ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a légiközlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER TERVEZET! GKM/3443/ /2007. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a légiközlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról február

2 E G Y E Z T E T É S I L A P Véleménynyilvánítási határidő: nap EüM FVM HM KvVM KüM OKM ÖTM PM SzMM MeH Kormányiroda MeH Koalíciós Koord. MeH NBI MeH Területpolitikai Hivatal MeH EKK NFÜ OBH GVH LÜ KBSz NKH név: nem ért egyet egyetért észrevételt tett határidőben nem adott véleményt 1

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az előterjesztés érdemi mondanivalójának, törvénymódosítások esetén a változások lényegének összegzése A tervezet a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény, valamint a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat rendelkezik a Katonai Légügyi Hivatal beolvadásáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság részét képező polgári légiközlekedési hatóságba, amely az egységes közlekedési hatóság létrehozásának utolsó fázisát jelenti. A Kormány a 2213/2006. (XII. 7.) határozatában egyetértett azzal, hogy a Katonai Légügyi Hivatalnak a Nemzeti Közlekedési Hatóságba való integrációja olyan módon valósuljon meg, hogy az állami légijárművel bekövetkezett balesetek és egyéb repülőesemények vizsgálatával kapcsolatos feladatok, az azokat ellátó személyek és az ahhoz kapcsolódó források a Közlekedésbiztonsági Szervezetbe kerüljenek. A szakmai és szervezeti megfontolások alapján legkézenfekvőbb megoldás a Katonai Légügyi Hivatal szakmai kivizsgálással összefüggő feladat- és hatáskörének integrálása a kifejezetten erre a célra létrehozott Közlekedésbiztonsági Szervezetbe. A hasonló működési elvek alapján megvalósítható a polgári és katonai közlekedésbiztonsági szervezet integrációja a Közlekedésbiztonsági Szervezet bázisán, amely felkészült az állami légijárművekkel bekövetkező események szakmai kivizsgálására, különös tekintettel arra, hogy a polgári és állami légijárműveket együttesen érintő események kivizsgálása már a hatályos szabályozás alapján is e szerv hatáskörébe tartozik. Jelen előterjesztés az egységes közlekedésbiztonsági szerv működéséhez és a légiközlekedési hatósági feladatoknak a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő hatóság által történő ellátásához szükséges kormányrendeleti szintű jogalkotással nem helyettesíthető törvénymódosítás tervezetét tartalmazza, a hatóságok integrációjával összefüggő szervezeti átalakításokról külön előterjesztés készül. II. Az előterjesztés benyújtását indokoló jogszabályi előzmények (törvények, parlamenti határozatok, korábbi kormányhatározatok, nemzetközi kötelezettségek stb.) Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat, továbbá a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei közlekedési felügyeletek, a Polgári Légiközlekedési Hatóság megszüntetéséről, valamint 2

4 a Nemzeti Közlekedési Hatóság megalapításáról szóló 2213/2006. (XII. 7.) Korm. határozat. III. Várható szakmai hatások A törvényi rendelkezések módosítása a légiközlekedés területén tevékenykedő közlekedésbiztonsági szerv és egyéb jogalkalmazó szervezetek hatékonyabb munkavégzését teszi lehetővé, valamint a polgári és állami kivizsgáló szerv integrációja révén elősegíti az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelő eljárások alkalmazását. IV. A határozati javaslatban megfogalmazott döntés várható gazdasági hatásai 1. A döntés költségvetési vonzata (tervezett, illetve terven kívüli, ha több évet érint, akkor évenkénti bontásban négy évre) Az előterjesztésnek közvetlen költségvetési vonzata nincs, a hatóságok öszszevonásával kapcsolatos szervezeti intézkedéseket más előterjesztés tartalmazza. A törvénytervezet azonban elősegíti a hatékonyan működtethető egységes közlekedésbiztonsági szerv kialakítását. 2. A gazdasági szektorokra gyakorolt hatása (pénzügyi, foglalkoztatási, egyéb) Tekintettel arra, hogy az előterjesztés csupán a szervezeti változtatások megvalósításához szükséges törvénymódosítás tervezetét tartalmazza, pénzügyi, foglalkoztatási hatása nincs, a szervezeti intézkedésekkel összefüggésben külön előterjesztés készül. V. Várható társadalmi hatások A döntésnek nincs közvetlen társadalmi hatása. VI. A döntés kapcsolódása 1. Más, előkészítés alatt álló kormány-előterjesztésekkel Az előterjesztés összefügg a Katonai Légügyi Hivatalnak a Nemzeti Közlekedési Hatóságba történő beolvadásáról szóló előterjesztéssel. 2. Összhang az Európai Unióban a témára vonatkozó hatályos vagy tervezett szabályozással Az előterjesztés nem valósít meg jogharmonizációs célú jogalkotást, összhangban van azonban a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemé- 3

