ÚTÜGYI MŐSZAKI ELİÍRÁS ÚT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚTÜGYI MŐSZAKI ELİÍRÁS ÚT 2-1.222"

Átírás

1 ÚTÜGYI MŐSZAKI ELİÍRÁS ÚT G A Z D A S Á G I É S K Ö Z L E K E D É S I K Ö Z Ú T I F İ O S Z T Á L Y A Módosítás tervezete Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai General Geotechnical Rules of Planning and Construction of Roads and Highways Terjedelem: 137 oldal ÚT :2006

2 Készült az Állami Közúti Mőszaki és Információs Közhasznú Társaság jogutódja a Magyar Közút Közhasznú Társaság megbízásából Kidolgozta a Magyar Útügyi Társaság szakbizottsága dr. Szepesházi Róbert vezetésével Benák Ferenc, dr. Boromisza Tibor, dr. Farkas József, Lazányi István, Pozsár László, dr. Scharle Péter, Szilvágyi László, Tárczy László, dr. Varga László Módosította a Magyar Útügyi Társaság szakbizottsága dr. Szepesházi Róbert vezetésével dr. Boromisza Tibor, Fáy Miklós, Fehér Zsuzsanna, Lazányi István, Pozsár László, Subert István, Szilvágyi László, Tárczy László, Trenka Sándor, Vízi E. Zoltánné Az Állami Közúti Mőszaki és Információs Közhasznú Társaság szakmai konzulense Schulz Margit Terjeszti a Magyar Útügyi Társaság A kiadással és mindennemő másolással kapcsolatban minden jog fenntartva 2

3 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Fıosztálya kiadja az Utak geotechnikai tervezésének általános szabályai címő ÚT :2002 számíú útügyi mőszaki elıírás javított és bıvített változataként az Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai megnevezéső, ÚT :2006 számú útügyi mőszaki elıírást. Az útügyi mőszaki elıírás tárgya: földmővek anyaga, szerkezete és építése, természetes lejtık, a bevágási és sziklarézsők, a töltésrézsők és a töltésszélesítések állékonysága, töltésalapozás kedvezıtlen altalajon, földet megtámasztó támszerkezetek. Ezen útügyi mőszaki elıírás alkalmazási területe az országos és a helyi közutak, valamint a közforgalom elıl el nem zárt magánutak. Az útügyi mőszaki elıírás alkalmazása az országos közutak kezelıi számára a közhasznú tevékenység ellátására kötött szerzıdés szerint mind megrendelıként, mind saját tevékenységükre nézve kötelezı. Az ennek alapján végzett építési, fenntartási és üzemeltetési feladataik ellátása során az útügyi mőszaki elıírásban foglaltakat meg kell tartani. Jelen mőszaki elıírást az országos közutak kezelıi a tevékenységükre vonatkozó éves szerzıdés szerint november 1-jétıl alkalmazzák. Az útügyi mőszaki elıírás alkalmazása a helyi közutak, továbbá a közforgalom elıl el nem zárt magánutak tekintetében ajánlott és indokolt. Az útügyi mőszaki elıírásban foglaltaktól az országos közutak esetében csak az elıírások alóli felmentés alapján szabad eltérni. A felmentést a mőszaki elıírás alkalmazása elıtt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közút Közlekedési Fıosztálytól kell kérni. A kérelmet a Magyar Közút Közhasznú Társasághoz kell benyújtani. Ezen útügyi mőszaki elıírás az ÚT :1993 számú Útépítési földmunkák címő és az ÚT :1998 számú Útpályaszerkezetek védelme fagy- és olvadási kár ellen. címő útügyi mőszaki elıírásokat hatálytalanítja. Budapest, Gazdasági és KözlekedésiMinisztérium Közúti Közlekedési Fıosztálya 3

4 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS ELVEK, KÖVETELMÉNYEK, FOGALMAK Az elıírás célja, tartalma A tervezési rend alapelvei Kapcsolat más szabályozó anyagokkal Általános elvek Jogszabályok Geotechnikai tervezés mőszaki alapszabványai Geotechnikai vizsgálatok mőszaki szabványai Speciális geotechnikai szerkezetek tervezési és vizsgálati szabványai Alkalmazandó útügyi mőszaki elıírások Földmővek anyagának tervezési és vizsgálati szabványai Geomőanyagok tervezésének és vizsgálatainak mőszaki szabványai A geotechnikai szerkezetek tartószerkezeti tervezésének mőszaki szabványai Fogalommeghatározások Általános alapfogalmak Tevékenységek, szolgáltatások, dokumentációk A tervezés alapfogalmai A megvalósítás alapfogalmai A szövegben elıforduló fıbb szakkifejezések jegyzéke A TERVEZÉS ALAPJAI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Tervezési követelmények Funkcionális alkalmasság Statikai megfelelıség Kivitelezhetıség Környezetbarát, esztétikai kialakítás Tartósság, fenntarthatóság Gazdaságosság Elfogadhatóság A tervezés során vizsgálandó adottságok A tervezett út jellemzıi Élı környezet Terepadottságok Meteorológiai viszonyok Hidrológiai adottságok Geológiai és talajadottságok Talajvízviszonyok Felszínmozgások és a földrengés veszélye Épített környezet A feladat kategóriába sorolása geotechnikai kategória geotechnikai kategória geotechnikai kategória A talajadottságok vizsgálata és jellemzése Általános követelmények A talajvizsgálatok szükséges mértéke A talajvizsgálatok tartalmi követelményei A talajkörnyezet jellemzése, bemutatása A tervezési állapotok felvétele Tervezési módszerek A számításon alapuló tervezés Tervezés szokáson alapuló intézkedésekkel Tervezés próbaterhelésekkel és modellvizsgálatokkal Megfigyeléses módszer Technológiai és minıségtervek A TERVEZÉSI REND ÉS A TERVEK TARTALMA A tervezési rend

5 3.1.1 A tervezık kompetenciája A tervezık együttmőködése A tervek célja és geotechnikai tervezési követelményei Tanulmányterv Díszpozíciós terv Engedélyezési terv Tenderterv Ajánlat mőszaki terve Kiviteli terv Megvalósulási dokumentumok Üzemelési-fenntartási utasítások, tervek Korszerősítési, helyreállítási terv A geotechnikai szolgáltatások tartalmi követelményei Talajvizsgálati jelentés (TVJ) Geotechnikai szakvélemény (GSZ) Geotechnikai terv (GT) FÖLDMŐVEK ANYAGA, SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSE Alapvetı elvek, követelmények, eljárási rend Földmőanyagok osztályozása, minısítése A minısítések célja és rendje A földmőanyagok általános osztályozása Építéstechnológiai célú minısítések Vízmozgásokkal kapcsolatos minısítések Egyéb földmőanyagok alkalmasságának megítélése Geomőanyagok A földmővek szerkezeti kialakítása A töltéstalp kialakítása A töltéstest kialakítása Bevágások kialakítása A felsı földmőrész, a védıréteg tervezése Alacsony töltések és sekély bevágások tervezése A földmő további részeinek kialakítása Meglévı földmővek teherbírásának vizsgálata, javítása A földmőépítés egyes technológiai részfeladatai Tömörítés A talajok kezelése, javítása Próbabeépítés, próbatömörítés A földmővek minıségellenırzése A tömörség ellenırzése A teherbírás ellenırzése RÉZSŐK ÁLLÉKONYSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA Általános követelmények és szempontok Alapkövetelmények Általános tervezési elvek Tervezési rend A rézsőállékonyság vizsgálata Az állékonyságvizsgálatok célja, a tervezési állapotok felvétele Vizsgálati módszerek A rézsőállékonyság javításának lehetıségei Az állékonyság növelésének tervezési elvei Geometriai módszerek Víztelenítés Mérnökbiológiai módszerek A rézsők földanyagának erısítése georácsokkal, talajszegekkel Támszerkezetek Az állékonyság ellenırzése megfigyelésekkel Rézsőtípusok tervezési sajátosságai Természetes lejtık Bevágási földrézsők Sziklarézsők Töltésrézsők

6 5.4.5 Töltésszélesítések Anyagnyerı- és célkitermelı, illetve lerakóhelyek rézsőbiztosítása TÖLTÉSALAPOZÁS A töltésalapozás tervezési követelményei Alapkövetelmények Tervezési alapelvek Tervezési rend A töltésalapozások tervezése A talajjellemzık meghatározása Az alaptörés veszélyének vizsgálata Süllyedésszámítások A süllyedések idıbeli alakulásának számítása A töltésalapozások megfigyelése és irányítása Töltésalapozási megoldások irányelvei Építésszervezési megoldások Szerkezeti megoldások Talajjavítások TÁMSZERKEZETEK Általános tervezési követelmények és szempontok Alapkövetelmények A tervezés fıbb szempontjai, irányelvei Tervezési rend Támfalak típusai és tervezésük alapjai Támfaltípusok A támfalak tervezésének általános szempontjai és követelményei A súlytámfalak tervezésének sajátos szempontjai A szögtámfalak tervezésének sajátos szempontjai A máglyafalak tervezésének speciális szempontjai A gabionfalak tervezésének sajátos szempontjai A erısített talajtámfalak tervezésének sajátos szempontjai A szegezett falak tervezésének sajátos szempontjai Befogott támszerkezetek A befogott támszerkezetek kialakításának általános követelményei A befogott szerkezetek tervezése, statikai számítása Horgonyzott szerkezetek A horgonyzott támszerkezetek alkalmazásának általános szabályai A horgonyzott szerkezetek elemeinek kialakítása A horgonyzott szerkezetek tervezési követelményei és módszerei Mőszaki felügyelet, megfigyelés

7 1. ÁLTALÁNOS ELVEK, KÖVETELMÉNYEK, FOGALMAK 1.1 Az elıírás célja, tartalma Az elıírás azért készült, hogy alkalmazása segítse tartós, biztonságos, jó minıségő, gazdaságos, környezetbarát útépítési földmővek és kapcsolódó geotechnikai szerkezetek létesítését. Ehhez egységes fogalomrendszert, követelményeket, tervezési eljárásokat és korszerő mőszaki megoldásokat ajánl, illetve követel meg. Meghatározza az utak földmőveinek és kapcsolódó szerkezeteinek tervezésekor követendı eljárásrendet, az elkészítendı tervtípusokat és azok tartalmi elvárásait, a tervezés elfogadható módszereit; a földmővel és kapcsolódó geotechnikai szerkezeteivel szemben támasztott követelményeket, az alkalmazható anyagokat, szerkezeteket, építési eljárásokat és a minıségszabályozás módszereit. Az elıírás figyelembe veszi, hogy mind gyakrabban kell kedvezıtlen geotechnikai adottságú területeken, illetve speciális tulajdonságú anyagokból földmőveket építeni. Ezen feladatok újszerő megoldásaihoz az elıírás irányelveket fogalmaz meg. A geotechnikai feladatok jellegének megfelelıen számos feladat megoldására az elıírás nem adhat egyértelmő utasítást. Abból indul ki, hogy a geotechnikai adottságok sajátosságai és változékonysága miatt a feladatok többségében csak a konkrét körülmények elemzése alapján lehet helyes döntést hozni és jó megoldást tervezni. Ehhez igyekszik teljeskörően megadni a figyelembe veendı szempontokat és követelményeket, a szerkezeti, technológia és minıségszabályozási megoldásokra azonban az elıírás általában csak ajánlásokat ad. A tervezıi szabadságot nem kívánja korlátozni, ellenkezıleg: a tervezıtıl a konkrét feladatok optimális megoldását várja el. Ez viszont azt is jelenti, hogy az elıírás alkalmazása nem csökkenti a tervezı jogi felelısségét. Az elıírást a hatályba léptetı rendelet által meghatározott körben az útépítés teljes folyamatában minden geotechnikai vonatkozású feladat megoldásához követni kell, így a pályázati kiírásokban, a munkák megrendelésekor, a szerzıdések megkötésekor, minden terv, tervfejezet vagy tervjellegő dokumentum elkészítésekor, a tervek ellenırzésekor, minısítésekor és engedélyezésekor. Az elıírás készítıi abból indultak ki, hogy az útépítés minden eleme tervezett tevékenység, ezért minden szerkezet elkészítéséhez és minden építési technológia alkalmazásához a megvalósítás valamely fázisában valamilyen tervdokumentum készül. E tekintetben geotechnikai tartalmú tervnek, tervfejezeteknek, tervjellegő dokumentumnak tekintendık a tenderkiírásoknak a földmővekre és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetekre vonatkozó részei, a geotechnikai (földtani, mérnökgeológiai, talajmechanikai) szakvélemények, talajvizsgálati jelentések, az útépítési tervek földmővekkel és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetekkel összefüggı részei, a földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek önálló tervei, a vízépítési, humuszgazdálkodási terveknek a földmővekkel és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetekkel összefüggı részei, a kivitelezést közvetlenül szabályozó ütemtervek, technológiai utasítások, minıségtervek, az üzemelési-fenntartási utasítások. Az elıírás az elıbbiekben felsorolt tervdokumentumok elkészítését és elfogadását kívánja segíteni. A kivitelezésben közvetlenül nem alkalmazható, ott mindig az elıbbiek szerinti valamely konkrét tervdokumentumot kell követni, illetve annak betartását kell ellenırizni. Az elıírás a következıkben a terv kifejezés alatt általában az elıbbiekben felsoroltakat érti, s csak akkor konkretizálja a felsoroltak valamelyikére, ha az feltétlenül szükséges. Hasonló módon, amikor az elıírás a tervezı kifejezést használja, akkor azon az elıbbi tervek valamelyikének készítıjét ért, aki például a technológiai utasítások esetében lehet a kivitelezı is. Az elıírás nem tárgyalja a közúti hidak, illetve a közúti alagutak és a közúthoz kapcsolódó más földalatti mőtárgyak geotechnikai vonatkozásait, mert azokra külön elıírás vonatkozik. A kapcsolódási pontokban természetesen azok követelményeit is be kell tartani. 7

8 1.2 A tervezési rend alapelvei A földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek tervezésének a terv célját, tartalmát és részletezettségét illetıen a projekt aktuális szakaszához, idıbeli üteméhez kell igazodnia, az adott szakaszban esedékes döntésekhez, illetve elvégzendı feladatokhoz szükséges információkat kell szolgáltatnia. Általában az alábbi projektszakaszok, illetve tervtípusok különíthetık el: az elımunkálatok szakaszában tanulmányterv (megvalósíthatósági tanulmány), díszpozíciós terv, engedélyezési terv; a vállalatbaadási szakaszban tenderterv (tenderkiírás), illetve az ajánlat mőszaki terve (alternatív terv); a megvalósítási szakaszban kiviteli terv (részeként vagy kapcsolódóan technológiai terv, minıség terv, ütemterv, organizációs terv) és megvalósulási dokumentumok (megvalósulási terv, építési napló, minıségtanúsítási bizonylatok); az üzemelési szakaszban üzemeltetési-fenntartási utasítás, korszerősítési-helyreállítási terv. A tervezés során az úttervezınek, mint fıtervezınek, a geotechnikai tervezınek és más szakterületi tervezıknek általában a fıtervezı irányításával szorosan együtt kell mőködniük. A tervezési feladatot mindegyik szakaszban a 2.3. szerint geotechnikai kategóriába kell sorolni, s ennek alapján meg kell határozni a tervfázis geotechnikai követelményeit. Gondoskodni kell a tervezés során arról, hogy a geotechnikai tervezés alapját képezı talajadatokat a tervtípusnak megfelelı részletességgel és pontossággal meghatározzák és bemutassák. Ennek formája az átalakuló szabványosításnak megfelelıen (egy átmeneti idıre) kétféle lehet: talajvizsgálati jelentés, az MSZ EN :2006 elıírásának megfelelı dokumentum, mely csak a geotechnikai információkat közli, a feladatok megoldására nem ad javaslatot, s részletessége szerint lehet elıkészítı, tervezési, kiegészítı és ellenırzı jelentés, geotechnikai (talajmechanikai) szakvélemény, a hazai gyakorlatban hagyományosan készülı dokumentum, mely a geotechnikai információk közlése mellett megállapítja a geotechnikai feladatokat és megoldásukra iránymutatást is ad, s részletessége szerint lehet elıkészítı, részletes, kiegészítı, ellenırzı, összefoglaló és állapot- vagy kárvizsgálati szakvélemény. A jelentés vagy szakvélemény típusa a 3.2. szerint illeszkedjék a tervtípusokhoz. A földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek terve külön geotechnikai tervdokumentációban, vagy a teljes útépítési tervdokumentáción belül, annak külön fejezeteként jelenhet meg. A terveknek legalább a következıket kell tartalmazniuk: geotechnikai kiindulási adatok, helyszínrajzok, hossz- és keresztszelvények, kitőzési adatok, mintakeresztszelvények, szerkezetek általános és részlettervei, technológiai leírás, követelmények, statikai számítások, minıségszabályozási követelmények, fenntartási utasítások. E munkarészek részletezettsége a tervtípushoz és a geotechnikai kategóriához igazodjék, elégítse ki továbbá a következı fejezetekben ismertetendı általános, valamint a feladathoz igazodó sajátos követelményeket. Az elıírás feltételezi, hogy a földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek tervezését végzı szakemberek megfelelı ismeretekkel és jogosultságokkal rendelkeznek: az út tervezıje a megfelelı úttervezési jogosultsággal rendelkezik és megvannak az együttmőködéshez szükséges geotechnikai ismeretei is, a talajadottságokat geotechnikai tervezıi engedéllyel rendelkezı személy tárja fel és ismerteti, a földmőveket és a kapcsolódó geotechnikai szerkezeteket általában geotechnikai tervezı, vagy egyes, a késıbbiekben meghatározandó esetekben megfelelı jogosultságú út- és/vagy szerkezettervezı tervezi. Az elıírás feltételezi, hogy a földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek építését és fenntartását irányító szakembereknek mérnöki végzettségük és igazolható talajmechanikai ismereteik vannak, és munkájukat szakszerően végzik. 8

9 1.3 Kapcsolat más szabályozó anyagokkal Általános elvek A következı felsorolások tartalmazzák azokat a jogszabályokat és mőszaki szabályozó anyagokat, melyekkel az elıírás készítıinek szándéka szerint összhangban van. A készítık ugyanakkor feltételezték, hogy az útépítési projekt közremőködıi az elıírásban külön nem említett vonatkozásokban e szabályozó anyagok szerint járnak el. Az új európai szabályozások bevezetése miatt a mőszaki szabályozás állandó változásban van. Ezért bizonyos kérdésekben egyidejőleg léteznek új, korszerő, de idehaza még kevéssé használt európai szabályozó anyagok és régi, némely részletükben elavult, de idehaza jól ismert szabályozók is ban és 2007-ben nagyszámban kerülnek bevezetésre európai szabályozó anyagok, s ezeket egy éven belül lehetıleg magyar nyelven honosítani fogják. A következı összeállítás ezek közül tartalmazza azokat, melyek angol nyelvő változata már ismert, és a jelen elıírás ezekkel már harmonizáltan készült. Hivatalosan azonban csak akkor kell követni ıket, ha MSZ-ként megjelennek. Elıfordulhat, hogy az európai szabványok olyan követelményeket támasztanak, melyek alkalmazásának feltételei még nincsenek meg. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a régi, még érvényben levı szabályozók gondozása, aktualizálása az elmúlt évtizedben már elmaradt, így azok sok esetben már nincsenek összhangban a korszerő új elıírásokkal. Érvénytelenítésük viszont nem volt lehetséges, mert azzal szabályozási hiányok keletkeztek volna. Mindezek miatt a szabályozó anyagok teljesen következetes alkalmazása nem mindig lehetséges, betartatásuk ésszerő rugalmasságot kíván. Ahol az ugyanazon területre vonatkozó dokumentumok között tartalmi ellentmondás mutatkozik, vagy azok szerint többféle eljárás, megoldás lehetséges, ott az útépítés geotechnikai tervezésében a jelen elıírásban ajánlottakat célszerő követni, vagy ilyen ajánlás híján a módszerek közül szabadon lehet választani. A különbözı típusú szabályozó anyagok betartását illetıen általánosságban a következık érvényesek: a törvények, kormány- és miniszteri rendeletek betartása kötelezı, az útügyi mőszaki elıírások betartását a hatályba léptetı miniszteri rendelet szabályozza, az MSZ vagy MSZ EN jelő magyar mőszaki szabványokat az útépítési projekt kiírása, illetve a szerzıdés szerint kell alkalmazni, amihez a jelen elıírás ajánlásokat ad, az MSZE CEN ISO/TS jelő magyar mőszaki elıszabványokat célszerő követni, de betartásuk csak akkor kötelezı, ha azt valamilyen külön szabály vagy a projekt kiírása, illetve szerzıdése elrendeli Jogszabályok Az útépítési projekt megvalósításának egészét illetıen a következık betartása kötelezı Törvények évi X. törvény a termékfelelısségrıl évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról évi XXIX. törvény a környezetvédelmének általános szabályairól évi LIII. törvény a természet védelmérıl évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrıl évi LVIII. törvény a tervezı és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl évi XI. törvény a munkavédelemrıl szóló 1993 évi XCIII. törvény módosításáról évi XXIX. törvény az Európai Uniós csatlakozással összefüggı, egyes törvény módosításokról évi LXXVI. törvény az építıipari kivitelezési tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatással, öszszefüggı egyes törvények módosításáról Kormányrendeletek 158/1997. (IX.26.) korm. rendelet az építési mőszaki ellenıri tevékenységrıl. 9

10 135/2005. (VII.14.) korm. rendelet az építıipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról. 162/2004. (V. 21.) korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól Miniszteri rendeletek 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet az építészeti mőszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirıl. 34/2002. (IV.27.) FVM rendelet az építészeti-mőszaki tervezési jogosultság részletei szabályairól. 3/2003. (I.25.) BMGKM KvVM együttes rendelet az építési termékek mőszaki követelményeinek megfelelıség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának részletes szabályairól. 45/2004. (VII.26.) BM-KVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék részletes kezelési szabályairól Geotechnikai tervezés mőszaki alapszabványai A geotechnikai tervezés egészét, alapelveit, követelményeit és elfogadható módszereit illetıen az elıírás a következı szabványokkal összhangban készült, illetve az elıírás által nem szabályozott részletekben e szabványokat kell követni: MSZ EN :2006 MSZ EN :2007 Geotechnikai tervezés. 1. rész: Általános szabályok. Geotechnikai tervezés. 2. rész: Talajvizsgálatok Geotechnikai vizsgálatok mőszaki szabványai A talajok és a kızetek osztályozását, laboratóriumi és terepi vizsgálatait a következık szabványok, elıírások szabályozzák A talajok és a kızetek osztályozására kötelezıen alkalmazandó szabványok MSZ EN :2003 MSZ EN :2005 MSZ EN :2004 MSZ :2006 MSZ :1983 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 2. rész: Osztályozási alapelvek. Geotechnikai vizsgálatok. Szilárd kızetek azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból. Talajmechanikai vizsgálatok. Az eredmények összefoglalása A talajfeltárások irányadó dokumentumai MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS : A talajvízmérések irányadó dokumentumai MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 1. rész: Mőszaki Alapelvek. Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 2. rész: Minısítési kritériumok. Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 3. rész: Megfelelıségi értékelés. Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 1. rész: Általános elvek. Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 2. rész: Áteresztıképességi vizsgálat pakker nélkül. Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 3. rész: Víznyomásos vizsgálat. Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 4. rész: Próbaszivattyúzás. 10

11 MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 5. rész: Nyeletéses vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Mintavételi módszerek és talajvízmérések. 6. rész: Áteresztıképességi vizsgálat pakkerrel A laboratóriumi talajvizsgálatok irányadó dokumentumai MSZ :1979 MSZ :1980 MSZ :1980 MSZ :1980 MSZ :1981 MSZ :1981 MSZ :1982 Talajmechanikai vizsgálatok. Szemeloszlás meghatározása. Talajmechanikai vizsgálatok. Konzisztenciahatárok. Talajmechanikai vizsgálatok. A talaj anyagsőrősége. Talajmechanikai vizsgálatok. A talajt alkotó fázisok térfogat és tömegarányai. Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok tömöríthetıségének vizsgálata Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok alakváltozásnak vizsgálata ödométerrel. Talajmechanikai vizsgálatok. Szervesanyag tartalom meghatározása. MSZ :1982 Talajmechanikai vizsgálatok. A talaj szulfátiontartalmának és ph-értékének mérése MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 1. rész: A víztartalom meghatározása. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 2. rész: Finom szemcséjő talajok térfogatsőrőségének meghatározása. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 3. rész: A szemcsék sőrőségének meghatározása. Piknométeres módszer. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 4. rész: A szemeloszlás meghatározása. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 5. rész: Kompressziós vizsgálat lépcsızetes terheléssel. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 6. rész: Ejtıkúpos vizsgálat. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 7. rész: Finom szemcséjő talajok egyirányú nyomóvizsgálata. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 8. rész: Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat. Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 9. rész: Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített talajokon. MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 10.rész: Közvetlen nyíróvizsgálat. MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 11. rész: Áteresztıképességi vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata. 12. rész: Az Atterberg-határok meghatározása A terepi talajvizsgálatok irányadó dokumentumai MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 1. rész: Nyomószondázás elektromos mérıberendezéssel. MSZE CEN ISO/TS :2005 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 2. rész: Verıszondázás. MSZE CEN ISO/TS :2005 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 3. rész: SPTszondázás. MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 4. rész: Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel. Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 5. rész: Rugalmas dilatométeres vizsgálat. Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 6. rész: Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel. 11

12 MSZE CEN ISO/TS :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 7. rész: Fúrólyukas terhelés MSZE CEN ISO/TS :2006 MSZE CEN ISO/TS :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 8. rész: Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással. Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 9. rész: Terepi nyírószondázás. MSZE CEN ISO/TS :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 10. rész: Lapdilatométeres vizsgálat. MSZE CEN ISO/TS :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 11. rész: Nyomószondázás. Mechanikus mérıberendezéssel. MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai vizsgálatok. Terepi vizsgálat. 12. rész: Tárcsás terhelés Speciális geotechnikai szerkezetek tervezési és vizsgálati szabványai A geotechnikai szerkezetek kialakítását, anyagát, technológiáját és ellenırzését illetıen be kell tartani a következı szabványokat Speciális mélyépítési munkák kivitelezésének mőszaki szabványai MSZ EN 1536:2001 MSZ EN 1537:2002 MSZ EN 1538:2001 MSZ EN 12063:2001 MSZ EN 12699:2001 MSZ EN 12715:2001 MSZ EN 12716:2001 MSZ EN 14199:2006 MSZ EN 14490:2007 MSZ EN 14475:2007 MSZ EN 14679:2005 MSZ EN 14731:2005 MSZ EN 15237:2007 Speciális mélyépítési munkák. Fúrt cölöpök. Speciális mélyépítési munkák. Talajhorgonyok. Speciális mélyépítési munkák. Résfalak. Speciális mélyépítési munkák. Szádfalak. Speciális mélyépítési munkák. Talajkiszorításos cölöpök. Speciális mélyépítési munkák. Talajszilárdítás. Speciális mélyépítési munkák. Jethabarcsosítás. Speciális mélyépítési munkák. Mikrocölöpök. Speciális mélyépítési munkák. Talajszegezés. Speciális mélyépítési munkák. Talajerısítés. Speciális mélyépítési munkák. Mélykeverés. Speciális mélyépítési munkák. Mélyvibrálás. Speciális mélyépítési munkák. Függıleges drénezés A mélyépítési szerkezetek ellenırzésének irányadó dokumentumai MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 MSZE CEN ISO/TS :2007 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 1. rész: Cölöppróbaterhelés tengelyirányú statikus nyomóerıvel. Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 2. rész: Cölöppróbaterhelés tengelyirányú statikus húzóerıvel. Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 3. rész: Cölöppróbaterhelés keresztirányú statikus húzóerıvel. Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 4. rész: Cölöppróbaterhelés dinamikus keresztirányú nyomóerıvel. Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 5. rész: Talajhorgonyok vizsgálata. Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 6. rész: Talajszegek vizsgálata. Geotechnikai szerkezetek vizsgálata. 7. rész: Talajerısítés vizsgálata Alkalmazandó útügyi mőszaki elıírások Az utak geotechnikai tervezésében, az úttervezıvel való együttmőködésben a következı útügyi szabályozó anyagokra kell figyelemmel lenni. 12

