Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE

Átírás

1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE A versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből. Budapest, 2008 Május 31. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 1

3 DIPO Duna-Ipoly HE Összefoglaló a térségről A(z) DIPO Duna-Ipoly HE területe 19 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 23,958 fő, a városokban élő lakosok száma 2,975 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes javaslat 38%-a, 6 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 15 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 7 db a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 2

4 A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor DIPO Duna-Ipoly HE Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 23,958 Diósjenő 3,017 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 19 Rétság 2,975 fő 1-9 fõ fõ 20 1,108 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 1 0 Kosd Rád 2,368 fő 1,749 fő fõ fõ fõ 500- fõ Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 15 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3

5 A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára DIPO Duna-Ipoly HE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A munkaerő alacsony iskolázottsága. Alacsony a regisztrált vállalkozások száma és aránya. A térségben kutató- fejlesztő tevékenység nem folyik. Az idegenforgalom zöme egynapos látogatás. Hiányzik a magasabb minőségű szálláshely. A mezőgazdasági termelés eltartóképesség csökken. Hiányzik a mezőgazdasági termelés és feldolgozás integrációja. Rossz minőségű úthálózat. Rossz a tömegközlekedés. Az öregedési index emelkedik. Szennyvíz, csapadékvíz, belvízveszély, patakmeder és csatornák állapota elhanyagolt. A főváros közelsége. A vállalkozásfejlesztés, foglalkoztatás bővítés, munkaerő képzés és továbbképzés. Nő a tájjellegű termékek feldolgozottsága, ami új munkahelyeket teremt és jövedelmet biztosít. A termőföld hasznosítás új formái energia erdőtelepítés. Vár és kastély, valamint a kulturális örökség fenntartása, az idegenforgalom fejlesztése. A szórakoztatóipar (élménypark) és az egészségmegőrző ipar megteremtése. Kedvező migráció folytatódása. A nemzetközi tranzitút kiépülése. Javul az úthálózat minősége. Horgásztó, víztározók, csapadéktározók kialakítása, fejlesztése. Megújul a település és közössége életfeltétele. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 4

6 DIPO Duna-Ipoly HE A stratégia alapvető célja Az AKCIÓCSOPORT a gazdasági társadalmi fejlettségben felzárkózzon az országos és regionális átlag szintjéhez, építsen hidakat közösségek, térségek között, fejlessze a határon átnyúló együttműködéseket.a vidékgazdaság fejlesztése, a helyi gazdaság szereplőinek integrációja. A települések és a helyi közösség identitásának és kapcsolatainak erősítése, a humánerőforrás fejlesztése. A Helyi Közösség térségének fő erőssége a természeti-táji adottsága. A gazdaságfejlesztés a természeti erőforrások ésszerű és fenntartható használatára ezen belül a turizmus, ahol lehetséges a vidéki turizmus természetközelségének összehangolása, a vonzó településkép kialakítására, valamint az élhető település népességmegtartó képességének fokozására építhet. A Helyi Közösség fejlesztése, életképessége biztosíthatja, hogy a fejlesztési források felhasználásával a közösség céljai megvalósulását érhetjük el. Így megteremthető annak feltétele, hogy az endogén fejlődés legyen a közösség fejlődésének útja. Az ilyen közösség képes a gazdaságfejlesztést az életminőség javítására fordítani. A stratégiában megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok a közösség fejlesztésén keresztül kapcsolódnak össze és alkotnak egymást erősítő rendszert. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 5

7 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 6

8 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A DIPO HVK a Rétsági Kistérség 16 településéből és a Váci Kistérség 3 településéből tevődik össze. A DIPO HVK közigazgatásilag az Észak- és a Közép-Magyarországi régióba tartozik. Gazdasági kapcsolatrendszerében meghatározó, hogy a főváros külső agglomerációs gyűrűje érinti, így erőteljesen érvényesül Budapest, illetve a központi régió hatása. A HVK határos a balassagyarmati, illetve szobi kistérséggel. Nyugati határán húzódik a Börzsöny hegység, mely meghatározó jelentőségű a térség klimatikus viszonyaira. A HVK markáns térszerkezeti eleme a 2. sz. főközlekedési út, mely a fővárost köti össze az urbanizáltabb közép-szlovákiai területekkel, és jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. A térségközpont a 2. sz. főközlekedési út mentén fekvő Rétság. A HVK területe 361,48 km2, a települések száma 19, lakónépessége fő, népsűrűsége 66,27 fő/km2. A népesség csaknem teljes egészében településen él, külterületi lakos mindössze az össznépesség 1.17%-a. Jellemző az aprófalvas település szerkezet, a települési átlagos lakosságszám 1260 fő/település. A HVK területén lévő települések a szomszédos településekkel évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokkal, valamint hagyományokkal rendelkeznek. A 19 település közül egyedüli város Rétság, mely korábban is járási székhely volt. Közigazgatása, kereskedelme, szolgáltatása és egészségügyi ellátása kistérségi igényeket is kielégít, jelenleg is a térség meghatározó központja. Specifikus adottságok: Az építészeti örökség elemeinek alapján kedvező adottságokkal rendelkezik. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttesek, zöldfelületek jelentős volumenű felújításra és rehabilitációra szorulnak. Ugyanez igaz a falusi kúriák, népi lakóházak, településközpontok, és a kultúrtájak rehabilitációjára is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 7