5 nyek vizsgálatának alapvető elveiről szóló november 21-i 94/56/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel. VII. Az egyeztetés után fennmaradt vitás kérdések VIII. Egyéb, a téma sajátosságából adódó megjegyzések Az előterjesztés nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet hatálya alá. IX. A sajtó számára adott rövid tájékoztató Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): X 4

6 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány elfogadta a légiközlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést, és a törvénymódosítás tervezetét törvényjavaslatként beterjeszti az Országgyűléshez, egyidejűleg a javaslat előadójának dr. Kóka János gazdasági és közlekedési minisztert jelöli ki. 5

7 2007. évi törvény a légiközlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény, valamint a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény módosítása 1. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1. - a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Nem terjed ki a törvény hatálya] a) az állami légijárművel a Magyar Köztársaság légterén kívül, illetve külföldi állami légijárművel a Magyar Köztársaság légterében, illetve területén bekövetkezett légiközlekedési események szakmai vizsgálatára, A Kbvt.a következő 1/A. -sal egészül ki: 2. 1/A. E törvény 3. -ának (4) bekezdésében, 7. -ának (3) és (4) bekezdésében, valamint 16. -ának (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben nem kell alkalmazni. 3. A Kbvt ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (12) Amennyiben a közlekedési balesetben, illetve az egyéb közlekedési eseményben állami légijármű, a honvédség vagy a rendvédelmi szervek úszólétesítménye érintett, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a Magyar Honvédséget, illetve a rendvédelmi szerveket értesíti. A szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség, illetve az érintett rendvédelmi szerv képviselője megfigyelőként részt vehet.

8 4. A Kbvt. a következő VI/A. fejezettel és 20/A-20/K. -sal egészül ki: VI/A. fejezet Az állami célú légiközlekedésben bekövetkezett légiközlekedési események szakmai vizsgálatára vonatkozó rendelkezések 20/A. (1) Az állami célú légiközlekedésben bekövetkezett légiközlekedési események szakmai vizsgálatára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) E fejezet alkalmazásában: 1. légijármű megsemmisülése: ha a légijármű nem javítható mértékben sérül, ezáltal rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válik. 2. légiközlekedési baleset: olyan légi közlekedéssel, légijármű üzemben tartásával beleértve az ejtőernyős ugrást is kapcsolatos, a repülés tartama alatt bekövetkezett légiközlekedési esemény, amelyben: a) valaki meghal, vagy súlyos sérülést szenved annak következtében, hogy aa) a légijárművön (ejtőernyő vagy tandem ejtőernyő hevederzetén) tartózkodott, ab) közvetlen kapcsolatba került a légijármű (ejtőernyő) bármelyik részével, beleértve azon részeket is, amelyek leváltak a légijárműről, ac) a hajtómű gázáramába, illetve a légcsavar vagy forgószárny keltette légáramsugarába került, kivéve, ha a sérülés természetes okok eredménye, vagy a személy saját maga okozta, vagy más személyek okozták, vagy ha a sérülést olyan jogellenesen utazók szenvedték el, akik az utasok és személyzet számára rendesen hozzáférhető területeken kívül rejtőzködtek, b) a légijármű megsemmisült, vagy olyan mértékű sérülést szenvedett hogy nem javíható, vagy javítása nem gazdaságos. c) a légijármű károsodást vagy szerkezeti hibát szenved, amely ca) károsan befolyásolja a légijármű szerkezeti szilárdságát, teljesítményét vagy repülési jellemzőit, és cb) a károsodott alkotórész nagyjavítását vagy cseréjét igényli, kivéve a hajtóműhiba vagy károsodás esetét, amikor a károsodás csak a hajtóműre, burkolatára vagy tartozékaira korlátozódik, vagy a károsodás csak a légcsavarokra, forgószárnylapátokra, szárnyvégekre, antennákra, gumikra, áramvonalazó burkolatokra, vagy a légijármű borításán történt kisebb horpadásokra vagy szúrt lyukakra korlátozódik, 2

