MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 24. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Mozgóképkultúra és médiaismeret írásbeli vizsga 1011

2 Fontos tudnivalók Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. A feladatsor tartalmaz egy DVD-re rögzített, néhány percnyi hosszúságú filmrészletet. Az írásbeli vizsga során először a feladatlaphoz tartozó film- vagy műsorrészletet kell a vizsgázóknak megtekinteniük, majd a feladatlapok szétosztását követően a jelöltek három percet kapnak a filmrészlettel kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Ezt követően a vizsgázók másodszor is megnézik a részletet, majd megkezdik a munkát. A részlet megtekintésére még egy alkalommal (a beadást megelőző utolsó fél óra kezdetén), harmadszor is lehetőséget kell biztosítani a vizsgázóknak, amennyiben azt bárki közülük igényli. A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak. Az írásbeli vizsga feladatlapja három részből áll: az ismereteket és a tudást mérő feladatsor, melyre hibátlan válasz esetén a maximális pontszám 20%-a szerezhető meg; a mozgóképi szövegértés képességét mérő feladatok a vizsgán látott filmrészlettel kapcsolatos kérdéssort tartalmaznak, melyre hibátlan válasz esetén a maximális pontszám 50%-a szerezhető meg; a tömegkommunikációval kapcsolatos problémaértelmezési és -elemzési képességet mérő feladat, melyre hibátlan válasz esetén a maximális pontszám 30%-a szerezhető meg. A feladatok szövegének vastag betűs kiemelései abban segítik a vizsgázót, hogy mire figyeljen különösen, mit vár el tőle elsősorban az adott feladat. írásbeli vizsga / október 24.

3 ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. Olvassa el a szöveget, majd oldja meg a feladatokat! 5 pont A francia.. fiatal rendezői csaknem mind filmkritikusként kezdték a pályát. A filmkritikusi tevékenység, amelynek a»szerzőközpontú filmpolitika«egyszerre kerete és irányelve, nemcsak iskola volt, nemcsak felkészülés, hanem nagytakarítás is: az általuk írt indulatosan személyeskedő cikkek megkérdőjelezték a befutott rendezők szakmai rátermettségét, és bulldózerként takarították el az útból az elavult esztétikai és intézményes formákat...»szerzőközpontú filmpolitika«magyarul valahogy így lehetne visszaadni a la politique des auteurs szóösszetételt, amellyel egy Truffaut-kritika címében találkozunk először a Cahiers du Cinéma 1955-ös februári számában. A cikk, amely a Jacques Becker-féle Ali baba és a negyven rabló ürügyén készült, nem is annyira méltatás, mint inkább vitairat: azt igyekszik megfogalmazni (részben válaszul a Cahiers-val erősen rivalizáló baloldali Positif vádjaira), mi is a»politikai irányvonala«, esztétikai zsinórmértéke a folyóiratnak. Bár Truffaut-tól idegen minden elméleti rendszerezés, a Cahiers du Cinéma ekkortájt közölt cikkeiből elég világosan kirajzolódik, mit is értettek a fiatal kritikusok a kifejezésen [ ] (Az írógéptől a kameráig, a) A szövegből hiányzó kifejezés egy stílusirányzatot jelöl. Az információk alapján írja be az üres helyre a megfelelő fogalmat! (1 pont) b) Adja meg a stílusirányzathoz tartozó legalább két mű címét és rendezőjének nevét! (2 pont) c) Egészítse ki a szerzői film alábbi meghatározását további két szemponttal! (2 pont) A szerzői film a kor jellemző típusait, nem pedig archetípusokat fogalmaz meg; A szerzői film fogalmát az 1950-es évek közepén használták először; írásbeli vizsga / október 24.

4 2. 1 pont Fogalmazza meg, mire vonatkozik a médiával kapcsolatosan az őrkutya kifejezés! 3. 1 pont Fejtse ki röviden, milyen szempontból nem igaz a következő, a televízióval kapcsolatban az 1980-as évekig sokszor hangoztatott, metaforikus állítás: A televízió ablak a világra.! 4. 3 pont a) Fogalmazza meg, mit nevezünk klasszikus (hollywoodi típusú) filmes sztárrendszernek! (1 pont) b) Nevezzen meg legalább két műfajt, a műfajra jellemző sztártípust és filmsztárt! (2 pont) a) b) írásbeli vizsga / október 24.

5 SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 5. 1 pont Húzza alá a következő állítások közül azokat, amelyeket helyesnek talál! a) A filmrészlet cselekménye Lengyelországban játszódik, 1956 októberében. b) A filmrészlet cselekménye Varsóban játszódik, a második világháború után. c) A filmrészlet cselekménye egy vidéki városban játszódik a második világháború után. d) A filmrészlet cselekménye egy szállodában játszódik valahol a Lengyel Királyságban. e) A filmrészlet cselekménye egy szállodában és egy lakásban játszódik Varsóban, a németek vereségét követő zavaros hónapokban pont Állapítsa meg, hogy a részlet alapján ki kit ismer a következők közül! Töltse ki a táblázatot! Szczuka elvtárs úriasszony Andrzej Szczuka elvtárs Szczuka elvtárs Maciek Andrzej Maciek Őrnagy úriasszony régebbről ismerhetik egymást régebbről nem ismerhetik egymást 7. 3 pont a) Állapítsa meg, mikor kapnak szerepet Staniewiczék a cselekményben! (1 pont) b) A cselekmény és a képi elemek alapján jellemezze a Staniewicz-lakás világát! Válaszában legalább három megfigyelésre támaszkodjon! (2 pont) a) b) írásbeli vizsga / október 24.

