Jó kormányzásról és partnerségi kapcsolatról szóló koncepció és cselekvési terv ÁROP-1.A

Átírás

1 Jó kormányzásról és partnerségi kapcsolatról szóló koncepció és cselekvési terv ÁROP-1.A Javaslat Miskolc, szeptember 1

2 Tartalom A partnerség szükségességének az indoklása 3 Hosszú távú célok 9 Közvetlen célok 12 Intézkedési területek 16 Átfogó cél 21 Partnerségi cselekvési terv sz. mell. A partnerség helyzetének, problémáinak feltárása 2

3 A partnerség szükségességének indoklása A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 1 (továbbiakban: Charta) alapján a helyi önkormányzás fogalma a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy - jogszabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. E szerint a helyi önkormányzás három elemet foglal magában a helyi közügyek szabályozását, illetve a helyi közügyek intézését. A szabályozási és az intézkedési elemeket pedig összeköti, hogy a helyi lakosság érdekének érvényre juttatására irányul. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve 2 (továbbiakban: Jegyzőkönyv) a lakosság érdekeinek érvényre juttatása terén túl lép a Charta rendelkezésein. A Jegyzőkönyv az önkormányzás kollektív jogán kívül eső részvételi lehetőségek biztosításával foglalkozik. A Jegyzőkönyv egyéni jogként is megfogalmazza a helyi közéletben való részvétel jogát. A Jegyzőkönyv annak támogatására irányul, hogy a választók ne kizárólag választójogukon keresztül, szavazóként vagy jelöltként formálhassák a helyi közéletet. A jegyzőkönyv rögzíti, hogy a választópolgárok helyi közügyekben való részvételi joga a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei gyakorlásának meghatározására és befolyásolására való jogot jelenti 3. A választópolgárok helyi közéletben való részvétele tehát az aktív és passzív választójog, vagy a (népszavazás és népi kezdeményezés) esetében a szavazati jog gyakorlásán túl is érdemi. Ez pedig feltételezi egyrészt a polgárok felelősségvállalását, másrészt a részvételt biztosító eszközök kialakítását. Sőt a részvételt évi XV. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény kihirdetéséről évi XXVI. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, október 15- én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről évi XXVI. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, október 15- én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről 1. cikk 2. pont 3

4 ösztönző eszközök kapcsán a Jegyzőkönyv konkrét iránymutatásokkal szolgál (lásd a későbbiekben). Az Európa Tanács által kidolgozott két nemzetközi szerződés hazai hatálya törvények útján is megerősítést nyert. Így természetesen mind az Alaptörvény, mind pedig a 2011-ben elfogadott Önkormányzati törvény értelemszerűen figyelembe veszi, a Chartát és a Jegyzőkönyvet. Az Alaptörvény a korábbi Alkotmánytól eltérően nem az önkormányzatisághoz fűződő jog érvényesülését, hanem a közügyek intézését és a közhatalom gyakorlását állítja az önkormányzás középpontjába 4. A Chartával összhangban az Alaptörvény az önkormányzást államszervezési kérdésként kezeli 5. Ez viszont koncepcionális váltást jelent a korábbi Alkotmányhoz képest. Az Alkotmány az önkormányzáshoz füződő jogot, mint alapjogot deklarálta 6. Az Alaptörvény viszont a helyi közügyek intézését és a helyi közhatalom gyakorlását állítja a középpontba. E koncepcionális váltás lehetőséget teremtett arra, hogy az Önkormányzati törvény szigorúbb keretek közé szorítsa az önkormányzatok autonómiáját. Az autonómia szűkítése azonban önmagában nem tekinthető negatív előjelű törekvésnek, legalábbis a lakosság részvétele, vagy az önkormányzattal együttműködésre törekvő gazdasági szervezetek, civil szervezetek, egyházak szempontjából biztosan nem, hiszen a részvétel lehetőségét (s egyben kötelezettségét) teremti meg. Az Alaptörvényben nem jelenik meg, hogy létezne helyi közhatalom, s az sem, hogy ennek forrása a helyi közösség lenne. Az önkormányzáshoz fűződő kollektív jogot nem rögzíti az Alaptörvény. Ugyanakkor népszuverenitás elve bekerült az önkormányzati törvénybe: A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül 7 Az Alkotmánybíróság a két jogszabály rendelkezéseit együtt értelmezve elvi véleményként 8 fogalmazta meg, hogy az önkormányzatiság, önrendelkezés jogának rögzítése terén nem történt alkotmányos 4 Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. 5 dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései Doktori értekezés 6 Alkotmány évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 42. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2. (1) 8 18/2013. (VII. 3.) AB határozat 4