9 d) a légijármű eltűnt vagy teljesen megközelíthetetlen; a légijármű akkor nyilvánítható eltűntnek, ha a légijármű roncsait nem találták meg és a hivatalos keresést megszüntették. e) az a)-c) pontokban felsoroltak bármelyike a légijárművön szállított, vagy arra függesztett fegyverzettől, vagy egyéb függesztménytől jön létre. 3. légiközlekedési esemény: a repülés tartama alatt a légiközlekedéssel és a légiközlekedési tevékenységgel összefüggő baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség. 4. légiközlekedési eseményben érintett: a légijármű üzemben tartásában, üzemeltetésében, javításában, fenntartásában illetve a repülés folyamatának biztosításában részt vevő szervezet vagy annak tagja. 5. légiközlekedési rendellenesség: olyan, a repülés tartama alatt jelentkező működési zavar, hiba, hiányosság vagy más szabálytalan körülmény, amely a repülésbiztonságot befolyásolhatja vagy befolyásolhatta, de nem okozott légiközlekedési balesetet, súlyos repülőeseményt, illetve repülőeseményt. 6. repülőesemény: a repülés tartama alatt a légijármű üzemben tartásával, kiszolgálásával, a légiforgalmi irányítással kapcsolatos, légiközlekedési balesetnek, súlyos repülőeseménynek nem minősülő légiközlekedési esemény, amely az üzemeltetés biztonságát döntő mértékben hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja. 7. súlyos repülőesemény: olyan repülőesemény, amelynek körülményei arra utalnak, hogy a 2. pont szerinti légiközlekedési baleset bekövetkezésének közvetlen veszélye állt fenn. 8. vizsgálóbizottság: a közlekedésbiztonsági szerv vezetője vagy az üzembentartó által írásban kijelölt bizottság, mely a légiközlekedési esemény szakmai vizsgálatát lefolytatja. 9. üzembentartó: az üzemeltető szolgálati elöljárója. 10. üzemeltető: az állományilletékes szervezet. A szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok 20/B. (1) A légiközlekedési eseményt e fejezet alapján a közlekedésbiztonsági szerv előzetesen minősíti. (2) A légiközlekedési esemény végleges minősítése a vizsgálóbizottság zárójelentésén alapul. 20/C. A légijármű fegyverzeti, titkosító, felderítő berendezéseinek, valamint ezek okmányainak vizsgálatát a vizsgálóbizottság vezetője által kijelölt, arra jogosult személy végzi a titokvédelmi rendszabályok figyelembevételével. 3

10 Üzembentartói vizsgálat 20/D. (1) A közlekedésbiztonsági szerv az állami légijárművel bekövetkezett repülőesemény, illetve légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát üzembentartói hatáskörbe utalhatja (üzembentartói vizsgálat). (2) Az üzembentartói vizsgálatot az üzembentartó köteles elvégezni. (3) A közlekedésbiztonsági szerv a szakmai vizsgálatot az üzembentartói vizsgálat bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja. (4) A közlekedésbiztonsági szerv a szakmai vizsgálatot saját hatáskörbe vonja, ha: a) a vizsgáló a szakmai vizsgálat szabályait megsérti, b) a légiközlekedési esemény minősítése a vizsgálat során megváltozott, és ezért a szakmai vizsgálat nem utalható az üzembentartó hatáskörébe. (5) Az üzembentartói vizsgálatot végző csoport vezetője köteles tájékoztatni a közlekedésbiztonsági szervet, ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítés megváltoztatását indokolhatja. (6) Az üzembentartó a szakmai vizsgálat befejezését követően a közlekedésbiztonsági szerv részére a zárójelentését megküldi. A szakmai vizsgáló bizottság létrehozása 20/E. (1) A bejelentés vagy jelentés vételét követően a közlekedésbiztonsági szerv vezetője üzembentartói vizsgálat esetén az üzembentartó szervezet vezetője írásban kijelöli a vizsgálóbizottság vezetőjét és tagjait. (2) Súlyosnak nem minősülő repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség vizsgálatára szakmai vizsgáló is kijelölhető. A szakmai vizsgáló a vizsgálóbizottság és vezetőjének feladatait látja el, valamint gyakorolja jogait. (3) A vizsgálóbizottság tagjai a vizsgálóbizottság vezetőjének vezetése alatt végzik feladataikat. Az ingóságok megőrzése 20/F. Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési esemény esetén a személyzet és az utasok tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint a légijármű rakományának begyűjtése, nyilvántartásba vétele az üzembentartó vagy az üzemeltető feladata. A helyszínről történő elszállítására a vizsgálóbizottság vezetője ad engedélyt. Azonnali megelőző intézkedések 20/G. (1) A vizsgálóbizottság vezetője a katonai légügyi hatóságnak javaslatot tehet azonnali megelőző intézkedések meghozatalára a repülésbiztonság érdekében. 4

