A CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ORVOSI KARA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

Átírás

1 A CS. ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ORVOSI KARA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN KISS GÁBOR Az Osztrák - Magyar Monarchia haditengerészetének nagyarányú fejlesztése és szervezetének újjáalakítása a kiegyezést követően, 1868-ban kezdődött. A Wilhelm Tegetthoff 1 tervei által létrejött szervezet alapjaiban a Monarchia összeomlásáig fennmaradt 2. A Monarchia haditengerészetének szervezetéről azonban kevés magyar nyelvű irodalom áll rendelkezésre. A nyomtatott források elsősorban nem a haditengerészet szervezetével, hanem a flotta hajóiról, tengeralattjáróiról, illetve ezek I. világháborús tevékenységéről szólnak. Tanulmányom e hiány egy szeletét igyekszik pótolni a haditengerészet első világháborús orvosi karának bemutatásával. A Monarchia haditengerészete a cs. és kir. hadügyminisztérium tengerészeti osztályának, illetve a haditengerészet főparancsnokának felügyelete alatt működött 3. Az egészségügyi szolgálat irányítását a haditengerészet orvosi kara végezte. Az orvosok az alábbi rendfokozatokat viselték, amelyek megnevezése eltért a cs. és kir. szárazföldi haderőben használatos formától: Megnevezés a haditengerészetnél Megnevezés a szárazföldi hadseregnél tengerész vezértörzsorvos vezérőrnagy I. oszt. tengerész fötörzsorvos ezredes II. oszt. tengerész fötörzsorvos alezredes tengerész törzsorvos őrnagy sorhajóorvos százados fregattorvos főhadnagy tengerész segédorvos (csak tartalékállományban) hadnagy A világháború során csak szerényen megnövekedett orvosi kar a négy-ötszörösére emelkedett haditengerészeti állomány 4 egészségügyi ellátását nehezen tudta biztosítani. ' Wilhelm Tegetthoff ( ) altengernagy 1868 februárjától haláláig a haditengerészet parancsnoka volt. 2 Krámli Mihály: A császári és királyi haditengerészet és Magyarország. Pécs, 2004., Pannónia Könyvek, és 1917 között a tengerészeti osztály (Marinesektion) vezetője egyben a flotta parancsnoki tisztét is betöltötte. In: u. o A pulai helyőrség főt számlált a haditengerészettől, 6400 főt a cs. és kir. hadseregtől, illetve az osztrák Landwehrtől. A városban fő rendőr, vámos, valamint a hadi kikötőben munkás is dolgozott, akiknek az ellátása szintén a haditengerészethez tartozott. In: Kriegsarchiv Wien (a továbbiakban KAW) Marincscktion (a továbbiakban MS) I. GG 45/D-1/ sz.

2 Az alábbi táblázat a haditengerészet egészségügyi intézményeiben történt beteglétszámot mutatja 1914 és 1916 között: 5. Létszám Hivatásos állomány tengerész vezértörzsorvos oszt. tengerész fötörzsorvos 3 6 II. oszt. tengerész fötörzsorvos 4 8 tengerész törzsorvos sorhajóorvos fregattorvos összesen Tartalékállomány Létszám tengerész törzsorvos - 1 sorhajóorvos 6 25 fregattorvos 12 5 tengerész segédorvos 10 3 összesen A betegmozgás megnevezése betegleadás gyógyult maradandó egészségkárosodással elbocsájtou meghalt kezelés időtartama átlagosan - nap átlagos napi betegmozgás Nagy gondot okozott az állandó orvoshiány októberében már 51 fő aktív orvos hiányzott a haditengerészet orvosi karának állományából. A békeévekben átlagosan orvost vettek fel évente. Az első három háborús évben azonban csupán összesen 14 jelentkező akadt. A hiány leginkább a hajóorvosok körében jelentkezett. A csatahajókra, amelyeken fő szolgált csupán 2 orvos jutott 8. Az orvosok 24 órás váltásban dolgoztak. A hajóorvos tevékenysége a behajózáskor kezdődött. Ekkor a hajó teljes állományát vizsgálat alá vonták. Ezt követően naponta, reggel 7 órakor kürtjel hívta az orvosi vizsgálatra jelentkező betegeket. Időszakonként azonban a hajó teljes állományát újra megvizsgálták. Az ilyen nagyságú hajókhoz ágyas kórterem is tartozott. A Tegetthoff csatahajón s KAW MS OK 466. d. XIV. - 4/1. sz. A világháború további két évéről nem találtam kimutatást Rangliste der k. u. k. Kriegsmarine (a továbbiakban Rangliste). Wien, 1918., K. k. Hof- und Staatsdruckerei, Rangliste Vorschrift für den Sanitätsdienst der k. u. k. Kriegsmarine. Dienst zur See. Wien, 1910, Kleinmayr und Bamberg in Laibach, 1. (Egy ugyanekkora német csatahajóra 4 orvos volt beosztva.)

