Tartalomjegyzék Módszertan I. Vezetői összefoglaló I. 1. Finanszírozási jellemzők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék Módszertan... 4. I. Vezetői összefoglaló... 5. I. 1. Finanszírozási jellemzők 2005-2007... 5"

Átírás

1 A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők november 20.

2 Tartalomjegyzék Módszertan... 4 I. Vezetői összefoglaló... 5 I. 1. Finanszírozási jellemzők I. 2. A KKV-k finanszírozását befolyásoló egyéb tényezők... 7 I. 3. A nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzésének várható következményei I. 4. Javasolt intézkedések II. A KKV-k finanszírozhatósági feltételeinek áttekintése keresleti oldalról II. 1. Állami stratégiai célkitűzések, korábbi helyzetelemzések II. 2. A magyarországi KKV-k gazdaságban betöltött szerepének és finanszírozásának összehasonlítása nemzetközi viszonylatban II. 3. Magyarországon működő vállalkozások struktúrája létszám és árbevétel szerint II. 4. A vállalkozások megoszlása árbevétel és foglalkoztatotti létszám szerint II A KKV-k egyes kiemelt gazdasági mutatóinak alakulása 2005 és 2007 között II A KKV finanszírozhatósági szempontú értékelése III. A KKV-k finanszírozásának alakulása, s az azt befolyásoló tényezők III. 1. Hitelpiac III Hitelpiac számokban III A hitelpiac változásai III. 2. Lízingpiac III A lízingpiac számokban III A lízingpiac változása III. 3. A faktoringpiac III A faktoringpiac számokban III A faktoringpiac változása III. 4. A tőkepiac

3 III A tőkepiaci számokban III A tőkepiac változása IV. Az állami beavatkozás eszközei IV. 1. Hitelkonstrukciók IV. 2. Egyéb konstrukciók, garanciatermékek, tőkekonstrukciók IV. 3. Javaslat: a kétessé váló KKV hitelek állami megtámogatása V. A KKV portfóliókockázata és árak V. 1. Árak a KKV hitelpiacon V. 2. A KKV kitettségek portfóliókockázata Mellékletek Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Rövidítések Az Európai Unió országainak adataira futtatott lineáris regresszió eredménye. 80 3

4 Módszertan A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (továbbiakban: NFGM) Vállalkozásfejlesztési Főosztály pályázatot tett közzé A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők címmel tanulmány készítésére, melyet a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. (továbbiakban: Bankárképző) nyert el. Jelen tanulmány az ajánlati felhívásnak megfelelően az alábbi módszertan szerint készült el: 1. Hazai és nemzetközi irodalom áttekintése, különös jelentőséggel a tárgyban született ICEG European Center Kutató és Tanácsadó Kft által készített tanulmányra, mely az egyes finanszírozási piacok alakulását mutatja között, valamint a október 10-én elfogadott Kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiára. 2. Mély interjúk készítése a legfontosabb piaci szereplőkkel, érdekvédelmi szervezetekkel és egyéb intézményekkel. A Bankárképző 23 db mély interjút készített, ennek keretében a meginterjúvolt piaci szereplők lefedik a hitelpiac esetén annak 59%-át, lízing piac esetén 26%-át, a garanciapiac 99%-át, faktor esetében pedig 15%-át. A fentieken kívül a Bankárképző mélyinterjút folytatott a témában érintett szinte összes érdekvédelmi szervezettel, többek között a Magyar Bankszövetséggel, a Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetségével, a Magyar Lízingszövetséggel, Magyar Faktoring Szövetséggel, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesülettel, a KA-VOSZ-szal, valamint az állami eszközök működtetésében érdekelt szervezetekkel, többek között az MFB Zrt-vel és az MV Zrt-vel. 3. Statisztikai adatok forrását alapvetően a PSZÁF, a KSH, az MNB és az Eurostat honlapjáról nyilvánosan elérhető adatbázisok jelentették. Ezen túl adatokat gyűjtöttünk a különböző, állam által támogatott programokban részt vevő intézmények és a pénzügyi közvetítők, valamint érdekvédelmi szervezetek honlapjairól. A kis- és középvállalkozások finanszírozási és finanszírozhatósági jellemzőinek alakulását az NFGM által átadott, az APEH adatbázisán alapuló lekérdezés adatai alapján értékeltük. Az elemzéshez kizárólag publikusan hozzáférhető, nyilvános adatokat, információkat használtunk fel, ebből kifolyólag előfordulhat, hogy néhány esetben azonos elnevezésű adat egymástól eltérő módszertant fed. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy ezek az esetleges eltérések a nagyságrendeket és a tendenciákat nem módosítják. 4. A évi XXXIV. törvény az uniós előírásokkal összhangban megváltoztatta a korábban érvényes kis- és középvállalkozás kategóriáit, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy évtől az adatok a megelőző évek adataival nem összehasonlíthatóak. 5. Tanulmányunk készítésének ideje alatt a magyar pénz- és tőkepiacon jelentős változások és események zajlanak le. Ezen változások és fejlemények a statisztikai adatokban még nem láthatóak, első számszaki jelei vélhetően a év végi adatokban lesz érzékelhető. Annak érdekében, hogy tanulmányunk az NFGM számára minél hasznosabb legyen az interjúkon tapasztalt új, kvalitatív információkat a tanulmányunkba beépítjük. 4

5 I. Vezetői összefoglaló A KKV szektor ben meginduló növekedését egyre nagyobb mértékben segítette a finanszírozási piac, kiegészülve a garancia intézményrendszerekkel. E fejlődést megtörte a évi konvergencia program kapcsán visszaeső belföldi kereslet, ami a finanszírozási oldalon késleltetetten, év végétől kezdett megjelenni. E negatív tendenciát hatványozottan felerősíti az a szeptember végétől tapasztaltható pénz- és tőkepiaci folyamat, mely rendkívül nehéz finanszírozási helyzet elé állítja a szektort, annak minden tovagyűrűző hatásával együtt. A jelenlegi finanszírozási helyzet nehézsége abban áll, hogy a KKV szektor első kilenc hónapjában felvett hiteleinek 2/3-a éven belüli lejáratú, így a szeptember végén fennálló hitelállomány 50%-a, Mrd Ft egy éven belül lejár. Ezért napjainkban a legnagyobb kockázat a hitelek megújításának a kockázata, vagyis a vállalkozások folyamatos működéséhez szükséges finanszírozás biztosítása. Vezetői összefoglalónkban először a évi tendenciákat értékeljük, majd kitérünk az idén ősszel tapasztalt események várható következményeire, illetve javaslatokat is fogalmazunk meg. I. 1. Finanszírozási jellemzők A KKV szektor finanszírozási forrásokkal való ellátottsága a évi időszakban alapvetően javuló tendenciát mutatott év végén végéhez képest a KKV-k hitelszerződéseinek darabszáma 64%-kal, 210 ezerre emelkedett, értékben a növekedés 31%-os volt. Ez azt mutatja, hogy a finanszírozási forrásokhoz egyre kisebb vállalkozások is hozzáfértek, s ha az éves hitelügyletek darabszámát nézzük, az 2007-ben 478 ezer 1 volt, ami 106%-kal magasabb, mint a évi érték. Az összes finanszírozási konstrukciót tekintve a év végi kihelyezési állomány 35%-kal haladta meg a évi szintet, miközben a 0-49 főt foglalkoztató társas vállalatok nettó árbevétele a két év alatt összesen 29%-kal emelkedett. A kihelyezéseken belül a lízing és a hitelkihelyezések bővültek a legerőteljesebben, míg a tőkepiaci finanszírozás továbbra is marginális. A hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelein belül a KKV szektor részesedése két év alatt 3 százalékponttal, 55%-ról végére 58%-ra emelkedett, A KKV-k finanszírozási forrásbevonásának javulása több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: év közötti időszakban jelentősen javultak a szektor növekedési kilátásai, a hozzáadott értékből 2 való részesedése a évi 50%-ról év végére 54%-ra emelkedett. 1 Ebből 234 ezer db banki és 244 ezer db takarékszövetkezeti. 2 Forrás: APEH Gyorsjelentés 5