11 Zárójelentés 20/H. (1) A vizsgálóbizottság a szakmai vizsgálat alapján külön jogszabály szerinti tartalommal zárójelentést készít. (2) A vizsgálóbizottság tagjainak egyet nem értése esetén az eltérő véleményt záradékként csatolni kell. (3) A vizsgálóbizottság vezetője a zárójelentést megküldi: a) a katonai légügyi hatóságnak, b) az üzembentartónak, c) az érintett üzemeltetőnek. (4) A légiközlekedési eseményről szóló zárójelentés nem tartalmazhatja az érintett személyek személyes, vagy a személyazonosításra alkalmas egyéb adatait. (5) A szakmai vizsgálat során készített feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a légiközlekedési esemény elemzéséhez tartoznak. A feljegyzések csak személyazonosításra alkalmatlan módon a titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével csatolhatók a zárójelentéshez. (6) Az üzembentartó repülésbiztonsági szervezete a NATO Szabványosítási Ügynökség által kiadott és a Magyar Köztársaság által elfogadott egységesítési dokumentumokban foglaltakkal összhangban a zárójelentésből készített biztonsági ajánlásokat szükség esetén megküldi a NATO-tagországok illetékes repülésbiztonsági szervezeteinek. (7) A zárójelentés eredeti példányának és a szakmai vizsgálati anyag megőrzésére, ügyviteli kezelésének rendjére a kivizsgáló szerv vezetője intézkedik. A szakmai vizsgálat kiegészítése 20/I. Amennyiben szükséges, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a vizsgálóbizottság vezetőjét a szakmai vizsgálat zárójelentésének kiegészítésére, illetve a biztonsági ajánlások átdolgozására utasítja. Légiközlekedési eseményekkel összefüggő jelentések 20/J. (1) A helyszíni szemle vezetőjének jelentése alapján a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a légiközlekedési baleset bejelentésétől számított 24 órán belül, szóban vagy írásban tájékoztatja a honvédelemért felelős minisztert és a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, illetve a rendvédelmi szervek érintettsége esetén a rendészetért felelős minisztert. 5

12 (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás rendjét külön jogszabály állapítja meg. Nyilatkozattételi jogosultság 20/K. Az állami célú légiközlekedésben bekövetkezett, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó légiközlekedési esemény esetén nyilatkozattételre a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a rendvédelmi szervek érintettsége esetén a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium sajtóügyekért felelős vezetőjével, illetve sajtószóvivőjével folytatott konzultációt követően, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője, illetve felhatalmazása alapján a vizsgálóbizottság vezetője a titokvédelmi előírások figyelembevételével jogosult. 5. A Kbvt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Felhatalmazást kap a miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter, hogy a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályait együttes rendeletben állapítsák meg. II. Fejezet A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosítása 6. A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. -a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésnek] c) a c) pontja szerinti katonai légügyi hatósági feladatokat a miniszter, [látja el] 7. Az Lt. 3. -ának (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, illetve a katonai légügyi hatóság eljárása tekintetében a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. 8. 6

