MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Átírás

1 Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 22. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. (3 pont) Jelölje, hogy az alábbi meghatározások a dokumentumfilmre (D) vagy a játékfilmre (J), vagy mind a kettőre vonatkoznak-e? a) civil szereplők előre pontosan meghatározott módon cselekszenek a kamera előtt J D b) a szereplők kijelentéseit különféle írásos, képi és hangfelvételek támasztják alá J D c) utólagosan szerkesztik meg a felvett anyagokból J D Helyes válasz: a) J; b) D; c) J és D 2. (2 pont) Nevezzen meg a média befolyásolási technikái közül kettőt! Helyes válasz pl.: A médiaintézmény (pl. televíziós csatorna) image-ének kialakítása, a műsorszerkezet alakítása (a nézési és fogyasztási szokások vizsgálata alapján), a sorozatelv alkalmazása 3. (2 pont) Jean-Luc Godard ismert mondása szerint a film az igazság másodpercenként huszonnégyszer. A mozgókép észlelhetőségének és rögzítésének mely adottságaira utal az aforizma? Helyes válasz: A mozgás rögzíthetőségének alapja az, hogy a szem tehetetlensége miatt a megfelelően gyors ritmusban vetített fázisképeket összefüggő mozgásnak érzékeljük. (1 pont) További 1 pontot kaphat a vizsgázó, ha válaszában helyesen állapítja meg azt is, hogy a vetített fázisképek száma a film-, illetve technikatörténet során változott, de a legelterjedtebb, ma is alkalmazott szabvány a másodpercenként 24 fáziskép. 4. (3 pont) Kösse össze a neveket a jellemző stílusirányzatok megnevezésével! Luchino Visconti Francois Truffaut Dziga Vertov francia új hullám szovjet montázsiskola olasz neorealizmus Helyes válasz: Visconti olasz neorealizmus; Truffaut francia új hullám; Vertov szovjet montázsiskola SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 5. (8 pont) a) Mi a pontos neve a részletben szereplő ügyvédnek? (1 pont) b) Milyen tárgyakat tart a kezében Leni, mikor beengedi Josephékat? (1 pont) c) Mit csinál az ügyvéd, miközben Leni a füléhez hajol, majd elrendezi rajta a takarót? írásbeli vizsga / május 22.

3 (1 pont) d) Ki volt a tanúja még Joseph és Max érkezésének az ügyvéden és Lenin kívül? (1 pont) e) Hogyan pillantja meg Joseph újra Lenit, miután követi a lányt, akit az ügyvéd kiküldött? (1 pont) f) Változott-e Joseph ruházata a részlet végére ahhoz képest, ahogy belépett az ügyvéd ajtaján? (1 pont) g) Milyen apró testi hibája van Leninek? (1 pont) h) Hogyan reagál Leni az ügyvéd következő mondatára: Most ugyan az ágyamhoz köt a betegség.? (1 pont) Helyes válasz: a) Albert Hussler (elfogadható a válasz a név pontatlan, de azonosítható lejegyzése esetén is); b) kulcscsomót és gyertyát; c) megpaskolja a lány fenekét; d) a törvényszéki irodafőnök; e) a kitört tükör mögött látja meg a lányt; f) igen, a részlet végén kabátot visel; g) bőrhártya van a középső három ujja között h) mosolyog az ügyvéden 6. (8 pont) a) Nevezze meg a jelenet cselekményének két jól elkülöníthető részét! (2 pont) b) Határozza meg a jelenet első fázisában a látványszervezés és a montázshasználat legalább négy fontos eszközét! (4 pont) c) Mely formanyelvi eszközök használata változik alapvetően a jelenet második fázisában? Válaszát indokolja legalább két állítással! (2 pont) Helyes válasz: a) 1-1 pont adható abban az esetben, ha a válaszadó felismeri, hogy az ügyvédhez érkezés és a vele való párbeszéd tekinthető az első fázisnak, amelyben érzékeljük a karakterek közötti viszonyokat, majd Leni távozását követően Joseph és a lány kettőse tekinthető a jelenet második részének, amelyben Joseph peréről átterelődik a figyelem a férfi és a lány különös kapcsolatára. (Elfogadható a válasz abban az esetben is, ha a vizsgázó a helyszínváltásokkal írja le az egyes részeket, és világosan megfogalmazza, hogy az a passzázs választja el a jelenet két fázisát egymástól, amelyben Joseph a tükörfal előtt követi Lenit). b) 4 pont adható a válaszra amennyiben az első fázis formanyelvi elemzése során a vizsgázó felismeri, hogy a jelenet első szakaszát elsősorban leíró-objektív beállításokkal; gyakori beállításváltásokkal; gyors gépmozgásokkal (szereplők követése kocsizással); a tág és a közeli plánok dinamikus használatával; gyakori alsó és olykor felső vagyis szokatlan gépállások alkalmazásával; kontrasztos világítással, erős fény-árnyék hatásokkal írásbeli vizsga / május 22.

4 mélységi kompozíciókkal (előtér-középtér-háttér) fogalmazzák meg az alkotók. (Minden helyes megállapítás és a további helyes, és a kérdés szempontjából releváns észrevételek 1 ponttal értékelendőek, de maximum 4-gyel.) c) További 2 pont adható, ha Joseph és Leni kettősének ábrázolásával kapcsolatban a vizsgázó felismeri, hogy a beállításváltások gyakorisága csökken, a film ritmusa megváltozik; a nagy kocsizásokra épülő gépmozgások helyett kis igazításokkal, alapvetően fix beállításokban dolgozzák fel az alkotók a cselekményt; a kompozíciók inkább síkszerűek, kevés a tér mélységére komponált beállítás. 7. (4 pont) Jellemezze Lenit (foglalkozását, az ügyvéddel és Josephfel való viszonyát, szerepeit) oly módon, hogy mind a két férfihez fűződő viszonyára két-két lényegi megállapítást tesz! Állításait bizonyítsa szerepjáték és motivikus jelzések alapján! Helyes válasz: Leni az ügyvéd házában egyszerre tűnhet ápolónőnek, alkalmazottnak és szeretőnek. Ápolónő voltára utal öltözete, a borogatás, amit az ügyvéd arcán cserél, a párbeszéd, amelyben az ügyvéd dicséri, mert kiválóan ápolja; alkalmazott voltára utalhat az, ahogy az ügyvéd utasítja, kiküldi; szerető voltára pedig az, ahogy az ügyvéd fülébe sugdos, ahogy a férfi megpaskolja a fenekét, ahogy bizalmasának tekinti, ahogy a nő a férfire mosolyog. Josephfel szemben Leni elsősorban csábítóként jelenik meg. Már a jelenet elején hosszan megbámulja a férfit, később a térdével szándékosan megböki, majd ténylegesen is elcsábítja, miközben elvonja a figyelmét saját ügyéről. Leni különleges, nem hétköznapi már-már képzeletbeli figura, talán a férfi álmainak megtestesítője. Ezt az érzetet erősíti a tükör-jelenet is. A férfi bizonytalan személyiségével szemben határozott, a titkok tudója. Apró testi hibája a hártyák az ujjai között csak felerősíti karakterének nem evilági jellegét. (Minden helyes megállapításért és indoklásárt 1-1 pontot, de maximum 4 pontot kaphat a vizsgázó) 8. (5 pont) Válassza ki az alábbi fogalmak közül azt, amelyik a film cselekményszervezésére és formanyelvi megoldásaira a látott részletben végig jellemző! Indokolja választását a filmrészlet kompozíció- és motívumvilágának legalább négy elemével! szerelemvágy, düh, közömbösség, bizonytalanság, gyűlölet, játék (Helyes válasz: bizonytalanság (1 pont): bizonytalan, hol vagyunk egyáltalában. Látszólag az ügyvéd lakásában, ám ez a tér túlságosan nagy, lakáshoz képest nem egyértelmű funkciójú helyiségekből áll, olykor sokkal inkább emlékeztet valamiféle hivatal helyiségeire; a tér átláthatatlan, ezt az érzetet csak felerősíti, hogy a kamera gyakran változó, olykor szokatlan nézőpontokból mutatja a teret; a bizonytalanságérzetet erősítik a sötétbe vesző terek; az sem egyértelmű, hogy honnan jön a fény: látszólag a számtalan gyertya világítja meg a tereket, de a fény karaktere másmilyen; írásbeli vizsga / május 22.

5 a bizonytalanság érzetét növeli a szereplők egymáshoz viszonyított helyzetének állandóan változó jellege, a folyamatos átrendeződés; Joseph K. metakommunikációja elsősorban állandó maga mögé nézegetése úgyszintén a bizonytalanság ezúttal a főhős személyiségének kifejeződése; a férfi megkettőződése a tükörben; a kontraszt Joseph és az összes többi szereplő határozottsága között; úgyszintén a bizonytalanság érzetét erősítik az ellentmondónak tűnő cselekmény-motívumok: Joseph ügye miatt jöttek, ami annyira fontos, hogy mindenki hallott róla törvényszéki körökben, Joseph mégis Lenit követi; magáról az ügyről semmit nem tudunk meg; nem egyértelmű Leni szerepe, bizonytalan a státusza (talán nem is hús-vér figura, hanem álom-alak), és a szándéka sem egyértelmű Josephfel kapcsolatban. A fentiek bármelyike vagy más, a bizonytalanságot kifejező jelezés további 1-1, de maximum 4 ponttal értékelhető) MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 9. Írjon rövid esszét Információforrásaink avagy melyik világ melyik médium szerint címmel! a) Dolgozatában fejtse ki röviden, hogy napjainkban milyen kapcsolat van az információ-és tapasztalatszerzés módjai és a média működése között! (3 pont) Az alapprobléma megjelölése után a következő kérdések, szempontok mentén elemezze és értelmezze a mellékelt grafikont! b) Adja meg azt a kérdést, amelyre adott válaszok megoszlását ezen a grafikonon ábrázolhatták oly módon, hogy fejezze be a következő mondatot! Az alábbi médiumok (televízió, internet, rádió, újság) közül jelölje meg (1 pont)! c) Értelmezze és elemezze a grafikont! Nevezze meg, milyen alapvető összefüggéseket tárnak fel annak adatai! (3 pont) d) Nevezzen meg legalább két olyan tényezőt, amelynek ismerete nélkül ezek az adatok csak meglehetősen korlátozott érvényességgel elemezhetőek (2 pont)! További 2 pont szerezhető a témához kapcsolt önálló szempont, megfigyelés felvetésével. Az esszé arányos tartalmi-logikai-nyelvi megszerkesztettsége, az érveléstechnika helyes alkalmazása 4 pontot ér. írásbeli vizsga / május 22.

6 Helyes válasz: Ismeret (maximum 9 pont): a) Az esszében a vizsgázónak meg kell jelölnie, hogy napjainkban a személyes tapasztalat mellett az információszerzés meghatározó forrása a média (1 pont); valamint ennek a kérdésnek legalább két lényeges aspektusát jeleznie kell. Pl.: a média tömegesen közvetít ismereteket, érzelmeket, mintákat, mindezt számos párhuzamosan működő intézményen keresztül, ezért a befogadó folyamatosan választásra kényszerül; a befogadó (a közönség) az információszerzés terén is kialakítja a maga szokásait, különböző médiumokat preferál (médiafogyasztási szokások). (2 pont) b) A kérdés, amelyre adott válaszok eloszlása ezt a grafikont eredményezhette például a következő: Az alábbi médiumok (televízió, internet, rádió, újság) közül jelölje meg azokat a médiumokat, amelyekből Ön elsősorban tájékozódik! (1 pont) c) A grafikon értelmezése során a válaszadónak fel kell ismernie, hogy az információszerzés megoszlik a különböző médiumok között (1 pont); a televízió dominanciáját a tájékozódásban (1 pont); továbbá azt is, hogy az információforrások használatát (súlyát) bizonyos médiumok esetében (internet, rádió) jelentősen befolyásolja a társadalmi nemi szerep (1 pont). d) A vizsgázónak azt is meg kell fogalmaznia, hogy önmagából ebből a grafikonból nem derül ki például a válaszadók tényleges életkora (a fiúk/lányok nem releváns kategória); a válaszadók mintanagysága; a válaszadók szociális helyzete, eszközellátottsága; a kérdezett médiumok köre sem. (Minden helyes észrevételre 1, maximum 2 pont jár). A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 4 pont adható. Az önálló megfigyelések felvetése és azok minősége további 2 ponttal értékelendő. írásbeli vizsga / május 22.