TEÁOR '03) j) egyéb máshová nem sorolt iparcikk kiskereskedelem (TEÁOR '03) k) ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR '03) l) hardver szaktanácsadás (TEÁOR '03) m) szoftver-szaktanácsadás, -ellátás (TEÁOR '03) n) adatfeldolgozás (TEÁOR '03) o) adatbázis-szolgáltatás, on-line kiadás (TEÁOR ) p) egyéb számítástechnikai tevékenység (TEÁOR '03) q) műszaki kutatás, fejlesztés (TEÁOR '03) r) mérnöki tevékenység, tanácsadás (TEÁOR '03) s) műszaki vizsgálat, elemzés (TEÁOR '03) 3

15 t) hirdetés (TEÁOR '03) u) fényképészet (TEÁOR '03) v) máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás (TEÁOR '03) w) máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás (TEÁOR '03) x) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR '03) y) könyvtári, levéltári szolgáltatás (TEÁOR ) Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZE a következő VI/A. Fejezettel és 65/A. -sal egészül ki: 4. VI/A. Fejezet Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok 65/A. (1) A külön törvényben meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek haladéktalan bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a polgári légijármű üzemben tartójának, a repülőtér üzemben tartójának és a légiforgalmi szolgálatnak külön jogszabályban meghatározottak szerint baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyást megelőzően a Közlekedésbiztonsági Szervezettől [64. (2) bekezdés] véleményt kérhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat és repülésbiztonsági szolgálat egy szervezet keretében is ellátható. (3) A baleseti ügyeleti szolgálattal és a repülésbiztonsági szolgálattal kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 5. Az Lt. 66/A. -ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [(1) Az e törvényben és más jogszabályban előírt] h) zajkorlátozásra [vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.] 6. Az Lt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak teljesítésére külön jogszabály alapján fegyveres biztonsági szolgálatot hoz létre, vagy e feladatokkal ilyen tevékenységet végző, erre feljogosított szervezetet bízhat meg. 4

16 7. (1) Az Lt ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A nyilvános repülőtérre a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével valamint a lajstromba bejegyzett, továbbá a magyar tulajdonban lévő, lajstromozásra nem kötelezett polgári légijárműre a külön jogszabályban meghatározott felelősségbiztosítást kell kötni. (2) Az Lt a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik: (2) Nyilvános repülőtér üzemben tartására közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével továbbá polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység ( pont) végzésére engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik. A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység ( pont) abban az esetben végezhető, ha a kérelmező a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, a Tanács 2407/92/EGK rendeletében foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik. 8. Az Lt ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alapján rendeletben állapítja meg] c) a miniszter a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait. 9. Az Lt. 74/A. -a a következő d) ponttal egészül ki: [Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról. 5

17 II. Fejezet A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény módosítása 10. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 19. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg. 11. A Kkt a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban] c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, [vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.] 12. A Kkt a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az Európai Közösség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés előtti vizsgálat helyett a közlekedési hatóság a jármű okmányai alapján, szemle alkalmazásával állapítja meg a jármű műszaki adatait. 13. A Kkt a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az január 1. napja előtt forgalomba helyezett jármű esetében a jármű tulajdonjogának az országos járműnyilvántartásba történő bejegyzése előtt időszakos vizsgálaton kell ellenőrizni, hogy a jármű megfelel-e a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek. 6

18 14. A Kkt ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A nyilvánosság által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat a közlekedési hatóság engedélyével közútként vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni. 15. A Kkt. 29/B. -a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott] b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, illetőleg amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket ideértve a külföldi ügyfeleket is hirdetményi úton, továbbá jelentős számú ügyfél esetén közhírré tétel útján, 16. A Kkt a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: (3) Amennyiben az ügyfél a pótdíjat nem fizette meg, az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt közútkezelők, vagy az általuk megállapodás alapján megbízott, külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 45 napon belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Amennyiben a felszólításban megjelölt fizetési határidő eredménytelenül telik el, a követelés a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított egy éven belül bírósági úton érvényesíthető. 7