13 Az Lt a helyébe a következő rendelkezés lép: 18. (1) Az állami légijármű jelzéseit a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A magyar állami légijármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A honvédelemért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légijárműveken az alacsony láthatóságú felségjel felfestését. (3) Az állami légijármű nyilvántartásának szabályait a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. 9. Az Lt ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. 10. Az Lt a helyébe a következő rendelkezés lép: 21. Állami légijármű polgári célú igénybevételéhez az üzemben tartó hozzájárulását követően a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges. 11. Az Lt ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, július 15-ei 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter állami légijárművek esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. 12. Az Lt ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására vagy e tevékenység rendszeres folytatása céljából vállalkozás létrehozására a légiközlekedési hatóság, az állami cé- 7

14 lú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt. 13. Az Lt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdésben említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen rendeletben állapítja meg. 14. Az Lt ának helyébe a következő rendelkezés lép: 47. A légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg. 15. Az Lt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az állami légijármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben szabályozza. 16. Az Lt ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben is rendeletben határozza meg. 17. Az Lt ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 8

15 (2) A légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség szakmai vizsgálatát külön törvény rendelkezései alapján a közlekedésbiztonsági szerv végzi, a vizsgálat lefolytatásának részletes szabályait külön törvény állapítja meg. 18. Az Lt ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A Kormány rendeletben állapítja meg] g) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait. 19. (1) Az Lt ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alapján rendeletben állapítja meg] n) a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel valamint az 5. b) pontjának ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben a magyar légtérnek az 5. -ban meghatározott részeit, azok típusait és igénybevételük rendjét, továbbá a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának szabályait; (2) Az Lt a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: (2) E törvény alapján rendeletben állapítja meg a) a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel a katonai légügyi hatóság eljárása tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben a légiközlekedési hatósági eljárási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét; b) a honvédelemért felelős miniszter az állami légijármű jelzéseit; c) a miniszter a 19. (1) és a (3) bekezdésében meghatározott esetekben, illetve a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben a 19. (4) bekezdésében meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeit, valamint az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának rendjét; d) a miniszter a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, július 15-ei 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait; 9

16 e) a polgári légiközlekedés tekintetében a miniszter, az állami célú légiközlekedés tekintetében a rendészetért felelős miniszter és a 30. (1) bekezdése szerinti engedélyezés tekintetében a miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait; f) a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér vonatkozásában a miniszter, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben a zajgátló védőövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen a 39. (1) bekezdésében említett szabályok részletes műszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeit; g) a miniszter a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét; h) a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben az állami légijármű nyilvántartásának szabályait, az állami légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait, az állami légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét, valamint az állami légijármű légialkalmassági feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét; i) a miniszter, illetve az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben is a szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit és kiadásuk rendjét; j) a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, illetve az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel együttesen a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit; k) a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait; l) a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályait. III. Fejezet Záró rendelkezések 20. (1) Ez a törvény július 1-jén lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Lt. 5. -ának felvezető szövegében az együttesen rendeletben szövegrész helyébe egyetértésben rendeletben szövegrész, 7. -ának (4) bekezdésében a Légierő Parancsnokság szövegrész helyébe a Légierő szöveg lép. (3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a Kbvt. 6. -ának (4) bekezdése; 10

17 b) az Lt ának (3) bekezdése, 64. -ának (3)-(5) bekezdése, 65. -a, valamint 74. -ának c) és w) pontja; c) az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló évi CXXVII. törvény 20. -a; d) a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező évi LXVIII. törvény 11. -a; e) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXV. törvény 17. -a és 28. -a; f) a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosításáról rendelkező évi LXI. törvény 15. -a és 27. -ának (2) bekezdése; g) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CX. törvény 7. -ának (1) bekezdése. 11

18 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat rendelkezik a Katonai Légügyi Hivatal beolvadásáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság részét képező polgári légiközlekedési hatóságba, amely az egységes közlekedési hatóság létrehozásának utolsó fázisát jelenti. A Katonai Légügyi Hivatal egyidejűleg ellátja a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvényben meghatározott katonai légügyi hatósági feladatokat, valamint az állami közlekedésbiztonsági szerv feladatait. Tekintettel arra, hogy a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről szóló november 21-i 94/56/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) megfelelően a légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai kivizsgálása a polgári légiközlekedési hatóságtól független szerv feladata, ezért az Irányelvnek megfelelő függetlenség biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az újonnan beolvadó hatóság se lásson el azonos szervezet keretében hatósági és közlekedésbiztonsági feladatokat. A Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei közlekedési felügyeletek, a Polgári Légiközlekedési Hatóság megszüntetéséről, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság megalapításáról szóló 2213/2006. (XII. 7.) Korm. határozat 4. pontja oly módon írja elő a Katonai Légügyi Hivatal integrációját a Nemzeti Közlekedési Hatóságba, hogy a szakmai kivizsgálással kapcsolatos feladat- és hatáskör a kifejezetten erre a célra létrehozott Közlekedésbiztonsági Szervezethez kerüljön. A szervezeti átalakítás kormányrendeleti szintű jogalkotás révén abban az esetben hajtható végre maradéktalanul, ha a nemzetközi kötelezettségek alapján független szakmai kivizsgálás garanciáit tartalmazó törvényi szabályozás összhangja is megvalósul. A szakmai kivizsgálásnak a továbbiakban polgári és katonai területen egységes szabályozását valósítja meg a törvénytervezet. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény a Közlekedésbiztonsági Szervezet hatáskörébe utalja valamennyi nem kizárólag állami (azaz honvédelmi és rendvédelmi célokat szolgáló) légijárművel bekövetkezett baleset esemény és rendellenesség szakmai vizsgálatát, amelynek célja az esemény okának megállapítása a jövőbeni közlekedési balesetek megelőzése érdekében és az Irányelvnek megfelelően a vétkesség vagy felelősség megállapítása nélkül. A közösségi szabályozás nem terjed ki az állami légijárművekkel bekövetkezett balesetek és események szakmai vizsgálatára, azonban a hazai gyakorlat alapján e tevékenység hasonló alapelvek szerint zajlott a Magyar Honvédségnél azzal a különbséggel, hogy e feladat ellátására nem jött létre a katonai légügyi hatóságtól elkülönült szervezet. A hasonló működési elvek alapján megvalósítható a polgári és katonai közlekedésbiztonsági szervezet integrációja a Közlekedésbiztonsági Szervezet bázisán, amely felkészült az állami légijárművekkel bekövetkező események szakmai kivizsgálására, különös tekintettel arra, hogy a polgári és állami légijárműveket együt- 12

19 tesen érintő események kivizsgálása már a hatályos szabályozás alapján is e szerv hatáskörébe tartozik. A törvény tervezete az egységes közlekedésbiztonsági szerv működéséhez szükséges módosításokat tartalmazza, amely kiterjeszti a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény hatályát minden légiközlekedési balesetre, repülőeseményre és légiközlekedési rendellenességre. A szakmai és szervezeti megfontolások alapján legkézenfekvőbb megoldás nem elsősorban a szervezeti átalakítás, hanem az egységes szakmai kivizsgálás megteremtésének előfeltétele. A módosítás megteremti a törvényi feltételeket ahhoz, hogy július 1-jétől minden esetben a Közlekedésbiztonsági Szervezet járjon el a Kormány által kijelölt közlekedésbiztonsági szervként. 13