5 változás. De amint fent mondtuk az önkormányzat önállóságának, autonómiájának alkotmányos védelme korántsem olyan erős, mint korábban volt. Sőt az Önkormányzati törvény indoklása kifejezetten az önkormányzatok autonómiájának korlátozásáról szól. Általános cél egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait érvényre juttató és védendő módon szigorúbb (felügyeleti jellegű) kereteket szab az önkormányzati autonómiának Az önkormányzatok önrendelkezési joga tehát egyrészt az állam oldaláról (a közigazgatás hatékonyságának, gazdálkodási fegyelem növelése, stb érdekében), másrészt a választópolgárok oldaláról (a részvételi lehetőségek biztosítása, az állampolgári felelősség kifejezése, stb. érdekében) szűkült. Az önkormányzati törvény a választópolgárok önkormányzathoz fűződő jogát úgy fogalmazza meg, hogy az egyúttal kötelezettséget is támaszt. A kötelezettség az Alaptörvény azon rendelkezéséből származik, amely szerint mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. 10 Az önkormányzati törvény ennek kapcsán általánosságban rögzíti, hogy az állampolgári felelősségérzet kibontakozásának egyik terepe a helyi önkormányzás. Másrészt látszólag konkrétan is meghatároz néhány állampolgári kötelezettséget. Így a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a fent említett kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit 11. A törvény jogalkotói felhatalmazást ad az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályai, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményei tekintetében. 12 A problémát az jelenti, hogy csak látszólag konkrét a 9 T/4864. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról 10 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) ALAPVETÉS O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 143 5

6 szabályozás, valójában sem a felhatalmazás tárgya, sem a hatálya nem világos. Voltaképpen mindenki azt ért bele, amit akar. S inkább korkép, mint tudatos jogalkotói munka eredménye, hogy nagyjából minden önkormányzat az ebtartás szabályaitól a konyhakert kert gondozásáig hasonló dolgokat ért a közösségi együttélés alapvető szabályai alatt. Számos önkormányzat, köztük Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is nagyon gyorsan megalkotta a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló rendeletét 13. Ezek elemzése nem feladatunk, csak egy dologra hívjuk fel a figyelmet: Az önkormányzati törvény szerint mindenki képességei és lehetőségei szerint köteles hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához. Úgy tűnik azonban, hogy szinte az önkormányzás az egyetlen terület, ahol a képességek és lehetőségek tekintetében statikusan gondolkodunk. Minden más területen ahol képességekről, lehetőségekről esik szó, megjelenik a fejlesztés gondolata, illetve megjelennek a képességeket, lehetőségeket szolgáló együttműködések. Ugyanakkor e téren a polgárok gyakran magukra maradnak, mintha a jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítése terén nem is lenne szükség az egyéni/közösségi képességek építésére. Amíg a közösségi együttélés szabályainak rögzítésével kapcsolatban az önkormányzatok többsége nagyon aktívnak mutatkozott, addig a rendelkezés második felét, miszerint az önkormányzásban kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül tulajdonképpen mindenki figyelmen kívül hagyta. Miközben ehhez is kapcsolódnak kötelezettségek és felelősségek mind az önkormányzatok, mind a lakosság, illetve a szervezetek oldaláról. A demokrácia érvényesülése és a széles körű nyilvánosság megteremtése 14 is feltételezi a közös felelősségvállalást és az együttműködést. Olyannyira, hogy az önkormányzati törvény azt is kimondja, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során: támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, 13 Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről. Módosította: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2014. (V.12.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2. (2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. 6

