MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Átírás

1 Mozgóképkultúra és médiaismeret középszint 0521 É RETTSÉGI VIZSGA október 28. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

2 Fontos tudnivalók Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A feladatsor tartalmaz egy videokazettára rögzített, néhány percnyi hosszúságú filmrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a jelöltek három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát. A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén), harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli. A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak. Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll: ismereteket és a tudást mérő feladatsor, melyre hibátlan válasz esetén a maximális pontszám 20%-a szerezhető meg; a mozgóképi szövegértés képességét mérő feladatok a vizsgán látott filmrészlettel kapcsolatos kérdéssort tartalmaznak, melyre hibátlan válasz esetén a maximális pontszám 50%-a szerezhető meg; a tömegkommunikációval kapcsolatos problémaértelmezési és -elemzési képességet mérő feladat, melyre hibátlan válasz esetén a maximális pontszám 30%-a szerezhető meg. A feladatok szövegének vastag betűs kiemelései abban segítik a vizsgázót, hogy mire figyeljen különösen, mit vár el tőle elsősorban az adott feladat. írásbeli vizsga / 9

3 ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. (2 pont) Döntsön az alábbi állítások igazságtartalmáról az igaz vagy a hamis kategória aláhúzásával! a) A kereskedelmi médiumok elsősorban a reklámbevételekből tartják fenn magukat. igaz hamis b) A reklámok hirdethetnek árut, szolgáltatást, imázst, de nem közvetíthetnek politikai üzenetet. igaz hamis Helyes válasz: a) igaz; b) hamis. 2. (1 pont) Határozza meg a társított beállítás fogalmát! Helyes válasz: A társított beállítás esetén a kamera az egyik szereplő nézőpontjához közelítő pozícióból közvetíti az eseményeket, vagyis az egyik szereplő nézőpontjához társul a képen látható látvány. Helyes meghatározás esetén 1 pont adható. 3. (4 pont) A következő szavak és kifejezések segítségével szerkesszen két-két a globális médiára, illetve a lokális médiára érvényes állítást! Minden állításban szerepelnie kell legalább egy megadott szónak vagy kifejezésnek! műsortípusok, identitás, médiaimperializmus, azonos mesék, kulturális tradíció, jól körülhatárolható célközönség, szabványosulás, reprezentáció Helyes válaszok például: A globális média által közvetített szövegeket jellemzi az erős szabványosulás, a hasonló vagy azonos műsortípusok, mesék és megoldások alkalmazása. Gyakori feltételezés, hogy a globális médiapiacot uraló tőkeerős multinacionális gazdasági és politikai csoportok ellenőrzésük alatt tartják a fejlődő országok kultúráját, hathatósan törekszenek arra, hogy a maguk normái szerint alakítsák át azokat ezt fejezi ki a médiaimperializmus fogalma. A lokális média viszonylag jól körülhatárolható (földrajzi-közlekedési és/vagy kulturális-életmódbeli szempontból nagyjából egységes) célközönséget tájékoztat azokról az eseményekről, amelyek az ott élő emberek számára fontosak. A lokális média lehetőséget biztosít a helyi közösségnek saját médiabeli megjelenítésére, felfogásának, szemléletének, kulturális tradícióinak és nyelvének reprezentációjára. írásbeli vizsga / 9

4 A lokális média a helyi közösségek érdekeit képviselő civil társadalom képviselője, erősítheti az önszerveződő közösségek identitását. A globális médiára vonatkozó helyes állítások 1-1 pontot, a lokális médiára vonatkozó helyes válaszok további 1-1 pontot érnek. Csak a tartalmi szempontból eltérő és különkülön érvényes állítások értékelhetőek pontokkal! 4. (3 pont) Nevezze meg a szovjet avantgárd egyik fontos rendezőjét, egyik alkotásának címét, a film születésének időpontját (fél évtizednyi pontossággal)! Helyes válasz pl.: Eizenstein: Patyomkin páncélos, 1925; Október, 1927; Dovzsenko: Föld, 1930; Pudovkin: Az anya, 1926; Vertov: Ember a felvevőgéppel, 1929 a helyes cím, a rendező neve és az évszám egyenként egy-egy pontot ér, továbbá elfogadható a korszakhoz sorolható, hatásában szintén jelentősnek tekinthető egyéb alkotás, akár a felsorolt rendezők más munkái. írásbeli vizsga / 9