9 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Igen sokan keresik fel a térség településeit, rendezvényeit, történelmi emlékhelyeit. Erre alapozva folyamatosan nő a minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek száma. Legnagyobb tömeget vonzza a Bánki Nyár rendezvénysorozat, amely június elejétől augusztus végéig zajlik. Egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a hagyományőrző rendezvények, melyeket szinte valamennyi településen megrendeznek (pl. berkenyei málnafesztivál, diósjenői Dió Fesztivál). A települések többségén található helytörténeti kiállítás, nemzeti tájház. Az aktív turizmus lehetősége folyamatosan bővül, több helyen biztosított a lovaglás, sétakocsizás, több településen a horgászat. A térség vadállománya igen gazdag, ezért a vadászat jelentős gazdasági ágazat, illetve azzá fejleszthető. Rétságon igen jó lehetőségek vannak sportlövészeti célok megvalósítására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8

10 A térség környezeti állapota 1/2 A DIPO HVK települései Nógrád megye nyugati és déli, valamint a Váci Kistérség keleti részén, a Börzsöny keleti lábánál és a Naszály által övezett területeken helyezkedik el. Az utóbbi években a klimatikus változások, amely főleg csapadékmennyiség csökkenésében, de intenzív csapadék formájában jelentkezik, egyre szárazabb mikroklíma megjelenésében érzékelhető. A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok szabdalják. A térség kiemelkedően gazdag érintetlen természeti értékekben. Országos jelentőségű védett és jelentős természetvédelmi területekkel rendelkezik. Ilyenek: A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, - különleges madárvédelmi területek (Börzsöny) kiemelt jelentőségű különleges természeti megőrzési területek (Börzsöny, Naszály) amely lehetőséget biztosíthat a már hazánkban is egyre népszerűbb ökoturisztikai tevékenységek részére. A terület turisztikai vonzerejét veszélyeztető környezetszennyezés nem jellemző. A talaj szennyezettségére a foltszerűség jellemző. Az ipari, technológiai eredetű vízszennyezés pontszerű. A térség levegőminősége jó, a terület magas erdősültsége (meghaladja a megyei átlagértéket) és a szennyező források alacsony számának köszönhetően. A légszennyezés nem jelentős. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevő. Gondot okoz a parlagon fekvő, gondozatlan magán és állami tulajdonban lévő földterületek művelésének hiánya, az aszfaltutak melletti földutak és vízelvezető árkok beszántása. A fűtésből eredő légszennyezés a téli időszakban jelentősebb, bár a térség minden településen kiépítették a gázhálózatot. A HVK mezőgazdasági területe három mikrokörzetre osztható. Börzsöny-Naszály vidék, Nógrádi medence déli része, Cserhát-vidék nyugati része. A terület 44 %-a erdő, 37 %-a szántó, 10,4 %-a legelő. A térség legjellemzőbb növénykultúrája a bogyósgyümölcs. Az utóbbi időben a jövedelmezőség romlott. A termelési szerkezetváltás során jelentős gyümölcstelepítések alma, szilva, meggy történtek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9