7 együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; 15 Sőt az önkormányzati törvény az együttműködések működtetése és a lakosság tájékoztatása szempontjából például néhány konkrét formát is meghatároz, Így a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni: mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. valamint, hogy ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. 16 Az Önkormányzati törvény összecseng a Jegyzőkönyvvel. A Jegyzőkönyv a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvétel biztosítását az önkormányzatiság alapelemévé teszi. A Jegyzőkönyv szerint a részvételi jog gyakorlásához szükséges állami intézkedések magukban foglalják: 1. a helyi önkormányzatok felhatalmazását arra, hogy lehetővé tegyék, ösztönözzék és segítsék a jelen Jegyzőkönyvben megállapított részvételi jog gyakorlását 2. az alábbiak létrehozásának biztosítását: a személyek bevonására szolgáló eljárások, melyek magukba foglalhatnak konzultációs eljárásokat, helyi népszavazásokat és népi kezdeményezéseket, továbbá - ahol a helyi önkormányzat magas lakosságszámmal bír és/vagy nagy évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 6. a) és b) évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 53. (3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. 7

8 földrajzi területen helyezkedik el - intézkedéseket annak érdekében, hogy az emberek a hozzájuk legközelebb eső szinten kerüljenek bevonására; a helyi önkormányzatok kezelésében lévő hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások; a részvételben akadályozott személyek csoportjai igényeinek megfelelő intézkedések, a helyi önkormányzatok és a helyi közszolgáltatások működésével kapcsolatos panaszok és javaslatok kezelésére és megválaszolására alkalmas mechanizmusok és eljárások; 3. informatikai és a kommunikációs technológiák használatának ösztönzését a részvételi jog előmozdítása és gyakorlása érdekében. Az 1. pontban megjelenő az állampolgári részvétel kiterjesztésre vonatkozó felhatalmazást kapták meg az önkormányzatok az önkormányzati törvény hatályba lépésével. Sőt az önkormányzati törvény túl is lép a jegyzőkönyv keretein, amennyiben nem csak a lehetőségek szintjén mozog, hanem kötelezettségként is előírja az állampolgári felelősségvállalást. A 2. pontban a részvételt előmozdító eljárások, intézkedések irányai jelennek meg. Ezek az irányok többek között azért érdekesek, mert a nemzeti szintű szabályozási környezet kifejezetten tág keretet biztosít az önkormányzatok számára mind a helyi szabályozás mind az egyéb intézkedések, eljárások konkrét tartalmának meghatározása szempontjából. Ráadásul az állam az európai források bevonásával a vonatkozó intézkedések, eljárások önkormányzati alaklmazásához forrásokat és módszertani segítséget is biztosít (Magyary Program, Államreform Operatív Program). Az informatikai és a kommunikációs technológiák alkalmazásnak ösztönzése (3. pont) Miskolc vonatkozásban Digitális Közösség Program megvalósítása miatt különösen hangsúlyos szerepet kaphatna. 8

9 A fentieket összegezve azt mondhatjuk, hogy a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete felé megfogalmazott Jó kormányzásról és a partnerségi kapcsolatokról szóló koncepció és cselekvési terv arra irányul, hogy az önkormányzás filozófiájában és gyakorlatában kiteljesedjenek az Alaptörvény, az önkormányzati törvény és a vonatkozó nemzetközi szerződések által kiteljesíteni kívánt alapelvek: 1. a széles körű nyilvánosság megteremtése 2. a választópolgárok közéleti részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása 3. az alkotó együttműködés előmozdítása a helyi közösségen belül (a helyi közösségek támogatása, illetve a közösségekkel történő együttműködések építése kapcsán.) A felsorolt alapelvek adják a koncepció és cselekvési terv hosszú távú céljait. Hosszú távú célok 1. A széles körű nyilvánosság megteremtése A széleskörű nyilvánosság biztosítása 3 törekvést kapcsol össze. A partnerségi koncepció és cselekvési terv részben a közügyek iránti érdeklődés felkeltésére, valamint a lakosság, az itt működő gazdasági, közigazgatási és társadalmi szereplők tájékoztatására irányul. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az információk megfelelő időben és több kommunikációs csatornán történő közvetítésére. S mivel a részvétel igényének mélysége minden közügy és minden tájékozódni kívánó személy, közösség és szervezet tekintetében eltérő lehet, törekedni kell arra is, hogy az információk is többféle mélységben jelenhessenek meg. Másrészről a nyilvánosság biztosítása az átláthatóság kiteljesítésére irányul. Minden a város közügyei iránt érdeklődő személynek, közösségnek biztosítani kell a jogot és a lehetőséget ahhoz, hogy a vonatkozó törvényi keretek között átláthassa: a döntések meghozatalában és végrehajtásában résztvevők körét, 9