5 SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 5. (6 pont) a) Békeidőben vagy háborúban játszódik a részlet? Válaszát indokolja! (2 pont) Helyes válasz: A részlet háborúban játszódik. (1 pont). Indoklás pl.: ezt valószínűsíti, hogy lövések zaját halljuk, hogy Mása megkérdezi a századost: Volt már sebesült?, hogy a katonák közt jelen van egy felcsernő. (Ezek közül az egyik vagy bármely más érvényes megfigyelés esetén további 1 pont.) b) Mi a neve és a beosztása a részletben szereplő nőnek? (2 pont) Helyes válasz: Mása, felcsernő. c) Állapítsa meg, ki a magasabb rangú a részlet zárlatában együtt látható két férfi közül! Holin vagy az őt kereső katona? Válaszát indokolja! (2 pont) Helyes válasz: Holin, a százados (1 pont). Ez részint abból sejthető, ahogy megszólítja a másikat: Na gyere, megnézzük a katonáidat., részint a testbeszédből: tartása laza, leereszkedő. A váll-lapok jól látható csillagai is árulkodók: Holinnak négy, a fiatal katonának három. (Ezek bármelyike vagy más érvényes megfigyelés esetén újabb 1 pont.) 6. (3 pont) A filmjelenet fogalmából kiindulva előbb érveljen amellett, hogy a) az egész részlet egyetlen jelenetnek tekintendő, majd pedig amellett, hogy b) a részlet három jelentből áll! c) Indokolja meg, miért nem tekinthető a részlet négy jelenet egymásutánjának! Helyes válasz: 1 pont jár abban az esetben (a), ha a vizsgázó érvelésében kifejti, hogy azért tekinthető a részlet egy jelenetnek, mert a százados és Mása jelenetébe közbevágott szituáció a két katonával nem csupán időben, de térben sem tekinthető jelentős ugrásnak, hiszen ugyanannak a nyírfaerdőnek a szélén játszódik, a párbeszéd szerint lényegében egy időben és ugyanazokra a szereplőkre való utalásokkal. További 1 pont jár abban az esetben (b), ha a válaszadó kifejti, hogy a katonák párbeszédét tartalmazó helyzet mégis új jelenetnek tekintendő, mert a képsorban határozott tér-, idő- és szereplőváltás érzékelhető, továbbá a részletből nem állapítható meg biztosan, hogy hol és főként mikor történik az, amit látunk. Újabb 1 pont jár a válaszért (c), amennyiben a vizsgázó kifejti, hogy a főhadnagy és a százados találkozása viszont semmiképpen nem tekinthető önálló jelenetnek, mert a képsorban a főhadnagy követésének Mása szubjektívjébe villanásnyira bevágott közelijére következő snittje egyértelműen összekapcsolja, egy jelentbe rendezi a tér- és időviszonyokat. 7. (5 pont) a) A részlet során egyszer nagyon hangsúlyos szerepet kap két lövés hangja. Húzza alá az alábbi képleírások közül azt, amelyik érvényes a kép szerkezetére abban a pillanatban, amikor a lövések eldördülnek! (2 pont) írásbeli vizsga / 9

6 A nő és férfi alakját alsó kameraállásból látjuk. A nő testét a férfi tartja, a nő teste erőtlenül lóg az árok felett. A nő és férfi alakját szerzői beállításból látjuk. A nő testét a férfi tartja, a nő teste erőtlenül lóg az árok felett. b) Elemezze ezt a kompozíciót abból a szempontból, hogy miképpen segíti az a nézőt abban, hogy számára a lövések ne csupán konkrét, de elvont jelentéssel is bírjanak! (3 pont) Helyes válasz: az a) kérdés esetében az első állításpár a helyes. A lövés arra utal, hogy háború van (konkrét jelentés), ugyanakkor mivel a lövés éppen akkor hangzik el, amikor a férfi az árok felett tartja a nőt, és egy pillanatra a nő mozdulatlan teste halottnak tetszik, a néző azt gondolhatja, hogy őt érte a lövés. Miután azonban Mása megmozdul, ez a feltételezés megdől, és a lövés által felkeltett veszélyérzet áttevődik arra a veszélyre, ami Mására mint nőre leselkedik a Holinnal kezdődő nő-férfi kapcsolatában. A konkrét és az elvont jelentés felismerése 1-1 pontot ér, a kompozíciós megoldás helyes elemzése további 1 pontot. 8. (6 pont) a) A lány és Holin jelenetét megszakítja a fiatal tiszt és Vasziljev párbeszéde. Vesse össze a két katona dialógusa előtti és az azt követő szituációt a látványszervezés (a kamera és a kép tárgyának viszonya, nézőpont, plánozás) és a montázsszerkesztés (snittelés, ritmus) szempontjából! (4 pont) b) Mi és miért változik az ábrázoló eszközök használatában a szituáció második részében? Értelmezze észrevételeit! (2 pont) Helyes válasz: Az első képsor egyetlen beállítás, folyamatos, törés nélküli. A nyírfaerdő háttere előtt a szereplők frontálisan mozognak, a beállítás leíró jellegű, külső szemszögből fényképezett, objektív. A kamera svenkkel és kis kocsizással követi a szereplőket, folyamatosan mozogva aszerint, ahogy Holin fűzi a lányt felerősítve a finom üldözést, az egymás körül való kerengést, közeledést és szétválást. (A formanyelvi eszközök használatának helyes felismeréséért maximum 2 pont jár.) A második blokk ezzel szemben 11 beállításból áll a főhadnagy megérkezéséig, és szinte minden beállítás valami újat hoz. Az erős tagolás, a gyakori mélységben történő komponálás és plánváltás, a társított és szubjektív beállítás használata, a ritmus- és nézőpontváltások expresszívebbé, váratlanabbá teszik ezt a képsort. (A formanyelvi eszközök használatának helyes felismeréséért ezúttal is maximum 2 pont jár.) A látványszervezés és a montázsszerkesztés az első képsorban az ismerkedés ábrázolását szolgálja, kifejezve annak tempóját, játékosságát. A folytatásban a drámaibb részlet egyértelműen a férfi-nő játszmáról szól. Élesebb, feszültebb, szélsőségesebb, gyorsabb ritmusú a formanyelv eszközeivel is érzékeltetni tudja a lány kiszolgáltatottságát, félelmét, vágyakozását és csalódását. (2 pont) írásbeli vizsga / 9

7 9. (5 pont) Az alábbi képek segítségével foglalja össze, hogy milyen szerepet kap az erdő a férfi-nő kapcsolat megjelenítésében, s különösen a nő lelkiállapotának leírásában! (Elemzése során törekedjen arra, hogy legalább öt különböző lényeges és érvényes megállapítást tegyen! Mind a három képet használja fel az elemzésben!) Helyes válasz pl.: A szabályos, rendezettséget sugalló nyírfaerdő mindenütt körülvesz, egyhangú és mégis változatos, mély távlata van, ugyanakkor a fatörzsek közelije erős belső kereteket alkot. Az erdő világos tónusú, levegős, tagolt sajátos lírájú teret ad a cselekménynek. Ugyanakkor a rendezett, párhuzamos fák egyszersmind az eltévedés sőt átvitt értelemben az eltévelyedés érzetét kelthetik. Bárhonnan előkerülhet valaki (a férfi), s a fák sose nyújtanak biztonságot, valójában nem lehet elbújni mögöttük (a lány számára nem nyújtanak biztonságot). A környezet az erdő segíti a cselekmény kibontakozását (a félelem a pókhálótól, bátorságpróba, bújócska). A fatörzsön való egyensúlyozás egyben a lány bizonytalan lelkiállapotának (félelem és vonzalom), helyzetének vizuális képe. Az elküldött lány zilált, megalázott lelkiállapotát közvetíti az ő szubjektívjéből mutatkozó erdő képe a megdőlt fákkal. Minden érvényes és helyes állítás 1-1 pontot, maximum 5 pontot ér. Amennyiben valamelyik képet nem elemezte a vizsgázó, úgy pontot le kell vonni a teljesítményéből! írásbeli vizsga / 9

8 MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, állapítsa meg, vajon milyen forrásból származhat (ezt megállapíthatja, ha helyesen egészíti ki a szövegben a kipontozott részt, ahova a Panaszos fordult), majd az idézethez kapcsolódva, annak problematikájából kiindulva írjon rövid, 1-1,5 oldalas esszét Hiteles tájékoztatás vagy manipuláció címmel! A dolgozatban térjen ki a médiaintézmények etikai és jogi szabályozásának alapelveire, a szabályok betartatásának lehetőségeire! Elemezze a hírközlő intézmények felelősségét a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, vitatott kérdésekről adott tájékoztatásban! A konkrét eset kapcsán állapítsa meg és indokolja is, vajon kizárólag a panasz alapján eldönthető vagy sem, hogy a híranyag valóban manipulatív eszközökkel élt-e! Panaszos április 12-én panasszal fordult az RTL Televízió Rt. Műsorszolgáltatóhoz, majd április 15-én az.-hoz. Panaszos szerint a Híradó c. műsorban a hírek között szerepelt többek között Varga Tamásnak, a ( párt ) egykori gazdasági tanácsadójának elfogása is oly módon, hogy a műsorszolgáltató a Varga Tamás elleni büntetőügyekkel kapcsolatos hír szövegével és a hír során bemutatott képpel manipulálva azt a hamis látszatot keltette, hogy Panaszosnak bármilyen része lett volna az elfogott személy ügyleteiben, mivel a Varga Tamás elfogásáról szóló híradásban Panaszost indokolatlanul mind a híranyag szövegében, valamint a vágóképeken is megjelenítették. Helyes válasz: Ismeret: 1 pont adható, ha a válasz helyes kontextusban tartalmazza a Médiatörvény, az ORTT (illetve a Panaszbizottság) megnevezését. (Hiányos válasz esetén nem jár a pont.) (Az adott szöveg az ORTT Panaszbizottsága egyik határozatának része.) 3 pont adható, amennyiben a vizsgázó világosan kifejti, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, vitatott kérdésekről adott tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie; ha a válaszban szerepel, hogy a hírközlő intézmény köteles az információk valódiságát ellenőrzni, és a hírben szereplő személyt megillető válaszadás lehetőségét biztosítani; illetve a válaszban helyesen szerepel a hazug tényállás közlésének, a tények elhallgatásának, illetve a valós tények hamis színben történő feltüntetésének problémája. (Az esetleges pontlevonás mértéke a javító tanár megítélésétől függ.) 1 pont jár a vizsgázónak, ha a válaszban szerepel a kép- és hangmás feletti rendelkezés joga (az idézett esetben a Panaszos szerint ezzel történt rossz szándékú visszaélés). 2 pont jár a vizsgázónak, amennyiben az adott példára alkalmazva kifejti, hogy milyen kritériumok esetén beszélhetünk valóban manipulációról (a közönség szándékos megtévesztéséről). írásbeli vizsga / 9

9 1 pont jár a vizsgázónak, ha helyesen állapítja meg, hogy önmagában az idézett szöveg alapján nem dönthető el, hogy az adott esetben valóban manipuláció történt-e vagy sem. További 1 pontot jelent, ha azt is felismeri, hogy a manipuláció ténye kizárólag a hír képanyaga és a kommentár, továbbá annak ismeretében volna csak megítélhető, ha tudnánk, hogy a Panaszos közszereplő-e vagy sem. Ily módon a válaszban számon kért ismeretanyagra összesen 9 pont adható. A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 4 pont adható. Az önálló megfigyelések felvetése és azok minősége további 2 ponttal értékelendő. írásbeli vizsga / 9