3 fogorvosi ambulancia és röntgengép is működött 9. A kórtermi vizit reggel 8.30-kor kezdődött. A viziten az orvosok és az ápolószemélyzet teljes létszámban vett részt 10. A cirkálók 500 fős személyzetét 1 orvosnak kellett ellátnia. A torpedónaszádon és a tengeralattjárókon nem volt orvos". Ekkor a tengerészeti osztály a szárazföldi hadsereghez fordult legalább 10 fős átmeneti segítségért, amely tartalékos orvosok átengedését jelentette. Azonban a hadsereg orvosi kara is hiánnyal küzdött. Ezért sem a cs. és kir. hadsereg, sem pedig az osztrák Landwehr, illetve a m. kir. honvédség sem tudott segíteni 12. így a létszámhiány állandósult. Ezt szakértelemmel ellensúlyozták, az orvosok továbbképzésére ugyanis rendszeresen sor került. A pulai kórházban tartott gyakorlatokat és előadásokat más-más témában havonta tartották 13. A haditengerészet egészségügyét a cs. és kir. Hadügyminisztérium tengerészeti osztályának segédszervezeteként (II. ügycsoport 9. osztály), a pulai hadikikötőben működő tengerészeti egészségügyi hivatal irányította 14. Vezetője, a flotta egyetlen vezértörzsorvosa a haditengerészethez tartozó szárazföldi és a különféle hajókon működő egészségügyi intézményeket felügyelte. Személyi és katonai ügyekben viszont a cs. és kir. pulai kikötői admiralitás alárendeltségébe tartozott. A hivatal vezetője szakmai felügyeletet gyakorolt az orvosi kar felett, valamint irányította az orvosok továbbképzését. Ellenőrizte a haditengerészethez tartozó intézmények és a hadihajók egészségügyi viszonyait és élelmiszerellátásukat. A hivatal tanácsadó testületeként ugyancsak Pillában székelt a tengerészeti egészségügyi tanács is, amely tudományos - technikai kérdésekben tanácsadóként működött 15. A tanács rendes és rendkívüli tagokból állt. Elnöke a tengerészeti egészségügyi hivatal vezetője volt. A rendes tagok közé tartozott a pulai hadikikötő vezető orvosa, a pulai haditengerészeti kórház vezető orvosa, valamint a Pulában szolgáló összes tengerész törzsorvos. A rendkívüli tagokat a tengerészeti egészségügyi hivatal egy-egy szakmai kérdés megvitatásához kérte fel. A tanács általában havonta ülésezett. A tagok legkésőbb két nappal az ülés előtt kapták meg a napirendet. Az ülésen ismertették a megtárgyalandó kérdéseket, amelyeket viták követtek, majd névszerinti szavazással határoztak az egyes kérdésekben. Először a rangban legfiatalabb szavazott, végül a rangidős orvos adta le a szavazatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. A haditengerészet az I. világháború idején 3 szárazföldi kórházat tartott fent. A legnagyobb intézmény az ban, Pulában átadott haditengerészeti kórház volt 16. Az 500 ággyal rendelkező kórház a szakellátások teljes körét felölelte a sebészettől a fogorvosi ellátásig. Az intézmény egyben a haditengerészet orvosi továbbképző kórháza is volt. Parancsnoka egy I. osztályú fötörzsorvos volt, aki egyben a pulai kikötő egészségügyi főnökének tisztét is betöltötte. Orvosi kara 30 főből állt. Az orvosok 9 KAW MS I. GG 45/d - 7/ sz. 10 U.o "A Monarchia haditengerészete megközelítőleg 100 különböző nagyságú hajóval, naszáddal, illetve tengeralattjáróval rendelkezett. 12 KAW MS 1. GG 45/a - 1/ sz. 13 KAW MS 1. GG 45/a - 1/ sz. 14 Sanitäts-Vorschriften k. und k. Kriegs-Marine (a továbbiakban Vorschriften 1891). Wien, 1891., K. u. k. Hofund Staatsdruckerci, Statut für das k. u. k. Marine-Sanitäts-Amt Vorschriften Vorschrift für das k. u. k. Marine-Sanitäts-Comite Vorschriften Statut für die k. u. k. Marine-Sanitäts-Anstaltcn. 1.

4 munkáját 330 fős egészségügyi segédszemélyzet segítette. A pulai haditengerészeti kórház I. világháborús tevékenységének csupán 1916-ig terjedő időszakáról maradt fent adat, az alábbiak szerint beteglétszám műtétek száma röntgenfelvételek száma laboratóriumi vizsgálatok száma fogorvosi vizsgálatok száma Egy - egy kisebb kórház működött Dignanóban 18, valamint Sibenikben, amelyet a világháború kitörésekor hoztak létre tartalékkórházként, 3 orvossal 19. Minden kórház saját egészségügyi osztaggal működött, ezekhez lelkészet is tartozott. A flotta egészségügyi intézményeinek napirendje megegyezett. Naponta két alkalommal tartottak vizitet, reggel 8- kor és délután 4-kor. A haditengerészet a háború kitörésekor egy kórházhajót 20 rendezett be, amely korábban utazóhajóként üzemelt Africa néven. A 300 férőhellyel berendezett, illetve átépített gőzhajó műtőt és röntgenszobát is kapott. A hajó felszereltsége és orvosi személyzete a súlyos sérültek ellátására, műtéti beavatkozásokra is megfelelt, de feladata elsősorban a haditengerészet sebesültjeinek és betegeinek mielőbbi, szárazföldi egészségügyi intézetbe történő eljuttatása volt. A 8 orvossal működő hajó a világháború végéig szolgálatban maradt a cs. és kir. haditengerészet X. gőzöse néven (Spitalschiff der k. u. k Flotte Dampfer X.). A genfi egyezmény értelmében fehérre festett, az oldalán zöld csíkkal ellátott hajó utolsó útjára okt. 24-én került sor 21. A tárgyalt nehézségek, valamint az egyre romló élelmiszerellátás ellenére a flotta egészségügyi helyzete a világháború négy éve alatt kielégítő volt. Az első két háborús év élelmiszerellátása a flottánál megfelelt az elvárásoknak ban azonban már jelentkeztek a beszerzési nehézségek. Új élelmiszerek bevezetésével is kísérleteztek. Ilyen volt a tejpor megismertetése a legénységgel, amely nem járt nagy sikerrel ban az élelmiszerhiány már kritikus szintre jutott. 2 ". Ennek következtében csökkent a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A szigorú egészségügyi rendszabályoknak köszönhetően azon KAW MS OK 466. d. XIV. -4/1. sz. Vorschriften Statut für die k. u. k. Marine-Sanitäts-Anstalten. 1. Johann Tertschek: Das Sanitätswesen der ö. u. Land- und Seestreitkräfte im Weltkrieg (a továbbiakban Tertschek). Eigcnvcrlag, 2006., 66. A Vöröskereszt 8 kórházhajót üzemeltetett. A Haditengerészet alárendeltségébe tartozó cs. és kir. Dunai Flottilához 3 kórházhajó tartozott, amelyek a Dunán és a Száván közlekedtek. A fentieken kívül további 18, különböző katonai és civil szervezetek által fenntartott, egykori dunai utasszállító hajó dolgozott kórházhajóként. In: Tertschek Tertschek 67. KAW MS I. GG 45/b - 4/ sz. Az 1914-re érvényes napi 60 dkg kenyéradag január 1-től 40 dkg-ra csökkent. (A máj. 1. és okt. I. között adott, napi 2 dl bort azonban mindvégig kiosztották.) 1918-ban a hátországban még rosszabb helyzet uralkodott. Ekkor 100 fő tengerészt pihenés céljából mezőgazdasági munkára, Mezőhegyesre akartak küldeni. A m. kir. földmüvelésügyi miniszter nem támogatta az elképzelést, mert a hadifoglyokénál jobb ellátást nem tudtak volna részükre biztosítani. In: KAW MS PK XV/2-2/ sz.

5 ban a fertőző betegségek kevésbé fenyegették a haditengerészetet, mint a szárazföldi hadsereget. A legtöbb esetet a légúti, illetve tüdőmegbetegedések okozták. Ezek oka a hajókon uralkodó, nem megfelelő szellőzés miatt kialakult párás, meleg levegő volt, amely akár a 43 C fokot is elérhette 24. Még rosszabb képet mutatott a tengeralattjárók levegőjének minősége. Felszíni haladás során a levegő hőmérséklete elérte a 30 C fokot, a páratartalom pedig a %-ot. Merülésnél a hőmérő 35 C fokot mutatott, a pártartalom elérhette a 100%-ot is. A gépházban a hőmérséklet 50 C fok körül mozgott 25. A fertőző betegségek közül leginkább a malária és a nemi betegségek fordultak elő. 100 fertőző beteg közül valamely nemi betegség miatt szorult kezelésre 26. A kép azonban kedvezőbb volt, mint a szárazföldi hadseregnél 27. A Haditengerészet ugyanis szigorúbb ellenőrzést vezetett be, ennek hatására a legénység 7%-os fertözöttsége 1,3 %-ra csökkent. Az ellenőrzés mellett a haditengerészet Kumborban egy bordélyházat is működtetett. A legénység csak ezt látogathatta 28. Nagy gondot fordítottak a megelőzésre is. A Monarch nevü sorhajón központi szexuális oktatás folyt a matrózok számára. Az orvosi kar a hajókon is megállta a helyét. Példa erre a cs. és kir. haditengerészet egyik jelentősebb, a Horthy Miklós által irányított, az otrantói szorosnál lezajlott győztes ütközetének orvosi jelentése 29. A három órát tartó szakadatlan ágyúzásban 3 osztrák - magyar hajó (a Novara, a Helgoland és a Saida nevü cirkálók), valamint több olasz és angol cirkáló vett részt. A csata szünet nélkül a végső döntésig folyt, ami megnehezítette a sebesültek ellátását, elszállítását. A szállítás egyébként is nehézkes volt a hajók szük folyosóin, sőt ez a súlyosan sérült Novara alsó részein szinte lehetetlenné vált. A könnyű és súlyos sebesültek szétválasztása a heves ágyúzás miatt megoldhatatlan feladatnak látszott, mert a legtöbb sérült a fellépő sokk miatt súlyos sérültnek tűnt. A látható repeszsérüléseket szenvedettek azonnal tetanus injekciót kaptak. A sebesültek egy helyre gyűjtése is rossz lépésnek tűnt. A csatát követően azonban, köszönhetően a gondos ellátásnak, mindegyikük, összesen 54 fő, köztük 12 fő súlyos sérült életben maradt. A sebesülteket, köztük Horthy Miklós sorhajókapitányt a X. gőzös vette fedélzetére. A csata vesztesége közé tartozik 15 halott is. Ök azonnal meghaltak. Többnyire gránáttalálat végzett velük, illetve a robbanások által leszakadt vastartozékok okozták halálukat. Két tengerészen viszont külsérelmi nyomok nem látszottak. Vélhetően a sokk következtében lelték halálukat. A haditengerészet egészségügyével a nagyközönség a különféle kiállításokon ismerkedhetett meg. Ezért nem volt ismeretlen számukra a haditengerészet orvosi kara, illetve egészségügyi szolgálata. Az 1915 áprilisa és júniusa között Budapesten megrendezett hades népegészségügyi kiállítás során az épülő Szent István csatahajó fedélzeti kórházát eredeti méretben (8, 5 m hosszú és 4 m széles) mutatták be j0. Az egészségügyi személyzetet felöltöztetett babák jelenítették meg. 24 KAW MS I. GG 45/B sz. 25 KAW MS 1. GG45/C-4/ sz. 2 6 KAW MS I. GG 45/B - 11/ sz. 2 7 Lásd: Nemi betegségek az osztrák - magyar haderőben az első világháború idején. In: Orvosi Hetilap nov KAW MS I. GG 45/B-4/ sz. 2 " KAW MS I. GG45/C sz. 3 0 KAW MS PK XIV.-8/ sz.

6 A ma már nem szokatlan kiállítási módszerrel sikerült elérni, hogy az emberek ne csak megismerjék a haditengerészet egészségügyi viszonyait, de azonosuljanak is problémáival, átéljék és átérezzék nehézségeit. GÁBOR KISS, PhD military historian Archives of the Museum for Military History H-1014 Budapest Kapisztrán tér 2-4. HUNGARY SUMMARY The development of the Imperial and Royal Navy of the Austro-Hungarian Empire begun in 1868 being based on the structure established by Admiral Wilhelm Tegetthoff. The number of staff-doctors of the Navy did not prove enough for the needed sanitary measures. The permanent lack of doctors hovever was compensated by the expertise of the medical staff. During the WWI. three land hospitals and one hospital-ship operated in addition to the doctors working on the single units of the fleet In spite of the constant problems, caused by the lack of trained doctors the health service of the Imperial and Royal Navy proved to be sufficient.