Egészségfejlesztés az iskolákban. Akkreditált tanárképzési programmal párosuló, komplex iskolai egészségfejlesztési tananyagok áttekintése
|
|
- Vince Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egészségfejlesztés az iskolákban (tanulmány) Akkreditált tanárképzési programmal párosuló, komplex iskolai egészségfejlesztési tananyagok áttekintése I. Általános bevezetés 1. Bevezetés Az összehasonlító és elemző tanulmányunk a jelenleg önálló tantárgyként oktatható, a tantervbe építhető, egyben holisztikus szemléletű, akkreditált tanárképzési programmal is rendelkező programokról készült abból a célból, hogy az eltérő feltételek között dolgozó, vagyis az iskolakataszterben egymástól jelentős távolságban működő intézmények a számukra legalkalmasabb programot ki tudják választani, majd bevezetni az egészségfejlesztési normatíva kísérlet időszakára. 2. Az iskola, mint prevenciós színtér Az iskola, mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színtere, fontos szerepet játszik a felnövekvő generációk életmódjának és ezen belül egészségmagatartásának formálásában. Erre kiváló lehetőséget teremt az a körülmény, hogy a gyerekek fejlődésük egy különösen érzékeny szakaszában idejük jelentékeny részét az iskolában töltik. Az iskolában nemcsak ismeretek átadása történik, hanem általában kulturális technikák továbbadása. A gyerekek az iskolában nem az életre készülnek, hanem az iskola maga az élet, a maga szövevényes személyközi és intézményei viszonyulás formáival. A személyközi és intézményes kapcsolatok gazdag szövete teszi az iskolát valódi, életteli szocializációs színtérré. Az iskolákban mindig is jelen volt az egészségnevelés tematikája. Kezdetben ismeretátadó, felvilágosító formában, a különböző tárgyak tematikájában, a mai szóhasználattal kereszttantervi formában. Az iskolai egészségmegőrzés a nyolcvanas évek végéig kimerült az iskolaorvosok praxisában, a védőnő esetenkénti előadásában és a testnevelés órák dinamikus fárasztásos műveleteiben.
2 Annak tudatosodása, hogy még az ártalmak megjelenése előtt kövessünk el mindent, ami megtehető és elvárható az iskoláktól tehát az iskolai prevenció, tíz-tizenöt éve került a szókincsünkbe. Az iskolai prevenció szükségessége nem, de gyakorlati alkalmazása hosszú időn keresztül viták tárgya volt. Sokan úgy vélték (nem tagadva az iskola nevelési feladatait sem), hogy elsősorban az ismeretek átadása az iskola fő funkciója, s minden ettől eltérő tevékenység csak rontja a tanítás eredményességét, csökkenti azt az időt, amelyet az ismeretek növelésére kellene fordítani. Idővel ez a vélemény a háttérbe szorult, általánossá és elfogadottá vált az, hogy az iskolának felelőssége van, és ezért szerepet kell vállalnia az felnövő generációk egészségmagatartásának alakításában is. Annak ellenére, hogy 1984-től a tanszabadság lehetővé teszi újszerű tantárgyak létrehozását, az egészségnevelés intézményei és az iskolák elzárkóznak a tantárgyszerű egészségneveléstől, s ez kedvez a programok késéssel történő elterjedésének. Az iskolai adaptálható programok megjelenése a kilencvenes évek elejére tehető. Aktív elkötelezett tanárok és egészségügyi szakemberek addigi tapasztalataik alapján eleinte egy-egy fontosnak vélt területre koncentrálva készítettek egy vagy több órára kiterjedő oktatási tematikát (táplálkozás, testi higiénia, környezetvédelem, drog,- alkohol, - dohányzást megelőző programok 1 stb. - a továbbiakban: egyedi programok ). Ez a harc az ártalmak ellen szemlélet még ma is felfedezhető az iskolákban, hiszen a jelenleg futó iskolai programok terjedését döntően ilyen helyi motivációk alakítják. Azok az iskolák, amelyek befogadnak bizonyos programokat elsősorban valamelyik, egészségre ártalmas viselkedésmód elterjedését tapasztalják környezetükben. Olyan eseteket, ráutaló magatartásokat észlelnek, amelyekkel szemben tehetetlennek érzik magukat, s szülői, tantestületi hatásra segédanyagot keresnek, majd bevezetnek. (Elég egy-két iskolai kirándulásra gondolni, ahol lerészegednek a gyerekek, egy-két szülői értekezletet felidézni, ahol felvetik a drogkereskedők megjelenését a környéken, vagy bizonyos 1 Lásd: Rácz József: Iskolai mentálhigiénés programok. Egészségesebb Iskolákért Egyesület 1.sz. tájékoztató füzete Általános iskolai, tanterven kívüli egészségnevelési programok az ös tanévben. NEVI Egészségnevelési programok Magyarországon. Expanzió, 1996.
