SZÉKELY MIKLÓS MAGYAR M!VÉSZET A VILÁGKIÁLLÍTÁSOKON KÖZÖTT

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar M!vészettörténeti és M!vel"déstudományi Doktori Iskola (vezet": Dr. Kelényi György DSc) M!vészettörténet Program (vezet": Dr. Kelényi György DSc) SZÉKELY MIKLÓS MAGYAR M!VÉSZET A VILÁGKIÁLLÍTÁSOKON KÖZÖTT Doktori (PhD) értekezés tézisei A bizottság tagjai: Elnök: Dr. Kelényi György DSc, egyetemi tanár Titkár: Dr. Keserü Katalin, PhD, egyetemi tanár Tag: Dr. Sisa József, DSc Bíráló: Dr. Prékopa Ágnes, PhD Bíráló: Dr. L"vei Pál, PhD További tagok: Dr. Prokopp Mária, PhD, egyetemi tanár, professor emeritus Dr. Ágoston Julianna, PhD, egyetemi docens Témavezet": Dr. Beke László, DSc ELTE-BTK M!vészettörténet Doktori Iskola 2009

2 Az közötti id"szak világkiállításainak magyar vonatkozásait mindezidáig csupán részproblémákra koncentráló munkák elemezték, kutatásom során tehát els"sorban az alapvet" források feltárására kellett vállalkoznom. A dolgozatban els"sorban a világkiállítások magyar pavilonjainak, installációinak és kiállításainak bemutatására törekedtem a rendelkezésre álló levéltári források, beszámolók és kritikák alapján. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljam milyen szerepet játszottak a világkiállítások a kiegyezés és az els" világháború közötti id"szakban az ország kultúrájának külföldi megismertetésében. A világkiállítások magyar m!vészeti bemutatóinak megismeréséhez számos részproblémát kellett körbejárni: Hogyan zajlott a világkiállítások gyakorlati megszervezése? A szervez"munkában mely kormányzati és civil szervezetek vettek részt? Kaphattak-e magánemberek, egyéni kezdeményezések szerepet ebben a folyamatban? Mi volt a pavilonokat tervez" építészek kiválasztásának szempontrendszere? Volt-e jelent"sége a pavilonok elhelyezkedésének, stílusának? Elválaszthatóak voltak-e a kulturális, m!vészeti bemutatók az ipari-gazdasági kiállításoktól, vagy összefügg" egészként kell tekinteni a kiállítási anyag kiválasztásának és bemutatásának folyamatára? A kérdések els" csoportjának megválaszolására az els"dleges, levéltári anyagok felkutatása és elemzése volt szükséges. A dolgozat els"dleges m!vészeti vonatkozásai miatt a kutatás szempontjából leginkább a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium iratanyaga szolgált volna érdemi információkkal. Ennek 1945-ben és 1956-ban történt megsemmisülése miatt a világkiállítások szervezésének kultúrpolitikai vonatkozásait a lehet"ségekhez mérten a magyar szekciók és osztályok szervezéséért felel"s hazai minisztériumok fennmaradt irataiból, illetve külföldi levéltárak iratanyagából kellett pótolnom. Ennek érdekében kutatásokat végeztem a korszak magyar szempontból jelent"s világkiállításainak helyszínein is. A levéltárakban fennmaradt építészeti tervek mellett az épületek és a bennük elhelyezett kiállítások történetét pályáztatás, tervmódosítás, megvalósulás a magyar nyelv! építészeti és m!vészeti szaksajtó átnézésével lehetett felrajzolni. Az épületek és a kiállítások fogadtatása a korabeli idegen nyelv! szaksajtó módszeres kutatása tette lehet"vé, ezt egészítette ki a nem magyar nyelv! napi sajtó célirányos feldolgozása egy-egy kérdés pontos megvilágítása érdekében. A magyar nyelv! m!vészeti és építészeti szaklapok átnézése ugyancsak fontos részét képezte nem csak a történeti jelleg! kutatásnak, hanem egy-egy adott