A műszaki ellenőr és a beruházás-lebonyolító megváltozott feladatai, jogai és kötelezettségei a gyakorlatban

Átírás

1 ÉTDR, e-napló, e-ügyintézés Új alapokon az építésügy A műszaki ellenőr és a beruházás-lebonyolító megváltozott feladatai, jogai és kötelezettségei a gyakorlatban Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök műszaki ellenőr igazságügyi szakértő március 8.

2 Ki a műszaki ellenőr? Ki a beruházáslebonyolító? A z építtető felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő - kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező - építési műszaki ellenőrt, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg. Az építtető felel a műszaki ellenőr kiválasztásáért. Röviden: a beruházáslebonyolító szervezi meg a munkát, a műszaki ellenőr felügyeli annak elvégzését. Mindketten az építő érdekében, kvázi az ő helyetteséként járnak el az építtetőhöz hasonló jogok és kötelességek, illetve felelősség illeti avagy terheli őket! A tapasztalat az, hogy ha beruházáslebonyolító és a műszaki ellenőr a munkáját úgy végzi, ahogy azt a jogszabályok előírják, továbbá a megbízójukat megfelelően képviselik, akkor az adott projekt gördülékenyebben, szabályosabban és nem utolsó sorban a megszabott költséghatárokon és határidőn belül mozog! 2

3 A műszaki ellenőr jelenlegi feladatai Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek további feladatokról nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata: a jogerős és végrehajtható engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkel ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásának ellenőrzése; az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése; a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges járulékos építmények (tereprendezés, stb.) építménnyel együtt történő megvalósításának ellenőrzése; az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése; az építési napló rendelkezésre állásának ellenőrzése; az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése; a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban; a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére; a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése; az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel; egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése; a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése; az építési műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban; műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, javaslattétel; pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése, valamint a teljesítésigazolás kiállítása és továbbítása. 3

4 A beruházáslebonyolító jelenlegi feladatai A beruházáslebonyolító feladata az építtető általános megbízottjaként: szerződések megkötése az építtető nevében; beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése; c) szükség szerint előtanulmányok (pl. megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése; az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése; a beruházás gazdasági számításainak előkészítése; a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése; a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése; követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása; az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása; a kivitelezési dokumentáció elkészíttetése; a tervező, a kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása és tevékenységük koordinációja; az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása; az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése; az árviták rendezése; az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása és átadása a kivitelező részére. 4

5 Az új, kihirdetett jogszabályok évi CLVII. törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Csak zárójelben ne feledkezzünk meg a korábbi, szintén fontos jogszabályi változásokról sem: az OTÉK módosításai: a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet és a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az OTSZ módosításai: 28/2011 (IX.6.) BM rendelet és az azt módosító 55/2012 (X.29.) BM rendelet június 1-től változnak az építési termékek forgalmazására vonatkozó feltételek (305/2011/EU) 5

6 Új szakmagyakorlási szabályok Változik az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, melyet a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosít 2013-tól. A főbb módosítási pontok: Az építési műszaki ellenőri tevékenységet a jövőben felsőfokú végzettséghez kötik. A módosítás meglévő jogosultságokat nem szüntet meg, a jelenleg középfokú végzettséggel és névjegyzéki bejegyzéssel rendelkező személyek folytathatják tevékenységüket a jogszabályban meghatározott feltételekkel. A felsőfokú végzettség elsősorban a felelősség elmélyítésének fontos eszköze lehet! Értelemszerűen a műszaki ellenőri tevékenységhez szükséges szakmai gyakorlat és jogosultsági vizsga továbbra is kötelező! Kérdés: a szakképző intézmények és vállalkozások is felkészültek erre a változásra? Gazdasági társaságok számára megszűnik az építési műszaki ellenőr, illetve a beruházáslebonyolító megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatásának lehetősége. Műszaki ellenőr illetve beruházás-lebonyolító kizárólag tag vagy alkalmazott lehet. Ez azt is jelenti, hogy cég csak akkor vállalkozhat ilyen feladatra, ha van igazoltan nevesített munkatársa. Viszont műszaki ellenőrt, beruházás-lebonyolítót (pl. az építtető) közvetlenül továbbra is megbízhat. E tevékenységek folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy vállalkozásminősítést írhat elő. Erre még nem találtam példát. Ugyanakkor a versenyhelyzet előbbutóbb megköveteli ezek önkéntes meglétét is. Kérdés: a vállalkozásminősítésnek van köze a szakmai kompetenciához?

7 Az építtető átdolgozott felelőssége Az építtető feladatává/felelősségéve válik: a pénzügyi fedezet garantálása Alapvető fontosságú feltétel (lenne)! Ez így nagyon jól hangzik, de a jogszabály ennél enyhébben fogalmaz: ( ) az építtető feladata a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha az építési szerződésben meghatározott, de még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének rendelkezésre álló fedezete olyan mértékben csökkent, ami nem elegendő a még hátra lévő szerződés szerinti vállalkozói díj teljesítésére. Kérdés: van-e szankció abban az esetben, ha ez nem teljesül? Emlékeztetőül a probléma egy másik kontextusban: Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező köteles a teljesítéséről, részteljesítéséről kiállított számlája benyújtásának időpontjáig a teljesítésben, részteljesítésben megjelenő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező teljesítésének, részteljesítésnek pénzügyi elszámolását elvégezni, amely magába foglalja az e-teljesítésigazolás kiállítását és az alvállalkozó részéről a számla benyújtását. A vállalkozó kivitelező a benyújtott számlája teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelését kiegyenlítette, függetlenül azok fizetési határidejétől. a beruházás-lebonyolító, az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének kiválasztása építési napló elektronikus vezetése és aktiválása, valamint a fővállalkozó számára egyszer használatos belépési jelszó generálása Egyelőre semmi konkrét információ nem jelent meg ennek formájáról, működéséről. Határidő: július 1.

8 Az építtetőt érintő további újítások A kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell elkészíteni. Az elektronikus adatkezelés egy fontos, eddig méltánytalanul elmaradt funkció volt! Kérdések:Többnyelvűség? Csak eredeti nyelven lévő mellékleteket le kell fordítani? Az elektronikus formátumról: a jogszabály általánosan a PDF formátumot írja elő. De arról egy szó sincs, hogy azt milyen biztonsági formátummal kell ellátni! (Írásvédett, nyomtatásvédett, nem szerkeszthető, stb.) Mi garantálja a verziók egységes rendezőelvét? A megvalósulási vagy kivitelezési dokumentáció formátumát a 313/2012. Korm. rendelet határozza meg, és előírja, hogy a Dokumentációs Központba be kell küldenie az építtetőnek. A központi tervtár intézménye elektronikusan szintén üdvözlendő hiánypótlás! Kérdések:Szankciók? Megszűnik az utólagos bejelentés Az építőipar szürke oldalának felszámolására tett nagyon fontos lépés! Megszűnik a megfelelősség tanúsítvány, az építési termékekre vonatkozó új EU irányelv miatt már nem megfelelősség tanúsítványokra van szükség a jövőben, hanem a beépített építési terméknek teljesítmény nyilatkozatainak kell megfelelnie a kivitelezési dokumentációban előírtaknak. Tehát az, hogy az építés folyamán milyen építési terméket kell beépíteni, azt a kivitelezési műszaki dokumentáció tervezőjének kell meghatároznia az adott építési termék teljesítmény nyilatkozata alapján. A tervezői szabadság növelése ebben az esetben rendkívül fontos hiánypótlás! DE! Itt lesz az egyik legnagyobb felelőssége a műszaki ellenőrnek is folyamatos kontroll!!!

9 Az elektronikus építési napló Elektronikus építési napló és a teljesítésigazolás Az építésügyi hatóság az építési vagy bontási engedély kiadásával egyidejűleg, továbbá tudomásulvételi eljárás esetén a tudomásulvétel határidejének lejártáig, készenlétbe helyezi az engedélyezett vagy tudomásul vett építési tevékenység dokumentumait egyetlen helyre gyűjtő és egyetlen helyről elérhetővé tevő elektronikus építési naplót (a továbbiakban: e-napló), és ahhoz az építtető számára egyszer használatos belépési jelszó megadásával biztosít hozzáférést. A Kbt. hatálya alá tartozó, de építési, bontási engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén az építésügyi hatóság az építtető előzetes bejelentése alapján helyezi készenlétbe a bejelentett építési tevékenységhez tartozó e-naplót és biztosít egyszer használatos belépési jelszót az építtető számára. Mit jelent mindez? A törvény értelmében az e-napló gyakorlatilag az eddig is kötelezően építési napló vezetésére kötelezett kivitelezési folyamatok során lesz kötelező, felváltva ezzel a papíralapú naplót. ELŐNYÖK: egységes, kötött formátum biztonságos, védett mindenki által ellenőrizhető nehezen hamisítható tartósan megőrzött központilag (is) dokumentált HÁTRÁNYOK: online netkapcsolatot igényel számítógépes munkaállomás szükséges korlátozott hozzáférés a helyszínen nincs átmeneti idő, gyakorlási lehetőség még nincs program!

10 Elektronikus építési napló és a teljesítésigazolás A teljesítésigazolás rögzítése az elektronikus építési naplóban A teljesítésigazolás átadását rögzíteni kell majd az e-naplóban. Az e-napló a közelmúltban elfogadott módosítás az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) kormányrendelet szerint internetes alapú számítógépes programmá válik július 1-jétől. Tehát a teljesítésigazolás is alapjaiban változik meg, hiszen létrehozásra kerül az elektronikus teljesítésigazolási napló, amely az e-napló része lesz, és szintén internet alapúvá válik. Előnyei és hátrányai ugyanazok, mint az e-napló esetében. Bizonyos feltételek mellett később lehetőség nyílhat az átutalás automatizálására (fedezetkezelő esetén). Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető (vagy a képviseletében eljáró építési műszaki ellenőr) és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha: a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet, építési-szerelési munkát a szerződésben foglaltak és jogszabályban előírtak szerint a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti.

11 Elektronikus építési napló és a teljesítésigazolás A fő-, illetve az alvállalkozó kivitelező vagy erre irányuló felhatalmazás esetén a felelős műszaki vezetőjük a közös helyszíni bejárás során az e- főnaplóban és az e-alnaplóban, jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az e-teljesítésigazolási naplóban rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt. Ez is hasonló a papíralapú megoldáshoz, az elektronikus rögzítés előnye a biztos dokumentálás, hátránya nehézkesebb dokumentálás. Az építési műszaki ellenőr vagy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az ellenőrzést követően e-teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építési tevékenységről, építési-szerelési munkáról, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a számlázható összeg mértékére. Az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a fő- vagy alvállalkozó kivitelezőnek. Az alvállalkozó kivitelező a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek átad minden olyan dokumentumot, ami számára a teljesítésigazolás kiállításához és elszámoláshoz, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység dokumentálásához szükséges. Kérdés: ha az alvállalkozó nem számlázhatja le a teljes szerződéses összegét, mert a teljesítésigazolás szerint ere nem jogosult, a fővállalkozó megkapja a teljes szerződéses összeget a fedezetkezelőtől?

12 Elektronikus építési napló és a teljesítésigazolás Az e-teljesítésigazolást nulla ellenértékkel kiállítottnak kell tekinteni, ha az e-teljesítésigazolást az építési műszaki ellenőr a Kiv. rendelet 16. (3) bekezdés o) pontja szerint meghatározott határidőben, az építtető a Kiv. Rendelet 7. (2) bekezdés i) pontja szerint meghatározott határidőben vagy a felelős műszaki vezető a Kiv. rendelet 13. (3) bekezdés m) pontja szerint meghatározott határidőben (a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy a birtokbaadási eljárás lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül) nem rögzíti az e-teljesítésigazolási naplórészben. További lényeges tudnivalók az elektronikus építési naplóval kapcsolatosan: Bejegyzések megtételével kapcsolatos kérdések Mivel a bejegyzők száma korlátozható, az illetéktelen bejegyzés meggátolható. Határidők Az elektronikus nyilvántartás meggátolja a határidőkkel történő manipulációkat, automatikusan rögzíti a késedelmeket. Ezzel összefüggésben: az elektronikus felület mindenképp szigorodást jelent a napló vezetésében. A napló napi rendszerességgel történő vezetése kikerülhetetlené válik.

13 Az új engedélyezési és eljárási szabályok Az új engedélyezési és eljárási szabályok mit kell tudnia a műszaki ellenőrnek és a beruházás-lebonyolítónak? Hatályon kívül helyezik az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet. Helyette egy új rendeletet alkottak amely január 1-jétől lép hatályba: Új rendelet: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról Az új szabályozás szerint az engedélyezési eljárások közül megszűnik: az elvi építési engedélyezés, a telekalakítási engedélyezés, engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési Megszűnik továbbá az egyszerűsített építésügyi hatósági eljárás, a bejelentési eljárás. Új típusú eljárások lesznek a tudomásulvételi eljárások: a használatbavétel tudomásul vételi eljárás, a jogutódlás tudomásul vételi, a veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásul vételi eljárás. A törvényből kikerül az építésügyi hatósági engedély megadásának követelményeit szabályozó rész. Ezek a fent említett kormányrendeletbe kerültek be. Az új szabályozás szerencsésen közelít a piacon valóban megjelenő igényekre és életszerűbb eljárásokat hoz be a korábbi elavult formák helyett. Nem szerencsés viszont az átmeneti időszak hiánya (gondolok itt különösen az engedélyező oldalára!).

14 A műszaki ellenőrökre és a beruházáslebonyolítókra érvényes új bírságtételek A z építésügyi eljárásokkal kapcsolatos bírságtételek is módosulnak: Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, és az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet változik, melyeket a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosít 2013-tól. Néhány fontos rendelkezés: Építési műszaki ellenőr közreműködésének hiányában az építési műszaki ellenőrrel szemben megállapított bizonyos bírságtételek az építtetőt terhelik majd. Kérdés: ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben nincs műszaki ellenőr holott ez kötelező lenne, akkor nemcsak azért büntetnek, mert elmulasztották a műszaki ellenőr alkalmazását, hanem annak (értelemszerűen ekkor elmaradó) tevékenységi hiányosságait is szankcionálják? Az építtetővel szemben megállapított építésfelügyeleti bírság a beruházáslebonyolítót terheli, ha a külön jogszabályban meghatározott építtetői feladat teljesítését, vagy annak részét a beruházás-lebonyolító átvállalta. Ez viszont logikus következmény: a beruházás-lebonyolító feladatai általában fedik azon építtetői kötelezettségeket, melyeket az építésfelügyelet mulasztás esetén bírsággal szankcionálhat. Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (ebírság) alkalmazásban rögzíti. Kérdés: nyilvános lesz?

15 A jogszerűtlen, jogosulatlan és szakszerűtlen tevékenység új definíciója Jogszerűtlennek minősül az építési tevékenység, ha az építésügyi hatósági engedélyköteles építési tevékenységet az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy az engedélyezettől engedélyköteles eltéréssel vagy egyéb jogszabályban meghatározott jogszerűségi követelmények megsértésével végzik. Azonban a külön jogszabályban meghatározott (tűréshatáron belüli) eltérés nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek. JOGKÖVETKEZMÉNY: az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását. Jogosulatlannak minősül a tervezői-, a szakértői-, és a kivitelezési tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és más jogszabályban meghatározott résztvevői az általuk folytatott építési tevékenység végzéséhez nem rendelkeznek jogosultsággal, vagy nem megfelelő jogosultsággal rendelkeznek. JOGKÖVETKEZMÉNY: az építésügyi hatóság feladatkörében hatósági eljárást folytat le, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy szervet. Szakszerűtlennek minősül a tervezői-, a szakértői-, és a kivitelezési tevékenység, ha a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építési követelmények, szakmai előírások és szabályok megsértésével végzik vagy a tevékenység végzése az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot és használatot eredményez. JOGKÖVETKEZMÉNY: az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki.

16 A jogszerűtlen, jogosulatlan és szakszerűtlen tevékenység új definíciója A jogszerűtlen, és a szakszerűtlen építési tevékenységek visszaszorítása érdekében szigorúbb szankciók kerülnek meghatározásra. Az általános építmények esetében a fennmaradási engedély megadásának lehetőségét teljesen eltörölni nem lehet, ezért a fennmaradási engedély megadásának lehetősége viszonylag szűk körben, azokban esetekben indokolt, ahol a szabálytalanul megvalósult építményre egyébként az építési engedély megadható lett volna vagy az szabályossá tehető. Például, amikor az építési tevékenységet az engedély jogerőre emelkedése előtt már megkezdték és azt az engedélynek megfelelően végezték. Az engedély nélkül, az engedélytől eltérően és az engedély jogerőssé válása nélkül kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik és a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzett építési tevékenységek esetén a hatóságnak főszabályként a bontást kell elrendelni. A jogszabály kivételként meghatározza azon esetek szűk körét, amelyekben a fennmaradási engedély megadásának lehetősége továbbra is biztosított. Ezek: az egyébként az építési engedélyezéshez előírt és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek; az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető; azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. Rögzítésre került, hogy a külön jogszabályban meghatározott eltérés nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek. Ez a szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.

17 Elektronikus ügyintézés és a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek Elektronikus tárhely Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít. A fentiekből logikusan következik, hogy az elektronikus ügyintézés a továbbiakban nem kerülhető meg! Az elektronikus tárhely igényléséhez az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDRben (168/a. ). Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez. Aki tehát műszaki ellenőrként / beruházás-lebonyolítóként akar dolgozni, regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Kérdés: ez egyszeri regisztrációt jelent, vagy minden ügyhöz külön-külön? Az ÉTDR-t üzemeltető törvényben meghatározottak szerint kezeli a dokumentumok személyesadattartalmát és vezeti azok adatvédelmi nyilvántartását. A Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás adatállományai nem nyilvánosak. Kérelemre az Üzemeltető a dokumentumállomány archivált és a külön jogszabály szerinti újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közérdekű adataiba betekintést biztosít, abból adatokat szolgáltat, az adatokról másolatot ad a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint.

18 Elektronikus ügyintézés és a kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek A hatóságokhoz benyújtandó anyagok tartalma Az egyes eljárásokhoz, azok fajtájától függően, eltérő tartalmú dokumentációkat szükséges benyújtani. Ezek részletes felsorolását és a azok formai követelményeit a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet tartalmazza. Általánosságban az alábbiak benyújtása szükséges: az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját, a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a kérelem tárgyával összefüggésben az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését (ha az szükséges) arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban, meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és az építtető aláírását. A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is.

19 Az ÉTDR gyakorlati kérdései a műszaki ellenőr és a beruházáslebonyolító szemszögéből Mindenek előtt egy kis statisztika: a KSH február 22-én közzétett gyorsjelentése alapján 2012-ben új lakás épült, 17 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma volt, ami 15 százalékos csökkenést jelent a évi adatokhoz képest. Budapesten ennél jóval nagyobb, 48, illetve 32 százalékos volt a visszaesés mértéke. Valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, azonban a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal Budapesten esett vissza az új építési engedélyek száma. Országosan a kiadott új építési engedélyek alapján 6099 lakóépület és 6142 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 12 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 9 százalékkal nőtt az ipari, 18 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 13 százalékkal csökkent. A fentiekből is látható, hogy jelenleg nagyon kevés az építési engedélyezési folyamat! Ez egyrészt jó, mert van idő és kapacitás a rendszer beüzemelésére, az esetleges hibák javítására és jobbító javaslatok rendszerbe építésére. Másrészt elkeserítő, hogy az építőipari mélyrepülés tovább tart, így igazán nehéz gyakorlati tapasztalatokat szerezni, pláne értékelni. 19

20 Az ÉTDR gyakorlati kérdései a műszaki ellenőr és a beruházáslebonyolító szemszögéből A ÉTDR honlapján elérhető statisztika azt mutatja, hogy bár az építési engedélyezési eljárások 2006 óta az egynegyedükre csökkentek, de a munkakezdések száma növekszik, és nőnek az építésfelügyeleti bírságok száma is. Tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi építésügyi jogszabály-módosítások nem emelték be a műszaki ellenőröket sem az általánosan kötelezően foglalkoztatandó szereplők közé, sem a tervezésben, annak értékelésében nem kaptak szerepet, a műszaki ellenőrzés jelenleg még igencsak gyengén kapcsolódik az ÉTDR vívmányaihoz! 20

21 Az ÉTDR gyakorlati kérdései a műszaki ellenőr és a beruházáslebonyolító szemszögéből Az előzőek miatt is látható, hogy a műszaki ellenőrnek és bizonyos fokig a beruházáslebonyolítónak kevés játéktere van jelenleg az ÉTDR-ben. Ez nyilvánvalóan változni fog az elektronikus építési napló (és az elektronikus teljesítésigazolás) bevezetésével ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja. (kép forrása: CSMKIK) 21

22 A tanácsadó mérnök új fogalma Tanácsadó mérnök új fogalma: aki tervezői, beruházás-lebonyolítói és építési műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezik, az e három feladatkört együtt külön jogszabály szerint szabályozott - tanácsadó mérnök címen láthatja el. Ebből következik, hogy mindhárom feladatra egyazon személy (vállalkozás) kap felkérést. Kérdések: Volt régi fogalom? Megszületett már a hivatkozott külön jogszabály? Jó-e az, ha a műszaki ellenőr és a tervező ugyanazon személy?

23 A beruházás-lebonyolítókat érintő, 2013-tól hatályos változások Az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) kormányrendelet számos változást vezet be, amelyek a beruházás-lebonyolítókat is érintik. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása nyomán (melyet az előbb említett 322/2012. Korm. rendelet tartalmaz) a beruházás-lebonyolító feladatává válik: a tervező, a fővállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása és tevékenységük koordinációja, valamint a közreműködés az építési beruházás ajánlati, részvételi vagy ajánlattételi felhívásának, dokumentációjának összeállításában, kiegészítő tájékoztatás megadásában, továbbá az ajánlatok értékelésében. A szabályozás (végre) rögzíti az építtető érdekeit képviselő szakember jogait és kötelezettségeit különös tekintettel a sikeres projekt-végrehajtás érdekében szükséges együttműködés felelősségére! Fontos változás továbbá, hogy a beruházás-lebonyolító az építtetővel kötött megállapodás alapján az egyéb szakterületeket magában foglaló tevékenységek kivételével minden olyan feladat vagy tevékenység ellátására jogosult, ami az építési tevékenység szakszerű megvalósításának ellenőrzésével vagy irányításával kapcsolatos. Az új szabályozás új tartalommal tölti meg a bonyolító kifejezést, mely ezzel közelebb került eredeti céljához, feladatához. Ugyanakkor ez egyfajta bizalmi státuszt is jelent az építtető felé, ami kiemelkedően nagy felelősséget jelent, és feltételezi a szakmai kompetencián túl a megfelelő szervezőképesség és konfliktuskezelés képességét is!

24 Építőipar 2013 Új alapokon Köszönöm a figyelmet!