13 A geotechnikai tervezést befolyásoló útügyi tervezési elıírások ÚT Közutak tervezési szabályzata (KTSZ). ÚT Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerısítése. ÚT Közúti alagutak létesítésének általános feltételei (A KTSZ kiegészítése). ÚT Kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete. ÚT Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése. ÚT Útpályaszerkezetek kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú alaprétegei. Építési elıírások ÚT Útpályaszerkezetek kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú alaprétegei. Tervezési elıírások. ÚT Útépítési beton burkolatalapok tervezési elıírásai. ÚT A betonburkolatú útpályaszerkezetek méretezése. ÚT Betonkı burkolatú pályaszerkezetek tervezése és építése. Követelmények. ÚT Közutak víztelenítése (KTSZ kiegészítése). ÚT Kohósalakaszfalt útpályaalapok és burkolatok. ÚT Közúti hidak tervezése. Általános elıírások. ÚT Közúti hidak építése V. Alapozások A földmővek vizsgálatát szabályozó útügyi elıírások ÚT :1998 Dinamikus teherbírásmérés. ÚT :1998 Teherbírásmérés könnyő ejtısúlyos berendezéssel. ÚT :2005 Dinamikus tömörség- és teherbírásmérés kistárcsás könnyő ejtısúlyos berendezéssel. ÚT :1998 Radiometriás tömörségmérés. Földmővek, kötıanyag nélküli alaprétegek, hidraulikus kötıanyagú útalapok térfogatsőrőségének és víztartalmának meghatározása. ÚT :2000 Közúti töltéssüllyedések mérése Földmővek anyagának tervezési és vizsgálati szabványai A földmővek anyagaira vonatkozóan a jelen elıírás ajánlásainak megfelelıen kell alkalmazni a következı szabványokat és elıírásokat A földmővek terminológiáját megadó mőszaki szabvány MSZ Földmunkák és földmővek fogalommeghatározásai A kötıanyaggal készülı talajstabilizációk tervezésének irányadó dokumentumai MSZ EN :2005 Hidraulikus kötıanyagú keverékek. Elıírások. 1. rész: Cement kötıanyagú szemcsés keverékek. MSZ EN :2005 Hidraulikus kötıanyagú keverékek. Elıírások. 2. rész: Salak kötıanyagú keverékek. MSZ EN :2005 Hidraulikus kötıanyagú keverékek. Elıírások. 3. rész: Pernye kötıanyagú keverékek. MSZ EN :2005 Hidraulikus kötıanyagú keverékek. Elıírások. 4. rész: Pernye a hidraulikus kötıanyagú keverékekhez. MSZ EN :2005 Hidraulikus kötıanyagú keverékek. Elıírások. 5. rész: Hidraulikus útépítési kötıanyaggal készített keverékek Mechanikai vagy kötıanyagos stabilizációk laboratóriumi vizsgálatainak szabványai MSZ EN 13285:2003 MSZ EN :2003 Kötıanyag nélküli keverékek. Elıírások. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 1. rész: A laboratóriumi viszonyítási térfogatsőrőség és a víztartalom vizsgálati módszerei. Bevezetés, általános követelmények és mintavétel. 13

14 MSZ EN :2005 MSZ EN :2003 MSZ EN :2003 MSZ EN :2003 MSZ EN :2004 MSZ EN :2003 MSZ EN :2003 MSZ EN :2003 MSZ EN :2003 MSZ EN :2003 MSZ EN :2004 MSZ EN :2003 MSZ EN :2004 MSZ EN :2004 MSZ EN :2005 MSZ EN :2005 MSZ EN :2005 MSZ EN :2005 Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 2. rész: Vizsgálati módszerek a laboratóriumi viszonyítási térfogatsőrőség és a víztartalom meghatározására. Proctor-tömörítés. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 3. rész: A laboratóriumi viszonyítási térfogatsőrőség és a víztartalom vizsgálati módszerei. Vibrosajtolás szabályozott paraméterekkel. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 4. rész: A laboratóriumi viszonyítási térfogatsőrőség és a víztartalom vizsgálati módszerei. Vibrokalapács. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 5. rész: A laboratóriumi viszonyítási térfogatsőrőség és a víztartalom vizsgálati módszerei. Vibroasztal. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 7. rész: Kötıanyag nélküli keverékek ciklusos terheléses, triaxiális vizsgálata. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 40. rész: Vizsgálati módszer a hidraulikus kötıanyagú keverékek tiszta húzószilárdságának meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 41. rész: Vizsgálati módszer a hidraulikus kötıanyagú keverékek nyomószilárdságának meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 42. rész: Vizsgálati módszer a hidraulikus kötıanyagú keverékek hasító-húzó szilárdságának meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 43. rész: Vizsgálati módszer a hidraulikus kötıanyagú keverékek rugalmassági modulusának meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 44. rész. Vizsgálati módszer granulált kohósalak alfa-tényezıjének meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 45. rész: Vizsgálati módszerek a hidraulikus kötıanyagú keverékek bedolgozhatósági idıtartamának meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 46. rész: Vizsgálati módszer a nedvességállapoti érték meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 47. rész: Vizsgálati módszer a kaliforniai teherbírási (CBR-) érték, a közvetlen teherbírási index és a lineáris duzzadás meghatározására. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 49. rész: Mésszel és/vagy hidraulikus kötıanyaggal stabilizált talaj gyorsított duzzadásvizsgálata. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 50. rész: Hidraulikus kötıanyagú keverékek vizsgálati próbatesteinek elıállítási módszere Proctor-berendezéssel vagy vibroasztalos tömörítéssel. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 51. rész: Hidraulikus kötıanyagú keverékek vizsgálati próbatesteinek elıállítási módszere vibrokalapácsos tömörítéssel. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 52. rész: Hidraulikus kötıanyagú keverékek vizsgálati próbatesteinek elıállítási módszere vibrosajtolással. Kötıanyag nélküli és hidraulikus kötıanyagú keverékek. 53. rész: Hidraulikus kötıanyagú keverékek vizsgálati próbatesteinek elıállítási módszere tengelyirányú sajtolással A földmővek és az útpályaszerkezetek ellenırzı terepi vizsgálatainak szabványai MSZ :1989 Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. CBR-vizsgálat. MSZ :1989 Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. Tárcsás vizsgálat. MSZ :1989 Útpályaszerkezetek teherbíró képességének vizsgálata. A behajlás mérése. 14

15 1.3.8 Geomőanyagok tervezésének és vizsgálatainak mőszaki szabványai A földmővekben és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetekben gyakran alkalmazott geomőanyagok alkalmazási köreire, tervezési szabályaira és különbözı jellemzıinek laboratóriumi és terepi vizsgálatára vonatkozóan be kell tartani a következı szabványokat Geomőanyagok kiválasztását szabályozó dokumentumok MSZ EN 13249:2001 MSZ EN 13250:2001 MSZ EN 13252:2001 MSZ EN 13253:2001 MSZ EN 13254:2000 MSZ EN 13255:2000 MSZ EN 13255: A geomőanyagok vizsgálatának dokumentumai MSZ EN 918:1998 MSZ EN 964-1:1999 MSZ EN 965:1999 MSZ ENV 1897:2001 MSZ EN 9862:2005 MSZ EN :2005 MSZ EN :1998 MSZ EN 9864:2005 MSZ EN 10318:2005 MSZ EN 10319:1998 MSZ EN 10320:2000 MSZ EN 10321:1998 MSZ EN :1999 MSZ EN 11058:1999 MSZ EN 12224:2001 MSZ EN 12225:2001 MSZ EN 12226:2001 MSZ EN 12236:1998 Geotextíliák és rokon termékeik. Az utak és más közlekedési területek (vasutak és aszfaltbeépítések kivételével) szerkezetében való alkalmazás elıírt jellemzıi. Geotextíliák és rokon termékeik. A földmunkák és az alapozások során, valamint a győjtıszerkezetekben való alkalmazás elıírt jellemzıi. Geotextíliák és rokon termékeik. A vízelvezetı rendszerekben való alkalmazás elıírt jellemzıi. Geotextíliák és rokon termékeik. Az eróziót szabályozó munkákban (partvédelem, partvédı mővek) való alkalmazás elıírt jellemzıi. Geotextíliák és rokon termékeik. A víztározók és gátak szerkezetében való alkalmazás elıírt jellemzıi. Geotextíliák és rokon termékeik. A csatornák szerkezetében való alkalmazás elıírt jellemzıi. Geotextíliák és rokon termékeik. Az alagutak és föld alatti mőtárgyak szerkezetében való alkalmazás elıírt jellemzıi. Geotextíliák és rokon termékeik. Dinamikus átszakításvizsgálat. (Kúpos ejtıvizsgálat). Geotextíliák és rokon termékeik. A vastagság maghatározása elıírt terhelésekkel. 1. rész: Egyes rétegek. Geotextíliák és rokon termékeik. A területi sőrőség meghatározása. Geotextíliák és rokon termékeik. Nyomás alatti kúszási tulajdonságok meghatározása. Geomőanyagok. Mintavétel és a próbadarabok készítése. Geomőanyagok. A vastagság maghatározása elıírt terhelésekkel. 1. rész: Egyrétegőek. Geotextíliák és rokon termékeik. Vastagságmeghatározás elıírt terhekkel. 2. rész: Többrétegő termékek egyes rétegeinek vastagságmeghatározása. Geomőanyagok. Geotextíliák és rokon termékeik. Vizsgálati módszer geotextiliák és rokon termékeik területi sőrőségének meghatározására. Geomőanyagok. Szakkifejezések és meghatározásuk. Geotextíliák. Szélessávú szakítóvizsgálat. Geotextíliák. Helyszíni azonosítás. Geotextíliák. Kötések/varratok szakítóvizsgálata széles sávú módszerrel. Geotextíliák és rokon termékeik. Eljárás telepítéskor bekövetkezı sérülések szimulálására. 1.rész: Telepítés szemcsés anyagokon. Geotextíliák és rokon termékeik. A síkra merıleges, terhelés nélküli vízáteresztı képességi jellemzık meghatározása. Geotextíliák és rokon termékeik. Az idıjárással szembeni ellenállás meghatározása. Geotextíliák és rokon termékeik. Módszer a mikrobiológiai ellenállás meghatározására elásási próbával. Geotextíliák és rokon termékeik. Általános vizsgálatok a tartóssági vizsgálatot követı kiértékeléshez. Geotextíliák és rokon termékeik. Statikus átszakításvizsgálat (CBR-vizsgálat). 15

16 MSZ EN 12447:2002 MSZ EN 12956:1999 MSZ EN : 2005 MSZ EN :2005 MSZ EN 12958:1999 MSZ EN :2003 MSZ EN :2005 MSZ EN 13427:1999 MSZ EN 13428:2005 MSZ EN 13431:2000 MSZ CR ISO 13434:2000 MSZ EN ISO 13437:1999 MSZ EN ISO 13438:2005 MSZ EN 13562:2000 MSZ EN 13719:2002 MSZ EN 13738:2004 MSZ EN 14030:2002 MSZ EN 14196:2004 MSZ EN 14414:2004 MSZ EN 14415:2004 MSZ EN 14574:2005 MSZ EN 14575:2005 MSZ EN 14576: Geotextíliák és rokon termékeik. Vizsgálati módszer a hidrolízissel szembeni ellenállás meghatározására. Geotextíliák és rokon termékeik. A jellemzı szőrınyílás meghatározása. Geomőanyagok. A nyírási jellemzık meghatározása. 1. rész: Közvetlen nyíróvizsgálat. Geomőanyagok. A nyírási jellemzık meghatározása. 2. rész: Ferde síkú vizsgálat. Geotextíliák és rokon termékeik. A vízáramlás meghatározása a termék síkjában. Geotextíliák és rokon termékeik. A belsı szerkezeti kapcsolatok szilárdsága. 1. rész: Geosejtek. Geotextíliák és rokon termékeik. A belsı kapcsolatok szilárdsága. 2. rész: Geokompozitok. Geotextíliák és rokon termékeik. A dörzsölés utáni sérülések utánzása (csúszótömbös vizsgálat). Geomőanyagok. Az ütéskárosodással szembeni védıteljesítmény meghatározása. Geotextíliák és rokon termékeik. A húzó- kúszási és a szakítási viselkedés meghatározása. Irányelvek a geotextíliák és rokon termékeik tartósságáról. Geotextíliák és rokon termékeik. A minták talajban való elhelyezése és kivétele, valamint a próbatestek laboratóriumi vizsgálata. Geotextíliák és rokon termékeik. Átvilágításos vizsgálat az oxidációval szembeni ellenállás meghatározásához. Geotextíliák és rokon termékeik. A vízbehatolással szembeni ellenállás meghatározása (a hidrosztatikai nyomás vizsgálata). Geotextíliák és rokon termékeik. A szigetelésvédı geotextíliák tartós hatékonyságának meghatározása. Geotextíliák és rokon termékeik. A talajból való kihúzódással szembeni ellenállás. Geotextíliák és rokon termékeik. Vizsgálati módszer a savakkal és lúgokkal szembeni ellenállás meghatározására. Geomőanyagok. Vizsgálati módszerek az agyag geoszintetikus gátak egységnyi területre esı tömegének mérésére. Geomőanyagok. Vizsgálati módszer a vegyi ellenállás meghatározására feltöltések építése esetén. Geoszintetikus szigetelık. Vizsgálati módszer a kilúgozódási ellenállás meghatározására. Geomőanyagok. Az alátámasztott geomőanyagok gúlaátütési ellenállásának meghatározása. Geoszintetikus szigetelık. Az oxidációval szembeni ellenállás meghatározásának módszere. Geomőanyagok. A polimer geoszintetikus szigetelık feszültségkorrózióval szembeni ellenállásának meghatározása A geotechnikai szerkezetek tartószerkezeti tervezésének mőszaki szabványai A geotechnikai szerkezeteket az anyaguktól függıen a következı szabványok betartásával kell megtervezni MSZ EN 1990:2006 MSZ EN 1991:2005 MSZ EN 1992:2005 MSZ EN 1993:2000 MSZ EN 1994:2005 MSZ EN 1995:2005 A tartószerkezetek tervezésének alapjai. A tartószerkezeteket érı hatások. Betonszerkezetek tervezése. Acélszerkezetek tervezése. Acél és beton kompozitszerkezetek tervezése. Faszerkezetek tervezése.

17 MSZ EN 1996:2000 MSZ EN 1998:2006 Falazott szerkezetek tervezése. Tartószerkezetek tervezése földrengésre. 1.4 Fogalommeghatározások Az elıírás a földmővek és a kapcsolódó szerkezetek esetében használt, hagyományos fogalmakat általában az MSZ szabvány szerint értelmezi, s ezek definícióját az elıírásban csak a szükséges mértékig ismétli meg. Az elıírásban gyakran elıforduló általános fogalmak értelmezését a következıkben ismertetjük. A további újszerő fogalmakat mindenkor az ıket tárgyaló fejezet tartalmazza Általános alapfogalmak Geotechnika Azon építımérnöki tudományok és módszerek összessége, melyek az építmények és/vagy az építési tevékenységek, illetve a talajkörnyezet közötti kölcsönhatások elemzésével, ezek, illetve az ezekbıl eredı problémák értékelésével és megoldásával foglalkozik. Kiterjed az ezekhez szükséges talajvizsgálatokra, a szükséges kölcsönhatásokat biztosító, illetve az új építményt és/vagy a természeti, valamint az épített környezetet e kölcsönhatásokkal veszélyeztetı jelenségekkel szemben alkalmazandó megoldások és szerkezetek tervezésére, kivitelezésére, mőszaki felügyeletére, megfigyelésére és fenntartására. Geotechnikai szolgáltatás Az elıbbiekben értelmezett kölcsönhatás következtében felmerülı geotechnikai feladatok megoldásához, a vélelmezhetı veszélyek elhárításához szükséges szakszerő geotechnikai tevékenységek (talajvizsgálatok, tervezés, kivitelezés, ellenırzés stb.) eredményeképpen készített és a megrendelınek átadott geotechnikai dokumentumok (jelentések, szakvélemények, tervek stb.). Talajkörnyezet Az építmény, illetve az építési tevékenység által közvetlenül vagy közvetve befolyásolt, már a beavatkozás elıtt a helyszínen lévı talaj- vagy kızetzóna (földkéregtartomány), függetlenül annak az építményhez viszonyított geometriai helyzetétıl, valamint természetes vagy mesterséges eredetétıl. A fogalom magába foglalja e zóna felépítését és anyagát, továbbá a talajvizet is, s mindezek tulajdonságainak összességét. Geotechnikai szerkezet Általában az építmények, illetve jelen esetben az utak és a talajkörnyezet kölcsönhatásait biztosító, illetve az ezen kölcsönhatások következtében felmerülı problémák kiküszöbölését biztosító szerkezetek, melyek közé soroljuk az alapokat, a támszerkezeteket, a földmőveket, a víztelenítı berendezéseket és a speciális építési eljárásokkal, technológiákkal létrehozott javított talajzónákat. Geotechnikai kategória A geotechnikai feladat nehézségét minısítı besorolás, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a talajkörnyezetet, a természeti és épített környezetet, a feladat, a létesítendı szerkezet jellegét, az alkalmazandó geotechnikai megoldásokat és az esetleges károsodások következményeit Tevékenységek, szolgáltatások, dokumentációk Geotechnikai vizsgálatok A geotechnikai feladatok felismerése és megoldása végett a talaj- és talajvízadottságok megismerése és modellezése céljából végzendı tevékenység, mely a felszíni és aknás feltárásokból, fúrásokból, az ezekbıl vett minták laboratóriumi vizsgálataiból, vagy közvetett módszerekbıl, elsısorban szondázásokból áll. Geotechnikai megfigyelés Épülı vagy meglévı építmény, valamint a talaj és a talajvíz építés közbeni és utáni vizsgálata szemrevételezéssel és mérésekkel annak megállapítására, hogy azok a tervezéskor vártnak megfelelıen viselkednek-e. Geotechnikai mőszaki felügyelet Az építés szemrevételezéssel és mérésekkel történı vizsgálata, annak megállapítására, hogy a tervezett geotechnikai szerkezet a tervezett anyagokból, méretekkel, módszerekkel és minıséggel épül-e meg. Talajvizsgálati jelentés Valamely projekt talajkörnyezetének megismerésére végzett feltárások és vizsgálatok eredményeinek a felhasználás céljának megfelelıen rendszerezett ismertetése az adott tervfázisban szükséges részletességgel. 17

18 Geotechnikai szakvélemény Egy projekt talajadottságainak megismerésére végzett talajvizsgálatok eredményeinek, valamint a felmerülı geotechnikai problémák és megoldásuk ismertetése az adott tervfázisban szükséges részletességgel. Geotechnikai terv Valamely projekt geotechnikai feladatainak megoldására alkalmazott szerkezetek és eljárások rajzi és szöveges bemutatása az adott tervfázisban szükséges részletességgel és az alkalmasságuk igazolásával A tervezés alapfogalmai Teherbírási határállapot A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környezı építmények valamely részének törés jellegő tönkremenetele, mely a szerkezet rendeltetésszerő használatát lehetetlenné teszi, s általában a szerkezetet használókat, illetve a környezetben lévıket is veszélyezteti. Használhatósági határállapot A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környezı építmények olyan mértékő elmozdulása, deformációja, mely annak rendeltetésszerő használatát megnehezíti vagy korlátozza. Tervezési állapot A tervezett építmény környezeti körülményeinek, saját méreteinek és anyagjellemzıinek az építés vagy az üzemelés közben kialakuló olyan együttese, melyben a létesítmény vagy környezetének valamely teherbírási vagy használhatósági határállapota bekövetkezhet, ezért a jellemzık ezen együttesével leírható állapotot vizsgálni kell. Hatás A talajra vagy a tartószerkezetre ható erık (terhek), illetve kényszer-alakváltozások vagy kényszergyorsulások, melyeket például önsúly, hasznos terhelés, hımérséklet-változás, nedvességtartalom-változás, egyenlıtlen támaszmozgás vagy földrengés okoz. Igénybevétel A hatás következménye a talajon vagy a tartószerkezeti elemeken (például belsı erı, nyomaték, feszültség, alakváltozás) vagy a teljes szerkezeten (például lehajlás, elfordulás). Szilárdság Egy anyag, pl. a talaj, a beton, külsı hatásokkal szembeni ellenállását kifejezı mechanikai jellemzı, rendszerint feszültség mértékegységben. Ellenállás Talajzóna, tartószerkezet, tartószerkezeti elem, vagy ezek egy keresztmetszetének a külsı hatásokkal szembeni, mechanikai tönkremenetel nélkül elérhetı teherbírása, például nyírási, nyomási vagy hajlítási igénybevételkor. Karakterisztikus érték A talaj vagy a tervezett szerkezet valamely jellemzıjének a tervezı által a vizsgálandó tervezési állapotra vonatkozóan jellemzınek tartott értéke, melyet vizsgálatok alapján az átlagos értéktıl a biztonság irányába eltérve kell az adatok változékonyságát, a vizsgálandó jelenség sajátosságait és a határállapot bekövetkezésének körülményeit is mérlegelve, óvatosan felvenni. Parciális tényezı Az anyagszilárdság vagy az ellenállás, illetve a hatások vagy az igénybevétel karakterisztikus értékéhez rendelt, ezek megbízhatóságától függı tényezık, melyekkel elérhetı a szerkezetek biztonsága. Tervezési érték A talaj vagy a tervezett szerkezet valamely teherbírási vagy igénybevételi (terhelési) jellemzıjének az az értéke, melyet a tervezı szerint valamely tervezési állapotban számításba lehet venni, s amelyet a karakterisztikus értékbıl és a parciális tényezıbıl kell számítani. Modelltényezı A tervezéskor a szokásosnál bizonytalanabbnak ítélt számítási módszerek alkalmazásakor a bizonytalanság ellensúlyozására bevezetett tényezı, mellyel az ellenállások tervezési értékét kell csökkenteni. 18

19 Módosító tényezı (K FI ) A határállapot következményeit figyelembe vevı tényezı, mellyel az ellenállások tervezési értékét lehet módosítani, ha a tervezı szerint a következmények a szokásosnál enyhébbek vagy súlyosabbak. Korrelációs tényezı Geotechnikai szerkezet ellenállásának próbaterheléssel vagy számítással meghatározott átlagos vagy minimális értékéhez rendelt tényezı, mellyel az ellenállás karakterisztikus értéke számítható. Összehasonlítható tapasztalat Dokumentált vagy más módon egyértelmően megállapított információ, mely a tervezés során figyelembe veendıvel azonos típusú talajra vagy szilárd kızetre vonatkozik, s amelytıl hasonló szerkezetek esetén hasonló geotechnikai viselkedés várható. Kiemelt jelentıségő az építési helyszínre vonatkozó információkat A megvalósítás alapfogalmai Minıségszabályozás Egy szerkezet tervezett teljesítıképességét biztosító anyagok, termékek jellemzıinek, valamint készítési technológiáinak meghatározása, továbbá az ezek minıségellenırzésére és -tanúsítására szolgáló, illetve az ellenırzések nyomán bevezetendı minıségbiztosítási eljárások megállapítása és megvalósítása. Minıségszabályozási dokumentumok Egy projekt megvalósításához alkalmazott termékek mőszaki specifikációi és megfelelıségi nyilatkozatai, az egyes szerkezetekre készített technológiai utasítások és minıségtervek, illetve a vállalkozó általános érvényő minıségügyi kézikönyve. Mőszaki specifikáció Anyagra, termékre, mőszaki megoldásra vonatkozó mőszaki követelményeket, azok alkalmazási feltételeit és a megfelelıség igazolásának módját tartalmazó jóváhagyott és közzétett dokumentum, mely nemzeti szabványok, európai vagy magyar építıipari mőszaki engedélyek alapján készülhet. Megfelelıségi igazolás A gyártó vagy egy tanúsító intézet által kiadott, típus- (alkalmassági) és gyártásközi vizsgálatokon alapuló dokumentum, amely igazolja, hogy a termék vagy a mőszaki megoldás megfelel a mőszaki specifikációban foglalt követelményeknek. Technológiai utasítás A kivitelezı által egy projekthez a tervek, a mőszaki specifikációk, nemzeti szabványok és mőszaki engedélyek alapján készített és közétett dokumentum, amely egy szerkezet készítéséhez felhasználandó anyagokat és termékeket, az alkalmazandó eszközöket és eljárásokat, továbbá a minıségellenırzés és a minıségbiztosítás módszereit tartalmazza. Minıségterv A kivitelezı által valamely projekthez tervek, mőszaki specifikációk, nemzeti szabványok és mőszaki engedélyek alapján kiadott dokumentum, amely egy szerkezet minıségellenırzésének rendjét és módszereit: a mintavételi tervet, a vizsgáló eszközöket és eljárásokat, valamint az értékelési kritériumokat tartalmazza A szövegben elıforduló fıbb szakkifejezések jegyzéke A következıkben az elıírás fontosabb szakkifejezéseit adjuk meg, elıfordulásaik oldalszámával. Agyag, 16, 54-63, 90, 104, 106, Ajánlat mőszaki terve, 8, 43, 6, 67 Akna (feltárásra), 33, 80 Akna (víztelenítésre), 99 Aktív földnyomás, 95, 112, 113, 127, 129, 130 Alaptörés, 106, 109, 110, 113, 117 Alkalmassági vizsgálat, 19, 41, 52, 69, 72, 85 Altalaj, 35, , 127, 128, 130 Állandó hatás, 37, 38 Állapotromlás, 69, 73, 74, 76, 78, 81, 90, 93, 108 Állapotvizsgálati geotechnikai szakvélemény, 43, 48 Állékonyságvizsgálat, 92, 94-96, 107, 113, 116, 126 Általános állékonyság, 37, 91, 94, 96, , 135 Anyagnyerıhely, 26, 31, 53, 69, 108 Aprítás, 62, 83, 84 Árok, 67, 68, 72, 80, 81, Árvédelmi gát, 91, 110 Bányameddı, 62, 63 Befogott szerkezet, 32, 101, , 130, Beépíthetıség, 27, 62, 82, 84, 91, 19