10 a döntések meghozatalára és végrehajtásra irányuló hatásköröket és feladatköröket, a döntések meghozatalát és végrehajtását megalapozó és befolyásoló belső és külső tényezőket a döntések által érintettek körét valamint annak módját, hogy a döntések meghozatalára és megvalósításra miként gyakorolhat hatást. Harmadrészt a nyilvánosság biztosítása az Önkormányzat és a Miskolcon élő polgárok, illetve az itt működő közösségek, szervezetek közvetlen kapcsolattartását szolgálja. A partnerségi koncepció és cselekvési terv annak érdekében fogalmazódott meg, hogy a helyi közügyek kapcsán zajló kommunikáció minél közvetlenebbé és kölcsönösebbé váljon. 2. A választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a partnerségi koncepció és a cselekvési terv megvalósításában együttműködő társadalmi, gazdasági és közigazgatási szereplők a helyi közügyekben való részvétel jogának biztosítására törekszenek. A részvétel joga a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei gyakorlásának meghatározására és befolyásolására való jogot jelenti. E jog minden Miskolcon élő választásra jogosult polgárt megillet a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat hatáskörébe és feladatkörébe tartozó ügyek tekintetében. Ugyanakkor az együttműködés keretében megvalósuló partnerségi koncepció és cselekvési terv számol azoknak a miskolci lakosoknak felkészítésével, információs ellátottságának biztosításával is, akik nem jogosultak választó jog gyakorlásra, így különösen a gyermek és fiatal népesség integrációját tekinti feladatának. A miskolci polgárok részvétele kiterjed mindazon területekre, amelyet az Önkormányzati törvény a közügyek körébe sorol, így beletartozik: lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a helyi önkormányzás 10

11 és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosítása is. A részvétel jogának biztosítása érdemi és teljes körű abból a szempontból is, hogy egyaránt magában foglal a döntések előkészítésével, meghozatalával, végrehajtásával és a kontrolljával kapcsolatos elemeket. A partnerségi koncepció és cselekvési terv a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán arra törekszik továbbá, hogy a miskolci polgárok lehetőségei és képességei olyan módon bővüljenek, hogy a részvétel kapcsán megfogalmazott jogok és a közösségi feladatok ellátásához kapcsolódó állampolgári felelősségek egyensúlyba kerülhessenek. Ez fontos feltétele annak, hogy a miskolciak összetartozás-tudata, egymás iránt szolidaritása és a városhoz kapcsolódó kötődése elmélyüljön, azaz a miskolci polgárok közösséget alkossanak. 3. Az alkotó együttműködés előmozdítása a helyi közösségen belül Miskolc a településszerkezetét tekintve rendkívül tagolt. A különböző városrészek eltérő mértékben, de ma is őrzik annak nyomait, hogy egykor önálló településként léteztek. Ahogy Miskolc gazdasági és társadalmi fejlődése is leképeződött és leképeződik a város szerkezetében. Már csak ezen okok miatt is Nagy Miskolc önkormányzás jogát gyakorló közösségét is csak a szomszédságok, településrészi közösségek megerősítése és együttműködéseik szélesítése által lehet építeni. Miskolcon a társadalmi tőke meglehetősen alacsony szintre erodálódott. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat kezelni tudja a kihívásokat, hasznosítani tudja a város meglévő erőforrásait és lehetőségeit szükséges a személyek, szervezetek, szektorok közötti bizalom erősítése. A bizalom révén lehet felépíteni, illetve megerősíteni azokat a városrészi, szakmai, érték és érdek alapján szerveződő együttműködéseket, amelyekre támaszkodva megteremthetők a részvétel, az összefogás és nem mellesleg a város társadalmi és gazdasági felemelkedésének feltételei. 11

12 Az önkormányzás, amely a vonatkozó jogszabályok nyomán is építeni kíván a polgárok részvételére és felelősségvállalására, érvényre kívánja juttatni a demokratikus normákat, erőforrásként tekint az itt élő polgárokra és az itt működő gazdasági, közigazgatási és társadalmi szereplőkre, feltételezi az együttműködési struktúra és kultúra fejlesztését. Annak érdekében, hogy a közügyek szervezése közös üggyé válhasson szükséges, hogy: cél és szükség szerint, de a közösségek, szervezetek támogatásától a hálózati jellegű együttműködésekben történő részvételig terjedően valamennyi együttműködési formával élni lehessen; az együttműködés szándéka a közügyek megvalósítanak valamennyi szintjén a szükségletek megfogalmazásától, a döntések meghozatalán át, a visszacsatolásig érvényesüljön; az együttműködések építéshez szükséges befogadó képesség növelése, a szükséges feltételek és kapacitások biztosítása is figyelmet kapjon; hatékony, de a demokratikus normákat sértetlenül érvényesítő és a résztvevők (fejleszthető) lehetőségeihez igazodó eljárásokra épüljenek az együttműködések. az együttműködések etikusak legyenek, így mindenekelőtt a közakarat kifejezéséhez, megvalósításához, valamint a helyi közügyek intézéséhez kapcsolódjanak. Közvetlen célok A fentiekben megjelölt valamennyi hosszú távú törekvés 4 közvetlen célkitűzés mentén érvényesül. A. A fogadókészség növelése és szemléletformálás B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése D. A helyi szabályozási környezet alakítása 12

13 A. A fogadókészség növelése és szemléletformálás A fogadókészség növelése és a szemléletformálás szándéka a fentebb megjelenő célok vonatkozásában arra irányul, hogy az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint a városban működő gazdasági, közigazgatási szereplők és társadalmi szereplők, illetve általában Miskolc választópolgárai megismerjék és elfogadják az önkormányzásban történő részvétel lehetőségének kiszélesedését. Megismerjék az ehhez fűződő eljárásokat, illetve meg tudjanak felelni az ezekhez kapcsolódó elvárásoknak. B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások A bevonást segítő eljárások az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint (a velük együttműködő) szervezetek által alkalmazott módszerek, eszközök kialakítását, alkalmazását, illetve az ezekhez szükséges feltételek biztosítását jelentik. Ezen eljárások kialakítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a részvétel által akadályozott személyek, csoportok bevonására, valamint az infokommunikációs technológiák alkalmazására. C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése A helyi közügyekben történő részvétel lehetőségeinek biztosítása nem kizárólag az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal feladata. Ez részben abból fakad, hogy a közösségi célok elérésében az Önkormányzatnak eleve együtt kell működnie más állami szereplőkkel. A közfeladatok ellátásában, a közszolgáltatások biztosításában e mellett részt vesznek más kormányzati szereplők (pl. Miskolc térségének önkormányzatai, munkaügyi hivatal), vagy épp gazdasági és társadalmi szereplők (egyházak, köztestületek, civil szerveztek)is. Utóbbiak közül a civil szerveztek pedig azért is különösen érdekesek, mert a polgárok önszerveződése eleve a közakarat kifejezését, megjelenését jelenti. A helyi közakaratot kifejező és megvalósító helyi önkormányzás során a civilekkel történő együttműködés és annak folyamatos fejlesztése ezért inkább alapelv, mint feladat. 13

