Fennmaradási engedélyezési eljárás

Átírás

1 Lakssági tájékztató Lakssági tájékztató a fennmaradási engedélyezési eljárás január 1 jén hatályba lépő új szabályairól Milyen esetben kérhető, és ki kérhet fennmaradási engedélyt? Fennmaradási engedély kérhető, ha: az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött építési, bntási tevékenységet engedély nélkül, engedélytől eltérően az engedély jgerőssé válása nélkül kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik, a jgerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére (együtt: jgszerűtlenül), szakszerűtlenül az építésügyi hatósági engedély nélkül végezhető építési tevékenységet szakszerűtlenül végezték. Fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdns nyújthat be. A fennmaradási engedély iránti kérelemben a jgszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény tvábbépítésére, vagy használatbavételére, az rszágs építési követelményektől eltérő műszaki megldás engedélyezésére, valamint a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető. Speciális eset: A nem engedélyhez, hanem bntási tevékenység megkezdésének tudmásul vételéhez kötött bntási tevékenység esete, amikr is a bntási tevékenységet tudmásulvétel nélkül, vagy tudmásulvételtől eltérően végezték, a jgszerűtlen bntási tevékenységre a hatóság általi tudmásulvétel kérhető. Amennyiben a jgszerűtlen bntási tevékenység tudmásulvételét nem kérelmezik, abban az esetben a hatóság hivatalból intézkedik. Ebben az esetben az építésügyi hatóság az eljárást a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak alkalmazásával flytatja le. A kérelem elektrnikusan és papír alapn is előterjeszthető / 6

2 Lakssági tájékztató Mit kell a kérelemhez csatlni? A kérelemhez elektrnikus frmában kell mellékelni: az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Krm. rendelet 8. mellékletében meghatárztt tartalmú építészetiműszaki dkumentációt, a szakhatósági megkereséshez szükséges, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Krm. rendelet 5. mellékletében meghatárztt tartalmú dkumentációt, ha a kérelem benyújtásakr az előzetes szakhatósági állásfglalás nem áll rendelkezésre. A kérelemhez a tartalmától függően mellékelni kell: jgszabályban előírt esetekben a települési önkrmányzat plgármesterének településképi véleményét vagy a településrendezési és építésügyi műszaki tervtanácskról szóló 252/2006.(XII.7.) Krm. rendeletben meghatárztt ügyekben az építészeti műszaki tervtanács szakmai véleményét, a 300 m 2 nél nagybb alapterületű kereskedelmi építmény létesítése esetén a kereskedelemért felelős miniszter felmentését, az eljárási illeték, igazgatási szlgáltatási díj befizetésének igazlását. A kérelemhez mellékelni lehet: az érintett szakhatóság előzetes állásfglalását amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre és a hzzá tartzó, a szakhatóság által záradéklt építészeti műszaki dkumentációt, nyilatkzatkat annak igazlására, hgy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban: az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti műszaki dkumentáció ismeretében tett és az abban fglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes biznyító erejű magánkiratba fglalt nyilatkzatát, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jgról lemndó nyilatkzatát, a jgerős környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélyét, termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznsításának engedélyezéséről szóló jgerős hatósági határzatt. Amennyiben építtető az előzőekben felsrlt hatósági engedélyek meglétéről a kérelmében az iktatószám megjelölésével csak nyilatkzik, építésügyi hatóság belföldi jgsegély keretében a társhatóságtól azkat beszerzi. Mikr kell az eljárásba szakhatóságt bevnni? az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljáráskról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szlgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Krm. rendeletben meghatárztt feltételek fennállása esetén az tt megjelölt szakkérdésben a 6. melléklet szerinti hatóságt szakhatóságként kell bevnni a fennmaradási engedélyezési eljárásba / 6

3 Lakssági tájékztató A szakhatósági állásfglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektrnikus útn keresi meg a szakhatóságt: hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napn belül, hiányzó szakhatósági dkumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napn belül. Ha a fennmaradási engedély iránti kérelemhez az építtető az előző pnt szerinti hatóság előzetes szakhatósági állásfglalását mellékelte, valamint az építésügyi hatóság azt az eljárásban elfgadja, a szakhatóság megkeresése mellőzhető. Előzetes szakhatósági állásfglalás a kérelem benyújtása előtt elektrnikusan az ÉTDR rendszerben a gyűjtőtárhely használatával, vagy papír alapn közvetlenül az érintett hatóságtól kérhető. Mennyi az eljárás illetéke? A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékét, az illetékekről szóló évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezetének január 1 jével hatálys szabályai szerint kell megfizetni. Mennyi az ügyintézési határidő? A fennmaradási engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság az érdemi döntést ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságt nem kell bevnni, vagy a kérelem elbírálásáhz szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számíttt 15 napn belül ha a kérelem hiánys vagy az eljárásba szakhatóságt be kell vnni, az utlsó pótlt dkumentum vagy szakhatósági állásfglalás beérkezésétől számíttt 15 napn belül hzza meg. Az eljárás egyéb szabályai Az építésügyi hatóság az ügyintézést elektrnikus útn végzi. Az építésügyi hatóság és a társhatóságk egymással elektrnikusan tartják a kapcslatt, míg a hatóság az ügyféllel a rendelkezésének megfelelően. Az eljárás megindulásáról és főbb ismérveiről az építésügyi hatóság az ÉTDR általáns tájékztatási felületén mindenki által hzzáférhető módn tájékztatást ad. Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság az építtetőt a kapcslattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően a megindulástól számíttt 3 napn belül értesíti. Az építésügyi hatóság a döntése meghzataláhz a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről, annak idejéről szóló tájékztatást a hatóságnak már az eljárás megindulásáról szóló értesítésben meg kell tennie. Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléjén tapasztaltakról (különösen az építmény, építményrész készültségi fkáról) feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal elláttt fényképfelvételt készít / 6

4 Lakssági tájékztató Az eljárás megindulását követően a hatóság ellenőrzi, hgy a kérelem és mellékletei megfelelnek e az előírt követelményeknek. Amennyiben a kérelem hiánys öt napn belül, legfeljebb húsz naps teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. Kivételes esetekben az első hiánypótlási felhívás teljesítését követően, a tényállás tisztázása srán felmerült új tényre való tekintettel, hárm napn belül ismételten hiánypótlási felhívást bcsáthat ki a hatóság. A hiánypótlásra adható idő ebben az esetben is legfeljebb húsz nap lehet. Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a települési önkrmányzat plgármestere településképi véleményében nem javaslta. Az építésügyi hatóság az eljárás srán hztt érdemi döntésben elrendeli a jgszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény, építményrész bntását, vagy a szabályssá tétel érdekében szükséges munkálatk elvégzését, ha az építtető a hiánypótlási felhívásban fglaltakat a megadtt határidőn belül nem teljesíti, az építmény, építményrész fennmaradása nem engedélyezhető. engedélyezi a jgszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény, építményrész fennmaradását, ha az építési engedélyezéshez előírt és az egyéb jgszabálykban meghatárztt műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, az építmény, építményrész átalakítással, visszabntással vagy egyéb módn szabályssá tehető, azt a műemléki védett érték megőrzése kívánja, vagy a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatárztt határidőn belül elhárítható, egyben rendelkezik az építmény használatbavételi engedélyének megadásáról, ha azt a rendeltetésszerű, biztnságs használatra alkalmas módn építették meg, és a fennmaradó munkálatk nem építési engedélyhez kötöttek, kérelem esetén az építmény, építményrész tvábbépítési engedélyének megadásáról, ha az a rendeltetésszerű, biztnságs használatra még nem alkalmas és a fennmaradó munkálatk elvégzése építési engedélyhez kötöttek, kérelem esetén az rszágs építési követelményektől való eltérés engedélyének megadásáról, műemlék esetén kérelemre az örökségvédelmi engedély megadásáról, tudmásul veszi a bntási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül, illetve attól eltérően végzett bntási tevékenységet. A fennmaradási engedély megadásával, illetve a jgszerűtlen bntási tevékenység végzésének tudmásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság a döntésben építésügyi bírságt szab ki. Az építésügyi bírság megfizetése abban az esetben engedhető el, ha a jgszerűtlen vagy szakszerűtlen állaptt a bírság befizetésének határidején belül megszüntetik. A szabályssá tételi vagy bntási kötelezettség teljesítésének határideje, a döntés jgerőssé és végrehajthatóvá válásától számíttt legfeljebb 6 hónap lehet, mely határidő a kötelezett kérelmére indklt esetben egyszer hárm hónappal meghsszabbítható / 6

5 Lakssági tájékztató Ki értesül az engedélyről, illetve a tudmásul vételről (jgerőről)? A fennmaradási engedély, illetve a jgszerűtlen bntási tevékenység tudmásul vétele iránti kérelemben hztt döntés szóban nem közölhető. A döntést közölni kell: ügyféli minőségben (az értesítettek körének feltüntetésével) az építtetővel vagy meghatalmazttjával, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdnsával, azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevnt, tájékztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vnatkzó jgát az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jgállással nem rendelkezik, valamint az építési tevékenység helye szerinti települési önkrmányzat plgármesterével, azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfglalást adtt. A jgerős döntést a tartalmától függően közölni kell: az építtetővel vagy meghatalmazttjával, az építésfelügyeleti hatósággal, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vnatkztt, bntási tevékenység esetén, a fővársi és megyei krmányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, az ingatlan nyilvántartást vezető elsőfkú ingatlanügyi hatósággal. Az engedély feltételei és azk teljesítése Amennyiben a fennmaradási és tvábbépítési engedély szabályssá tételi vagy bntási kötelezettséget tartalmaz, az építményrész tvábbépítése csak a kötelezettség teljesítése után flytatható. A fennmaradási engedélyezési eljárásban hztt döntés a tartalmától függően tartalmazza az építési, a használatbavételi, az rszágs építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásban hztt döntés feltételeit. Meddig hatálys a fennmaradási engedély és megsszabbítható-e? A fennmaradási egyben használatbavételi engedély határzatlan ideig hatálys. A fennmaradási és tvábbépítési engedély az építési engedély hatályának megfelelően: a jgerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számíttt hárm évig hatálys, kivéve, ha / 6

6 Lakssági tájékztató a hatályssága alatt az építtető kezdeményezte a hsszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghsszabbíttta, vagy az építési tevékenységet a hatályssága alatt (az építési naplóval igazltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számíttt öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudmásul vételére alkalmassá válik. A fennmaradási és tvábbépítési engedély hatálya kérelemre a tvábbépítés megkezdése előtt és a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer, egy évvel meghsszabbítható. A fennmaradási és tvábbépítési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghsszabbítja a tvábbépítés megkezdése előtt, ha az engedély megadásakr hatálys jgszabályk nem váltztak meg, vagy megváltztak, de a jgszabályváltzás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkr a jgszabályváltzásból eredő újabb követelmények kivéve, ha azk tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint az engedély feltételeként előírva teljesíthetők, A fennmaradási és tvábbépítési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghsszabbítja a megkezdett építési tevékenység esetén, ha az engedély megadásakr hatálys jgszabályk nem váltztak meg, vagy megváltztak, de az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezetkész vagy azt meghaladó állaptban van, az elkészült építmény, építményrész szabálys, valamint az engedélyezési és kivitelezési tervek legfeljebb 10 éven belül készültek, váltzásától függetlenül, ha az elkészült építményre, építményrészre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel tudmásul még nem vehető és a fennmaradó építési tevékenység engedélyhez nem kötött, vagy engedélyhez kötött, de a váltzás az engedély tartalmát nem érinti. Ha az engedély hatályának meghsszabbítását nem kérelmezik, vagy az engedély hatálya jgszerűen nem hsszabbítható meg, és az építmény használatbavételi engedély megadására, vagy használatbavétel tudmásul vételére nem alkalmas, a fennmaradó engedélyhez kötött építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. Ebben az esetben az engedély iránti kérelmet a benyújtáskr hatálys jgszabályk alapján bírálja el az építésügyi hatóság / 6