20 Beépítési károsodás (geomőanyagé), 64, 65 Belvíz, 27, 28, 36, 49, 66, 67, 91-94, 106, 109, 112 Bevágás, 24, 25, 29-32, 40, 52, 53, 69-73, 77-82, 91, 98, , Biztonság, 18, 35-40, 46, 93-96, 101, 108, , Blokkos állékonyságvizsgálati eljárás, 95, 113, 132 Burkoló, 100, 101, 129, 135, 137 CBR, 14, 15, 64, 65, 74 Célkitermelıhely, 26, 31, 53, 69, 108 Cementes talajstabilizálás, 83 Cölöpfal, 130, 131, 133 Csapadék, 27, 70, 74, 79, 92, 100 Csökkentı tényezı (geomőanyaghoz), 38, 101, 117, Csúszásveszély, 29, 40, 103, 130 Csúszólap, 94-97, , 113, 117, 125, Dinamikus átszakítás, 64, 65 Dinamikus (verı) szondázás, 11, 33 Dinamikus talajcsere, 117, 120, 121 Dinamikus tömörségmérés, 13, 87, 88 Dinamikus tárcsás terhelés, 13, 87, 88, 90 Díszpozíciós terv, 8, 44, 45, 93, 109, 111 Dréncsı, 98, 99, 127 Drénezetlen nyírószilárdság, 33, 38, 59, 112, 119 Drénezés, 12, 34, 63, 65, 105, 114, 119, 120, 121 Durva szemcséjő talajok, 54-60, 64, 69, 83, 90, 101, 117, 131 Egyenértékő teherbírási modulus, 76 Egyirányú nyomószilárdság, 38 Elcsúszás, 38, 108, , 128, 129, 133, Elfogadhatóság, 26 Ellenırzı vizsgálat, 15, 41, 47, 86, 89, 136 Ellenırzı talajvizsgálati jelentés, 8, 43, 47, 48 Elıkészítı talajvizsgálati jelentés, 8, 43, 44 Elıkészítı geotechnikai szakvélemény, 8, 43, 44, 45 Elıkészítı vizsgálatok, 30-32, 83 Élı környezet, 26, 97, 103, 124 Elıterhelés, 115, 116 Elıtöltés, 52, 79, 87 Élıvíz, 29, 49, 67, 77, 106, 130, 131 Elválasztás (geotextíliával), 63, 65, 68, 99, 107, 119 Elválasztósáv, 52, 73, 74, 82, 87 Engedélyezési talajvizsgálati jelentés, 43, 45 Engedélyezési geotechnikai szakvélemény, 43, 45 Engedélyezési terv, 8, 31, 43, 45, 52, 69, 79, 93, 94, 111, 124 Építési engedély, 45 Építési törmelék, 59, 62, 83 Építés közbeni víztelenítés, 70, 71, 106 Épített környezet, 9, 26, 28, 93, 124 Erózió, 15, 53, 60, 63, 69-71, 78-79, 91, 94, Erısítés, 63-70, 100, 101, 108, 117, , 129 Erısített talajtámfal, 124, 128 Esetleges hatás, 37, 38 Esztétikai megfelelıség, 25, 71, 105, 126, 130, 135 Fagyhatár, 125, 128 Fagyvédelem 28-29, 39, 71, 72, 74, 76-78, 83 Fagyveszélyesség, 53, 60, 61, 76-79, 82, 83 Fejtési osztályok, 58, 71 Felborulás, 125, 126 Felsı földmőrész, 28, 29, 39, 52, 62, 71, 74, 77-79, 89, 90 Felszín alatti víztelenítés, 28-31, 40, 66, 79, 92, , 104, 111 Felszíni víztelenítés, 28, 30, 53, 97, 99, 100, 104 Felszínmozgások, 26, 27 Feltalaj, 52, 53, 58, 66, 67, 69, 83, 84, 103, 112 Feltárás, 10, 17, 18, 28, 30-34, 42-48, 80, 81, 97, 112, 121 Fémbevonat, 137 Fenntartás, 7, 8, 17, 24,26, 42, 43, 47, 48, 51, 74, 78-80, 89-94, 97, 105, 106, 111, 122, 124 Feszültségtörténet, 34,112 Finom szemcséjő talajok, 11, 54-60, 63, 68, 82-88, 120, 128, Folyás, 104 Földellenállás, 38, 123, 133 Földmőanyag, 29, 53, 54, 57, 60, 62, 70, 73, 77, 85 Földmővek minıségellenırzése, 86 Földmőteherbírás, 65, 73, 81 Földmőfelszín, 70, 83, 85, 89 Földnyomás, 79, 95, 113, , 128, 130, Földrengés, 17, 17, 18, 26-29, 91 Fıtervezı, 8, 24, 28, 43 Funkcionális alkalmasság, 24, 53 Funkció (geomőanyagé), 63-65, 68, Fúrás építési célra, 99, , 137 Fúrás talajfeltárásra, 17, 30, 33, 34, 49, 80 Fúrásszelvény, 34 Függıleges drénezés, 114, Gabionfal, 101, 107, 124, 128 Gazdaságosság, 25, 39, 44, 53, 118, 119, 122, 128 Geocella, 63, 79, 101, 117 Geocsı, 63 Geodrénlemez, 63, 131 Geodrén-szalag, 63, 119 Geofizikai szondázás, 30, 33 Geoháló, 63 Geológiai formáció, 27, 35 Geológiai történet, 27, 34, 35 Geomembrán, 63, 78 Geometriai adatok, 36, 39, 86, 94 Geometriai állékonyságnövelı módszerek, 96 Geomőanyag, 15, 16, 38, 52, 63-65, 68, 85, 98, 100, 101, 105, 116, 128 Georács, 64, 67, 68, 78, 100, 101, 107, 108, 117, , 124, 128 Geoszalag, 63, ,

21 Geoszınyeg, 63 Geotechnikai ajánlati terv, 43, 46 Geotechnikai elıtanulmányok, 32 Geotechnikai engedélyezési terv, 43, 46 Geotechnikai fenntartási utasítás, 43, 48 Geotechnikai helyreállítási terv, 43, 48 Geotechnikai kategória, 17, 28-30, 31, 4-9, 51 Geotechnikai kiviteli terv, 43, 47 Geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány, 43, 44 Geotechnikai megvalósulási dokumentum, 43, 47 Geotechnikai szakértı, 41, 48, 89, 91, 94 Geotechnikai szakvélemény, 18, 35, 42-44, 49-51, 91 Geotechnikai tanulmányterv, 51 Geotechnikai tenderterv, 43, 46 Geotechnkai terv, 35, 42-44, 49-51, 63, 80, 94 Geotechnikai tervezı, 8, 24-28, 41-44, 48, 91 Geotechnikai vizsgálatok, 10-12, 17, 28 Geotextília, 15, 16, 63, 64, 66-68, , 107, , 126, 128 Geotextília robusztussági kategória, 66, 68 Hámlás, 70, 78, 102, 106, 108 Használhatósági határállapot, 18, 24, 36-38, 94, 109, 122, 126, 136 Hatékony feszültségek analízise, 95, 113 Hatékony kohézió, 38 Hatékony súrlódási szög, 38 Háttöltés, 79, 80, 90, 123, 126, 127, 131 Helyszíni szemle, 30, 112 Hidrológiai adottságok, 26, 27, 74, 112 Homok, 54, 57-61, 70, 77, 83, 84, 88, 98, , 113, 118, 119, Horgony, 12, 37-39, 130, Horgonyerı, 130, 137 Horgonyfej, 134, 135 Horgonyszár, Horgonyzott szerkezet, Hulladékanyagok, 10, 62, 63 Humusz, 7, 56, 64, 66, 67, 71, 79, 93, 100 Húzókúszás, 64, 65 Idıjárás, 16, 36, 52, 58, 64-66, 69, 70, 78-83, 89, 92, 109 Injektálás, 134, 135, 137 Inklinométeres mérés, 102 Ipari melléktermék, 52, 62 Iszap, 54-57, 59-62, 82, 106, 107, 119 Izotópos (radiometriás) tömörségmérés, 13, 87, 88 Járhatóság, 27, 58, 66-68, 83, 84, 111, 117 Jellemzı szőrınyílás, 16, 64, 65, 99, 119 Jethabarcsosítás, 12, 130 Kárvizsgálati geotechnikai szakvélemény, 8, 48 Kavics, 54-55, 59-61, 77, 82, 83, 107, 108, Kavicscölöpözés, 108, , 121 Kémiai ellenállóképesség, 64, 65 Kezdeti feszültségi állapot, 34, 112 Kiegészítı geotechnikai szakvélemény, 8, 43, Kiegészítı talajvizsgálati jelentés, 8, 43, Kiegészítı vizsgálatok, 33, Kihúzódási ellenállás, 16, 38, 132, 133, 136 Kiszárítás, 83 Kiszúróhengeres tömörségmérés, 87, 88 Kiviteli terv, 8, 31, 40, 43, 46-48, 52, 69, 74, 78, 79, 85, 86, 89, 94, 110, 111, Kivitelezhetıség, 24 Keverés, 13, 71, 72, 83, 84, 86 Kockázatvállalás, 25, 46, 92 Kohósalak, 62, 79 Konszolidáció, töltés alatt, 109, , Konszolidációs tényezı, 38 Kontrollvizsgálatok, 41, 65 Konzisztenciahatárok, 11, 85 Konzisztenciaindex, 54, 56, 58 Korrózió, 16, 101, 124, 128, 129, , 137 Korszerősítési-helyreállítási terv, 43, 48 Korszerősítési-helyreállítási geotechnikai terv, 43, 48 Környezetbarát, 7, 24-26, 52, 131, 132 Környezeti hatásvizsgálat, 26, 26 Kıtömzs, 113, 114, 116, 118, 120, 121 Kúszás, 15, 16, 29, 38, 64-65, 94, , , 117, 118, 126, 128, 129, Kutak víztelenítéshez, 97, 99, 100, 102 Laboratóriumi vizsgálatok, 10, 11, 14, 16, 17, 29-31, 34, 35, 41, 44-49, 53, 62, 73, 74, 92, 105, 107, , 116, 137 Lamellás rézsővizsgálati eljárás, 95, 113, 125, 132 Lerakóhely, 26 Lefolyás, 27, 70, 93, 112 Le-, ill. szétcsúszás, 106, 109, , 117 Lépcsıs töltésépítés, 115, 116 Locsolás, 83 Magminta, 30, 33, 87, 88 Máglyafal, 124, 127 Másodlagos összenyomódás, 112, 113, 114 Megfigyelés, 17, 18, 25, 28-30, 47-51, 92, 93, 97, 102, 105, , 115, 118, 134, 135, 137 Megütött vízszint, 33 Megvalósulási dokumentum, 8, 41, 43, 47, 48, 85, 94, 111, 124 Mélykeverés, 12, 130 Mélytömörítés, 117, 118 Mélyvibrálás, 12, 118 Méretezési teherbírási modulus, 73, 74, 76, 90 Mérnökbiológiai módszerek, 71, 92, 94, 100, 103, 105, 107 Mérnökgeológiai adatok, 30 Mérnökgeológiai szakvélemény, 7, 103 Meszes talajkezelés, 83 Meteorológiai adottságok, 26, 27 21

22 Mikrobiológiai ellenállóképesség, 64, 65 Mintavétel, 7, 10-11, 14-15, 19, 30, 33, 40-41, 87 Mőszaki felügyelet, 17, 18, 28, 29, 40, 41, 45-48, 50, 51, 87, 110, 134, 137 Negatív tőrés, 89, 90 Növénytelepítés, 71, 78, 79, 93, 102, 129, 131, 132 Nyírószilárdság, 33, 34, 38, 69, 91-97, 100, , 110, , 119, 123, 125, 126 Nyírószondázás, 12, 33, 112, 115 Nyomókúszás, 64, 65 Nyugalmi nyomás, 119, 123 Omlás, 29, 133 Összefoglaló geotechnikai szakvélemény, 7, 43 Padka, 52, 72, 79, 82, 106 Pályaszerkezet, 13, 15, 24, 25, 51, 53, 71-73, 76-84, 89-91, 94, 98, 109, 111, 116 Passzív földnyomás, 95, 112, 123, 133 Penetrométeres tömörségvizsgálat, 87 Pernye, 13, 62, 83, 116 Plaszticitási index, 54, 56, 60, 61 Polimerfajta, 64, 65 Pórusvíznyomás, 33, 95, 106, 112, 113, 115, 119 Presszióméter, 11, 33, 121 Próbabeépítés, 40, 41, 52, 62, 63, 67, 68,70, 73, 80, 83-89, 121 Próbaterhelés, 19, 30, 37, 39-41, 52, 53, 101, 114, 120, 122, 127, 129, Próbatömörítés, 52, 60, 82, 84, 86 Projektszakasz, 8, 30, 42-44, 47 Rátöltés, 52, 79, 80, 87, 89, 90 Rekultivációs terv, 108 Rendkívüli tervezési állapot, 36 Részletes geotechnikai szakvélemény, 43, 46 Rétegcsúszás, 104, 113 Rétegszelvény, 34 Rézső, 37, 39, 40, 50, 52, 63, 65, 69-71, 78, 79, , 122, 125, 126, 130, 131, 133 Rézsőállékonyság, 31, 39, 52, 94-96, 105, 107, 125 Rézsősáv, 52, 78, 94 Rogyás, 104 Rövid idejő tervezési állapot, 36 SPT-vizsgálat, 11, 33 Statikai követelmények, 94, 122, 125, 129, 132 Statikai megfelelıség, 24, 46, 47, 67, 71, 136 Statikai számítás, 8, 48, 80, 92, 105, 123, 132, 137 Statikus átszakítás, 65, 67 Statikus (nyomó) szondázás (CPT), 11, 33, 87, 115 Súlytámfal, 124, 126 Súrlódási jellemzık (geomőanyagé), 64, 65 Suvadás, 70, 104, 106 Süllyedésmérés, 13, , 121, 126, 132, 133 Szádfal, 12, Szakadó nyúlás, 64, 65, 119 Szakítószilárdság, 64-66, 101, 117 Szárítóborda, -táró, 97, 99 Származékanyag, 52, 62, 83 Szegezett fal, 124, 129, 137 Szemcsecsoport, 54 Szemcsefrakció, 54 Szemcseméret, 54, 57, 64, 80, 88, 128, 129 Szemeloszlás, 11, 54-58, 60-64, 69, 70, 83, 85, 98, 112, 120 Szemrevételezés, 18, 28, 41, 48, 81, 83, 85, 86, 90, 102, 137 Szerves talaj, 11, 35, 54, 56, 57, 106, 121 Szigetelés, 16, 63 Szikla, 71, 105, 133 Szivárgó, 68, 71, 79, 81, 97-99, 110, 123, 126, 128, 129, 131 Szondázások, 11-12, 17, 30-34, 88, 112, 115, 120 Szögtámfal, 124, 126 Szőrés, 63, 65, 68, 98, 107 Talajadottságok, 8, 17-19, 26-30, 31, 34-36, 39 47, 50, 78, 80, 91-94, 104, 109, 111, 115, 123, 124 Talajcsere, 66, 78, Talajjavítás, 39, 47, 83, 109, Talajkezelés, 79, 82-86, 118 Talajkörnyezet, 17, 28-30, 34-36, 48-51, 92, 99, 134 Talajosztályozás, 10, 53, 55, 56, 59 Talajszegezés, 12, 100, 101, 124, 126, 129 Talajtörési ellenállás, 38 Talajvíz-észlelı kutak, 32, 102 Talajvízszint, 27, 32, 67, 74, 97, 99, 104 Talajvízviszonyok, 24, 26-30, 49, 51, 66, Talajvizsgálatok, 10, 11, 17, 18, 29, 31, 32, 35, 42, 43, 47, 51, 102, 110 Talajvizsgálati jelentés, 7, 8, 18, 35, 42-44, Talperısítés, 116, 117 Támfal, 32, 101, Támszerkezet, 17, 24, 25, 28, 29, 32, 37-39, 42, 48, 79, 92, , 104, , , 137 Tanulmányterv, 8, 43-44, 51, 93, 103, , 124 Tartósság, 16, 25, 36, 64, 65, 72, 94, 99, 101, 107, 116, 117, 126, 127, 134 Tartós tervezési állapot, 36 Teherbírás-ellenırzés (földmőé), 84, 86, 89, Teherbírási határállapot, 18, 24, 37, 94, 109, 122, 126 Teherbírási modulus, 58, 67, 74, 81, 88, 90 Teljes felülető tömörségellenırzés, 87, 88 Teljes feszültségek analízise, 95, 113 Tenderterv, 8, 43, 45, 48, 52, 67, 69, 78, 79, 93, 111, 124 Terepadottságok, 26, 27, 96, 99, 103, 133 Terephajlás, 28, 29, 67, 106 Terepi vizsgálatok, 10, 12, 15, 30, 31, 34, 35, 44-48, 53, 62,

23 Temékfelelısség, 25 Természetes lejtı, 92, 102, 103, 130, 133 Területi sőrőség, 15, 64, 65 Területfoglalás, 26, Tervezés megfigyeléses módszerrel, 37, 40, 92, 119, 110, 116, 122, 123 Tervezési állapot, 18, 19, 35, 36, 39, 51, 74, 94, 96, 126 Tervezési módszerek, 34-39, 95, 115, 117, 122, 136 Tervezés számítások alapján, 37, 92, 109 Tervezés próbaterhelés alapján, 37, 53, 102, 115, 123, 136 Tervezés szokáson alapuló intézkedésekkel, 37, 39, 40, 52, 92, 93, 122 Tervezési teherbírási modulus, 73, 74, 76 Tervezési talajvizsgálati jelentés, 43, 45 Tervezési vizsgálatok, 30-33, 90 Tervtípusok, 7, 8, 43 Térfogatsúly, 38 Térfogatváltozás, 33, 53, 61, 69, 74, 82, 83 Többlettöltés, 115, 116 Töltésalapozás, 25, 31, 37-39, 50, 66-68, Töltésépítés, 40, 53, 58, 67, 68, 70, 86, 94, Töltéstömeg csökkentése, 116 Töltésszélesítés, 100, 107, 110 Töltésszerkezet, 109 Töltéstalp, 52, 66-68, 78, 84, 86, 106, 117 Töltéstest, 25, 52, 66, 73, 78, 87, 108, 116, 117 Tömörítési technológia, 70, 72, 79, 82, 87 Tömöríthetıség, 11, 53, 54, 58-60, 62, 67, 69, 72, 78, 80, 82, 83, 118, Tömörítıeszköz, 79-81, 85-87, 89 Tömörségellenırzés, 84, Tömörségi fok, 60, 67, 69, 72, 82, 87, 88, 89, 129 Tömörségi index, 54, 56 Tömörségi követelmények, 69, 72, 73 Tönkremenetel, 18, 24, 35, 36, 92, 94, 96, 104, 106, 110, 123, 128, 129 Túltöltés, , 97, 102, , 123, , 137 Vízvezetıképesség (talajé), 60, 79, 118 Vízvezetıképesség (geotextíliáé), 64, 65 Vonalvezetés, 26, 43, 44, 92, 98, 99, 116 Újrahasznosítható építtıanyagok, 62 Útkategória, 26, 111 Úttervezı, 8, 13, 25, 42, 44 Üzemelési-fenntartási utasítás, 7, 8, 43, 48, 51 Őrszelvény, 24 Vágat, feltárásra, 33, 81, 86 Varrat- és kötésszilárdság, 15, 64, 65 Vastagság, geomőanyagterméké, 15, 64, 65 Vegyes szemcséjő talaj, 54, 57-60, 68, 83, 90 Védelem geomőanyaggal, 63, 65 Védıhatékonyság (geomőanyagé), 63, 65 Viszkózus talaj, 104, 112 Visszatöltés, 52, 71, 80, Vízfolyás, 27 Vízhozam, 27, 97 Víztelenítés, 13, 17, 25, 39, 40, 50, 67-71, 74-79, 23

24 2. A TERVEZÉS ALAPJAI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2.1 Tervezési követelmények A földmő és a kapcsolódó geotechnikai szerkezet legyen az adott környezeti, terep-, talaj- és talajvízviszonyok között funkcionálisan alkalmas, statikailag megfelelı, kivitelezhetı, környezetbarát és esztétikus, tartós, illetve fenntartható, gazdaságos, általánosan elfogadható. A földmő helyzetének, méreteinek, elrendezésének, anyagainak és a kapcsolódó vagy beépített szerkezeteknek a megválasztásakor törekedni kell arra, hogy e követelmények optimálisan teljesüljenek. E követelmények a következık szerint értelmezendık Funkcionális alkalmasság A földmőveknek biztosítaniuk kell az út forgalmi követelményeibıl adódó vízszintes és magassági vonalvezetést, keresztmetszeti kialakítást és őrszelvényt, a pályaszerkezet terhelhetıségét, a folyamatos biztonságos üzemelést. A funkcionális követelményeket a fıtervezı az úttervben határozza meg. Ezek a többi követelménnyel szemben általában elsıbbséget élveznek, de ha a további követelmények teljesítését rendkívüli módon megnehezítik, akkor felül kell vizsgálni, s ha lehet, módosítani kell ıket. A geotechnikai tervezı feladata az ilyen geotechnikai körülmények bemutatása Statikai megfelelıség A földmőre kerülı pályaszerkezetben, a töltéstestekben, a töltések alatti talajban, a bevágási rézsőkben, a kapcsolódó támszerkezetekben, illetve a földmő közelében levı építményekben nem következhet be teherbírási határállapot, azaz olyan törés vagy állékonyságvesztés jellegő tönkremenetel, mely az út vagy a környezet rendeltetésszerő használatát ellehetetleníti, s az ott levıket veszélyezteti; használhatósági határállapot, azaz olyan mértékő elmozdulás vagy alakváltozás, mely az út vagy a környezet rendeltetésszerő használatát megnehezíti, illetve korlátozza. A határállapotok elkerülése céljából a tervezınek megfelelı mérető, elrendezéső és anyagú szerkezeteket kell alkalmaznia és azok megfelelıségét a tervben számítással vagy más módon igazolnia kell Kivitelezhetıség A terv legyen megvalósítható az adott helyen és környezetben, a kivitelezés valószínő idıpontjában és tervezett határidejével, a valószínően rendelkezésre álló anyagokkal, termékekkel, eszközökkel és technológiákkal, a figyelembe veendı és reálisan figyelembe vehetı további körülmények közepette. Ha geotechnikai tervezési és kivitelezési feladatok megoldását a projekt a várható idıbeli ütemezése befolyásolja, akkor azt a tervek megrendelésekor vagy az elkészítésük közben tisztázni (rögzíteni) kell, hogy milyen változatokra és milyen ütemezésre kell kidolgozni a terveket. 24

25 Általában a jelen elıírásban, más útügyi szabályozó anyagokban megnevezett, a magyar szabványoknak megfelelı vagy építıipari mőszaki engedélyekkel rendelkezı, megfelelıségi igazolással bíró anyagok, termékek, szerkezetek és eljárások, továbbá ezek kombinációja tervezhetı. A gyártó által kiadott megfelelıségi nyilatkozatokat vagy külsı szerv által készített megfelelıségi tanúsítványokat mindaddig hitelesnek kell elfogadni, míg az ellenkezıje be nem bizonyosodik, de ajánlatos mérlegelni a referenciákat is Környezetbarát, esztétikai kialakítás Olyan földmőveket és kapcsolódó szerkezeteket kell tervezni, melyek a környezetet csak a megengedett és feltétlenül szükséges mértékig alakítják át, a környezetet az építés és az üzemelés közben csak megengedett mértékig terhelik (szennyezik), a környezetbe geometriailag és megjelenésükben is jól illeszkednek, jó geometriai arányaikkal, esztétikus anyagaikkal és színeikkel kellemes, tájbaillı képet mutatnak. A környezeti követelmények megfogalmazását és teljesülését a jogszabályokban meghatározott módon környezeti hatásvizsgálat alapján készített környezeti hatástanulmányban kell kimutatni és a környezetvédelmi szakhatósággal elfogadtatni. E követelmény teljesítéséhez az úttervezı, a tájtervezı a környezetvizsgáló és a geotechnikai tervezı együttmőködése szükséges Tartósság, fenntarthatóság A földmőveknek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezeteknek annyira tartósaknak kell lenniük, hogy tervezett teljesítıképességük teljes élettartamuk során a szokásosan elfogadott fenntartási tevékenységekkel biztosítható legyen. Általában szavatolni kell, hogy az út tervezett élettartama alatt az eltakart (a töltések és a pályaszerkezetek alatti) talajzónák és más teherhordó szerkezetek állapota a tervezettnél rosszabb ne legyen, javító beavatkozást ne kívánjon, a szabad felszínő talajzónák (a bevágások és a töltések rézsői) és más geotechnikai szerkezetek esetleges kisebb károsodásai könnyen javíthatók legyenek, a támszerkezetek a hidakhoz hasonló módon fenntarthatók legyenek, a víztelenítı berendezéseket csak tisztítani kelljen és lehessen. Ha külön elıírás nincs, akkor a földmőveket és a kapcsolódó szerkezeteket legalább 100 éves élettartamra kell tervezni, aminek teljesülése feltéve, hogy az elıírt és elvárható fenntartás megvalósul a tervezı felelıssége. A vállalkozót (kivitelezıt) 10 éves termékfelelısség terheli, amit azzal teljesít, hogy a tervezett anyagokat, szerkezeteket és építési eljárásokat alkalmazza, s átadáskor a minıségi követelmények teljesülését igazolja és elfogadtatja Gazdaságosság Az elıbbi követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy az út az adott idıben és körülmények között elfogadható kockázatvállalással, illetve költségráfordítással legyen megépíthetı, majd üzemeltethetı és fenntartható. A tervezınek a gazdaságosság általános követelményét a tervezési munka megrendelıjének szempontjából kell megítélnie és teljesítenie, de még a megrendelı által megfogalmazott költségcsökkentési igény sem sértheti az általános szakszerőség követelményét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kockázat- és a költségvállalás összege és aránya konkrét esetben nehezen pontosítható, s egy projekt különbözı szakaszaiban is változhat. A döntésekhez az esetleges károsodások bekövetkezésének valószínőségét, következményeit és költségkihatásait, illetve a bekövetkezésük valószínőségének csökkentéséhez szükséges többletköltségeket kell a tervezınek mérlegelnie. Gazdaságossági számításokat a tervekben csak külön megrendelésre kell dokumentálni. A földmővek egyes bizonytalanul megítélhetı feladatainál (pl. rézsőcsúszás, töltésalapozás) gyakran elfogadható a nagyobb kockázatvállalással járó, de lényeges költségmegtakarítást ígérı megoldás, ha az esetleges károsodás nem veszélyeztet emberéletet és más jelentıs értéket, és megfelelı megfigyelési módszerekkel idıben felismerhetı, és elıre tervezhetı módon megfékezhetı. 25

26 2.1.7 Elfogadhatóság A terv olyan legyen, hogy megvalósítását az építtetı, a megrendelı, az üzemeltetı, a kezelı és a hatóságok, illetve más ügyfelek és érintettek is nagy valószínőséggel elfogadják. Ennek elérése céljából a tervezı a munka elején mérje fel a mérlegelendı szempontokat és érdekeket, és már a munka közben folytassa le a szükséges egyeztetéseket. Figyelembe veendı, hogy bár az elızıekben tárgyalt követelmények kielégítése az alkalmasságot elvileg biztosítja a felsoroltak akár szubjektív, szakmailag indokolatlan hozzáállása a megvalósítást ellehetetlenítheti. A tervezınek törekednie kell az ilyen körülmények, közrehatások elhárítására (is), és az ilyen vonatkozásban felmerülı kockázatokról (is) tájékoztatnia kell a megbízóját. 2.2 A tervezés során vizsgálandó adottságok A geotechnikai tervezınek az MSZ EN :2006 elıírásainak megfelelıen a következı adottságok építés elıtti és jövıben várható jellemzıit kell gondosan vizsgálnia és figyelembe vennie: a tervezendı út jellemzıi. az élı környezet általános jellemzıi, az épített környezet általános jellemzıi, terepadottságok, a terület meteorológiai adottságai, hidrológiai adottságok, geológiai és talajadottságok, talajvízviszonyok, a felszínmozgások és a földrengés veszélye, A vizsgálatok terjedjenek ki a munkához igénybe veendı anyagnyerı- és célkitermelı helyek, ideiglenes utak és a lerakóhelyek területére is, miután azok kijelölésérıl döntöttek. A következıkben felsorolandó szempontok figyelembe vétele elengedhetetlen, de vizsgálatuk mértéke a feladattól és a körülményektıl függıen változhat, egyeseké esetleg el is maradhat. A vizsgálatokról készülı dokumentumokban vagy a tervekben azonban nyilatkozni kell arról, hogy valamely szempont vizsgálatának elmaradása elfogadható-e, illetve, hogy melyik elmaradt vizsgálatot kell pótolni, s az miként lehetséges. A felsoroltak vizsgálatához és értékeléséhez szükség lehet környezetmérnöki, építésföldtani, meteorológiai, hidrológiai, hidrogeológiai, vízépítési és statikai szakvéleményekre, ilyen szakértık bevonására, illetve a geotechnikai tervezésben szabad és kell támaszkodni ilyen, akár más célból készült szakértıi munkákra is A tervezett út jellemzıi A geotechnikai feladatok megoldása szempontjából elsısorban a következıket kell értékelni: útkategória, forgalmi terhelés, helyszínrajzi és magassági vonalvezetés, mintakeresztszelvények, mőtárgyak, fenntartási, üzemeltetési követelmények, területfoglalási lehetıségek, korlátok Élı környezet A geotechnikai feladatok megoldásához szükséges mértékig a környezeti hatásvizsgálatokra támaszkodva a következıket kell értékelni: a terület növényzete, különös tekintettel a védendı fajokra, a növényzet megóvásának, át- vagy újratelepítésének és más felhasználásának lehetıségei, a terület állatvilága, különös tekintettel a védendı fajokra, a szegregáció veszélyére, az állatok építés és üzemelés közbeni megzavarásának veszélye, megóvásuk lehetıségei. 26

27 2.2.3 Terepadottságok Felmérésük a következıkbıl álljon: domborzati viszonyok, a felszín különleges formációi, a terület járhatósága Meteorológiai viszonyok Be kell mutatni és értékelni kell a beszerezhetı adatokat, vagy gondolva az építés utáni esetleges változásokra is legalább minısítı jellemzést kell adni az alábbiakról: általános éghajlati adottságok és mikroklimatikus sajátosságok, hımérsékleti adatok és fagyviszonyok, széljárás Hidrológiai adottságok Be kell mutatni és értékelni kell a beszerezhetı adatokat, vagy gondolva az építés utáni esetleges változásokra is legalább minısítı jellemzést kell adni az alábbiakról,: csapadékviszonyok, a lefolyási viszonyok, a párolgás és a belvizek jellemzıi, a vízfolyások és az állóvizek a jellemzı vízhozamokkal, vízszintekkel, a tervezett létesítmény várható hatásai a hidrológiai viszonyokra Geológiai és talajadottságok Alapvetı követelemény az alábbi információk megszerzése és rendszerezett bemutatása: a terület geológiai története, keletkezése és felépítése, a geológiai formációk, rétegek felépítése, egymásutánisága, általános tulajdonságai, a talajok és szilárd kızetek fizikai és kémiai jellemzıi, osztályozásuk, a talajok és szilárd kızetek hidraulikai jellemzıi, a talajok és szilárd kızetek mechanikai jellemzıi, a tervezést befolyásoló sajátos földtani tulajdonságok, különleges veszélyek, nehézségek, a földanyagok és a szilárd kızetek felhasználhatósága, beépíthetısége Talajvízviszonyok Be kell mutatni és értékelni kell a beszerezhetı adatokat, vagy legalább közvetett adatok alapján becsléseket kell adni az alábbiakról, gondolva az esetleges építés utáni változásokra is: a talajvízviszonyok általános jellemzıi, az elıforduló felszín alatti víztípusok, a befolyásoló hatások, a talajvíz mozgásai, a különbözı talajvízszintek és idıbeli ingadozásaik, a talajvíz vegyi jellemzıi, a felszín alatti vizek hatásai a tervezett építésre és építményre, a tervezett építkezés és építmény várható hatásai a felszín alatti vizekre Felszínmozgások és a földrengés veszélye Elemzésükkor foglakozni kell a következıkkel: a terület besorolása a felszínmozgások és földrengésveszély szempontjából, a felszínmozgásra utaló jelek, a felszínmozgások potenciális veszélye, a felszínmozgások és a tervezett út lehetséges összefüggései, a földrengések és a tervezett út lehetséges összefüggései. 27

28 2.2.9 Épített környezet A geotechnikai feladat megoldásához szükséges mértékig vizsgálni kell következıket: az építési terület története, korábbi beépítettsége, illetve más mesterséges alakítása, a meglévı közlekedési pályák, közmővek, épületek és más mérnöki létesítmények számbavétele, jellemzıik megállapítása, az építést akadályozó, veszélyeztetı létesítmények kiválasztása, a velük kapcsolatos megoldási lehetıségek feltárása, az építés által érintett vagy veszélyeztetett létesítmények kiválasztása, megóvásuk lehetıségei. 2.3 A feladat kategóriába sorolása A feladatot az MSZ EN :2006 elıírásainak megfelelıen a várható geotechnikai nehézségek és kockázatok, illetve az alkalmazandó eszközök, eljárások szempontjából értékelni kell, és a következık együttes értékelése alapján három kategória valamelyikébe kell besorolni: az útépítési feladat jellege, terep-, talaj- és talajvízviszonyok (beleértve a belvizeket is), alkalmazandó geotechnikai megoldások és eljárások, valamint környezeti kölcsönhatások. A besorolásra a geotechnikai vizsgálatokat végzı személynek vagy a geotechnikai tervezınek kell javaslatot tennie, s azt a megrendelıvel és a fıtervezıvel közösen fogadják el. A nagyobb kiterjedéső építmények a kategorizáláshoz kisebb egységekre bonthatók. A besorolást idırıl idıre felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell. A magasabb kategóriák terjedelemben (vizsgálatok, munkaidı) és szakmai mélységben (speciális vizsgálatok, szaktudás) nagyobb ráfordítást igényelnek geotechnikai kategória Az egyszerő, kevés kockázattal járó feladatok sorolhatók ide, ha egyidejőleg fennáll, hogy a terephajlás 10% alatti, az építési helyszín nem esik ár- vagy belvizes területre, nem kedvezıtlen a talajkörnyezet, a talajkörnyezet egyszerő módszerekkel vizsgálható, a szerkezetek az azonosító és állapotjellemzık alapján felvett talajparaméterekkel (is) méretezhetık, jól ismert, régóta alkalmazott mérnöki szerkezeteket terveznek, szokványos vagy helyileg már alkalmazott töltésanyagot alkalmaznak, a geotechnikai szerkezetek rutinszerő, szabványokban adott számításokkal méretezhetık, különleges geotechnikai technológiák nem szükségesek, az építmény, illetve az építés, valamint a természetes és/vagy az épített környezet közötti kölcsönhatás bizonyosan veszélytelen, a mőszaki felügyelet és a megfigyelés szemrevételezéssel teljesíthetı. Ide sorolható építmények, szerkezetek és tevékenységek: sík- és dombvidéki kül- vagy belterületi utak, hacsak más ok miatt nem sorolandók magasabb kategóriába, 3 m-nél nem mélyebb bevágás, 3 m-nél alacsonyabb töltés, ha nem kedvezıtlen a talajkörnyezet, kiváló vagy jó földmőanyagból építhetı töltések, a felsı földmőrész, ha teherbírása és fagyvédelme tapasztalati alapon megtervezhetı, a támszerkezet 2 m-nél nem magasabb és a jelen elıírásban elfogadott kialakítású, felszíni víztelenítés kb. 1 km 2 vízgyőjtı területig, ha a szokványos elemek megfelelnek, felszín alatti víztelenítést nem igénylı feladatok, 2 m-nél nem mélyebb munkagödrök, szokványos, 2 m-nél kisebb átmérıjő közmővek és kismőtárgyak. 28

29 geotechnikai kategória Az átlagos nehézségő, szokásos kockázatú feladatok sorolandók ide, ha 10 és 25% közötti a terephajlás és nem csúszásveszélyes a terület, nem omlásveszélyes (alábányászott, pincés, karsztos) a terület, nem épül élıvízben vagy erısen áramló talajvízben vagy állandóan belvizes területen szerkezet, nem különösen kedvezıtlen és nem különleges a talajkörnyezet, a talajkörnyezet a szokásos módszerekkel megismerhetı, a talajparamétereket rutinszerő labor- vagy terepi vizsgálattal lehet meghatározni, nem terveznek különleges és/vagy újszerő mérnöki szerkezeteket, már kipróbált töltésanyagokat használnak, még ha azok speciálisnak tekintendık is, speciális, de szabványosított geotechnikai technológiákat alkalmaznak, a mőszaki felügyelet és megfigyelés csak szokványos mérési eljárásokat igényel, az új építmény, illetve az építési tevékenység, valamint a természetes és/vagy az épített környezet közötti kölcsönhatások veszélyességét vizsgálni kell, új feladatként az 1. kategóriába tartozó építmény átalakítását vagy helyreállítását kell tervezni. Ide sorolhatók a következık: autópályák, autóutak sík- és dombvidéki szakasza, hegyvidéki utak, hacsak más okok miatt nem soroltatnak a 3. kategóriába, 10 m-nél nem magasabb töltések és nem mélyebb bevágások, legalább megfelelı földmőanyagból építhetı töltések, a felsı földmőrész, ha teherbírása és fagyvédelme részletes talajvizsgálatok alapján tervezendı, 6 m-nél nem magasabb támszerkezetek, felszíni víztelenítés 1 km 2 feletti vízgyőjtı terület esetén, felszín alatti víztelenítés 1 m-nél kisebb vízszintcsökkenés esetén, 6 m-nél nem mélyebb munkagödrök beépített területen, 10 m 2 -nél kisebb hasznos keresztmetszető kapcsolódó föld alatti mőtárgyak geotechnikai kategória A speciális szakértelmet kívánó, nagy kockázatú munkák sorolandók ide, ha a következık bármelyike fennáll: 25% feletti a terephajlás és/vagy csúszásveszélyes a terület, földrengéses területek, omlásveszélyes (alábányászott, pincés, karsztos) a terület, élıvízben vagy erısen áramló talajvízben vagy állandóan belvizes területen épülnek szerkezetek, különösen kedvezıtlen és különleges a talajkörnyezet (pl. kúszásra hajlamos talajok) különleges labororatóriumi és/vagy terepi vizsgálatok szükségesek a talajok jellemzésére, különleges és/vagy újszerő mérnöki szerkezeteket terveznek, újszerő és különleges töltésanyagokat használnak, újszerő és különleges geotechnikai technológiákat alkalmaznak, különleges szakértelmet kívánó geotechnikai számítások szükségesek a tervezéshez, az új létesítmény, illetve az építési munka, valamint a természetes és/vagy az épített környezet kölcsönhatásának veszélyességét külön intézkedésekkel kell elhárítani, a geotechnikai mőszaki felügyelet és megfigyelés különleges méréseket kíván, újként a 2. vagy 3. kategóriába sorolandó építmény átalakítását vagy helyreállítását kell tervezni. Ide sorolhatók a következık: autópályák, autóutak hegyvidéki szakaszai, lápos, mocsaras, területen, tızeges talajon épülı töltések, 10 m-nél magasabb töltések és mélyebb bevágások, kezeléssel alkalmassá tett földanyagból épülı töltés, 6 m-nél magasabb támszerkezetek, felszíni víztelenítés kiterjedt vízrendezési munkálatokkal, 29

30 földmővek felszín alatti víztelenítése 1 m-nél nagyobb vízszintcsökkenésnél, 10 m 2 -nél nagyobb hasznos keresztmetszető föld alatti mőtárgyak, talajszilárdítások, talajerısítések, 6 m-nél mélyebb munkagödrök beépített területen, kapcsolódó kikötık, partfalak, vízépítési nagymőtárgyak. 2.4 A talajadottságok vizsgálata és jellemzése Általános követelmények Az útépítés által érintett, befolyásolt, valamint az elkészült út viselkedésére kiható, továbbá az építési tevékenységet befolyásoló talajkörnyezet felépítését és tulajdonságait olyan mértékig kell megismerni, hogy az építmény, illetve az építkezés, valamint a környezet geotechnikai jellegő kölcsönhatásai megítélhetık, a geotechnikai feladatok megoldhatók legyenek. Az ehhez szükséges felderítés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a becsült geotechnikai kategóriát, a projektszakaszt, illetve a tervfázist, a talajadottságok várható bonyolultságát, az út jellemzıit, kategóriáját, a körülményekbıl eredı kockázatokat. A talajadottságok megismeréséhez szükséges és elégséges tevékenységeket (a feltárások és szondázások, ill. az egyéb terepi és laboratóriumi vizsgálatok módját, számát és mélységét) a geotechnikai adatszolgáltatásra, szakvéleményezésre vagy tervezésre vállalkozó szakembernek kell megállapítania. A munkára általában geotechnikai vizsgálati tervet kell készíteni, rögzítve a következıket: a korábbi vizsgálatokból nyert adatok és felhasználási lehetıségük, a vizsgálatok módszerei, a feltárások és szondázások távolsága és mélysége. A talajadottságok megismerése céljából végzett vizsgálatok az MSZ EN :2006 szerint lehetnek elıkészítı vizsgálatok és tervezési vizsgálatok Elıkészítı vizsgálatok Céljuk a talajadottságok olyan részletességő feltérképezése, hogy az érintett talajkörnyezet, a geotechnikai veszélyek és nehézségek azonosíthatók és értékelhetık, a geotechnikai feladatok felmérhetık, a megoldások felvázolhatók legyenek. Fı módszerei: helyszíni szemle, mérnökgeológiai adatok győjtése, korábbi talajadatok feldolgozása, geofizikai szondázások, kiegészítı, egyszerő feltárások, egyszerő laboratóriumi (azonosító-, állapot- és szilárdsági index-) vizsgálatok Tervezési vizsgálatok Biztosítaniuk kell a talajadottságok teljes körő megismerését, a tervek kidolgozásához szükséges számszerő paraméterek megállapítását. Fı módszerei az elıkészítı vizsgálatok körében említetteken túl: felszíni és aknás feltárások, vágatnyitások magmintavétellel, fúrások zavart és zavartalan (mag-) mintavétellel, részletes laboratóriumi (hidraulikai és mechanikai) vizsgálatok, a talajjellemzık megállapítására is alkalmas szondázások, terepi vizsgálatok, próbaterhelések, kísérletek, a talajvíz szintjének és mozgásának tartós megfigyelése. A földmővek tervezésekor adódhatnak olyan körülmények (terep- és talajadottságok, vízrajzi viszonyok, tulajdonviszonyok), melyek miatt az építés megkezdése elıtt nem lehetségesek a szükséges mértékő talajvizsgá- 30

31 latok, illetve azokat csak aránytalanul nagy költségek árán lehetne megoldani. Ilyenkor a tanulmány-, az engedélyezési- és a tender tervek esetében (kivételesen a kiviteli tervek alapváltozatát illetıen is) még elfogadható, hogy a földmővek egyes részeit a geotechnikai tervezésben megszokottnál bizonytalanabb adatokra támaszkodva, a szokásosnál több feltételezéssel élve tervezik. Ilyenkor a kivitelezési munka kezdetén, amint lehetıség nyílik rá, pótolni kell a hiányzó információkat, s ennek megfelelıen kell véglegesíteni a terveket. Ilyen esetekben a geotechnikai dokumentumokban egyértelmő tájékoztatást kell adni a hiányzó információkról, a hiányok okairól, ezek következményeirıl, illetve pótlásukról és az azt követı teendıkrıl. A földmővek és a kapcsolódó szerkezetek tervezéséhez végzendı geotechnikai elımunkálatokat általában úgy kell végrehajtani, hogy azok eredményei az úton épülı hidak és esetleg alagutak tervezéséhez is felhasználhatók legyenek, illetve ez fordítva is betartandó. Ezt a követelményt különösen a terepi és a laboratóriumi vizsgálatok esetében kell érvényesíteni, viszont e követelmény teljesítése nem csorbíthatja sem a földmő, sem a híd egyedi szempontjainak figyelembevételét. A földmőre és a hídra azonban általában külön jelentés, szakvélemény, illetve terv készítendı A talajvizsgálatok szükséges mértéke A vizsgálatok mértékét mindenkor a szerinti alapkövetelményekhez igazodóan kell a tervezınek megállapítania. Ennek megfelelıen a következıkben megfogalmazott ajánlások, konkrét adatok csak irányelveket jelentenek. Betartásuk azonban nem feltétlenül biztosítja a talajadottságok elégséges megismerését: sok esetben a megadottaknál több vizsgálatra lehet szükség, kevesebb viszont ritkán elegendı A talajfeltárások és terepi vizsgálatok távolsága Az úttengely mentén végzett talajfelderítı vizsgálatok távolságára a 2.1. táblázat ad irányelveket. A javasolt értékek szükség esetén csökkentendık, de a javasoltak felénél kisebb távolság ritkán lehet indokolt. A vonal menti felderítés csak akkor elégséges, ha közvetett adatokból biztonsággal megállapítható, hogy keresztirányban nincsenek lényegesnek ítélhetı változások, s nem kell külön tervet készíteni a rézsőállékonyság, a töltésalapozás, a földmegtámasztás vagy a felszín alatti víztelenítés megoldására. Ahol a rézsőállékonyság, a töltésalapozás és a földmegtámasztás külön vizsgálandó, ott a keresztirányú talajadottságokat az elıkészítı vizsgálatok keretében a tengelybeli felderítés szelvényeiben a két oldalon legalább további 1-1 feltárással vagy szondázással kell tisztázni, a tervezési vizsgálatok keretében legfeljebb 50 m távolságban levı feltárásokkal vagy szondázásokkal kell megállapítani táblázat Talajfelderítı vizsgálatok ajánlott távolsága (m) az úttervekhez Geotechnikai kategória elıkészítı Vizsgálattípus Talajrétegzıdés tervezési egyenletes változó egyenletes változó I II III A számértékek a táblázatot követı szöveg szerint alkalmazhatók. Amennyiben az ilyen távolságú tengely menti és keresztirányú feltárások vagy szondázások alapján a földtani képzıdmények térbeli helyzete (a rétegzıdése, az esetleges vetıdések stb.) nem állapítható meg, további feltárások, szondázások szükségesek. Az anyagnyerı- és célkitermelı helyeket és azokat a bevágásokat, melyek anyagát felhasználják, olyan részletességgel kell felderíteni, hogy a 4. fejezetben ismertetett minısítésekre lehetıséget adjanak. Ehhez az elıkészítı vizsgálatok keretében a felhasználandó földtestet térbelileg, legalább három, egymástól legfeljebb 300 m távolságban levı fúrással kell feltárni, a tervezési vizsgálatok keretében raszterszerően, legfeljebb 100 m távolságban legyenek a feltárások. Változatos rétegzıdés esetén a feltárásokat e munkálatok esetében is sőríteni kell A feltárások és szondázások mélysége A feltárások és a szondázások olyan mélyek legyenek, hogy 31

32 a földmő és a kapcsolódó szerkezet teherbírása, állékonysága vizsgálható legyen, a töltések és támszerkezetek süllyedése és annak idıbeli alakulása meghatározható legyen, a földmő és a kapcsolódó szerkezet körüli felszín alatti vízmozgások felmérhetık legyenek. A töltések esetén a felderítés terepszinttıl számított mélysége általában ne legyen kevesebb a töltésmagasságnál és 6 m-nél. A bevágások esetén a felderítésnek pályaszinttıl számított mélysége ne legyen kevesebb a bevágás mélységének felénél és 3 m-nél. A töltés magasságát és a bevágás mélységét mindkét esetben a pályaszinthez viszonyítva kell értelmezni, s keresztirányban lejtıs terep esetében azon koronaél függélyét vizsgálva kell megállapítani, amelyikbıl nagyobb felderítési mélység adódik. A támszerkezetekre vonatkozóan az elıbbiek mellett még a következıket is be kell tartani: támfalak esetén a tereplépcsı alsó szintje alatt az alapszélesség kétszeresét kell felderíteni, befogott szerkezetek esetében legalább a szerkezet magasságának megfelelı mélységet kell megismerni a tereplépcsı alsó szintje alatt. E felderítési mélységek növelendık, ha alattuk még kedvezıtlen talaj várható, csökkenthetık, ha már kisebb mélységben különösen kedvezı talajok, szilárd kızetek jelentkeznek, s tudható, hogy alattuk is hasonlóan kedvezı összletek vannak A talajvizsgálatok tartalmi követelményei Geotechnikai elıtanulmányok A tervezınek a következı korábbi munkákat, adatforrásokat kell áttanulmányoznia és hasznosítania: meteorológiai, földtani és vízföldtani térképek, leírások, szakkönyvek, a Magyar Meteorológiai Szolgálat, a Magyar Geológiai és az Építési Geotechnikai Adattár anyagai, talajvízszint-észlelı kutak adatai, a létesítményhez korábban készített geotechnikai, hidrogeológiai szakvélemények, a létesítmény környezetében levı (vagy oda tervezett) létesítményekhez korábban készített geotechnikai, hidrogeológiai szakvélemények A talajvizsgálatok céljai, módszerei Az elıkészítı vizsgálatok keretében elegendıek azok az egyszerő feltárások, melyek lehetıvé teszik a rétegzıdés és a talajvízszintek megállapítását, a talajok azonosító és állapotminısítı jellemzıinek meghatározását, az elıtervezéshez közvetlenül felhasználható talajparamétereket nyújtanak. A tervezési vizsgálatokhoz végzendı felderítés módjára a következı irányelvek adhatók: az 1. geotechnikai kategória esetén általában elegendıek az elıkészítı vizsgálatok módszerei, a 2. geotechnikai kategória esetén az elıbbiek mellett a talajok hidraulikai és/vagy mechanikai jellemzıinek méréssel történı meghatározására is alkalmas minták vételét biztosító közvetlen feltárás vagy az adatok közvetlen mérésére alkalmas szondázás végzendı, a 3. geotechnikai kategória esetén az elıbbiek mellett a szükség szerinti speciális vizsgálatokat is lehetıvé tevı feltárási módszereket alkalmazzanak A feltárások módszerei A talaj- és talajvízadottságok feltárásakor a következı szabványok iránymutatásait célszerő követni MSZ EN :2006 és MSZ EN :2007 MSZE CEN ISO/TS MSZE CEN ISO/TS Az aknák, a vágatok és a fúrások képezzék a felderítés alapját a következı célokkal a rétegzıdés megállapítása, a zavart és zavartalan minták vétele, 32

33 a talajvíz jellemzıinek megállapítása. A fúrások átmérıjére vonatkozóan a következıket kell betartani: a furatátmérı ne legyen kisebb 55 mm-nél, a magminták minimális átmérıje 38 mm, a tervezési vizsgálatokhoz vett minták átmérıje legalább 89 mm legyen. A fúrásokat úgy kell lemélyíteni, hogy a réteghatárok egyértelmően megállapíthatók legyenek, és valamennyi rétegbıl lehessen mintát venni. A magmintavételi eljárások olyanok legyenek, hogy a minták állapota és szerkezete a mintavevı falától 10 mm-nyire már a fekvésbenivel azonos legyen. A mintákat úgy kell szállítani és tárolni, hogy minıségük ne változzon. A talajvízre vonatkozó adatokat a feltárások keretében általában a következık szerint kell meghatározni: meg kell állapítani a megütött vízszinteket, elegendı idıt kivárva meg kell állapítani a nyugalmi vízszinteket, több, független talajvíz esetén mindegyik nyomásszintjét meg kell határozni, a vegyvizsgálat céljából vízmintát kell venni. Ha jelentıs vízmozgás valószínősíthetı, akkor arra vonatkozóan speciális vizsgálatokat kell végezni. A feltárásokról jegyzıkönyvet kell készíteni Szondázások A feladat jellegéhez igazodóan alkalmazható statikus szondázás, dinamikus szondázás, nyírószondázás, SPT-vizsgálat, presszióméter, geofizikai szondázás. A szondázások során a következı szabványok iránymutatásait célszerő követni: MSZ EN :2006 és MSZ EN :2007 MSZE CEN ISO/TS Szondázás általában kiegészítı vizsgálatként alkalmazandó, mellette mindig szükség van feltárásokra is. A vizsgálati eszközök és eljárások feleljenek meg az MSZ ENV :2007 követelményeinek. A statikus szondázás alkalmas a rétegzıdés, a talajfajta, a talajállapot és a mechanikai jellemzık megállapítására is, ezért széles körben, gyakorlatilag bármely talaj esetén, egyes feltáró fúrások helyett is alkalmazható. Eredményeként a csúcsellenállás, a köpenysúrlódás és az ezek hányadosaként számított súrlódási arány mélység szerinti változását kell megadni. Elınyben részesítendık azok a szondák, melyek képesek még a pórusvíznyomás behatolás közbeni növekedésének, illetve a növekmény lecsengésének mérésére is. A dinamikus szondák a rétegzıdés közelítı feltérképezésére, illetve a szemcsés talajok állapotának minısítésére, belsı súrlódási szögük és összenyomódási modulusuk becslésére használhatók. Vizsgálati eredményként valamely kitüntetett nagyságú behatoláshoz (10 vagy 20 cm-hez) szükséges ütésszám mélység szerinti változását kell megadni. A nyírószondázás a puha kötött talajok és a tızegek drénezetlen nyírószilárdságának (c u ) megállapítására alkalmas módszer. Eredményét megfelelı módosításokkal szabad állékonyságvizsgálatokhoz felhasználni. Az SPT-szondázás (Standard Penetrometer Test) mintavételre és a talaj ellenállásának közvetett jellemzésére alkalmas, a fúrásokhoz csatlakozóan, a fúrólyukakban végzett, a verıszondázáshoz hasonló vizsgálat, melynek eredménye a 30 cm behatoláshoz tartozó ütésszám. A presszióméteres vizsgálat is fúrólyukakban végezhetı vízszintes nyomóvizsgálat, és a mérések alapján nyert nyomás-térfogatváltozás elsısorban a talaj merevségérıl és nyírószilárdságáról tájékoztat. A geofizikai szondázások a rétegzıdés közelítı megállapítására használhatók geofizikus bevonásával Laboratóriumi vizsgálatok A vizsgálatokat a következı elıírásokat követve kell végrehajtani: MSZ EN :2006 és MSZ EN :2007, 33

34 MSZ EN és MSZ EN és MSZ EN , MSZ szabványsorozat, MSZE CEN ISO/TS szabványsorozat. A mechanikai jellemzık meghatározását célzó laboratóriumi vizsgálatokat általában külön program alapján kell végezni. Ennek tervezésekor törekedni kell a valós terhelési körülmények modellezésére, illetve a vizsgálatokkal nyert eredményeket a vizsgált talajra vonatkoztatható ismeretek alapján úgy kell módosítani, hogy azok a valós körülményekre érvényesek legyenek. Figyelembe kell venni a kezdeti feszültségi állapotokat és a feszültségtörténetet, a várható feszültségváltozásokat, a várható alakváltozások mértékét és sebességét, a drénezési körülményeket, a vizsgálandó talajok esetleges anizotrópiáját. A vizsgálatok eredményeként megadott mechanikai paraméterekre vonatkozóan mindenkor egyértelmően ismertetni kell, hogy azok milyen anyagtörvény paramétereiként értelmezendık. A nyírószilárdsági paraméterek esetében azt is egyértelmővé kell tenni, hogy azok összhangban a vizsgálattal a teljes vagy a hatékony feszültségekhez tartoznak-e. A feltárásokat, valamint a laboratóriumi és terepi vizsgálatokat elsıként felhasználó geotechnikai dokumentációban kellı részletességgel és egyértelmően kell ismertetni az alkalmazott eszközöket és eljárásokat. Be kell mutatni továbbá azokat a diagramokat, táblázatokat, összefüggéseket, melyekkel a mért eredményeket értelmezték és értékelték. A laboratóriumi vizsgálatok jegyzıkönyveit a tervezınek kell megıriznie, a tervdokumentációkhoz csak akkor kell csatolnia, ha azt a szerzıdés elıírja A talajkörnyezet jellemzése, bemutatása Általános elvek A talajjellemzés módja és részletessége igazodjon a megismert talajadottságokhoz és a felhasználási célhoz. A talajkörnyezet olyan modelljét kell megfogalmazni, mely összhangban van a terület geológiai történetével, ellentmondásmentesen értelmezi a feltárási és vizsgálati eredményeket, alkalmas a konkrét geotechnikai tervezésre kielégítve a választott tervezési módszer adatigényeit. Nem elegendı az információk puszta közlése, hanem azokat egymással és a tapasztalatokkal összevetve, az összefüggéseket és a változásokat értelmezve és értékelve kell bemutatni. Rá kell mutatni a még bizonytalannak látszó részletekre, a hibásnak tőnı adatokra, és jelezni kell a talajadottságokban esetleg késıbb, az építés és a használat alatt várható változások lehetıségét is Az információk közlési formája Az elızetes adatgyőjtés, a feltárások, a laboratóriumi és terepi vizsgálatok révén megismert adottságokat rajzokkal, szöveges leírással és számszerő paraméterekkel kell bemutatni legalább az MSZ szerint. Általában ezek egyike sem hagyható el, s a háromféle közlési formának összhangban kell lennie. A megrendelı elvárhatja, hogy minden adatot elızetesen egyeztetett formátumban és/vagy digitális formában is szolgáltassák. A rajzi ábrázolások közül elengedhetetlen a feltárási helyeket tartalmazó helyszínrajz, a fúrásszelvények és a rétegszelvények megadása. Kritikus helyek felszíni viszonyait indokolt fényképfelvételekkel is bemutatni. Sok esetben elvárható, hogy szintvonalakkal ábrázolják azoknak a rétegeknek a felszínét vagy feküjét, amelyek a talajrétegzıdés és/vagy a tervezendı megoldás szempontjából meghatározóak. A fúrásszelvények mutassák be az alapvetı talajjellemzık mélység szerinti változását. A rétegszelvények érzékeltessék a geológiai adottságokat, s jól tájékoztathat a talajviszonyok térbeli ábrázolása is. Általában meg kell adni a szondázási diagramokat is. A szöveges ismertetésben a feladathoz illeszkedı részletességgel, rendszerezetten és hasznosítható módon be kell mutatni azokat az információkat, amelyeket a 2.2-ben felsorolt vizsgálatokkal szereztek. Elengedhetetlen a következık ismertetése a terület geológiai története, a földtani képzıdmények (rétegek) keletkezése, a rétegzıdés jellegzetességei, a réteghatárok és az átmenetek sajátosságai, 34

35 az egyes rétegek felépítése és térbeli változásai, az egyes rétegeket alkotó talajok színe, összetétele, szerkezete, változékonysága, jellemzı tulajdonságai és paraméterei, a talajvíz szintjei, mozgásai, vegyi jellemzıi. Különös gondossággal kell megmutatni a szokatlan és veszélyes geológiai formációkat (pl. vetıdések), illetve képzıdményeket (pl. szerves talajok), valamint a tervezett építmény, illetve technológia szempontjából lényeges jellegzetességeket (pl. ferde rétegfelszínek, a fejtést megnehezítı kızetek). A számszerő jellemzık megadásakor mindig egyértelmően közölni kell azok eredetét. A mért (laboratóriumi vagy terepi vizsgálatokkal nyert) adatok esetében röviden meg kell adni a vizsgálat módját, s e tekintetben elégséges hivatkozni a mőszaki szabályozó anyagokra. A mérési jegyzıkönyveket külön egyeztetés alapján kell csatolni. Felvett adat esetében is jelezni kell, hogy az honnan származik, milyen megfontolások támasztják alá. (E tekintetben az is elfogadható, ha a tervezı-szakértı saját tapasztalataira támaszkodik, de ezt is egyértelmően jeleznie kell.) A számszerő jellemzık esetében statisztikai szemlélető értékelésre kell törekedni, még ha az adatok mennyisége szabatos statisztikai elemzést nem is tesz lehetıvé A talajkörnyezet modellezése Már az információközlés során törekedni kell az ésszerő egyszerősítésekre. Szem elıtt tartandó, hogy a geotechnikai tervezést úgyis csak valamilyen egyszerősített modell alapján lehet végrehajtani, de a különbözı tervezési (pl. hidraulikai és mechanikai) feladatokhoz alkalmazandó modellek különbözhetnek is. Ügyelni kell viszont arra, hogy az egyszerősítés következtében ne maradjanak figyelmen kívül meghatározó részletek, illetve változások. A rendelkezésre álló adatok alapján minden egyes geotechnikai számításhoz fel kell állítani a talajkörnyezet (altalaj) modelljét, vagyis olyan egyszerősített rétegzıdést és rétegenként jellemzı talajparamétereket (karakterisztikus értékeket) kell felvenni, amelyek a vizsgálandó szempontból jól jellemzik az adottságokat, reális eredményeket szolgáltatnak, és lehetıvé teszik a tervezési állapotok felismerését és értékelését. A talajvizsgálati jelentésnek nem feladata a modellezés, mert készítésekor a geotechnikai szerkezet típusa általában még nincs pontosan tisztázva, továbbá ezek készítıje (még) nem ismer(het)i mindazokat a körülményeket, amelyeket a modellezésnél figyelembe kell venni. Már a tervezési talajvizsgálatok és értékelésük során is szem elıtt kell azonban tartani a tervezett létesítmény jellemzıit, s úgy kell bemutatni a talajadottságokat, hogy annak alapján a geotechnikai terv készítıje a talajkörnyezet modelljét megalkothassa. A geotechnikai szakvéleménynek sem feladata a végleges modell megadása, de ajánlásokat kell megfogalmazni az egyszerősítésekre, összevonásokra, a mindenképpen figyelembe veendı elemekre. A talajparaméterek karakterisztikus értékeinek végleges megadása sem kötelezı, de javaslatot kell tenni rájuk, elemezve a statisztikai jellemzıket, összefüggéseket, a trendeket és az idıbeli változások lehetıségét és hatásait is. A geotechnikai tervdokumentációkban a talajkörnyezet számításokhoz felvett modelljét már egyértelmően be kell mutatni. A modellért a végsı felelısséget mindenképpen a geotechnikai terv készítıje viseli, ezért jogában áll a korábbi munkákban ajánlott modellek módosítása is. A tervezéshez a talajt olyan karakterisztikus értékekkel kell jellemezni, mely a mért adatok átlagától a biztonság javára tér el. Az eltérés mértékét az adatok szórását, a szerkezet és az építési tevékenység által érintett talajtartomány kiterjedését, a szerkezet merevségét és a méretezési módszer bizonytalanságát, illetve a vizsgált kérdés jelentıségét is figyelembe véve kell megállapítani. Például: minél kisebb a szórás, minél nagyobb csúszófelületen következhet be törési állapot, s minél inkább biztosítja a merev szerkezet a lokális különbségek áthidalását, végül minél kisebb a tönkremenetellel okozott kár, annál inkább közelíthetünk a számtani átlaghoz. Ha nincs más adat, akkor az X k karakterisztikus érték az X átlagnak az s x szórás felével csökkentett értékére vehetı: X k = X 0,5 s x A különbözı geotechnikai dokumentációkban nyilatkozni kell arról, hogy a talajkörnyezet ismertsége elégséges-e, vagy szükségesek-e további vizsgálatok. Ilyenkor azt is tisztáznia kell, hogy az információhiány miként korlátozza a dokumentáció érvényességét, az adathiány miként pótolandó, a dokumentációt milyen új adatok, eredmények esetében tekinti érvényesnek, az információhiányból származó kockázatot milyen más módon kell/lehet a továbbiakban kezelni. 35

36 2.4.5 A tervezési állapotok felvétele A tervezınek a követelmények, a körülmények, különösen a talajadottságok, valamint az építési technológia és az üzemelés ismeretében meg kell állapítania mindazokat a tervezési állapotokat, amelyekben felmerülhet, hogy valamely követelmény nem teljesül, valamely nem kívánatos teherbírási vagy használhatósági határállapot bekövetkezik. Az ilyen állapotok felismerése a tervezı felelıssége, az egyes földmőtervezési feladatokra a jelen elıírás 4-7. fejezete ad irányelveket. Vizsgálni kell mind az építés közben, mind az üzemeltetés során lehetséges tartósan jelentkezı állapotokat, rövid ideig fellépı állapotokat, és rendkívüli állapotokat. Fel kell mérni és a geotechnikai tervben egyértelmően ismertetni kell a tervezési állapotokat, rögzítve a vizsgálatuk célját, azt a feltételezett mechanizmust, mely tönkremenetelhez vagy a használhatóság elvesztéséhez vezethet, a határállapot elérésének kritériumait, illetve a kimutatandó biztonságot, a tervezési állapot jellegét (tartósságát), a geometriai adatokat, a földmő és a kapcsolódó szerkezet anyagjellemzıit, a tervezési állapotot befolyásoló talajadatokat, a talajvízviszonyokat, a belvíz és a felszíni vizek hatásait, a terhelési viszonyokat, minden egyéb, a teherbírást és/vagy a használhatóságot befolyásoló hatást (pl. idıjárás, technológia). A tervezési állapotokat, a határállapot bekövetkezésének folyamatát a tervezınek modelleznie kell. A modell egyszerősítheti a valós viszonyokat, de a vizsgált határállapot bekövetkezése szempontjából meghatározó részleteknek megfelelı hangsúlyt kell kapniuk. A tervezınek ismertetnie kell, hogy az egyes tervezési állapotokat miként modellezte, milyen körülményeket hanyagolt el, mindezek miként befolyásolhatják az eredményeket. A felvett tervezési állapotokra vonatkozóan ki kell mutatni, hogy a határállapot bekövetkezése megbízhatóan kizárható. Ennek többnyire az a legkritikusabb eleme, hogy a számításba vehetı talajparaméterek mennyire megbízhatóak, ezért általában vizsgálni kell, hogy ezek változása miként befolyásolhatja az eredményeket. 2.5 Tervezési módszerek A tervezést általában a következık szerint kell végrehajtani a kötelezıen alkalmazandó nemzeti szabványok és mőszaki elıírások betartásával, az ajánlott nemzeti szabványokhoz igazodóan, a szakma általánosan ismert és elfogadott szabályait, módszereit alkalmazva. Az egyes tervezési feladatokban alkalmazott módszereket olyan részletességgel kell ismertetni, hogy alkalmasságuk megítélhetı legyen. Általában elegendı a forrás megadása, ha az könnyen elérhetı, ellenkezı esetben a használt módszert a forrás megjelölése mellett be kell mutatni, vagy leírását mellékelni kell. Ha a tervezı ezen elvárásokat nem teljesítı, kevéssé ismert módszereket alkalmaz, akkor azt köteles elızetesen egyeztetni a megrendelıvel, vagy megbízottjával, s (pl. szakértıvel) igazol(tat)nia kell, hogy helyesen járt el. A geotechnikai tervezésben az MSZ EN :2006 szerint az alábbi módszerek alkalmazhatók: tervezés számítások alapján, tervezés szokáson alapuló intézkedésekkel, tervezés próbaterhelés alapján, tervezés megfigyeléses módszerrel. A számításos eljárást kell követni, ha van megfelelı elméleti vagy tapasztalati eredető számítási módszer a felmerülı kérdés vizsgálatára, 36

37 nem igazolható, hogy valamely más tervezési módszer az adott esetben elınyösebb megoldást nyújt. A további módszerek akkor alkalmazandók, ha számításokkal nem követhetı a megoldandó feladatban felmerülı jelenség, számítással nem igazolható megbízhatóan a választott megoldás alkalmassága. A módszerek kombináltan is alkalmazhatók A számításon alapuló tervezés A számításos eljárással a teherbírási határállapotokra számszerően ki kell mutatni azok biztonságos elkerülését, a használhatósági határállapotokra az alakváltozások, elmozdulások megengedhetıségét kell igazolni. A számításokkal azt kell kimutatni, hogy az F hatásokból származó bármely igénybevétel E d tervezési értéke egyetlen tervezési állapotban sem nagyobb az ellenállások R d tervezési értékénél: E d R d A teherbírási határállapotokra vonatkozó számításokat az MSZ EN :2006 elıírásaihoz igazodóan a következı elvek, illetve részleteiben a jelen elıírás megfelelı fejezetei szerint kell elvégezni. Az MSZ EN :2006 Nemzeti Mellékletében megadottak szerint Magyarországon a töltésalapozások, a támszerkezetek, a horgonyok esetében a talajban és a szerkezeti elemekben lehetséges teherbírási határállapotok vizsgálatakor a 2. tervezési módszer szerint kell eljárni, rézsők és bármely geotechnikai szerkezet általános állékonyságának vizsgálatakor a 3. tervezési módszert kell alkalmazni. A 2. tervezési módszer alkalmazásakor a szerkezeteket érı hatások F k karakterisztikus értékeibıl meg kell határozni az igénybevételek E k karakterisztikus értékeit, és azokat a 2.2. táblázat A1 értékcsoportja szerinti γ E parciális tényezıkkel szorozva kell az igénybevételek E d tervezési értékeit számítani. Ha az igénybevételek karakterisztikus értékeinek számítása után az állandó és az esetleges hatásokból származó rész nem választható szét, akkor az állandó és az esetleges hatások arányának mérlegelésével kell a γ G és a γ Q értékek alapján felvenni a γ E összevont parciális tényezıt. Ha valamely hatást illetıen nem állapítható meg egyértelmően, hogy az a vizsgált tervezési állapotban kedvezı- vagy kedvezıtlen-e, akkor a megfelelı parciális tényezık számításba vételével mindkét lehetıséget vizsgálni kell. A geotechnikai eredető hatásokat a talajparaméterek X k karakterisztikus értékébıl kell meghatározni. Az ellenállások meghatározásakor a 2. tervezési módszer esetében a talajparaméterek X k karakterisztikus értékével számolva kell megállapítani a talajellenállások R k karakterisztikus értékét, majd ezeket a 2.3. táblázat megfelelı γ R parciális tényezıjével osztva kell számítani a talajellenállások R d tervezési értékét. A szerkezeti elemek ellenállásának tervezési értékét az elem anyagára vonatkozó az ben felsorolt MSZ EN (Eurocode) szerint kell megállapítani. A 3. tervezési módszert a rézsők és bármely geotechnikai szerkezet általános állékonyságának vizsgálatára a következık szerint kell alkalmazni. A hatások karakterisztikus értékéhez a parciális tényezıket a 2.2. táblázat A2 értékcsoportjából kell kiválasztani. A talajellenállások tervezési értékét a talajparaméterek X d tervezési értékeibıl kell számítani, melyeket a talajparaméterek X k karakterisztikus értékeinek a 2.4. táblázatból vehetı γ M parciális tényezıkkel való osztásával kell megállapítani. A talajerısítésre szolgáló geomőanyagok esetében az ellenállás, illetve a szilárdság karakterisztikus értékét a terméknek az szerinti vizsgálati eredményeibıl az idı- (kúszás), a beépítési, a környezeti és a speciális egyéb hatásokat figyelembe vevı csökkentı tényezıkkel való osztással kell megállapítani. Ebbıl az ellenállás, illetve a szilárdság tervezési értéket általában γ R;g =γ M;g =1,4 parciális tényezıvel kell számítani, s ez vehetı számításba mind a 2. mind a 3. tervezési módszer alkalmazásakor táblázat Az igénybevételek (γ E ) parciális tényezıi Állandó A hatás Jel A1 Értékcsoport kedvezıtlen 1,35 1,0 kedvezı γ G A2 1,0 1,0 Esetleges kedvezıtlen 1,5 1,3 37

38 kedvezı γ Q táblázat Az ellenállások (γ R ) parciális tényezıi Szerkezettípus Az ellenállás típusa Jel Érték Töltésalapozás Talajtörési ellenállás γ R;v 1,4 Elcsúszási ellenállás γ R;h 1,1 Talajtörési ellenállás γ R;v 1,4 Támszerkezetek Elcsúszási ellenállás γ R;h 1,1 Földellenállás γ R;e 1,4 Talajhorgonyok Kihúzódási ellenállás γ R;h 1, táblázat A talajparaméterek (γ M ) parciális tényezıi Talajparaméter Jel Érték Hatékony súrlódási szög (a tg ϕ re vonatkoztatva) γ ϕ 1,35 Hatékony kohézió γ c 1,35 Drénezetlen nyírószilárdság γ cu 1,5 Egyirányú nyomószilárdság γ qu 1,5 Térfogatsúly γ γ 1,0 A használhatósági határállapotokat általában a talajparaméterek karakterisztikus értékeivel kell vizsgálni. A talajok szivárgással kapcsolatos jellemzıinek (áteresztıképesség, konszolidációs tényezı) tervezési értékét, ha ezek a teherbírási vagy a használhatósági állapotokat befolyásolják, általában a karakterisztikus értékekkel kell számításba venni. Ezt annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy az átlagtól való eltérés iránya miként hat ki a vizsgált határállapotra. Az MSZ EN 1990:2006-nak megfelelıen az emberéletet nem veszélyeztetı és csekély gazdasági, társadalmi és környezeti kárral fenyegetı állapotokra, s ide sorolhatók általában az építés közbeni állapotok, elfogadható, hogy az ellenálláshoz vagy a talajparaméterekhez rendelt parciális tényezıket K FI =0,9 módosító tényezıvel csökkentsük. Az emberéletet veszélyeztetı és nagy gazdasági, társadalmi és környezeti kárral fenyegetı tervezési állapotokra vonatkozóan viszont alkalmazható a biztonságot növelı K FI =1,1 tényezı. Az olyan számítások alkalmazásakor, melyek megbízhatósága a szokásosnál kisebb, bevezethetı még egy, a biztonságot növelı, további modelltényezı is. A geometriai adatokat általában a tervezett, névleges értékkel kell a számításokban figyelembe venni, de ha feltételezhetı, hogy valamely méret a kivitelezés során kedvezıtlen irányban módosul, akkor ennek mértékét és hatását vizsgálni kell. A számításokat az érthetıség és a reprodukálhatóság szintjéig a következık megadásával ismertetni kell: a számítási modell, a bemenı adatok, a számítási eljárás, a követelmények, a végeredmények. A földmővek és a kapcsolódó szerkezetek tervezése esetében e tervezési módszert kell alkalmazni minden, a 2. és 3. geotechnikai kategóriába sorolt feladat esetében, a támszerkezetek és rézsőállékonyság tervezésében, töltésalapozás esetében, ha jól modellezhetık a talajadottságok. 38

39 2.5.2 Tervezés szokáson alapuló intézkedésekkel Ezen a tapasztalat szerint bevált szerkezeti megoldások, anyagok alkalmazása értendı, melyekkel kizárható a vélelmezhetı határállapot bekövetkezése. Általában e módszerrel vállalják az érdekeltek a legkisebb kockázatot, viszont ennek a költségei lehetnek a legnagyobbak. E módszer alkalmazásakor a választott megoldás alkalmasságát szabványokra, szakirodalmi adatokra, tapasztalatokra, referenciákra való, ellenırizhetı hivatkozásokkal kell tanúsítani. A földmővek tervezése esetében ez alkalmazható az 1. geotechnikai kategóriában, a felsı földmőrész (védıréteg) teherbírási és fagyvédelmi tervezésében, szerkezeti részletek megoldásában, víztelenítési részfeladatok tervezésében, töltésanyagok kiválasztásában Tervezés próbaterhelésekkel és modellvizsgálatokkal E módszerrel egyes szerkezeti elemek vagy talajzónák viselkedését lehet elızetesen felmérni, vagy az alkalmasságát utólag igazolni. Akkor célszerő, ha a gazdaságosság növelését és a kockázat csökkentését azonos mértékben várják el. A hatásokat ekkor is a szerinti számítással kell megállapítani. A próbaterheléssel meghatározott adatokból parciális és korrelációs tényezık figyelembevételével kell az ellenállások tervezési értékét megállapítani. A korrelációs tényezıket a vizsgálatok számától függıen kell felvenni 1,0 és 1,4 között a szerkezet típusára vonatkozó fejezet szerint. A módszer úgy is alkalmazható, hogy közvetlenül a mért ellenállásokból számított statisztikai jellemzıkre adunk meg határértékekekt, melyek ekként az ellenállás tervezési értékének tekintendık. E módszer alkalmazásakor a tervben meg kell adni a próbaterhelés és modellvizsgálat alkalmazásának indoklását, a próbaterheléssel és modellvizsgálattal a vizsgált tervezési állapotra vonatkozóan megállapítandó ellenállásokat vagy más adatokat a próbaterhelés és modellvizsgálat módszerét, eszközeit, végrehajtását és feldolgozását, a nem kielégítı eredmény esetén követendı eljárást. A földmővek tervezése esetében ez a módszer lehet indokolt a 3. geotechnikai kategóriában, a felsı földmőrész teherbírásának tervezésében, a talajhorgonyok tervezésében, a víztelenítési feladatok tervezésében, újszerő megoldások, szerkezetek tervezésekor, talajjavítási eljárások alkalmazásakor. Ezen eljárás alkalmazásakor nagy figyelmet kell fordítani a vizsgálati helyek kijelölésére. Törekedni kell arra, hogy ha egyetlen vizsgálatra van mód, akkor az a legkedvezıtlenebbnek ítélt helyen legyen, ha több készül, akkor azok a legkedvezıtlenebbnek és az átlagosnak vélelmezhetı helyekre jellemzı ellenállásokat mérjék fel Megfigyeléses módszer E módszer alkalmazásakor az elızetes tervek alapján kezdik a kivitelezést, és folyamatos, igényes mérésekre támsazkodó megfigyelésekkel vizsgálják, hogy a szerkezet és a talaj viselkedése a tervezettnek megfelel-e, illetve szükséges- vagy lehetséges-e valamilyen módosítás. Ez lehet a leggazdaságosabb eljárás, de a kockázata csak megfelelı szakértelemmel, jó méréstechnikai felszereltséggel és folyamatos figyeléssel tartható elfogadható szinten. Célszerő oly módon alkalmazni, illetve a kivitelezést úgy indítani, hogy a kedvezı mérési 39

40 eredményeknek köszönhetıen csökkenteni lehessen a szerkezet ellenállásait, s ne kelljen kedvezıtlen eredmények után erısítésekre kényszerülni. Az elızetes számításokat e módszer alkalmazásakor a talajadatok karakterisztikus értékeire kell elvégezni, de ha a nagyobb szórás miatt az nagyon eltér az átlagtól, akkor érdemes a számításokat az átlagos értékekkel is elvégezni. Az így kiadódó eredményeket kell mérésekkel ellenırizni, s a számításokat ezek alapján lehet pontosítani, s a késıbbi állapotokat, szerkezeteket ezek alapján lehet javítani. A tervezéskor azonban ez esetben is ki kell mutatni a szerinti parciális tényezıknek megfelelı biztonságot. E módszer esetén a tervben meg kell adni az elızetes számítások alapján leginkább várható viselkedést, a szükséges mőszaki felügyelet és megfigyelés programját, az elfogadható, illetve a már beavatkozást igénylı állapotok kritériumait, a lehetséges beavatkozásokat, módosításokat. A földmővek esetében ez a módszer alkalmazható a 2. és 3. kategóriában, puha talajon történı töltésépítés esetén, a felszín alatti víztelenítések esetében, horgonyzott szerkezetek esetében, csúszásveszélyes területen épülı bevágási rézsők esetében. 2.6 Technológiai és minıségtervek A földmővek és a kapcsolódó szerkezetek esetében különösen nagy jelentısége van az alkalmazható technológiák és a minıség szabályozásának (tervezésének és ellenırzésének), mert különösen a földanyagok, de más felhasznált anyagok tulajdonságai is, viszonylag változékonyak, az építési körülmények sok esetben nehezen szabályozhatók, a technológia nagyban befolyásolhatja az eredményt. A felhasználható anyagok, eljárások és építési körülmények a tervezés korai fázisában gyakran nem vagy nem kellıen ismertek, mert azok nagyban függhetnek a kivitelezıtıl, illetve a kivitelezés konkrét módszereitıl és körülményeitıl. Mindezek miatt a korai tervfázisokban általában csak a követelményeket kell/lehet megfogalmazni, illetve a leghelyesebbnek ítélhetı megoldásokat kell az összehasonlítható tapasztalatok, a szokáson alapuló intézkedések és számítások alapján bemutatni. A végsı tervezési döntéseket sok esetben csak a kiviteli tervekben vagy csak az azokhoz kapcsolódóan készülı technológiai utasításokban és minıségtervekben (eddig szokásos fogalommal mintavételi és minıségellenırzési tervekben) lehet a kivitelezéshez szükséges részletességgel kidolgozni. E dokumentumok a már kiválasztott anyagokra, technológiákra és a tényleges körülményekre vonatkozzanak, és lehetıleg próbabeépítéseken, illetve próbaterheléseken alapuljanak. Legalább e technológiai utasításokban és a minıségtervekben harmonizálni kell a korábbi tervekben, elıírásokban, engedélyekben és ajánlatokban megjelent, egymásnak esetleg ellentmondó követelményeket. Ha valamely kérdésrıl ezek az elızmény-dokumetumok nem intézkednek, akkor a jelen elıírás megfelelı fejezeteit kell alkalmazni. A technológiai utasításnak összhangban kell lennie a minıségtervvel. A technológiai terveket és/vagy utasításokat a megrendelı vagy megbízottja hagyja jóvá, s a munkát csak elfogadott technológiai utasítás alapján szabad megkezdeni. A technológiai tervek, utasítások általában a következıket tartalmazzák: a technológiai utasítás célja, érvényessége, a vonatkozó tervdokumentáció, a felhasználandó anyagok és minıségük, az alkalmazandó gépek, eszközök adatai, követelményei, a munkát végzı személyek adatai, követelményei, elıkészítı munkák, a munkaterület elrendezése, a fımunkák rendje, idıbeli ütemezése, mőszaki felügyelet, ellenırzések, jegyzıkönyvek, munkavédelem, 40

41 környezetvédelem. A minıségtervekben rögzíteni kell az alkalmas mintavételi és mérési módszereket és ezek gyakoriságát, vizsgálati eredmények értékelésének módját és elfogadási kritériumait, a minıség összefoglaló értékelésének rendjét. Minıségvizsgálat típusai a következık: alkalmassági vizsgálatok a beépítésre tervezett anyagok és eljárások megfelelıségének bemutatására, igazolására, a vállalkozó, illetve beszállítója részérıl, ellenırzı vizsgálatok az elkészült földmő megfelelıségének igazolására a vállalkozó részérıl, kontrollvizsgálatok a megbízó részérıl a megfelelıség ellenırzésére. Az alkalmassági vizsgálatok lehetnek: aktuálisan végzendı laboratóriumi vagy terepi anyagvizsgálatok, korábbi (általában 2 évnél nem régebbi), érvényesnek tekinthetı vizsgálatok, terepi próbabeépítések és próbaterhelések. Gyártott anyagok és termékek esetében a megfelelıségi nyilatkozattal együtt kiadott mőszaki specifikációban szereplı termékjellemzıket általában nem kell külön, újra megvizsgálni. Az ellenırzı- és kontrollvizsgálatok lehetnek: laboratóriumi vagy terepi anyagvizsgálatok, próbaterhelések, egyéb speciális vizsgálatok. A minıség biztosítása, ellenırzése és tanúsítása elsısorban a vállalkozó és a beszállítók kompetenciája, a megfelelıség legfıbb biztosítéka az ı jótállási kötelezettségük, technológiai szaktudásuk és belsı minıségirányítási rendszerük, illetve az abban rögzített személyes felelısség. Minıségszabályozási tevékenységüket a megrendelı vagy képviselıje fıként az ajánlatukban e tekintetben megadott, majd a technológiai- és minıségtervekben részletezett eljárásaik követésével ellenırizze. A kontrollvizsgálatok csak ennek kiegészítését szolgálják, fıként a kritikusnak vélelmezhetı kérdésekben. Ha mindezek nyomán vita keletkezik a minıségellenırzést illetıen, akkor a szerzıdéses partnerek közös vizsgálattal vagy külsı szakértı bevonásával jussanak kölcsönösen elfogadható álláspontra. A földmővek és a geotechnikai szerkezetek minıségének értékelésekor egyidejőleg törekedni kell arra, hogy kellı számú vizsgálati adat statisztikus szemléletmóddal való értékelése alapján alkossanak ítéletet, a gyenge egyedi talajparaméterek és más kedvezıtlen geotechnikai információk esetleges lokális következményeit egyedileg ítéljék meg, a minısítéskor elemezzék a talaj beépítés után lehetséges állapotváltozásainak következményeit is, a számszerő ellenırzı adatok értékelése mellett helyezzenek nagy súlyt a szemrevételezéssel megítélhetı minıségi jellemzıkre is. Mindezek miatt a földmővek és a geotechnikai szerkezetek minıségének értékelése nem tekinthetı rutin feladatnak, azt alapos geotechnikai ismeretekkel rendelkezı szakembereknek, a 2. és 3. geotechnikai kategóriában már általában geotechnikai tervezınek vagy szakértınek kell végeznie. A minıségellenırzı vizsgálatok jegyzıkönyvei, ezek egyedi és összefoglaló értékelései a geotechnikai megvalósulási dokumentum részei legyenek. 41

42 3. A TERVEZÉSI REND ÉS A TERVEK TARTALMA 3.1 A tervezési rend A tervezık kompetenciája Az utak tervezése során, így a geotechnikai feladatok megoldásakor is, az útprojekt egészének optimális és komplex megoldására kell törekedni, beleértve az elıkészítés, a tervezés, az építés és az üzemelésfenntartás költségeit is. A tervezés során elsısorban az ÚT elıírásait kell követni, és a terv egészéért az útépítési szaktervezı (generáltervezı) a felelıs, az ı kötelessége: az alapkoncepció kidolgozása, a szaktervezık bevonása, a szaktervezık közötti együttmőködés koordinálása, a megfelelı adatszolgáltatás biztosítása, a tervezık és más illetékesek közötti kapcsolatok irányítása, a megbízói igények képviselete és érvényesítése, a több szakterületet is érintı tervezıi döntések harmonizálása. Az utak földmőveit közvetlenül érintı, vagy az út és a környezet geotechnikai kapcsolatát befolyásoló tervek készítésébe geotechnikus közremőködıt kell bevonni. Az út egészének, illetve a földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek tervezéséhez végzett talajvizsgálatok, mint a tervezést közvetlenül szolgáló adatszerzési tevékenység, a tervezés részét képezik. A geotechnikai tervezés csak az adott projektszakaszhoz elıírt, dokumentált vizsgálatok elkészülte után végezhetı el. A geotechnikai adottságok feltárását, vizsgálatát, szakszerő ismertetését minden esetben geotechnikai tervezınek kell vezetnie, s talajvizsgálati jelentés vagy geotechnikai szakvélemény formájában dokumentálnia. A földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek tervezésében a következı jogosultságok irányadóak. Az 1. geotechnikai kategóriába tartozó projektek geotechnikai részeit tervezheti: talajvizsgálati jelentés vagy geotechnikai szakvélemény alapján geotechnikai tervezı, geotechnikai szakvélemény alapján úttervezı és/vagy vízépítési tervezı, tartószerkezeti tervezı. A 2. geotechnikai kategóriába tartozó projekteket tervezheti: általában talajvizsgálati jelentés vagy geotechnikai szakvélemény alapján geotechnikai tervezı, kivételes esetekben geotechnikai szakvélemény alapján útépítési vezetı tervezı és/vagy vízépítési vezetı tervezı, tartószerkezeti vezetı tervezı. A 3. geotechnikai kategóriába tartozó projekteket tervezheti: talajvizsgálati jelentés vagy geotechnikai szakvélemény alapján geotechnikai vezetı tervezı, illetve támszerkezetek esetében tartószerkezeti vezetı tervezı A tervezık együttmőködése A tervezésekor a tervezık együttmőködése megvalósulhat kölcsönös bizalmon és felelısségvállaláson alapuló folyamatos tervegyeztetéssel vagy a megbízáskor írásban rögzített adatszolgáltatással és felelısségelhatárolással, valamint ezek kombinációjával. Egy tervezési feladat szerzıdésében az elıbbiekhez mindenkor meg kell állapítani a geotechnikai kategóriát, és az együttmőködés és felelısségvállalás módját. A tervezési feladatok részeként készítendı talajvizsgálati jelentésekhez vagy szakvéleményekhez, illetve geotechnikai tervekhez általában a következı adatokat kell a generáltervezınek az elıbbi formákban, a terv típusához igazodó pontossággal szolgáltatnia: a projekt tárgya, meghatározó körülményei, közremőködıi, a megbízó igényei, követelményei, a terv célja, fajtája, 42

43 a terv elızményei, az elızı tervfázisok dokumentumai, a meglévı hatósági, szakhatósági állásfoglalások, engedélyek, az útterv alapvetı adatai, dokumentumai (vonalvezetés, mintakeresztszelvény, mőtárgyak), a már rendelkezésre álló talajadatok. A talajvizsgálatokat végzı, illetve a földmőveket és a kapcsolódó geotechnikai szerkezeteket tervezı geotechnikai tervezınek a tervezés közben kötelessége haladéktalanul tájékoztatni a fıtervezıt mindazokról a saját tevékenysége során nyert információkról, tervezési eredményekrıl, amelyek a projekt egészét jelentısen befolyásolhatják, illetve az addigi terveket, koncepciókat módosíthatják. Külön figyelmet kell fordítani azokra a kérdésekre, amelyek a területigényekre és az építés engedélyezésére is kihathatnak. Az ilyen kérdésekben szükséges hatósági egyeztetés a fıtervezı feladata, de abba szükség szerint (másokkal együtt) be kell vonni a geotechnikai tervezıt. A tervezık között és a szakhatóságokkal egyeztetések elmaradása miatt esetleg szükségessé váló többletmunkálatok, többletköltségek vagy határidı-túllépés következményei a fıtervezıt terhelik, amennyiben a geotechnikai tervezı tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. 3.2 A tervek célja és geotechnikai tervezési követelményei Mindegyik tervtípussal szemben alapvetı követelmény, hogy szolgáltassák az esedékes projektszakaszhoz, a követı tevékenységhez, ill. az aktuális döntéshez szükséges információkat, terveket, illetve megoldásokat. Az utak tervezéséhez háromféle, az 1.3 szerint definiált geotechnikai tervszolgáltatás készülhet: talajvizsgálati jelentés, geotechnikai szakvélemény, geotechnikai terv. A szokásos és újszerő tervfázisokat, illetve az ezekhez ajánlható geotechnikai szolgáltatásokat, dokumentációkat a 3.1. táblázat foglalja össze. A szolgáltatástípusoknak a projektszakaszokhoz kapcsolódó jellegzetességeit a 3.2, a szolgáltatástípusok tartalmi követelményeit a 3.3 részletezi táblázat mőszaki tervfázis tanulmányterv diszpozíciós terv engedélyezési terv tenderterv ajánlat mőszaki terve kiviteli terv megvalósulási dokumentum üzemelési-fenntartási utasítás korszerősítési-helyreállítási terv a geotechnikai szolgáltatás talajvizsgálati jelentés szakvélemény terv elıkészítı talajvizsgálati jelentés elıkészítı talajvizsgálati jelentés engedélyezési talajvizsgálati jelentés tervezési talajvizsgálati jelentés kiegészítı talajvizsgálati jelentés tervezési (kiegészített) talajvizsgálati jelentés ellenırzı talajvizsgálati jelentés ellenırzı talajvizsgálati jelentés ellenırzı talajvizsgálati jelentés elıkészítı geotechnikai szakvélemény elıkészítı geotechnikai szakvélemény engedélyezési geotechnikai szakvélemény részletes geotechnikai szakvélemény kiegészítı geotechnikai szakvélemény részletes (kiegészített) geotechnikai szakvélemény összefoglaló geotechnikai szakvélemény állapotvizsgálati geotechnikai szakvélemény állapot- (kár-) vizsgálati geotechnikai szakvélemény geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány geotechnikai engedélyezési terv geotechnikai tenderterv geotechnikai ajánlati terv geotechnikai kiviteli terv geotechnikai megvalósulási dokumentum geotechnikai fenntartási utasítás korszerősítési-helyreállítási geotechnikai terv Az egyes geotechnikai szolgáltatások tartalma és viszonyuk a csatlakozó szövegek szerint értelmezendık. A geotechnikai szolgáltatásokra kötött szerzıdésben, illetve a dokumentáció címében a 3.1. táblázatban megadott és a következıkben értelmezett terminológiát használva meg kell jelölni, hogy az melyik projektszakaszhoz készült. A táblázatban összefoglalt és a következıkben részletezendı tartalmi követelmények a leggyakrabban szokásos projektszervezésre vonatkoznak, de elképzelhetık olyan lebonyolítási formák is, melyek másféle követelményeket indokolhatnak. A táblázatbeli szolgáltatástípusok kapcsolatára projektszakasztól függetlenül igaz, hogy 43

44 vagy talajvizsgálati jelentést vagy geotechnikai szakvéleményt minden projekthez kell készíteni, kivéve, ha az úttervezı szerint bizonyos, hogy semmilyen geotechnikai probléma nem merülhet fel, talajvizsgálati jelentéssel és geotechnikai tervvel (geotechnikai szakvélemény nélkül) bármilyen, a 2. és 3. geotechnikai kategóriájú feladat is megoldható, ha geotechnikai szakvélemény készül, akkor külön talajvizsgálati jelentés szükségtelen, illetve azt a szakvéleménynek magába kell foglalnia, geotechnikai szakvéleményre akkor van feltétlenül szükség, ha a geotechnikai tervet nem geotechnikai tervezı készíti, vagy ha sokféle típusú geotechnikai feladat van, és azokat több szakaszban oldják meg, geotechnikai tervnek mindig kell készülnie, s az lehet önálló dokumentum, vagy lehet az útterv része, a 3. kategóriájú feladatok esetében feltétlenül az elıbbi célszerő, a geotechnikai tervbe beépülhet a talajvizsgálati jelentés vagy a geotechnikai szakvélemény is, a geotechnikai terv eltérhet a geotechnikai szakvélemény javaslataitól, de ennek tényét és okát egyértelmően közölni kell, elfogadását pedig célszerő a geotechnikai szakvélemény készítıjével igazoltatni, egyes esetekben geotechnikai tervként az is elfogadható, ha a geotechnikai vonatkozású problémáknak az úttervben ismertetett megoldásának alkalmasságát a geotechnikai szakvélemény igazolja Tanulmányterv Elsısorban az építésrıl szóló döntés meghozatalát kell szolgálnia, s gyakran a létesítmény jellegéhez és a döntéshozatal módjához igazodóan önmagukban is több szakaszban, többféle néven és tartalommal (program-, koncepció-, vázlatterv, megvalósíthatósági tanulmány) készülnek a Megbízóval egyeztetett módon. E tervek a különbözı vonalvezetési lehetıségeket, azok elınyeit, hátrányait, a kapcsolódó térségi feladatokat tárják fel. Ehhez a geotechnikus mérnök a megrendelı kívánsága szerint a következı elıkészítı jellegő geotechnikai szolgáltatásokat nyújthatja. Elıkészítı talajvizsgálati jelentés Az építésföldtani adatgyőjtés révén és szükség esetén néhány új feltárással, laboratóriumi és/vagy terepi vizsgálattal szerzett geotechnikai adatok rendszerezett ismertetése a szóbajövı tervváltozatokhoz. Elıkészítı geotechnikai szakvélemény Az elıbbiek mellett rá kell világítania a különbözı tervváltozatok esetében felmerülı lényeges geotechnikai feladatokra, és elvi javaslatot kell tennie megoldásuk lehetséges módozataira, ill. a továbbiakban szükséges geotechnikai szolgáltatások tartalmára. Geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány Az egyes vonalváltozatok esetében felmerülı fı geotechnikai feladatok szóbajövı megoldási változatait kell bemutatnia a szerkezeti megoldások fı méreteivel, technológiájával, elemezve az elınyöket és hátrányokat, mérlegelve a gazdaságosság és a környezetvédelem követelményeit, javaslatot adva a szükséges további geotechnikai szolgáltatások tartalmára Díszpozíciós terv A tanulmánytervek alapján hozott építtetıi döntést fogalmazza meg tervdokumentum formájában. Vázlattervi szinten rögzíti az elfogadott vonalváltozat alapvetı jellemzıit, a kapcsolódó területrendezési, környezetvédelmi, közlekedési, vízrendezési stb. feladatok körét. A különbözı célú további tervek kiindulási alapját szolgáltatja, egyben meghatározza, hogy azokat milyen részletességgel, milyen szabadságfokkal kell kidolgozni. Ehhez a következı geotechnikai szolgáltatások tartozzanak. Elıkészítı talajvizsgálati jelentés A kiválasztott vonalváltozat geotechnikai adottságainak bemutatása a tanulmánytervekhez készített elıkészítı talajvizsgálati jelentés alapján. Megadja a további tervfázisok geotechnikai vizsgálatainak programját is. Elıkészítı geotechnikai szakvélemény Az elıbbiek mellett ismertetnie kell a kiválasztott változat esetében felmerülı kritikus geotechnikai tervezési és kivitelezési feladatokat, azok megoldásának ajánlott módszereit, illetve a további tervfázisokban szükséges geotechnikai szolgáltatások formáját és tartalmát. 44

45 Geotechnikai megvalósíthatósági tanulmány Az elfogadott vonalváltozat geotechnikai feladatainak elfogadható megoldási lehetıségeit ismerteti különös tekintettel a kritikus részletekre. Ismerteti a lehetséges szerkezeti megoldások ajánlható fı méreteit, technológiáját és a további tervezésük során különös figyelemmel kezelendı részleteket. Rögzíti a további tervfázisok geotechnikai szolgáltatásainak tartalmát és formáját Engedélyezési terv Az engedélyezési terv a díszpozíciós terv alapján készül, célja az építési engedély megszerzése, aminek a földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek tekintetében két feltétele van. Egyrészt a tervnek érzékeltetnie kell, hogy az ezek megvalósítása és üzemeltetése által okozott környezetterhelés semmilyen vonatkozásban sem lesz megengedhetetlen mértékő. Másrészt igazolni kell, hogy ezek terv szerinti megvalósítás esetén mechanikailag megfelelıek, s kritikus részeik és azok környezetének állékonysága kielégítıek lesznek. A geotechnikai dokumentációk olyan részletezettségőek legyenek, hogy ezek a kérdések az engedélyezéskor elbírálhatók legyenek. Engedélyezési talajvizsgálati jelentés Az építmény területének és környezetének egészérıl olyan részletességő, a korábbi geotechnikai adatgyőjtésbıl nyerhetı információk mellett feltáráson, laboratóriumi és terepi vizsgálatokon alapuló adatszolgáltatást kell nyújtania, mely elégséges annak elbírálásához, hogy az építmény és környezetének geotechnikai kölcsönhatásai megengedhetıek-e. Ez az elıkészítı talajvizsgálati jelentés kiegészítésével általában teljesíthetı. Teljes körő geotechnikai informáltságra van viszont szükség azokhoz a kritikus földmő-szakaszokhoz és kapcsolódó geotechnikai szerkezetekhez, melyek mechanikai megfelelıségét és állékonyságát külön igazolni kell. Ez a tervezési talajvizsgálati jelentés szerinti részletezettséggel általában teljesíthetı. Engedélyezési geotechnikai szakvélemény E dokumentációnak amellett, hogy az elıbbihez hasonló geotechnikai adatszolgáltatást kell nyújtania részletesen ismertetnie kell az összes felmerülı geotechnikai problémát, feladatot, meg kell fogalmaznia a földmővek és kapcsolódó geotechnikai szerkezetek geotechnikai követelményeit, tervezésük és kivitelezésük során figyelembe veendı szempontokat, és az alkalmazható módszereket. Ezek elsısorban az engedélyezésre benyújtott megoldásokra vonatkozzanak, de ha elıre látható, hogy a megvalósulás során más változatok is szóba jöhetnek, akkor azokra vonatkozó kitételeket is tartalmazhatnak. Geotechnikai engedélyezési terv Be kell mutatnia a földmőveket és a kapcsolódó geotechnikai szerkezeteket és/vagy az építési technológiákat, melyekkel a tervezı a geotechnikai feladatokat megoldotta, továbbá azokat a minıségszabályozási eljárásokat, a mőszaki felügyeletre vonatkozó utasításokat, melyek biztosítják a feltételezett körülmények és elıírt követelmények teljesülését. Ellenırizhetı módon kell ismertetnie a terv megfelelıségét igazoló számításokat vagy más bizonyító tényeket (pl. összehasonlítható tapasztalatokat). Mindezekkel a tervezı azt mutatja be, hogy a geotechnikai feladatok legalább egyféle módon bizonyosan megoldhatók, tehát a projekt engedélyezhetı. A terv esetleg több változatot is tartalmazhat, ha többre is engedélyt kívánnak kapni, illetve körvonalazhatók alternatív megoldások is, melyekre ezek alapján feltételes engedélyek nyerhetık Tenderterv Az ehhez készülı mőszaki dokumentáció célja a projektet megvalósító vállalkozó (vagy a legjobb megoldás) kiválasztása. Tartalmát a közbeszerzési törvény hatálya alá esı munkákra jogszabály rögzíti, részletessége az építtetı szándékától függ. Ehhez olyan geotechnikai szolgáltatást kell nyújtani, mely az építtetı célját és a megvalósíthatóságot a legjobban szolgálja. A lehetı legteljesebben közölje a geotechnikai információkat, hogy az ajánlatadók biztonságos és gazdaságos megoldásokat javasolhassanak, és hogy a szerzıdéskötések geotechnikai kockázatait minimalizálják. Nem mindig célszerő a geotechnikai megoldások teljes részletességő kidolgozása, hogy esetleg az ajánlatadóknak az elıkészítés során tervezettnél elınyösebb megoldásai is teret kaphassanak. Geotechnikai szempontból a tenderkiírás mőszaki elıírásai tervjellegő dokumentumoknak tekintendık, s tartalmuknak a tendertervvel összhangban kell lenniük. A tendertervek geotechnikai részei a következık lehetnek. Tervezési talajvizsgálati jelentés A létesítmény és környezetének egész területére teljes körő geotechnikai adatszolgáltatást adó dokumentáció, melynek elégséges feltáráson, laboratóriumi és terepi vizsgálaton kell alapulnia, és tartalmaznia kell a geotechnikai feladatok megoldásához szükséges talajparamétereket és más adatokat. 45

46 Részletes geotechnikai szakvélemény E dokumentációnak amellett, hogy az elıbbihez hasonló teljes körő geotechnikai adatszolgáltatást nyújt, részletesen ismertetnie kell a felmerülı összes geotechnikai problémát, feladatot, meg kell fogalmaznia a földmővek és kapcsolódó geotechnikai szerkezetek geotechnikai követelményeit, tervezésük és kivitelezésük során figyelembe veendı szempontokat, és az alkalmazható módszereket. Elemzı-javaslattevı része világosan mutassa be a kivitelezés geotechnikai kockázatait, különösen az építésütemezést befolyásoló tényezık megbízhatóságát, s érzékeltesse, mely vonatkozásokban lehet indokolt alternatíva felkínálása. Geotechnikai tenderterv E tervdokumentáció az építtetı szándékától függıen kétféle lehet. Egyik lehetıségként lehet a kiviteli tervvel azonos, ha az építtetı kevesebb szabadságot kíván adni az ajánlattevıknek, s csak a már megtervezett megoldások megvalósítását várja. Másik megoldásként a geotechnikai feladatok megoldását illetıen csak a követelményeket (biztonság, teherbírás, megengedhetı mozgások, kivitelezési idı, kivitelezés közben elfogadható kockázatvállalás, stb.) fogalmazza meg, ha az építtetı az ajánlattevıktıl várja a legjobb geotechnikai megoldásokat, amihez a geotechnikai engedélyezési tervet viszonyítási alapként csatolja. E lehetıségek közül a második több kockázatot rejthet, viszont gazdaságosabb megoldást eredményezhet Ajánlat mőszaki terve Az ajánlatadó készíti, s ezekben saját javaslatait mutatja be. Részletezettségére általában a kiírás ad követelményeket, többnyire azonban célszerő a legteljesebb kidolgozásra törekedni, hogy kedvezıbb elbírálást hozzon, s elkerülhetıvé tegye a késıbbi vitákat. A geotechnikai szolgáltatások formája a következı lehet. Kiegészítı talajvizsgálati jelentés Az ajánlattevı által az ajánlatkészítés idején elvégeztetett, a saját megoldásához szükségesnek ítélt kiegészítı feltárások, laboratóriumi és terepi vizsgálatok eredményeit kell bemutatnia. Kiegészítı geotechnikai szakvélemény E dokumentáció a kiegészítı vizsgálatok eredményeinek bemutatása mellett tartalmazza ezeknek, valamint a korábbi adatoknak, javaslatoknak az ajánlatban adott alternatív megoldás szempontjából való értékelését. Készíthetı esetleg új vizsgálat nélkül, illetve alternatív ajánlat nélkül is, ha az ajánlatadó a tenderdokumentáció részeként kiadott Talajvizsgálati jelentés vagy Részletes geotechnikai szakvélemény értékelı-javaslattevı részével nem ért egyet, s annak megváltoztatását ajánlatának elfogadtatásához szükségesnek ítéli. Geotechnikai ajánlati terv E tervdokumentációnak a kiírásban elıírt részletességgel kell bemutatnia az ajánlott geotechnikai megoldásokat, de elınyös lehet a kiviteli terv szintjét megközelítı részletezettség. Rajzos és szöveges tervezési beszámolóban kell ismertetni a választott megoldásokat (méreteket, anyagokat és technológiákat) és általában az engedélyezési terv szintjén kell igazolni a létesítmény környezetbe illeszthetıségét és a kritikus megoldások statikai megfelelıségét. Jeleznie kell az építés közbeni kockázatokat, és be kell mutatnia a javaslat helyességének ellenırizhetıségét Kiviteli terv A kiviteli tervnek a megépítendı szerkezeteket teljes részletességgel kell bemutatnia, megadva a méreteket, az elrendezést, az anyagminıségeket, a technológiákat, a minıségszabályozást. Amennyiben a kiviteli tervekben eltérnek az engedélyezési terv engedélyezett megoldásaitól, akkor a kiviteli terv ezekre vonatkozó fejezeteinek az engedélyezési terv követelményeit is maradéktalanul teljesítenie kell. Ha az építtetı dolgoztatja ki, akkor alapvetıen az adott idıszakban szokásos megoldásokat, eljárásokat tartalmazza. Ha a vállalkozó készítteti, akkor az általa alkalmazni kívánt, de természetesen az építtetı igényeinek megfelelı eredményt nyújtó megoldásokat alkalmazhatja. A tervet több csatlakozó terv vagy tervjellegő dokumentum (technológiai utasítás, ütemterv, organizációs terv, méret- és mennyiség-kimutatás, költségvetés, minıségellenırzési terv) egészíti ki a részletek rögzítése céljából, melyeket már mindenképpen a vállalkozó készít(tet)i. A kiviteli terv geotechnikai tartalmait illetıen lehet teljeskörő, összefoglalóan tartalmazva minden olyan korábbi geotechnikai információt, ami a kivitelezendı megoldás szempontjából hasznos. Ha azonban kevés a változás a korábbi geotechnikai dokumentumokhoz képest, akkor ésszerő lehet, hogy csak kiegészítı dokumentumok készülnek. A következıkben ez utóbbiak tartalmi követelményeit adjuk meg. 46

47 Kiegészítı talajvizsgálati jelentés Ha az elızı projekt-szakaszokban az elıbbiekben vázolt geotechnikai szolgáltatások elkészülnek, akkor a kiviteli tervekhez legfeljebb csak olyan kiegészítı vizsgálatok lehetnek szükségesek, melyek elsısorban a kivitelezéshez szükségesnek ítélt vagy bizonyos részletek pontosítását szolgáló, kiegészítı jellegő feltárások, laboratóriumi és terepi vizsgálatok eredményeit kell bemutatnia, illesztve mindezeket a korábbi információkhoz. Kiegészítı geotechnikai szakvélemény E dokumentációnak az elıbbi kiegészítı vizsgálatok eredményei és azok értékelése mellett elsısorban azt kell elemeznie, hogy az új adatok miként befolyásolják a kivitelezést, esetleg a szerkezetek terveit mennyiben kell megváltoztatni. Geotechnikai kiviteli terv E dokumentációnak a kivitelezéshez szükséges részletességgel rajzban és szöveges tervezési beszámolóban kell bemutatnia a kivitelezendı megoldást. A geotechnikai szerkezetek esetében a kész mő ismertetése mellett elengedhetetlen az alkalmazandó technológiák, az azokkal összhangban levı ütemtervek rögzítése, a minıségszabályozási tervfejezet, a geotechnikai mőszaki felügyelet és megfigyelés terve különös tekintettel az építés közbeni állapotokra és kockázatokra. A terv tartalmazza a végleges szerkezetek statikai megfelelıségét igazoló számításokat vagy más igazolásokat. E tekintetben elég lehet az engedélyezési terv megfelelı részének csatolása, esetleg csak az arra való hivatkozás, ha attól lényegileg nem térnek el. A tervnek tartalmaznia kell azokat a számításokat, becsléseket is, melyek a kivitelezés ütemezését befolyásoló folyamatokra (pl. konszolidáció, talajjavítás) vonatkoznak. A kritikus geotechnikai feladatok megoldását tartalmazó terveket (pl. töltésalapozási terv) célszerő külön tervfejezetként készíteni, mert ez az építés ütemezését nagyban segíti Megvalósulási dokumentumok A megvalósulás végén, az átadás-átvétel keretében a vállalkozó által szolgáltatandó tervjellegő dokumentáció (megvalósult állapot rajzai, minıségtanúsítási dokumentumok, mőszaki ellenırzési dokumentumok stb.) célja az elkészült építmény jellemzıinek rögzítése, hogy az esetleg felmerülı vitás helyzetek megítéléséhez, az építmények megfigyeléséhez, üzemeléséhez, fenntartásához, eladásához, esetleges átalakításához és a közvetlen környezetben történı építéshez az építmény adatai rendelkezésre álljanak. Ellenırzı talajvizsgálati jelentés A korábban készült talajvizsgálati jelentések, valamint a talajviszonyokra vonatkozóan a kivitelezés közben tett, szakszerően feljegyzett észlelések, továbbá az építés közben végzett ellenırzı talajvizsgálatok és geotechnikai mérések eredményeinek összeállítását kell tartalmaznia külön elemzés nélkül. Indokolt esetben elfogadható az is, hogy a különbözı ilyen tartalmú, más összeállításokban levı dokumentumokat csak jegyzékbe veszik. Összefoglaló geotechnikai szakvélemény E dokumentációnak az elıbbi összegzı adatközlés mellett röviden értékelnie is kell az információkat, különös tekintettel az elızetesen feltételezett és a kivitelezés során nyert adatok összevetésére. Ki kell emelnie azokat az új geotechnikai adatokat, jelenségeket, amelyeknek az építménnyel kapcsolatos további tevékenységekben jelentıségük lehet. Véleményeznie kell e lehetséges tevékenységek terveit a változások tükrében. (E dokumentum helyett inkább az elızı és követı két dokumentumot célszerő összeállítani.) Geotechnikai megvalósulási dokumentum Ez tartalmazza a megvalósított geotechnikai szerkezetek rajzát, célszerően új dokumentáció formájában. Egyszerőbb esetekben és a tervtıl kevéssé eltérı kivitelezés esetén elégséges lehet a kiviteli terv csatolása a végrehajtott változtatások bemutatásával. Az új dokumentáció esetében is valamiféle formában (pl. eltérı színekkel) jelezni kell a változásokat. Csatolni kell a megvalósításhoz készített összes (technológiai, organizációs, minıségellenırzési stb.) tervet, valamint a geotechnikai vonatkozású minıségtanúsító dokumentumokat, a geotechnikai szerkezetek építési naplóit, a mőszaki felügyelet egyéb iratait és az átadás-átvétel jegyzıkönyveit. Célszerő ezekhez kiegészítı tervezıi jelentést csatolni, melyben a tervezı értékeli az észlelt talajadottságokat, a tervtıl való eltéréseket, nyilatkozik a tervezett további tevékenységekre korábban készített tervek alkalmasságáról vagy az esetleg szükséges változtatásokról. 47

48 3.2.8 Üzemelési-fenntartási utasítások, tervek Általában a kiviteli terv részeként megfogalmazandó üzemelési-fenntartási igényeknek, javaslatoknak a megvalósulási dokumentációval együtt véglegesítendı utasításjellegő változata. Fokozott jelentısége akkor van, ha szükséges a létesítmény tervszerő megfigyelése, illetve, ha a rutinszerő fenntartási munkálatokat meghaladó rendszeres fenntartási feladatok vannak. Ha az üzemelés során felmerülnek kisebb átalakítási igények, akkor azokhoz állapotvizsgálat és átalakítási terv kell. Állapotvizsgálat szükséges lehet azért is, mert az építményt értékesíteni kívánják, vagy mert a környezetében változás várható. E munkálatoknak is lehet geotechnikai része, sıt gyakran fıleg a geotechnikai jellegő építmények (pl. földmővek, támszerkezetek stb.) esetében ez kifejezetten geotechnikai tervezıi-szakértıi feladat. A geotechnikai szolgáltatásokkal szemben ilyenkor a következı általános igények támasztandók. Ellenırzı talajvizsgálati jelentés A megfigyelés alapján szükségesnek ítélt feltárások, laboratóriumi és terepi vizsgálatok eredményeit kell bemutatnia. Ide sorolhatók a szemrevételezés nyomán készült jegyzıkönyvek, a talajkörnyezet és az építmény viselkedésérıl közvetve tájékoztató mozgás- és erımérések, valamint a vízmozgásokat jellemzı adatok ismertetése is. Állapotvizsgálati geotechnikai szakvélemény Az elıbbi adatokat általában nem elegendı jelentésben ismertetni, hanem célszerő az értékelésüket is tartalmazó szakvéleményt készít(tet)ni. A szakvéleményezınek a kiviteli tervek és a megvalósulási dokumentumok geotechnikai feltételezéseihez, adataihoz, követelményeihez illetve a megelızı mérések eredményeihez viszonyítva kell értékelést adnia, de esetenként új (föld)statikai számítások alapján kell ítéletet alkotnia. Geotechnikai fenntartási-átalakítási terv Ha a kiviteli tervben kidolgozott fenntartási terv módosításra szorul, vagy az építményt úgy alakítják át, hogy az befolyásolja a geotechnikai szerkezetek viselkedését is, akkor kell ilyen kiviteli szintő tervet készíteni. Nagyobb, a tartószerkezeteket és a talaj igénybevételeit jelentıs mértékben módosító átalakítás esetén természetesen új projektként kell kezelni a feladatot és az elızıek szerint kell eljárni Korszerősítési, helyreállítási terv A földmővek és kapcsolódó szerkezeteik korszerősítése, esetleg károsodás utáni helyreállítása is szükségessé válhat, mert az anyagok kopása, fáradása stb. miatt még szabályszerő üzemelés esetén is károsodhatnak. Sokszor a körülmények elıre nem látható változása, máskor tervezési, kivitelezési, fenntartási hiba okoz károsodást. Értékelésükhöz és a helyreállítás tervezéséhez a következı geotechnikai munkák kellenek. Ellenırzı talajvizsgálati jelentés A megfigyelés keretében elızetesen tervezett, vagy a jelzett feladatok kapcsán utólag szükségesnek ítélt feltárások, laboratóriumi és terepi vizsgálatok eredményeinek bemutatása. Ide kell sorolni a szemrevételezéssel nyert információkat tartalmazó jegyzıkönyveket, illetve a talajkörnyezet és az építmény viselkedésérıl közvetve tájékoztató mozgás- és erıméréseket, valamint az esetleges vízmozgásokat jellemzı adatok ismertetése is. Állapot- (kár-) vizsgálati geotechnikai szakvélemény A rendelkezésre álló korábbi, illetve a kárvizsgálat során meghatározott további adatok bemutatása után meg kell állapítania a károsodás okát, s javaslatot kell tennie a helyreállításra. Geotechnikai korszerősítési vagy helyreállítási terv A károsodás utáni helyreállításra kell adnia a megvalósulási dokumentum és az elıbbi jelentés vagy szakvélemény alapján kidolgozott megoldást. Általában ki kell elégítenie az engedélyezési, a kiviteli és a tenderterv követelményeit. Tartalmaznia kell a megvalósult, a károsodott, az esetleg ideiglenesen, illetve a véglegesen helyreállított állapot ismertetését, a változások bemutatását és a végleges szerkezet elkészítéséhez alkalmazandó technológiákat, ütemterveket, mőszaki felügyeleti és megfigyelési módszereket, valamint a statikai számításokat is. 48

49 3.3 A geotechnikai szolgáltatások tartalmi követelményei Talajvizsgálati jelentés (TVJ) Különösen akkor célszerő a geotechnikai szolgáltatás formájaként a talajvizsgálati jelentést választani, ha a geotechnikai problémák viszonylag szők körőek és egyszerőek, a tervezendı építmény pontosabb adatai még nem ismertek, a megrendelı csak a geotechnikai terv készítıjétıl vagy a megvalósításra vállalkozótól várja el a geotechnikai feladatok megoldását. Ha csak talajvizsgálati jelentés készül, akkor vagy külön geotechnikai tervnek, vagy az útterv megfelelı fejezeteinek kell tartalmaznia a talajkörnyezet és a létesítmények kölcsönhatásainak elemzését, valamint a geotechnikai feladatok megoldását igazoló számításokat, továbbá a földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek alapvetı technológiai és minıségi követelményeit, beleértve ezek ellenırzését is. A talajvizsgálati jelentés elvárt tartalmát a 3.2. táblázat foglalja össze. A talajvizsgálati jelentés készítıjétıl elvárható, hogy az általa közölt vizsgálatokkal és adatokkal kapcsolatban felmerülı kérdésekre választ adjon, az esetleg szükségessé váló kiegészítı vizsgálatokban külön díjazás fejében közremőködjön táblázat I. Az információk bemutatása II. Az információk értékelése A Talajvizsgálati jelentés (TVJ) elvárt tartalma 1. A vizsgálatok tárgya és célja 2. A hely, a létesítmény (méretek, szerkezetek, hatások) ismertetése 3. Geodéziai információk (adatok, térképek, esetleg légi felvételek) 4. A feltételezett (egyeztetett) geotechnikai kategória 5. A terepi és laboratóriumi vizsgálatok ideje, módja, helye és eszközei 6. A közremőködık adatai 7. A helyszín bejárásakor szerzett adatok (talajvíz, szomszédos építmények, növényzet, stb.) 8. A helyszín története, korábbi építési tapasztalatok 9. Geológiai adottságok, szeizmicitás 10. A terepi és laboratóriumi mérések eredményei 11. Talajvíz-, belvíz- és élıvízadatok 12. Fúrásnaplók a fúrás közbeni megfigyelésekkel együtt 13. Az eredmények közlése grafikusan, táblázatokban, jegyzıkönyvekben 1. A terepi és labormunka és egyéb információgyőjtés értékelése 2. A hibásnak vélt, vagy hiányos adatok ismertetése 3. Javaslat további (kiegészítı) vizsgálatokra - indoklással, programmal 4. A geológiai adottságok és a szeizmicitás értékelése a további teendık tekintetében 5. Az eredmények célszerő grafikus és táblázatos ábrázolása 6. A változó adatok statisztikai értékelése a geotechnikai kategóriához igazodóan 7. Talajszelvények bemutatása a különbözı formációk megkülönböztetésével 8. A talajrétegek szöveges ismertetése (osztályozó, hidraulikai és mechanikai jellemzıik) 9. A talajvízviszonyok bemutatása (mélység, ingadozás, áramlások, kémiai jellemzık 10. A tervezési paraméterek felvételére alkalmas adatbemutatás Geotechnikai szakvélemény (GSZ) A geotechnikai szakvélemények a talajvizsgálati jelentésektıl abban különböznek, hogy a szakvéleményeknek a elıírásain túl tartalmazniuk kell a talajkörnyezet és az építmény(ek) kölcsönhatásainak elemzését, a terület építés elıtti, alatti és utáni állékonyságának értékelését, a geotechnikai feladatok megoldására vonatkozó javaslatokat. Geotechnikai szakvéleményt kötelezı készíteni, ha a következık bármelyike fennáll: 49

50 nem készül talajvizsgálati jelentés; az 1. és 2. geotechnikai kategóriába sorolt feladat további tervezési fázisaiban nem geotechnikus (szak) tervezı oldja meg a geotechnikai vonatkozású feladatokat; a 2. geotechnikai kategóriába sorolt feladatban sokféle típusú geotechnikai probléma merül fel, s az azok megoldásához készülı geotechnikai tervet több részletben készítik. a 3. geotechnikai kategóriába sorolt feladatnál, ha nem készül külön geotechnikai terv, hanem csak az útterv egyes fejezetei tartalmazzák a geotechnikai feladatok megoldását. Geotechnikai szakvéleményt célszerő készíttetni, ha az Építtetı a geotechnikai feladatok megoldásában nem egyedül a geotechnikai terv készítıjére kíván támaszkodni. A geotechnikai szakvélemény tartalma részben megegyezik a talajvizsgálati jelentésével, az értékelıjavaslatadó részének tartalmát illetıen pedig a következıket lehet elvárni: a talajadottságok és a környezeti feltételek általános értékelése geotechnikai szempontból, a felmerülı geotechnikai veszélyek, kockázatok és feladatok ismertetése, javaslat a geotechnikai kategóriára (indoklással együtt), a geotechnikai feladatok lehetséges megoldásának bemutatása, utalva a várható méretekre, az alkalmazható anyagokra, technológiákra, különös tekintettel a töltésalapozás, rézsőstabilizálás, tám-szerkezetek, földanyagok felhasználása és víztelenítések tervezése és kivitelezése tárgyában, a megoldások elınyeinek és hátrányainak elemzése, javaslat a legcélszerőbb megoldásra, javaslat a geotechnikai tervezéskor alkalmazandó tervezési eljárásokra, javaslat a tervezésnél alkalmazandó modellekre, beleértve a talajparamétereket is, javaslat a geotechnikai mőszaki felügyelet és megfigyelés tartalmára, módjára. Azokban a (kivételes) esetekben, amikor a geotechnikai szakvélemény tartalmazza a földmővek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek megfelelıségének az igazolását, a geotechnikai szakvélemény e fejezeteinek az útterv megfelelı részeivel együtt ki kell elégíteni a geotechnikai tervekkel szemben támasztott tartalmi követelményeket. Ilyen esetben a két dokumentumnak minden adatot illetıen teljes összhangban kell lennie. A geotechnikai szakvélemény készítıjétıl elvárható, hogy az általa közölt vizsgálatokkal, adatokkal, javaslatokkal kapcsolatban késıbb felmerülı kérdésekre válaszoljon, a tervezés és a megvalósítás során felmerülı geotechnikai kérdésekkel kapcsolatban, külön díjazás fejében, állást foglaljon Geotechnikai terv (GT) A geotechnikai terv tartalma, kidolgozottsága, részletezettsége, dokumentáltsága függ a feladat jellegétıl, a geotechnikai feladatok bonyolultságától, a terv céljától, funkciójától, a projekt aktuális fázisától, a megrendelı elvárásaitól. A tervezı mindenkor egyértelmően ismertesse az építés helyszínérıl és a tervezett építményrıl kapott és felhasznált adatokat és forrásukat, a többi szerkezethez való kapcsolódást, s az ezekrıl folytatott egyeztetéseket, a felhasznált geotechnikai dokumentációkat és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalását, az alkalmazott geotechnikai megoldásokkal kapcsolatban (pl. a potenciális kivitelezıvel) lefolytatott egyeztetéseket. A geotechnikai terv részletezettsége, hangsúlyai a terv céljához és a projekt aktuális szakaszához igazodjanak, összhangban a 3.3 elveivel. A geotechnikai tervnek a létesítménnyel kapcsolatos mindennemő elıre látható geotechnikai feladatra ki kell térnie, beleértve az építés közbeni állapotok, a segédszerkezetek, a környezı építmények, a természetes terepalakulatok, hidrogeológiai viszonyok stb. vonatkozásában vélelmezhetı geotechnikai kérdéseket és kockázatokat is. A tervezınek meg kell terveznie a szerzıdésben rögzített geotechnikai szerkezeteket és tevékenységeket, és eközben figyelembe kell vennie minden körülményt és követelményt. Azon feladatokra, melyek tervezésére nem szól a megbízása, nem kell megoldást adnia, de 50

51 jeleznie kell ezek tervezésének szükségességét, az általa tervezett megoldásokban ezek legcélszerőbb megoldását kell feltételezni, közölni kell azokat a követelményeket, amelyeket ezek tervezésénél az általa tervezett megoldások védelme érdekében teljesíteni kell. Nem vállalható viszont a geotechnikai tervezési részfeladat, míg nem készült megfelelı talajvizsgálati jelentés vagy geotechnikai szakvélemény, vagy legalább geotechnikai tanulmányterv vagy megvalósíthatósági tanulmány, a létesítmény vagy az érintett terület alapvetı geotechnikai feladatainak megoldására. A geotechnikai terv a 3.3. táblázat szerinti tartalommal és fejezetrenddel készüljön. A tervdokumentáció hagyományosan mőszaki leírásból, tervrajzokból és erıtani számításból áll. Célszerő azonban, fıként az elkülönülten készülı geotechnikai tervek esetében az MSZ EN :2006 elıírásainak megfelelve a tervrajzok mellett a mőszaki leírást és az erıtani számítást összevonva (kb. az elıbbi tartalommal és sorrendben), geotechnikai tervezési beszámolót készíteni. A geotechnikai terv külön vagy a többi szerkezet terveivel együtt is dokumentálható: az 1. geotechnikai kategóriában általában nem szükséges külön geotechnikai tervdokumentációt készíteni, hanem a geotechnikai szerkezeteket is a többivel együtt érdemes ábrázolni, s a geotechnikai vonatkozású szöveges információk, utasítások az általános mőszaki leírás egy fejezetét képezhetik; a 2. geotechnikai kategóriában a szokványos geotechnikai feladatok megoldását az útterv tervfejezetei mutassák be, de bizonyos feladatrészekre célszerő külön geotechnikai tervet készíteni, s csak kivételes esetekben fogadható el, ha a geotechnikai terv egybeolvad az úttervvel. a 3. geotechnikai kategóriában általában külön geotechnikai terv készítendı, s csak kivételes esetben és a rutinszerően megoldható részletek vonatkozóan fogadható el, hogy azok csak az útterv külön fejezeteiként vannak bemutatva táblázat A geotechnikai terv (GT) tartalma 1. A feladat ismertetése (a terv tárgya, célja, funkciója) 2. A projekt közremőködıi, a tervelızmények, a megrendelı díszpozíciók, egyeztetett tartalmak 3. Az építési helyszín és a környezete bemutatása 4. A tervezett építmény bemutatása (méretek, szerkezet, hatások, geodéziai adatok) 5. A talaj- és talajvízviszonyok ismertetése a korábbi geotechnikai szolgáltatások alapján 6. A geotechnikai kategória a körülmények, a kockázatok és nehézségek vázolásával indokolva 7. A geotechnikai szerkezetek szöveges ismertetése, rajzai az anyagminıségekkel, 8. A tervezéshez alkalmazott talajkörnyezeti modellek, tervezési állapotok vázolása 9. A tervezési követelmények rögzítése 10. A geotechnikai számítások ismertetése 11. A technológiai, organizációs, ütemezési követelmények bemutatása 12. A biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelmények ismertetése 13. Minıségszabályozási (minıségi és minıségellenırzési) követelmények és módszerek ismertetése 14. A mőszaki felügyelet terve 15. Az építmény viselkedésének megfigyelési terve 16. Fenntartási és üzemelési utasítások 17. A tervezéshez használt szabályozási anyagok, specifikációk, számítógépes programok, szakirodalom 4. FÖLDMŐVEK ANYAGA, SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSE 4.1 Alapvetı elvek, követelmények, eljárási rend A töltések és a bevágások anyagát, szerkezetét és építési technológiáját úgy kell megtervezni, hogy 51

52 teljesüljenek a földmő egészével és egyes részeivel szemben támasztott általános, geometriai, mechanikai, technológiai és hidraulikai követelmények, a földmő az építés térségében rendelkezésre álló anyagokból, a szokásos technológiákkal, az elıírt ütemezéssel, gazdaságosan és környezetbarát módon megépíthetı legyen. Teljesíteni kell a 2.1 szerinti általános, valamint a rézsőállékonyság 5. fejezet, a töltésalapozás 6. fejezet, a földmegtámasztás 7. fejezet szerinti követelményeit. A tervnek biztosítania kell továbbá, hogy a terület a várható idıjárás mellett járható, a földmunka elvégezhetı legyen, a kész földmő valamennyi részének tömörsége akadályozza meg a káros utótömörödést, fellazulást és más szemcsemozgásokat, a felsı földmő-rész teherbírása feleljen meg a pályaszerkezet igényeinek. A követelményeket és az azok teljesítését szolgáló megoldásokat illetıen meg kell különböztetni a földmő következı részeit: töltéstalp (az eredeti terep, illetve az alatta levı 0,5 1,0 m feltalaj körüli zónában épített földszerkezet), töltéstest (a töltéstalp és a védıréteg közötti földmő-rész) védıréteg (a pályaszerkezet, a tükörszint alatti, a töltéstest feletti földmő-rész), egyéb földmő-részek (rézsősáv, padka, elválasztó-sáv, hát- és elıtöltés, visszatöltés, rátöltés). E földmő-részekre vonatkozóan az elıbbiekben megfogalmazott követelmények teljesíthetık a következıkben részletezett rendszert alkalmazva a megfelelı anyagok kiválasztásával, mely a 4.2 szerinti különbözı célú minısítéseken alapuljon, az egyes földmő-részek 4.3 és 4.4 szerinti szerkezetével, minıségi követelményeivel és építési technológiájával, a minıség 4.5 szerinti ellenırzésével. Ezek a következı módszerekkel és kombinációikkal valósítható meg: összehasonlítható tapasztalatok és szokáson alapuló intézkedések révén, különösen az anyagválasztás, a méretek és a minıségi követelmények elıírását illetıen a típus-pályaszerkezetek esetében, próbaterhelések (próbabeépítések) alapján, különösen a földmő felsı zónájának végsı tervezésekor, számítás alapján, különösen teherbírás elızetes tervezésekor és az újszerő pályaszerkezetek mechanikai méretezése esetén. A földmővekben alkalmazható anyagok: földanyagok, beleértve a tört kıanyagokat is, geomőanyagok, származékanyagok, ipari melléktermékek, kezelıanyagok, kiegészítı anyagok. Az anyagok kiválasztásának és minısítésének alapelveit a 4.2 tárgyalja. Az alkalmas anyagokat, beépítési technológiákat és az elvárt minıségét az engedélyezési és a tendertervekben meg kell fogalmazni. Rögzíteni kell azokat az alapvetı technológiai követelményeket és minıségi paramétereket, melyek teljesítése a tervezett viselkedéshez elengedhetetlenek. Ezeket minısítési kritériumnak és továbbépítési feltételnek kell tekinteni. E tervek célszerően adják meg a tervezett megoldás további minıségi paramétereit is, de ez utóbbiak tekintetében alternatívák is megengedhetık. A végsı tervezési döntéseket általában csak a vállalkozó által készít(tet)ett kiviteli tervekben vagy csak az azokhoz kapcsolódó technológiai utasításokban és minıségtervekben lehet kidolgozni. Ezekben rögzíteni kell a már kiválasztott anyagok és technológiák alkalmassági és ellenırzési vizsgálatainak módszereit, és az elfogadás kritériumait. E minıségterveket minden lényeges kérdésben célszerő a tényleges körülmények között végzett próbabeépítésekre és a próbaterhelésekre alapozva kidolgozni. A technológiai és minıségterveket a kitőzési és geodéziai ellenırzési tervekkel össze kell hangolni. A földmunka során gondoskodni kell a geodéziai pontok megóvásáról és a földmő tervszerő helyzetének és alakjának folyamatos geodéziai ellenırzésérıl. A földmővek minıségi követelményeire vonatkozó elıírásokat általában olyan küszöbértékként kell értelmezni, melyeknél kisebbet legfeljebb az esetek (a mérések) 10 %-ában lehet elfogadni, de ezt és a tőrés mértékét a tervben meg kell adni. A földmővek tervezésekor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a földmő szerkezete összhangban legyen a felszíni víztelenítéssel, melyet az ÚT szerint kell kialakítani. 52

53 A földmővekhez kapcsolódó szerkezetekben alkalmazandó szerkezeti anyagokat (beton, betonacél, fa, stb.) csak a rájuk vonatkozó fejezet tárgyalja. A meglévı utak korszerősítése keretében végzendı, a teherbírás növelését és/vagy a pályaszerkezet szélesítését célzó munkálatok esetében is értékelni kell a földmő állapotát, és meg kell tervezni a földmővel kapcsolatos teendıket. Ezek sajátos szempontjait és eljárásait a tárgyalja. A minıségszabályozás és -ellenırzés a földmővek sajátosságai miatt megfelelı geotechnikai ismeretekkel rendelkezı szakemberek közremőködését kívánja meg, mind a tervezı, mind a vállalkozó, mind a megrendelı (vagy megbízottja) részérıl. 4.2 Földmőanyagok osztályozása, minısítése A minısítések célja és rendje Az osztályozás és minısítés legáltalánosabban a következı összekapcsolódó kettıs célt szolgálja: a korai tervfázisokban értékelhetık velük a már ismert körülmények, és megadható, hogy a földmő különbözı részeinek tervezett funkcióit milyen anyagokkal lehet/kell teljesíteni, a tervezés végsı fázisaiban, a technológiai utasítások és a minıségtervek kidolgozásakor kiválaszthatók, illetve minısíthetık velük az anyagok és eljárások, melyekkel az elıbbi követelmények teljesíthetık. A földmővek tervezésekor ennek megfelelıen vizsgálni és minısíteni kell, illetve elı kell írni a töltésszakaszok terepjellemzıit és feltalaját, a különbözı földmő-részekbe beépíthetı (elıirányzott) anyagok típusát, alapjellemzıit, a bevágásokból kitermelendı talajtömegeket, a tervezett bányákból, célkitermelı (anyagnyerı) helyekrıl (a töltések mellıl) kitermelhetı talajokat, a beépítésre szánt geomőanyagokat és egyéb anyagokat, a bevágások esetén a pályaszerkezet alatti 2,0 m-es zónában elıforduló talajokat, a töltések esetén földmő-tükör alatti 1,0 m zónába tervezett talajokat. Az elemzés célja annak megállapítása, hogy a különbözı földmő-részek funkcionális követelményeit milyen talajok elégíthetik ki, az építés helyén és térségében szóbajövı talajok általánosságban alkalmasak-e a földmő építésére, milyen beavatkozásokra van szükség a töltésépítés megkezdéséhez, a szóbajövı talajok a földmő mely részébe építhetık be, illetve a felsı 1,0 m zónába is beépíthetık-e, miként minısíthetık a fejtés szempontjából, milyen technológiával kell kitermelni ıket, miként minısíthetık a tömörítés szempontjából, s milyen technológiával tömöríthetık, speciális kezelésük szükséges-e, s ha igen, milyen technológiával kezelendık, beépített állapotukra milyen minıségi követelményeket kell elıírni, s azokat miként kell ellenırizni. A földmőépítés szempontjából végzendı minısítés az MSZ EN , MSZ EN és MSZ EN és MSZ szabványsorozatra támaszkodva elvégezhetı általában az azonosító és állapotjellemzık alapján az összehasonlítható tapasztalatokra támaszkodva, kritikus esetben és gazdaságossági célból a korai tervfázisokban laboratóriumi célvizsgálatok alapján, a tervek véglegesítéséhez próbaterhelések, próbatömörítés és egyéb terepi vizsgálatok alapján. A föld- és egyéb anyagok az elıbbiekhez igazodóan a következık szerint osztályozhatók: alapminısítés (talajosztályozás, általános földmő-építési alkalmasság) technológiai célú minısítések (a terep és a feltalaj minısítése, fejthetıség, tömöríthetıség), vízmozgással kapcsolatos minısítések (vízvezetés, erózióveszély, térfogatváltozás, fagyveszély) A földmőanyagok általános osztályozása A talajok szabványos osztályozása A talajokat és a szilárd kızeteket építési szempontokból a következık szerint kell osztályozni: a talajok az MSZ EN , MSZ EN és az MSZ szerint kell megnevezni, a talajok általános leírásában, terepi felismerésében az MSZ EN szerint kell eljárni, 53

54 a szilárd kızetek mérnöki célú besorolásában az MSZ EN szerint kell eljárni. A talajszemcséket a méretük alapján a 4.1. táblázat szerint kell megnevezni és jelölni. A talajokat az MSZ 14043/2 szerint a következı módon kell osztályozni megadva a besorolás alapját a durva szemcséjő (szemcsés) talajokat a szemeloszlás alapján, ha az iszap+agyagtartalmuk S 0, % és a plaszticitási indexük I P 10 %, a finom szemcséjő (kötött) talajokat a plaszticitási jellemzık alapján, ha az iszap+agyagtartalmuk S 0, % és a plaszticitási indexük I P 10 %, a vegyes szemcséjő talajok esetében a szemeloszlás és a plaszticitási jellemzık egyidejő figyelembevételével, ha az elıbbi két szempont szerint nem egyértelmő a besorolás, A szemeloszlás alapján a 4.1. ábra szerint kell a talajokat megnevezni. (Az iszap vagy agyag megnevezés csak sajátos esetekben alkalmazandó, pl. amikor alapvetıen durva szemcséjő, nagyobb talaj-összleteket a szemeloszlás alapján különítenek le, vagy pl. amikor a durva szemcsék miatt a plaszticitási jellemzık nem határozhatók meg.) A plaszticitási index alapján a 4.2. táblázat szerint kell a talajokat megnevezni. A durva és a vegyes szemcséjő talajok viselkedését (fıleg a tömöríthetıségét) nagyban befolyásolja a C U =d 60 /d 10 egyenlıtlenségi mutató, s jellemzi a C C =(d 30 ) 2 /(d 60 d 10 ) görbeségi mutató. A szemeloszlás ezek alapján történı minısítését a 4.3. táblázat mutatja. Az állapotot a durva szemcséjő talajok esetében tömörségi index alapján a 4.4. táblázat, a finom szemcséjő talajok esetében a konzisztenciai index alapján a 4.5. táblázat szerint kell minısíteni. A talajok szervességét a 4.6. táblázat szerint kell minısíteni, a szerves talajok megnevezésére a 4.7. táblázat használandó. A közelítı osztályozásra (talajfelismerésre) az MSZ szerint a következı módszerek használhatók: a durva szemcséjő talajok szemcseméreteit szabad szemmel vagy nagyítóval lehet megítélni, és így a szemeloszlást felbecsülni, a finom szemcséjő talajok esetében a száraz rögök szilárdságát vagy a rázogatás-gyúrás hatására bekövetkezı vízleadást vizsgálva lehet a plaszticitás szerint minısíteni, s így különíthetık el az iszapok és a különbözı agyagok, illetve megítélhetı a konzisztencia is, a meszesség sósavcsepp hatásra bekövetkezı pezsgés idıtartama és intenzitása alapján minısíthetı táblázat A szemcsék méretének megnevezése Szemcsecsoport Szemcsefrakció Jelölés Szemcseméret mm Nagyon durva Durva Finom Kıtömb LBo > 630 Görgeteg Bo Macskakı Co Kavicsok Gr 2,0 63 Durva kavics CGr Közepes kavics MGr 6,3 20 Apró kavics FGr 2,0 6,3 Homokok Sa 0,063 2,0 Durva homok CSa 0,63 2,0 Közepes homok MSa 0,20 0,63 Finom homok FSa 0,063 0,20 Iszapok Si 0,002 0,063 Durva iszap CSi 0,020 0,063 Közepes iszap MSi 0,0063 0,020 Finom iszap FSi 0,0020 0,0063 Agyag CI 0,002 54

55 4.1. ábra A talajok osztályozása a szemeloszlás alapján 55

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com Különleges alapozások Építészet, MSC Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com A geotechnikai elıkészítı tevékenység tartalma, rendje Mélyépítés esetén irodalmazás Térképek leírások Szóbeli közlések

Részletesebben

A mélyépítési munkák elıkészítése

A mélyépítési munkák elıkészítése A mélyépítési munkák elıkészítése A geotechnikai elıkészítı tevékenység tartalma, rendje A geotechnikai tevékenység alapelve A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete az elvégzett geotechnikai vizsgálatok

Részletesebben

Útprojektek geotechnikai előkészítése az ÚT 2-1.222 szerint

Útprojektek geotechnikai előkészítése az ÚT 2-1.222 szerint Útprojektek geotechnikai előkészítése az ÚT 2-1.222 szerint Pozsár László A földmű és a geotechnika jelentősége A földmunkaépítés költsége kb. megtízszereződött A műtárgyak alapozásával együtt a geotechnikával

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara. A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben

Magyar Mérnöki Kamara. A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben Magyar Mérnöki Kamara A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben Előterjeszti: Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata Összeállította: Szepesházi Róbert Közreműködtek:

Részletesebben

ÚTÉPÍTÉSI GEOTECHNIKA ELŐKÉSZÍTÉS TERVEZÉS

ÚTÉPÍTÉSI GEOTECHNIKA ELŐKÉSZÍTÉS TERVEZÉS ÚTÉPÍTÉSI GEOTECHNIKA ELŐKÉSZÍTÉS TERVEZÉS SZILVÁGYI LÁSZLÓ SCHELL PÉTER GEOPLAN KFT. TARTALOM 2 Az útépítési geotechnika általános kérdései Előkészítő vizsgálatok Tervezési vizsgálatok Részletes tervezési

Részletesebben

12. Útépítési Akadémia. Szepesházi Róbert. ÚT 2.1-222. Újdonságok az útépítési geotechnikában

12. Útépítési Akadémia. Szepesházi Róbert. ÚT 2.1-222. Újdonságok az útépítési geotechnikában MAUT 12. Útépítési Akadémia Útépítés és geotechnika szabályok és tapasztalatok Budapest, 2007. 11. 21. Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem ÚT 2.1-222. Újdonságok az útépítési geotechnikában www.sze.hu/~szepesr

Részletesebben

GEOMŐANYAGOK TERVEZÉSE AZ ÚTÉPÍTÉS ÉS A VASÚTÉPÍTÉS TERÜLETÉN

GEOMŐANYAGOK TERVEZÉSE AZ ÚTÉPÍTÉS ÉS A VASÚTÉPÍTÉS TERÜLETÉN GEOMŐANYAGOK TERVEZÉSE AZ ÚTÉPÍTÉS ÉS A VASÚTÉPÍTÉS TERÜLETÉN Geomőanyagok Innováció óriási elınyökkel Világmérető térhódítás Új- és újabb termékek, gyártók Tudományos fejlıdés, konferenciák Nemzetközi

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1244/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1244/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1244/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az INNOTESZT Minőségvizsgáló, Technológiai és Fejlesztési Kft. Mobil Nagylabor

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara. A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben

Magyar Mérnöki Kamara. A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben Magyar Mérnöki Kamara A geotechnikai tevékenységek szabályai az Eurocode-ok szerinti tervezésben Tervezet Előterjeszti: Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata Összeállította: Szepesházi Róbert Közreműködtek:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület

Nemzeti Akkreditáló Testület Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1138/2014 számú akkreditált státuszhoz A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közúti szolgáltató igazgatóság Útállapot vizsgálati osztály Szegedi Minőségvizsgálati

Részletesebben

Geotechnikai tervezés az Eurocode 7 és a kapcsolódó geotechnikai szabványok szerint

Geotechnikai tervezés az Eurocode 7 és a kapcsolódó geotechnikai szabványok szerint www.sze.hu/~szepesr Magyar Mérnöki Kamara 2011. március Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem, Gyır Geotechnikai tervezés az Eurocode 7 és a kapcsolódó geotechnikai szabványok szerint Az elıadás tartalma

Részletesebben

ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI GEOTECHNIKA I. RÉSZ

ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI GEOTECHNIKA I. RÉSZ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI GEOTECHNIKA I. RÉSZ SCHELL PÉTER GEOPLAN KFT. TARTALOM 2 Általános kérdések Előkészítő vizsgálatok Tervezési vizsgálatok Részletes tervezési kérdések A TERVEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN 3 Komplex

Részletesebben

A II. III. Dokumentumok a tervezést, illetve a geotechnikai és tartószerkezeti tervezők ajánlatadását, tervezői munkáját segíti.

A II. III. Dokumentumok a tervezést, illetve a geotechnikai és tartószerkezeti tervezők ajánlatadását, tervezői munkáját segíti. ALAPOZÁSOK TERVEZÉSE AZ EC7 MSZ EN 1997-1, 2 GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI SZABVÁNYOK alapján 1. A Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai és a Tartószerkezeti Tagozata a 2011. január 1-én hatályba lépett MSZ EN 1997-1,2

Részletesebben

STATIKAI TERVFEJEZET A

STATIKAI TERVFEJEZET A Statikum s.r.o. www.statikum.shp.hu SK-945 01 Komárno Tel.: (+36-30) 231-7890 Eötvösova 3195/21 e-mail: statikum@hdsnet.hu STATIKAI TERVFEJEZET A 1111 BUDAPEST,... HRSZ.:... ALATTI CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSI

Részletesebben

M6-M60 AUTÓPÁLYA GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE AZ ELŐKÉSZÍTÉSTŐL A KIVITELEZÉSIG. Wolf Ákos

M6-M60 AUTÓPÁLYA GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE AZ ELŐKÉSZÍTÉSTŐL A KIVITELEZÉSIG. Wolf Ákos M6-M60 AUTÓPÁLYA GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE AZ ELŐKÉSZÍTÉSTŐL A KIVITELEZÉSIG Wolf Ákos Tartalom 2 Bevezetés projekt ismertetés Geotechnikai tervezési feladatok útépítés hídépítés alagútépítés Tervfázisok

Részletesebben

Beruházás-szervezés projektkoordináció

Beruházás-szervezés projektkoordináció Beruházás-szervezés projektkoordináció Projektciklus: Építési kivitelezés résztvevıi: Projekt menedzsment Beruházó (építtetı): 1. szerzıdések (építési, tervezési) megkötése 2. a tervezı kiválasztása, jogszabályban

Részletesebben

támfalak (gravity walls)

támfalak (gravity walls) Támfalak támfalak (gravity walls) Kő, beton vagy vasbeton anyagú, síkalapon nyugvó, előre vagy hátra nyúló talpszélesítéssel, merevítő bordákkal vagy azok nélkül készülő falak. A megtámasztásban meghatározó

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozat

Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozat Útmutató a geotechnikai vizsgálatok szükséges mértékének megállapításához az EC-7 elveinek és előírásainak figyelembevételével Készítették: Honti Imre Dr. Móczár Balázs Pozsár László Schell Péter Szilvágyi

Részletesebben

Földművek, földmunkák

Földművek, földmunkák Földművek, földmunkák Földművek funkciói közlekedési pálya: vízépítési földmű: út, vasút, repülőtér, gát, csatorna, árok, tározó, folyószabályozás, partrendezés, felszín alatti munkatér: alapozás, műtárgy,

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL Wolf Ákos Bevezetés 2 Miért fontos a geotechnikus és statikus mérnök együttm ködése? Milyen esetben kap nagy hangsúlyt

Részletesebben

Földmővek, földmunkák II.

Földmővek, földmunkák II. Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI SZABÁLYZAT ELFOGADTA A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSE... HATÁROZATÁVAL X. ÉPÍTÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓK GEOTECHNIKAI MUNKARÉSZÉNEK KÖVETELMÉNYEI X.1.

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1659/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1659/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1659/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IQC Mérnöki Kft. Vizsgáló laboratórium (1112 Budapest, Repülőtéri u. 2.) akkreditált területe

Részletesebben

MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE

MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE Munkagödör tervezése Bevezetés Munkagödör méretezése Plaxis programmal Munkagödör méretezése Geo 5 programmal MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE Bevezetés BEVEZETÉS Napjaink mélyépítési feladatainak

Részletesebben

Talajmechanikai problémák

Talajmechanikai problémák Töltésalapozás Rotációs mozgás Talajmechanikai problémák Töltés Süllyedés Puha altalaj Nagymértékő, egyenlıtlen és idıben elhúzódó süllyedés az altalaj összenyomódása miatt Megoldási lehetıségek a feladat

Részletesebben

GEOTECHNIKA II. NGB-SE005-02 GEOTECHNIKAI TERVEZÉS ALAPJAI

GEOTECHNIKA II. NGB-SE005-02 GEOTECHNIKAI TERVEZÉS ALAPJAI GEOTECHNIKA II. NGB-SE005-02 GEOTECHNIKAI TERVEZÉS ALAPJAI 2014-15 1. félév Szabványosítás áttekintése 2 EU-program 2007-08 valamennyi tervezett európai szabvány megjelenése 6 hónapos nemzeti bevezetési

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek 2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek Falazott szerkezetek: MSZ EN 1996 (Eurocode 6) 1-1. rész: Az épületekre vonatkozó általános szabályok. Falazott szerkezetek vasalással és vasalás nélkül 1-2. rész:

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége

Részletesebben

2009. ıszén módosított, a földmérést, a kamarát, az építésügyet érintı jogszabályok listája

2009. ıszén módosított, a földmérést, a kamarát, az építésügyet érintı jogszabályok listája 2009. ıszén módosított, a földmérést, a kamarát, az építésügyet érintı jogszabályok listája 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

Részletesebben

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Wolf Ákos Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Királyegyháza, cementgyár - esettanulmányok Tartalom Bevezetés Projekt ismertetés, helyszín bemutatása bb m tárgyak, létesítmények Talajadottságok bemutatása

Részletesebben

Felvonó felújítás, modernizálás helyzete Magyarországon

Felvonó felújítás, modernizálás helyzete Magyarországon Felvonó felújítás, modernizálás helyzete Magyarországon Siófok 2014. május 05. Gyökér Imre tanúsítási csoportvezetı Tel: 30 / 530-2592 30 / 267-6383 E-mail: gyoker.imre@emi-tuv.hu Gyors áttekintés Az országban

Részletesebben

Témavázlat. Új generációs hullámacél hídszerkezetek méretezése és kivitelezése az út és vasútépítésben

Témavázlat. Új generációs hullámacél hídszerkezetek méretezése és kivitelezése az út és vasútépítésben Témavázlat Új generációs hullámacél hídszerkezetek méretezése és kivitelezése az út és vasútépítésben Hullámacél hídszerkezetek általános áttekintése o hullámacél szerkezetek története a XX. sz. elejétől

Részletesebben

Az útügyi hatósági, jogi, és mőszaki szabályozás néhány aktuális kérdése

Az útügyi hatósági, jogi, és mőszaki szabályozás néhány aktuális kérdése Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozat 77. sz. elnökségi őlés 3. napirendi pont Az útügyi hatósági, jogi, és mőszaki szabályozás néhány aktuális kérdése Budapest, 2009. március 3. Cholnokyné Ferenczi

Részletesebben

Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Okt. Hét 1. Téma Bevezetés acélszerkezetek méretezésébe, elhelyezés a tananyagban Acélszerkezetek használati területei

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Magyar Alagútépítő Egyesület BME Geotechnikai Tanszéke Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Czap Zoltán mestertanár BME Geotechnikai Tanszék Programok alagutak méretezéséhez 1 UDEC 2D program, diszkrét

Részletesebben

Útépítő Útépítő Térburkoló Útépítő

Útépítő Útépítő Térburkoló Útépítő A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

GEOTECHNIKAI VIZSGÁLATOK 2012. 10.29.

GEOTECHNIKAI VIZSGÁLATOK 2012. 10.29. 1 GEOTECHNIKAI VIZSGÁLATOK 2012. 10.29. Laborvizsgálatok 2 Talajazonosító vizsgálatok Víztartalom Szemeloszlás Konzisztencia határok Térfogatsűrűség Hidraulikai jellemzők vizsgálata Áteresztőképesség Összenyomódási

Részletesebben

Javítás: Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése. Előírás. Kiadás éve: 2006

Javítás: Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése. Előírás. Kiadás éve: 2006 Javítás Fedlap: B Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése Előírás Kiadás éve: 2006 Kiadó: Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) MAÚT-szám: e-ut 06.03.15 (ÚT 2-3.211) MAÚT-kategória: előírás

Részletesebben

A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei:

A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei: A használatbavételi engedélyezési kérelem mellékletei: - Kérelem - Felelıs mőszaki vezetıi nyilatkozat (felelıs mőszaki vezetıi névjegyzékbe felvett személy lehet) - Közmő üzemeltetıi nyilatkozat(ok) -

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

A közlekedési igénybevétel vizsgálata a pályaszerkezet dinamikus teherbírás- és tömörség mérésével

A közlekedési igénybevétel vizsgálata a pályaszerkezet dinamikus teherbírás- és tömörség mérésével Fáy Miklós* - Subert István* - Király Ákos* A közlekedési igénybevétel vizsgálata a pályaszerkezet dinamikus teherbírás- és tömörség mérésével A közlekedés dinamikus hatása a pályaszerkezetre és a földmő-tükörre

Részletesebben

ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE

ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 6. melléklet a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe... helyrajzi száma: 2. Az építtetı(k) neve, és címe

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

Kód Megnevezés Előírás. Geotechnikai (talaj és földmű) vizsgálatok. MSZ 14043-6:1980. 1.2.1 pontjai alapján 1.5 Szemeloszlás szitálással

Kód Megnevezés Előírás. Geotechnikai (talaj és földmű) vizsgálatok. MSZ 14043-6:1980. 1.2.1 pontjai alapján 1.5 Szemeloszlás szitálással Kód Megnevezés Előírás 1.1 Mintavétel vizsgálatokhoz MSZ 4488:1976 1.2 Mintavétel vizsgálatokhoz MSZ 140436:1981 1.3 Vizsgálati minta előkészítése MSZ 182841:1991 1.4 Víztartalom MSZ 140436:1980. 1.2.1

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

BMEEOHSAT16 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOHSAT16 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK G E O T E C H N I K A BMEEOHSAT16 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

Részletesebben

D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014.

D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014. D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. D. 11. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014. 2/279 MÁV ZRT. D.11.I. Jóváhagyta a Magyar Államvasutak

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ

ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ ÚTMUTATÓ A FÖLDRENGÉSES KÖRÜLMÉNYEKNEK KITETT FELVONÓKRAVONATKOZÓ EN 81-77 SZABVÁNY ALKALMAZÁSÁHOZ 2014. október Felelısség kizárása: Jelen útmutató az ELA szakembereinek legjobb tudását tükrözi a közzététel

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Sátoraljaújhely Város Önkormányzata valamint Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - mint ajánlatkérı - közbeszerzési eljárásai elıkészítésének, lefolytatásának

Részletesebben

A vasbeton gazdaságossági méretezése

A vasbeton gazdaságossági méretezése A vasbeton gazdaságossági méretezése dr. Hajtó Ödön 1 Vegyünk egy 6 métert áthidaló vasbeton lemezt, melyet az önsúly és 2,5 kn/fm hasznos teher terhel 1 fm termék árát a továbbiakban az alábbi alapárakkal

Részletesebben

Építési és bontási hulladékok: hogyan csináljunk piacot? - konferencia Budapest, Hotel Normafa, 2009. május 27.

Építési és bontási hulladékok: hogyan csináljunk piacot? - konferencia Budapest, Hotel Normafa, 2009. május 27. Építési és bontási hulladékok: hogyan csináljunk piacot? - konferencia Budapest, Hotel Normafa, 2009. május 27. Hozzászólás DR. KAUSAY TIBOR BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Betonopus Bt. Hozzászólásomban

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) A direktíva lényegesebb pontjai 1.: Az új épületek energiafogyasztását az észszerőség határain belül korlátozni

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1151/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Út- és Hídügyi Tagozat Aszfalt-,

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

Forrás: www.ischebeck.de

Forrás: www.ischebeck.de Az Ischebeck TITAN fúrt-injektált talajhorgony alkalmazása a DIN EN 14199: 2005. / SPECIÁLIS GEOTECHNIKAI MUNKÁK KIVITELEZÉSE. MIKROCÖLÖPÖK./ szabvány alapján KÉSZÍTETTE: SYCONS KFT. 2094, NAGYKOVÁCSI,

Részletesebben

Címzettek: Hidegaszfalt bekeverése mart aszfaltból 2012. tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás ajánlattevıi / gazdasági szereplıi

Címzettek: Hidegaszfalt bekeverése mart aszfaltból 2012. tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás ajánlattevıi / gazdasági szereplıi Tárgy: Kiegészítı tájékoztatás Címzettek: Hidegaszfalt bekeverése mart aszfaltból 2012. tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás ajánlattevıi / gazdasági szereplıi Tisztelt Ajánlattevık / Gazdasági szereplık!

Részletesebben

Helyszín megnevezése: BKV Zrt. Cinkotai HÉV telephely 1164 Budapest, Állomás tér 2. 115789 hrsz.

Helyszín megnevezése: BKV Zrt. Cinkotai HÉV telephely 1164 Budapest, Állomás tér 2. 115789 hrsz. Mőszaki leírás és kéményméretezés Helyszín megnevezése: BKV Zrt. Cinkotai HÉV telephely 1164 Budapest, Állomás tér 2. 115789 hrsz. Megrendelı: Épületgépész tervezı: Budapesti Közlekedési Zártkörően Mőködı

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Sopron Gyesev konténerterminál fejlesztés térburkolat építési terve tervezéséhez készített talajvizsgálatokról A Teleplan 2005 Kft Sopron Szeder

Részletesebben

A szakvélemény elkészítéséhez Megbízó átadta az épület engedélyezési tervdokumentációját.

A szakvélemény elkészítéséhez Megbízó átadta az épület engedélyezési tervdokumentációját. 1. MEGBÍZÁS TÁRGYA T. Megbízó felkért bennünket, hogy a Budapest, XVI. kerület... szám alatt építendı családi ház tervezéséhez általános geotechnikai szakvéleményt készítsünk. Megbízásunk kiterjedt a szükséges

Részletesebben

Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből

Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből Jogszabályi környezet 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 17-18. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 9. 5. sz. melléklet 2 Intézkedési terv

Részletesebben

Tömörség és Teherbírás mérés radioaktív izotóp nélkül

Tömörség és Teherbírás mérés radioaktív izotóp nélkül Tömörség és Teherbírás mérés radioaktív izotóp nélkül Az EU tömörségmérési irányelvei szerint nem szándékozik az izotópos mérést alkalmazni (lásd: FGSV-516) nem szeret négykézláb mérni (kiszúróhenger,

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Az útépítési projktek mőszaki dokumentációinak. geotechnikai tartalmai

Az útépítési projktek mőszaki dokumentációinak. geotechnikai tartalmai Munkaszám az ÁKMI Kht.-nál: Munkaszám a SZIF-nél: Állami Közúti Mőszaki és Információs Kht. Kutatás- fejlesztési pályázat 1997 Az útépítési projktek mőszaki dokumentációinak geotechnikai tartalmai Készítette:

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

A.12_Mennyiség 1/41 Főpálya_0+000-0+350

A.12_Mennyiség 1/41 Főpálya_0+000-0+350 Tétel-szám Megnevezés Mennyiség Útépítés 1 * Mértékegység E.ár [Ft] Költség [ E Ft] Főpálya építés 0+000-0+350km sz. között (M3 ap. csp-hoz tartozó főpálya szakasz) 1 * 200 000 ELŐKÉSZÍTŐ- ÉS FÖLDMUNKÁK

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

RSZÁG Á OS V S A V SÚT

RSZÁG Á OS V S A V SÚT XV. ORSZÁGOS VASÚTI PÁLYAFENNTARTÁSI KONFERENCIA BÉKÉSCSABA, 2011. augusztus 31 - szeptember 2. D.11. UTASÍTÁS A VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA A D.11. UTASÍTÁS CÉLJA

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

Földművek ea. (BMEEOGMAT43) Dr. Takács Attila BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék. Támfalak

Földművek ea. (BMEEOGMAT43) Dr. Takács Attila BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék. Támfalak Földművek ea. (BMEEOGMAT43) Dr. Takács Attila BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék Támfalak Támszerkezetek típusai Támfalak: Kő, beton vagy vasbeton anyagú, síkalapon nyugvó, előre vagy hátra nyúló

Részletesebben

Geotextíliák Geoműanyagok (fóliák. - vízelvezető. - víztározókban és gátakban, - csatornákban,

Geotextíliák Geoműanyagok (fóliák. - vízelvezető. - víztározókban és gátakban, - csatornákban, A vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 20/2004. (X.28.) KvVM rendelet

Részletesebben

NSZ/NT beton és hídépítési alkalmazása

NSZ/NT beton és hídépítési alkalmazása NSZ/NT beton és hídépítési alkalmazása Farkas Gy.-Huszár Zs.-Kovács T.-Szalai K. R forgalmi terhelésű utak - megnövekedett forgalmi terhelés - fokozott tartóssági igény - fenntartási idő és költségek csökkentése

Részletesebben

Teherfelvétel. Húzott rudak számítása. 2. gyakorlat

Teherfelvétel. Húzott rudak számítása. 2. gyakorlat Teherfelvétel. Húzott rudak számítása 2. gyakorlat Az Eurocode 1. részei: (Terhek és hatások) Sűrűségek, önsúly és az épületek hasznos terhei (MSZ EN 1991-1-1) Tűznek kitett tartószerkezeteket érő hatások

Részletesebben

MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 23/2009.(XI.25.) rendelete

MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK. 23/2009.(XI.25.) rendelete MÉLYKÚT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 23/2009.(XI.25.) rendelete a kéményseprıipari kötelezı közszolgáltatás igénybevételérıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

A.3. Acélszerkezetek tervezése az Eurocode szabványsorozat szerint

A.3. Acélszerkezetek tervezése az Eurocode szabványsorozat szerint A.3. Acélszerkezetek tervezése az Eurocode szabványsorozat szerint A.3.1. Bevezetés Az Eurocode szabványok (amelyeket gyakran EC-knek is nevezünk) kiadása az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) feladata.

Részletesebben

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás Egy gép, berendezés vagy eszköz higiéniailag akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha azonosítható, ha rendelkezik a megfelelıségét tanúsító dokumentummal,

Részletesebben

GEOplaner Építőipari Tervező KFT

GEOplaner Építőipari Tervező KFT P É T F Ü R D Ő LISZT FERENC UTCA 3. SZ. ELŐTTI LÉPCSŐ TERVSZÁM: 719/15 MEGRENDELŐ: PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8105 PÉTFÜRDŐ, BERHIDAI ÚT 6. KÉSZÍTETTE: GEOplaner Építőipari Tervező KFT 8200 VESZPRÉM,

Részletesebben

INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER. Atervektartalma

INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZER. Atervektartalma 1. oldal Jelen oldal a következı fájl HTML-változata: http://www.infoplan.hu/letoltheto/reszletes_dokumentumok/ip-ref-021_tervek_tartalma.doc. A G o o g l e automatikusan létrehozza a dokumentumok HTML-változatát

Részletesebben

M2 jármőbeszerzés KÖZOP 5.5. kódszámú angol és magyar nyelvő projektdokumentációjának elkészítése és támogatási kérelmek benyújtása AJÁNLATI FELHÍVÁS

M2 jármőbeszerzés KÖZOP 5.5. kódszámú angol és magyar nyelvő projektdokumentációjának elkészítése és támogatási kérelmek benyújtása AJÁNLATI FELHÍVÁS M2 jármőbeszerzés KÖZOP 5.5. kódszámú angol és magyar nyelvő projektdokumentációjának elkészítése és támogatási kérelmek benyújtása versenyeztetési eljárás Eljárás száma: BKV Zrt. 15/VB-50/2013. AJÁNLATI

Részletesebben

I. JOGI ALAPOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. JOGI ALAPOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Fordítás 1 Az Európai Közösség hivatalos lapja L40, 1989. 02. 11., 12. oldal 2 Az Európai Közösség hivatalos lapja L220, 1993. 08. 30., 1. oldal 3 Az Európai Közösség hivatalos lapja L284, 2003. 10. 31,

Részletesebben

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség... 2 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 2. Vendégelvárások Vendégelvárások... 3 2.1. Vendégelégedettség...

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zártkörően Mőködı Részvénytársaság MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerint AZ ÜZEMBEHELYEZÉS FELÜGYELETE FOLYAMATA (4. átdolgozott kiadás) 2008. szeptember

Részletesebben

ALAPOZÁSOK MEGERŐSÍTÉSE

ALAPOZÁSOK MEGERŐSÍTÉSE 6. előadás ALAPOZÁSOK MEGERŐSÍTÉSE 2. 1. ALAPTEST ANYAGÁNAK MEGERŐSÍTÉSE, JAVÍTÁSA 2. FELSZERKEZET MEREVÍTÉSE, MEGERŐSÍTÉSE 3. ALAPTEST ANYAGÁNAK RÉSZLEGES CSERÉJE 4. ALÁTÁMASZTÁSI FELÜLET NÖVELÉSE, ALAPSZÉLESÍTÉS

Részletesebben

Tartószerkezetek Megerısítése

Tartószerkezetek Megerısítése Tartószerkezetek Megerısítése Tartalom Az épületdiagnosztika fogalma Épületdiagnosztikai vizsgálatok lépései Erıtani követelmények és azok igazolása Anyagvizsgálatok A szerkezet megerısítés fogalmai Üllıi

Részletesebben

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 8/2002./III.25./ MÖK. sz. rendelete

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 8/2002./III.25./ MÖK. sz. rendelete Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 8/2002./III.25./ MÖK. sz. rendelete a beruházási szabályzat közzétételérıl szóló 24/2000./IX.18./ MÖK. sz. rendelete módosítására és egységes szerkezetbe

Részletesebben

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra)

(megjegyzés: a d) pont értelmében az egyes tervellenőri szakterületeknek megfelelő kérdések kerülnek alkalmazásra) 2. A vizsgázó tervellenőr ismerje: a) a tervellenőri jogosultság feltételrendszerét, b) a tervellenőr feladatát, a tevékenység ellátásának összeférhetetlenségi szabályait, c) az etikai-fegyelmi szabályokat,

Részletesebben