14 D. A helyi szabályozási környezet alakítása A helyi szabályozási környezet alakítása alapvetően 4 elemet foglal magában: a helyi jogszabályok felülvizsgálatát és, ha szükséges átalakítását a helyi együttműködési megállapodások, közszolgáltatásokra irányuló szerződések felülvizsgálatát, frissítését az elfogadott stratégiák, koncepciók felülvizsgálatát, ha szükséges új fejlesztési dokumentumok kialakítását új önkormányzati rendeletek, határozatok meghozatalát. A helyi jogszabályok felülvizsgálatának leginkább: a Képviselő Testület Szervezeti és Működési Szabályzatának, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának áttekintésére irányul. E két rendelet, illetve működési dokumentum rögzíti a polgárok, közösségek részvételének legfontosabb eszközeit. Így például a nyilvánosság, vagy épp a polgárok véleményének befogadására alkalmas fórumok biztosításánek szabályait. A felülviszgálat és a módosítás leginkább arra irányul, hogy az élő, de nem szabályozott mechanizmusok (pl. városrészi fórumok, a Hivatal házhoz megy kezdeményezés, vagy épp az Önkormányzat által működtetett honlapok, az ügyfélszolgálat, stb.) fenntartása szabályozási garanciát kapjon. Megjegyzendő, hogy e rendeletekben korábban is történtek olyan módosítások, amelyek a részvétel ösztönzésével függenek össze. S azt is fontos tudni, hogy e tárgykört is érintő módosításokra a évi önkormányzati választások után mindenképp sor fog kerülni, hiszen az önkormányzati törvény néhány pl. a képviselők kötelezettségeit érintő rendelkezése ekkor fog hatályba lépni (pl. a képviselők éves beszámolója a választó polgárok felé). A helyi együttműködési megállapodások, közszolgáltatásokra irányuló szerződések felülvizsgálata két ok miatt szükséges. Egyrészt ezek is tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek a részvétel ösztönzésével függenek össze, esetleg közvetlenül is erre irányulnak. Másrészt a társadalmi partnerek oldalán mind a támogatások fogadása, mind az esetleges 14

15 feladatátvállalás terén olyan a kötelezettségek keletkeztek, amelyek teljesülését évente kell ellenőriznie az önkormányzatnak is (közhasznú jogállás megtartása, az éves beszámoló letétbe helyezése). A hatáyban lévő stratégiák áttekintése és esetleges felülvizsgálata a részvétel iránti fogékonyság növelése szempontjából 3 ok miatt fontos: világossá teszi, hogy mely területeken történtek már korábban is vállalások a lakosság bevonására, illetve ezek miként teljesületek. A stratégiák áttekintése hatással van a jelen koncepció és cselekvési terv megvalósításának eszközeire is. a helyi önkormányzás, a helyi közügyek megvalósításának kiszámíthatósága és tervezhetősége meghatározó az itt működő közösségek, szervezetek biztonságérzete és bizalma szempontjából. A jogszabályokon túl a szervezetek e dokumentumok alapján tudják meghatározni saját céljaik és tevékenységeik helyi törekvésekhez, adottságokhoz történő illeszkedését. Az egymással összehangolatlan, esetleg ellentmondó tervek ütközést és bizonytalanságot eredményeznek az önkormányzás döntéshozói és végrehajtási szintjei között is. A döntéshozatali oldalon az ilyen stratégiák, koncepciók is a dinamikus és problémaorientált működés képzetét keltik, míg a végrehajtói szinten inkább a tehetetlenségi erőt növelik. Új helyi jogszabály alkotására a más okból is fakadó szükségszerűség miatt kerülhet sor pl. a mindenkori éves költségvetés megállapítása, vagy a már említett Szervezeti és Működési Szabályzatok elfogadása kapcsán. A partnerségi koncepció és cselekvési terv megvalósítása a partnerségi koncepcióra és a cselekvési tervre vonatkozó határozat megerősítésén túl valószínűleg nem igényli új helyi jogszabályok megalkotást. 15

