ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

Átírás

1 ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

2 külső és belső fizikai, kémiai és biológiai ingereket felvevő és átalakító készülékek az érzékszerveket több egymáshoz hasonló, speciális ingerfelvevő (receptor) sejt alkotja közös tulajdonságuk: minden érzékszerv csak egyfajta ingert képes felvenni különböző ingerek ugyanazt az érzésféleséget váltják ki (pl. szemgolyó nyomása fényjelenség érzékelése) érzékszerveink: látószerv halló- és egyensúlyozó szerv szaglószerv ízlelőszerv bőr 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 2

3 LÁTÓSZERV (ORGANUM VISUS) szem részei: szemgolyó (oculus seu bulbus oculi) a szem járulékos szervei (organa oculi accessoria) mozgatókészülék védőkészülék könnykészülék látópálya látóideg (nervus opticus) látóköteg (tractus opticus) látókisugárzás (radiatio optica) látás kérgi központjai: elsődleges és másodlagos központok 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 3

4 SZEMGOLYÓ kb. 2,5 cm átmérőjű, nagyjából gömb alakú, szemüregben ül burkai: külső v. rostos burok (tunica fibrosa bulbi): feladata a védelem, biztosítja a szem alakját ínhártya (sclera): szaruhártya (cornea): a külső burok 1/5 része kissé előredomborodik a külső burok 4/5 része fehér, átlátszatlan (elöl a szem fehérje) szemmozgató izmok tapadási helye gazdag idegvégződésekben, ereket nem tartalmaz (táplálás diffúzióval) teljesen átlátszó a fény róla részben visszaverődik, részben továbbítódik a szem fénytörő közege szervezetünk védi átlátszóságát: könnyezés, idegvégződések (gyenge ingerlésre pislogás, erős ingerlésre fájdalom, könnyezés) 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 4

5 középső burok v. érhártya (tunica vasculosa bulbi): kötőszövetből, érhálózatból (ideghártya táplálása, belső nedvkeringés), fényt át nem eresztő pigmentekből (fény csak a pupillán át jusson a szembe), simaizomból áll (szemlencse alkalmazkodása) érhártya (choroidea): az ínhártya alatt a szervezet legsűrűbb kapillárishálózata előrefelé körkörösen a sugártestben folytatódik sugártest (corpus ciliare): szemlencse domborúságát szabályozza lencsefüggesztő rostok (simaizom) csarnokvizet (houmor aquosus) termeli vérből szűri szivárványhártya (iris): kerek hártya, közepén kb. 4 mm-es nyílás szembogár (pupilla) mérete a fényviszonyoknak megfelelően változik állományában elhelyezkedő simaizmok: szűkítő izom paraszimpatikus tágító szimpatikus beidegzésű (retinából induló reflex szabályozza) meghatározza a szem színét 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 5

6 belső (tunica interna bulbi) v. idegburok (tunica nervosa): ideghártya v. recehártya (retina) az agy kihelyezett része sugártesttől hátrafelé: látó v. optikai rész sugártestre és irisre terjedő rész: vak rész az érhártyáról könnyen leválasztható (csak az üvegtest nyomása rögzíti a középső burokhoz) 10 sejtréteg 3 réteg fényérzékelő fényérzékeny pálcikák ( millió) látóbíbor (rhodopsin) színre érzékeny csapok (4-6 millió) vakfolt: sárga folt (macula lutea): a II. agyideg, látóideg (nervus opticus) kilépési helye a retinát felépítő idegsejtek itt hiányoznak az éleslátás helye itt csak csapok 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 6

8 A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI melyeken a fény a külvilágból a retina felé áthalad 1. szaruhártya (cornea) 2. szemcsarnok (camerae bulbi) csarnokvíz szaruhártya és a lencse között az iris két részre osztja elülső és hátulsó szemcsarnok víztiszta folyadék, a csarnokvíz (huomor aquosus) tölti ki sugártest termeli 3. szemlencse (lens) átlátszó, kétszer domború (bikonvex) lencse elülső felszíne laposabb, hátulsó domborúbb a szem fő fénytörő közege részei: tok belső állomány: kocsonyás, rugalmas külső kéregállomány tömöttebb belső mag a mag a kéregállomány rovására növekedhet csökken a lencse rugalmassága öregkori távolba látás idős korban anyagcseréje is megváltozhat szürkehályog (cataracta) ereket nem tartalmaz domborúságát a sugártest változtatja a retinán mindig éles kép keletkezzen 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 8

9 4. üvegtest (corpus vitreum): a lencse és a retina között kocsonyás állagú test, a szemgolyó tartalmának fő részét képzi feladata a szemgolyó feszességének megtartása 98%-a víz, maradék része rostos hálózatos állomány ha sérülés miatt kifolyik, a szemgolyó összeesik az üvegtest állományt a szervezet nem tudja pótolni 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 9

10 mozgatókészüléke: A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI 6 szemizom mozgatja a szemet saját tengelye körül külső és belső egyenes szemizom kifelé és befelé mozgatják felső és alsó egyenes szemizom emeli és süllyeszti felső és alsó ferde szemizom védőkészüléke: szemhéjak: befedik, védik, melegen és nedvesen tartják a szemgolyót szempillák kötőhártya (tunica conjunctiva): laza nyálkahártya, ami a szemhéjak belső felszínéről a szemgolyó elülső felszínére húzódik, a könny rendszeresen átmossa, erekben gazdag, de csak gyulladásban, irritációban láthatók (véreres szem) könnykészüléke: könnymirigy: a szemürge bemenetének külső, felső részén, 6-14 kis kivezetőcsöve van a könny víztiszta, 1,3%-ban NaCl-t tartalmaz, antibakteriális (lysozim enzim), a szemen vékony folyadékfilmet képez könnyelvezető rendszer: a belső szemzugban egy-egy kis csatorna, a könnyet az orrüregbe vezeti 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 10

11 EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) az egyensúlyozás és a hallás érzékszerve (egy szerv, különböző idegi utak) 3 részre osztható: külső, középső, belső fül külső fül (auris externa): feladata a hangrezgések továbbítása a középfülhöz fülkagyló (auricula): a külső hallójárat nyílását (porus acusticus externus) veszi körül görbületei az egyénre jellemzőek alsó részén a porc hiányzik (bőr + zsír) fülcimpa 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 11

12 külső hallójárat (meatus acusticus externus): a külső hallójárat nyílásától a dobhártyáig tartó, kb. 2,5 cm hosszú, többszörösen görbült csatorna porcos és csontos részek bőr borítja faggyúmirigyek fülzsír (védelem) dobhártya (membrana tympani): a külső és középfület egymástól elválasztja kb. 10 mm átmérőjű, 0,1 mm vastag rugalmas hártya kívül bőr, belül nyálkahártya fedi belső felszínéhez a kalapács rögzül nem függőleges, hanem kissé befelé domborodó feladata a hangrezgések felfogása 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 12

13 középső fül (auris media): feladata a dobhártyarezgéseket a hallócsontocskák közvetítésével a belső fülhöz továbbítani dobüreg (cavum tympani): a halántékcsontban a külső és belső fül között nyálkahártyával bélelt, légtartalmú, téglatest formájú üreg ovális nyílás: felül, ebbe illeszkedik a kengyel talpa kerek ablak: alul, rugalmas lemez fedi a dobüreg a halántékcsont csecsnyúlványával átjárható, felső része lyuggatott lehetővé teszi, hogy a középfül gyulladása az agyhártyára ráterjedjen 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 13

14 hallócsontocskák (ossicula auditus): kalapács, üllő, kengyel ízületekkel kapcsolódnak a dobhártya rezgéseit közvetítik a belső fülbe fülkürt (tuba auditiva) v. Eustach-féle kürt: a dobüreget a garattal összekötő szűk csatorna ez teszi lehetővé, hogy a dobhártya két oldalán azonos légnyomás uralkodjon 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 14

15 belső fül (auris interna): a halló- és egyensúlyozó szerv receptorait és dúcait tartalmazza bonyolult felépítésű labirintus csontos és hártyás rész előcsarnok (vestibulum): innen indul ki a csiga és a félkörös ívjáratok csontos csiga (cochlea): 2 és 3/4 kanyarulatból álló, üreges a hallóideg és a csiga erei futnak benne alsó és felső járat, melyek egymással közlekednek csontos félkörös ívjáratok (canales semicirculares ossei): a tér 3 fő síkjában állnak belső hallójárat (meatus acusticus internus): erek és idegek futnak benne 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 15

16 a csontos belső fülben találjuk a hártyás belső fület (vékony falú tömlőrendszer) belülről folyadék tölti ki (endolympha) tömlőcske (utriculus): innen indul és ebben végződik a 3 félkörös ívjárat a statikus egyensúlyozás szerve zsákocska (sacculus): innen indul ki a hártyás csiga a zsákocska és a tömlőcske falát érzékhám borítja, felette kocsonyás masszába ágyazva mészkristályok fej mozgásakor szintén elmozdulnak ingerlik az érzékhám szőrsejtjeit ( a szőrök elhajlása az inger) hártyás ívjáratok (ductus semicirculares): tömlőcskéből indulnak ezekben is endolympha a fej mozgása következtében saját tehetetlensége miatt szintén elmozdul érzékelősejteknek ütközik ingerületet vált ki tájékoztatja az idegrendszert a fej helyzetéről 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 16

17 csigavezeték (ductus cochlearis): keresztmetszete háromszög alakú belsejét endolympha tölti ki alaphártyáján van a Corti-szerv (hallóérzékszerv) speciális érzékhámvastagodás ezek fölé hajlik egy kocsonyás anyaggal borított lemez a folyadék mozgása elhajlítja az érzékszőröket hallóideg ingerületbe kerül 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 17

19 SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS) az ember szaglása más emlősökéhez viszonyítva gyenge jelentős nemi és egyéni különbségek a szaglás szerve az orrüreg (cavum nasi) felső-oldalsó részén található 1-2 cm²-es területen szaglómező (regio olfactoria) a szaglósejtek (receptorok) elszórtan helyezkednek el a szaglómező területén kb. 10 millió az orrüreg felé érzékszőrök tekintenek (a szagingerek felvételére specializálódott kemoreceptorok) a szaglósejtek alapjáról szaglófonalak indulnak a rostacsont szitalemezén belépnek a koponya üregébe ezek az agyalapon fekvő szaglóhagymába (bulbus olfactorius) nyomulnak szaglóköteg (tractus olfactorius) a szaglás idege az I. agyideg, a szaglóideg (nervus olfactorius) 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 19

20 szaglóhagyma rostacsont érzékszőrök szaglóköteg ncjdklncmcn érzékszőrök mnxcnc mc,cm, szaglósejt mn,xmc n,mxc,mc támasztósejt n,mx n,xcm ncx,mm szaglófonalak rostacsont szitalemeze 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 20

21 ÍZLELŐSZERV (SENSUM GUSTUS) nyelvháton, lágy szájpadon, garat hátsó részén, gégebemenet körül ízlelőbimbók (caliculi gustatorii) az ízlelőbimbók kemoreceptorok 4 alapíz: édes, sós, savanyú, keserű a nyelv felületén ízlelőbimbó (a levél alakú, a gomba alakú és a körülhatárolt szemölcsökben) az ízérzést több ideg közvetíti: VII. agyideg, arcideg (n. facialis) IX. agyideg, nyelv-garatideg (n. glossopharyngeus) X. agyideg, bolygóideg (n. vagus) 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 21

23 TAPINTÓ ÉRZÉKSZERV (ORGANUM TACTUS) a bőrben és a nyálkahártyában lévő idegvégződések a bőr a legnagyobb felületű érzékszervünk külvilág felől érkező érzésféleségek (hő, fájdalom, viszketés, erogén ideghatások) több érzésféleség együttesen tárgyak tapintás útján való megismerése szövetekből, szervekből is érkeznek érzésféleségek mély érzéskvalitások (izomérzés, ízületi helyzetérzés, propriocepció) testünket kívülről bőr fedi, mely csak a testnyílásoknál megy át átmenetileg nyálkahártyába kb. 1,5m² és 2kg, de a bőralja zsírrétegével 12kg is lehet (normál tömegű embernél) létfontosságú szerv: 30%-ának elvesztése már életveszélyes 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 23

24 bőr feladatai: védelem a biológiai, kémiai, fizikai hatásokkal szemben érzékelés megakadályozza a testnedvek elpárolgását befolyásolja a szervezet vízháztartását szerepe van a hőszabályozásban (verejtékmirigyek, gazdag érhálózat) szubkután zsírréteg, mint raktár D-vitamin képzés jelentős kötőszövet tartalom immunbiológiai reakciók haj, szőr, köröm védelem tejmirigy táplálás 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 24

26 hám (epidermis): többrétegű elszarusodó laphám: a kívül lévő szaruréteg folyamatosan kopik, de folyamatosan pótlódik is az alatta lévő élő hámból a legalsó réteg festéksejteket (melanociták) is tartalmaz (öröklött, barnulás) a hámrétegben nincsenek sem erek, sem idegek, az alatta lévő irha táplálja ( bőrkeményedés, vízhólyag, vérhólyag) vastagsága a mechanikai igénybevételtől függ a legtöbb helyen 50 m vastag, de a tenyéren, talpon 1mm is lehet 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 26

27 irha (corium): kollagén és elasztikus rostokból álló speciális kötőszövet a kollagén rostjai különböző irányokban futnak rugalmas, jól nyújtható, ugyanakkor szilárd is gazdag érhálózat: táplálás, hőszabályozás (leégés, lepirulás: ha a festéksejtek nem tudják elnyelni az ultraibolya sugárzást és hővé alakítani) idegvégződések (tapintás, nyomás, hideg, meleg, szabad idegvégződések fájdalom) 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 27

28 bőralja (tela subcutanea): testtájanként változó vastagságú és rostirányú laza rostos kötőszövet + zsír kötőszövetesen kötődik az alatta lévő izmok bőnyéjével vagy csonthártyával általában jelentősen elmozdulhat alapja felett de: tenyér, talp bőre szorosan rögzül alapjához a zsírszövet itt rugalmas párnaként funkcionál innen indulnak a szőrtüszők, bőrmirigyek valamint gazdag érhálózata van a kötőszövetekben folyadékgyülem (oedema) jöhet létre 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 28

29 a bőr származékai szőr: az embernél csökevényes elsősorban hőszigetelő funkció és mechanikai hatásokkal szembeni védelem tapintási ingerek felvétele testszerte illatanyagok eloszlatása az irha legaljából nő ki, a szőrhagymából az irha és a hám határán a szőrtüszőbe nyílik a faggyúmirigy rugalmassá, vízlepergetővé teszi mitesszer, pattanás szőrmerevítő izom a szőrszálak élettartama korlátozott (pl. hajé 2-3 év) köröm: szerepe az ujjvégek védelme, a kézen az ujjbegyek alátámasztásával elősegíti a biztos fogást és tapintást 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 29

30 a bőr mirigyei faggyúmirigyek: a szőrtüszőkkel állnak kapcsolatban a bőrt rugalmassá és vízhatlanná teszik kivezetőcsövük elzáródhat mitesszer verejtékmirigyek: jelentős szerepük van a hőszabályozásban, folyadék és só kiválasztásban az irha aljáról indul egy csőgombolyagból bőr felszínére 2 típusa: kis verejtékmirigy: váladéka teljesen híg, szagtalan nagy verejtékmirigy: váladéka információkat közöl, jellegzetes, egyéni illatú illatmirigyek nemi szervek, végbél környéki verejtékmirigyek tejmirigyek: a nagy verejtékmirigyek módosulatai hónalj és tenyér izzadása szorongás elfedjük 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 30

31 a bőr beidegzése érző beidegzés: szelvényesen történik dermatoma: a bőr sajátos receptorai: az egy gerincvelői szelvényhez tartozó érzőrostok által ellátott bőrfelület fájdalomérző receptorok (nociceptorok): faágszerű szabad idegvégződések tapintási és nyomási ingerek felvételére szolgáló receptorok (mechanoceptorok): o Merkel-féle tapintótest: hámban o Meissner-féle tapintótest: az irha felületes rétegében o Vater-Pacini test: bőraljában izom-és testérzést is közvetít hőérzékelés végkészülékei (thermoreceptorok): o Krause-féle végbunkó: hidegérzés felületesebben o Ruffini-féle testecskék: melegérzés mélyebben erogén hatások és viszketés receptorai: speciális testecskék vegetatív beidegzés: a bőr ereit, mirigyeit, simaizmait idegzik be 5/4/2011 copyright ALL RIGHTS RESERVED. 31