világkiállítás magyar anyagáról szóló anyaggy!jtésnek is. Az közötti id"szakban szervezett világkiállítások magyar vonatkozásait vizsgálva több szempontból is új eredményeket találtam. Ezek els"sorban az Ausztriához köt"d" korabeli állapotok függvényében érthet"k meg, hiszen a külföldi közönség el"tti bemutatkozásként, hivatalos keretek között szervezett kiállítások minden esetben felvetik a politikai tettként való értelmezés lehet"ségét. A világkiállítások els" hét évtizedétnek magyar vonatkozásait három korszakra oszthatjuk: esetleges magyar jelenlét jellemezte az els" közötti id"szakot; egyre nyilvánvalóbb, önálló Magyarország kép kialakítására törekv" er"söd" külpolitika a másodikat ( ), er"teljes és jól kommunikált országimázs az közötti harmadikat. Az közötti id"szakban az önálló és magyar vonatkozások, azaz az Ausztriától való elkülönülés az állami reprezentáció, a kultúra, m!vészet, ipar, gazdaság területén egyaránt jelentkezett. Magyarország esetében a világkiállítások el"készítése a Kereskedelemügyi Minisztériumban összpontosult, de pénzügyi kérdésekben és a magyar kiállítási csoportok f"bb irányelveinek meghatározása esetében a végs" döntés a Minisztertanács döntési jogkörébe tartozott. A Kereskedelmi Minisztérium fogta össze a többi állami hivatal kiállítás-szervezéssel kapcsolatos teend"it, a hazai szervezésben els"sorban a Földm!velésügyi, a Pénzügy és a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium vett aktívan részt. Az közötti id"szakban állami felkérésre szervez"munkát végz" társulatok (Iparm!vészeti Társulat, Képz"m!vészeti Társulat) tevékenykedtek a magyar kulturális-m!vészeti csoportok és osztályok kiállításainak létrehozásán a budapesti kormány részér"l kinevezett f"biztos felügyelete és irányítása alatt. Az állami reprezentációt els"sorban az önálló kiállítási pavilonok szolgálták. A pavilonépítészet az építészek számára építészeti kísérleti terepet, a kormányzat számára

3 pedig az önálló és magyar jellegzetességekre épül" országimázs bemutatásának leghatékonyabb formáját jelentette. Az els" világháborút megel"z" id"szak világkiállításait vizsgálva megállapítható, hogy önálló magyar pavilont a 19. század világkiállításain még nem, de az 1896 és 1918 közötti id"szakban már minden esetben felépítettek. Ide tartozik a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos-féle párizsi installáció, Horti Pál Saint Louis-i pavilonja, Maróti Géza és Faragó Ödön milánói pavilonbels"je, az els"sorban Györgyi Dénes tervez"i koncepcióját tükröz", de Pogány Móric és T"ry Emil közrem!ködésével felépült 1911-es torinói pavilon, valamint Hoepfner Guidónak és Györgyi Gézának ugyancsak a jubileumi kiállítás római részéhez tervezett els" pavilonterve is. Ugyanezt a koncepciót er"sítik a világkiállításoknál kisebb volumen! nemzetközi szakkiállítások jelen dolgozat terjedelmi korlátai miatt részletesen be nem mutatott építményei is. A világkiállítási pavilonok építészeit nyilvános (Párizs 1900, Torinó-Róma 1911), vagy meghívásos pályázattal (St. Louis 1904, Milánó 1906) választották ki. Az építészeti feladatok közé nem csupán a hagyományos értelemben vett építészeti tervezés tartozott, hanem az építészek feladata volt az egyes installációk, a kiállítási bútorzat megtervezése, s"t 1900-tól már bizonyíthatóan építészeti feladatnak számított maguknak a kiállítási tárgyak elhelyezésének a megtervezése is. Erre szolgálnak példaként az 1900-as világkiállítás Párizsban fennmaradt tervdokumentációja és az 1906-os milánói világkiállítás enteri"rjeinek berendezésér"l tudósító írásos visszaemlékezések is. A magyar kiállítási pavilonok a világkiállítások területének egy-egy kiemelt helyén épültek fel a helyszínen tartózkodó magyar megbízottak és budapesti minisztériumok jó érdekérvényesít" képességének eredményeként. A képz"m!vészet az önálló, sajátos jellegzetességeket felmutató, civilizált, kulturálisan fejlett ország képének alátámasztását szolgálta. Magyar vonatkozásban a világkiállításokra összeállított képz"m!vészeti tárlat, a kvalitás egyedüli kritériumának alárendelt rendezési szándékával az európai rangú és az európai tendenciákhoz kapcsolódó m!vészeti alkotásokkal az ország nyugati orientációját hangsúlyozta. A gazdasági cél, azaz a piacb"vítés és terjeszkedés érdekei nem csupán az ipari, hanem az iparm!vészeti és iparoktatási tárlatokban is hangsúlyosan jelentkeztek. Az iparm!vészeti, iparoktatási és háziipari bemutatók az ország gazdasági önállóságának és erejének bizonyítására szolgáltak. A gazdasági szegmensen belül további hangsúlyokat fedezhetünk fel. Az ipari végtermékekkel együtt bemutatott iparm!vészeti alkotások alkalmasak voltak az önálló ipar és ezen keresztül az önálló gazdaság bemutatására; az ipari és iparm!vészeti szakoktatás a termékek el"állítását, s így a folyamatos, jó min"ség! gazdasági haladást; a háziipar pedig az állami szociális gondoskodás propagálásán túl, a sajátos nemzeti kultúra jellegzetességeinek felmutatását szolgálta. A gazdasági érdekeket szem el"tt tartó kiállítás-rendezést támasztja alá az a tény is, hogy a kiállítási katalógusokban együtt, de a kiállítás csoportjai szerint besorolva szerepelnek ipari termel"k, gyárak, iparm!vészek, iparoktatási intézmények és háziipari jelleg! kiállítók. A Magyarországon el"állított ipari termékeket és iparm!vészeti alkotásokat a világkiállítások korai id"szakában még esetlegesen, csupán az egyes termel"k érdekeit szolgálva jelentek meg. A második korszakban elinduló, majd a dolgozat id"határait is jelent" harmadik korszakban kiteljesed" folyamat jellemz"je az állami, majd civil szervez"munka már egyszerre szolgálta a jó és ellen"rzött min"ség! áruk piacra jutását és a termékekbe kódolt üzenetként Magyarország saját nemzetgazdaságára és kultúrájára alapozott önállóságának hirdetését. A világkiállítások Magyarország külföldi megismertetésének egyik legfontosabb területét képezték a századforduló id"szakában. A kiegyezést"l az els" világháborúig tartó korszak csúcspontját jelenthette volna az 1917-es budapesti világkiállítás megrendezése. Ez alkalmas lett volna annak az óriási gazdasági-kulturális fejl"désnek a bemutatására, amelyet Magyarország ezen id"szak alatt befutott. A korabeli hazai közönség el"tt addig nem nyílt lehet"ség az ország eredményeinek nemzetközi megmérettetésére. Fél évszázadnyi kormányzati és civil er"feszítések eredményei mindenesetre jól tükröz"dtek a külföldi közönség körében kialakult Magyarország-kép megváltozásában. ***

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatási téma meghatározása A világkiállítás kifejezés kialakulása Kutatástörténet A disszertáció felépítése El"zmények A világkiállítások m!vészeti szempontú kutatásának f" területei Magyar jelenlét a világkiállításokon között Magyarország az 1867-es párizsi világkiállításon A magyar kiállítás Az 1873-as bécsi világkiállítás A bécsi világkiállítás koncepciója A magyar képz" és iparm!vészeti kiállítás A magyar erdészeti pavilon Magyar állami reprezentáció az 1878-as párizsi világkiállításon A párizsi világkiállítás el"zménye, történelmi háttere és koncepciója A világkiállítás helyszínei és épületei Az osztrák-magyar pavilon A magyar képz"m!vészeti, építészeti és iparm!vészeti kiállítás Magyarország az 1885 és 1897 közötti kisebb jelent"ség! világkiállításokon Magyar m!vészet a világkiállításokon között Magyarország 1900-as párizsi világkiállításon A magyar szervezés el"készületei A magyar történelmi pavilon és kiállítás A kiállítási csoportok installációi A magyar iparm!vészeti és képz"m!vészeti kiállítás Az els" magyar bemutató a tengeren túl: az 1904-es Saint Louis-i világkiállítás A magyar szervezés Horti Pál pavilonja és a magyar kiállítás Az 1906-os milánói világkiállítás A kiállítás el"zménye: az 1902-es torinói iparm!vészeti kiállítás Az 1906-os milánói kiállítás háttere és szervezése A világkiállítás helyszínei és épületei A magyar részvétel el"készítése Maróti Géza és Faragó Ödön pavilon enteri"rjei A m!vészeti oktatási intézetek bemutatói A háziipari kiállítás A második magyar kiállítás eseménytörténete A magyar kiállítás a kritika tükrében Az 1911-es torinói és római jubileumi világkiállítás A jubileumi olasz világkiállítás eszmei háttere és koncepciója A IX. Nemzetközi Építész Kongresszus és a Modern Ház Az 1911-es római jubileumi világkiállítás pavilonja Hoepfner Guido és Györgyi Dénes római pavilonja A római magyar képz"m!vészeti kiállítás A jubileumi világkiállítás torinói pavilonjai T"ry és Pogány pavilonja és a kiállítás Az 1915-ös san franciscói világkiállítás Az 1917-es budapesti világkiállítás Konklúzió 190 Összesített bibliográfia 196

5 Megjelent publikációk: A témával kapcsolatos publikációk Arte Ungherese all'esposizione di Milano. in: Annuario Annuario dell'accademia d'ungheria in Roma (összevont szám) Roma Az 1911-es római jubileumi világkiállítás magyar pavilonja. in: M!vészgenerációk - a Györgyi- Giergl Család három évszázada. (szerk. dr. Basics Beatrix) Kiállítási katalógus. BTM Az 1911-es torinói és római jubileumi világkiállítás magyar pavilonjai. Magyar Épít"m!vészet. 2006/6. szám. Magyar pavilonépítészet a világkiállításokon között. Magyar Épít"m!vészet. 2007/3. szám. Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar tervanyaga Párizsban. Magyar Épít"m!vészet. 2007/3. szám. Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar vonatkozású építészeti alkotásai. in: Omnis creatura significans. Tanulmányok Prokopp Mária tiszteletére. Budapest. CentrArt Magyar m"vészet Olaszországban között az olasz kritika tükrében. in: Fiatal kutatók és Olaszország. Tanulmányok. Szeged. Juhász Gyula Megjelenés el!tt álló publikációk: Magyar m"vészeti oktatási intézmények bemutatói az 1906-os Milánói Világkiállításon. in: Mintarajztanodától a képz"m!vészeti F"iskoláig II. (szerk: Blaskóné Majkó Katalin és Sz"ke Annamária) Magyar Képz"m!vészeti Egyetem. Budapest. Várható megjelenés: Magyar m"vészeti oktatási intézmények bemutatói az között rendezett világkiállításokon. Ars Hungarica La critica italiana e ungherese sulle esposizioni universali in Italia fra il 1900 e il Nuova Corvina. 19. Budapest. Várható megjelenés: ***