16 Intézkedési területek Az intézkedési területeket az átfogó és a közvetlen célok együttesen jelölik ki. Az alábbiak szerint: 1.A. A fogadókészség növelése és szemléletformálás a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán 1.B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán 1.C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán 1. D. A helyi szabályozási környezet alakítása a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán 2. A. A fogadókészség növelése és szemléletformálás a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán 2.B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán 2.C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán 2.D. a helyi szabályozási környezet alakítása a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán 3. A. A fogadókészség és a szemlélet formálás az alkotó együttműködések előmozdítása kapcsán 3.B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások az alkotó együttműködések előmozdítása kapcsán 3. C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése az alkotó együttműködések előmozdítása kapcsán 3. D. A helyi szabályozási környezet alakítása az alkotó együttműködések előmozdítása kapcsán 1. A. A fogadókészség növelése és szemléletformálás a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán E téren a tevékenységek szervezésének iránya: 16

17 a nyilvánosságról és az átláthatóságról alkotott kép formálása az önkormányzás döntéshozói és végrehajtói szintjén a közvetlen és kétirányú kommunikációt lehetővé tevő formák alkalmazásának támogatása az információs jogok ismerete és alkalmazása a személyes és a közérdekű adatok biztonsága 1.B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán E téren a tevékenységek szervezésének iránya: a nyilvánosságot (is) szervező, formáló valós és virtuális közösségi terek és közösségi szolgáltatások biztosítása, támogatása a közvetlen és kétirányú közléseket lehetővé tévő városi és városrészi konzultációk, fórumok biztosítása, a politikai, szakmai és a köznapi, valamint a közszolgáltatások használatával összefüggő egy és kétirányú kommunikációs csatornák biztosítása a helyi önkormányzatok kezelésében lévő hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások; a képviselők és döntéshozók tájékozódását támogató eljárások lakossággal való kapcsolttartás eljárásai, valamennyi döntéshozói szinten és döntéshozatali eljárásban az átláthatóság biztosítása 1.C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán E téren a tevékenységek szervezésének iránya: a döntéshozatali folyamatokban történő részvétel az vélemények, igények rendszerezésére és becsatornázására szolgáló fórumok, műhelyek, konzultációk biztosítása az együttműködő, illetve partner szervezetek kiemelt tájékoztatása 17

18 a kapcsolatártási kötelezettség mellett tevékenykedő önkormányzati munkatársak feladatainak meghatározása. e feladatok végrehajtásának segítése és ellenőrzése 1. D. A helyi szabályozási környezet alakítása a széles körű nyilvánosság megteremtése kapcsán A fent foglaltaknak megfelelően helyi szabályozási környezet alakítása e téren is 4 elemet foglal magában: a helyi jogszabályok felülvizsgálatát és, ha szükséges átalakítását a helyi együttműködési megállapodások, közszolgáltatásokra irányuló szerződések felülvizsgálatát, frissítését az elfogadott stratégiák, koncepciók felülvizsgálata, ha szükséges új fejlesztési dokumentumok kialakítása új önkormányzati rendeletek, határozatok meghozatalát. 2. A. A fogadókészség növelése és szemléletformálás a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán A fogadókészség növelése a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán az alábbi intézkedési irányokat foglalja magában: a demokratikus normák alkalmazása iránti fogékonyság növelését; az önmaga és az őt befogadó közösség(ek) sorsáért felelősséget vállaló miskolci polgár önképének építését; közösségek tervezésbe, megvalósításba történő bevonása iránti fogékonyság növelését; részvételt és a felelősségvállalást biztosító lehetőségek bemutatását; a közvetlen és a közvetett részvételi formák egymást kiegészítő jellegének tudatosítását; a tapasztalatok visszacsatolását, a jó gyakorlatok feltárását és beépítését. 18

