I. Bevezetés. Fentiek közül az alábbi témákat emeljük ki: 1. A vörös kereszt embléma jogtalan magyarországi használata

Átírás

1 A nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottság 2004-ben végzett tevékenységéről szóló jelentése I. Bevezetés A magyar Nemzeti Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) alábbi jelentése összefoglalja az elmúlt év tevékenységét, és egyben tájékoztatni kívánja munkájáról azokat a minisztériumokat, amelyek képviselőt delegáltak a Bizottságba. A Bizottság a Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVI. Konferenciájának ajánlására, a Kormány májusában elfogadott 2095/2000. (V.9.) határozata alapján működik.(1. sz. melléklet). Megalakulását követően rendszeresen jelentést állít össze éves tevékenységéről. II. A Bizottság összetétele A tárgyalt időszakban a Bizottság összetétele némileg változott: 2004-től, az Egészségügyi- Szociális és Családügyi Minisztérium átalakulása következtében a kettévált tárca képviselete az év végéig nem dőlt el. (A Bizottság jelenlegi összetételét a 2. sz. melléklet tartalmazza) III. A Bizottság tevékenysége A Bizottság 2004-ben öt alkalommal ülésezett, és a következő témákkal foglalkozott: - A vörös kereszt embléma védelme érdekében tett lépések - Az ISS (Nemzetközi Szociális Szolgálat) megkeresése gyámsági és nemzetközi gyermekelhelyezési ügyekben - A Vöröskereszt és Vörösfélhold 28. Nemzetközi Konferenciáján tett magyar vállalások teljesítésének ütemezése -- Az oktatás területen tett konferenciavállalás teljesítése A humanitárius jog felfedezése c. ICRC oktatási anyag bevezetése - Együttműködés a régió nemzeti tanácsadó bizottságaival - Tájékoztató a külföldi műveletekben résztvevő katonák nemzetközi jogi, és ezen belül humanitárius jogi felkészítéséről - A Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos kérdések Fentiek közül az alábbi témákat emeljük ki: 1. A vörös kereszt embléma jogtalan magyarországi használata A tanácsadó bizottság 2004-ben tovább vizsgálta a vöröskeresztes embléma magyarországi védelmének kérdését. Megállapította, hogy az érvényes jogi szabályozás átmenetileg lehetővé teszi az embléma jogosulatlan használatával szembeni fellépést, a jogalkalmazó szervek azonban nem rendelkeznek az ehhez szükséges ismeretekkel. Ennek kiküszöbölésére a Bizottság elnöke levélben fordult a Belügyminisztérium illetékeseihez, és tájékoztatta a tárcát az átmeneti megoldásról (3. sz. melléklet). A Belügyminisztérium Jogi Főosztálya a kérdés tanulmányozása után a Bizottságnak februárjában küldte meg válaszát. A témával a Bizottság a jövőben is foglalkozni kíván. A Bizottság a Magyar Vöröskereszt számára ajánlást fogalmazott meg egy harmadik fél általi emblémahasználathoz szükséges engedélyeztetési eljárás kidolgozására. A Magyar 1

2 Vöröskereszt vállalta, hogy 2005-ben emblémavédelmi kampányt szervez, melynek első lépéseként új, népszerűsítő kiadványt jelentetett meg az embléma jogszerű használatáról, és a legjellemzőbb jogsértésekről. A Magyar Vöröskereszt köszöni a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselőinek a szöveg lektorálásában nyújtott segítségét. 2. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség tevékenysége A Honvédelmi Minisztérium képviselői a tanácsadó Bizottság ülésein rendszeresen beszámoltak a honvédelem területén végzett munkáról. Megítélésük szerint előrelépést jelent, hogy koncepcionális gondolkodás indult meg a nemzetközi humanitárius jog terjesztése, oktatása és ellenőrzése területén. A nemzetközi humanitárius jog (hadijog) terjesztése a. Oktatás A humanitárius jog tárgyköreit a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, és annak főiskolai karain különböző óraszámokban (15-30) oktatják, korábban kidolgozott és folyamatosan frissített tantárgyi programok, jegyzetek felhasználásával, a Jogtudományi és Politikaelméleti Tanszék jogtudományi szakcsoportja szervezésében. Az Egyetem és főiskolai kara oktatómunkájában és oktató anyagok elkészítésében a Honvédelmi Minisztérium jogászai is részt vesznek. A Katonai alapismeretek c. tárgy középiskolákban való oktatásának megvalósítása, a tankönyv kiadása folyamatban van, a jogszabályi feltételei adottak. Egyelőre 3 tanintézetben indult el a tantárgy oktatása, és további tanintézetek mutatnak érdeklődést. A tantárgy súlyát nagymértékben emelné, ha lehetőség nyílna a tankönyv mellé oktatási segédanyagot készíteni és felhasználni, ennek pusztán anyagi korlátai vannak. A humanitárius nemzetközi joggal a tankönyvben egy fejezet két órára lebontva foglalkozik, az oktatási segédanyagban ez részletesebb lenne. b. A kiképzésben történő érvényesítés A konkrét kiképzések, gyakorlások megszervezésében 2004-ben is a HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnöksége (továbbiakban: Csoportfőnökség) végezte az éves tervezett munkát. A Magyar Honvédség rendelkezik a kiképzéshez szükséges bizonyos tananyagokkal, tansegédletekkel (oktatófilmek, CD-k), azok minőségi és mennyiségi fejlesztése, az interaktív számítógépes oktató eszközök és a szemléletes, írásos összefoglalók szélesebb körű elterjesztése azonban mindenképpen szükséges. A katonai megfigyelők és békefenntartó műveletekben résztvevők számára a célfelkészítések keretén belül kerül sor a jogterület aktuális kérdéseinek az ismertetésére (nemzetközi jog, humanitárius jog és a béketámogató műveletek joga). A szabályok jobb megértetésére különös figyelmet kell fordítani a konkrét jogalkalmazás érdekében. Az előző évekhez képest jelentős előrehaladás történt ezen a téren. Probléma, hogy továbbra sincs olyan intézményesített továbbképzés rendszeresítve a Magyar Honvédségben, amely nemzetközi jogi, hadijogi képzést is magában foglalná, a képzési rendszer mellett a hivatalos tananyag, valamint az elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező oktató személyek hiánya továbbra is gondot okoz (pl.: a rendszeresített képzésekben a felkért előadókra van bízva az adott tárgykör). 2

3 Az eddigi békeműveletek jogalkalmazási tapasztalatai egyelőre nincsenek összegezve és elemezve (nincsen lessons learned rendszer az MH-ban), a hasznosítás ad hoc jellegű, így a joggal kapcsolatos felkészítési anyag is csak ad hoc módon alapulhat korábbi tapasztalatokon. c) Együttműködés A Csoportfőnökség évek óta kialakult munkakapcsolatot tart fenn az ICRC Budapesti Regionális Küldöttségével, különösen annak fegyveres erőkkel foglalkozó tanácsadójával. Indokolt, hogy a HM minisztériumi illetékes szervezetei és a Regionális Küldöttség között is szorosabb legyen az együttműködés. d) Az ismeretterjesztés és a humanitárius jog érvényesítése fontosabb idei eredményei Nagy nemzetközi elismerést kapott az afganisztáni ISAF misszióban szolgálatot teljesítő katona-egészségügyi személyzet tevékenysége. Elkészült és megjelent a Harcoljunk Jogszerűen című a Csoportfőnökség által az ICRC Regionális Küldöttségével együttműködésben - kiadott kézikönyv a fegyveres erők számára, valamint a Csoportfőnökség megküldte A hadviselés jogának alapjai és a Hadviselők viselkedési szabályai című az ICRC által kiadott - tájékoztató füzeteket az alárendelt szervezeteknek. e) További kérdések: - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen korábban önálló jogtudományi tanszék működött, ennek keretében zajlott a humanitárius jog oktatása. A költségvetési és szervezési intézkedések, egyéb korlátok, valamint az oktatók fluktuációja kedvezőtlenül hatottak az oktatás hatékonyságára, az önálló Tanszék megszüntetése önmagában is negatív módon befolyásolja az oktatást. Gondot jelent a korszerű magyar nyelvű tananyag nehéz hozzáférhetősége. - A ZMNE tankönyvet kíván kiadni a fegyveres összeütközések jogáról, a nemzetközi humanitárius jog szabályairól. A felkért szerzők között találjuk Bizottságunk elnökét és három tagját is. 3. Nemzetközi humanitárius jogi szerződések és egyezmények hazai ratifikációja Ezeket a kérdéseket a tanácsadó Bizottság több ízben napirendre tűzte. A kulturális javak védelméről szóló évi Hágai Egyezmény II. jegyzőkönyvének ratifikálása A márciusától hatályos jegyzőkönyv ratifikálását mind az ICRC, mind az EU tagállamai szorgalmazzák. Jelenleg 22 részes állama van, köztük hat EU-tag. A hazai ratifikációs eljárás, amely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hatáskörébe tartozik, már 2000-ben elindult. A folyamat azonban megrekedt, mert az Igazságügyi Minisztérium a Büntetőtörvénykönyv módosításával köti össze a ratifikációt a jegyzőkönyvben szereplő követelmények miatt. A gyorsabb megoldás érdekében levélváltásra került sor a Külügyminisztérium, az NKÖM és az Igazságügyi Minisztérium között. A ratifikálás lehetőségének tisztázása végett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ismét levélben fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az IM pozitívan reagált a megkeresésre, és elkészült a kormány-előterjesztéstervezete a parlamenti megerősítéshez. 3

4 A Gyermekjogi Egyezmény fakultatív jegyzőkönyve (a gyermekek védelme fegyveres konfliktusban) ratifikálásának előmozdítása Az évi egyezmény évi jegyzőkönyvének ratifikálás időzítése folyamatban van, az előzetes tárcaközi egyeztetés megtörtént. Az Egyezményt ratifikáló államok többsége a jegyzőkönyvet is megerősítette. Az Egyesült Állomok, amely nem részese az Egyezménynek, a Jegyzőkönyvet időközben ratifikálta. 4. A humanitárius jog felfedezése c. tananyag bevezetése A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által kifejlesztett tananyag a középiskolás diákoknak szól. A világ több országában már sikerrel adaptálták a programot. A Vöröskereszt és Vörös Félhold XXVIII. Nemzetközi Konferenciáján az EU tagállamok kormányai és Vöröskereszt Nemzeti Társaságai vállalták, hogy bevezetik a közoktatásban ezt a tananyagot. A Bizottság illetékes tagja ez ügyben megkereste az illetékes tanügy-igazgatási főosztályvezetőt, Szentirmai Lászlót, aki érdeklődést mutatott a tananyag bevezetése iránt. Megvizsgálja, hogy miként lehet bevenni a középiskolai oktatásba. Az OM-ben egyelőre nem állnak rendelkezésre anyagi források. Az ICRC vállalta a fordítás elkészíttetését. 5. A Magyar Vöröskereszt terjesztési tevékenysége I. Kortársképzés Sikeresnek mondható a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kortársképzése, ami éves fiatalok egyhetes felkészítését jelenti. Tartalma: a Vöröskereszt története, a nemzetközi humanitárius jog, az emblémavédelem, a Magyar Vöröskereszt története, feladatai. Egy-egy témával 3-4 órát foglalkoznak. Az oktatás az ICRC által kidolgozott tananyag alapján történik. A képzést az előző években felkészített fiatal kortársképzők tartják. Az ICRC Regionális Képviselete minden alkalommal részt vesz a felkészítésben. A képzés végén a résztvevők vizsgát tesznek, amiről tanúsítványt kapnak. II. Képzés a bázisiskolákban 2001 óta rendszeresen folyik a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt bázisiskolái tanárelnökeinek felkészítő képzése. A tanárelnökök az iskolai eszmeterjesztéshez segédanyagokat kapnak. Jelenleg 85 bázisiskola működik országszerte. III.A Vöröskeresztes eszmeterjesztők képzése Saját munkatársak részére ötnapos eszmeterjesztési felkészítést tartanak, melynek eredményeképpen minden megyében lesz legalább egy képzett munkatárs, aki a megszerzett ismereteket tovább tudja adni fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. Elkészült az ICRC eszmeterjesztési segédanyagának (Dissemination Support Material) magyar fordítása. Az interaktív oktatási anyag tartalmilag és módszertanilag is korszerű. A témában elmélyülni kívánók számára gazdag bibliográfiát tartalmaz. (Az aknák betiltása érdekében folytatott kampány, A nők és a háború, Gyermekkatonák, stb. témakörében). A képzési anyag fordítását az ICRC finanszírozta. 6. Részvétel rendezvényeken és nemzetközi konferenciákon a) A Honvédelmi Minisztérium személyi állományának eseti jogi felkészítése - az ICRC Budapesti Küldöttsége által évente felajánlott 3-5 napos (illetve esetenként 1-2 hetes) szemináriumokon, - a San Remo-i Humanitárius Jogi Nemzetközi Intézet tanfolyamain, 4

5 - a nemzeti katonai tanácsadók és az összekötők találkozóján, - a NATO SHAPE iskolájában (Oberammergau) 1 hetes jogi tanácsadói tanfolyamain, ahol több előadás foglalkozik a hadműveletek jogával, - törökországi békepartnerségi kiképző központ tanfolyamain. b) A Bizottság tagjainak részvétele rendezvényeken: március, Zürich, a Bizottság elnöke a nemzetközi humanitárius jogi ténymegállapító bizottság tagja, a ténymegállapító bizottság ülésén; május , Pozsony, a régió humanitárius jogi tanácsadó bizottságainak ülése (titkár és egy tag) november 9., Budapest részvétel a Friederich Born nemzetközi humanitárius jogesetmegoldó versenyen (elnök, titkár, a Bizottság tagjai) IV. A Bizottság ajánlásai 1. A humanitárius jog körébe tartozó nemzetközi vállalások hazai jogba átültetése és alkalmazhatósága érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. A Bizottság javasolja, hogy a tárcák jogalkotási és munkaterveik összeállításakor e vállalásokat vegyék tekintetbe, különösen a nemzetközi büntetőjog és a kulturális értékek védelme érdekében. A Bizottság felhívja arra is a figyelmet, hogy mindezidáig nem került sor a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának kihirdetésére, ill. a vonatkozó végrehajtási jogszabályok megalkotására. 2. A vöröskeresztes mozgalom emblémájának hatékony védelme érdekében haladéktalanul gondoskodni kell a szabálysértési jog kiegészítéséről, továbbá annak következetes alkalmazásáról, az ügyintézők képzése, valamint a potenciális emblémasértők felvilágosítása útján. Ez utóbbi a Vöröskereszt tájékoztató kampánya révén segítendő elő. 3. A humanitárius jog közoktatási rendszerbe való beépítése a nemzeti alaptanterv áttekintését, valamint megfelelő források biztosítását igényli. Az ICRC által felkínált támogatás alapján a Bizottság szorgalmazza az oktatási tárca aktív közreműködését, hogy a fejlett és az emberi jogok mellett elkötelezett országokhoz hasonló ismeretátadás az iskolai rendszerű képzés keretében mielőbb megvalósuljon. 80 országban már része a tantervnek. 4. A nemzetközi katonai rendészeti és békefenntartó missziókban résztvevők számára a humanitárius jogi felkészítést megfelelő tan-és segédanyagok kialakításával kell biztosítani. Az eddigi jelentős erőfeszítésekért köszönet illeti a képzést szervezőket, de pályázati vagy egyéb források bevonásával a tananyagok korszerűsítését folytatni kell, tekintettel Magyarország megnövekedett részvételére az ilyen jellegű nemzetközi akciókban. Ehhez az érintett tárcáknak kell biztosítaniuk a szükséges anyagi és emberi forrásokat. 5. A Bizottság a Belügyminisztériumban, ill. a rendészeti és határőrségi területen folyó humanitárius jogi képzésről 2005-ben kér részletes tájékoztatást. Budapest, március 5