11 A térség környezeti állapota 2/2 Az öntözhető területek mennyisége 207 ha, a ténylegesen öntözött terület csupán 72 ha. A gyümölcs feldolgozására hűtőházak épültek, a nézsai hűtőház technológiája rekonstrukciót igényel. A terület alkalmas versenyképes árunövény termesztésre, szarvasmarha és sertés tenyésztésre. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica, repce, napraforgó és burgonya. A nagy erdős terület ellenére a gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafaj összetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. Kedvezőek a feltételek a vadgazdálkodásra, a területen öt vadásztatási joggal rendelkező szervezet gazdálkodik. A horgászati turizmus feltételei javuló tendenciát mutatnak. A térség több tóval és víztározóval rendelkezik. A térség csatlakozott az ÉK-Pest és Ny-Nógrádi települések hulladékgazdálkodási társulásához, ezzel párhuzamosan a már bezárt, vagy bezárásra tervezett legális lerakók rekultiválása, az illegális lerakók felszámolása szükséges. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10

12 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A térségben nincs hátrányos helyzetű település. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11

13 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 12

14 A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 13

15 A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás % 1 Építőipar % Kereskedelem, javítás % Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés % 7% Pénzügyi közvetítés 58 5% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás % Egyéb szolgáltatás 108 9% Egyéb tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14

16 A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 281 3,353 3% 39% Építőipar 751 9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés % 7% Pénzügyi közvetítés 89 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 356 4% Egyéb szolgáltatás 171 2% Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 1,982 23% Egyéb tevékenység 0 * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15

17 Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.4%, ami 1.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.4% Változás 2003-hoz képest 1.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 16

18 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A HVK térségen belüli munkaerő forgalomban továbbra is az utáni beruházásoknak van meghatározó szerepe. A rétsági ipari parkba az eltelt esztendőkben voltak ugyan betelepülők, azonban ez jelentősebb létszámnövekedést nem jelentett a foglalkoztatás terén, mivel a TDK Kft. ebben az időszakban jelentős létszámcsökkentést produkált. ( A kezdetben 900 főnek munkát adó TDK ma 150 főt foglalkoztat). A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint (2001. február 1-i népszámlálás alapján) mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozik a munkavállalók 2,9 %-a, iparban, építőiparban 48,8 %-a, szolgáltatásban 48,3 %-a. A munkahelyükre ingázókat vizsgálva megállapítható, hogy a központi régió hatása erőteljesen érvényesül. Az ingázási irány és az ingázók aránya: 1./ Rétsági kistérségbe 27,8 % 2./ A megye kistérségébe 5,3 % 3./ Megyén kívülre 53,2 % 4./ Változó településre 13,7 %. A helyszíni interjúk szerint a térségben aki fizikális és mentális problémákkal nem küzd, az a rétsági és váci kistérségben belül, illetve a fővárosban és Pest megyében el tud helyezkedni. Ennek némileg ellentmondó vélemény egyes településekről, hogy a év feletti nők elhelyezkedése problémásabb. Jelentős az építőiparban munkát találó ingázók száma. A legrosszabb helyzetűek foglalkoztatására közmunka program szolgál. A térségben ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány is, ami elsősorban a képzés strukturális problémáira utal. A térség versenyképességét döntően befolyásolja a népesség iskolai végzettsége. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 15 éves és idősebb népességből az általános iskolát végzettek aránya 85,6 %, középiskolát végzett 26,7 %, egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik 6. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 17

19 A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 3 %. A évi mikrocenzus adatai szerint régiós szinten az általános iskolát végzettek aránya 3, a középiskolát végzetteké 4, a felsőfokú végzettségűeké 1.5 százalékponttal nőtt. Az egyes településekről differenciáltan tanulnak tovább a középiskolát végzettek a különböző felsőoktatási intézményekben. Helyszíni vélemények eltérőek: van település, ahová szinte minden végzett hallgató visszatér és van, ahová szinte egy sem. Általános megállapítás: ha megfelelő foglalkoztatást tudnak biztosítani, akkor többségük szívesen vállal itt munkát. Specifikus kérdés Diósjenőn a Szociális Intézetben élőknek a foglalkoztatási probléma megoldása, melyhez megfelelő programokra van szükség. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 18

20 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) szektorban* működő vállalkozások száma 9 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Rétság székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 5 db 1,084 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 12%-át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 12% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 19

21 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 9 db a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 1 Spektiva 2000 Kereskedelmi és Szállítmányozási Kft. Rétság TenCateEnbiKft. Rétság AFT Európa Kft. Rétság TDK Elektronika Magyarország Kft. Rétság Rétság Város Önkormányzata Rétság 130 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 20

22 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 9 db a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 Erdő Kémia Kft Tolmács 81 1,971, FRIGOLAND Kft. Nézsa 25 52,405 8 BÁNK TÓ-HOTEL Bánk ,617 9 Naszályvölgye Szövetkezet Nőtincs 17 5, IPOLYERDŐ ZRT Diósjenő 0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12 92,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 21