3 iskolatípusokban néhány fiatal lány teherbe esését.) 2 Jó ideig minden akció alkalmazását pozitívnak tartották az egészségnevelők, mert történt valami, ami hasznos, és ami több e tárgyban az addig történteknél. Ma már többet tudunk és az igények is nagyobbak egy-egy program iránt. Ha elfogadható is az, hogy ezek a programok többet érnek a tanterv részeként kötelezően leadandó anyagnál, nem elégedhetünk meg ennyivel. Az iskolákban jelenleg fellelhető programok hatása továbbra is alig érezhető a diákok nagy többségénél 3, eredményességük vitatható, és jól megbecsülhető a későbbi évekre elapadó hatásuk is. A döntő áttörést az Oktatási Minisztérium 2001 szeptemberben életbelépett előírása jelentette, amely alapján az osztályfőnöki órákon - egy tanévben minimálisan 10 alkalommal - egészségfejlesztési tematikájú órákat kell tartaniuk az erre képzett tanároknak. A változásokat azonban csak lassan követi a tényleges gyakorlat. Ma már minden iskolában történik valami, ami témáját tekintve prevenciós tevékenységek körébe sorolható, de az iskolák többségében nem tudatosult az egészségfejlesztési szemlélet, a programok elsősorban ismeretátadó jellegűek. Még mindig gyakori a negatív üzenetük, például mit ne csináljunk, amely helyett megfelelőbb a pozitív üzenetek közvetítése mit csináljunk vagy hogyan éljünk egészségesebben. Az események emiatt gyakran hatástalanok, vagy becsülhetően kevés eredménnyel járnak. A pedagógusok a szülőkre hivatkoznak, akik a prevenciós órák helyett a sikeres továbbtanulás érdekében egyre több nyelvtudást, számítógép alkalmazásához szükséges ismeretek átadását várják az iskolától, a tanárok pedig továbbra is ritkán választanak az akkreditált tanárképző tanfolyamok közül egészségfejlesztési témát, hiszen szakmai fejlődésüket fontosabbnak tartják. A pedagógusok és időnként a szülők konzervatív szemlélete is akadálya sok esetben az eredményesebb iskolai munkának. Meggyőződésünk, hogy még ma sem általános az a szemlélet, amely egységesen kezeli az ártalmakat, megjelenésük kiváltó oka és elterjedésük megelőzésének módja alapján, így az ártalmak megelőzése helyett leggyakrabban csak az elriasztás eszközét alkalmazzák. Ma már 2 A NEVI iskolaegészségi csoportjához rendszeresen ilyen kérésekkel fordulnak az iskolák. Hol AIDS felvilágosító, hol dohányzás ellenes, hol drogmegelőző segédanyagot, szemléltető eszközöket kérnek. 3 Az EGÉSZséges ÉLET tantárgyat oktató programiskolák és az általános iskolák VI. osztályos tanulói körében tapasztalt egészségmagatartásbeli eltérések. NEVI Iskola-egészségügyi csoportja, HPS Egyesület 1998.
4 elegendő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy kijelentsük: az egyedi programok eredményessége nem mérhető a mentálhigiénés alapon álló koherens, holisztikus szemléletű programok hatékonyságához. Igen nehéz lenne prioritást meghatározni egy olyan folyamat esetén, amely az egészségnevelést komplexnek, ismereteken alapuló, de kognitív és mentális aspektusban egyaránt érvényesülőnek véli. Célunk szerint fontos életvezetési ismereteket kell nyújtanunk a diákoknak olyan módszer alkalmazásával, hogy az ismeretek és az alkalmazott módszer együttesen még a káros szenvedélyekkel való találkozás és azok felvállalása előtt védelmet, lelki egyensúlyt, konfliktuskezelési technikákat nyújtson. Gyakorlatilag ez a pozitív attitűdök alakítását (az esetleg már kialakult és negatívnak minősülő beidegződések megváltoztatását vagy a témával kapcsolatban még ki nem alakult attitűd beépítését ); az általában jellemző pozitív életszemléletet (életöröm, társas kapcsolatok fontossága, tudatos készülés a felnőtt életre és a családi életre stb.) konfliktuskezelési technikák elsajátítását; (nehézségekkel - gondokkal való együttélés, konfliktusok keletkezése és megoldásuk alternatívái, társas kapcsolatok konfliktusai, egyéni sorsok alakításának nehézségei, válaszutak, helyes döntések stb.) jelenti. A koherencia mellett egy módszertani kérdést is fontosnak gondolunk. Meggyőződésünk, hogy csak az egész évre kiterjedő, a tantervbe beépülő és képzett pedagógusok által leadott anyag hatásfoka megfelelő. A lopott órák, egy-egy osztályfőnöki óra témájaként megjelölt, vagy éppen évente egy-egy eseményre korlátozódó programok eleve alacsony hatásfokúak. Még a nyolcvanas évek végén születtek meg azok az iskolai egészségnevelési programok, amelyek már a korszerű egészségfejlesztési modellt követve komplex módon képzelik el az eredményes fellépést. Ehhez tudatosulnia kellett annak, hogy a holisztikus megközelítés az eredményesebb, hiszen az egészségkárosító magatartásformák azonos gyökerűek, még abban az esetben is, ha más-más módon nyilvánulnak meg. A komplex egészségfejlesztési programok közös jellemzője a mentálhigiénés szemlélet, a képességek és készségek fejlesztésének szándéka.
5 Ma már nem kétséges, hogy az iskolának egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a diákok egészségfejlesztésében. A fiatalok életesélyeit egyértelműen az határozza meg, hogy a szocializációs időszakban sikerül-e a szükséges képességeket, készségeket és a pozitív attitűdöket interiorizálni. Ugyanakkor nem kedvezőek a feltételek annyiban, hogy a károsnak minősülő viselkedésformák többségének lassú, de érezhetően stigmatikussá válása miatt a nonkonformista, lázadó magatartás éppen e területen manifesztálódik a legnagyobb mértékben, s nem az eddigiekben megszokott, és javarészt a külsőségeken alapuló differenciálódásban. A következőkben tekintsük át a jelenleg létező prevenciós megközelítések közös és eltérő jegyeit: 3. Prevenciós modellek A prevenciós tevékenység mindig valamilyen elmélet megközelítés bázisán bontakozik ki, valamennyi konkrét módszer, vagy azonos megközelítést alkalmazó beavatkozások hátterében valamilyen többé-kevésbé jól kifejtett emberkép húzódik meg, vagyis olyan heurisztikák, amelyek az ember viselkedésének szerveződését kívánják minél teljesebben megmagyarázni. Az információközlés modellje úgy véli, hogy az ember viselkedését túlnyomó mértékben az ismeretek befolyásolják. Tehát korszerű és érvényes ismeretek átadásával lehet felvértezni az érintetteket a káros dolgok csábításával szemben. Ez a modell a maga teljességében az egészségnevelés klasszikus formáiban érhető tetten. Manapság egyre inkább háttérbe szorul ez a megközelítés, hiszen adatok sora mutatja, hogy a prevencióba bevont populáció az intervenciót megelőzően is rendelkezett már a szükséges ismeretek nagy többségével, azonban hiányoznak azok a készségek és jártasságok, amelyek ezek alkalmazását előmozdítanák. Ennek a megközelítésnek a korlátozott hatását az is magyarázhatja, hogy az információ átadás az esetek nagy többségében egyirányú kommunikációs folyamat keretében zajlik.