6 A Széchenyi-kártya, az ahhoz kapcsolódó állami eszközök, s annak sikeressége arra ösztönözte a bankokat, hogy nyissanak a szektor felé, s maguk is kidolgozzák az önálló Széchenyi-kártya típusú konstrukcióikat. A bankrendszer rendelkezésére álló olcsó külföldi finanszírozás lehetővé tette, hogy a forintnál alacsonyabb kamatfeltételek mellett hitelezzenek a vállalkozásoknak. A bankok a 2000-es évek közepére az erőteljes fióknyitás és ügyfélszerzés irányába mozdultak el, s a lakosság mellett, egyre inkább megcélzott ügyfél kör lett a KKV szektor is. Pozitívan támogatta a hitelhez való hozzájutást a garanciaintézmények megbízható együttműködése a finanszírozókkal, illetve fokozottabb hozzájárulásuk a hitelkockázatok csökkentéséhez. A lízing további térnyerése összefügg azzal, hogy a gépek/berendezések finanszírozása a fedezetek könnyebb érvényesíthetősége, valamint az ÁFA miatt árban versenyképesebb a hitelkonstrukcióknál, és a lízing gyorsabb és egyszerűbb eljárás a hitelfelvételnél. A finanszírozási források fokozottabb igénybevétele ugyanakkor nem volt ellentmondásoktól mentes, s év végétől negatív tendenciák is megjelentek. A 2006 augusztusában elindított konvergencia program következtében csökkent a szektor növekedési üteme, mivel a lakossági fogyasztás nem emelkedett, s az állami beruházások is csökkentek folyamán a vállalati hitelportfolió minősége romlott, bár a KKV szektorra külön nem áll rendelkezésre statisztika a hitelportfolió minőségére, de a közvetett statisztikák (garancia beváltások) és az interjúk azt erősítik meg, hogy a KKV hitelek portfoliójának minősége nem jobb az összvállalati hitelportfolió minőségénél, vagyis itt is romlás figyelhető meg. A KKV szektor finanszírozási szerkezetében a beruházási hitelek mindig is nagyon alacsonyak voltak, de ez az évek során tovább csökkent, így pl. a évben folyósított hitelek mindössze 4%-a volt kifejezetten beruházási hitel. Az éven túli hitelek aránya ennél kedvezőbb, 36% volt, de ez is alacsony aránynak tekinthető. A rövidlejáratú hitelek magas aránya jelentős megújítási kockázattal jár, vagyis az éppen fennálló pénz- és tőkepiaci folyamatok függvénye, hogy a vállalkozás ugyanolyan feltételekkel tud-e hitelhez jutni. Finanszírozói vélemények szerint a pénzügyi beszámolók bizonytalansága miatt a szektor jelentős része a hagyományos vállalatfinanszírozási módszerekkel nem értékelhető. Ennek következménye, hogy az éven túli/fejlesztési finanszírozás sok esetben ingatlan alapú finanszírozással vagy rövid lejáratú, Széchenyi-kártya típusú hitelekből valósult meg, ez utóbbi növeli a fejlesztés megvalósításának teljes időtartam alatti finanszírozhatóságának kockázatát. Az ingatlan alapú finanszírozás pedig a vállalkozás működésében meglévő kockázatok figyelmen kívül hagyására hajlamosít. A faktor kamattámogatásának megszűnése hátrányosan érintette ezt a finanszírozási konstrukciót. 6

7 I. 2. A KKV-k finanszírozását befolyásoló egyéb tényezők Finanszírozói oldalról A pénzügyi közvetítés mértéke az utóbbi években Magyarországon jelentősen bővült bár még mindig elmarad a fejlett országoktól, s 2007 végén már meghaladta a GDP 100%-át. A es években a hitelintézetek tőke és likviditási helyzete megfelelő hátteret nyújtott a KKV szektor finanszírozásához. A finanszírozási források növekedését nem a hazai megtakarítások növekedése támogatta, hanem a külföldi források, s így emelkedett a finanszírozás pénz- és tőkepiaci kockázatoknak való kitettsége. Az erőteljes piaci terjeszkedés érdekében több esetben olyan alacsony marzsokat alkalmaztak a finanszírozók, melyek nem tükrözték az ügyfelek tényleges kockázatát. Az Európai Uniónál alacsonyabb magyarországi GDP miatt is, finanszírozói oldalon általában a 0 - ( ) millió Ft nettó árbevételig minősítik a cégeket KKV-nak. Ez gyakorlatilag a mikrovállalkozásokat és a kisvállalkozások alsó csoportját fedi le. Az ennél nagyobb árbevételű cégeket, a hazai piaci szerkezetnek megfelelően nagyvállalatként kezelik. A mikrovállalkozások közül a 0-1 főt foglalkoztató cégek alapvetően nem gazdálkodó szervezetként működnek, így azok finanszírozói szemmel nem minősülnek KKV célcsoportnak. Ezen vállalkozások csak lakossági módszerekkel finanszírozhatók, sok esetben a tulajdonosok ingatlanfedezet mellett felvett jelzáloghitele szolgál a vállalkozás forrásául. Részben ezzel is magyarázható, hogy a nevezett csoportban 3 két év alatt a tulajdonosi hitelek közel 150%-kal emelkedtek. Ha a 0-1 főt foglalkoztató cégeket figyelmen kívül hagyjuk, s tekintetbe vesszük a finanszírozók KKV besorolását, akkor a gazdálkodási (létszám, árbevétel) adatok alapján 100 millió Ft és millió Ft közötti árbevételű, 4-50 főt foglalkoztató vállalkozások közel 160 ezer vállalkozást ölel föl az a kör, amely finanszírozási szempontból KKV célcsoportba sorolható, s a nemzetgazdaság szempontjából is növekedési potenciállal rendelkezik. A KKV-k finanszírozási módszerei a hagyományos vállalatfinanszírozási módszerektől az alábbiakban térnek el: a pénzügyi mutatók az adósminősítési rendszerekben csak bizonyos alapkritériumként szerepelnek, ezeknél sokkal nagyobb jelentősége van az ügyfél ismeretének, megbízhatóságának, az ügyfelek nagy számából következően csak azok a termékek sikeresek melyek egyszerűen megérthetők úgy az ügyfelek, mint a hitelintézeti ügyintézők számára, 3 Társas vállalkozásokra érvényes. 7

8 fontos követelmény, hogy az eljárás gyors és sztenderd legyen, jellemző a könnyen érvényesíthető fedezetek (lízing, szabadfelhasználású jelzáloghitel) használata. Keresleti oldalról A évtől csökkenő belső kereslet a KKV szektor vállalatait a további beruházásokat illetően a kivárás irányába ösztönözték. A KKV alszektorai 4 a széles nettó árbevétel kategóriák miatt finanszírozási szempontból nem egy homogén vállalati szektort képviselnek, különösen igaz ez a mikrovállalati körre. Meghatározhatóak olyan vállalkozási körök, amelyek vagy nem is kívánnak hitelt felvenni, vagy nem is indukálnak finanszírozási keresletet. Ezek a következők: - Az összes működő társas vállalkozás 38%-a olyan 0-1 főt foglalkoztató vállalkozás, melyek éves árbevétele nem éri el a 15 millió Ft-ot, s melyek természetesen e paraméterek miatt finanszírozási kereslettel sem rendelkeznek. - Szintén a 0-1 főt foglalkoztató kategóriában, arányában magas azon cégek száma, amelyek rendkívül magas nettó árbevétellel és saját tőkével rendelkeznek 5, melyeknek éppen ebből fakadóan vélhetően nincs is finanszírozási igényük, s mely vállalkozások vagy befektetési holdingtársaságok vagy projektcégek. A főt foglalkoztató társas vállalkozások hozzáadott értéke két év alatt 29%-kal 6 emelkedett, de ebben meghatározó szerepe a 0-1 főt alkalmazó, kiemelt árbevételű cégeknek volt, miközben a KKV létszám kategóriájába tartozó vállalkozásoknál a foglalkoztatottak létszáma a évi átmeneti emelkedés után 2007-ben lényegében a évi szinttel megegyező maradt. Az éves nettó árbevétel növekedésnél és szállítói követelésnél nagyobb mértékben növekvő vevői tartozás 2006-ban még csak a kisebb, 0-30 millió Ft árbevételű cégekre volt jellemző, de 2007-ben már a millió Ft árbevételű vállalkozásoknál is, ami a sorbanállások növekedésére enged következtetni. A tulajdonosi hitelek jelentősége az előző két évben rendkívül megnőtt a év végi érték több, mint a két és félszerese a év véginek, úgy a nagyon kis árbevételű vállalkozásoknál, mint a közepeseknél is. A tulajdonosi hitelek aránya év végén már a mérlegfőösszeg 10,6%-át tették ki, miközben a hitel-lízing-faktor-tőkepiac finanszírozás is hasonló nagyságrendet képvisel , 2-10, millió EUR nettó árbevétel: év végi HUF árfolyamon durván 0-500, , millió Ft 5 A 0-1 főt foglalkoztató cégek közül 2007-ben 863 db ért el 500 millió Ft feletti nettó árbevételt. Ezen vállalkozások aránya emelkedő tendenciát mutat, amiből az üzleti angyalok fokozott aktivitására lehet következtetni, s melyet az interjúk is megerősítettek. Adatforrás: NFGM: APEH lekérdezés 6 Forrás: APEH, folyóáras adat 8

9 A pénzügyi finanszírozási alapmutatók 7 alapján a vállalkozások 62,1%-a teljesíti a finanszírozási minimum kritériumokat (a mérlegfőösszegre vetítve 57,3%-uk), az utóbbi két évben a két érték kis mértékben javult (2 százalékponttal, illetve 0,6 százalékponttal). Finanszírozhatósági szempontból a legjobb megfelelés a likviditás, míg a legrosszabb a saját tőke esetében volt tapasztalható. Ez utóbbi is alátámasztja, azt a korábbi időszakra jellemző finanszírozói véleményt, hogy a vállalkozások tulajdonosai ténylegesen nagyobb finanszírozási kapacitással rendelkeznek (tulajdonosi hitel), mint ami a vállalkozásban saját tőke oldalon megjelenik. A jelenség a vállalkozói kör bizalmatlanságára, illetve a szürke gazdaság jelenlétére utal, ugyanakkor, nem csak ez a probléma, hanem az is, hogy nem tudni, likviditási problémák esetén ténylegesen mekkora a tulajdonosok finanszírozási kapacitása. Finanszírozási rések A KKV finanszírozási piacán, főleg a mikrovállalkozások esetében a beruházási hitel, mint finanszírozási forma alig létezik. Ennek több oka van, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Magyarországon a bankok a 2000-es évek elejéig alapvetően csak nagyvállalati finanszírozással foglalkoztak. A KKV szektor felé nyitás, s a szektor finanszírozása a korábbi vállalat-finanszírozási módszerekből fejlődött ki. A vállalati beruházási hitelezés, mint finanszírozási forma a hitelnyújtóknak jelentős munkaerő ráfordítást és adminisztrációt jelent, ezért a bankok nem érdekeltek kis összegű hitelek nyújtásában. Átlagszámok alapján a KKV-k esetében az a beruházási hitel nagyság, ami már banki szempontból is megéri, millió Ftnál kezdődik. Ez indokolja, hogy kis összegű (10 millió Ft) alatti beruházási hitelt nem vagy alig nyújtanak a bankok. Illetőleg ingatlan vagy más eszközfedezetű finanszírozással, kisebb költséggel, és gyorsabban tudtak hitelt nyújtani. Ugyanakkor a beruházási hitel lebonyolítása úgy a vállalkozóknak, mint a lebonyolító ügyintézőknek is bonyolult és hosszadalmas folyamat, ami szintén jelentősen hátráltatja e hitelezési forma erőteljesebb térnyerését. A beruházási hitelezés akkor tud hatékonyabb lenni, ha a banki ügyintéző egyben pénzügyi tanácsadói szerepet is betölt, s segítséget tud nyújtani a vállalkozónak. Bár ma már több bankban ebbe az irányba mozdultak el, de a KKV ügyfelek relatíve nagy számából adódóan rövid időn belül erőteljes változás nem várható ezen a téren. A nem beruházási, de fejlesztést szolgáló éven túli hitelek jelentős hányada devizaalapú hitel. Ezek kamatszintje 2008 szeptemberéig erős verseny mellet, nemzetközi viszonylatban, is kedvező volt. A deviza források idei év októbere óta tapasztalható beszűkülése miatt a jövőben az ilyen típusú éven túli hitelezés csak korlátozottan és akkor is csak magas kamatmarzs mellett lesz elérhető. A KKV szektorban az ügyfelek nagy számából és a pénzügyi ismereteiből adódóan jelentős igény lenne egyszerű, könnyen érthető és könnyen lebonyolítható sztenderd beruházási hitelre. Ennek egyik kockázatkezelési 7 Jövedelmezőség, eladósodottság, likviditás, tőkeellátottság 9

10 alapfeltétele, hogy a gyors adósminősítés érdekében megbízható és hosszabb időtávra visszatekintő információk álljanak rendelkezésre a vállalkozásokról, s annak tulajdonosairól. A rövidlejáratú finanszírozás terén az utóbbi években javulás volt tapasztalható, főleg a Széchenyi Kártya típusú hitelek elterjedése miatt és a verseny erősödése következtében. Ugyanakkor a források beszűkülése ezt a piacot is hátrányosan fogja érinteni, s biztosan növekvő finanszírozási rés fog keletkezni a KKV-k forgóeszköz finanszírozási szükséglete és a banki források között. I. 3. A nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzésének várható következményei A hazai bankrendszer finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a külföldi források, első félévének végén már a mérlegfőösszeg 26%-át finanszírozták külföldi pénzek, miközben a hitel/betét mutató meghaladta a 150%-ot. A hazai lakosság bankrendszerrel szembeni nettó megtakarítói pozíciója gyakorlatilag nullára csökkent. A nemzetközi hitelpiaci válságból kiterebélyesedő pénzpiaci válság szinte az egyik napról a másikra likviditási, finanszírozási nehézségek elé állították a hazai bankokat, s ezzel, az addig szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó, devizaalapú főleg svájci frank finanszírozás korszaka lezárult. A hitelezési aktivitás növelésének nem csak finanszírozási, hanem tőkenövekedési korlátai is lettek. A helyzet nem átmenetinek, hanem tartósnak ígérkezik, szakértői vélemények szerint egy-másfél év kell ahhoz, hogy a pénzpiaci helyzet stabilizálódjon, míg újabb másfélkét év, hogy a bankok, és a hitelezés új pályára álljon. A pénzügyi válság súlyosan érintheti a KKV szektort, mert pont akkor következett be, amikor a szektor amúgy is nehezebb gazdálkodási körülmények közé került. Jelen helyzetben a bankok jelentős része a hitelezési feltételek szigorítást választotta stratégiájául, vagyis a kockázati felárak növelését, többletfedezetek kérését, limitek csökkentését, a likviditási felárak érvényesítését, melyek együttesen nehezíteni fogják a hitelhez való hozzáférést. Természetesen a bankok között vannak-lesznek különbségek, hogy ki milyen gyorsan fogja az intézkedéseket végrehajtani. A nagybankok között találhatók olyanok, akik már drasztikusan léptek fel, de olyanok is, akik csak óvatosan közelítik meg a problémát. Mindenestre a finanszírozási probléma gyorsan átterjedhet a KKV szektorra is, mivel a 2008-ban felvett hitelek 2/3-a éven belüli lejáratú, ez értékben közel 2 ezer Mrd Ft. Összefoglalóan a jelenlegi pénzügyi helyzetben a KKV-k finanszírozásában az alábbi kockázatok jelentek, jelennek meg: A bankok jelentősen szigorítják hitel-kihelyezési feltételeiket (limiteket csökkentenek, többlet fedezetet kérnek, növelik a kockázati felárakat). Emelkedni fog a hitelt felvenni nem képes, illetve azt visszafizetni nem tudó vállalkozások száma, mely csődhullámot indíthat el a szektorban. A bizonytalan kilátások miatt, a már eltervezett beruházásokat is elhalasztják, ez a jelenség már határozottan érzékelhető a szektorban. Még a megfelelő fizetőképességgel és piaccal rendelkező vállalkozásoknál is emelkedik a finanszírozási költség, ami a szűkülő kereslet mellett (belső 10

11 fogyasztás csökkenése és az export piacok beszűkülése) a jövedelmezőség csökkenésével jár. Az EU támogatással és hitelfelvétellel kombinált fejlesztések elmaradása, mivel még a leszállított árbevétel növekedési kötelezettséget sem merik bevállalni. A likviditási problémák és az értékesítési nehézségek növelik a kényszer csalások és visszaélések kockázatát. Emelkedni fog a felszámolási eljárások száma, ami a fedezetek leértékelődéséhez vezethet. A fenti helyzetben az elsődleges cél a nemzetgazdasági veszteségek és a negatív hatások mérséklése, illetve szükség esetén a kilábalás lehetőségének biztosítása kell, hogy legyen. Ezért olyan finanszírozási konstrukciókat kell kialakítani, melyekkel az alábbi célok valamelyike érhető el: 1. piaccal rendelkező, de finanszírozási problémákkal küzdő vállalatok finanszírozása, 2. reorganizáció támogatása, akár csőd- vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan is, 3. a beruházni és fejleszteni képes vállalkozások támogatása, új export piacok támogatása A fenti célok elérése csak egy komplex, anticiklikus gazdaságpolitikai programmal biztosíthatók, amely azonban a költségvetés folyó kiadásait érdemben nem növelheti. A program kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a KKV szektor esetében csak azok a termékek és konstrukciók lehetnek sikeresek, melyek egyszerűek, könnyen megérthetők, nem járnak túlzott adminisztrációval, reális elvárásokat fogalmaznak meg úgy a bankok/közvetítők, mint az ügyfelek felé, gyorsan lebonyolíthatóak. I. 4. Javasolt intézkedések Általános a. A támogatások és finanszírozás szempontjából az egyes finanszírozási formák közötti (faktor, pénzügyi lízing) különbségeket meg kell szüntetni. b. Jelenleg többféle kamat- és garanciadíj elszámolási kedvezmény van érvényben, van, amelyik adóalapból, s van, ami a társasági adóból írható le ben a főt foglalkoztató társaságoknál 252 Mrd Ft társasági adóból 7,8 Mrd Ft volt az adót csökkentő tétel, ami nem számottevő. Javasoljuk, hogy a kedvezmények általánosan az adóból kerülhessenek leírásra, mert ez az adóalap növelésére ösztönözhet, ami segíthet a gazdaság fehérítésében is. 500 Mrd Ft-nyi hitelállomány 3%-os éves támogatása, éves szinten 15 Mrd Ft társasági adó kiesést okoz, ami az 11

12 elérendő cél tükrében a mai költségvetési helyzetben is felvállalható. Természetesen azon vállalkozások esetében, melyek adóoptimalizálási céllal jöttek létre, ez az eszköz nem hatékony, de ez nem is lehet a nemzetgazdaság érdeke. c. Csak hosszabb távon megvalósítható intézkedés a KKV szektor finanszírozási/támogatási rendszereiben résztvevő intézményi és termék párhuzamosságok, valamint adminisztrációs kötelezettségek csökkentése. Annak tételes felülvizsgálata és átvilágítása, hogy milyen párhuzamosságok vannak a rendszerben, illetve, hogy jogi és költséghatékonysági szempontból mi lenne a legjobb megoldás, hosszabb időt vesz igénybe. E nélkül, pedig egy működő rendszerbe történő beavatkozás átmenetileg nagyobb problémát okozhat. d. A KKV szektor gazdasági és foglalkoztatási növekedését, elsősorban a kifehérítés miatt nagyban segítené a foglalkoztatottak után fizetett járulékok csökkentése, de költségvetési szempontból ennek rövidtávon nincs realitása. Amit legalább meg lehet tenni, az a kiszámítható szabályozási környezet biztosítása. 1. cél: piaccal rendelkező, de finanszírozási problémákkal küszködő vállalatok finanszírozásának támogatása a. Átmenetileg az MFB refinanszírozási lehetőségének kiterjesztése az éven belüli vagy éven túli beruházás nélküli forgóeszköz hitelekre is. 8 b. Ingatlanlízing illetékfizetési kötelezettségének módosítása. Az ingatlan lízing egyszerű és gyors finanszírozási módszer, mellyel általában ingatlanbérlést váltanak ki, de ezt hátráltatja, hogy a lízingelt ingatlanokra kétszer, a futamidő elején (lízing cég fizeti, amit az ügyfélre terhel) és a végén (ügyfél fizeti) is kell illetéket fizetni, hiszen a lízingkonstrukció során kétszer történik tulajdonosváltás. c. A pótlólagos forrásbevonás egyszerű eszköze lehetne a vállalkozások tulajdonában álló vagyon mobilizálása finanszírozási célra, visszlízing formájában, amikor is tulajdonos az általa tulajdonolt ingatlant eladja a lízingcégnek, majd annak lejáratakor visszaveszi. Ebben a konstrukcióban háromszor fizeti meg az ügyfél az illetéket: a tulajdon eredeti megszerzésekor, a lízingcég által ráterhelt illetéket, illetve a futamidő lejártakor. Célszerű lenne, ha legalább ez utolsó tranzakciónál nem kellene illetéket fizetnie, mivel egyszer már fizetett arra az ingatlanra illetéket. d. Az egyes garanciavállaló intézmények (állami kezesség mértéke) feltételrendszereinek egységesítése, esetleg átmenetileg az állami kezesség mértékének 90%-ra emelése. e. A pénzügyi válság várható hatásait figyelembe véve az állami garanciavállaló intézmények üzleti terveinek, feltételeinek és kockázati profiljának módosítása: garanciavállalási és beváltási limitek megemelése. 8 Hasonlóan az MFB által kínált Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogramhoz 12

13 f. A faktor program kamattámogatási feltételének visszaállítása. A faktor finanszírozás azért lehet jelentős, mivel ezzel a piaccal rendelkező és számlával alátámasztott követelés kerül finanszírozásra. g. Portfoliógarancia: a portfoliógarancia termék hatékony és egyszerű módszer a hitelkockázat csökkentésre, de létezik olyan garanciatermék, mely a portfolió minőségéhez köti a garanciadíjat és a szerződést, pontosabban bizonyos portfolióromlás fölött az felmondható, vagyis a banktól nem fogadnak be új kérelmet. A hitelintézetek olyan garanciatermékben érdekelt, melyekre hosszabb távon is biztosan számíthatnak. A hatékonyság érdekében a feltételeket egyértelművé kell tenni. 2. cél: Reorganizáció támogatása, akár csőd- vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan is a. Várhatóan növekedni fog a nehéz helyzetben lévő vállalkozások, illetve a csőd- és felszámolási eljárások száma. Annak érdekében, hogy a gazdaság visszaesése ne legyen jelentős, mindképpen fontos a sikeres reorganizáció. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a reorganizációhoz kapcsolódóan is olyan MFB refinanszírozási konstrukció kerüljön kidolgozásra, melyek a kilábalni képes vállalkozásoknak átmenetileg enyhítik a finanszírozási költségeit. b. EU támogatási feltételek előírják, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem támogathatók. Annak érdekében, hogy akár a reorganizáció refinanszírozása, akár a kamat-és díjtámogatás, garanciavállalás, vagy a JEREMIE program keretében kockázati tőkebefektetés megvalósítható legyen ilyen társaságba, a pénzügyi és gazdasági helyzetre tekintettel kezdeményezni szükséges - egy átmeneti időre - a követelmény felfüggesztését. 3. cél: a beruházni és fejleszteni képes vállalkozások támogatása a. A lízing egyszerűsége és gyorsasága miatt közkedvelt 9 formája a gép és az egyéb berendezések finanszírozásának. Ugyanakkor az érvényes szabályok értelmében, EU támogatáshoz a lízing konstrukció nem használható, miközben azt az Uniós előírások nem zárják ki. További probléma a beruházás megvalósításának előírt határideje, ami két év, miközben a lízing finanszírozás jellemző lejárata 5 év. Azonban léteznek jelenleg is olyan támogatási konstrukciók pl. KEOP, ahol pénzügyi lízing is elszámolható, ennek feltétele, hogy a lízing zártkörű legye. b. A JEREMIE kockázati tőkeprogram feltételei szerint a korai (magvető és induló) és a növekedési szakaszban lévő vállalkozások aránya 60%-40% 10 kell, hogy legyen, ami a hazai vállalkozási környezetben nehezen biztosítható. Bár ez arány a korábbi 20%-80%-nál jóval kedvezőbb, mégis a jelenlegi 9 A mezőgazdasági gépek kivételével amelyek 50%-a általában saját erőből valósul meg a vállalkozások a gépek/berendezések 80-90%-át lízingből finanszírozzák. 10 Interjún elhangzott szakértői információ, melyet írásban még nem láttunk. 13

14 gazdasági helyzetben szükséges lenne a fejlődni képes vállalkozások nagyobb arányú bevonási lehetőségére, ellenkező esetben az alap forrásai kihasználatlanok maradnak c. Amennyiben egy hitelintézet előfinanszírozza az EU támogatást, kötelezettsége megvizsgálni, hogy a hiteligénylő megfelel-e a pályázati feltételeknek. A párhuzamosságok és az adminisztráció csökkentése érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy hitelintézet is lehessen pályázatlebonyolító. d. Javasoljuk, a meglévő beruházási/fejlesztési konstrukciók egyszerűsítését és a párhuzamosságok leépítését az alábbi indokok alapján: A KKV szektor számára beruházási és fejlesztési célra az MFB-n és az MV Zrt-én keresztül 6 hitelprogram keretében nagyságrendileg 500 Mrd Ft összegű hitelkeret áll rendelkezésre, mégis ezek többségének kihasználtsága jelentősen elmarad az elvártól, melynek okait az alábbiakban látjuk: - a konstrukciók más-más értékesítési csatornákon keresztül kerülnek értékesítésére, így azok hatékonysága, abból a szempontból, hogy a vállalkozás épp azt a hitelt vegye igénybe, ami neki a legmegfelelőbb, nem biztosított, - egymással versengő konstrukciók is vannak (MFB és MV Zrt. mikrohitel), ami a piaci viszonyokkal ellentétben nem segíti az állami eszközök igénybevételének hatékonyságát, vagyis az állam ne magával versenyezzen, - a konstrukciók sokszor túlzott adminisztrációval járnak (pl. napi adatszolgáltatás), ami kis összegű hitelek értékesítésében nem teszi érdekeltté a közvetítőket, - újabban már MFB-MV Zrt. közös finanszírozású konstrukció is van, ami tovább bonyolítja az eljárást, - a mikrohitel eredeti célját nem érte el, mert a tényleg kis, kezdő vagy nem bankképes vállalkozásoknak túlzott adminisztrációval jár, és banki módszerekkel kívánja finanszírozni, a kicsit nagyobb, pl. 50 millió árbevétel feletti cégeknek meg kisösszegű. II. A KKV-k finanszírozhatósági feltételeinek áttekintése keresleti oldalról II. 1. Állami stratégiai célkitűzések, korábbi helyzetelemzések Az állami eszközök tekintetében az Európai Bizottságnak a Modern KKV politika a növekedéséért és a foglalkoztatásért, illetve a Kormány 2007-ben jóváhagyott KKV Stratégia tekinthető alapvető dokumentumnak. A KKV Stratégia céljai közül tanulmányunkhoz közvetlenül kötődik a finanszírozási források bővítése célja, amelynek az alábbi részcéljai kerültek meghatározásra: a pénzpiacokon bővüljön a KKV-nak szóló termékek kínálata, és ezáltal nagyobb legyen a külső források bevonásának mértéke és aránya, 14

15 A KKV-k növekvő jövedelmeikből nagyobb hányadot fordítsanak felhalmozásra, a KKV-k likviditásának javítása, annak érdekében, hogy növekedésük előtt kevesebb akadály legyen. A KKV Stratégia megvalósulásáról évente jelentést kell készíteni. A Stratégiát a Kormány október 10-én fogadta el. Az átfogó KKV Stratégiánál értelemszerűen részletesebb helyzetelemzést tartalmaz a májusában a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: GOP) pénzügyi intézkedéseit megalapozó A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata című helyzetértékelő dokumentum (továbbiakban: GOP Helyzetértékelés). A Helyzetértékelés szerint a régi tagállamokban egyértelműen, az újakban kevésbé egyértelműen a bankok játsszák a legfontosabb szerepet a vállalkozások finanszírozásában. Az EU-15 országaiban a kis- és középvállalkozások 79%-a keresi meg a bankokat, ha finanszírozási forrásra van szüksége, ez az arány az EU 10 új tagállamában 66%, Magyarországon 54%. A bankok mellett a vállalkozók leginkább a lízingcégeket és a befektetéseket támogató közintézeteket veszik igénybe. Míg az EU-15 tagállamában a vállalkozások 24%-a fordul lízing és kölcsönző céghez, az új tagállamokban, azon belül Magyarországon ez az arány 35%. A befektetéseket támogató közintézeteket viszont a régi és új tagállamokban egyaránt a vállalkozások 11%-a keresi fel. Ezek mellett a magánbefektetőkhöz fordulnak még nagyobb arányban a kis- és középvállalkozások annak érdekében, hogy forráshoz jussanak, a régi tagállamokban 7, az új tagországokban 8, Magyarországon 6%-os arányban. Kockázati tőkét az EU-15-ök finanszírozást kereső kis- és középvállalkozásainak 2%- a vesz igénybe, az új tagállamokban és Magyarországon ezeknek a KKV-knak a súlya 1% körül van. A GOP Helyzetértékelés dokumentumot az ICEG által elkészített A mikró-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása című kutatási tanulmány alapozza meg. A korábbi közpolitikai anyagokat és kutatásokat az NFGM jogelődje, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) készítette és publikálta. II. 2. A magyarországi KKV-k gazdaságban betöltött szerepének és finanszírozásának összehasonlítása nemzetközi viszonylatban A évi XXXIV. törvény az uniós fogalommal összhangban határozta meg a KKV-k fogalmát, ennek megfelelően a év előtti KKV adatok és idősorok nem összehasonlíthatóak a év utáni adatokkal. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott KKV értelmezés jelentősen segíti az összehasonlíthatóságot, ugyanakkor miután Magyarországon az egy főre eső GDP jelentősen alacsonyabb, mint a fejlett (EU-15-ök) uniós országokban, a hazai vállalati struktúrában a KKV-k egy köre, gyakorlatban a középvállalkozások inkább nagyvállalatnak minősíthetők. 11 Bilek Péter Borkó Tamás Czakó Veronika Pellényi Gábor (2006). 15

16 1. sz. táblázat: A KKV-k gazdasági szerepe az Európai Unióban, 2005 KKV-k részesedése EU-27 EU-15 Új csatlakozók Magyarország Vállalkozások számából, % 99,8 99,8 99,8 99,8 Foglalkoztatottak számából,% 67,1 67,0 68,3 70,9 Hozzáadott értékből,% 57,6 58,2 52,5 50,2 KKV egy főre eső hozzáadott értéke (ezer EUR) 36,4 41,7 10,3 11,3 Forrás: Eurostat Statistic in focus 31/2008. Az Európai Unió szinte mindegyik országában a KKV-k darabszámát tekintve, függetlenül attól, hogy régi tagokról vagy új csatlakozókról beleértve Magyarországot is van szó a kis-, és középvállalkozások adják az összes vállalkozás 99,8%-át. A foglalkoztatottak számát és arányát tekintve nagyobb a jelentősége a KKV szektornak az újonnan csatlakozó országokban, mint a fejlettebb uniós országokban, Magyarország esetében pedig még jelentősebb, az e szektorban foglalkoztatottak aránya, mely 2005-ben meghaladta a 70%-ot. A évi adatok alapján a KKV-k hatékonyságát tekintve jelentős különbség van a régi és az új tagállamok között: a régi tagállamokban a KKV-k hozzáadott értékből való részesedése 57,6%, míg a foglalkoztatottak számát illetően 67,1%, így a hozzáadott értékből való részesedés csak 9% ponttal marad el a foglalkoztatottak arányánál, az új csatlakozóknál ez a különbség már 16 százalékpont. Magyarország esetében ez a különbség még rosszabb, közel 20%pont, vagyis a foglalkoztatottak több, mint 70%-át alkalmazó KKV kör, a gazdaság hozzáadott értéknek, csak kicsit több, mint 50%-át adja. Ez még akkor is igen alacsony, ha nálunk a KKV kör egy főre eső hozzáadott értéke kicsit meghaladja az új csatlakozók átlagát ben az EU összességében a KKV szektor egy főre eső hozzáadott értéke 3,2 szeresen haladta meg a magyarországi értéket, miközben az egy főre eső GDP-ben 2,5 szeres volt az eltérés, vagyis a hozzáadott érték szempontjából a hazai KKV-k elmaradtak a gazdaság nagyvállalati körétől. Az KKV-k ágazati megoszlása az Unió országaiban nagyon hasonló, de Magyarországon a hozzáadott érték az építőiparban és a szálláshely, vendéglátás viszonylatában jelentősen elmarad az EU tagországokétól, miközben az e két ágazatban foglalkoztatottak és a cégek darab számának aránya nagyságrendileg nem különbözik az EU- arányoktól. Sajnos a KKV-k finanszírozására vonatkozó nemzetközi adatok csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre, s nem adnak lehetőséget a finanszírozás 16

17 mértéknek megítélésére ebben a szegmensben, de a tendenciákra és az arányokra vonatkozóan érvényes következtetéseket lehet levonni a nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelek vizsgálatával. 1. sz. ábra: A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek aránya a GDP százalékában, 2005 és 2007-ben Forrás: ECB: EU Banking Structures (http://www.ecb.int/press/pr/date/2008/html/pr081013_1.en.html) A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek aránya a GDP-hez viszonyítva a fejlett uniós országokban többszörösen meghaladja az új csatlakozókét, bár az utóbbi két évben az új csatlakozók, köztük Magyarország esetében is növekedett ez a mutató, de Magyarország így is a legalacsonyabb aránnyal rendelkező országok egyike és 2007 között 26%-ról 29%-ra nőtt a mutató értéke, miközben az összes EU tagországra számított változás számtani átlaga 9% volt (a súlyozott átlag 6%, ami azt mutatja, hogy a kis gazdasággal rendelkezők államok gyorsabban fejlődtek ebből a szempontból). A GDP növekedése és a pénzügyi közvetítés mélysége között, Magyarországon és világszerte is, pozitív statisztikai kapcsolat mutatható ki, vagyis a hitelintézeti aktivitás növekedési üteme a fejlett gazdaságokban a bruttó hazai termék növekedését meghaladó mértékű. Az összefüggés a mérethatás (a nagyobb gazdaságoknak több a saját és kölcsöntőkéjük is) és a szerkezeti hatás (a fejlettebb gazdaságokban magasabb a pénzügyi közvetítés mértéke) eredőjeként adódik. A két hatás átalakuló szerkezetű gazdaságokban számszerűen nehezen választható szét egymástól, így a tanulmány készítésekor már hivatalosan prognosztizált recesszió hatása pontosan nem becsülhető meg. 17

18 1.a. ábra: Hitel/betét arány az EU országaiban, % 250% 200% 150% 100% 50% 0% DK S E E E IT LT S I IE FI LV MT F R PT HU AT E S NL E U15EU27DE RO GB NMS BG PL BE GR CY SK CZ LU Forrás: ECB: EU Banking Structures (http://www.ecb.int/press/pr/date/2008/html/pr081013_1.en.html) A nemzetközi pénzügyi rendszerben az utóbbi években általános tendencia, hogy csökken a betétaránya, így folyamatosan nő a hitel/betétmutató. Az utóbbi években Magyarországon is folyamatosan emelkedett a hitel/betét mutató végén értéke közel 130% volt, ami magasabb az újonnan csatlakozott EU tagországok átlagánál ban tovább emelkedett a külső források jelentősége, június végén a bankrendszer hitel/betét mutatója már 157% volt, ami egy forráshiányos időszakban azt eredményezi, hogy a magyar bankok a többi tagországnál nagyobb mértékben lesznek kénytelenek visszafogni hitelezésüket, miközben anyabankjaik bár kisebb mértékben, de szintén hasonló problémával küzdenek. A takarékszövetkezetek forrás oldalon a bankoknál kedvezőbb finanszírozási struktúrával rendelkeznek, hitel/betét mutatójuk nem sokkal 50% felett van, ugyanakkor a szektor növekedési lehetőségei tőke oldalon korlátozottabb. A KKV hitelállomány átmeneti volumencsökkenése nagy valószínűséggel előre jelezhető. A GDP és a banki hitelállomány volumenére vonatkozó statisztikai összefüggések annyiban ma még nem kellően megalapozottak, hogy a rendelkezésre álló adatállományok recessziós adatokat nem tartalmaznak. A legutolsó recessziós hullám a magyar bankrendszer tőkéjét körül lényegében eltüntette, a konszolidált és privatizált bankok viselkedésére eddig recessziós 18

19 tapasztalat nincsen. A jelenlegi banki ügyfelek jelentős része az 1990-es évek recessziójában még nem létezett, a hiteltörténete nem nyúlik vissza erre az időszakra vagyis a statisztikai összefüggéseket kizárólag pozitív növekedés mellett vizsgálhatjuk. Feltételezhető, hogy pozitív és negatív növekedés esetén a hitelállományok változása nem szimmetrikus: a bankok a meglévő ügyfélkapcsolataikat nem akarják teljesen megszüntetni, csak a kitettségüket mérsékelni. A vállalatok hitelállománya az alacsonyabb finanszírozás és a növekedési lehetőségek hiányában átmenetileg csökken, de nem szűnik meg. Ugyanakkor az átmeneti időszakban rendkívüli jelentősége lesz a folyó működést biztosító finanszírozás fenntartásának, aminek hiányában a nem fizetés okozta károk a gazdaságot tovább süllyeszthetik a recesszióban. A korábbi elemzések és helyzetelemzések a GDP és a banki hitelállomány között leegyszerűsített kapcsolatot feltételeztek, és nem vették figyelembe a banki hiteleket helyettesítő termékek hatását. Ilyennek tekinthető a hosszú távú, beruházási célú finanszírozásban a lízing, illetve ennél kisebb mértékben, a rövid távú forgóeszközfinanszírozásban a faktoring. A korábbi, alacsony volumenek mellett ez a pontatlanság megengedhető volt, de már a lízing volumene a KKV szektorban olyan mértékű lett, hogy a banki hitelpiac a lízingpiactól elválasztva már nem elemezhető. A fentiek tükrében alapvető fontosságú, hogy a finanszírozhatóság javítására irányuló intézkedések ne csak a hitelre, hanem az egyéb finanszírozási termékekre is kiterjedjenek. Az EU országainak különböző finanszírozási piacait összehasonlítva azt láthatjuk, hogy általában igaz az, hogy a fejlettebbek országok mélyebb pénzügyi közvetítéssel rendelkeznek, a régi tagállamokban a lízingpiac kivételével szinte minden piacon kb. kétszer akkora a pénzügyi közvetítés mértéke, mint az újonnan csatlakozott államok esetén. 19