23 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térség fejlettsége és a vállalkozás sűrűsége, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke közös szoros összefüggés figyelhető meg. Országosan végén 1 km2-re 13 vállalkozás, ÉMR-ban 8. Nógrád megyében, 6.5, a kistérségben 4.1 jutott. A legtöbb regisztrált vállalkozás Rétságon (373), Diósjenőn (163), Nógrádon (110), Szendehelyen (117) van bejegyezve. A regisztrált vállalkozások aránya az egyes ágazatokban: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 7 %, kereskedelem, javítás 15 %, szállítás, raktározás 4 %, ipar, építőipar 23 %, szálláshely, vendéglátás 9 %, egyéb 42 %. A GKM vizsgálata alapján a regisztrált vállalkozásokon belül a működő vállalkozások aránya 85.4 %, ami lényegesen kedvezőbb, mint az országos 74,75 % arány (2003. évi vizsgálat). Nógrád megyében elsőként Rétságon kezdődött meg a zöldmezős ipartelepítésre alkalmas terület előkészítése, mely 1997-ben nyerte el az Ipari Park címet. A következő években multinacionális cégek sora létesített üzemet Rétságon. Vác felől a megyébe érkezők számára impozáns képet mutatnak az ipari parkban működő cégek építészetileg is elegáns megjelenésű üzemi épületei. Megállapítható, hogy a megye iparszerkezetében, területi elhelyezkedésében az elmúlt tíz évben történt változások a legkedvezőbben a DIPO HVK térségét érintették. Az eredmény több tényező együttes hatására jött létre. Kedvező földrajzi elhelyezkedés. 1./ A főváros közelsége, nemzetközi főút halad át a térségen. 2./ Kedvező ipartelepítési lehetőség. 3./ Kedvező humán tényezők. Összességében elmondható, hogy a HVK jelentős gazdasági teljesítménnyel rendelkezik. A térséget azonban egyenlőtlen gazdasági fejlettség jellemzi, a vállalkozói aktivitás a nagyobb településeken koncentrálódik, amíg a falvak jelentős részén nem tapasztalható fejlődés. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 22

24 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Sporttal kapcsolatos tevékenység 20 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 16 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység Környezetvédelemmel kapcsolatos 0 tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel 7 kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel 1 kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos 0 tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos 6 tevékenység Többcélú adományosztással 0 kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel 1 kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 23

25 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A HVK területén számos civil szervezet működik, különböző érdekeltségű területen, jelentős szerepet játszva az érdekeltségi körükhöz kapcsolódó értékek előállításában. A non-profit szervezetek többsége bírósági bejegyzéssel rendelkezik. Számuk évről évre növekszik. Jelentős része egyesületi formában működik, vannak köztük alapítványok, néhány százaléka közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetként tevékenykedik. Jellemző ezekre a szervezetekre, hogy általában a helyi lehetőségek függvényében működnek. Nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a tagok befizetései, az önkormányzatok támogatásai képezik, amelyek csak a legszükségesebb működési költségeket fedezik. Fejlesztésre, eszközbeszerzésre alig nyílik lehetőség. A szervezetek többsége néhány százezer Ft-os éves költségvetésből gazdálkodik, amely a szakmai programok megvalósítását, lebonyolítását jelentősen megnehezíti. Anyagi segítséget jelent a Nemzeti Civil Alapprogram támogatása, melyre egyre több szervezet pályázik rendszeresen, de kevés sikerrel. A szervezetek székhelye vagy a polgármesteri hivatalban, vagy valamelyik intézményben, vagy az egyesület elnökének lakásán van. A vezetők a tevékenységet társadalmi munkában végzik. A szervezetek nagy többsége nem rendelkezik főállású alkalmazottal, önálló bázissal, objektummal, irodával, adminisztratív, ügyintézői lehetőségekkel (számítógép, telefon, fax, nyomtató, internet csatlakozás stb.). Nincs szakmai kapacitásuk pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Ismeretek hiányában kevés figyelmet fordítanak a PR munka fontosságára. Anyagi feltételeik változóak, még a nagyobb költségvetéssel rendelkező szervezetek sem rendelkeznek olyan saját bevétellel, amely a működést, a munkatársak bérezését fedezné, a pályázathoz esetenként szükséges önrészt biztosítaná. Változó a külső támogatók aránya, és hiányzik a megszerzés technikájának az ismerete. Legnagyobb számban a társadalmi szervezetek egyesületi formában tevékenykednek a térségben, amelyek jelentős önkéntes munkát végeznek és nagy létszámot mozgósítanak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24

26 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Kevés a közfeladatot ellátó, illetve felvállaló szervezet. Nem alakult még ki teljes körűen a hasonló profilú szervezetek több településre kiterjedő közös szövetségbe való tömörülése. (Polgárőr Egyesületeknél megtörtént). Jelen tevékenységük nem terjed ki a működési területük kistérségi koordinációjára. Többségük helyi szervező erőt képvisel. A nehézségek ellenére egyre több civil szervezet működik ténylegesen, gazdag programmal, széles réteget érintő tevékenységi körrel, mellyel segíti a helyi közösségi élet kibontakozását. A leggyakrabban előforduló tevékenységi kör: kulturális, szabadidő, hagyományőrző, falufejlesztés, sport, horgász, vadász, környezetvédelem, közbiztonság, vallás, tűzoltó stb. A szervezetek nem vállalnak fel gazdasági tevékenységet, szolgáltatást, mert nincsenek felkészülve, nem rendelkeznek a szükséges felszereléssel, szakemberrel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25

27 A térség összesített lakossága között 453 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 23,505 23,570 23,717 23,767 23,958 Éves változás A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 453 fővel nőtt A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 26

28 A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás Aktív korú lakosság Országos átlag 0-2 év 672 3% 3% 3-5 év 652 3% 3% 6-14 év 2,263 9% 13% év 15,542 65% 6 59 év felett 4, % Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 27

29 A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0 általános 464 2% 2% 1-5 általános 1,787 8% 9% 6-7 általános 2,575 12% 9% 8 általános 6, % Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 1,071 1,343 2,377 4,251 5% 19% 6% 11% 4% 17% 9% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 240 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 1,090 5% 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 28

30 A térség demográfiai helyzete 1/2 A Budapesti Agglomerációból megkezdődött a vidékre település. Ez a tendencia elérte a DIPO HVK területét is. A Pest Megyei települések (Kosd, Rád, Penc) népesség növekedést értek el között, a 2-es úthoz és Pest Megye határához közeli településeken (Szendehely, Nógrád) szintén népesség növekedés tapasztalható. A többi településre még igaz a korábbi tendencia, hogy az lakosra jutó természetes fogyás az utóbbi öt évben átlag 4.3 fő ben az 1000 lakosra jutó élve születések száma: 8.9 (Nógrád megyében a 4. legmagasabb) a halálozás 14,2 (a megyében a 2. legalacsonyabb). A népesség korcsoport szerinti megoszlása (2005.) 0-14 év 15 %, év 35,8 %, év 28,6 %, 60 < év 20.6 % Forrás: KSH A népesség korstruktúrájában kedvezőtlen folyamatok zajlanak az utóbbi öt évben. A 0-14 éves korosztály között 1.5 százalékponttal csökkent, a 60 év felettieké 0.5 százalékponttal nőtt. A férfiak és nők aránya az utóbbi öt évben változatlan, az utóbbiak folyamatosan 51 %-ot képviselnek. Az Agglomerációból történi kiáramlás a DIPO Pest Megyei településein már úgy jelenik meg, hogy a települési iskola bővítése ismét előtérbe kerül. Évtizedek tendenciája fordult meg! Kedvező a jel a tekintetben is, hogy a fiatalok kitelepülése a helyi közösség újraszerveződését is maga után vonhatja. A nemzetiségiek aránya a évi népszámlálás adatai szerint (Forrás: KSH): - német nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 618 fő - szlovák nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 644 fő - cigány etnikumhoz tartozónak tekintette magát 485 fő más nemzetiséghez (bolgár, görög, lengyel, román, szlovén stb.) tartozónak mondta magát 43 fő. A 2006-os választójegyzéken szereplő választópolgárok száma a felnőtt lakosság megoszlását jelzi a HVK területén. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 29

31 A térség demográfiai helyzete 2/2 E szerint: fő választópolgárból 279 fő roma, 479 fő szlovák és 168 fő német nemzetiségű. A HVK területén 7 településen élnek romák, 6 településen szlovákok és 2 településen német nemzetiségűek. A HVK néhány településén probléma az egzisztenciális és szociális helyzetűeket tekintve kilátástalan körülmények között élő roma népesség helyzete. A hátrány felszámolásához komplex rehabilitációs programokra van szükség. A HVK települései egy részénél kedvező jelű változás tapasztalható, viszont a települések többségénél a lakónépesség fogyása, valamint az elöregedés a jellemző. A lefedett térségben élők jelentős aránya alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztatottság szempontjából komoly hátrányt jelent. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 30

32 Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Infrastrukturális adottság Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Szélessávú Internet 0 Mindhárom mobilhálózat Helyközi autóbuszmegállóhely Közművesített, közúton elérhető ipari park % 89% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek -a Fenti infrastrukturális adottságok együttesen 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 31

33 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Kikötő Repülőtér EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Kollégiumi feladat-ellátási hely Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 32

34 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény Időskorúak otthona Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet Gazdaságfejlesztési szervezetek Agrárkamara Egészségügyi ellátás Szülészeti ellátás Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős tevékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 33

35 A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Közúti közlekedés: A gyorsfogalmi és főúthálózati rendszer É-D-i irányú 2. sz. elsőrendű főútvonala köti össze a HVK térségét a fővárossal és Balassagyarmati Kistérségen keresztül Szlovákiával. Az összekötő utak a Rétsági-Váci és Balassagyarmati kistérség között megfelelő kapcsolatot teremtenek, a Rétsági Kistérség és Nógrád Megye déli része azonban főúthiányos, a régió központ elérhetősége körülményes. A településeket, illetve településrészeket összekötő utak kiépítettsége és minősége erősen változó (A közúthálózat műszaki problémáit mutatja, hogy a kistérségi projektgyűjtés jelentős hányadát az útépítési javaslatok képezték). Közúti tömegközlekedés: A térséget a 2. sz. főúton keresztül három nemzetközi és két távolsági autóbuszjárat érinti. Megyén belüli helyközi járat a városok között működik. A kistérségek településein helyi autóbuszközlekedés nincs. Vasúti közlekedés: A térségben vasúti fővonal nincs, a jelenleg még működő helyi érdekű vasútvonalakat a Nógrád-Vidéki Regionális Vasút üzemelteti. A vasútvonalak kihasználtsága mind az árufuvarozás, mind a személyszállítás tekintetében folyamatosan csökken. A Vác-Balassagyarmat közötti 75. sz. vasútvonal a térség négy települését Berkenye-Nógrád-Diósjenő-Borsosberény- érinti. A pálya avultsága miatt a pályaszakasz több pontján sebességkorlátozás van. Ivóvíz ellátás: A térség területén számottevő vízbázis nincs, ezért részben a dunai, részben a dejtári vízbázisokról történő átvételre szorul. Az 1990-es évek első felétől valamennyi település vezetékes ivóvízzel ellátott. Szennyvízelvezetés és tisztítás: A térség településein a csatornahálózat többnyire az utóbbi években kiépült. A teljeskörű ellátottsághoz Bánkon (üdülő-terület), Rétságon (Pusztaszántó) hálózatbővítés, Nézsán, Tolmácson a csatornahálózat megvalósítása szükséges. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

36 A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Villamosenergia: A vezetékes energia a térség valamennyi településén biztosított. Vezetékes gázellátás: A térség településein biztosított a vezetékes gázzal való ellátás. A lakások 63.8 %-a csatlakozik a gázvezetékhez. Infrakommunikáció: A térség valamennyi településén elérhető a vezetékes és a mobil szolgáltatás (a mobil szolgáltatás területén azonban kisebb térerőhiányos szolgáltatás tapasztalható). A Kábel TV a települések többségén kiépült, vagy megvalósítása folyamatban van. (kivétel: Felsőpetény, Legénd). Az internet ellátottság lassan fejlődik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37 A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Térségi adat Országos átlag Térségi adat az országos átlag százalékában 57% 46% 24% 49% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 36

38 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Bánk Község 699 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 557, Berkenye Község 671 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 577, Borsosberény Község 1,015 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 414, Diósjenő Község 3,017 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 506, Felsőpetény Község 682 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Keszeg Község 680 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Kosd Község 2,368 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 528, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Legénd Község 528 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 355, Nézsa Község 1,161 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 529, Nógrád Község 1,514 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 598, Nógrádsáp Község 939 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Nőtincs Község 1,158 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 547, Ősagárd Község 344 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 442, Penc Község 1,445 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 543, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Rád Község 1,749 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 591, Rétság Város 2,975 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 777, Szendehely Község 1,518 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 636, Tereske Község 717 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 413, Tolmács Község 778 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 631, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/10 Település Bánk Legfontosabb probléma a településen - Település fenntarthatóságának hosszútávú megteremtése, helyi lakosság életminőségének javítása kívánni valót hagy maga után. Legfontosabb lehetőség a településen - Idegenforgalom, természeti adottságok (Bánki tó) komplex fejlesztése. Helyi vállalkozók jövedelemtermelő képességének növelése. Berkenye Az önkormányzatnak évről-évre egyre kevesebb az állami támogatása, a fenntartási költségek állandóan nőnek. Így semmire sincs elég fedezet, fejleszteni csak hitelből lehet. Nagy gond a villaparki rész közművesítése. Turizmus további fejlesztése, villapark közművesítése, beépítése ezáltal a lakosság növekedése intézmények jobb kihasználtsága. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 40

42 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/10 Település Legfontosabb probléma a településen Borsosberény - Oktatási intézmények (iskola) megszűnése. - Az állami kezelésben lévő Petőfi út nagyon rossz állapota, a község népességmegtartó képességének csökkenése. Munkalehetőségek hiánya. Legfontosabb lehetőség a településen - Gyönyörű környezetben helyezkedik el. Turizmus fejlesztése, víztározó létesítése turizmus fejlesztése céljából, vállalkozók bevonásával. Munkahely teremtés. Diósjenő - A foglalkoztatottság alacsony aránya - a munkahelyek korlátozott száma; rossz tömegközlekedés, állami és közutak alacsony színvonala. - A település lakosság eltartó és megtartó képességének javítása - új munkahelyek létesítése; a természeti és földrajzi adottság - turisztikai és idegenforgalmi célok - komplex kihasználása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 41

43 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/10 Település Felsőpetény Legfontosabb probléma a településen - Közútkezelő KHT által kezelt főút állapota, belvíz - csapadékvíz elvezetés. Legfontosabb lehetőség a településen - A Margaréta Gyermekotthonként működő Almássy Kastély önkormányzati tulajdonba kerülése. Keszeg - Intézmények működtetése, fenntartásának romló finanszírozása. A település lakosság eltartó, és megtartó képességének csökkenése. Növekvő munkanélküliség aránya. - Helyi vállalkozások külső forrás szerzésének növelése, jövedelmezőségük javítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 42

44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/10 Település Kosd Legfontosabb probléma a településen Szétfagyott úthálózat. A közösségi szinterek: iskola, óvoda, művelődési ház, sportöltöző, közterek felújításra, fejlesztésre szorulnak. A 2/a út melletti gazdasági és kereskedelmi övezet a rendezési tervben ki van jelölve, de nincs fejlesztve. Legfontosabb lehetőség a településen Kedvező földrajzi fekvés. (Bp.-től 35 km, Váctól 6 km a 2/a út mellett) Zsákfalu. Szép természeti környezet, tehetséges emberek. A település rendezési tervében a 2/a út melletti kijeleölt gazdasági és kereskedelmi övezettel rendelkezik. Összközműves település. Legénd - A település megközelítését szolgáló állami közút nagyon rossz minőségű. Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak nagyon rossz minősége.a belvizes belterületek víztelenítése, Legéndi patak medrének mélyítése, tisztítása. Idegen nyelv beszélésének hiánya. Közterületek, közintézmények romos, lelakott állapota. Igen sok lakónak a közvetlen lakókörnyezete iránti igénytelensége. - Turizmus és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Lovaglás és annak oktatása, kimondottan gyermekek számára ( 20 db póniló). Biogazdálkodás, illetve extenzív gazdálkodás, volt TSZ major épületeiben. Vadászat. Étterem, panzió megépítése magántőke bevonásával. Horgásztó kialakítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 43

45 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/10 Település Nézsa Legfontosabb probléma a településen - Szennyvízcsatorna hiánya, önkormányzati utak állapota. Faluközpont (iskola) épületének felújítása. Építési telkek, temető és ravatalozó kialakítása. Legfontosabb lehetőség a településen - Turisztikai lehetőségek kiaknázása, mikrotérségi rendszer kialakítás (oktatás, egészségügy, kultúrális centrum). Nógrád - Munkanélküliség, utak állapota, - a település eltartó és megtartó képessége,- alacsony jövedelem termelő képesség. - Turizmus fejlesztése, szálláshelyek kialakítása,- helyi vállalkozók érdekeinek képviselete,- versenyképességük és jövedelemtermelő képességük javítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 44

46 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/10 Település Nógrádsáp Legfontosabb probléma a településen - A település eltartó és megtartó képességének gyengesége, munkahely teremtések hiányossága. Legfontosabb lehetőség a településen - A helyi vállalkozások fejlesztése, versenyképességük erősítése. - Humánerőforrás és a helyi munkaerő sokoldalú fejlesztése, képességei kihasználása. Nőtincs - Belvízrendezés, útfelújítás, munkahely, turisztikai fejlesztés hiánya. - Turizmus fejlesztése, ingatlanok hasznosítása, termőföld hasznosítás, szolgáltatás fejlesztés. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 45

47 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/10 Település Ősagárd Legfontosabb probléma a településen - A kistelepülésből adódó hátrányok, amelyet nem kezel a rendszer. A KHT által üzemeltetett közutak állapota. Legfontosabb lehetőség a településen - Turisztikai lehetőségek kihasználása a helyi sajátosságok figyelembe vételével. Penc Szennyvízkezelés, nincs szennyvízhõálózat. Mûvelõdési ház rendbetétele, hagyományõrzés és ápolás érdekében -szabadidõközpont hiánya - turisztika jobb kihasználása -cserhátalja muzeum látogathatová tétele -török kút rendbetétele -horgászati lehetõség kialakítása -utak rossz állapota -helyi munkaérõ megtartása. Faluközpont kialakítása -falusi helyi piac kifejlesztése -vadászkonferencia központ létrehozása -az egészségház kiépítése (az egészséges életmodra valo nevelés érdekében) -utak rendbetétele Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 46

48 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/10 Település Rád Legfontosabb probléma a településen Munkahelyteremtés, szennyvízközműkiépítés, belvízrendezés, általános iskola korszerűsítése. Legfontosabb lehetőség a településen Természeti környezet bemutatása, turisztikai lehetőség kialakítása, történelmi múlt bemutatása-feltárása, víztározó megépítése. Rétság Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek elavultak, az úthálózat jelentős része is felújításra szorul. A település lakosságának átlagéletkora növekszik.az önkormányzat költségvetése évek óta forráshiányos. A volt honvédségi laktanya területén lévő épületek hasznosítása még nem kezdődött meg. Kerékpárutak kialakítására eddig nem került sor. A volt honvédségi laktanya területén lévő épületek értékesítése esetén jelentős fejlesztés valósulhat meg. Lakások kialakítása esetén a lakosságszám növekedése, majd az intézményhálózat jobb kihasználása várható. Vállalkozások betelepülésével az adóbevétel növekedhet. Továbbra is érdemes kihasználni városunk földrajzi adottságát, a 2. számú fóút szerepét. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 47

49 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/10 Település Szendehely Legfontosabb probléma a településen A település pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé a rövidtávú fejlesztést. Legfontosabb lehetőség a településen Természeti adottságai. Tereske - Nagy fokú munkanélküliség és az ezzel járó elszegényedés, elöregedés, alacsony övedelem termelő képesség. - Vállalkozások segítése, munkahely teremtés. a munkaképes lakosság képzése, továbbképzése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 48

50 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 10/10 Település Tolmács Legfontosabb probléma a településen - A lakosság elöregedése, a fiatalok elvándorlása. A település lakosságát eltartó - megtartó képességének romlása. A vállalkozások alacsony jövedelemtermelő képessége. Legfontosabb lehetőség a településen - A lakosság és a fiatalok megtartása, a turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. Kisvállalkozások fejlesztése. Szabadon lévő mezőgazdasági területek kihasználása, hasznosítása. (bogyósgyümölcs, új energia termelés). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 49

51 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 50

52 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Fő fejlesztési prioritás Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedések száma 10 db Összes allokált forrás (EUR) 1,183,000 A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása. A civil szervezetek fejlesztése. 3 db 6 db 718, ,924 A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agro-, ökoturisztikai és a gyógyturizmus fenntartható fejlesztése A gazdasági szerkezet átalakítása, fejlesztése. 6 db 1 db 212,

53 A legtöbb forrás 98,000 EUR a(z) Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 Fő fejlesztési prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Az új feldolgozóipar fenntartható fejlesztése. 97,000 A térségi biogazdaság és gyümölcs-ágazat fejlesztése. 96,000 Az innovatív helyi gazdaság fejlesztése 96,000 Versenyképes vállalkozói és menedzsment-ismeretek oktatása 78,000 A helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése. 58,000 Működő kisvállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai és IKT fejlesztésének támogatása 251,000 Új mikro-vállalkozások létrehozása 215,000 Településfejlesztését elősegítő szakképzések, oktatások, továbbképzések 192,000 52