19 17. A Kkt ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti. 18. (1) A Kkt. 44/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben a gépjármű vezetőjére, a gépjármű üzembentartójára, a közúti és telephelyi ellenőrzést végzők képzésére, továbbképzésére, a vizsgálati módszerek alkalmazására, valamint a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre vonatkozó követelmények ellenőrzése, valamint az ellenőrzéshez szükséges tachográf kártyák (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése a közlekedési hatóság feladata. (2) A Kkt. 44/A. -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi normák rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése során a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A Kkt. 44/A. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A közösségi jogszabályban foglalt tagállami kötelezettség végrehajtása során a közlekedési hatóság feladata a) a 44. (1) bekezdésének c), d), e) és h) pontjaiban, továbbá az e (2) bekezdésében meghatározott közúti- és telephelyi ellenőrzési feladatok ellenőrző hatóságok közötti folyamatos koordinációja, b) a más tagállam közúti ellenőrző hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információ csere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenőrzések biztosítására, valamint c) az ellenőrző hatóságok által végzett közúti- és telephelyi ellenőrzések statisztikai adatainak gyűjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére. 8

20 19. (1) A Kkt. 48. (3) bekezdése a) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(3) Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy] 5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának általános szabályait, és az e rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, [rendeletben állapítsa meg.] (2) A Kkt a (3) bekezdésének a) pontja a következő 12. és 13. alponttal egészül ki: [(3) Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy] 12. a transz- európai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimum-követelményeket, 13. a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzése szabályait, [rendeletben állapítsa meg.] (3) A Kkt a (3) bekezdésének b) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(3) Felhatalmazást kap b) a miniszter, hogy] 4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályait, [rendeletben állapítsa meg.] (4) A Kkt a (3) bekezdésének b) pontja a következő 24. alponttal egészül ki: [(3) Felhatalmazást kap b) a miniszter, hogy] 24. a közúti szállítás közlekedési hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, [rendeletben állapítsa meg.] 9

21 20. A Kkt ának helyébe a következő rendelkezés lép: 49. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, március 11-ei 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; b) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, március 15-ei 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. III. Fejezet A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása 21. (1) A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. -a (2) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:] 7. a Hivatal, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő költségtérítések és igazgatási-szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére és megosztására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben, [rendeletben állapítsa meg.] (2) A Vtv ának (2) bekezdése a következő 24. alponttal egészül ki: [(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy] 24. a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó részletes szabályokat [rendeletben állapítsa meg.] IV. Fejezet A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény módosítása 22. A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. -a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 10

22 [(1) Az állam feladata] f) a hajózási, víziúti és kikötői operatív információs rendszer beleértve a folyami információs szolgáltatásokat kiépítése, fejlesztése és működtetése, a külön jogszabályban megállapított információs alapszolgáltatásoknak a felhasználóknak való térítésmentes rendelkezésre bocsátása; 23. A Vkt a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) Az államhatárt átlépő belvízi személyhajó üzemben tartója köteles felkutatási és mentési célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát és nemét tartalmazó utasnyilvántartást vezetni és azt a hajózási hatóság és a Határőrség és szükség esetén a katasztrófavédelmi szolgálat rendelkezésére bocsátani. (6) Az utasnyilvántartásban a személyes adatokat legfeljebb az út befejezését követő 10 napig lehet megőrizni, ezt követően azokat törölni kell. 24. A Vkt. MÁSODIK RÉSZE a következő VII/A. fejezettel egészül ki: VII/A. Fejezet Hajózásbiztonsági vagy közbiztonsági érdeket érintő adat kezelése 48/B. (1) A 2. (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott folyami információs szolgáltatás alkalmazása során hajózásbiztonsági és forgalomkönnyítési célokból rögzített adatok kezelésére, valamint a külföldi folyami információs szolgálatokkal folytatott adatcserére a folyami információs szolgáltatási központot működtető hajózási hatóság, illetve az általa a központ technikai üzemeltetésével megbízott szervezet jogosult. (2) A folyami információs szolgáltatások alkalmazása során rögzített adatok forrását bármilyen felhasználás esetében fel kell tüntetni. 25. A Vkt ának helyébe a következő rendelkezés lép: 72. (1) A 2. (1) bekezdésének f) pontjában foglalt, a 69. (1) bekezdésében meghatározott víziutakkal kapcsolatos és a 71. -ban foglalt állami feladatok forrását a központi költségvetés elkülönítetten biztosítja. (2) A költségvetési forrásból finanszírozott szervezetek a folyami információs szolgáltatások működtetéséhez szükséges elektronikus formátumú adatokat térítésmentesen közlik a folyami információs szolgáltatást végző központtal és azok 11