19 2.B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán E téren a tevékenységek: az állampolgári részvételt és felelősségvállalást biztosító formák iránti szükségletek feltárása, elemzésére (önkormányzati feladatkataszter készítése; a városfejlesztési tevékenységekből következő részvételi követelmények feltárása, stb.); a részvételt és a felelősségvállalást biztosító eljárások, csatornák fejlesztésére (pl. városi, városrészi szintű konzultációk, fórumok; a közösségek képviseletének erősítése a döntés-előkészítő munkában, a létező, de nem szabályozott eszközök integrálása az önkormányzás rendszerében, a képviselők és a választók közötti kapcsolattartás fejlesztése, stb.) a részvételt és a felelősségvállalást biztosító új eljárások, eszközök kialakítására (pl. új véleményezési eljárások kialakítása (pl. a Digitális Közösség projekt kiterjesztése kapcsán, a képviselők éves munkájáról szóló beszámolók nyilvános fórumok keretében történő biztosítása, stb.) a részvételben akadályozott személyek csoportjai igényeinek megfelelő eljárások és eszközök alkalmazására (pl. akadálymentesítés; a Hivatal házhoz megy program; ügyfélszolgálati elemek a felzárkóztatást célzó kezdeményezésekben, programokban) a helyi közszolgáltatások működésével kapcsolatos panaszok és javaslatok kezelésére és megválaszolására (egy ablakos rendszer fejlesztése, a Digitális Közösség program megvalósítása, kiterjesztése, a panaszeljárások lefolytatása a nem hatósági ügyekben;) az informatikai és a kommunikációs technológiáknak a közfeladatok, közszolgáltatások történő használatára irányulnak (telefonos és digitális ügyfélszolgálat, stb.) 2.C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán Szükséges, hogy kialakuljanak azok a konzultációs, párbeszéd rendszerek, amelyek: biztosítják a lakossági, közösségi, önkormányzati és államszervezéshez kapcsolódó érdekek összehangolását; biztosítják a lakosságtól, közösségektől érkező, aggregált igények szükségletek megjelenítésének és becsatornázásának lehetőségét; 19

20 biztosítják az egymástól való tanulás lehetőségének, a jó gyakorlatok áramoltatását. 2.D. a helyi szabályozási környezet alakítása a választópolgárok közügyekben történő részvételének és felelősségvállalásának előmozdítása kapcsán lásd. 1. D 3.A. A fogadókészség és a szemlélet formálás az alkotó együttműködések előmozdítása kapcsán Az intézkedések iránya a bizalom, a társadalmi tőke erősítése a közügyek megvalósítása kapcsán szükséges együttműködési irányok és a megfelelő együttműködési formák feltárása, használatuk ösztönzése az elvi és a funkcionális megközelítések összehangolása 3. B. A személyek, közösségek bevonására szolgáló eljárások az alkotó együttműködések előmozdítása kapcsán az önszerveződő közösségek, társadalmi partnerek támogatása, beleértve a támogatási eszközök fejlesztését is (pl. Közösségi alapítvány létrehozása, fenntartása) cél és funkció szerinti együttműködések építése és gondozása (pl. HEP Tanács, Idősügyi Tanács, KEF, műhelyek stb.) a részvétel terén akadályokkal küzdő közösségek, csoportok részvételének segítése a valós és a digitális közösségi terek biztosítása az eseti és a folyamatos részvételt biztosító képviseleti, véleményezési lehetőségek biztosítása a döntések előkészítésben történő képviselet, valamint az Önkormányzat Bizottságainak és Közgyűlés ülésein történő delegáltnrészvétel 20

21 3. C. A partnerség, a konzultáció fejlesztése az alkotó együttműködések előmozdítása kapcsán a működő és az új képviseleti és konzultáció formák rendszerbe szervezése a szektorok közötti konzultációs és együttműködések építése a partnerség elvének érvényesítésével összefüggő eljárások biztosítása (a kiválasztás átláthatósága, a kapacitások fejlesztése, az információhoz jutás biztosítása D. A helyi szabályozási környezet alakítása lásd. 1. D. Átfogó cél A település lehetőségeinek feltárása és saját erőforrásainak használata; A település lehetőségei közé tartozik az itt élő polgárok tenni akarásának, részvételének és felelősségvállalásának növelése is. A polgárok bevonása nagyrészt a kisebb helyi közösségek építésén, s nem utolsó sorban az itt működő szervezetek munkáján és példáján keresztül történik. Ezért természetes, hogy a polgárok önkormányzásban történő részvételével és a partnerségi kapcsolatok építésével kapcsolatos koncepció és cselekvési terv kidolgozása során a helyi adottságok jobb kihasználására, illetve a helyi kapacitások fejlesztésére és hasznosítására törekszünk. 21