20 RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz A HM Katonai Légügyi Hivatalnak a Nemzeti Közlekedési Hatóságba történő integrációja során az állami légijárművekkel összefüggő szakmai vizsgálat a Közlekedésbiztonsági Szervezet hatáskörébe kerül. A törvény hatályos rendelkezése szerint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény hatálya jelenleg nem terjed ki a kizárólag állami légijárművekkel összefüggő szakmai vizsgálatra, ezért a módosítás révén lehetővé válik, hogy a Közlekedésbiztonsági Szervezet egységes szabályozás alapján eljárhasson a polgári és az állami légijárművekkel összefüggő szakmai vizsgálat tekintetében. A 2. -hoz A rendelkezés lehetőséget teremt a közösségi szabályozás által csupán a polgári légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel, valamint a légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben előírt tájékoztatás, adatszolgáltatás mellőzésére a felmerülő honvédelmi érdekekre tekintettel a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett események tekintetében. A 3. -hoz A hatályos szabályozás alapján a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben a Közlekedésbiztonsági Szervezet nem jár el. Amennyiben a Szervezet feladat- és hatásköre kibővül, az értesítésre vonatkozó kötelezettség kiegészítése szükséges így a továbbiakban minden olyan esetben értesíteni kell a Magyar Honvédséget, illetve a rendvédelmi szerveket, amennyiben csak állami légijármű vagy állami és polgári légijármű is érintett az eseményben. A 4. -hoz A polgári célú légiközlekedésben bekövetkezett légiközlekedési események szakmai vizsgálatának anyagi és eljárási szabályaitól való eltérést az állami célú légiközlekedésben alkalmazott eltérő terminológia, sajátos vizsgálati rend indokolja. Az 5. -hoz A jövőben az állami közlekedésbiztonsági szerv feladatait is ellátó Közlekedésbiztonsági Szervezet állami légijárművekkel kapcsolatos szakmai vizsgálatának részletes szabályait tekintettel arra, hogy a Szervezet a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működik az összes érintett miniszter által együttesen kiadott rendeletben indokolt megállapítani. A hatályos rendelkezés e tárgykörben jelenleg csak a közlekedésért felelős miniszter egyetértését írja elő a rendelet kiadásához. 14

21 A 6. -hoz A katonai légügyi hatósági feladatokat júlus 1-jétől a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő Nemzeti Közlekedési Hatóság fogja ellátni. A okhoz A hatályos törvényi rendelkezések alapján a honvédelemért felelős miniszter az állami célú légiközlekedés tekintetében miniszteri rendeletek kiadására jogosult, amelyek a jelenleg az irányítása alá tartozó katonai légügyi hatóság számára feladatokat határoznak meg. A továbbiakban a szakmai feltételeket továbbra is a honvédelemért felelős miniszter által meghatározó rendeletek a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt álló hatóság számára határoznák meg e feladatokat, ezért e vonatkozásban szükséges a részletszabályokra utaló rendelkezések kiegészítése a közlekedésért felelős miniszter együttes jogalkotói hatáskörére történő utalással. A 17. -hoz Az állami közlekedésbiztonsági szerv eljárásával összefüggésben a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény külön szabályokat tartalmaz, amelyeket hatályon kívül kell helyezni a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény hatályának kiterjesztésével egyidejűleg, illetve a továbbiakban mind a polgári, mind az állami közlekedésbiztonsági szerv által folytatott szakmai vizsgálattal összefüggésben a külön törvényre szükséges utalni. A 18. -hoz A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény 74. -ának c) pontja alapján a miniszter rendeletben állapítja meg a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait. A közösségi iránymutatások szerint kidolgozott rendelettervezetben szereplő eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) hatálya alá tartozik, az eljárás sajátos volta miatt azonban a Ket.-hez képest hosszabb ügyintézési és egyéb határidők megállapítása szükséges. A Ket. rendelkezései értelmében az általános határidőknél hoszszabb ügyintézési és egyéb határidőknél hosszabb határidőt törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az Lt. jelen módosításával lehetőség nyílik külön szabályokat megállapító kormányrendelet megalkotására, teljesítve ezzel jogharmonizációs kötelezettségünket, vala- 15

22 mint a harmadik országok tekintetében a légiközlekedési szolgáltatás színvonalának verseny általi javítását. A 19. -hoz A rendelkezés a légiközlekedési hatóságok átalakításával összefüggésben változó, miniszteri rendeletekre vonatkozó jogalkotási felhatalmazásokat tartalmazza. A 20. -hoz A szakasz a hatálybalépésre és egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Hatályukat vesztik a légiközlekedésről szóló évi XCVII. évi törvényben az állami közlekedésbiztonsági szerv eljárására vonatkozó külön szabályok. 16

23 ELŐTERJESZTÉS Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat rendelkezik a Katonai Légügyi Hivatal beolvadásáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság részét képező polgári légiközlekedési hatóságba, amely az egységes közlekedési hatóság létrehozásának utolsó fázisát jelenti. A Katonai Légügyi Hivatal egyidejűleg ellátja a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvényben meghatározott katonai légügyi hatósági feladatokat, valamint az állami közlekedésbiztonsági szerv feladatait. Tekintettel arra, hogy a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről szóló november 21-i 94/56/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) megfelelően a légiközlekedési balesetek, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai kivizsgálása a polgári légiközlekedési hatóságtól független szerv feladata, ezért az Irányelvnek megfelelő függetlenség biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy az újonnan beolvadó hatóság se lásson el azonos szervezet keretében hatósági és közlekedésbiztonsági feladatokat. A Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, a megyei közlekedési felügyeletek, a Polgári Légiközlekedési Hatóság megszüntetéséről, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság megalapításáról szóló 2213/2006. (XII. 7.) Korm. határozat 4. pontja oly módon írja elő a Katonai Légügyi Hivatal integrációját a Nemzeti Közlekedési Hatóságba, hogy a szakmai kivizsgálással kapcsolatos feladat- és hatáskör a kifejezetten erre a célra létrehozott Közlekedésbiztonsági Szervezethez kerüljön. A szervezeti átalakítás kormányrendeleti szintű jogalkotás révén abban az esetben hajtható végre maradéktalanul, ha a nemzetközi kötelezettségek alapján független szakmai kivizsgálás garanciáit tartalmazó törvényi szabályozás összhangja is megvalósul. A szakmai kivizsgálásnak a továbbiakban polgári és katonai területen egységes szabályozását valósítja meg a jelen előterjesztés mellékletét képező törvénytervezet. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény a Közlekedésbiztonsági Szervezet hatáskörébe utalja valamennyi nem kizárólag állami (azaz honvédelmi és rendvédelmi célokat szolgáló) légijárművel bekövetkezett baleset esemény és rendellenesség szakmai vizsgálatát, amelynek célja az esemény okának megállapítása a jövőbeni közlekedési balesetek megelőzése érdekében és az Irányelvnek megfelelően a vétkesség vagy felelősség megállapítása nélkül. A közösségi szabályozás nem terjed ki az állami légijárművekkel bekövetkezett balesetek és események szakmai vizsgálatára, azonban a hazai gyakorlat alapján e tevékenység hasonló alapelvek szerint zajlott a Magyar Honvédségnél azzal a különbséggel, hogy e feladat ellátására nem jött létre a katonai légügyi hatóságtól elkülönült szervezet. A hasonló működési elvek alapján megvalósítható a polgári és katonai közlekedésbiztonsági szervezet integrációja a Közlekedésbiztonsági Szervezet bázisán, amely felkészült az állami légijárművekkel bekövetkező események szakmai kivizsgá- 1

24 lására, különös tekintettel arra, hogy a polgári és állami légijárműveket együttesen érintő események kivizsgálása már a hatályos szabályozás alapján is e szerv hatáskörébe tartozik. Jelen előterjesztés az egységes közlekedésbiztonsági szerv működéséhez szükséges törvénymódosítás tervezetét tartalmazza, amely kiterjeszti a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvény hatályát minden légiközlekedési balesetre, repülőeseményre és légiközlekedési rendellenességre. A szakmai és szervezeti megfontolások alapján legkézenfekvőbb megoldás nem elsősorban a szervezeti átalakítás, hanem az egységes szakmai kivizsgálás megteremtésének előfeltétele. A módosítás eredményeként minden esetben a Közlekedésbiztonsági Szervezet járna el a Kormány által kijelölt közlekedésbiztonsági szervként. A Közlekedésbiztonsági Szervezet eljárására vonatkozó szabályozás módosításával párhuzamosan biztosítani kell, hogy a légiközlekedési hatósági feladatokat a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő légiközlekedési hatóság maradéktalanul el tudja látni a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény által meghatározott keretek között. Ennek érdekében a törvény módosításának a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő hatóság eljárása során alkalmazott, de a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott szakmai szabályokat tartalmazó rendeletek kiadásához szükséges felhatalmazásokat kell tartalmaznia. A hatóságok integrációjával összefüggő szervezeti átalakításokról külön előterjesztés készül, jelen előterjesztés célja a törvényi feltételek megteremtésével a július 1- jéig végrehajtandó átalakítás lehetővé tétele. Kérjük a Kormánytól a mellékelt határozati javaslat elfogadását. Dr. Kóka János Dr. Petrétei József 2