23 a központ által tárolt, feladat- és hatáskörüket érintő személyes adatnak és üzleti titoknak nem minősülő adatokhoz ugyancsak térítésmentesen férhetnek hozzá. 26. (1) A Vkt ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [(1) Felhatalmazást kap a Kormány] j) a folyami információs szolgáltatások működtetési és fejlesztési feladatainak, valamint a térítésmentes alapszolgáltatások körének [rendeletben történő megállapítására.] (2) A Vkt a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Felhatalmazást kap a miniszter] f) a víziközlekedés ágazati információs rendjének, a folyami információs szolgáltatások működtetési és fejlesztési feladatai beleértve a külföldi folyami információs szolgálatokkal folytatott adatcserét részletes szakmai és működtetési szabályainak, valamint a folyami információs szolgáltatások eszközeinek és szoftvereinek típusjóváhagyási rendjének, [rendeletben történő megállapítására.] 27. A Vkt ának helyébe a következő rendelkezés lép: 90. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 94/25/EK irányelve (1994. június 16.) a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, 8. cikk; b) a Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról, 8. és 9. cikk; c) a Tanács 1999/63/EK irányelve (1999. június 21.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról, további jogszabályokkal együtt; d) a Tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvénnyel együtt; e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az 12

24 abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvénnyel együtt; f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról, 9. cikk. V. Fejezet A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló évi egyezménynek az évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló évi LXXIX. törvény módosítása 28. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló évi egyezménynek az évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló évi LXXIX. törvény 4. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a eredeti szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet magyar nemzeti bizottságának feladatait és működésének rendjét rendeletben állapítsa meg. VI. Fejezet Záró rendelkezések 29. (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 2. és 3. -a január 1-jén lép hatályba. (3) E törvény 11. és 18. -a április 11-én lép hatályba. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a Vtv a (1) bekezdésének f) pontja b) a Vkt ának (3) bekezdése, c) a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező évi LXVIII. törvény 9. -a és 25. -a, d) a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról rendelkező évi XX. törvény 62. -a, e) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező évi XXV. törvény 30. -a, f) a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosításáról rendelkező évi LXI. törvény 23. -a, 13

25 30. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról szóló, április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; b) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, március 15-ei 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, c) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról szóló, szeptember 7-ei 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke. 14

26 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Magyar Köztársaság Európai Unióban fennálló tagságából adódó kötelezettségeinek folyamatos végrehajtása és a tagállamokban kiépülő egységes, határokon átnyúló rendszerekbe való megfelelő integrációja érdekében az érintett jogszabályok folyamatos felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges. A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) megalkotását követően a tagállami kötelezettségek teljesítését elősegítve többször is módosult. Az Lt. módosítására vonatkozó javaslat jelentős részben olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a légiközlekedési igazgatás megfelelő működését biztosítják a szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével. A légiközlekedési hatóság által a külföldi légijárművek esetében végrehajtható ellenőrzés szabályainak részletesebb és egyértelmű kifejtése a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról szóló április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek végrehajtását segíti elő. Az irányelv által előírt ellenőrzési rendszer hazánkban 2003 óta létezik, a javaslat szerinti módosítás a közösségi szabályozással összhangban az ellenőrzés és az annak alapján nyert információk megosztásának hatékonyságát biztosítja. A légiközlekedési hatóságnak a légiforgalmi szolgálatok felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges források biztosítása érdekében összhangban az európai uniós jogi aktusokkal, továbbá a légiközlekedési szektorban alkalmazott "használó fizet" elv érvényesítése alapján a javaslatban meghatározott felügyeleti díj bevezetése szükséges. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény közelmúltban hatályba lépett rendelkezései alapján jelen előterjesztés tartalmazza a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Korlátolt Felelősségű Társaság alapításához szükséges törvényi szintű rendelkezéseket. A repülőterek légiközlekedés védelemmel kapcsolatos feladatai igen széles körűek, és a feladatok magas szinten történő végrehajtása mellett a repülőtér gazdaságos működtetését is biztosítani kell. Ezért az Lt. lehetőséget teremtett arra, hogy a repülőterek a védelemmel kapcsolatos feladataikat külső szervezeteken keresztül, illetve kiszervezéssel oldják meg. Azonban a repülőtér légiközlekedés védelmi feladatai közül nem minden feladat látható el külső szervezeteken keresztül. A légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló, április 21-ei 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: közösségi rendelet) összefüggésben a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó hazai szabályozás átalakítása vált szükségessé. Ennek keretében a közösségi rendelet végrehajtását elősegítő rendelkezések bevezetésére, továbbá a közösségi rendelet által nem szabályozott esetekre olyan nemzeti szabályozás megalkotására került sor, amely a közösségi szabályok keretei között a hazai sajátosságokat messzemenően figyelembe veszi. 15

27 A közösségi rendelet rendelkezései csak a légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkoznak. A légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységek veszélyes üzem jellegére tekintettel azonban szélesebb körre szükséges előírni a kötelező felelősségbiztosítás megkötését. Ezt hivatott biztosítani a nemzeti szabályozás. A módosítás a jogértelmezés egységét segíti elő azáltal, hogy a jelenlegi szabályozástól eltérően nem az engedélyek kiadásának feltételeként említi a felelősségbiztosítás meglétét. Szintén a pontosítás szellemében a tervezet egyértelművé teszi, hogy a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége nem terjed ki az állami célú légiközlekedésre és az állami célú légiközlekedéssel összefüggő tevékenységekre. Az Európai Bizottság június 28-ai ülésén döntött arról, hogy az EK Szerződés 226. cikke alapján kötelezettségszegési eljárás keretében indokolt véleményt bocsát ki hazánk ellen az Európai Közösség más tagállamában már regisztrált járművek (használt járművek) hazai forgalomba helyezésére vonatkozó hatályos szabályozás miatt. A Magyarország területén egyre nagyobb számban nyíló bevásárló központokhoz vezető utak és belső úthálózatának hatósági engedélyezése során merült fel a hatóság részéről a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) hatályos szövege pontosítására vonatkozó javaslat. Az engedélyezést egyértelműen kötelezővé kell tenni, akár közútként, akár magánútként kívánják azokat megépíteni. A hatályos szabályozás félreérthető, a javaslat ezek egyértemű szabályozását célozza. Az autós társadalom több képviselője, illetve a Magyar Autóklub, mint az autósok érdekvédelmi szervezete is hangot adott álláspontjának, mely szerint igazságtalan helyzetet eredményez, hogy a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) foglalt öt éves elévülési időn belül bármikor követelhető, hogy a jogosulatlan úthasználó pótdíjat fizessen. Emellett technikailag is nehezen megvalósítható, hogy öt évig meg kell őrizni a matrica megvásárlását igazoló bizonylatot. Erre tekintettel indokolt a Ptk.-ban foglalt öt éves elévülési határidő nagymértékű csökkentése. Ebben a körben a GKM, az ÁAK Zrt. és a Magyar Autóklub egyeztette álláspontját és teljes körű konszenzus jött létre a felek között. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelvének honosítása tagállami kötelezettségünk, amelyet április végéig teljesíteni kellett volna, haladékkal 2006 augusztusáig teljesíthetjük. A közösségi irányelv honosítását kormányrendeletben kell elkészíteni, mivel több tárca számára ad feladatot, amelynek itt felhatalmazását rendezzük. Az Európai Parlament és a Tanács a április 11-én közzétett 561/2006/EK rendeletével (2006. március 15), valamint 2006/22/EK irányelvével a közúti közlekedésbiztonság szempontjából kiemelten fontos közösségi szabályozási területen, a közúti járművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozóan új szabályozást jelentetett meg és egyben hatályon kívül helyezte a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, december 16