6 Az érzelmi nevelés modellje az előbbiekben jellemzett irányzat hiányosságai, korlátozott hatása miatt alakult ki. Ennek hátterében az a felismerés húzódik meg, hogy a kritikus viselkedésformák (pl. dohányzás, korai alkoholfogyasztás, illegális szerhasználat) hátterében valamilyen személyiségfejlődésbeli hiányosság húzódik meg. A prevenciós tevékenység ezen hiányosságok pótlólagos fejlesztésére tesz kísérletet, többnyire kiscsoportos formában képzett, vagy kiképzett szakemberek segítségével. A hangsúly e megközelítés esetén a készségek fejlesztésén van, a kiscsoportos forma lehetőséget biztosít az elsajátított készségek gyakorlására a csoport biztonságot nyújtó körülményei között. Ezzel a technikával is találkozhatunk a mindennapos gyakorlatban. A társas hatás modell Ez a modell a kortárshatásokra helyezi az elsődleges hangsúlyt, azt vélelmezve, hogy az egészségkárosító gyakorlat tanult viselkedésmód, gyökerei a társas hatásokban találhatók, hatékony prevenciójuk is csak ezekkel a hatásmechanizmusokkal valósíthatók meg. Alternatívák állítása Ez a modell abból a felismerésből táplálkozik, miszerint a szerek használata nem kellőképpen adaptív válaszforma egy létező és funkcionális szükségletre. Ebből a feltevésből kiindulva ez a modell elsősorban a hiteles és vonzó alternatívák nyújtását tekinti a prevenció leginkább hatékony módszerének. A fenti modellek hiányosságaiból okulva alakult ki az integrált egészségfejlesztési megközelítés, mely eklektikus elméleti alapokon építkezve egyidejűleg törekszik a korszerű információk átadására, és a megküzdési stratégiák fejlesztésére. Ebben a folyamatban eszközként veszik igénybe a kortársakat, támaszkodnak a történetiséggel rendelkező csoport dinamikus folyamataira, továbbá közösen munkálkodnak a lehetséges alternatívák azonosításán és kipróbálásán. Ez a megközelítés a prevenció folyamatában nem, vagy csak elvétve igényli külső szakértő bevonását, viszont maximalizálja a helyben meglévő erőforrásokat illetve azok kihasználtságát. Feltétele az, hogy a közvetlen érdekelteket (iskolai személyzet, pedagógusok) szükséges azokkal a készségekkel-jártasságokkal felruházni, amelyek eredményeképpen érdemi és hatékony munkát lehet végezni a gyerekek körében.
7 Szinte valamennyi holisztikus szemléletű prevenciós program ezt a szemlélet módot vallja magáénak, a különbség csak a megvalósítás mikéntjében, minőségében tapasztalható. Ezek után tekintsük át azokat a programokat, amelyek megfelelnek az integrált egészségfejlesztési modell feltételeinek: II. Iskolai egészségfejlesztési programok Az EGÉSZséges ÉLET Az Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete egészségfejlesztési programja Cím: Herzen u.6. Telefon: (1) egyesulet@chello.hu 1. A program születése Az Egészséges Élet nevet viselő egészségfejlesztési tantárgy kifejlesztésére egy Világbanki támogatással megvalósuló iskola-egészségügyi program keretében került sor. A Világbanki program fő célkitűzése egy olyan egészségfejlesztési tananyag kidolgozása volt, amely korszerű egészségfejlesztési üzeneteket fogalmaz meg mind a gyerekek, mind pedig a pedagógusok számára, ami módszertanában serkentőleg hat újfajta pedagógiai módszerek alkalmazása terén (részvételen alapuló oktatási technikák), és amelyik illeszkedik a magyarországi iskolarendszer szabta intézményi keretekhez. A tantárgyfejlesztési munkában a southampton-i egyetem 3 munkatársa, 34 általános iskolai tanár, az Országos Egészségfejlesztési Intézet - akkor még Nemzeti Egészségvédelmi Intézet - Iskolai csoportja, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. Munkacsoportja vettek részt. A tantárgyfejlesztés szervezeti kereteit az 1994 és 2000 között biztosított Világbanki kölcsön teremtette meg. Ennek a fejlesztési programnak, amely elsősorban a magyar
8 egészségügyi ellátó rendszer reformját, valamint a szolgáltatások menedzsment erőforrásainak bővítését tűzte célul, volt egy markáns, viszonylag nagy költségvetéssel rendelkező népegészségügyi komponense, melynek keretei között működött az iskola-egészségügyi tevékenység. Ennek a komponensnek a fő célkitűzése az volt, hogy kifejlesztésre kerüljön egy korszerű egészségfejlesztési szemléletet hordozó tananyag az általános iskolai populáció szükségleteihez illeszkedő módon, kerüljön a tananyag kipróbálásra, továbbá ennek a komponensnek kellett támogatást nyújtania az iskola-egészségügyi szolgálat megújításához. Az iskola-egészségügyi komponens megvalósításáért szakmai ernyő szervezetként a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet volt felelős. A tantárgyfejlesztés tekintetében a program indulásakor csak a éves populáció vonatkozásában fogalmazódtak meg elvárások. A munka első fázisában került kiválasztásra a 10 programiskola 6 Budapesten, 3 Kalocsán valamint egy Kalocsa melletti kistelepülésről, Homokmégyről. Az iskolák kiválasztása során arra törekedtek, hogy a magyar iskolarendszer sokszínűségét valamilyen formában meg tudják jeleníteni. A kiválasztás érdekében igénybe vették az akkor még létező iskolakatasztert, ami különböző szempontok alapján hierarchikus rendbe sorolta az iskolákat, így a kiválasztott közoktatási intézmények között volt különösen jó és meglehetősen gyenge pozíciót elfoglaló is. Természetesen tudni lehetett azt, hogy 10 iskola reprezentatív képet fog adni a magyarországi iskolákról, de legalább azt biztosítottnak látták, hogy a sokféleség jelen lesz a kipróbálók között. A kiválasztott iskolák néhány (összességében 34) pedagógusa folyamatosan részt vett a tantárgyfejlesztési munkában, melynek formai kereteit az évente két alkalommal 5-5 napon keresztül tartott bentlakásos képzések biztosították. A gyakorló pedagógusok részt vettek a tartalmi fejlesztéseket megalapozó kutatásokban (megvilágosító kutatások), minden évfolyam tananyagának kimunkálása során egy, vagy két fejezetet ők dolgoztak ki. Az első két év biztató tapasztalatai, valamint a Világbanki program egészét érintő strukturális átalakítások lehetővé tették, hogy az alsó tagozatosok számára is kidolgozásra kerüljön egy a felső tagozatosok számára készült tananyaghoz hasonló szemléletű és módszertanú tananyag. Ennek kimunkálására ban került sor. A tantárgyfejlesztési munka oroszlánrészét a magyar tantárgyfejlesztő team végezte,
9 minthogy ekkorra már sikerült elsajátítani a tantárgyfejlesztés módszertanát; angol szakértők az alsó tagozatos tananyag tekintetében csak szakértői teendőket láttak el. A tananyag fejlesztése során az alábbi adatokra és ismert tényekre voltak tekintettel 1. a magyar népesség egészségi állapot mutatói, 2. a magyar népesség mortalitási mutatói, 3. az egészségmegőrzés, -fejlesztés területén tapasztalható elméletek és gyakorlati megközelítések, különös tekintettel a szintér megközelítés jellegzetességeire, 4. a rendelkezésre álló egészség-megőrzési programok (szórványos és nem szisztematikus) értékeléséből származó tanulságok, 5. a tantárgy használóinak fejlődés- és szociálpszichológiai jellegzetességei, 6. a hazai egészségnevelési programok sajátosságai. A kifejlesztendő tananyag tartalma szempontjából az alábbi megállapítások bizonyultak döntő jelentőségűnek: az egészségi állapot alakulása szempontjából a társas-társadalmi tényezők kitüntetett helyet foglalnak el - az egészségi állapot és halandósági viszonyok befolyásolása szempontjából leginkább kritikus magatartásformák (káros szenvedélyek, stressz-tűrő és -kezelő képesség, stb.) nem ragadhatók ki az életmód egészéből - (ld. egészségkárosító magatartásformák halmozott jelentkezése); - a személyközi kapcsolatok alakulása, alakítása fontos és együtt járó tényező az egészségi állapot mutatókkal - (ld. az egészségi állapot mutatók és a családi állapot, kapcsolati elégedettség összefüggései); - a beteg és a betegség közötti viszony nem véletlenszerű (egyes szerzők szerint a betegség éppolyan jellemzőnk, mint bármely más személyiség vonásunk, - az egészségkárosító életmódelemek (pl. káros szenvedélyek) nem befolyásolhatóak kizárólag ismeretek átadása folytán; - az akut megbetegedések kialakulása, fellépése, valamint a felgyógyulás szempontjából is a szervezet általános teherbíró képességének, az immunrendszer hatékonyságának van kitüntetett szerepe
10 Az egészségügyi megfontolások a tantárgyfejlesztést megelőzően. Igaz, hogy egyértelmű oki magyarázatokkal nem rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy az immár vezető halálokká vált krónikus, nem fertőző megbetegedések kialakulásában és makacs fennmaradásában mely tényezők milyen súllyal játszanak közre, az azonban egyre inkább láthatóvá válik, hogy a lelki és az u.n. testi, biológiai tényezők nem választhatók szét. Kézenfekvő azt feltételezni, hogy egyfelől a személy valóság percepciója, másfelől pedig az erőforrások mobilizálhatóságára vonatkozó élménye tekinthető a kulcsfontosságú tényezőnek a jó egészségi állapot megtartása, illetve fejlesztése folyamatában. Az anyag tartalmi köreinek kialakításakor a népegészségügyi mutatók bizonyultak irányadóknak, s az a tudás, hogy bizonyos krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulásához milyen tényezők vezethetnek el. A tananyagfejlesztés kezdeti periódusában a rizikófaktorokat illetőleg a színtér megközelítést a középpontba állító pozíciót foglalták el. A tananyagban tárgyalt témablokkok nem térnek el markánsan más egészségnevelési tananyagban is szereplőktől. A döntő különbség a tárgyalás módjában tapasztalható, hiszen a témakörök a spirális szerkesztés követelményeinek megfelelően ismétlődnek ugyan, de minden évben más, új szempontokra helyeződik a hangsúly; minden évben más jellegű készségek fejlesztése, hangsúlyozása áll a beavatkozások tengelyében. Pedagógiai - pszichológiai megfontolások a tantárgyfejlesztés során Valamennyi a téma iránt érdeklődő szakember számára világos, hogy az iskolában tanított tantárgyak oktatási és nevelési potenciálja az elvártnál általában kisebb mértékben hasznosul. Méltán merül fel a kérdés, hogy ennek vajon mi az oka? Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a gyerekek számára kínált tananyag túlontúl akadémikus jellegű, nincs közvetlen vagy belátható kapcsolódása a mindennapi élet gyakorlatához. Az iskolában hallottakat nem erősíti meg a mindennapi tapasztalat.
11 Ugyanakkor lehetséges az is, hogy a tananyag nem reflektál a gyerekek már meglévő ismereteire, azokra a fogalmi kategóriákra, amelyekkel a gyerekek az adott periódusban rendelkeznek. Továbbá az is elképzelhető, hogy a pedagógus oktatási módszere, személyes viselkedése ahelyett, hogy megtámogatná az órán elmondottakat, elhangzottakat nem szándékolt módon ellene dolgozik a hivatalos célkitűzéseknek ( rejtett tanterv ). Az is előfordulhat, hogy a pedagógiai gyakorlatban, széles körben alkalmazott módszerek nem illeszkednek a tananyagban foglaltakhoz, illetve nem alkalmasak az adott gyerek csoport sajátosságainak kezelésére. Tehát jelen tananyag fejlesztése és egyébként bármilyen tananyag fejlesztése során ezen aggályokra, a nagyobb hatékonyság biztosítása érdekében, igyekeztek tekintettel lenni. A pedagógiai gyakorlat hatékonysága szempontjából kiemelkedő fontossággal bírnak az alkalmazott oktatási technikák. A pedagógus megváltozott szerepéből adódóan manapság sokkal inkább az ismeretátadási - tanulási folyamat szervezője, mint a tudás, az ismeret kizárólagos birtokosa. Ilyen formán különös figyelmet szükséges fordítania a korszerű oktatási technikák alkalmazására, a kompetencia alapú, participációs gyakorlat és orientáció alkalmazására. Ez az állítás a pedagógiai pszichológiai kutatások tapasztalatai alapján mind általánosságban, mind pedig konkrétan az egészségfejlesztési tartalmak átadása terén érvényesnek tekinthető. Ennek megfelelően a tantárgy fejlesztése és kísérleti kipróbálása során arra törekedtünk, hogy a résztvevő pedagógusok minél inkább a részvételen alapuló, valóban aktivizáló technikákat alkalmazzák tanítási gyakorlatuk során. Ez már abból adódóan is nyilvánvaló követelményként fogalmazódott meg a tantárgyfejlesztési folyamat során, hiszen elsősorban nem a lexikális tudás gyarapítására törekedtünk, hanem az egészséges életvezetés folytatásához szükséges készségek és jártasságok fejlesztésére. 2. A tananyag témakörei A biztonság megőrzése - kulcsfontosságú elem: a diákoknak nemcsak testüket, hanem érzéseiket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérüléstől. Meg kell
12 tanulniuk, hogy az érzelmek jól-létünk fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. Táplálkozás - rávezeti a gyerekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi, formális étkezési és ivási alkalmakhoz, bevezeti őket az élelmiszerek, táplálékok egészséges és kevésbé egészséges típusú osztályozásának folyamatába, kialakítja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fogalmát. Mozgás és személyes higiéné - a részvételt bátorítva segíti a gyerekeket a problémakörrel kapcsolatos személyes viszonyuk tisztázásában, elvárván, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás, amire ez a tananyagrész ugyancsak lehetőséget biztosít. Veszélyes anyagok a téma célja, hogy általános és kiegyensúlyozott képet adjon a veszélyes anyagok természetről, az előírásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, beleértve a drogfogyasztás következményeit is; megtanítja a gyerekeket arra, hogy felismerjék azokat a társas-társadalmi helyzeteket, amelyekben - legális vagy tiltott - anyagokkal kínálhatják őket, és hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az emberi szexualitás - a fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort és az emberi szaporodást is, a biológiai aspektusok mellett feldolgozván a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. Családi élet és kapcsolatok - elősegíti, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejűleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat Környezet - a tananyagrész a környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetencia, felelősség és környezethez való viszony kérdésére. Az egyes évfolyamokon tanítandó tananyag tehát nem a témakörökben tér el egymástól, hanem a tárgyalás módjában. Tantárgyfejlesztési szakkifejezéssel élve egy kétszeres spirált alakítottak ki. Az alsó tagozaton (6-10 évesek) a gyerekek életterének bővülésének megfelelően az általánosabb, differenciálatlanabb fogalmak
13 irányából haladtak a specifikusabb megközelítések felé, évfolyamonként változó átívelő filozófiák mentén. A felső tagozaton az immár azonosított etalon témák egymásra épülő tárgyalása folyik, az átívelő filozófiák az évfolyamonként eltérő nézőpontokat artikulálják. A spirálisan kialakított tananyag a fejlődéslélektan jelentős elméletalkotóinak (J. Piaget, J. Brunner) megfontolásait tükrözi a kognitív képességek fejlődése vonatkozásában. Az egyes évfolyamokat jellemző átívelő filozófiák egyrészt az adott életkorban lévő gyerekek domináns problematikájára utalnak, másrészt viszont pregnánsan megfogalmaznak egy fejlődési feladatot is. Az átívelő filozófiák azonosítása elsősorban a gyerekek körében folytatott úgy nevezett megvilágosító kutatás (kvalitatív kutatási technika) eredményének tekinthető s az alábbiak szerint alakulnak: 1. osztály Ismerkedjünk! 2. osztály Ki vagyok én? 3. osztály Helyem a világban 4. osztály Jól vagyok! 5. osztály Egészséges életmódok 6. osztály A változások kézben tartása 7. osztály Találjunk egyensúlyt! 8. osztály - Egészséges jövők A tananyag, mint ez már az előzőekből is kitűnt alapvetően és elsősorban a gyerekek meglévő ismereteire, gondolkodásmódjára, fogalomhasználatára kíván támaszkodni. Működőképességét azonban csak az adhatja, ha megfelelőképpen tud illeszkedni az intézmény (iskola) atmoszférájához, ha az iskola egészét képes áthatni, illetőleg, ha a tananyagban foglaltak megerősítést nyernek az iskola mindennapi működése által. Ez esetben képes leghatékonyabban érvényesíteni a benne rejlő szocializációs, viselkedésformáló potenciált. 3. A tananyag egységes szemlélete - az egészség nem a betegség hiánya;
14 - mind az egészségkárosító, mind az egészséget szolgáló viselkedésmódot folytatók a boldogságukat keresik; - az egészségbarát viselkedésformák érett, kiegyensúlyozott személyiség bázisán jönnek létre; - életünket, szokásainkat, kapcsolatainkat értenünk kell ahhoz, hogy egészségbarát megoldásokat tudjunk választani; - az egészséges életmintákat, viselkedésformákat nem lemondással teli szenvedés árán kell elérni, hanem önbecsülésen alapuló működőképes alkalmazkodási formák révén; - az egészségkárosító magatartásformák nem az ismeretek hiányában alakulnak az adott módon, hanem az életmód, az életvitel egészéből következnek; - az egészségbarát viselkedésmódok, választások társadalmi csoportok, vallási illetőleg egyéb kulturális közegekben eltérő módon alakulhatnak: nincs egyetlen üdvözítő út, nincs egyetlen igazi megoldás. 4. A tananyagtól elvárt hatás A pedagógusok érzékenysége megnő az egészségfejlesztés szükségessége iránt. Ráhangolódásukat követően kialakulnak azok a készségeik és jártasságaik, amelyek szükségesek a részvételen alapuló oktatáshoz, s ez más tantárgyak oktatása esetén is változásokat indukál technikáikban. Javul általános és pedagógus közérzetük egyaránt, hatékonyabbnak érzik oktatói tevékenységüket. A diákok önértékelése, magabiztossága feltétlen növekszik, megnő, és tudatosabbá válik cselekedeteik feletti kontrollérzetük. Mindezek hatásaként felnőtt életük is tudatosabbá, kontrolláltabbá válik, vonatkozik ez felelősségérzetük növekedésében egészségük alakulásában. 5. A tantárgyfejlesztést segítő vizsgálatok A tantárgy születését megelőző kutatás melynek lényege, hogy a gyerekek témával összefüggő elképzeléseit, az alkalmazott és gyakori nyelvi formákat, kifejezéseket tegye megfelelővé. Ez a kutatás elsősorban
15 kvalitatív információ gyűjtésére törekedett, s a tartalomelemzés különböző módszereit vette igénybe. Az innen származó ismeretek a tananyag tartalmi kialakítása szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyultak. Alaki értékelés Ide tartozik a tanári naplók elemzése, amelyeket az egészségnevelési órákat követően töltöttek ki aktuális tapasztalataik alapján. Ezen kívül kérdőíves formában információt gyűjtöttek a tanároktól abból a célból, hogy megtudják: a pedagógusok saját tapasztalataik fényében milyen mértékben tudták valóban hasznosítani a tananyag nyújtotta tartalmi, módszertani kínálatot. Az e két forrásból származó adatok a tananyagon szükségszerűen végrehajtandó kiigazításokhoz szolgáltatták a szükséges információt. A tanári naplók vezetése egy további járulékos előnnyel is járt: rákényszerítette a pedagógusokat, hogy tanári tevékenységüket önkritikusan, elemző módon szemléljék, így saját személyes hatékonyságuk növekedéséhez is hasznos eszköznek bizonyultak. Hatásvizsgálatok Ide a különböző kérdőíves és interjútechnikával lebonyolított adatgyűjtések tartoznak, melyek legfőbb feladata az volt, hogy a tananyag bevezetésének közvetlenül érzékelhető hatásait kimutassák az érintettek (gyerekek, szülők, tanárok) attitűdje, viselkedéses gyakorlata és szándékai szempontjából. Ezek a felmérések a változásokat egyrészt az idődimenzióban tárták fel (előteszt beavatkozás utóteszt), másrészt pedig a kísérleti-kontroll csoport összehasonlítást valósították meg. A kísérleti iskolák hatodik és nyolcadik osztályos tanulói körében felvették a HBSC nemzetközi vizsgálati teszt (Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása) kérdőívet is. Így egyrészt nemzetközi adatbázishoz, másrészt pedig országos reprezentatív mintához is tudtuk hasonlítani a programba bevont gyerekek egészségmagatartását. Óramegfigyelések Összehasonlító vizsgálattal elemezték az Egészséges Élet órákat és az Egészséges Életet tanító tanárok más óráit, más osztályokban, valamint egyéb az iskolában tanító tanárok óráit az Egészséges Életet tanuló diákok osztályaiban
16 annak érdekében, hogy kiderüljön van-e valamilyen érdemi különbség a mindennapos tanítási praxis vonatkozásában a speciálisan képzett pedagógusok és ilyen képzésben nem részesült kollégáik között. E kutatás tapasztalatai egyértelműen rámutattak arra, hogy a képzésben részesült tanárok hatékonyan képesek alkalmazni a részvételen alapuló oktatási technikákat, s hogy ez a módszertani nyereség más tantárgyak oktatásban is érezteti hatását. Ugyanakkor arra is erőteljesen felhívták a figyelmet a tapasztalatok, hogy a tanárképzések során még további módszerekkel, technikákkal kell felvértezni a tanárokat annak érdekében, hogy biztonságban érezzék magukat az ajánlott módszerek alkalmazásában és a tematikák tárgyalásában. Fókusz csoportok a tantárgyat tanuló gyerekekből önkéntes jelleggel kerültek kiválasztásra 8-10 fős csoportok. A vezetett beszélgetések során szabadon kifejthették véleményüket a tárgy tanulása során szerzett tapasztalataikról. 6. A program szakmai szervezete A tananyag gondozását, bővítését az alsó tagozatos évfolyamokra, az akkreditációs munkát, a tanárképzéseket az Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete vette át, mint szakmai szervezet. Az Egészségesebb Iskolák Európai Hálózatának gondolata (European Network of Health Promoting Schools) egy 1990-ben Strassbourgban tartott tudományos tanácskozáson született meg. Három nemzetközi szervezet (Európai Közösség, Európa Tanács és a WHO Európai Irodája) vállalt szerepet ennek elindításában, részleges finanszírozásában és szakmai irányításában. Az Egészségesebb Iskolákért mozgalomhoz Magyarország a gondolat megszületését követően szinte azonnal, 1991-ben csatlakozott 10 kísérleti iskolával, amelyek kinyilvánították egyetértésüket a mozgalom hátterében meghúzódó filozófiai megfontolásokkal. A tevékenység szakmai irányítását és támogatását a kipróbálás szakaszában és még utána is néhány évig az Országos Egészségfejlesztési Intézet jogelődje, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet biztosította. Ebben a periódusban a vállalkozó iskolák pedagógusai számos képzésen és továbbképzésen vettek részt, mely kurzusok egyrészt az egészségfejlesztés korszerű szemléletével ismertették meg az érintetteket, egészségmegőrző, -fejlesztő programokat mutattak be és segítséget
17 nyújtottak abban is, hogy az iskolák megfelelőnek látszó menedzsment technikákat sajátítsanak el, melyek a program iskolai vitelét voltak hívatottak elősegíteni. 7. A tananyag bevezetése A tantárgyfejlesztési munka eredményeként a program zárásakor 2000 júniusától rendelkezésre állt az általános iskola teljes vertikumát lefedő egészségfejlesztési tananyag tanári kézikönyvek formájában, az ehhez kapcsolódó tanulói eszközök, (munkalapok, ténylapok, befejezetlen rajzok és történetek), valamint négy a felső tagozatos tananyagot vertikálisan átfogó tematikus modul és az ezek alkalmazását megkönnyítő tervezési segédlet. 8. Tanárképzés A tárgy oktatása csak az akkreditált tanárképzési kurzus elvégzése után ajánlott. Jelenleg az 1-4 valamint az 5-8 évfolyamok számára külön 40 órás, valamint ugyancsak hasonló időtartamú felfrissítő képzést is tartanak. Az Egészségesebb Iskolákért Egyesület az elmúlt években számtalan akkreditált tanárképzést tartott az ország különböző régióiban. Az Egyesület több mint száz tagiskolája közül sokban részlegesen vagy az összes évfolyamon bevezették a programot. Azt, hogy az elmúlt tanévben hány helyen és hány diák részvételével folytatódott az Egészséges élet tantárgy oktatása pontos képpel nem rendelkezünk. A hatásvizsgálatok és a folyamatértékelés alapján a tantárgy alkalmazása minden iskolában javasolt. Különösen eredményes azokban az iskolákban, ahol a diákok nem képességeik alapján válogatódtak ki (képzőművészeti, zene, tánc, sporttagozatos iskolák) s megfelelő önbizalmuk, önértékelésük kialakításában csak a tanórákon kapnak lehetőséget. II. Az Életvezetési ismeretek és készségek, és a Véleményem szerint c. iskolai alapú elsődleges megelőzési programok
18 (A 2P Oktatási Bt. prevenciós tevékenysége) Cím: Budapest Detrekő u.3/a. Telefon: (1) A program irányítója: Csendes Éva 1.A program megszületésének körülményei A kilencvenes évek legelején prevencióval és kezeléssel foglalkozó magyar szakemberek csoportja részt vett a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság szervezésében egy képzésen. A tanfolyamot külföldről érkező szakértők vezették. És a tematika tartalmazta a prevenciós munka elméleti alapjait tükröző pszichológiai vizsgálatokat, a filozófiai, tanulás-módszertani megközelítéseket, az ajánlott pedagógiai módszereket. A témához illő módon foglalkoztak azzal a szemléletbeli változással, amely az akkori amerikai megközelítésben és gyakorlatban már érvényesült: a nagyobb hatékonyság elérése érdekében nemcsak a kezelés, ill. beavatkozás, hanem a megelőzés első szintjének fejlesztése határozza meg a sikeresség alapjait. A két éves képzés végén a magyar helyzet elemzésekor fogalmazódott meg az igény, hogy Magyarországon a külföldről átvett megelőzési programok választékának bővítéseként szükség lenne magyar megelőzési programra. Így született meg 1994-ben eltérő szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkező különböző foglalkozású szakember közös tudásának és elképzeléseinek eredményeképpen a magyar sajátosságokat kiemelő és a magyar iskolarendszer jellemzőire építő program. Az Életvezetési ismeretek és készségek cím arra utal, hogy a kívánt cél a követendő magatartási minta- kialakításához nem elegendő az ismeretterjesztés módszerinek alkalmazása, hanem szükség van jártasság-és készségfejlesztésre is. Az Életvezetési ismeretek és készségek c. program felső tagozatos programrészletének egy éves kísérleti bevezetését és hatékonyságvizsgálata kidolgozását követően készült el a program alsó tagozatos és óvodai változata. Az ebben a munkában résztvevő pedagógusok mindannyian abból a tanári körből szerveződtek, akik a bevezetés során aktív csoportvezetők voltak, tehát gyakorlati
19 tapasztalataikkal segítették a szerkesztést. 2OO1-ben egészült ki a sorozat a középiskolás programmal. 2. Elméleti alapvetések Nemzetközi kutatási eredmények, statisztikai adatok bizonyítják, hogy milyen nagymértékben vállalják fel az emberek különösen a serdülőkorú fiatalok a kockázatvállaló magatartásformát. Ismereteik növelése csekély mértékben eredményez attitűd, illetve magatartásbeli változást. Ezért nagyon fontos, hogy az információterjesztés mellett a választási lehetőségek felkínálása, a problémameghatározás-és kezelés, a közösségi alapú megelőzés és a környezeti megközelítés stratégiáját is belefoglaljuk a prevenciós tervekbe. Csak a direkt, indirekt és alternatív megelőzési módszerek kombinációjából születhet hatékony megelőzési program, mert ezek érintik a szenvedélybetegség mindhárom összetevőjét. Az oktatás (ismeretterjesztés), a nevelés (a személyiség sokirányú fejlesztése), a példamutatás és a társadalmi beilleszkedés segítése eszközeivel az egyént vehetjük célba. A tájékoztatás, a segítők képzése, a politikai irányelvek megfogalmazása és az emberek (szülők) problémaérzékenységének fejlesztése eszközeivel befolyást gyakorolhatunk a környezet egyes rétegeire. Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy a tanárok bevonásával az óvodás és iskoláskorú gyerek olyan készségeket szerezzenek, amelyek birtokában megismerik és alkalmazzák a boldogságkeresés természetes formáit, s visszautasítsák az egészségükre ártalmas magatartási formák gyakorlását. 3. A tananyag szerkezete: - Hatékony kommunikáció és kifejezőképesség - A versenyszellem és az együttműködés egyensúlya - Önismeret, önbecsülés (önértékelés) - Társas alkalmazkodás készsége - Személyes kapcsolatok építése - Az érzelmek alkotó jellegű kezelése - Stressz-kezelés
20 - Magabiztosság - Kritikai gondolkozás - Döntéshozás - Célkitűzések - Ellenállási készség (a csoportnyomás kezelése) - Kockázatcsökkentési készség - Problémamegoldás 4. A tanárképzés A 4 napos, 4O órás, az oktatás és egészségügyben egyaránt akkreditált képzési programot csak a megfelelően kiképzett trénerek vezethetik. A program szakmai szervezete a 2P Oktatási B.t. A trénerek képzésének első szakaszában gyakorló pedagógusok részt vettek a tanárfelkészítő műhelymunkán, majd bekapcsolódtak a program kísérleti bevezetésébe és az eredményesség vizsgálatába ben csoportjuknak szerveztek 4 napos trénerfelkészítő műhelymunkát. Ezt követően a trénerek feladatai közé tartozott a program népszerűsítése bemutató foglalkozások, nevelési értekezletek keretében. Miközben trénereink aktív tanárként tevékenykedtek, igyekeztek évente legalább három-négy tanárcsoportot szervezni, hogy trénerként is gyakorolhassanak. A program 1999-es akkreditációját követően néhány tréner oktatási betéti társaságot alakított, és ma már ennek keretében főállásban foglalkozik felnőttoktatással, szervezéssel, pályázatírással, tréningek vezetésével. Az akkreditált tanártréning a pedagógusok szemléletformálását, problémaérzékenységét fejlesztő, szakmai ismereteit bővítő, pedagógiai készségeit gazdagító 40 órás, a tananyag oktatására felkészítő program. Tartalmazza: a közösségépítés módszereit, a megelőzés filozófiáját és stratégiáit, a szenvedélybetegség szakaszait, a szenvedélybeteg családjában kialakuló szerepeket, kodependenciát, a csoportfejlődés szakaszait, szerepek tipizálását a csoportban. Az Életvezetési ismeretek és készségek című tanári kézikönyv témakörei: * Önismeret * Én és helyem a környezetben
Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
RészletesebbenEGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges
RészletesebbenEgyütt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő
Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,
Részletesebben.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.
Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenPályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.
Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:
RészletesebbenEgészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.
Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:
RészletesebbenAz egészség (R)éve prevenciós program
Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai
RészletesebbenA természetismeret munkaközösség munkaterve
A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné
RészletesebbenBeérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenA változatos és átgondolt programsorozat keretében megszervezésre került:
Esélyünk a jövőért TÁMOP 3.1.4:C-14-2015-0667 pályázat megvalósulása A pályázati projekt megvalósulásának ideje: 2015. 05.01-2015. 10.31. A pályázati projekt célcsoportja: a Béke Ligeti Általános Iskola,
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenLegújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenHit és prevenció harc a drogok ellen
Program címe: Hit és prevenció harc a drogok ellen Tanúsítvány száma: 5/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Kérelmező neve: Alfamedicus Egészségügyi és Humán Szolgáltató Bt. Program rövid
RészletesebbenCSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért
Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása
RészletesebbenA mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés
FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner
RészletesebbenIskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése
Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenAudi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
RészletesebbenA tanári mesterképzés portfóliója
A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenMiért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenAz iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában
Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Dr. N. Kollár Katalin tanszékvezető, PhD, habil. egyetemi docens ELTE Pedagógiai
RészletesebbenZsiros Emese. Jármi Éva. ELTE- PPK oktatója. Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011.03.08.
Zsiros Emese Országos Gyermekegészségügyi Intézet Jármi Éva ELTE- PPK oktatója 2011.03.08. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet OGYEI - a magyar gyermekek egészségével, egészség-védelmével és egészségügyi
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenEső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenTI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,
RészletesebbenA pedagógiai program 3. számú melléklete EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2013.
1. A pedagógiai program 3. számú melléklete EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2013. Tartalomjegyzék 1. Az egészségnevelés célja... 2 2. Az egészségnevelés feladata... 2 3. Az egészségnevelésben résztvevő szakemberek...
RészletesebbenMCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat Gyakorlati
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenMilton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak
Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,
RészletesebbenLakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok
Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás
RészletesebbenFelnőttek, mert felnőttek
Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,
RészletesebbenTÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben
TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET
Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
Részletesebbene-bug egészségfejlesztési program iskolások számára
Kedves Érdeklődő! Tudod hogyan kell helyesen kezet mosni? Megfelelően használod az antibiotikumokat? Mit tudsz a mikróbákról? Ismered meg a szexuális úton terjedő betegségeket és tudod hogy lehet megelőzni
RészletesebbenMCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2018-2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat
RészletesebbenEgyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés
Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan
RészletesebbenReferencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény
Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenÖnértékelési szabályzat
Önértékelési szabályzat Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola 2016 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI
RészletesebbenA duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe
A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter
RészletesebbenMENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium
MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenPortfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet
Portfólióvédés 2018. március 2. Bajnokné Vincze Orsolya Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet Hitvallásom Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most
RészletesebbenA pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK
PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN
SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.
RészletesebbenMIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN
MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit
RészletesebbenDiák Mentálhigiénés Tanácsadás
Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros
RészletesebbenINTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált
RészletesebbenEgészséged testben, lélekben c. személyiségfejlesztő, drogmegelőző program fiataloknak
Egészséged testben, lélekben c. személyiségfejlesztő, drogmegelőző program fiataloknak A TÁMOP 5.2.5. pályázati konstrukció c) kábítószerügyi komponensére A program tematikáját kidolgozta: Benyusz Tamás
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenIskolai egészségfejlesztés
Iskolai egészségfejlesztés Dr. Simich Rita (OEFI, Életciklus Osztály) 2010. március 11. Egy hatékony iskolai egészségnevelési program az egyik legköltséghatékonyabb beruházás, amit egy nép (állam) csak
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenAlkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai
Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók
RészletesebbenA korai idegennyelv-oktatás narratív megközelítése: a Hocus&Lotus módszer a 3-8 évesek idegennyelv-oktatásában. (1. szint)
A következő tanfolyam időpontja: 2012 március 30-31 és április 13-14, helyszíne: Piliscsaba Iosephinum Kollégium. Jelentkezni a jelentkezési lap visszaküldésével és előleg befizetésével lehet. A korai
RészletesebbenInteraktív közösségteremtő és tanulásmódszertani kurzus a Sikeres egyetemi éveket Alapozó Stratégia fejlesztése programtervező informatikusok körében
Interaktív közösségteremtő és tanulásmódszertani kurzus a Sikeres egyetemi éveket Alapozó Stratégia fejlesztése programtervező informatikusok körében ELTE-IK Diáktanácsadó Pásztor-Nagy Anett, diáktanácsadó
Részletesebben1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.
Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenCASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért
CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi
RészletesebbenSzülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)
Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenKÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
Részletesebben1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u
Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenOsztályfőnöki 5. - 8. évfolyam
Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
Részletesebben