6 8. 5 pont a) Azonosítson három részletesebben ábrázolt cselekményszálat a látottakból! (3 pont) b) Említsen legalább két olyan motívumot, amely összeköti a cselekményszálakat! (2 pont) a) b) írásbeli vizsga / október 24.

7 9. 4 pont Soroljon fel négy olyan motívumot, cselekményelemet, amelyek a nyugalom, a felszabadultság és a vidámság érzetét keltik! Majd soroljon fel négy olyan motívumot, cselekményelemet, melyek a feszültség érzetét hívják elő a nézőben! nyugalom, felszabadultság, vidámság: feszültség: pont a) Az alábbi kép egy a részlet során többször alkalmazott optikai megoldásra mutat példát. Jellemezze ezt a részlet látványvilágában fontos optikai megoldást! Fogalmazza meg, hogy a látványszerkesztésnek ez a módja milyen hatással van a térábrázolásra! (2 pont) írásbeli vizsga / október 24.

8 b) Állapítsa meg, hogy a részlet mely jelenetében van kiemelt dramaturgiai jelentősége a szóban forgó optikai hatás alkalmazásának! Megállapítását legalább két érvvel támassza alá! (3 pont) a) b) pont a) Jelölje meg, hogy a részlet mely szakaszaiban jellemzi a cselekmény ábrázolását a párhuzamos montázs alkalmazása! b) Jelöljön meg egy olyan cselekményrészletet, amelynek elbeszélése során a filmalkotók a belső montázs eszközével éltek! a) írásbeli vizsga / október 24.

9 b) pont Jellemezze az alábbi megállapítások kiegészítésével, befejezésével Andrzej és Maciek kapcsolatát! Minden állítást legalább két érvvel támasszon alá! a)..alárendelt helyzetben van, ami abból látszik, hogy b) Andrzej és Maciek barátoknak tűnnek, mert írásbeli vizsga / október 24.

10 c) Andrzej és Maciek más-más világnak tűnnek, mert.. írásbeli vizsga / október 24.

11 MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 13. Olvassa el figyelmesen az alábbi híranyagot! a) Csoportosítsa a cikkben, a cikk forrásában megnevezett vagy a szövegben hivatkozásként szereplő intézményeket azok jellege, funkciója szerint! (5 pont) b) Írjon rövid esszét a cikk alapján Nézettség és nézettségmérés címmel, amelyben értelmezi az esszé címében írt fogalmakat, és bemutatja azok médiaipari és társadalmi jelentőségét! Az esszében térjen ki a nézettséggel és nézettségméréssel kapcsolatos kulcsproblémákra! (10 pont) Százból ketten nem néznek tévét Az Ipsos önbevalláson alapuló felmérése szerint sokkal kevesebbet tévézünk, mint amennyit a Nielsen elektronikus nézettségmérési rendszere mond. Vagy nem mondunk igazat a kérdezőbiztosnak. Százból két felnőtt nem néz tévét, 23-an 4-6 órát töltenek a képernyő előtt, derült ki az Ipsos által a médiahatóság megrendelésére végzett kutatásból. Százból harmincketten két óránál kevesebbet szánnak naponta erre az időtöltésre, ennél tíz százalékkal nagyobb a 2-3 órát a tévé előtt ülők aránya. Az 1500 fő megkérdezésén alapuló kutatás során a mindennap nézett csatornák közé 56 százalék sorolta az RTL Klubot, 46 a TV2-t, 22 az M1-et, 8-8 a Duna Tv-t és a Viasat3-at, 7 a Hír Tv-t, 5-5 az M2-t és az ATV-t. A sosem nézett csatornák között az RTL Klub százból négy, a TV2 hét, az M1 16, a Duna Tv 33, a Viasat3 38, az M2 39, a Hír Tv 46, az ATV 49 említést kapott. Többet tévézünk Az önbevalláson alapuló kutatásnak némiképp ellentmondanak az AGB Nielsen műszeres nézettségmérésének adatai. Ugyanis ezek szerint tavaly átlagosan 260 percet, jóval több mint négy órát töltött tévé előtt egy átlagos magyar néző. Az AGB Nielsen kutatásának esetleges hibája lehet, hogy a bekapcsolva maradt készülékeket már nem nézik a panelban részt vevők (de ezt különböző módszerekkel igyekeznek kiszűrni a mérés készítői), míg a kérdőíves felmérésnél állandó bizonytalanság, hogy a válaszadók nem az igazságot mondják, hanem igyekeznek a társadalmi elvárásoknak megfelelve pozitív képet kialakítani magukról. Vagyis ha azt gondolják, hogy a sok tévézést elítéli a társadalom, válaszukban a valóságnál kevesebbet mondanak. Csalásuk gyakran azonban nem tudatos, maguk sem veszik észre. (MTI, Index december 10.) írásbeli vizsga / október 24.

12 a) b) írásbeli vizsga / október 24.

13 írásbeli vizsga / október 24.

14 írásbeli vizsga / október 24.

15 írásbeli vizsga / október 24.

16 maximális pontszám Fogalom és tárgyismeret 10 Mozgóképi szövegértés 25 Média miniesszé 15 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 50 elért pontszám javító tanár Dátum:.. Fogalom és tárgyismeret Mozgóképi szövegértés Média miniesszé elért pontszám egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. írásbeli vizsga / október 24.