PÉNZÜGYI ISMERETEK. Prezentációs készlet. Készitette: Dr. Csáki Ilona

Átírás

1 PÉNZÜGYI ISMERETEK I Prezentációs készlet Készitette: Dr. Csáki Ilona

2 2 Pénzügytan: a közgazdaságtudomány része a makroökonómia egyik ága ágazati tudomány Tárgya: a pénz funkcióinak és a pénzügyi rendszer intézményeinek vizsgálata a gazdasági életben betöltött szerepe szerint I. A PÉNZ A pénz kialakulása hosszú történeti folyamat - egyszerü vagy véletlen csere - teljes vagy kifejlett csere - általános csereforma - pénz értékforma - a pénz általános egyenértékes Az árupénz tulajdonságai: a használók számára megfelelő hasznosság tartósság oszthatóság homogén bimetallizmus: monometallizmus: az arany és az ezüst a pénz csak egyfajta nemes fém a pénz

3 3 nemesfém-pénz: homogén fémpénz súlymértékek szerinti érmék A pénzverés uralkodói monopólium Fémekkel való ötvözés - önálló pénznevek A klasszikus pénz funkciói: - értékmérő minden áru értéke benne kifejeződik - forgalmi eszköz - az áruforgalom lebonyolitásának eszköze - kincsképzési eszköz a forgalomhoz nem szükséges pénz kicsapódik - fizetési eszköz adós-hitelezői viszonyt testesit meg - világpénz országok közötti gazdasági kapcsolatok eszköze A pénzforgalom lebonyolitásának kezdeti intézményei - a bankok - szívesen fogadtak el érmeletéteket, és ezt igazoló papírjegyeket adtak cserébe - klasszikus papírpénz Pénzláb: az az aranymennyiség, amelyet az egységnyi papírpénz ér Aranyfedezet kötelező aranyfedezet klasszikus bankjegy: a bank bármikor aranyra beváltani köteles a váltó leszámitolásakor keletkezik kibocsátását az állam idővel monopolizálta A mai pénz modern pénz: - belső érték nélküli pénz - árura szóló követelés A modern pénz, mint csereeszköz: bankjegy, érme és bankszámlapénz Értékét (árfolyamát) a nemzetközi kereslet-kínálat szabja meg.

4 4 A mai pénz (alap) funkciói: Alapvető funkciók: - Értékmérő vagy elszámolási egység: a pénz homogenitásának megfelelően a gazdasági számbavétel egységeként funkcionál, alkalmas áruk árának, jövedelmeknek és vagyonok mérésére és összehasonlításra - Forgalmi eszköz: a pénz és áru cseréjében az azonnali fizetéskor közvetít, amely feltételezi, hogy a pénz mindenki által elfogadott legyen. Másodlagos funkciók: - Felhalmozási (kincsképző funkció): a pénz legyen alkalmas a vagyontartás eszközéül szolgálni. - Fizetési eszköz: a pénz legyen alkalmas halasztott fizetésre, hitelek nyújtására és visszafizetésére. - Regionális- és világpénz szerep: országhatáron kívül is betölti az alapvető funkciókat

5 5 2. A pénzteremtés mechanizmusa A mérleg egy olyan könyvviteli nyilvántartás, amely egy adott időpontban összevontan, pénzértékben tartalmazza a gazdálkodó vállalat eszközeit és forrásait. A kimutatás bal oldalán az eszközök, jobb oldalán a források tételei találhatók. A gazdasági reál folyamatokat modern korban mindig ellentétes irányú pénzfolyamat lebonyolítása is jellemzi. A modern, belső értékkel nem rendelkező pénz egyszerű számlajóváírással keletkezik pénzteremtő hitel Egyszintű bankrendszer:...bankszektor... központi bank az ország központi bankja (jegybank) áll kapcsolatban a vállalati szférával, vezeti azok számláit...vállalati SZEKTOR... Vállalat

6 6 kétszintű bankrendszer: A központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal. A vállalati szféra számláit a kereskedelmi bankok vezetik A központi bank kereskedelmi bankokkal áll összeköttetésben BANKSZEKTOR központi bank hitelintézetek VÁLLALATI SZEKTOR vállalat

7 7 A pénz technikai (megjelenési) formája: - Készpénz: a törvényes fizetőeszköz (bankjegy- és érmeállomány) megnevezése. - Számlapénz: a banki számlákon megjelenő pénznagyság.

8 8 I. Pénzteremtés hitelnyujtás ellenében: pénzteremtő hitel A Bank (készpénz nélküli gazdaság, egyszintű bankrendszer) hitelt nyújt egy vállalatnak termelés megelőlegezésére. A hitelnyújtás műveletével egyben pénzteremtés is történik: pénz kerül a gazdaságba A pénzállomány a vállalati mérleg eszköz oldalán szerepel, hiszen ez a vállalati vagyontárgyak egy fajtája. a mérleg forrás oldala mutatja, hogy a vállalat e pénzeszközhöz hitelnyújtás kapcsán jutott, azaz e hitelösszeggel a vállalat tartozik a banknak. Eszköz Vállalat Forrás Pénz Hitel A bank mérlegében e tételek ellentétesen helyezkednek el. A bankmérleg eszköz oldalát /idegen szóval általában/ aktíváknak, a forrásoldalt passzíváknak nevezzük. Aktívák Bank Passzívák Hitel Pénz = Betét A bank számára a hitel követelés, vagyis a hitel a bank eszköze. A teremtett pénz, vagyis a banknál vezetett betét pedig a bank tartozása, a bank passzívája

9 9 A pénzteremtés azáltal valósult meg, hogy a bank betétet nyitott a vállalat számára A pénz megsemmisülése a pénzteremtéssel ellentétes folyamat hitel visszafizetéssel szűnik meg. A hitelpénz mechanizmusa k ö r f o r g á s jellegű: - A kereskedelmi bankok hitelnyújtás révén pumpálnak pénzt a gazdaságba. - E pénz az adott vállalattól a többi szférához (a lakossághoz és az államháztartáshoz), illetve más vállalathoz kerül. - Ha a vállalat eladta áruját, értékesítette szolgáltatását, akkor a hozzá visszakerült pénzből visszafizetheti hiteleit. Ezzel a pénz megszűnik. A pénz bármelyik szereplőnél k i l é p h e t a forgalomból: - veszteséges a vállalat, nem tudja realizálni termelését - a lakosság otthon nem a bankban tartja amegtakaritásait II. pénzteremtés betéti kamatok jóváirása esetén Ha a bank ügyfelének kamatot ír jóvá, ez hatásában pénzteremtő jellegű, mivel a vállalati betétállomány emelésével a bankpasszívákat növeli. A vállalatnak több pénze lesz - a pénzmennyiség nő. Bank Vállalat + kamat = + betét kamat = + betét

10 10 Míg a k a m a t j ó v á í r á s a h i t e l n y ú j t á s s a l megegyező hatást vált ki, addig az ügyféltől történő k a m a t b e s z e d é s a pénzteremtés szempontjából a h i t e l v i s s z a f i z e t é s s e l egyenértékű. III. A pénzteremtés d e v i z a v á s á r l á s s a l is keletkezhet: a vállalat eladja külföldi fizetőeszközét hazai fizetőeszköz (arany) ellenében. A vállalati mérlegben csupán az eszközoldal rendeződik át. A bankmérlegben az aktívaoldalon a hitel helyett a deviza- (arany) tétel szerepel. - deviza (arany) + pénz = betét Vállalat Bank + deviza (arany) + pénz = betét P é n z m e g s e m m i s ü l é s t okoz, ha a bank e l a d külföldi fizetőeszközt (aranyat) hazai pénz ellenében. Ez az esemény az alábbi módon tükröződik a mérlegekben. +deviza (arany) - pénz = betét Vállalat Bank -deviza (arany) - pénz = betét

11 11 Valuta: Deviza: külföldi fizetőeszköz készpénzben (bankjegy és érme formájában) valutára szóló követelés, külföldi pénznemben megjelölt fizetési ígéret Pénzteremtés a kétszintű bankrendszerben A jegybank és a kereskedelmi bank közötti kapcsolat Kétszintű bankrendszerben a pénzteremtés két műveletsorra válik: a kereskedelmi bankok (hitelintézetek) és a központi bank pénzteremtésére. Kereskedelmi bankpénz: a kereskedelmi bankok által teremtett pénz, a kereskedelmi bank passzívája. Jegybanki pénzteremtés: mechanizmusát tekintve nem különbözik a kereskedelmi bankok pénzteremtésétől. A központi bank a k t í v a oldalán a h i t e l tétel található. Ez azonban itt nem a vállalati szektor számára nyújtott hitel - hiszen kétszintű bankrendszerben a jegybank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó egységekkel -, hanem a kereskedelmi bankok számára nyújtott hitel. A jegybanki p a s s z í v a oldalon a jegybank által t e r e m t e t t pénz áll. Ez a pénz azáltal keletkezik, hogy a központi bank bankbetétet nyit a kereskedelmi bankok számára, az e számlákon található betét maga a jegybank által teremtett pénz.

12 12 Az így létrejött pénzt nevezzük j e g y b a n k p é n z n e k, amely a jegybank által teremtett pénz, a jegybank passzívája. Hitel a kereskedelmi bankoknak Központi bank Jegybankpénz= kereskedelmi bankok betétei Kereskedelmi bank Jegybankpénz = betét a központi banknál Hitel a központi banktól A kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz megfelel a pénz általános definíciójának, miszerint mindkettő bankra szóló követelés, mindkettő bankpasszíva.

13 13 Fizetés ügyfélkörön belül: Nézzünk meg a fizetési megbízatások teljesítését a kétszintű bankrendszerben! Modellünkben az A és C vállalat számláját A kereskedelmi bank, B vállalat számláját B kereskedelmi bank vezeti. A ker. bank betét A váll. betét C váll. B ker. bank betét B váll. A vállalat B vállalat betét A ker. banknál betét B ker.. banknál C vállalat betét A ker. banknál

14 14 1. esemény: A vállalat gépbeszerelést végzett C vállalat számára. E tevékenységért C vállalat fizet A vállalatnak 200 forintot. Modellünkben a f i z e t é s csupán á t u t a l á s s a l valósulhat meg, hiszen a gazdaságban nincs készpénz. A fizetés úgy valósul meg, hogy A kereskedelmi bank átrendezi passzíváit. Az ügyfélkörön belüli fizetés tehát a kétszintű bankrendszerben is ugyanúgy valósul meg, mint az egyszintűben: C vállalat betéte csökken, A vállalaté nő, vagyis az A kereskedelmi bank passzív oldala átrendeződik. A fizetés következtében C vállalatnak a szállítóállománya, A vállalatnak a vevőállománya csökken. A ker. bank betét A váll betét C váll B ker. bank betét B váll. betét A ker. banknál vevők -200 A vállalat B vállalat betét B ker.. banknál betét A ker. banknál C vállalat szállítók - 200

15 Fizetés ügyfélkörön kívül Mi történik azonban, ha C vállalat B-nek akar fizetni? Nyilvánvaló, hogy A kereskedelmi bank e fizetési megbízást nem tudja passzíváinak átrendezésével teljesíteni, hiszen B vállalatnak nem ő vezeti a számláját. Az is egyértelmű, hogy C vállalatot nem érdekli A kereskedelmi bank gondja, hiszen ha nem tudna fizetni B vállalatnak, akkor pénze nem lenne teljes körűen felhasználható, vagyis nem lenne pénz. Következésképpen nem vezettetné A kereskedelmi bankkal a számláját. A fizetési forgalom a jegybankon keresztül fog lebonyolódni amely vezeti A és B kereskedelmi bank számláját. A kereskedelmi bank példánkban úgy jut jegybankpénzhez, hogy hitelt kér a központi banktól. A hitelnyújtás után a bankmérlegek az alábbi képet mutatják. Hitel A kereskedelmi banknak +500 Központi bank A kereskedelmi bank betéte A kereskedelmi bank Jegybankpénz = betét a központi banknál Hitel a központi banktól A kereskedelmi bank fizetése B kereskedelmi banknak azáltal teljesül, hogy a jegybank passzívái átrendeződnek, vagyis A számláján lévő jegybankbetét-összeg csökken, B számláján viszont nő az egyenleg. Kétszintű bankrendszerben tehát adott vállalat átutalásához, ha a pénzösszeg nem az adott kereskedelmi bank ügyfélkörén belül marad, jegybankpénz szükséges.

16 16 A fizetés útja tehát: C vállalat --> A kereskedelmi bank --> jegybank --> B kereskedelmi bank --> B vállalat A műveletben résztvevő szereplőket három szférába sorolhatjuk: A legfelső szintet az alsóbb bankszintet míg a legalsó csoportba a központi bank, a kereskedelmi bankok alkotják, a gazdálkodó egységek tartoznak. Ezzel a fizetéssel megszűnik 500 forintnyi A kereskedelmi banki pénz, ugyanakkor keletkezik 500 forint B kereskedelmi banki pénz (ld. a kereskedelmi bankok passzíva oldalán a betétállományban végbemenő változásokat), tehát a kereskedelmi bankpénz mennyisége nem változik. A jegybank passzíva oldalán megszűnt 500 forint jegybankpénz (A kereskedelmi bank betéte), ugyanakkor keletkezett is 500 forint jegybankpénz (B kereskedelmi bank betéte), vagyis a jegybankpénz-tömeg sem változott.

17 17 2. esemény: C vállalat fizet B vállalatnak 500 forintot KÖZPONTI BANK Központi Bank A ker. bank betéte -500 B ker. bank betéte +500 jegybankpénz -500 KERESKEDELMI BANKI SZFÉRA A ker. bank betét A váll. betét C váll jegybankpénz +500 B ker. bank betét B váll betét A ker. banknál A vállalat GAZDÁLKODÓ SZFÉRA B vállalat betét B ker. banknál +500 vevők -500 betét A ker. banknál C vállalat szállítók Az A kereskedelmi banknak tehát likvidnek kell lennie jegybankpénzben, ha egyik betéttulajdonosa ügyfélkörön kívüli fizetést kíván teljesíttetni a bankkal.

18 Készpénzfelvétel a kereskedelmi banktól A készpénz csupán a jegybankpénz egyik technikai formája (a számlapénz mellett).. A készpénzkibocsátás jegybankpénzen belül technikai átváltást jelent: a jegybank számlapénz egy része átalakul jegybank készpénzzé. Jegybankpénz Banki pénz Készpénz Létezik Nem létezik Számlapénz Létezik létezik 3. esemény: A vállalat 300 forintnyi készpénzfelvéte a kereskedelmi banki betétszámlája terhére /munkabér kifizetése miatt/ - nincs azalkalmazottainak lakossági folyószámlája KÖZPONTI BANK Központi Bank A ker. bank betét -300 forgalomban lévő készpénztömeg +300 jegybankpénz -300 KERESKEDELMI BANKI SZFÉRA A ker. bank B ker. bank betét A váll. jegybankpénz betét B váll betét C váll. betét A ker. banknál -300 A vállalat GAZDÁLKODÓ SZFÉRA B vállalat betét B ker. banknál

19 19 betét A ker. banknál C vállalat szállítók Likviditás külföldi fizetőeszközben Ha egy kereskedelmi bank ügyfele külföldi fizetőeszközt igényelhet bankszámlája terhére, akkor a kereskedelmi banknak nemcsak jegybankpénzben, hanem külföldi fizetőeszközben is likvidnek kell lennie. Ez a likviditás vonatkozhat külföldi készpénzre (valutára) - amikor is a kereskedelmi banknak a külföldi központi bank pénzében kell likvidnek lennie - és vonatkozhat számlapénzre (devizára). Ez a likviditás teljesen természetes, ha a bank devizaszámlát is vezet ügyfelei számára. Szintén fontos ez a fajta likviditás konvertibilis fizetési eszközű országban. 4. esemény: az ügyfél 100 forint külföldi fizetőeszközt igényel a banktól deviza (készpénz) -100 Ker. bank devizabetét -100 Vállalat devizabetét -100 deviza (készpénz) +100

20 A pénzmultiplikátor nagysága A pénzmennyiség megsokszorozása: multiplikálás Kezdjük a pénzteremtési folyamatot forint készpénzzel. Feltételezzük, hogy Kovács úr valahogyan hozzájutott ehhez az összeghez (munkabérként kapta, örökölte sbt.) és bankbetétet szeretne nyitni. A bank a fent már megismert összefüggések alapján a készpénz elfogadásakor betétszámlát nyit Kovács úrnak. Ezzel a művelettel a kereskedelmi bankpénzt, kereskedelmi banki pénzt teremt. készpénz Bank betét Kovács úr betétszámláján a jóváíráskor tehát pénzteremtés ment végbe. A gazdaságban ezáltal keletkezett forint (kereskedelmi banki) pénz, ugyanakkor a jegybankpénzállomány forinttal csökkent, hiszen a pénz bankrendszerbe visszaáramlását pénzmegsemmisülésként értelmeztük. bankrendszeren belülre érkezve a pénz megszűnik pénz lenni. A bankok kialakulásának korában erre a betétre az ős-bank 100 % fedezetet tartott, vagyis az forint készpénzt (akkoriban: aranyat) őrizte arra az esetre, ha betétese számláján lévő összeget készpénzre (aranyra) kívánja váltani.

21 21 A hitelezési és betéti tevékenység élesen különvált: a bankár csak saját tőkéje kockázatára hitelezett ügyfeleinek. A modern bankok már nem tartanak 100 %-os tartalékot. törvényes előírás, a kötelező tartalékráta rendszere a mérvadó. A tartalék előírások eredetileg a betétesek érdekeit védték, napjainkra átalakultak a jegybank pénzmennyiséget szabályozó eszközeivé: a jegybankpénz és a kereskedelmi banki pénz arányát határozzák meg. A kötelező tartalékráta előírja a kereskedelmi bankok számára, hogy betéteik hány százalékát kötelesek jegybankpénzben (készpénzben és a jegybanknál elhelyezett betétben), illetve jegybankképes aktívában tartani. Esetünkben a kötelező tartalékráta 10 %. A kereskedelmi bankoknak tehát összes betétállományuk 10 %-át jegybankpénzben kell tartaniuk. Kovács úr forintos többletbetéte után a banknak tehát 100 forint többlettartalékot kell képeznie - a befizetett forintból. Ha bankunk a 900 forintot is tartalékként kezelné, és nem hasznosítaná (nem hitelezné ki), akkor kereskedelmi bankunkat kamatveszteség érné, hiszen feleslegesen hevertetne tőkét parlagon. E nagyság tehát kihelyezésre kerül. Ezután a banki mérleg az alábbi formát ölti. készpénz 1000 hitel +900 Bank betét 1000 betét +900

22 22 A következő lépésben a hitelt készpénzben felveszik vagy ügyfélkörön kívül fizetnek vele. jegybankpénz -900 (készpénz) Bank betét -900 A bankmérleg ezen események után az alábbi képet mutatja: tartalék 1000 hitel 900 Bank betét 1000 A bank pénzt teremtett, az átutalás (készpénzkifizetés) teljesítése után forint pénzt. E pénzteremtés a bankmérleg passzíva oldalán mutatkozik, a betétállomány növekedésével. A 900 forintnyi hitel egy másik bankhoz került, mert ügyfelünk olyan gazdálkodó egységnek fizetett, aki más banknál vezeti számláját, illetve a készpénzösszeg valaki bevételeként más bankhoz vándorolt. E 2. bank mérlegében a beérkező készpénz-tétel (pénztári befizetés esetén), illetve számlapénz formájú jegybankpénz (bankközi átutalás esetén) ugyanolyan változást idéz elő, mint az 1. bank esetében. jegybankpénz +900 Bank betét +900

23 23 A 2. bank szintén csupán 10 % tartalékot köteles tartani, jegybankpénz 900 hitel +810 ezért a 900 x 0, 1 = 90 forintot tartalékképzésre fordítja, a fennmaradó 810 forintot kihitelezi. Bank betét 900 betét +810 A hitelt készpénzben felveszik vagy ügyfélkörön kívül fizetnek vele, ezáltal a 2. bank végső mérlege ezt képet mutatja. Bank jegybankpénz 810 betét -810 (készpénz) tartalék 90 hitel 810 Bank betét 900 A 2. BANK VÉGEREDMÉNYBEN ÚJABB 900 FORINT PÉNZT TEREMTETT (PASSZÍVÁI 900 FORINTTAL NŐTTEK). A 810 forint jegybankpénz a fenti módon továbbvándorol, s a 3. bank mérlegében az alábbi változást okozza:

24 24 tartalék 81 hitel 729 Bank betét 810 Végtelen számú kereskedelmi bankot feltételezve, a művelet végtelenszer ismétlődik meg. A bankok nem tudják, hanyadikok a sorban - és nem is érdekli őket. Esetünkben forintnyi jegybankpénzből forintnyi kereskedelmi bankpénz keletkezett. A pénz megsokszorozódott, multiplikálódott. Ezt a folyamatot nevezzük pénzmultiplikációnak, a teremtett kereskedelmi bankpénz és a jegybankpénz a r á n y á t pedig p é n z t e r e m t é s i m u l t i p l i k á t o r n a k. Pénzteremtési multiplikátor: az új betéteknek a tartalékok növekedéséhez viszonyított aránya. Megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénzből hány egység kereskedelmi banki pénz keletkezhet.

25 25 A Samuelson-i modellben a pénzmultiplikátor nagysága a kötelező tartalékráta reciproka ( 1/0,1 = 10). Amennyiben matematikailag végtelen sok bank vesz részt a folyamatban, akkor a gazdaságban bekerülő pénzösszegek egy végtelen, egynél kisebb hányadosú mértani sorozatot alkot, amelynek összegképlete Ahol: M = J x B x P * (1/t) M = pénzmennyiség, JBP = jegybankpénz (kiinduló alapösszeg), T = kötelező tartalékráta 1/t = pénzmultiplikátor A pénzteremtés fenti, egyszerű esete nem automatikusan érvényesül. Samuelson / Nordhaus két feltételt említ. 1. A fizetési láncból ne történjen kiszivárgás, azaz mindenki vigye a pénzét a bankba és ne őrizze otthon. 2. Egyetlen bank se tartson a kötelező tartalékrátán felüli tartalékot, vagyis ne legyenek szabad tartalékok a kereskedelmi bankoknál. Ha például az 1. bank 400 forintnyi szabad tartalékot kíván tartani, akkor - a 100 forint kötelező tartalékrátán felül csak 500 forint kerül a 2. bankhoz. Ha más bank nem tartana szabad tartalékot, a pénzteremtés nagysága: x 0, x 0,9² +... = = x 1/0.1 = forint lenne. Ha pedig az 1. bank 900 forint szabad tartalékot óhajtana tartani, nem lenne pénzmultiplikálódás, hiszen az 1. bank forint tartalékot tartva, nem kerülne jegybankpénz a 2. bankba. Szabad tartalékok; a kereskedelmi bankok kötelező tartalékráta által meghatározott un. kötelező tartalékokon felüli, jegybankpénzben felhalmozott aktívái.

26 26 Van még két fontos feltétel, mely nem szerepel kimondottan a pénzmultiplikátor levezetésénél, de amelyek jelentősen befolyásolják a folyamatot. 3. Figyeljük meg, hogy minden pénzteremtési aktusnál a bankhoz átutalt (készpénzben bevitt) jegybankpénz ellenében teremtett betét terhére az ügyfél nem igényel jegybankpénzt. Az 1. bankban az forintnyi betét leülepszik, tulajdonosa nem nyúl hozzá, ezért a kereskedelmi banknak elég a kötelező tartalékráta erejéig jegybankpénzben tartalékolnia. Ha e betét - ha csak részben is - felhasználásra kerülne, például 50 forintot készpénzben kérne tulajdonosa, nem jöhetne létre a mértani sorozat szerinti pénzteremtés, hiszen nem lenne 900 forint kihitelezhető. Ekkor a 950 forint betétre 95 forint tartalékot kellene tartani, ezzel szemben a banknak = 50 forint tartalék állna rendelkezésére. Szükséges tehát, hogy ez a betét - nemcsak az 1., hanem mindegyik banknál a modellbeli pénzteremtés szempontjából végleg a banknál maradjon. 4. A másik feltétel a harmadiknak az ellentéte. Míg a 3. feltétel szerint az ügyfelek betéte érintetlenül a bankoknál marad, addig a 4. feltétel szerint a hitellel teremtett pénzt teljes egészében más bankokhoz utalják. Az 1. bank esetében a 900 forint hitel egészen más bankoknál landolt, a 2. bank 810 hitele szintén egy másik, 3. bankhoz került stb. A valóságban ezzel szemben számolni lehet azzal, hogy a hitellel teremtett pénz egy része bankon belül marad. Ügyfeleink között, akad olyan személy, aki olyan más gazdálkodó egységnek fizet, akinek szintén bankunk vezeti a számláját. - a visszaáramlott jegybankpénz ellenében többlet-pénzteremtésre is képes.

27 27 A Samuelson-i pénzteremtési folyamat négy feltétele: 1. Ne legyen készpénzleülepedés (készpénzkiszivárgás): mindenki tartsa készpénzét a bankban. 2. Ne legyenek a rendszerben szabad kereskedelmi banki tartalékok: a bankok csak a kötelező tartalékrátát tartsák. 3. A bankhoz átutalt betét terhére ne igényeljenek az ügyfelek jegybankpénzt. 4. A kötelező tartalékráta feletti hitelkihelyezéssel teremtett pénz teljes egésze kerüljön más bank(ok)hoz. I. aktíva-passzíva szabály: a bank passzíva oldalán mindig az adott bank kötelezettsége, vagyis az adott bank által teremtett pénz áll. Minden más pénz a bank aktívája. Ez alapján: 1. a külföldi fizetőeszköz a külföldi bank passzívája, a jegybank, a kereskedelmi bankok és a bankrendszeren kívüli szektor (gazdálkodó szféra és lakosság) aktívája 2. a jegybankpénz a jegybank passzívája, külföld, a kereskedelmi bankok és a bankrendszeren kívüli szektor aktívája. 3. a kereskedelmi bankpénz a kereskedelmi bankok passzívája, a külföld és a bankrendszeren kívüli szektor aktívája. A jegybank mérlegében nem szerepel. II. aktíva-passzíva szabály: a bank által nyújtott hitel tétel mindig bankaktíva, a kölcsönkapott hitel tétele mindig bankpasszíva.

28 A pénztömeg nagyságának meghatározása Pénzügyi aggregátumok (pénzkörök) M0 = az összes jegybankpénz (más néven bázispénz vagy nagy erejű pénz) mennyiségét öleli fel. Ez tehát a központi bank mérlegének passzíva oldalán elhelyezkedő, a jegybank által teremtett pénz. Technikai formáját tekintve lehet készpénz és jegybank-számlapénz. M1 Nevezik tranzakciós pénznek vagy forgalomban lévő pénznek is. Tartalma = a bankon kívüli készpénzmennyiség (bankjegy- és érmeállomány) és a látra szóló betétek összessége. Látra szóló betét: a kereskedelmi bankok által vezetett lekötés nélküli pénz, amely számláról bármikor pénz vehető fel, ill. az egyenleg bármikor átváltható készpénzre. M2 = az M1 és a hosszabb távra lekötött betétek összege. A pénzek e csoportosítása tulajdonképpen likviditás szerinti felosztás. M3 M4 = M2 + bankrendszer által kibocsátott értékpapírok = M3 + bankrendszeren kívüli szereplők által tartott állampapírok. A pénztömeg az adott ország bankrendszerének passzíváit foglalja magában, pénz a bank tartozása (bankra szóló követelés).

29 29 A pénztömeg nagyságának számitása a statisztika szerint 1. a bankrendszeren belüli pénz nem pénz 2. nem számítjuk bele a pénztömegbe a költségvetés betéteit 3. Nem része a belföldi pénztömegnek a külföldön keletkezett belföldi pénzek. 4. A külföldet érintő pozíciókban az a lényeges, hogy ki tartja a pénzt. Valutabelföldi devizabetéte is része a forint pénztömegnek (az adott ország pénztömegének), míg a valutakülföldi forintban tartott betétei sem részei a forint pénztömegnek. Ezt az elhatárolást nevezzük szektorális elhatárolásnak. 5. Mivel a készpénz tulajdonosát a statisztika nem képes kimutatni, ezért a készpénz esetében nem alkalmazható a szektorális elhatárolás. A pénztömegbe így beletartozik az összes, a bankrendszeren kívüli készpénzmennyiség. E fenti öt megfontolás alapján a pénz (M1) és a kvázipénz (M2) tartalmát az alábbi összetevők alkotják: Pénz = M1: a/ a hitelintézeteknél vezetett látra szóló betétek b/ a bankrendszeren kívüli készpénzállomány Az M1 kategóriába beletartoznak még a nem-monetáris hitelintézetek jegybanki tételei is. Monetáris intézményeken a monetáris hatóságot (a jegybankot és a kincstárat) és a kereskedelmi bankokat értjük. Nem-monetáris intézmények azok a pénzügyi intézmények, melyek nem vezethetnek ügyfeleik részére számlát, így nem teremthetnek pénzt (pl. a nyugdíjpénztárak). Kvázipénz = M2: a/ a jegybanknál található határidős, takarék- és devizaszámlák b/ a kereskedelmi bankoknál lévő határidős, takarék- és devizaszámlák. a pénztömeg változása és a pénzteremtés folyamata néha elválik.

30 A pénz forgási sebessége.a pénz forgási sebessége; az a nagyság, ahány forgást végez a pénz egy egysége egy évben. két formában vált általánossá: 1. A forgalmi egyenlet - Fisher-féle; A forgalmi egyenlet alapján ahol M*V = P*Q, P = az áruk átlagára (dimenziója: érték / mennyiség) Q = a tranzakciók (adás-vételek) aggregátuma (megfelelőképpen összesített nagysága) (dimenziója: mennyiség / időegység) M = a pénzmennyiség (dimenziója: érték) és V = a forgási sebesség (dimenziója: fordulatszám / időegység). 2. A jövedelmi egyenlet nemzeti jövedelem alapján. M x V = Y = P x y, ahol M = a pénzállomány nagysága V = a forgási sebesség Y = a nominális nemzeti jövedelem P = a változatlan áron számított nemzeti jövedelem egy speciális (ún. implicit) árindexe és y = a reál nemzeti jövedelem. A kétféle forgási sebesség a két egyenlet jellegéből következően az alábbi fő eltéréseket tartalmazza: 1. Az összes tranzakció nagysága eltér a nemzeti jövedelem összegétől. 2. A forgalmi egyenletre hatással van a tranzakciók volumenének befolyásolásán keresztül a vállalatok vertikális tagolása és bizonyos technikai jellemzők változása. 3. Végül a forgalmi változat magában foglalja a már létező eszközök adás-vételét, míg a jövedelmi változatban csak az adott időszak alatt újonnan létrejött eszközöket tartalmazza.

31 31 II. A BANKRENDSZER MŰKÖDÉSE A bankok kialakulása hosszú történelmi folyamat Babilon, Egyiptom középkori itáliai városállamok Angliában - Bank of England, 1817-ben az Österreichische National Bank (amely Magyarországon is jegybanki funkciókat sokáig ellátja), 1848-ban Banque de France, 1875-ben pedig Deutsche Reichsbank. USA a Federal Reserve System (Fed). Bankrendszerek: - specializált bankrendszer - univerzális bankrendszernek A bankok (hitelintézetek) a kereskedelmi banki tevékenységen kívül egyre szélesebb körben a befektetési banki tevékenységet is végzik. A Magyar Nemzeti Bankot 1924-ben hozzák létre részvénytársasági formában, alaptőkéje 30 millió aranykorona. A magyar bankrendszer az angolszász mintát véve alapul specializált bankrendszer lett január 1-től átalakították az MNB-t, létrehozták a Budapesti Hitelbankot az MNB leánybankjaként január 1-én állt fel az új MNB és az ettől intézményesen leválasztott üzleti bankok új rendszere. A kétszintű bankrendszer kialakításakor, 1987-ben öt kereskedelmi bank alakult: a Magyar Hitelbank Rt. (MHB), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (OKHB), a Budapest Bank Rt. (BB), a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) és az Általános Értékforgalmi Bank Rt (ÁÉB). Az ben életbe lépett hitelintézeti, számviteli és csődtörvény a bankok portfólióját leértékelte 1992-ben a hitelkonszolidáció keretében a bankok rossz minősítésű hiteleiket átválthatták 20 éves lejáratú államkötvényre.

32 32 Mivel ez sem hozta meg a várt eredményt, az államnak újabb beavatkozására volt szükség, ezt az újabb beavatkozást bankkonszolidációnak nevezzük. Hitelintézeti törvény (1997) - a magyar bankrendszer megerősödött, és az univerzális banktevékenység irányába tolódott el. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt) január 1.-én lépett életbe. A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzügyi intézményeket, illetve azok tevékenységi körét. Bank:. olyan üzleti vállalkozás, mely alapvetően betét- és hitelügyleteket, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokat végeznek. A kereskedelmi bank és az egyéb hitelintézet megkülönböztetése során a legfontosabb eltérés a két intézmény között: a bank hitelműveleteivel képes pénzt teremteni, az egyéb hitelintézet nem képes a pénzteremtésre. A banknál lévő számlákról azonnal lehet fizetést teljesíteni (folyószámla, látra szóló betétszámla), míg az egyéb hitelintézetnél lévő számlákról előbb fel kell venni a pénzt és csak azután lehet fizetést teljesíteni Az MNB szervezeti felépítése A Magyar Nemzeti Bankot május 24-én alapították részvénytársasági formában. Az MNB részvénytársasági formában működő önálló szerv. Jelenlegi alaptőkéje 10 milliárd forint. Tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi LX. törvény, népszerűbb nevén a jegybanktörvény határozza meg. E törvényt lényeges kérdésekben az évi IV. törvény és az évi CXXIX. törvény módosította. A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja.

33 33 MNB szervezeti felépitése 1. A Közgyűlés Feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alap- és tartaléktőke meghatározása, a mérleg, a vagyon és az eredménykimutatás megállapítása, az éves mérleg felosztása, továbbá az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása, valamint a kiemelt vezetők, illetve vezető szervek tagjai díjazásának megállapítása. 2. Jegybanktanács A jegybanktanács az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve, amely határoz az MNB éves monetáris politikai irányelveiről, a jegybanki politika eszközeinek módosításáról, ide értve az árfolyampolitikai intézkedéseket is. A jegybanktanács tagjai: az MNB elnöke, alelnökei, további az MNB alelnökeinek számával megegyező számú tag, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök három évre nevez ki. 3. Igazgatóság Az igazgatóság feladata, hogy segítse az elnököt munkája ellátásában. Az igazgatóság az elnökből, az alelnökökből és a közgyűlés által az MNB elnökének javaslatára választott igazgatósági tagokból áll. 4. Felügyelőbizottság A felügyelőbizottság az MNB ellenőrző szerve. Tagjai: a felügyelőbizottság Országgyűlés által választott elnöke, az Országgyűlés által választott további három tag, a pénzügyminiszter képviselője, a pénzügyminiszter által megbízott szakértő. Az MNB az Országgyűlés alá rendelt szerv. MNB elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit.

34 34 Az MNB élén elnök áll, akit hat éves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. Az MNB legfeljebb öt alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Az alelnökök megbízatása három évre szól. Az MNB együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével /PSZÁF/ bankfelügyeleti engedély csak az MNB-vel egyetértésben adható Az MNB feladatai főbb funkciói 1. Készpénzkibocsátás 2. A kormány (állam) bankja funkció 3. A bankok bankja funkció 4. A forint értékállandóságának biztosítása 5. Külgazdasági feladatok 6. Gazdaságpolitikai tanácsadó funkció A bankrendszer monetáris irányítása A központi banki monetáris irányításának eszközei 1. A refinanszírozási volumen szabályozása A refinanszírozási hitelek nagyságának és feltételeinek szabályozásával a központi bank befolyásolni tudja a hitelintézetek műveleteit. Refinanszírozási hitel: a jegybank által a hitelintézetek számára nyújtott hitel. szabályozásával az MNB képes a bankrendszer likviditását szabályozni.

35 35 A hitelszűkítési politikát a hitelbővítést restriktív monetáris politikának, restrikciónak, expanzív monetáris politikának, expanziónak nevezzük. A refinanszírozási hitelkeretek két részből álltak, a folyószámlahitelből és a likviditási hitelből. Ennek nagyságát a bankok alaptőkéjéhez viszonyítva határozták meg. Refinanszírozási műveletnek számítják, ha jegybank által devizaswap vagy devizabetétcsere során szabályozza a bankok likviditását. 2. Kamatlábpolitika a viszontleszámítolási kamatláb változtatását foglalja magában az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után. 3. A kötelező tartalékráta rendszere a likviditási rátákból fejlődött ki. A kötelező tartalékráta a kereskedelmi bankok tartalékának, azaz jegybanki pénzállományának és a kereskedelmi bankok betéteinek arányát írja elő: kötelező tartalékráta = jegybankpénz / betétállomány. Jegybankképes aktíváknak nevezzük azokat a kereskedelmi banki eszközöket (értékpapírokat), melyek viszonylag gyorsan és könnyen jegybankpénzzé tehetők. Ha a központi bank emeli a tartalékrátát, - arra készteti a kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék betéteik növekedési ütemét, azaz kevesebb pénzteremtő hitelt folyósítsanak. - pénzmultiplikátor - csökken.

36 36 A hitelintézet köteles a kötelező tartalék előírásoknak naponta megfelelni. 4. Napi likviditási tartalék - bankok korrigált mérlegfőösszegük 5 százalékának megfelelő összeget likvid eszközökben kötelesek tartani. - naponta kötelesek megfelelni. 5. A nyíltpiaci műveletek rendszere központi bank értékpapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget és hitelállományt szabályozza. Ha értékpapírt vásárol, a forgalomban lévő pénzmennyiség is nőni fog Ha értékpapírokat ad el, a forgalomban lévő pénztömeg csökkeni fog. 6. Árfolyampolitika A jegybank és a kormány közösen határozza meg az árfolyampolitikát márciusától - csúszó leértékelésű árfolyamrendszer középérték körüli ± 2,25 %-os ingadozási sáv A Jegybanktörvény Az MNB jogállását a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi LX. törvény (Jegybanktörvény); szabályozza. az Országgyűlés október 21-én fogadta el. E törvényt lényeges kérdésekben az évi IV. törvény és az évi CXXIX. törvény módosította.

37 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű államigazgatási szerv, amely önálló költségvetési szervként működik. A Felügyelet tevékenységének célja többek között a pénzügyi szolgáltatási, a befektető szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek, valamint a pénz- és tőkepiaci szervezetek (tőzsdék) működésének segítése, ezen szervezetek ügyfelei érdekeinek a védelme, a piaci viszonyok átláthatóságának az elősegítése. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatásköre a belföldi hitelintézetek és a külföldi hitelintézetek Magyarországon működő fiókainak és képviseleteinek felügyeletére és versenyfelügyeletére terjed ki. Szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hitelintézettől intézkedési tervet kérhet, kezdeményezheti az adott hitelintézet vezetőinek felmentését is. Ha a banki biztonsági mutatók nem érik el a meghatározott szintet, felfüggesztheti a hitelintézet tevékenységét, visszavonhatja a hitelintézeti tevékenységre kiadott engedélyt, végső soron kezdeményezheti a hitelintézet felszámolását is A Magyar Bankszövetség 1988 őszén több kereskedelmi bank kezdeményezésére jött létre a Magyar Bankszövetség, a kereskedelmi bankok szakmai érdekképviseleti szervezeteként. tagjai lehetnek azok a hitelintézetek, amelyek legalább 500 millió forint alaptőkével rendelkeznek és elfogadják a Magyar Bankszövetség alapszabályzatát márciusa óta levelező társult tagja az Európai Közösség Bankföderációjának. A Bankszövetség legfelső fóruma a Testületi ülés, melyben minden tag első számú vezetője képviseli intézményét egy-egy szavazattal.

38 38 Az operatív ügyeket az öttagú Elnökség végzi, mely elnökből, alelnökből, két elnökségi tagból és főtitkárból áll. A Magyar Bankszövetség a taghitelintézetek érdekképviseleti szerve Országos Betétbiztosítási Alap Magyarországon az évi XXIV. törvény hozta létre az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA), működését pedig jelenleg az évi CXII. törvény szabályozza. minden hitelintézet köteles csatlakozni, mivel a betétesek védelmét szolgálja. Az OBA feladata a betétek befagyását megelőző intézkedések meghozatala, a betétek befagyása esetén pedig a betétesek bizonyos fokú kártalanítása. Jelenleg a hitelintézeti csőd esetén az OBA hitelintézetenként és betétesenként egymillió forint összeghatárig biztosítja a névre szóló betéteket. Az OBA jogi személy, jogállását tekintve nem tartozik a magánszférába, de nem is kormányzati szervezet. Törvény hozta létre és törvény határozza meg működési feltételeit. Irányító igazgatóságában a kormányzati és tagintézeti képviselet közel egyensúlyban van. Az OBA forrásai - a csatlakozási díj, - a hitelintézetek befizetése, - a felügyeleti bírságok nyolcvan százaléka, - feladatai ellátásához szükséges hitelek, melyekre a kormányzat kezességet vállal - és egyéb bevétel. A törvény lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot is létrehozzanak.

39 A bankrendszer alsó szintje A Hitelintézeti törvényt felváltó, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt) január 1-én lépett életbe. A törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzügyi intézményeket, illetve azok tevékenységi körét. A törvény üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatások alatt érti: 1. betétgyűjtés - mások pénzének betétként való elfogadása 2. hitelnyújtás - hitel és kölcsön nyújtása 3. bankszámla ügylet - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása 4. garancia ügylet: bankgarancia vagy bankkezesség vállalása, ha a kötelezettség pénzben teljesítendő 5. bankletéti, illetve befektetési alap letéti ügylet - bankletét elfogadása, valamint befektetési alap letétkezelés 6. értékpapír forgalombahozatali ügylet - külön jogszabály szerint kizárólag hitelintézet által kibocsátható értékpapír nyilvános forgalomba hozatala 7. saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben: pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is deviza- és valutaügylet határidős, illetve opciós pénzügyi ügylet átruházható értékpapírral végzett műveletek kamat-, illetve árfolyamkockázati csereügylet 8. értékpapír letéti ügylet - értékpapír kezelés, értékpapír letét kezelés 9. faktoring ügylet - követelések megvásárlása - készpénzt helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, és velük fizetési forgalom lebonyolítása - pl. csekk, hitelkártya, utazási csekk 10. pénzügyi lízing - vállalkozások tőkeösszetételével, tőkeellátásával, valamint összevonásával, szervezeti átalakításával és megvásárlásával kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az ehhez kapcsolódó tanácsadás 11. fejlesztési terv megvalósításával kapcsolatos szolgáltatások és tanácsadás 12. az ügyfél megbízása, illetve hozzájárulása alapján a hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások 13. széfügylet - értékpapírok, értéktárgyak biztonságos megőrzése Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: 1. pénzváltási tevékenység 2. bankügynöki tevékenység - pénz- és kölcsönügyletek közvetítése 3. elszámolásforgalmi ügylet - az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése 4. pénzfeldolgozás

40 A hitelintézeti rendszer A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet A pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatásokon kívül, csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, biztosítás ügynöki, árutőzsdei ügynöki, befektetői szolgáltatást végezhet, valamint aranykereskedelmi ügyletet és részvénykönyvvezetést. A pénzügyi vállalkozás egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. A bankközi piacon viszont pénzügyi ügynöki tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás végezhet, kizárólagos tevékenységként. Pénzügyi vállalkozás legalább 20 millió Ft. Jegyzett tőkével alapítható. A hitelintézet betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végez. Betétgyűjtésre (saját tőkét meghaladó mértékben) és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására kizárólag hitelintézet jogosult. A hitelintézet lehet: bank, szakosított hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet. Bank: A hitelintézeti tevékenységek teljes körének végzésére az ügyfélkör korlátozása nélkül felhatalmazott hitelintézet. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. Legalább 2 milliárd alaptőkével alapítható - részvénytársasági formában.

41 41 Szakosított hitelintézet: A rá vonatkozó külön törvényi szabályozás szerint jogosult tevékenységének elvégzésére, de a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére nem kaphat engedélyt. Alapító tőke mértékét is a külön törvény határozza meg, szervezeti formáját tekintve részvénytársaság lehet. Szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetve hitelszövetkezet): a pénzügyi szolgáltatások közül nem végezheti - a valuta-deviza kereskedelmi tevékenységet (kizárólag saját számlára), - nem vállalhat kezességet, garanciát és - nem lehet befektetési alap letétkezelője. A hitelszövetkezet a pénzváltást leszámítva csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét. alapításához 100 millió Ft. alaptőke szükséges A tőkemegfelelési mutató A törvény értelmében a hitelintézetnek el kell érnie, és folyamatosan fenn kell tartania a 8% tőkemegfelelési mutatót. szavatoló tőke tőkemegfel elési mutató = kockázattal korrigált mérlegfőösszeg A hitelintézetnek, valamint a hitelintézeti csoport egészének a működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében a működés során mindenkor az általa végzett hitelintézeti tevékenység kockázatának megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkeelemekből áll. Az alábbi öt elemet alapvető tőkeelemeknek hívjuk: jegyzett tőke befizetett része tőketartalék (a részvények kibocsátási értéke és a névértéke közötti különbözet) - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény. - általános tartalék.

42 42 A jegyzett tőke: a társasági szerződésben rögzített és a cégbíróságon bejegyzett saját tőke nagysága. Ez az összeg kifejezi a részvények névértékének összegét, ami a bankok esetében minimum 2 milliárd forint. A tőketartalék: a tőkeérték változásának elszámolását tartalmazó mérlegérték. A változás a részvények árfolyamváltozásától, illetve a külföldi tulajdonosok devizában elhelyezett alapítói tőke árfolyamának forintban kifejezett növekményétől függ. Az értéke a hitelintézet eredményességétől független. Az eredménytartalék: az előző évek nyereségének, illetve veszteségének a göngyölített egyenlege. Veszteség pótlására is fordítható, tehát negatív eredmény is lehet. A mérleg szerinti eredmény: a tárgyév során elért, általános tartalék megképzése, adó-, és osztalék kifizetés utáni tiszta nyereség. Ez a nyereség a következő évben az eredménytartalék részévé válik. Az általános tartalék: hitelintézet adózás utáni nyereségéből képzett tartalék, amely a veszteségrendezésre és a jövedelmezőség egyenletesebbé tételére szolgál. A Hpt. szerint a tárgyévi adózott eredmény 10%-ra kell tartalékot képezni. Ha a bank tőkemegfelelési mutatója 12% felett van, és nincs negatív eredménytartaléka, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Fefügyelete felmentést adhat az általános tartalék megképzése alól. A járulékos tőkeelemek a következők: értékelési tartalék alárendelt kölcsöntőke (olyan tőkeelem, amely a mérlegkészítés időpontjában öt évet meghaladó lejáratú, és a kölcsöntőke nyújtójának szerződésben rögzített egyetértésével bevonható az adósság rendezésébe). Az értékelési tartalék: az egyes eszközök piaci és könyv szerinti értéke különbözetének forrás oldali megfelelője. Eszközoldali megfelelője az értékhelyesbítési sorok összege. A szavatoló tőkébe csak 0,45-ad része számít be.

43 A minősített kintlevőségek után képzett céltartalék Felügyelet által megadott sávokba kell rendelniük a hitelminősítés során a kintlevőségeiket, és ez alapján végzik el a céltartalék képzést: problémamentes 0% külön figyelendő 0-10% átlag alatti 11-30% kétes 31-70% rossz % A céltartalék 30%-nak megfelelő összeget likvid eszközben köteles tartani. 4. Passzív bankügyletek Passzív bankügyletek: betétek értékpapír kibocsátás jegybanktól származó források bankközi piacon történő hitelfelvétel tőkeemelés 4.1. Betétek. Betétgyűjtésen értjük, visszafizetési kötelezettség mellett, hozam vagy kamatfizetés ellenében elfogadott idegen pénzt. A betétek csoportosításai 1. rendelkezési jogosultság szerint: bemutatóra szóló betét névre szóló, fenntartásos betét 2. Betét kezelési-nyilvántartási formája szerint: könyves betét számlabetét 3. A betét pénzneme szerint: hazai fizetőeszközben külföldi valutában-devizában elhelyezett betétek 4. A futamidő szempontjából: rövid (1 évnél rövidebb) lejáratú közép- (1 évtől 3-5 éves) lejáratú hosszú- (3-5 évnél hosszabb) lejáratú

44 44 5. Kamatozás módja szerint: fix, változó és változtatható kamatozású betétek. 6. A betétek lejárata szerint: látra szóló, felmondásos és lekötött betét 4.2. Az elszámolási számla és a folyószámla fogalma Az elszámolási számla a számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítására szolgál Az elszámolási számla a gazdálkodó egységek és magánszemélyek pénzforgalmának kezelésére szolgál. Ha a számla egyenlege negatív is lehet (ha tehát a bank az ügyfél számára hitelt nyújt), akkor a számlát folyószámlának nevezzük Vállalkozói számlavezetés Az elszámolási számla nyitásáról rendelkező szerződés tartalmazza: 1. A bankszámla feletti rendelkezés 2. Kamatkondíciók 3. Elkülönített számlák nyitása 4. Számlavezetési díj 5. A számlaszerződés megszűnése (lejárata, felmondása) Lakossági számlavezetés Mai gyakorlatot kell ismerni

45 Értékpapírok kibocsátása A bank saját értékpapírjainak kibocsátása a forrásgyűjtés egyre terjedő módját jelenti. Rövid lejáratú értékpapír Általában fix kamatozásúak Legelterjedtebb formái a kötvény, a takaréklevél és a záloglevél Jegybanktól származó források Refinanszírozási hitelek lehetnek: fedezet nélküli, úgynevezett bianco hitel értékpapír fedezet melletti hitel (lombardhitel) váltóleszámítolás alapján folyósított hitel devizaeszközök fedezetével nyújtott hitel 4.5. Bankközi piacon történő hitelfelvétel Az üzleti bankok forráshiány esetén nemcsak a központi bankhoz fordulhatnak hitelért, hanem egymáshoz is - bankközi piacon. A bankközi hiteleknek nincs időkorlátja, néhány napos futamidőre Tőkeemelés - új részvények kibocsátását és elhelyezését jelenti. A jegyzett tőke emelésének fajtái: Új részvény kibocsátása névértéken, ha a források bővítése a cél és nincsenek tartalékok. Új részvény kibocsátása névérték feletti árfolyamon. Már kibocsátott részvények névértékének felemelése. Új részvények kibocsátása névértéken alul.

46 46 Az alaptőke emelés sajátos módja, az alárendelt kölcsöntőke körébe bevont olyan tartós forrás, ami minimum 5 éves futamidejű és a bank bevonhatja az adósság, illetve veszteség rendezésébe. 5. Aktív bankügyletek Az aktív bankügyletek során az üzleti bankok, források által szerzett pénzeszközeik jelentős részét ügyfeleiknek engedik át. Szindikátus jöhet létre finanszírozási ügyletekre, befektetésekre, kezesség vállalására, értékpapírkibocsátásra és annak forgalmazására, stb.. Aktív bankügyletek fajtái: hitelek (magán- és vállalkozási) váltóleszámítolás lízing faktorálás fofait Hitelezés Bankhitel esetén a bank a hitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy hitelkeretet tart fenn jutalék ellenében, Bankkölcsönről akkor beszélünk, ha a kölcsönszerződés alapján az ügyfél meghatározott összeget felvesz bankjától, és kötelezettséget vállal, hogy visszatörleszti kamatokkal együtt Vállalkozások számára nyújtott hitelezés A vállalatoknak nyújtott hiteleket a hitelezés időtávja szerint a., rövid távú, b., közép távú és c. hosszútávú hitelek

47 Vállalkozási hitelkérelem, adósminősítés a hitelkérelmében szerepelnie kell: a vállalkozás neve, címe, a kért hitel jellege, futamideje, összege. Mellékletként csatolni kell a mérleget, az eredmény kimutatást, cash flow elemzést (mindezt több évre visszamenően) és az üzleti tervet. Többek között meg kell, hogy becsülje: a várható beruházási költségeket a várható keresletet a vállalat termékei iránt az iparági vetélytársak termelésnagyságát a termelés költségeit az elérhető minőségi színvonalat és árakat stb. Ezenkívül azt is meg kell vizsgálnia, hogy teljesülnek-e azok a speciális feltételek, amelyek a kedvezményes hitel felvételére kiszabtak az azt támogatók Lakossági hitelezés A fogyasztási hitelek stabil üzletág a bankok gyakorlatában, Lakossági hitelkérelem és adósminősítés A hitelezés biztosítékrendszere A biztosítékok fajtái a következők: óvadék zálogjog kezesség garancia Abszolút forgalomképes Kevésbé forgalomképes óvadék

48 48 A zálogjog dologi biztosíték zálogtárgy értékesítésével juthat követeléséhez. Kezesség esetén a kezes szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak fizetni. A kezességek között megkülönböztetünk: egyszerű és készfizető kezességet Garancia A bankgarancia önálló kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a főkötelezettségtől független fizetési ígéret, Hitelminősítés, hitelmonitoring A már folyamatban lévő hiteleket folyamatosan kell figyelni, ellenőrizni Váltóleszámítolás A váltó A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg. A saját váltó kellékei: 1. A szövegben szerepelnie kell a váltó szónak 2. A fizetendő összeg 3. A kedvezményezett neve 4. Az esedékesség megjelölése 5. A fizetési hely megjelölése 6. A váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése 7. A kibocsátója ( idegen váltó ) illetve a kiállító ( saját váltó ) aláírása Az idegen váltó kellékei között szerepel még egy: a címzett. A váltó esedékessége négyféle módon történhet: 1. megtekintésre, 2. megtekintés után bizonyos időre, 3. kelet után bizonyos időre 4. határozott napra A váltó forgatói teljes felelősséget viselnek a hitel visszafizetéséért A váltókezességet avizálásnak nevezik.