Tartalomjegyzék Módszertan I. Vezetői összefoglaló I. 1. Finanszírozási jellemzők

Átírás

1 A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők november 20.

2 Tartalomjegyzék Módszertan... 4 I. Vezetői összefoglaló... 5 I. 1. Finanszírozási jellemzők I. 2. A KKV-k finanszírozását befolyásoló egyéb tényezők... 7 I. 3. A nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzésének várható következményei I. 4. Javasolt intézkedések II. A KKV-k finanszírozhatósági feltételeinek áttekintése keresleti oldalról II. 1. Állami stratégiai célkitűzések, korábbi helyzetelemzések II. 2. A magyarországi KKV-k gazdaságban betöltött szerepének és finanszírozásának összehasonlítása nemzetközi viszonylatban II. 3. Magyarországon működő vállalkozások struktúrája létszám és árbevétel szerint II. 4. A vállalkozások megoszlása árbevétel és foglalkoztatotti létszám szerint II A KKV-k egyes kiemelt gazdasági mutatóinak alakulása 2005 és 2007 között II A KKV finanszírozhatósági szempontú értékelése III. A KKV-k finanszírozásának alakulása, s az azt befolyásoló tényezők III. 1. Hitelpiac III Hitelpiac számokban III A hitelpiac változásai III. 2. Lízingpiac III A lízingpiac számokban III A lízingpiac változása III. 3. A faktoringpiac III A faktoringpiac számokban III A faktoringpiac változása III. 4. A tőkepiac

3 III A tőkepiaci számokban III A tőkepiac változása IV. Az állami beavatkozás eszközei IV. 1. Hitelkonstrukciók IV. 2. Egyéb konstrukciók, garanciatermékek, tőkekonstrukciók IV. 3. Javaslat: a kétessé váló KKV hitelek állami megtámogatása V. A KKV portfóliókockázata és árak V. 1. Árak a KKV hitelpiacon V. 2. A KKV kitettségek portfóliókockázata Mellékletek Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Rövidítések Az Európai Unió országainak adataira futtatott lineáris regresszió eredménye. 80 3

4 Módszertan A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (továbbiakban: NFGM) Vállalkozásfejlesztési Főosztály pályázatot tett közzé A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásainak alakulása, a forrásbevonást befolyásoló tényezők címmel tanulmány készítésére, melyet a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. (továbbiakban: Bankárképző) nyert el. Jelen tanulmány az ajánlati felhívásnak megfelelően az alábbi módszertan szerint készült el: 1. Hazai és nemzetközi irodalom áttekintése, különös jelentőséggel a tárgyban született ICEG European Center Kutató és Tanácsadó Kft által készített tanulmányra, mely az egyes finanszírozási piacok alakulását mutatja között, valamint a október 10-én elfogadott Kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiára. 2. Mély interjúk készítése a legfontosabb piaci szereplőkkel, érdekvédelmi szervezetekkel és egyéb intézményekkel. A Bankárképző 23 db mély interjút készített, ennek keretében a meginterjúvolt piaci szereplők lefedik a hitelpiac esetén annak 59%-át, lízing piac esetén 26%-át, a garanciapiac 99%-át, faktor esetében pedig 15%-át. A fentieken kívül a Bankárképző mélyinterjút folytatott a témában érintett szinte összes érdekvédelmi szervezettel, többek között a Magyar Bankszövetséggel, a Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetségével, a Magyar Lízingszövetséggel, Magyar Faktoring Szövetséggel, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesülettel, a KA-VOSZ-szal, valamint az állami eszközök működtetésében érdekelt szervezetekkel, többek között az MFB Zrt-vel és az MV Zrt-vel. 3. Statisztikai adatok forrását alapvetően a PSZÁF, a KSH, az MNB és az Eurostat honlapjáról nyilvánosan elérhető adatbázisok jelentették. Ezen túl adatokat gyűjtöttünk a különböző, állam által támogatott programokban részt vevő intézmények és a pénzügyi közvetítők, valamint érdekvédelmi szervezetek honlapjairól. A kis- és középvállalkozások finanszírozási és finanszírozhatósági jellemzőinek alakulását az NFGM által átadott, az APEH adatbázisán alapuló lekérdezés adatai alapján értékeltük. Az elemzéshez kizárólag publikusan hozzáférhető, nyilvános adatokat, információkat használtunk fel, ebből kifolyólag előfordulhat, hogy néhány esetben azonos elnevezésű adat egymástól eltérő módszertant fed. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy ezek az esetleges eltérések a nagyságrendeket és a tendenciákat nem módosítják. 4. A évi XXXIV. törvény az uniós előírásokkal összhangban megváltoztatta a korábban érvényes kis- és középvállalkozás kategóriáit, ezért felhívjuk a figyelmet, hogy évtől az adatok a megelőző évek adataival nem összehasonlíthatóak. 5. Tanulmányunk készítésének ideje alatt a magyar pénz- és tőkepiacon jelentős változások és események zajlanak le. Ezen változások és fejlemények a statisztikai adatokban még nem láthatóak, első számszaki jelei vélhetően a év végi adatokban lesz érzékelhető. Annak érdekében, hogy tanulmányunk az NFGM számára minél hasznosabb legyen az interjúkon tapasztalt új, kvalitatív információkat a tanulmányunkba beépítjük. 4

5 I. Vezetői összefoglaló A KKV szektor ben meginduló növekedését egyre nagyobb mértékben segítette a finanszírozási piac, kiegészülve a garancia intézményrendszerekkel. E fejlődést megtörte a évi konvergencia program kapcsán visszaeső belföldi kereslet, ami a finanszírozási oldalon késleltetetten, év végétől kezdett megjelenni. E negatív tendenciát hatványozottan felerősíti az a szeptember végétől tapasztaltható pénz- és tőkepiaci folyamat, mely rendkívül nehéz finanszírozási helyzet elé állítja a szektort, annak minden tovagyűrűző hatásával együtt. A jelenlegi finanszírozási helyzet nehézsége abban áll, hogy a KKV szektor első kilenc hónapjában felvett hiteleinek 2/3-a éven belüli lejáratú, így a szeptember végén fennálló hitelállomány 50%-a, Mrd Ft egy éven belül lejár. Ezért napjainkban a legnagyobb kockázat a hitelek megújításának a kockázata, vagyis a vállalkozások folyamatos működéséhez szükséges finanszírozás biztosítása. Vezetői összefoglalónkban először a évi tendenciákat értékeljük, majd kitérünk az idén ősszel tapasztalt események várható következményeire, illetve javaslatokat is fogalmazunk meg. I. 1. Finanszírozási jellemzők A KKV szektor finanszírozási forrásokkal való ellátottsága a évi időszakban alapvetően javuló tendenciát mutatott év végén végéhez képest a KKV-k hitelszerződéseinek darabszáma 64%-kal, 210 ezerre emelkedett, értékben a növekedés 31%-os volt. Ez azt mutatja, hogy a finanszírozási forrásokhoz egyre kisebb vállalkozások is hozzáfértek, s ha az éves hitelügyletek darabszámát nézzük, az 2007-ben 478 ezer 1 volt, ami 106%-kal magasabb, mint a évi érték. Az összes finanszírozási konstrukciót tekintve a év végi kihelyezési állomány 35%-kal haladta meg a évi szintet, miközben a 0-49 főt foglalkoztató társas vállalatok nettó árbevétele a két év alatt összesen 29%-kal emelkedett. A kihelyezéseken belül a lízing és a hitelkihelyezések bővültek a legerőteljesebben, míg a tőkepiaci finanszírozás továbbra is marginális. A hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelein belül a KKV szektor részesedése két év alatt 3 százalékponttal, 55%-ról végére 58%-ra emelkedett, A KKV-k finanszírozási forrásbevonásának javulása több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: év közötti időszakban jelentősen javultak a szektor növekedési kilátásai, a hozzáadott értékből 2 való részesedése a évi 50%-ról év végére 54%-ra emelkedett. 1 Ebből 234 ezer db banki és 244 ezer db takarékszövetkezeti. 2 Forrás: APEH Gyorsjelentés 5

6 A Széchenyi-kártya, az ahhoz kapcsolódó állami eszközök, s annak sikeressége arra ösztönözte a bankokat, hogy nyissanak a szektor felé, s maguk is kidolgozzák az önálló Széchenyi-kártya típusú konstrukcióikat. A bankrendszer rendelkezésére álló olcsó külföldi finanszírozás lehetővé tette, hogy a forintnál alacsonyabb kamatfeltételek mellett hitelezzenek a vállalkozásoknak. A bankok a 2000-es évek közepére az erőteljes fióknyitás és ügyfélszerzés irányába mozdultak el, s a lakosság mellett, egyre inkább megcélzott ügyfél kör lett a KKV szektor is. Pozitívan támogatta a hitelhez való hozzájutást a garanciaintézmények megbízható együttműködése a finanszírozókkal, illetve fokozottabb hozzájárulásuk a hitelkockázatok csökkentéséhez. A lízing további térnyerése összefügg azzal, hogy a gépek/berendezések finanszírozása a fedezetek könnyebb érvényesíthetősége, valamint az ÁFA miatt árban versenyképesebb a hitelkonstrukcióknál, és a lízing gyorsabb és egyszerűbb eljárás a hitelfelvételnél. A finanszírozási források fokozottabb igénybevétele ugyanakkor nem volt ellentmondásoktól mentes, s év végétől negatív tendenciák is megjelentek. A 2006 augusztusában elindított konvergencia program következtében csökkent a szektor növekedési üteme, mivel a lakossági fogyasztás nem emelkedett, s az állami beruházások is csökkentek folyamán a vállalati hitelportfolió minősége romlott, bár a KKV szektorra külön nem áll rendelkezésre statisztika a hitelportfolió minőségére, de a közvetett statisztikák (garancia beváltások) és az interjúk azt erősítik meg, hogy a KKV hitelek portfoliójának minősége nem jobb az összvállalati hitelportfolió minőségénél, vagyis itt is romlás figyelhető meg. A KKV szektor finanszírozási szerkezetében a beruházási hitelek mindig is nagyon alacsonyak voltak, de ez az évek során tovább csökkent, így pl. a évben folyósított hitelek mindössze 4%-a volt kifejezetten beruházási hitel. Az éven túli hitelek aránya ennél kedvezőbb, 36% volt, de ez is alacsony aránynak tekinthető. A rövidlejáratú hitelek magas aránya jelentős megújítási kockázattal jár, vagyis az éppen fennálló pénz- és tőkepiaci folyamatok függvénye, hogy a vállalkozás ugyanolyan feltételekkel tud-e hitelhez jutni. Finanszírozói vélemények szerint a pénzügyi beszámolók bizonytalansága miatt a szektor jelentős része a hagyományos vállalatfinanszírozási módszerekkel nem értékelhető. Ennek következménye, hogy az éven túli/fejlesztési finanszírozás sok esetben ingatlan alapú finanszírozással vagy rövid lejáratú, Széchenyi-kártya típusú hitelekből valósult meg, ez utóbbi növeli a fejlesztés megvalósításának teljes időtartam alatti finanszírozhatóságának kockázatát. Az ingatlan alapú finanszírozás pedig a vállalkozás működésében meglévő kockázatok figyelmen kívül hagyására hajlamosít. A faktor kamattámogatásának megszűnése hátrányosan érintette ezt a finanszírozási konstrukciót. 6

7 I. 2. A KKV-k finanszírozását befolyásoló egyéb tényezők Finanszírozói oldalról A pénzügyi közvetítés mértéke az utóbbi években Magyarországon jelentősen bővült bár még mindig elmarad a fejlett országoktól, s 2007 végén már meghaladta a GDP 100%-át. A es években a hitelintézetek tőke és likviditási helyzete megfelelő hátteret nyújtott a KKV szektor finanszírozásához. A finanszírozási források növekedését nem a hazai megtakarítások növekedése támogatta, hanem a külföldi források, s így emelkedett a finanszírozás pénz- és tőkepiaci kockázatoknak való kitettsége. Az erőteljes piaci terjeszkedés érdekében több esetben olyan alacsony marzsokat alkalmaztak a finanszírozók, melyek nem tükrözték az ügyfelek tényleges kockázatát. Az Európai Uniónál alacsonyabb magyarországi GDP miatt is, finanszírozói oldalon általában a 0 - ( ) millió Ft nettó árbevételig minősítik a cégeket KKV-nak. Ez gyakorlatilag a mikrovállalkozásokat és a kisvállalkozások alsó csoportját fedi le. Az ennél nagyobb árbevételű cégeket, a hazai piaci szerkezetnek megfelelően nagyvállalatként kezelik. A mikrovállalkozások közül a 0-1 főt foglalkoztató cégek alapvetően nem gazdálkodó szervezetként működnek, így azok finanszírozói szemmel nem minősülnek KKV célcsoportnak. Ezen vállalkozások csak lakossági módszerekkel finanszírozhatók, sok esetben a tulajdonosok ingatlanfedezet mellett felvett jelzáloghitele szolgál a vállalkozás forrásául. Részben ezzel is magyarázható, hogy a nevezett csoportban 3 két év alatt a tulajdonosi hitelek közel 150%-kal emelkedtek. Ha a 0-1 főt foglalkoztató cégeket figyelmen kívül hagyjuk, s tekintetbe vesszük a finanszírozók KKV besorolását, akkor a gazdálkodási (létszám, árbevétel) adatok alapján 100 millió Ft és millió Ft közötti árbevételű, 4-50 főt foglalkoztató vállalkozások közel 160 ezer vállalkozást ölel föl az a kör, amely finanszírozási szempontból KKV célcsoportba sorolható, s a nemzetgazdaság szempontjából is növekedési potenciállal rendelkezik. A KKV-k finanszírozási módszerei a hagyományos vállalatfinanszírozási módszerektől az alábbiakban térnek el: a pénzügyi mutatók az adósminősítési rendszerekben csak bizonyos alapkritériumként szerepelnek, ezeknél sokkal nagyobb jelentősége van az ügyfél ismeretének, megbízhatóságának, az ügyfelek nagy számából következően csak azok a termékek sikeresek melyek egyszerűen megérthetők úgy az ügyfelek, mint a hitelintézeti ügyintézők számára, 3 Társas vállalkozásokra érvényes. 7

8 fontos követelmény, hogy az eljárás gyors és sztenderd legyen, jellemző a könnyen érvényesíthető fedezetek (lízing, szabadfelhasználású jelzáloghitel) használata. Keresleti oldalról A évtől csökkenő belső kereslet a KKV szektor vállalatait a további beruházásokat illetően a kivárás irányába ösztönözték. A KKV alszektorai 4 a széles nettó árbevétel kategóriák miatt finanszírozási szempontból nem egy homogén vállalati szektort képviselnek, különösen igaz ez a mikrovállalati körre. Meghatározhatóak olyan vállalkozási körök, amelyek vagy nem is kívánnak hitelt felvenni, vagy nem is indukálnak finanszírozási keresletet. Ezek a következők: - Az összes működő társas vállalkozás 38%-a olyan 0-1 főt foglalkoztató vállalkozás, melyek éves árbevétele nem éri el a 15 millió Ft-ot, s melyek természetesen e paraméterek miatt finanszírozási kereslettel sem rendelkeznek. - Szintén a 0-1 főt foglalkoztató kategóriában, arányában magas azon cégek száma, amelyek rendkívül magas nettó árbevétellel és saját tőkével rendelkeznek 5, melyeknek éppen ebből fakadóan vélhetően nincs is finanszírozási igényük, s mely vállalkozások vagy befektetési holdingtársaságok vagy projektcégek. A főt foglalkoztató társas vállalkozások hozzáadott értéke két év alatt 29%-kal 6 emelkedett, de ebben meghatározó szerepe a 0-1 főt alkalmazó, kiemelt árbevételű cégeknek volt, miközben a KKV létszám kategóriájába tartozó vállalkozásoknál a foglalkoztatottak létszáma a évi átmeneti emelkedés után 2007-ben lényegében a évi szinttel megegyező maradt. Az éves nettó árbevétel növekedésnél és szállítói követelésnél nagyobb mértékben növekvő vevői tartozás 2006-ban még csak a kisebb, 0-30 millió Ft árbevételű cégekre volt jellemző, de 2007-ben már a millió Ft árbevételű vállalkozásoknál is, ami a sorbanállások növekedésére enged következtetni. A tulajdonosi hitelek jelentősége az előző két évben rendkívül megnőtt a év végi érték több, mint a két és félszerese a év véginek, úgy a nagyon kis árbevételű vállalkozásoknál, mint a közepeseknél is. A tulajdonosi hitelek aránya év végén már a mérlegfőösszeg 10,6%-át tették ki, miközben a hitel-lízing-faktor-tőkepiac finanszírozás is hasonló nagyságrendet képvisel , 2-10, millió EUR nettó árbevétel: év végi HUF árfolyamon durván 0-500, , millió Ft 5 A 0-1 főt foglalkoztató cégek közül 2007-ben 863 db ért el 500 millió Ft feletti nettó árbevételt. Ezen vállalkozások aránya emelkedő tendenciát mutat, amiből az üzleti angyalok fokozott aktivitására lehet következtetni, s melyet az interjúk is megerősítettek. Adatforrás: NFGM: APEH lekérdezés 6 Forrás: APEH, folyóáras adat 8

9 A pénzügyi finanszírozási alapmutatók 7 alapján a vállalkozások 62,1%-a teljesíti a finanszírozási minimum kritériumokat (a mérlegfőösszegre vetítve 57,3%-uk), az utóbbi két évben a két érték kis mértékben javult (2 százalékponttal, illetve 0,6 százalékponttal). Finanszírozhatósági szempontból a legjobb megfelelés a likviditás, míg a legrosszabb a saját tőke esetében volt tapasztalható. Ez utóbbi is alátámasztja, azt a korábbi időszakra jellemző finanszírozói véleményt, hogy a vállalkozások tulajdonosai ténylegesen nagyobb finanszírozási kapacitással rendelkeznek (tulajdonosi hitel), mint ami a vállalkozásban saját tőke oldalon megjelenik. A jelenség a vállalkozói kör bizalmatlanságára, illetve a szürke gazdaság jelenlétére utal, ugyanakkor, nem csak ez a probléma, hanem az is, hogy nem tudni, likviditási problémák esetén ténylegesen mekkora a tulajdonosok finanszírozási kapacitása. Finanszírozási rések A KKV finanszírozási piacán, főleg a mikrovállalkozások esetében a beruházási hitel, mint finanszírozási forma alig létezik. Ennek több oka van, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Magyarországon a bankok a 2000-es évek elejéig alapvetően csak nagyvállalati finanszírozással foglalkoztak. A KKV szektor felé nyitás, s a szektor finanszírozása a korábbi vállalat-finanszírozási módszerekből fejlődött ki. A vállalati beruházási hitelezés, mint finanszírozási forma a hitelnyújtóknak jelentős munkaerő ráfordítást és adminisztrációt jelent, ezért a bankok nem érdekeltek kis összegű hitelek nyújtásában. Átlagszámok alapján a KKV-k esetében az a beruházási hitel nagyság, ami már banki szempontból is megéri, millió Ftnál kezdődik. Ez indokolja, hogy kis összegű (10 millió Ft) alatti beruházási hitelt nem vagy alig nyújtanak a bankok. Illetőleg ingatlan vagy más eszközfedezetű finanszírozással, kisebb költséggel, és gyorsabban tudtak hitelt nyújtani. Ugyanakkor a beruházási hitel lebonyolítása úgy a vállalkozóknak, mint a lebonyolító ügyintézőknek is bonyolult és hosszadalmas folyamat, ami szintén jelentősen hátráltatja e hitelezési forma erőteljesebb térnyerését. A beruházási hitelezés akkor tud hatékonyabb lenni, ha a banki ügyintéző egyben pénzügyi tanácsadói szerepet is betölt, s segítséget tud nyújtani a vállalkozónak. Bár ma már több bankban ebbe az irányba mozdultak el, de a KKV ügyfelek relatíve nagy számából adódóan rövid időn belül erőteljes változás nem várható ezen a téren. A nem beruházási, de fejlesztést szolgáló éven túli hitelek jelentős hányada devizaalapú hitel. Ezek kamatszintje 2008 szeptemberéig erős verseny mellet, nemzetközi viszonylatban, is kedvező volt. A deviza források idei év októbere óta tapasztalható beszűkülése miatt a jövőben az ilyen típusú éven túli hitelezés csak korlátozottan és akkor is csak magas kamatmarzs mellett lesz elérhető. A KKV szektorban az ügyfelek nagy számából és a pénzügyi ismereteiből adódóan jelentős igény lenne egyszerű, könnyen érthető és könnyen lebonyolítható sztenderd beruházási hitelre. Ennek egyik kockázatkezelési 7 Jövedelmezőség, eladósodottság, likviditás, tőkeellátottság 9

10 alapfeltétele, hogy a gyors adósminősítés érdekében megbízható és hosszabb időtávra visszatekintő információk álljanak rendelkezésre a vállalkozásokról, s annak tulajdonosairól. A rövidlejáratú finanszírozás terén az utóbbi években javulás volt tapasztalható, főleg a Széchenyi Kártya típusú hitelek elterjedése miatt és a verseny erősödése következtében. Ugyanakkor a források beszűkülése ezt a piacot is hátrányosan fogja érinteni, s biztosan növekvő finanszírozási rés fog keletkezni a KKV-k forgóeszköz finanszírozási szükséglete és a banki források között. I. 3. A nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzésének várható következményei A hazai bankrendszer finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a külföldi források, első félévének végén már a mérlegfőösszeg 26%-át finanszírozták külföldi pénzek, miközben a hitel/betét mutató meghaladta a 150%-ot. A hazai lakosság bankrendszerrel szembeni nettó megtakarítói pozíciója gyakorlatilag nullára csökkent. A nemzetközi hitelpiaci válságból kiterebélyesedő pénzpiaci válság szinte az egyik napról a másikra likviditási, finanszírozási nehézségek elé állították a hazai bankokat, s ezzel, az addig szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó, devizaalapú főleg svájci frank finanszírozás korszaka lezárult. A hitelezési aktivitás növelésének nem csak finanszírozási, hanem tőkenövekedési korlátai is lettek. A helyzet nem átmenetinek, hanem tartósnak ígérkezik, szakértői vélemények szerint egy-másfél év kell ahhoz, hogy a pénzpiaci helyzet stabilizálódjon, míg újabb másfélkét év, hogy a bankok, és a hitelezés új pályára álljon. A pénzügyi válság súlyosan érintheti a KKV szektort, mert pont akkor következett be, amikor a szektor amúgy is nehezebb gazdálkodási körülmények közé került. Jelen helyzetben a bankok jelentős része a hitelezési feltételek szigorítást választotta stratégiájául, vagyis a kockázati felárak növelését, többletfedezetek kérését, limitek csökkentését, a likviditási felárak érvényesítését, melyek együttesen nehezíteni fogják a hitelhez való hozzáférést. Természetesen a bankok között vannak-lesznek különbségek, hogy ki milyen gyorsan fogja az intézkedéseket végrehajtani. A nagybankok között találhatók olyanok, akik már drasztikusan léptek fel, de olyanok is, akik csak óvatosan közelítik meg a problémát. Mindenestre a finanszírozási probléma gyorsan átterjedhet a KKV szektorra is, mivel a 2008-ban felvett hitelek 2/3-a éven belüli lejáratú, ez értékben közel 2 ezer Mrd Ft. Összefoglalóan a jelenlegi pénzügyi helyzetben a KKV-k finanszírozásában az alábbi kockázatok jelentek, jelennek meg: A bankok jelentősen szigorítják hitel-kihelyezési feltételeiket (limiteket csökkentenek, többlet fedezetet kérnek, növelik a kockázati felárakat). Emelkedni fog a hitelt felvenni nem képes, illetve azt visszafizetni nem tudó vállalkozások száma, mely csődhullámot indíthat el a szektorban. A bizonytalan kilátások miatt, a már eltervezett beruházásokat is elhalasztják, ez a jelenség már határozottan érzékelhető a szektorban. Még a megfelelő fizetőképességgel és piaccal rendelkező vállalkozásoknál is emelkedik a finanszírozási költség, ami a szűkülő kereslet mellett (belső 10

11 fogyasztás csökkenése és az export piacok beszűkülése) a jövedelmezőség csökkenésével jár. Az EU támogatással és hitelfelvétellel kombinált fejlesztések elmaradása, mivel még a leszállított árbevétel növekedési kötelezettséget sem merik bevállalni. A likviditási problémák és az értékesítési nehézségek növelik a kényszer csalások és visszaélések kockázatát. Emelkedni fog a felszámolási eljárások száma, ami a fedezetek leértékelődéséhez vezethet. A fenti helyzetben az elsődleges cél a nemzetgazdasági veszteségek és a negatív hatások mérséklése, illetve szükség esetén a kilábalás lehetőségének biztosítása kell, hogy legyen. Ezért olyan finanszírozási konstrukciókat kell kialakítani, melyekkel az alábbi célok valamelyike érhető el: 1. piaccal rendelkező, de finanszírozási problémákkal küzdő vállalatok finanszírozása, 2. reorganizáció támogatása, akár csőd- vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan is, 3. a beruházni és fejleszteni képes vállalkozások támogatása, új export piacok támogatása A fenti célok elérése csak egy komplex, anticiklikus gazdaságpolitikai programmal biztosíthatók, amely azonban a költségvetés folyó kiadásait érdemben nem növelheti. A program kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a KKV szektor esetében csak azok a termékek és konstrukciók lehetnek sikeresek, melyek egyszerűek, könnyen megérthetők, nem járnak túlzott adminisztrációval, reális elvárásokat fogalmaznak meg úgy a bankok/közvetítők, mint az ügyfelek felé, gyorsan lebonyolíthatóak. I. 4. Javasolt intézkedések Általános a. A támogatások és finanszírozás szempontjából az egyes finanszírozási formák közötti (faktor, pénzügyi lízing) különbségeket meg kell szüntetni. b. Jelenleg többféle kamat- és garanciadíj elszámolási kedvezmény van érvényben, van, amelyik adóalapból, s van, ami a társasági adóból írható le ben a főt foglalkoztató társaságoknál 252 Mrd Ft társasági adóból 7,8 Mrd Ft volt az adót csökkentő tétel, ami nem számottevő. Javasoljuk, hogy a kedvezmények általánosan az adóból kerülhessenek leírásra, mert ez az adóalap növelésére ösztönözhet, ami segíthet a gazdaság fehérítésében is. 500 Mrd Ft-nyi hitelállomány 3%-os éves támogatása, éves szinten 15 Mrd Ft társasági adó kiesést okoz, ami az 11

12 elérendő cél tükrében a mai költségvetési helyzetben is felvállalható. Természetesen azon vállalkozások esetében, melyek adóoptimalizálási céllal jöttek létre, ez az eszköz nem hatékony, de ez nem is lehet a nemzetgazdaság érdeke. c. Csak hosszabb távon megvalósítható intézkedés a KKV szektor finanszírozási/támogatási rendszereiben résztvevő intézményi és termék párhuzamosságok, valamint adminisztrációs kötelezettségek csökkentése. Annak tételes felülvizsgálata és átvilágítása, hogy milyen párhuzamosságok vannak a rendszerben, illetve, hogy jogi és költséghatékonysági szempontból mi lenne a legjobb megoldás, hosszabb időt vesz igénybe. E nélkül, pedig egy működő rendszerbe történő beavatkozás átmenetileg nagyobb problémát okozhat. d. A KKV szektor gazdasági és foglalkoztatási növekedését, elsősorban a kifehérítés miatt nagyban segítené a foglalkoztatottak után fizetett járulékok csökkentése, de költségvetési szempontból ennek rövidtávon nincs realitása. Amit legalább meg lehet tenni, az a kiszámítható szabályozási környezet biztosítása. 1. cél: piaccal rendelkező, de finanszírozási problémákkal küszködő vállalatok finanszírozásának támogatása a. Átmenetileg az MFB refinanszírozási lehetőségének kiterjesztése az éven belüli vagy éven túli beruházás nélküli forgóeszköz hitelekre is. 8 b. Ingatlanlízing illetékfizetési kötelezettségének módosítása. Az ingatlan lízing egyszerű és gyors finanszírozási módszer, mellyel általában ingatlanbérlést váltanak ki, de ezt hátráltatja, hogy a lízingelt ingatlanokra kétszer, a futamidő elején (lízing cég fizeti, amit az ügyfélre terhel) és a végén (ügyfél fizeti) is kell illetéket fizetni, hiszen a lízingkonstrukció során kétszer történik tulajdonosváltás. c. A pótlólagos forrásbevonás egyszerű eszköze lehetne a vállalkozások tulajdonában álló vagyon mobilizálása finanszírozási célra, visszlízing formájában, amikor is tulajdonos az általa tulajdonolt ingatlant eladja a lízingcégnek, majd annak lejáratakor visszaveszi. Ebben a konstrukcióban háromszor fizeti meg az ügyfél az illetéket: a tulajdon eredeti megszerzésekor, a lízingcég által ráterhelt illetéket, illetve a futamidő lejártakor. Célszerű lenne, ha legalább ez utolsó tranzakciónál nem kellene illetéket fizetnie, mivel egyszer már fizetett arra az ingatlanra illetéket. d. Az egyes garanciavállaló intézmények (állami kezesség mértéke) feltételrendszereinek egységesítése, esetleg átmenetileg az állami kezesség mértékének 90%-ra emelése. e. A pénzügyi válság várható hatásait figyelembe véve az állami garanciavállaló intézmények üzleti terveinek, feltételeinek és kockázati profiljának módosítása: garanciavállalási és beváltási limitek megemelése. 8 Hasonlóan az MFB által kínált Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogramhoz 12

13 f. A faktor program kamattámogatási feltételének visszaállítása. A faktor finanszírozás azért lehet jelentős, mivel ezzel a piaccal rendelkező és számlával alátámasztott követelés kerül finanszírozásra. g. Portfoliógarancia: a portfoliógarancia termék hatékony és egyszerű módszer a hitelkockázat csökkentésre, de létezik olyan garanciatermék, mely a portfolió minőségéhez köti a garanciadíjat és a szerződést, pontosabban bizonyos portfolióromlás fölött az felmondható, vagyis a banktól nem fogadnak be új kérelmet. A hitelintézetek olyan garanciatermékben érdekelt, melyekre hosszabb távon is biztosan számíthatnak. A hatékonyság érdekében a feltételeket egyértelművé kell tenni. 2. cél: Reorganizáció támogatása, akár csőd- vagy felszámolási eljáráshoz kapcsolódóan is a. Várhatóan növekedni fog a nehéz helyzetben lévő vállalkozások, illetve a csőd- és felszámolási eljárások száma. Annak érdekében, hogy a gazdaság visszaesése ne legyen jelentős, mindképpen fontos a sikeres reorganizáció. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a reorganizációhoz kapcsolódóan is olyan MFB refinanszírozási konstrukció kerüljön kidolgozásra, melyek a kilábalni képes vállalkozásoknak átmenetileg enyhítik a finanszírozási költségeit. b. EU támogatási feltételek előírják, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozások nem támogathatók. Annak érdekében, hogy akár a reorganizáció refinanszírozása, akár a kamat-és díjtámogatás, garanciavállalás, vagy a JEREMIE program keretében kockázati tőkebefektetés megvalósítható legyen ilyen társaságba, a pénzügyi és gazdasági helyzetre tekintettel kezdeményezni szükséges - egy átmeneti időre - a követelmény felfüggesztését. 3. cél: a beruházni és fejleszteni képes vállalkozások támogatása a. A lízing egyszerűsége és gyorsasága miatt közkedvelt 9 formája a gép és az egyéb berendezések finanszírozásának. Ugyanakkor az érvényes szabályok értelmében, EU támogatáshoz a lízing konstrukció nem használható, miközben azt az Uniós előírások nem zárják ki. További probléma a beruházás megvalósításának előírt határideje, ami két év, miközben a lízing finanszírozás jellemző lejárata 5 év. Azonban léteznek jelenleg is olyan támogatási konstrukciók pl. KEOP, ahol pénzügyi lízing is elszámolható, ennek feltétele, hogy a lízing zártkörű legye. b. A JEREMIE kockázati tőkeprogram feltételei szerint a korai (magvető és induló) és a növekedési szakaszban lévő vállalkozások aránya 60%-40% 10 kell, hogy legyen, ami a hazai vállalkozási környezetben nehezen biztosítható. Bár ez arány a korábbi 20%-80%-nál jóval kedvezőbb, mégis a jelenlegi 9 A mezőgazdasági gépek kivételével amelyek 50%-a általában saját erőből valósul meg a vállalkozások a gépek/berendezések 80-90%-át lízingből finanszírozzák. 10 Interjún elhangzott szakértői információ, melyet írásban még nem láttunk. 13

14 gazdasági helyzetben szükséges lenne a fejlődni képes vállalkozások nagyobb arányú bevonási lehetőségére, ellenkező esetben az alap forrásai kihasználatlanok maradnak c. Amennyiben egy hitelintézet előfinanszírozza az EU támogatást, kötelezettsége megvizsgálni, hogy a hiteligénylő megfelel-e a pályázati feltételeknek. A párhuzamosságok és az adminisztráció csökkentése érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy hitelintézet is lehessen pályázatlebonyolító. d. Javasoljuk, a meglévő beruházási/fejlesztési konstrukciók egyszerűsítését és a párhuzamosságok leépítését az alábbi indokok alapján: A KKV szektor számára beruházási és fejlesztési célra az MFB-n és az MV Zrt-én keresztül 6 hitelprogram keretében nagyságrendileg 500 Mrd Ft összegű hitelkeret áll rendelkezésre, mégis ezek többségének kihasználtsága jelentősen elmarad az elvártól, melynek okait az alábbiakban látjuk: - a konstrukciók más-más értékesítési csatornákon keresztül kerülnek értékesítésére, így azok hatékonysága, abból a szempontból, hogy a vállalkozás épp azt a hitelt vegye igénybe, ami neki a legmegfelelőbb, nem biztosított, - egymással versengő konstrukciók is vannak (MFB és MV Zrt. mikrohitel), ami a piaci viszonyokkal ellentétben nem segíti az állami eszközök igénybevételének hatékonyságát, vagyis az állam ne magával versenyezzen, - a konstrukciók sokszor túlzott adminisztrációval járnak (pl. napi adatszolgáltatás), ami kis összegű hitelek értékesítésében nem teszi érdekeltté a közvetítőket, - újabban már MFB-MV Zrt. közös finanszírozású konstrukció is van, ami tovább bonyolítja az eljárást, - a mikrohitel eredeti célját nem érte el, mert a tényleg kis, kezdő vagy nem bankképes vállalkozásoknak túlzott adminisztrációval jár, és banki módszerekkel kívánja finanszírozni, a kicsit nagyobb, pl. 50 millió árbevétel feletti cégeknek meg kisösszegű. II. A KKV-k finanszírozhatósági feltételeinek áttekintése keresleti oldalról II. 1. Állami stratégiai célkitűzések, korábbi helyzetelemzések Az állami eszközök tekintetében az Európai Bizottságnak a Modern KKV politika a növekedéséért és a foglalkoztatásért, illetve a Kormány 2007-ben jóváhagyott KKV Stratégia tekinthető alapvető dokumentumnak. A KKV Stratégia céljai közül tanulmányunkhoz közvetlenül kötődik a finanszírozási források bővítése célja, amelynek az alábbi részcéljai kerültek meghatározásra: a pénzpiacokon bővüljön a KKV-nak szóló termékek kínálata, és ezáltal nagyobb legyen a külső források bevonásának mértéke és aránya, 14

15 A KKV-k növekvő jövedelmeikből nagyobb hányadot fordítsanak felhalmozásra, a KKV-k likviditásának javítása, annak érdekében, hogy növekedésük előtt kevesebb akadály legyen. A KKV Stratégia megvalósulásáról évente jelentést kell készíteni. A Stratégiát a Kormány október 10-én fogadta el. Az átfogó KKV Stratégiánál értelemszerűen részletesebb helyzetelemzést tartalmaz a májusában a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: GOP) pénzügyi intézkedéseit megalapozó A kis- és középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, piaci elégtelenségek vizsgálata című helyzetértékelő dokumentum (továbbiakban: GOP Helyzetértékelés). A Helyzetértékelés szerint a régi tagállamokban egyértelműen, az újakban kevésbé egyértelműen a bankok játsszák a legfontosabb szerepet a vállalkozások finanszírozásában. Az EU-15 országaiban a kis- és középvállalkozások 79%-a keresi meg a bankokat, ha finanszírozási forrásra van szüksége, ez az arány az EU 10 új tagállamában 66%, Magyarországon 54%. A bankok mellett a vállalkozók leginkább a lízingcégeket és a befektetéseket támogató közintézeteket veszik igénybe. Míg az EU-15 tagállamában a vállalkozások 24%-a fordul lízing és kölcsönző céghez, az új tagállamokban, azon belül Magyarországon ez az arány 35%. A befektetéseket támogató közintézeteket viszont a régi és új tagállamokban egyaránt a vállalkozások 11%-a keresi fel. Ezek mellett a magánbefektetőkhöz fordulnak még nagyobb arányban a kis- és középvállalkozások annak érdekében, hogy forráshoz jussanak, a régi tagállamokban 7, az új tagországokban 8, Magyarországon 6%-os arányban. Kockázati tőkét az EU-15-ök finanszírozást kereső kis- és középvállalkozásainak 2%- a vesz igénybe, az új tagállamokban és Magyarországon ezeknek a KKV-knak a súlya 1% körül van. A GOP Helyzetértékelés dokumentumot az ICEG által elkészített A mikró-, kis-, és középvállalkozások külső forrásbevonásának alakulása című kutatási tanulmány alapozza meg. A korábbi közpolitikai anyagokat és kutatásokat az NFGM jogelődje, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) készítette és publikálta. II. 2. A magyarországi KKV-k gazdaságban betöltött szerepének és finanszírozásának összehasonlítása nemzetközi viszonylatban A évi XXXIV. törvény az uniós fogalommal összhangban határozta meg a KKV-k fogalmát, ennek megfelelően a év előtti KKV adatok és idősorok nem összehasonlíthatóak a év utáni adatokkal. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott KKV értelmezés jelentősen segíti az összehasonlíthatóságot, ugyanakkor miután Magyarországon az egy főre eső GDP jelentősen alacsonyabb, mint a fejlett (EU-15-ök) uniós országokban, a hazai vállalati struktúrában a KKV-k egy köre, gyakorlatban a középvállalkozások inkább nagyvállalatnak minősíthetők. 11 Bilek Péter Borkó Tamás Czakó Veronika Pellényi Gábor (2006). 15

16 1. sz. táblázat: A KKV-k gazdasági szerepe az Európai Unióban, 2005 KKV-k részesedése EU-27 EU-15 Új csatlakozók Magyarország Vállalkozások számából, % 99,8 99,8 99,8 99,8 Foglalkoztatottak számából,% 67,1 67,0 68,3 70,9 Hozzáadott értékből,% 57,6 58,2 52,5 50,2 KKV egy főre eső hozzáadott értéke (ezer EUR) 36,4 41,7 10,3 11,3 Forrás: Eurostat Statistic in focus 31/2008. Az Európai Unió szinte mindegyik országában a KKV-k darabszámát tekintve, függetlenül attól, hogy régi tagokról vagy új csatlakozókról beleértve Magyarországot is van szó a kis-, és középvállalkozások adják az összes vállalkozás 99,8%-át. A foglalkoztatottak számát és arányát tekintve nagyobb a jelentősége a KKV szektornak az újonnan csatlakozó országokban, mint a fejlettebb uniós országokban, Magyarország esetében pedig még jelentősebb, az e szektorban foglalkoztatottak aránya, mely 2005-ben meghaladta a 70%-ot. A évi adatok alapján a KKV-k hatékonyságát tekintve jelentős különbség van a régi és az új tagállamok között: a régi tagállamokban a KKV-k hozzáadott értékből való részesedése 57,6%, míg a foglalkoztatottak számát illetően 67,1%, így a hozzáadott értékből való részesedés csak 9% ponttal marad el a foglalkoztatottak arányánál, az új csatlakozóknál ez a különbség már 16 százalékpont. Magyarország esetében ez a különbség még rosszabb, közel 20%pont, vagyis a foglalkoztatottak több, mint 70%-át alkalmazó KKV kör, a gazdaság hozzáadott értéknek, csak kicsit több, mint 50%-át adja. Ez még akkor is igen alacsony, ha nálunk a KKV kör egy főre eső hozzáadott értéke kicsit meghaladja az új csatlakozók átlagát ben az EU összességében a KKV szektor egy főre eső hozzáadott értéke 3,2 szeresen haladta meg a magyarországi értéket, miközben az egy főre eső GDP-ben 2,5 szeres volt az eltérés, vagyis a hozzáadott érték szempontjából a hazai KKV-k elmaradtak a gazdaság nagyvállalati körétől. Az KKV-k ágazati megoszlása az Unió országaiban nagyon hasonló, de Magyarországon a hozzáadott érték az építőiparban és a szálláshely, vendéglátás viszonylatában jelentősen elmarad az EU tagországokétól, miközben az e két ágazatban foglalkoztatottak és a cégek darab számának aránya nagyságrendileg nem különbözik az EU- arányoktól. Sajnos a KKV-k finanszírozására vonatkozó nemzetközi adatok csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre, s nem adnak lehetőséget a finanszírozás 16

17 mértéknek megítélésére ebben a szegmensben, de a tendenciákra és az arányokra vonatkozóan érvényes következtetéseket lehet levonni a nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelek vizsgálatával. 1. sz. ábra: A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek aránya a GDP százalékában, 2005 és 2007-ben Forrás: ECB: EU Banking Structures ( A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek aránya a GDP-hez viszonyítva a fejlett uniós országokban többszörösen meghaladja az új csatlakozókét, bár az utóbbi két évben az új csatlakozók, köztük Magyarország esetében is növekedett ez a mutató, de Magyarország így is a legalacsonyabb aránnyal rendelkező országok egyike és 2007 között 26%-ról 29%-ra nőtt a mutató értéke, miközben az összes EU tagországra számított változás számtani átlaga 9% volt (a súlyozott átlag 6%, ami azt mutatja, hogy a kis gazdasággal rendelkezők államok gyorsabban fejlődtek ebből a szempontból). A GDP növekedése és a pénzügyi közvetítés mélysége között, Magyarországon és világszerte is, pozitív statisztikai kapcsolat mutatható ki, vagyis a hitelintézeti aktivitás növekedési üteme a fejlett gazdaságokban a bruttó hazai termék növekedését meghaladó mértékű. Az összefüggés a mérethatás (a nagyobb gazdaságoknak több a saját és kölcsöntőkéjük is) és a szerkezeti hatás (a fejlettebb gazdaságokban magasabb a pénzügyi közvetítés mértéke) eredőjeként adódik. A két hatás átalakuló szerkezetű gazdaságokban számszerűen nehezen választható szét egymástól, így a tanulmány készítésekor már hivatalosan prognosztizált recesszió hatása pontosan nem becsülhető meg. 17

18 1.a. ábra: Hitel/betét arány az EU országaiban, % 250% 200% 150% 100% 50% 0% DK S E E E IT LT S I IE FI LV MT F R PT HU AT E S NL E U15EU27DE RO GB NMS BG PL BE GR CY SK CZ LU Forrás: ECB: EU Banking Structures ( A nemzetközi pénzügyi rendszerben az utóbbi években általános tendencia, hogy csökken a betétaránya, így folyamatosan nő a hitel/betétmutató. Az utóbbi években Magyarországon is folyamatosan emelkedett a hitel/betét mutató végén értéke közel 130% volt, ami magasabb az újonnan csatlakozott EU tagországok átlagánál ban tovább emelkedett a külső források jelentősége, június végén a bankrendszer hitel/betét mutatója már 157% volt, ami egy forráshiányos időszakban azt eredményezi, hogy a magyar bankok a többi tagországnál nagyobb mértékben lesznek kénytelenek visszafogni hitelezésüket, miközben anyabankjaik bár kisebb mértékben, de szintén hasonló problémával küzdenek. A takarékszövetkezetek forrás oldalon a bankoknál kedvezőbb finanszírozási struktúrával rendelkeznek, hitel/betét mutatójuk nem sokkal 50% felett van, ugyanakkor a szektor növekedési lehetőségei tőke oldalon korlátozottabb. A KKV hitelállomány átmeneti volumencsökkenése nagy valószínűséggel előre jelezhető. A GDP és a banki hitelállomány volumenére vonatkozó statisztikai összefüggések annyiban ma még nem kellően megalapozottak, hogy a rendelkezésre álló adatállományok recessziós adatokat nem tartalmaznak. A legutolsó recessziós hullám a magyar bankrendszer tőkéjét körül lényegében eltüntette, a konszolidált és privatizált bankok viselkedésére eddig recessziós 18

19 tapasztalat nincsen. A jelenlegi banki ügyfelek jelentős része az 1990-es évek recessziójában még nem létezett, a hiteltörténete nem nyúlik vissza erre az időszakra vagyis a statisztikai összefüggéseket kizárólag pozitív növekedés mellett vizsgálhatjuk. Feltételezhető, hogy pozitív és negatív növekedés esetén a hitelállományok változása nem szimmetrikus: a bankok a meglévő ügyfélkapcsolataikat nem akarják teljesen megszüntetni, csak a kitettségüket mérsékelni. A vállalatok hitelállománya az alacsonyabb finanszírozás és a növekedési lehetőségek hiányában átmenetileg csökken, de nem szűnik meg. Ugyanakkor az átmeneti időszakban rendkívüli jelentősége lesz a folyó működést biztosító finanszírozás fenntartásának, aminek hiányában a nem fizetés okozta károk a gazdaságot tovább süllyeszthetik a recesszióban. A korábbi elemzések és helyzetelemzések a GDP és a banki hitelállomány között leegyszerűsített kapcsolatot feltételeztek, és nem vették figyelembe a banki hiteleket helyettesítő termékek hatását. Ilyennek tekinthető a hosszú távú, beruházási célú finanszírozásban a lízing, illetve ennél kisebb mértékben, a rövid távú forgóeszközfinanszírozásban a faktoring. A korábbi, alacsony volumenek mellett ez a pontatlanság megengedhető volt, de már a lízing volumene a KKV szektorban olyan mértékű lett, hogy a banki hitelpiac a lízingpiactól elválasztva már nem elemezhető. A fentiek tükrében alapvető fontosságú, hogy a finanszírozhatóság javítására irányuló intézkedések ne csak a hitelre, hanem az egyéb finanszírozási termékekre is kiterjedjenek. Az EU országainak különböző finanszírozási piacait összehasonlítva azt láthatjuk, hogy általában igaz az, hogy a fejlettebbek országok mélyebb pénzügyi közvetítéssel rendelkeznek, a régi tagállamokban a lízingpiac kivételével szinte minden piacon kb. kétszer akkora a pénzügyi közvetítés mértéke, mint az újonnan csatlakozott államok esetén. 19

20 2.sz. táblázat: Magyarország, az EU, az újonnan csatlakozott és a régi tagországok GDP arányos finanszírozási piacai 2007 GDP arányos finanszírozási piacméretek Hitel Faktoring Lízing Kockázati tőke Új csatlakozók 24,9% 3,1% 4,0% 0,3% EU15 46,9% 7,4% 2,4% n.a. EU27 45,4% 7,1% n.a. 0,6% Magyarorsz. 28,7% 3,1% 4,8% 0,5% Forrás: EVCA: Central and Eastern Europe Statistics 2007 ( Factors-Chain International statistics: total factoring volume by country ( Leaseurope: Annual Statistical Enquiry ( ECB: EU Banking Structures ( A lízingpiac relatív fejlettségét valószínűleg az okozhatja, hogy az helyettesítő termékként szolgálhatott a felzárkózó országokban, ahol sok vállalkozás megfelelő hiteltörténet hiányában nem kapott banki finanszírozást. Ezt a hipotézist támasztja alá a 3. számú mellékletben található regresszió eredménye is, amelyben az egyes EU tagországok egy főre jutó GDP-jét magyaráztuk a GDP arányos hitel-, lízing-, faktoring- és kockázati tőkepiacok méretével. A hitelhistória proxy-jaként az egyes országok EU-hoz történő csatlakozási dátumát használva látható, hogy a lízingpiaci pénzügyi közvetítés mértéke is pozitív összefüggésben van az egy főre jutó GDP-vel, azonban ez a kapcsolat annál gyengébb, minél később csatlakozott az EU-hoz az adott ország. Ezen hatás figyelmen kívül hagyása esetén arra a téves következtetésre juthatnánk, hogy a gazdasági fejlettséghez az alacsonyabb mértékű lízingpiaci közvetítés járul hozzá. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy megfelelő hitelhistória birtokában a vállalkozások egy része olcsóbb banki vagy egyéb finanszírozáshoz juthatott volna. II. 3. Magyarországon működő vállalkozások struktúrája létszám és árbevétel szerint 2006 végén Magyarországon közel 700 ezer valódi vállalkozás 12 működött. A valódi vállalkozás fogalma a KSH értelmezése szerint azokat a vállalkozásokat takarja, melyek egy adott évben gazdaságilag működtek és így volt APEH adóbevallásuk. A vállalkozások magukban foglalják a jogi személyiségű társas vállalkozásokat, az egyéb vállalkozásokat, így a betéti társaságokat és az egyéni vállalkozókat is. A vállalkozások száma 2005-ig emelkedett, majd 2006-tól csökkent, ami kisebb mértékben az új alapítások csökkenésének, illetve ennél nagyobb mértékben a 12 A regisztrált vállalkozások száma ennél jóval több, meghaladja az 1,5 milliót. 20