20 2.sz. táblázat: Magyarország, az EU, az újonnan csatlakozott és a régi tagországok GDP arányos finanszírozási piacai 2007 GDP arányos finanszírozási piacméretek Hitel Faktoring Lízing Kockázati tőke Új csatlakozók 24,9% 3,1% 4,0% 0,3% EU15 46,9% 7,4% 2,4% n.a. EU27 45,4% 7,1% n.a. 0,6% Magyarorsz. 28,7% 3,1% 4,8% 0,5% Forrás: EVCA: Central and Eastern Europe Statistics 2007 (www.evca.eu/knowledgecenter/publicationdetail.aspx?id=pbcee07); Factors-Chain International statistics: total factoring volume by country (http://www.factors-chain.com/?p=ich&uli=amgate_7101-2_1_tich_l ); Leaseurope: Annual Statistical Enquiry (http://www.leaseurope.org/index.php?page=stats-surveys); ECB: EU Banking Structures (http://www.ecb.int/press/pr/date/2008/html/pr081013_1.en.html) A lízingpiac relatív fejlettségét valószínűleg az okozhatja, hogy az helyettesítő termékként szolgálhatott a felzárkózó országokban, ahol sok vállalkozás megfelelő hiteltörténet hiányában nem kapott banki finanszírozást. Ezt a hipotézist támasztja alá a 3. számú mellékletben található regresszió eredménye is, amelyben az egyes EU tagországok egy főre jutó GDP-jét magyaráztuk a GDP arányos hitel-, lízing-, faktoring- és kockázati tőkepiacok méretével. A hitelhistória proxy-jaként az egyes országok EU-hoz történő csatlakozási dátumát használva látható, hogy a lízingpiaci pénzügyi közvetítés mértéke is pozitív összefüggésben van az egy főre jutó GDP-vel, azonban ez a kapcsolat annál gyengébb, minél később csatlakozott az EU-hoz az adott ország. Ezen hatás figyelmen kívül hagyása esetén arra a téves következtetésre juthatnánk, hogy a gazdasági fejlettséghez az alacsonyabb mértékű lízingpiaci közvetítés járul hozzá. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy megfelelő hitelhistória birtokában a vállalkozások egy része olcsóbb banki vagy egyéb finanszírozáshoz juthatott volna. II. 3. Magyarországon működő vállalkozások struktúrája létszám és árbevétel szerint 2006 végén Magyarországon közel 700 ezer valódi vállalkozás 12 működött. A valódi vállalkozás fogalma a KSH értelmezése szerint azokat a vállalkozásokat takarja, melyek egy adott évben gazdaságilag működtek és így volt APEH adóbevallásuk. A vállalkozások magukban foglalják a jogi személyiségű társas vállalkozásokat, az egyéb vállalkozásokat, így a betéti társaságokat és az egyéni vállalkozókat is. A vállalkozások száma 2005-ig emelkedett, majd 2006-tól csökkent, ami kisebb mértékben az új alapítások csökkenésének, illetve ennél nagyobb mértékben a 12 A regisztrált vállalkozások száma ennél jóval több, meghaladja az 1,5 milliót. 20

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Országos roadshow 2009 mikro és KKV vállalkozások részére Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Salgótarján 2009.10.15 Új Magyarország Vállalkozói Program Uniós pénzügyi

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap

Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Takarékszövetkezeti Szakmai Nap Benke Ákos vezérigazgató Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009. június 17. Pénzügyi Programok hitelintézetek részvételével MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Pöstényi Péter Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Pécs 2009.10.21 Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Új Magyarország Hitelgarancia Programés dokumentáció. Új Magyarország Kishitel

Új Magyarország Hitelgarancia Programés dokumentáció. Új Magyarország Kishitel Új Magyarország Hitelgarancia Programés dokumentáció módosítás Új Magyarország Kishitel Bátora László, MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest 2010. március 18. Új Magyarország Hitelgarancia

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Szabó Levente vezérigazgató Takarékbank Zrt. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Budapest 2014. október 29. A takarékszövetkezeti szektor bemutatása Fiókhálózat több mint 1.500 fiók, alapvetően

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Spilák Lajos RFH Nonprofit Zrt. Termékstruktúra MFB ok Vállalkozói szektor Agrár szektor Önkormányzati szektor Lakossági szektor MFB Vállalkozásfinanszírozási

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)

(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait) TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, amelyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Hitel a vállalkozások sikeréhez - A HKIK szerepe a vállalkozásfejlesztésben Sok kicsi sokra megy? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme foglalkoztatás és jövedelemtermelő képesség szempontjából:

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Mérföldkövek I. 2007 október Mikro A pályázat 2007 november Mikro B pályázat 2008 február Az első hitelfolyósítás

Mérföldkövek I. 2007 október Mikro A pályázat 2007 november Mikro B pályázat 2008 február Az első hitelfolyósítás Mérföldkövek I. 2007 október Mikro A pályázat 2007 november Mikro B pályázat 2008 február Az első hitelfolyósítás Cél: a legkisebbek forráshoz-juttatása, Nem szociális mikro-hitel, a KKV-k alulfinanszírozottsága

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben

Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Heti Válasz Konferencia - Cégfinanszírozás a kkv-szektorban Az MFB szerepe a gazdaságfejlesztésben Bertalan Sándor ügyvezető igazgató 2014. október 29. www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. május

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21.

Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai. Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Az MFB Zrt. vállalkozásfinanszírozási programjai Várkonyi Gellért régió vezető 2012.11.21. Termékportfólió megújítása Irányelvek Megfelelés Új Széchenyi Tervnek Egyszerű stuktúrájú, és egzakt módon szegmentált

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN

Mikro-, kis-, és középvállalkozások aktuális finanszírozási lehetőségei. HaNgsúly a HitelkéPességeN HaNgsúly a HitelkéPességeN 2015 www.glosz.hu HaNgsúly a HitelkéPességeN Növekedési Hitel Program és Növekedési HitelProgram + széchenyi kártya Program exim konstrukciók VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK HitelkéPesség

Részletesebben

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA

A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA A hitelbiztosítás aktuális kérdései a kilábalás kezdetén AZ EULER HERMES MAGYAR HITELBIZTOSÍTÓ ZRT ELŐADÁSA Euler Hermes Csoport Euler Hermes Csoportról: 2010-es tények, számadatok A világ vezető hitelbiztosítója

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív program neve Jeremie típusú pénzügyi eszközök Akcióterv 1. Prioritás bemutatása 1.1. Prioritás tartalma Prioritás neve, száma Prioritás 4. Jeremie típusú pénzügyi eszközök

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritás: Pénzügyi eszközök Akcióterv 2009-2013 4.2. Portfóliagarancia program hitelintézetek és vállalkozások részvételével 2008. október 1. I. Prioritás bemutatása

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing Pénzügyi szolgáltatások és döntések 5. előadás A lízing Az előadás részei a lízing általános fogalma lényegesebb közgazdasági jellemzői a gyakorlatban előforduló fontosabb lízingfajták az operatív lízing

Részletesebben

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon Szabó Levente vezérigazgató Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. A Bankrendszer Jövője a Közép- és Kelet-Európai Régióban Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

III/1. Hitelek és egyéb kockázati termékek Kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek

III/1. Hitelek és egyéb kockázati termékek Kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek A. 1x1 termékcsalád III/1. Hitelek és egyéb kockázati termékek Kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek Érvényes: 2015. június 23-ától EUR és HUF MKB 1x1 Betétkamatláb bázisú hitelre vonatkozó kérelmet a Bank

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Portfoliógarancia program keretében kínált termékek

Portfoliógarancia program keretében kínált termékek Portfoliógarancia program keretében kínált termékek A Portfoliógarancia az alábbi K&H hitelekhez vonható be biztosítékként: 1. K&H Új Magyarország forgóeszközhitel / K&H Új Magyarország beruházási hitel

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben