AZ ÉRZÉKSZERVEK FELÉPÍTÉSE, AZ ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉRZÉKSZERVEK FELÉPÍTÉSE, AZ ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC"

Átírás

1 AZ ÉRZÉKSZERVEK FELÉPÍTÉSE, AZ ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

2 A RECEPTOROK ÉS INGEREK Az érzéktan (aesthesiologia) az idegrendszerrel szoros kapcsolatot tartó érzősejtekkel és érzékszervekkel foglalkozik, a melyek a külvilág felől érkező külső (exogén) és a test belsejéből érkező (endogén) ingereket - Felfogják - Idegingerületté alakítják és így a - Központi idegrendszert tájékoztatják a környezetben és a test belsejében végbemenő változásokról

3 Recepció: az inger felvétele hatására Receptorpotenciál jön létre a receptorban Ez akciós potenciált okoz, amely a készülékből eredő idegekben az érző pályákon A központ felé halad (afferentatio) Az ingerület a reflexközpontba, valamint az agykéreg megfelelő érzőközpontjába jut, ahol érzékletté (a pszichológia nyelvén érzetté, perceptiová) válik.

4 A RECEPTOR lehet Érző idegsejt- melynek axonja húzódhat a bőrfelületig, az izmokig (pl. nyomás,- hő és fájdalomérzékelő receptorok) Primer érzősejt, amelyek sejtteste az érzékelő felület közelében húzódik (pl. szaglás, látás receptorai) Szekunder érzősejt vagyis módosult hámsejt, érzékhámsejt (pl. hallásegyensúlyozás készülékének szőrsejtjei, tapintósejtek, ízlelőbimbók)

5 Szaglás Ízlelés Látás Hallás- egyensúlyozás Tapintás receptorai EXTERORECEPTOROK INTERORECEPTOROK Baroreceptorok (vérnyomást érzékelik az érfalakban) Kemoreceptorok (a vér O 2 és CO 2 tartalmát érzékelik) Ozmoreceptorok (a vér ozmotikus koncentrációját érzékelik) Proprioreceptorok (helyzet- mozgás és erőérzékelő, ún. mélységi detektorok)

6 INGEREK Kémiai Elektromágneses Mechanikai A háziállatokban a receptorok körül védő, válogató, átalakító és mozgatószervek alakulnak ki, és ezáltal bonyolult, összetett készülékek jönnek létre.

7 KÉMIAI INGEREK ÉRZÉKELÉSE A környezet gáznemű anyagait a szaglási, a folyékony halmazállapotú, illetve a nyálban oldható anyagokat az ízlelő receptorok érzékelik (exteroreceptorok). Az interoreceptorok közül a kemoreceptorok az aorta és a belső fejartéria falában a vér O 2 -tartalmának és ph-jának csökkenését, és a CO 2 tartalom növekedését érzékelik.

8 A SZAGLÁS A szaglás szervének (organum olfactus) receptorai a támasztó sejtek közötti szaglósejtek (primer érzősejtek), melyek a szaglójárat végén, a szaglónyálkahártyában (regio olfactoria) helyeződnek el. 1. Sejtek a béka szagló tájáról; a felhámsejt, b szagló-sejtek, egy, a nyálkahártyába terjedő alsó (d) és egy, a szabad felület felé irányuló pálczaalakú (c) nyújtványnyal, az utóbbi nyújtványon hosszú csillószőrök vannak (e). 2. Sejtek az ember szagló tájáról. 3. Szagló idegrostok (FREY szerint).

9 A gáznemű anyagok vízoldékonysága teszi lehetővé a nyálkahártyát bevonó orrnyálkában való oldódásukat, a lipidoldékonyság viszont a receptorsejtbe való bejutás feltétele. Az inger a receptormembránban elektromos potenciált kelt. Az érző pályát a szaglósejtek axonjai, mint a szaglóideg (I. nervus olfactorius) velőtlen rostjai adják, a szaglógumóban átkapcsolódnak egy másik neuronra. Ezek axonjai a szaglóagyvelő kérgében érnek véget, ahol a szaglás központja van.

10 Jacobson-féle szerv: Szarvasmarhában, lóban,kutyában, sertésben az orrsövény nyálkahártyája alatt, mindkét oldalon jól fejlett, hátul vakon végződő, a metszőfogak mögött nyíló szűk, porcos falú cső foglal helyet, amelynek belsejét beborító szaglónyálkahártya az ivari feromonok érzékelésére specializálódott.

11 FLEHMEN-reflex

12 AZ ÍZLELÉS Az ízlelés szervének (organum gustus) receptorai az ízlelőbimbók a száj- és garatüreg nyálkahártyájában szétszórva, de főleg a nyelv szemölcseiben foglalnak helyet. A hagyma alakú ízlelőbimbót közönséges hámból álló támasztósejtek és centrális helyeződésű szekunder érzősejtek alkotják.

13 A hámsejtek szőrszerű nyúlványai az ízlelőpóruson át a fejbél ürege felé tekintenek, s alapjuktól kiindulva a VII. és IX. agyvelő idegpár inter-, intra- és subgemmális rostjai képezik az afferens pályát. E neuronok bipoláris sejtjei az agyidegnek az agyvelőn kívüli ganglionjában találhatók. A nyúltvelőbeli ízlelőmagból a második érző neuronon át a hídba és a thalamusba, majd innen a harmadik neuronon az agykéregbe vezeti az ingerületet.

14 A szag- és ízérzékelés biológiai szerepe a hasznos és káros táplálék, a falkatársak, és az ellenség, az ivari partnerek és az utódok felismerésében van.

15 AZ ELEKTROMÁGNESES INGEREKÉRZÉKELÉSE Az elektromágneses rezgések energiakvantumai a fotonok, energiájuk a rezgésszámmal együtt nő, miközben hullámhosszuk csökken. A legkisebb rezgésszámú fotonok a rádióhullámokban terjednek, melyet az állatok nem érzékelnek. A mikrohullámok és az infravörös sugarak hőhatásukról ismeretesek.

16 A látható fénysugarak érzékelésére a fotoreceptorok szolgálnak, amelyek elsősorban a szemben találhatók. Az ultraibolya sugarakat a mézelő méh érzékeli. A még nagyobb energiájú elekromágneses rezgések (gamma sugarak, röntgensugarak) nem érzékelhetők, de közvetlenül károsítják az osztódó sejteket. Egyes vándormadarak a föld mágneses erőtere szerint tájékozódnak.

17 A látási érzékletek adják a külvilágból származó információk kb. 40%-át. Biológiai szerepe az élőhely, a táplálék, az állattársak, az ember, különféle tárgyak felismerésében, az egyensúlyozó reflexek támogatásában, a szaporodás hormonális folyamatában van.

18 A LÁTÁS A látás készüléke (organum visus) a szem (oculus), amelyet a szemgolyó és annak járulékos szervei, továbbá a fényingert vezető látópálya, végül az agykérgi látóközpont alkot.

19 A szemgolyó

20 A retina A szem fényérzékelő receptorai a retinában található csapok és pálcikák. Ezek a 10 rétegű ideghártya második rétegét alkotják.

21 A belső hártya (tunica interna bulbi), az ideghártya (retina) tulajdonképpen agyvelőrészlet, a látóideg hártyaszerűen kiöblösödő része. Az ún. vakfolt területén nem tartalmaz fényérzékeny elemeket, ez a sugártestre és a szivárványhártyára terjedő rész, valamint a látóideg kilépési helye. Az éleslátás helyén zömmel a szín- és alakérzékelő csapsejtek fordulnak elő, melyeket övszerűen vesznek körül a fényérzékelő pálcika sejtek.

22 Kevés foton behatolása esetén a retinában még csak a pálcikák működnek (sötétségi vagy scotopiás látás), majd több foton a csapokat is ingerületbe hozza (világossági vagy photopiás látás). A pálcikák fotopigmentje a rhodopsin, a csapoké a jodopszin, amelyek csak fehérjekomponensük (opsin) összetételében különböznek. Mindkettő fényabszorbeáló képességű retinált (Avitamin aldehidet) tartalmaz. A- vitamin hiányában a szem a sötéthez kevéssé tud alkalmazkodni, ez a farkasvakság (hemeralopia)

23 Foton hatására a retinal cisz formából transz formába megy át, majd leválik az opsinról és redukálódik (transzretinallá alakul). Visszaalakulása sötétben megy végbe. A csapoktól és a pálcikáktól átvett ingerületet a középső rétegben lévő bipoláris idegsejtek továbbítják a belső rétegnek, melyek axonjai alkotják a látóideget (II. nervus opticus). Majd a látóideg kereszteződésen, látókötegen át, a thalamus külső térdestestéhez végül a nyakszirti látókéregbe jut az ingerület, ahol érzetté alakul.

24

25 A színlátás A színek érzékelése az ideghártya csaprétegéhez kötött élettani folyamat. A csapok azonban nem színeket érzékelnek és továbbítanak, hanem az egyes színekre jellemző elektromágneses hullámrezgéseket. A csapok a színskála végtelen variációit nem különkülön érzékelik, hanem csupán három színre érzékenyek, s ebből a három alapszínből, a vörösből, a sárgából és az ibolyából keverik a színeket. Normális színlátású, ún. trikromát embernek azt nevezzük, akinek az ideghártya csaprétege e három színérző elemet tartalmazza.

26 A színtévesztés A férfiak 7-8%-ának, a nők 3-4 ezrelékének ideghártyájában nincs meg a háromféle színérzékelő elem, hanem általában csak kettő, s ezek két színérző elemmel keverik ki a színeket. A színtévesztés öröklött fogyatékosság, a normális színérzékelés mindig dominál a színtévesztés öröklődési faktorával szemben.

27 A színérzés vizsgálatára a csereszíntáblákat használják, melyeken számjegyek vannak különböző színfoltokból összeállítva, melyet a normális színérzésű ember azonnal felismer.

28 A színvakság A színvak ember retinájának csaprétege vagy csak egyetlen színérző elemet tartalmaz, vagy egyet sem. Az ilyen egyének színt egyáltalán nem érzékelnek, a külvilágot csupán fekete és szürke tónusokban látják. Igen ritka elváltozás.

29 A gerincesek között a halak és a hüllők egyes fajai biztosan jó, a madarak kitűnő színlátók. Azon fajok színes látásához, amelyek a párkeresés időszakában ragyogó színeikkel vonják magukra a másik nem figyelmét, kétség sem férhet. A madarak retinájában csak színérző csapok vannak, ami jelentősen javítja a látásukat, hiszen a színes részletek megkülönböztetése óriási segítséget nyújt számukra a távoli éleslátásban.

30 Az éjszakai életmódú emlősök közül jó néhány alkalmazza a szem érzékenységének javítására azt a jól ismert módszert, amit macskaszemnek nevezünk. A közlekedésben is használt eszközhöz hasonlóan a macskák és más éjjel vadászó állatok szemében a retina mögött egy fényvisszaverő hártya (tapidum lucidum) helyezkedik el, amely azokat a fotonokat, amelyek nem nyelődtek el a fényérzékelő sejtekben, visszaveri. Így a fotonok másodszor is áthaladva a retinán, újra ingerületet kelthetnek. A szem fényérzékenysége ezáltal jelentősen javul. A macska szeme emiatt "világít" a sötétben, bár valójában - a róla elnevezett eszközhöz hasonlóan - csak a ráeső fénysugarakat veri vissza.

31 A szemgolyó magja A szemgolyó magja szemlencséből és a mögötte levő üvegtestből áll. Ez a két törőközeg a külső tárgy fordított állású kicsinyített képét vetíti a retinára. Ha a kép a retina mögött keletkezik, akkor távollátásról, ha retina ellőtt, akkor rövidlátásról van szó. A lencsében és az üvegtestben erek nincsenek, ezért folyadékcseréjük lassan, diffúzióval megy végbe.

32 A szemcsarnokok A szaruhártya és a szivárványhártya között az elülső szemcsarnok (camera anterior bulbi), a szivárványhártya és a lencse között a hátulsó szemcsarnok (c. posterior b.) található. Ezek a pupillán át közlekednek egymással, bennük a csarnokvíz (humor aquosus) cserélődik folyamatosan. A csarnokvíz a hátulsó szemcsarnokok érfonatából származó plazmaszűrlet és a vénás rendszeren keresztül távozik.

33 A szemgolyó járulékos szervei A szemgödör A szemgödri hártya A szemhéjak A szem izmai

34 A MECHANIKAI INGEREK ÉRZÉKELÉSE Exteroreceptorai a hallószervben lévő hangreceptorok és a bőrben lévő tapintóreceptorok. Interoreceptorai a vestibuláris készülék receptorai, az izomban, inakban, ízületi tokban, izompólyákban, csonthártyában stb. lévő proprioreceptorok (helyzet, mozgás és erőérzékelő, ún. mélységi detektorok) és a belső szervekben lévő visceroreceptorok.

35 A HALLÁS A hallás és az egyensúlyozás készüléke (organum vestibulocochleare) a fülből, a VIII. agyvelőidegpárból, a hallási és az egyensúlyozási központokból áll. A fülnek három része különböztethető meg: a külső a középső és a belső fül.

36 A fül felépítése

37 Az EUSTACH-féle kürt tehát arról gondoskodik, hogy a dobüreg levegővel telve maradjon. A dobüreg levegőjének feszülése egyszersmind nem különbözik a körlevegő feszülésétől, mivel az esetleg fennálló nyomáskülönbséget minden nyelés kiegyenlíti. Mindez a dobhártya zavartalan mozgására, tehát arra, hogy a hangot vezető légrezgések megfelelő rezgésekre indítsák, múlhatatlanul szükséges. Mert, ha a dobhártya egyik oldalán a körlevegő, a másikon pedig folyadék vagy a körlevegőnél kisebb, illetőleg nagyobb feszülésű levegő foglaltatnék, akadályozná a dobhártya szabad lengéseit. De állandóan nyitva sem lehet az EUSTACH-féle kürt, mert ilyenkor a léglengések a dobhártyára mindkét felől hatnának be, s mi a hangokat, kiváltképpen pedig saját szavunkat, óriási nagy erővel hallanók. A dobhártya lengései közben a levegő a dobüregből el is távoznék s a dobhártya lengéseit zavarná. Hozzá minden lélekzés a dobhártyát is mozgásnak indítná. Nagy nyereség tehát, hogy az EUSTACH-féle kürt rendesen csak nyelés alatt nyílik meg. Ezt a műveletet napjában sokszor s épen nem csak étkezés közben végzi az ember, mert, ha szájunkban kelleténél több nyál gyülik meg, azt is le szoktuk nyelni. Dr. Klug Nándor 1896

38 A belső fül A sziklacsontban található, a csontos labyrintusból és a benne elhelyezkedő hártyás labyrintusból áll. A kettő között folyadék, perilympha található, a hártyás labyrintusban endolympha. A perylympha zsilipek útján összefügg a subaracnboideális üreggel és a liquorral.

39 A hártyás labirintus

40 A hallás folyamata: Dobhártya hallási csontocskák perilympha endolympha szőrsejtek hallóideg (VIII) bipoláris neuronjai agykérgi hallóközpont.

41

42

43 Az egyensúly érzékelés A tornácban és a félkörös ívjáratban szőrsejtek vannak, melyek csillóin mészkristály (otholit) található. Mozgás otholit nyomás szőrsejt nervus vestibularis agytörzs agykéreg, kisagy.

44 A szervezet egyensúlyérzékelő rendszere 1. A belső fülben lévő folyadékkal telt csatornák: a mozgás irányát érzékelik 2. Látási ingerek: a mozgás irányát érzékelik. 3. A bőr nyomásérzékelő receptorai- a test talajjal való összefüggését érzékeli 4. Izmok és ízületek érzékelői: a test mozgásba lendülését érzékelik 5. A központi idegrendszerben futnak össze az információk, kialakul egy kép a test mozgásáról, s az idegrendszer ehhez koordinálja a további mozdulatokat.

45 A TAPINTÁS A tapintás szervének (organum tactus) exteroreceptorai elszórtan a bőrben, egyes nyálkahártyákban, s a kötőhártyában fordulnak elő. Különösen gazdag receptorokban az ujj-és a talppárnák bőre. A mechanoreceptorokból a gerincvelő és az agyvelőidegek érző rostjai vezetik el az afferens ingerületet a testfelület legnagyobb részéről.

46 A bőr mechanoreceptorainak biológiai szerepe a közvetlen külső környezet érzékelése, s ezzel a vázizomreflex keltése. Az agyban nyugtató, kellemes hatású opiátok (endorfinok) felszabadulásával jár a bőr simogatása. Az ivarszervek nyálkahártyájában, különösen a makkon és a csiklón található kéjtestecskék (corpora genetalia) által keltett kéjérzet a párzási reflexek folyamán a hormonális késztetést erőstik, s ezzel elősegítik a megtermékenyülést (Fergusson reflex). A kötőhártyában, a száj, nyelőcső, végbél, hüvely, tőgybimbócsatorna nyálkahártyájában lévő receptorok a külső mechanikai ingereket érzékelve a káros ingerek elhárítására reflexeket indítanak be (pislogás, hányás, stb.)

47 Az érzések betanult lokalizálása az oka az ismert ARISTOTELES-féle kísérletben előforduló tévedésnek. Ha a középső és mutatóujjat keresztezzük egymással és valamely apró gömbölyű tárgyat, például borsószemet, a keresztezett ujjakkal tapintunk meg, akkor az az érzésünk van, mintha két borsószemet érintenénk. Különösen élénk a hatás, ha a borsószemet ujjaink közt ide-oda mozgatjuk. A tünemény oka az ujjak szokatlan helyzete. Ujjaink ugyanis egymás felé fordított, nem pedig külső oldalaikkal szokták meg a közös tapintást. Életünkben ujjainknak egymástól elfordított oldalával csak két különböző tárgyat érinthetünk egyszerre, s ez annyira tudomásunkká vált, hogy mikor keresztezett ujjainknak egymástól ellenkező oldalai egy-ugyanazon tárgyat érintenek, mi úgy fogjuk fel, mintha két külön tárgy okozná az érzést.

48 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb LÁTÁS Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2012. március 19. A hallás fizikája 1 Látószervünk működése

Részletesebben

Szem járulékos szervei. A szem védőkészüléke

Szem járulékos szervei. A szem védőkészüléke Látószerv Járulékos szervek Védőberendezések (szemhéjak, szempillák) Könnyrendszer (könnymirigy és könnyelvezető készülék) Szemmozgató izmok Szemgolyó Szemideg és látópálya Látókéreg Szerk.: Vizkievicz

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) A szem felépítése, a látás folyamata a szem izmai a szemgolyó helyzetének változtatására lencsét mozgató sugárizmok a szemlencse domborulatának kialakítására

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

A környéki (perifériás) idegrendszer

A környéki (perifériás) idegrendszer A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:

Részletesebben

Az érzékszervek. Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan 2012.08.07.

Az érzékszervek. Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan 2012.08.07. Az érzékszervek A látószerv 8. o. Halló- és egyensúlyozószerv 89. o. Szaglószerv 118. o. Ízlelőszerv 123. o. Tapintó érzékszerv (a bőr) 128. o. Az érzékszervek feladata: a környezet meghatározott ingereinek

Részletesebben

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv). Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18

Részletesebben

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Nagyító képalkotása Látszólagos, egyenes állású nagyított kép Nagyítás: k = - 25 cm (tisztánlátás) 1 f N 1 t k t 1 0,25 0,25 1 t 1 t 0,25 f 0,25 Seres István 2 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés: Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+ A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása.

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása. TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az emberi szem optikai leképezése Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes látás biztosítása. AZ

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az emberi szem optikai leképezési hibái és korrigálásuk Az ember egyik legfontosabb érzékszerve a szem, amely feladata a tökéletes

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István OPTIKA Színek, szem működése Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu Színrendszerek: Additív színrendszer Seres István 3 http://fft.szie.hu

Részletesebben

10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2.

10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2. 10/8/12 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2012. Október 2. Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! A szem vázlatos szerkezete Optikai leképezés

Részletesebben

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István OPTIKA Szín Dr. Seres István Additív színrendszer Seres István 2 http://fft.szie.hu RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió

Részletesebben

ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM)

ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM) ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (ORGANA SENSUUM) külső és belső fizikai, kémiai és biológiai ingereket felvevő és átalakító készülékek az érzékszerveket több egymáshoz hasonló, speciális ingerfelvevő (receptor)

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Az emberi szem felépítése Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi

Részletesebben

Szem (oculus) Szemgolyó. Feladatuk. ingerülett. idegrendszer felé. Feladata: fényingereket vesz fel, amelyek révén r n a

Szem (oculus) Szemgolyó. Feladatuk. ingerülett. idegrendszer felé. Feladata: fényingereket vesz fel, amelyek révén r n a Érzékszervek Érzékszervek Feladatuk környezetből érkező ingerek felfogása, ingerülett letté átalakítása, ingerület központi k idegrendszer felé tovább bbítása. Érzékszervek Mechanikai érzékszervek Bőr

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

Bámulatos felvételek az emberi testről.

Bámulatos felvételek az emberi testről. Bámulatos felvételek az emberi testről. Elektronmikroszkóp segítségével hihetetlen részletek mutathatóak ki 1-5 nanométerig terjedő tartományban. 2014.09.15. 1 Vörös vérsejtek Itt úgy néznek ki, mintha

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz Intelligens Rendszerek Elmélete Dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 A természetes

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek 1. MINTATÉTEL 1. A) FELADAT: KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA 1. Vizsgálja burgonyagumó keményítőtartalmát kaparék készítésével! Színezze meg a keményítőt! Rajzolja le a tapasztaltakat! Hányszoros nagyítást választott?

Részletesebben

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

A szem anatómiája 1. rész. Fordította: Dr. Szabó Áron, SZTE

A szem anatómiája 1. rész. Fordította: Dr. Szabó Áron, SZTE A szem anatómiája 1. rész Fordította: Dr. Szabó Áron, SZTE 2. ábra: A szem anatómiája A szem anatómiáját, a gyakori szemészeti kórképeket, és a látás folyamatát öleli fel ez a 3 részből álló sorozat. Az

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

rovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek

rovarok más ízeltlábúak más gerinctelenek virágtalan növények virágos növények gerincesek Rovarok osztálya Szerk.: Vizkievicz András A rovarok a Földön leírt 1,8 millió állatfajnak több mint a felét (57%) adják. Ma élő rovarfajok száma becslések szerint legalább 3 millió, de akár 30 millió

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Látás Ízlelés Hallás Tapin tás Szaglás AZ ORR A SZAGLÁS SZERVE a szaglás a legősibb

Részletesebben

Látás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány.

Látás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány. Látás FIZIKAI ALAPOK Elektromágneses spektrum A teljes elektromágneses spektrum: ~10 14 m (kozmikus sugárzás) ~10 6 m (rádióhullámok) hullámhossz tartományba esik Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete IRE 2/45/1

Intelligens Rendszerek Elmélete IRE 2/45/1 Intelligens Rendszerek Elmélete 2 IRE 2/45/1 Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRE 2/45/2 A természetes idegi hálózatok specializáltak A hálózat

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston 1 SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston A színek az élőlények világában meghatározó szerepet játszanak. A tájékozódás, a zsákmányszerzés vagy éppen a ragadozó elől való menekülés elképzelhetetlen a környezetből származó

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Az érzékszervek (organa sensuum)

Az érzékszervek (organa sensuum) Az érzékszervek (organa sensuum) Látószerv (organum visus) Szemgolyó (bulbus oculi vagy oculus) A szemgolyó majdnem gömb alakú test, a csontos szemüregben (orbita) helyezkedik el. Leghosszabb a nyílirányú

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

CS 1 Szemgolyó. Magasság: 21 cm., Szélesség: 18 cm., Mélység: 18 cm., Súly: 1.2 kg. CS 2 Szemgolyó a szemgödör egy részével

CS 1 Szemgolyó. Magasság: 21 cm., Szélesség: 18 cm., Mélység: 18 cm., Súly: 1.2 kg. CS 2 Szemgolyó a szemgödör egy részével CS 1 Szemgolyó Kb. 5-szörösére nagyított, Somso műanyagból. Az alsó szemgödör csontokon fekszik, vízszintes metszetű és 7 darabra szedhető szét: szemínhártya (2), érhártya (2), retina üvegtesttel, lencsék,

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Vakondok. Szúnyog. Éjjeli lepke. Egér. Látás: Az emberek úgy tudják, hogy látok. Látás: A látásom nagyon rossz, szemeim

Vakondok. Szúnyog. Éjjeli lepke. Egér. Látás: Az emberek úgy tudják, hogy látok. Látás: A látásom nagyon rossz, szemeim Vakondok Látás: A látásom nagyon rossz, szemeim rendkívül kicsik, és színvak vagyok. Hallás: Bár nincs fülkagylóm, a hallásom kiváló. Szaglás: Szaglásom is nagyon jó. Ízlelés: Ízlelésem elfogadható. Tapintás:

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A 2. rész tartalma: A látás 3 fázisa: inger, érzet, észlelet A látás pigment-folyamatai

Részletesebben

Szaglás ősi modalitás

Szaglás ősi modalitás 10. előadás Szaglás Szaglás ősi modalitás táplálék kereséshez és kiválasztáshoz : méhek az ellenség (ragadozó) észleléséhez fajtársak és nemük azonosításához fajfenntartáshoz: feromonok territórium kijelöléséhez:

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston A színek az élőlények világában meghatározó szerepet játszanak. A tájékozódás, a zsákmányszerzés vagy éppen a ragadozó elől való menekülés elképzelhetetlen a környezetből származó

Részletesebben

A felületi, a mély és a zsigeri érzékelés és az érzékszervek

A felületi, a mély és a zsigeri érzékelés és az érzékszervek A felületi, a mély és a zsigeri érzékelés és az érzékszervek A mindennapi életben általában öt érzékszervet emlegetnek: a látás, hallás, szaglás és ízlelés érzékszerveit, valamit a bőrt, mely tapintásra,

Részletesebben

A látás. A látás specialitásai

A látás. A látás specialitásai A látás A látás specialitásai 2/28 a látás a környezetrıl legfinomabb felbontású információkat szállító telereceptor a receptor apparátus a KIR kihelyezett része: a receptorsejtek ingerülete elızetes feldolgozás

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Kemorecepció. Vízi állatokban nincs különbség.

Kemorecepció. Vízi állatokban nincs különbség. Kemorecepció Külvilági molekulák kemoreceptorokhoz kötődése a szaglás és ízlelés lényege Telerecepció (szaglás) vagy kontaktrecepció (ízlelés) Szándékosság: ízlelésnél a szájba kell jutnia a molekuláknak,

Részletesebben

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet.

Javítóvizsga 2013/2014. Annus Anita. Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. Javítóvizsga 2013/2014 Annus Anita 9.a Anatómia Az állati test bonctani felépítése. Az elemek, vegyületek, sejtek, szövetek, szervek,szervrendszerek, szervezet. A csontok feladata, felépítése, csont szerkezete,

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Az elektromágneses spektrum

Az elektromágneses spektrum A látás élettana Az elektromágneses spektrum 1 Az elektromágneses spektrum, a fény fizikai tulajdonságai, quantitatív jellemzők: fényerősség: candela fénymalom Laser fényáram: lumen LED izzó diffractios

Részletesebben

FS 3/1 Az orr és az orrüreg

FS 3/1 Az orr és az orrüreg FS 3 Az orr és az orrüreg Kb. 2-szeres nagyítás, SOMSO-műanyagból. Középmetszet. A baloldal mutatja a koponyacsontokat, a jobboldal pedig az arcizmokat és az orrnyálkahártyát leszedhető orrsövénnyel. 6

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN Az állatok közti kommunikáció történhet fajon belül, sőt fajok között is. A fizikai közeg sokkal változatosabb, mint az embernél. Az állatvilágban a legtöbb kommunikáció látás,

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem; a színes látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A HÍMIVARÚ ÁLLATOK NEMI MŰKÖDÉSE Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A nemi szervek a faj fenntartását (reprodukció) szolgálják. Az emlősállatok szexuális dimorfizmusa (nemi kétalakúsága)

Részletesebben

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot? 3. Mit nevezünk fényforrásnak? 4. Mi a legjelentősebb

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia

Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet 2013-2014. I. félév TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt A fájdalom : A fájdalom fogalma: : egy

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA (SZIT) AYRES TERÁPIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉBEN Hiszen ez játék. Az Ayres féle szenzoros integrációs terápia története Jean Ayres az USA-ban az 1970-es

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 3. MINTATÉTEL Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 1. Mutassa be a térdreflex kiváltásának módját! Fogalmazza meg, hogy ebben

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

A GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ-

A GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ- Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Anatómiai és Szövettani Tanszék A GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ- LÁSÁNAK VIZSGÁLATA JUHOK RETINÁJÁBAN Készítette: Turbók Janka, V. évfolyam Témavezető:

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben