JELENTÉS A NEMZETKÖZI HUMANITÁRIUS JOG TERJESZTÉSÉVEL ÉS ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ NEMZETI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG 2006-BEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Átírás

1 JELENTÉS A NEMZETKÖZI HUMANITÁRIUS JOG TERJESZTÉSÉVEL ÉS ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ NEMZETI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG 2006-BEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL I. Bevezetés A magyar Nemzeti Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) alábbi jelentése összefoglalja az elmúlt évben végzett munkáját, és egyben tájékoztatni kívánja a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos magyarországi tevékenységéről azokat a minisztériumokat, amelyek képviselőt delegáltak a Bizottságba. A Bizottság a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVI. Konferenciájának ajánlására a Kormány 2095/2000. (V. 9.) határozata alapján működik. Megalakulását követően minden évben jelentést állít össze tevékenységéről. II. A Bizottság összetétele A tárgyalt időszakban a Bizottság összetétele részlegesen megváltozott: Dr. Prandler Árpád leköszönése után Dr. Horváth István, a Külügyminisztérium Jogi Főosztályának vezetője vette át a Bizottság elnöki teendőit. Az új kormány megalakítását követően az egyes tárcák képviseletében is személyi változások történtek: a Belügyminisztérium megszűnése után a tárca egyes feladatai az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz (IRM) kerültek. Az IRM-t a továbbiakban a számos területen sok tapasztalattal rendelkező dr. Tóth Judit, a miniszteri kabinet tagja képviseli. A korábbi Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a jelenlegi Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletét dr. Szántai Krisztina, póttagként Kóbor Ágnes (Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály) látja el. Az Egészségügyi Minisztériumot alkalmanként Engelbrecht Imre (Egészségpolitikai Főosztály) képviselte. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletét a kulturális kérdésekben Rónai Iván, a Közgyűjteményi Főosztály helyettes vezetője látja el, oktatási ügyekben pedig dr. Gellér Balázs. A Honvédelmi Minisztérium képviselői Hegedűs Zoltán és Almási Ferenc, aki egyben a Bizottság alelnöke is. III. A Bizottság tevékenysége A Bizottság 2006-ben öt alkalommal ülésezett. Meghívottként egy-egy ülésen részt vett Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, Deák Ildikó, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) Budapesti képviseletének jogi tanácsadója, dr. Varga Réka ban a Bizottság a következő témákkal foglalkozott: - Az évi Genfi Egyezmények III. Kiegészítő Jegyzőkönyvének (a harmadik emblémáról, a vörös kristályról), elfogadása és magyar részről történő megerősítése - A Nemzetközi Vöröskereszt Alapszabályának módosítása - A vöröskereszt embléma hazai védelme érdekében tett lépések - A helyes emblémahasználat megismertetése érdekében tervezett kampány előkészítése 1

2 - A Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVIII. Nemzetközi Konferencia vállalásainak teljesítése - A humanitárius jog felfedezése (Exploring Humanitarian Law, EHL) c. ICRC oktatási projekt - A kulturális javak háború esetén történő védelméről szóló évi Hágai Egyezmény II. Jegyzőkönyvének megerősítéséből adódó feladatok - A nemzetközi humanitárius jogi egyezmények magyar megerősítésével kapcsolatos kérdések - Az írott és elektronikus média és a humanitárius jog terjesztése - A Bizottság honlapja - Együttműködés a régió nemzeti tanácsadó bizottságaival 1. Az évi Genfi Egyezmények III. Kiegészítő Jegyzőkönyve (a harmadik emblémáról, a vörös kristályról) elfogadása és magyar részről történő megerősítése Mint erről évi jelentésünkben már szóltunk, a svájci kormány által összehívott diplomáciai konferencia döntött a harmadik emblémáról, a vörös kristályról szóló III. Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadásáról, amely lehetővé teszi jelenleg más emblémát használó nemzeti társaságok elismerését is, és ezzel a Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom valóban egyetemessé válik. Ez a lépés egyben hozzájárulhat a világ nemzeti társaságokat tömörítő Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége anyagi helyzetének javításához, mert egyes tagszervezetek a kérdés megoldatlansága miatt évek óta nem fizettek tagdíjat. Az új embléma nem váltja fel a már meglévő vöröskereszt és félhold jelvényeket, hanem harmadik emblémaként kiegészíti azokat. A magyar részről márciusában történt meg a Jegyzőkönyv aláírása és november 15-én a megerősítése. 2. A Nemzetközi Vöröskereszt Alapszabályának módosítása és az ebből fakadó feladatok A III. Kiegészítő Jegyzőkönyv elfogadása szükségessé tette a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXIX. rendkívüli Konferenciájának összehívását is (Genf június). E konferencia legfőbb feladata az volt, hogy a december 6-7-én elfogadott III. Kiegészítő Jegyzőkönyv értelmében, az évi Genfi Egyezmények részes államai és a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom tagszervezetei módosítsák a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Mozgalmának Alapszabályát, azaz döntsenek a harmadik, kiegészítő embléma, a vörös kristály alkalmazásának szabályozását illetően. Tekintettel arra, hogy a kérdés nemcsak a Magyar Vöröskeresztet érinti, szükséges, hogy a magyar közvélemény - minden illetékes szerv bevonásával - megfelelő tájékoztatást kapjon a helyzetről. A kérdést össze lehet kötni a magyarországi emblémahasználatban tapasztalható visszásságok ügyével. 3. A vöröskereszt embléma hazai védelme érdekében tett lépések A Bizottság évek óta napirenden tartja az embléma magyarországi esetenként helytelen és jogosulatlan használatával kapcsolatos kérdéseket ban a Bizottság elnöke többször konzultált a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium illetékeseivel. A két minisztérium álláspontja szerint a jogosulatlan emblémahasználat ellen erőteljesebb fellépésre van, de a jogszabály módosításra nincs szükség. Ugyanakkor a Bizottság megítélése szerint - a rendőri fellépés mellett az önkormányzatok figyelmét is fel kell hívni a visszásságokra, és javasolni a vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartását a különböző engedélyek kiadásakor. 2

3 Leggyakrabban az egészségügyben találkozhatunk a vöröskereszt embléma jogosulatlan használatával, ahol szinte hagyomány az embléma feltüntetése az egészségügyi intézményeken, kórházakon vagy akár az elsősegélyládákon is. Ezen a területen van szükség az első, átgondolt lépések megtételére. Az igazságügyi és rendészeti miniszter közvetlenül is felvette a kapcsolatot a Magyar Vöröskereszt elnökével a tennivalók áttekintése érdekében. A októberi találkozón született megállapodás alapján a miniszter egyrészt felkérte az országos rendőr-főkapitányt a szabálysértési hatóságoknak a humanitárius szervezetek emblémájáról és azok védelméről való részletes tájékoztatására, amely az év végén, körlevél formájában megtörtént. Másrészt levélben kérte az érintett minisztereket a kérdés kiemelt kezelésén túl az emblémavédelemhez szükséges tárcaközi együttműködést biztosító kapcsolattartó munkatársak kijelölésére. Az OKM, GKM, EüM, MeH, ÖTM és SZMM képviselői névsora rendelkezésre áll, amely a további közigazgatási egyeztetéshez és kampány szervezéséhez felhasználható. Különösen azért indokolt a megfelelő egyeztetés, mert az emblémavédelemben a jogi eszköztár meglehetősen széles, attól függően kell azokat alkalmazni, hogy cégek vagy magánszemélyek, vétkességi alapon vagy objektíve felelősek-e az emblémával, annak elemeivel való visszaélésért. A helyes emblémahasználat megismertetése érdekében tervezett kampány előkészítése: Fentiekre tekintettel a Bizottság régóta tervezi sajtótájékoztató vagy kampány megszervezését. A Genfi Egyezmények és Kiegészítő Jegyzőkönyveik alapján immáron három jelkép, köztük a vöröskereszt használatához fűződnek joghatások, amely eredményeképp ezek a jelképek azonos fokú védelmet élveznek. Magyarországon a három nemzetközi jog által védett jelkép egyikének, a vöröskereszt emblémának a használatával kapcsolatos visszaélések miatt egy hathatós kampány elindítására van szükség, hogy az embléma visszanyerje igazi rangját. A félreértések tisztázása érdekében ebben a kampányban a hangsúlyt a vöröskereszt embléma jogszerű hazai használatára kell tenni, kiemelve azt, hogy mi minősül visszaélésnek, jogellenes használatnak, és miként lehet az embléma mások általi használatát bizonyos körülmények között engedélyeztetni. A kampány megszervezésében a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) kész közreműködni. A Bizottság tagjai között egyetértés mutatkozott abban, hogy szankcionálni kell az emblémával történő visszaéléseket. Felvetődött az is, hogy amennyiben a figyelmeztetés nem jár eredménnyel, egy jellemző eset kapcsán, próbapert vagy egyéb felelősségi eljárást lehetne indítani. Erre nézve azonban a Bizottság csak javaslatot tehet, más fellépésre nincs lehetősége. A Magyar Vöröskereszt által tett lépések: Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke az emblémakérdésről tárgyalt az ICRC képviselőivel, majd a Belügy-, az Igazságügy- és a Honvédelmi Minisztériummal. Ezek a tárgyalások jó alapot biztosítanak a kampány lebonyolításához, ill. a hazai szabályellenes emblémahasználat elleni fellépésben. A gyakorlati lépések megtételére, ill. a kampány Vöröskereszt általi lebonyolítására 2007-ben kerül sor. Ezen túl a Bizottság több ízben javasolta a Magyar Vöröskeresztnek, hogy dolgozzon ki egy olyan eljárási rendet, amely alapot képez a jogellenes embléma használat megállapításához. Ennek keretében az embléma használatot kérelmezőt tájékoztatják a vonatkozó jogszabályokról, kérelmét elbírálják, valamint tanúsítják és nyilvántartják a jogszerű embléma használók adatait (pl. a mozgalom dolgozói, szervezeti egységei, hazai és 3

4 nemzetközi önkéntesei, megválasztott tisztségviselői számára). E tanúsítvány hiányában már könnyen megállapítható, hogy az adott szervezet vagy személy jogellenesen járt-e el az embléma viselése, feltüntetése, használata terén. 4. A Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVIII. Nemzetközi Konferencia vállalásainak teljesítése Mint ismeretes, a Vöröskereszt és Vörösfélhold négyévenként megrendezett nemzetközi konferenciáin a nemzetközi humanitárius jog és eszme hatékonyabb terjesztése és fejlesztése érdekében, az évi Genfi Egyezmények részes államai és a Vöröskereszt és Vörösfélhold nemzeti társaságok vállalásokat tesznek, majd e vállalások teljesítéséről számot adnak. A magyar vállalások (lsd. 2. melléklet) kérdését a Bizottság többször napirendre tűzte. Az alábbi két vállalás teljesítése során problémák merültek fel. A humanitárius jog felfedezése (Exploring Humanitarian Law, EHL) című ICRC oktatási projekt: Az EU tagállamai kormányainak és Vöröskereszt társaságainak, valamint a magyar kormány és Vöröskereszt közös vállalása A humanitárius jog felfedezése (Exploring Humanitarian Law, EHL) című ICRC oktatási projekt bevezetése. A teljesítés érdekében a Bizottság éves jelentéseiben többszöri utalás történt a vállalás kapcsán az Oktatási Minisztériumra háruló kötelezettségre. A Bizottság elnöke 2006 első felében levélben kereste meg az Oktatási Minisztérium államtitkárát a humanitárius jogi tananyag bevezetése érdekében, kiemelve, hogy olyan tananyagról van szó, amelyet sikerrel alkalmaznak a világ számos országában. A tananyag egyszerűsített, adaptált változatának fordítását az ICRC finanszírozná, a Magyar Vöröskereszt bázisiskoláin pedig vállalnák a tananyag kísérleti bevezetését. Az OM részéről ennek ellenére sem tapasztalható együttműködési készség. A tananyag bevezetésének tapasztalatairól több nemzetközi értekezletet is tartottak az elmúlt évben, az EHL és az EU oktatási stratégiájával összefüggésben. Megállapították, hogy a bevezetés ott sikeres, ahol van az ügy iránt elkötelezettség és kormányzati támogatás, mint pl. Horvátországban, vagy Dániában. Ebben a tekintetben fel kell hívnunk a figyelmet az Európai Unió Tanácsa által kibocsátott EU Guidelines on IHL c. dokumentumra is. A kulturális javak háború esetén történő védelméről szóló évi Hágai Egyezmény II. Jegyzőkönyvének hazai ratifikálása és az ezzel kapcsolatos feladatok: Magyarország október 26-án helyezte letétbe a II. Jegyzőkönyv ratifikációs okiratát. Ezt követően a Bizottság figyelemmel kísérte és többször napirendre tűzte a Jegyzőkönyv magyarországi végrehajtásának kérdését, amelynek során megállapította, hogy az ehhez szükséges jogszabályok megalkotása nem történt meg. Jelenleg egy 1958-as MM. rendelet (2/1958 (III.9.)) van hatályban, amely az Egyezmény végrehajtása céljából rendelkezett egy tanácsadó testület felállításáról. Ez a tanácsadó bizottság azonban nem alakult meg, bár még létezése esetén sem bírna olyan mandátummal, ami a II. Jegyzőkönyv alapján előírt, kibővült feladatkör teljesítését lehetővé tenné. Már az egyezmény is előírta, a II. jegyzőkönyv pedig megerősíti, hogy gondoskodni kell a fegyveres erők ez irányú felkészítéséről, ideértve a külföldön szolgálatot teljesítőket is, és tájékoztató kiadványokat kell összeállítani. Rendelkezni szükséges továbbá arról is, hogy háború esetén, miként védhetők az ország kulturális javai, és mi a hatóságok feladata e téren. A felsorolt feladatok, illetve az, hogy a részes államoknak négyévente jelentést kell készíteniük a Jegyzőkönyvben 4

5 foglalt kötelezettségek teljesítésről, további érvet szolgáltat egy új tanácsadó testület, ill. bizottság létrehozásához, ezért az említett miniszteri rendeletet módosítása mindenképp szükséges. Példaként szolgálhat a hazai bizottság kialakításához az egyezmény 12 tagú nemzetközi bizottságának modellje, amely az UNESCO égisze alatt, a világörökség bizottság mintájára alakult meg. Felvetődött az is, hogy a témáról a tanácsadó bizottság égisze alatt, az ICRC segítségével és támogatásával szemináriumot lehetne tartani. Az egyezmény és a jegyzőkönyv alkalmazása területén Lengyelország, Ausztria és Finnország jár az élen, egyes helyeken külön kulturális örökségvédelmi tisztek látják el ezeket a fontos feladatokat, ezért a lengyel és osztrák szakértők részvétele különösen hasznos lehet egy ilyen szemináriumon. Felvetődött az is, hogy a témáról a tanácsadó bizottság égisze alatt, az ICRC segítségével és támogatásával szemináriumot lehetne tartani lengyel és osztrák szakértők részvételével. Jogi szempontból sürgető annak megoldása is, hogy a Hágai egyezményt kihirdető évi 14. tvr. 3. -ban foglaltakra hivatkozva megszületett, a kulturális javak nemzetközi védelmének biztosítása érdekében létrehozandó tanácsadó bizottságról szóló 2/1958.(III.9.) MM rendelet nem nyugszik jogalkotási felhatalmazáson. Így az évi XI. tv. értelmében vagy konkrét felhatalmazás kell adni a tárca vezetőjének miniszteri rendelet kiadásához, ha az egyezményben foglaltak végrehajtásához saját feladat-és hatáskörében erre mód van, vagy az MM rendelet egyidejű hatályon kívül helyezésével, kormányrendeletet kell alkotni a több tárcára háruló feladatok végrehajtására (például a védelmi listák előkészítésére és kiadására, frissítésére). Végül megoldás lehet, ha a rendelet hatályon kívül helyezésekor az OKM a szervezeti-és működési szabályzatát kiegészíti (miniszteri utasítás) a tanácsadással foglalkozó miniszteri/nemzeti testületre vonatkozóan. Szintén sürgető lenne a évi XXIX. törvénnyel kihirdetett második jegyzőkönyv hazai alkalmazhatóságát biztosítani, és a törvény 4. (3) bekezdésében szereplő miniszteri rendeletet haladéktalanul kiadni. Tudomásunk szerint a tervezet már elkészült. Minthogy a kulturális javak védelme kevésbé ismert, mint a humanitárius jog, a jelvényeket - így a kék pajzsot is - ismerteti a január 1-től hatályos, a Magyar Honvédség új szolgálati szabályzata. A Bizottság 2006-ban létrehozta saját honlapját. Külön köszönet illeti dr. Tóth Juditot és az ICRC Budapesti küldöttsége két munkatársát, dr. Varga Rékát és Tóth Zoltánt az előzetes tervezet kidolgozásáért. A honlap Külügyminisztérium honlapján keresztül érhető el, tartalmazza a Bizottság legfontosabb dokumentumait (kormányhatározat, éves jelentések, a tagok névsora és elérhetősége, stb.), valamint a fontosabb humanitárius jogi egyezményeket, egyelőre csak magyar nyelven. A honlap feltöltése a tárcák részéről folyamatos. Hírek, aktualitások, nemzetközi egyezmények, és linkek, stb. alkotják a menüpontokat. IV. A Honvédelmi Minisztérium tevékenysége A Honvédelmi Minisztérium képviselői a tanácsadó Bizottság ülésein rendszeresen beszámoltak a nemzetközi humanitárius jog területén a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség illetékes szervezetei által - végzett tevékenységükről. A nemzetközi humanitárius jog (hadijog) oktatása és terjesztése: A hadijog oktatása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen két alapvető formában történik: a) közös tárgyként minden szakon (főiskolain is) a kötelező alapképzés része; 5

6 b) egyes egyetemi szakokon jelenleg kiemelt óraszámban; a most kialakítás alatt álló BSc és MSc rendszerű képzésekben nem lesz változás. A humanitárius jog oktatása a hadijog (a hadviselés joga) tárgy keretében folyik, az egyes szakok képzési rendjétől függően, első sorban a biztonság- és védelempolitikai, valamint a szárazföldi műveleti tanszéken. Kiképzés, a személyi állomány felkészítése: A béketámogató műveletekkel kapcsolatos a kiküldetést megelőzően tartott felkészítésnek a humanitárius jog minden alkalommal részét képezi. Ilyen felkészítést általában a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság, az ennek alárendelt Béketámogató Kiképző Központ, valamint a Magyar Honvédség Műveleti Központ szerveznek. Jogalkotás: A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvényben kapott felhatalmazás alapján a 24/2005. (VI. 30.) HM rendelettel kiadott és január 1-jén hatályba lépett új Szolgálati Szabályzat végrehajtása folyik. Az új Szolgálati Szabályzat alkalmazása során nyert tapasztalatok figyelembe vételével elkészített és február 14-én kiadott módosítás révén a humanitárius jogi szabályokat tartalmazó függelékben átvezetésre kerülnek a következő jogszabályokkal kihirdetett új nemzetközi egyezmények: évi XXIX. törvény a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáról 184/2006. (VIII. 28.) Korm. rendelet a Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, Genfben, évi október hó 10. napján kelt Egyezmény mellékletét képező A háborúból visszamaradt robbanószerkezetekről intézkedő, Genfben, november 28-án elfogadott V. kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi LXXVIII. törvény az augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezmények egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról szóló, Genfben, június 19-én aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyvének (III. Jegyzőkönyv) kihirdetéséről Nemzetközi együttműködés: A Honvédelmi Minisztérium továbbra rendszeresen képviselteti magát a hagyományos külföldi jogi és hadijogi tanfolyamokon, így a San Remo-i Humanitárius Jog Nemzetközi Intézete vagy a NATO Oberammergau-i iskolája által szervezett tanfolyamokon, valamint a legutóbbi idők óta az ICRC Regionális Küldöttsége és az Osztrák Védelmi Minisztérium közös szervezésében tartott humanitárius jogi tanfolyamon. A Bizottság alelnöke, Dr. Almási Ferenc januárban részt vett Athénben a nemzetközi humanitárius jogi nemzeti tanácsadó bizottságok európai, illetve közép-kelet-európai regionális találkozóján. A HM képviselője (Dr. Hegedüs Zoltán) a 29. Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Konferencián tagja volt a magyar delegációnak. 6

7 Együttműködés Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával: Évek óta tartó munkakapcsolat áll fenn a Honvédség és az ICRC Regionális Küldöttsége között. Az ICRC Budapesti Regionális Küldöttségével közösen szervezett, eddig évente megtartott szeminárium helyett a Regionális Küldöttség és a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya megállapodott, hogy 2006-tól a Regionális Küldöttség meghívást kap olyan gyakorlatokra, ahol a humanitárius jogi ismeretek is szerepet kapnak. Ennek alapján a Regionális Küldöttség képviseltette magát a Bevetési Irány 2007 gyakorlat tervezésében és végrehajtásában. A tervek szerint a jövőben is folytatni kívánják ezt az együttműködési formát. Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság: A tárca több munkatársa tagja a Társaságnak. A Bizottság tagja, Dr. Hegedüs Zoltán a Társaság képviseletében, a HM támogatásával részt vett a Nemzetközi Katonai Jogi és Hadijogi Társaság XVII. Kongresszusán, amelynek témája a Rule of Law in Peace Operations A jog uralma a békeműveletekben volt. V. A Bizottság tagjainak részvétele nemzetközi értekezleteken január Athén: A nemzeti tanácsadó bizottságok IV. európai és regionális ülése június Genf: A Vöröskereszt és Vörösfélhold XXIX. rendkívüli konferenciája szeptember Genf: Jogi tanácsadók éves értekezlete VI. A Bizottság ajánlásai - A nemzetközi humanitárius jog körébe tartozó nemzetközi egyezmények hazai jogba való átültetése és alkalmazhatósága érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. - A Bizottság javasolja, hogy a tárcák jogalkotási terveik és munkatervük összeállításakor a Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Konferenciáján tett vállalásokat vegyék tekintetbe, különösen a nemzetközi büntetőjog alkalmazása és a kulturális értékek védelme érdekében tett kötelezettség vállalásokat, valamint a kihirdetett nemzetközi szerződésekből fakadó hazai feladatokat is. - A Bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy még mindig nem került sor a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának kihirdetésére, ill. a vonatkozó végrehajtási jogszabályok megalkotására. - A nemzetközi humanitárius jognak a középiskolai oktatási rendszerbe való beépítése a nemzeti alaptanterv áttekintését, valamint megfelelő források biztosítását igényli. Az ICRC által felkínált támogatás alapján a Bizottság szorgalmazza az oktatási tárca aktív közreműködését, hogy a fejlett és az emberi jogok mellett elkötelezett immár 80 - országokhoz hasonló ismeretátadás az iskolai rendszerű képzés keretében mielőbb megvalósuljon. - A Bizottság véleménye szerint további közös fellépés lenne célszerű a vöröskereszt embléma használata kapcsán tapasztalható visszaélések kiküszöbölése érdekében, a szabálysértési jog esetleges módosítása, annak következetes alkalmazása, az ügyintézők képzése, valamint a potenciális emblémasértők felvilágosítása révén. Ebben a vonatkozásban üdvözli a Magyar Vöröskereszt 2007-ben induló tájékoztató kampányát. - A kulturális javak védelmére vonatkozó jogalkotási feladatokat és a védelmi listák nyilvánosságra hozatalát mielőbb biztosítani kellene. 7

8 - A kulturális javak védelme érdekében, javasoljuk olyan nemzetközi szeminárium magyarországi megszervezését, amelyre meghívnánk az érintett nemzetközi szervezetek és a végrehajtásban élen járó országok képviselőit is. - A Bizottság javasolja a megfelelő formában történő megemlékezést a évi Hágai Egyezmény elfogadásának 100., illetve a Genfi Egyezmények I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyve elfogadásának 30. évfordulója kapcsán. Ezen ajánlások megvalósítása a Bizottság 2007-es munkatervében szerepel. VII. Köszönetnyilvánítás A Bizottság ezúton is köszönetét és elismerését fejezi ki dr. Prandler Árpádnak, a Bizottság első elnökének, a testület munkájának hatékony irányításáért, a nemzetközi humanitárius jog területén végzett szerteágazó hazai és nemzetközi tevékenységéért. Tevékenységének köszönhetően a humanitárius jog és a Vöröskereszt iránti elkötelezettségét egyre többen magukénak érzik. A Bizottság ugyancsak megköszöni a Magyar Vöröskereszt folyamatos támogatását, Jantsits Ágnes, titkár munkáját, és a Fórizs Judit által vezetett nemzetközi szolgálat segítségét. Budapest, március 26. Dr. Horváth István Elnök 8