Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás

Átírás

1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás Út a Jövőbe Bihar- Sárrét Összefogásával Budapest, 2008 November 7. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 1 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

3 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 2 Bihar-Sárrét Összefogás Összefoglaló a térségről A(z) Bihar-Sárrét Összefogás területe 41 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 98,720 fő, a városokban élő lakosok száma 48,888 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 17 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes javaslat 24%-a, 4 db a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 12 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 3 db a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik

4 A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3 Bihar-Sárrét Összefogás Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 98,720 Püspökladány 16,112 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 41 Berettyóújfalu 15,833 fő 1-9 fõ fõ 100 3,401 Kereskedelem, javítás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 5 41 Kaba Komádi 6,483 fő 6,209 fő fõ fõ fõ 500- fõ Legnagyobb fogl. szektor Közszféra Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 8 Fejlesztési intézkedések száma 29 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 17 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 12

5 A legtöbb forrás 3,000,000 EUR a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4 Bihar-Sárrét Összefogás HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása HPME-k száma (db) 2 Allokált forrás (EUR) 3,000,000 A turisztikai tevékenységek ösztönzése 3 2,140,134 Falumegújítás és -fejlesztés 1 1,854,000 A kulturális örökség megőrzése 2 1,848,000 Leader közösségi fejlesztés 2 657,478 Leader vállalkozás fejlesztés 1 350,000 Leader képzés Leader rendezvény Leader térségen belüli szakmai együttműködések Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések Leader komplex projekt 1 230, ,000, , , ,000

6 A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 5 Bihar-Sárrét Összefogás - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség - Történelmi központ és kapcsolatrendszer elvesztése - Autópályák, gyorsforgalmi utak hiánya - Országos átlagot többszörösen meghaladó munkanélküliség - Tartós, több generációs szegénység. - Kistérségen belüli területi egyenlőtlenségek - Szakképzett fiatalok elvándorlása, tartós népességfogyás, elöregedés - Hátrányos helyzetű lakosság magas aránya - A térség természeti erőforrásaihoz nem illeszkedő gazdálkodás - A vállalkozások tőkeszegénysége, gyenge együttműködési készsége. - Az EU bővítésekkel a korábbi történelmi kapcsolatok újraszervezése. - A térség bekapcsolása a hazai és nemzetközi autópálya rendszerbe. - A piaci igényeknek megfelelő szakképzés. - A térség erőforrásaihoz illeszkedő gazdasági tevékenység erősítése -Esélyegyenlőség biztosítása képzés, foglalkoztatás eszközeivel - LEADER módszertan alkalmazása a területi egyenlőtlenségek megszüntetésére - Helyi közösségek szerepének növelése a vidékfejlesztésben - A K+F+I szerepének növelése a térségfejlesztésében. - Klaszter típusú együttműködések fejlesztése.

7 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 6 Bihar-Sárrét Összefogás A stratégia alapvető célja Gazdasági, társadalmi felzárkóztatás megteremtése a népesség helyben tartása, az életminőség javítása a Bihar-Sárrét térség erőforrásainak és szellemi potenciáljának kihasználásával. A terület erőforrásaihoz illeszkedő gazdasági tevékenységek élénkítésével lehetőséget teremtsünk az itt élőknek a megélhetésük javítására. Ennek meghatározó kitörési pontja a munkahelyteremtés, a mikro vállalkozások kiemelt támogatásával. Fontos szerepet kell kapnia a piac igényeit mindenben kielégítő szakképzésnek. Célunk, hogy élni tudjunk azzal a lehetőséggel, ami a térségünk földrajzi helyzetéből fakad, és be tudjunk kapcsolódni az EU vérkeringésébe. A társadalmi kohézió biztosítása nélkülözhetetlen a térség fejlődése szempontjából. A társadalom stabilitása magában foglalja a sokszínűség elismerését (nemzeti, etnikai kisebbségek) valamint a fogyatékkal élő emberek, továbbá a férfiak és nők esélyegyenlőségét. Célunk az, hogy a vidékfejlesztés több színterén a LEADER módszertan alkalmazásával, a helyi közösségen belüli területi egyenlőtlenségeket csökkentsük. A kitűzött céljaink elérése érdekében fontosnak tartjuk, a K+F+I tevékenység növelését a térségünkben, valamint az érdekérvényesítő képesség növelése céljából új típusú klaszter szerű együttműködések létrejöttét.

8 7 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

9 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 Bihar az egykori vármegye történelmi hagyományokból fakadóan gazdasági, gazdaságföldrajzi és kulturális szempontból egységes terület. A térség rendkívül gazdag néprajzi, közösségi hagyományokkal bír. A lakosság összetartozási tudata erős, így a sajátos bihari-sárréti lokálpatriotizmus fontos társadalmi kohéziós erő. A szűkebben vett Bihari rész központja Berettyóújfalu, melyhez két kisebb vonzáskörzettel bíró kisváros Komádi és Biharkeresztes tartozik. A Sárréti rész központja Püspökladány, melyhez szintén két kisebb város: Nádudvar (nem tagja a HVK-nak) és Kaba kapcsolódik. A két kistérség települései a természeti adottságok, az emberi erőforrások, az infrastruktúra és a gazdasági fejlettségét és a jövőbeli kilátásokat tekintve - egy sajátos kettősséget, egymástól eléggé eltérő perspektívát képviselnek. Ennek oka az, hogy Sárrét termőterületei jobb minőségűek, ezért inkább a növénytermelés a tradicionális megélhetési ágazat, míg Bihar szikes, gyengébb adottságú területein az állattenyésztésnek vannak hagyományai. A két kistérség közös erőssége az itt élő emberek határtalan munkaszeretete, amely világlátásnak a gyökere az idősebb generáció paraszti identitásából származik. Az elmúlt évszázad mélyreható, gyors változásai néha felforgatták ezt az értékrendet, de a gyökerek megmaradtak. Továbbra is érték e tájon az adott szó, az odaadó vendégszeretet, az egymás segítésének szándéka, a természeti környezet tisztelete, a növényvilág, az állatvilág megóvásának szándéka. A fiatalabb generáció képzettebb, innovatívabb, "piacképesebb" rétege elköltözik. A helyben maradók többnyire perspektívátlanok, mert hiányoznak azok a példák és azok az öngerjesztő folyamatok, amire jövőképet lehet formálni. Ebben a környezetben nehezen alakulnak ki cselekvőképes, potens közösségek melyek egy-egy település motorjai lehetnének. A meglévő közösségek többnyire lehatárolt közegben működnek, nincs kitekintésük, tapasztalatuk a világról, ezért korlátozott a programalkotó, fejlesztő képességük, leginkább kívülről várják a segítséget. A helyes ügyek mellett azonban példa értékű az itt élő emberek tenni akarása.

10 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9 A térség környezeti állapota 1/2 Biodiverzitás: A Natura 2000 területek aránya jelentős, melynek döntő része a Berettyóújfalui kistérségben található. E miatt nagy fajgazdagság és sokszínűség jellemzi a területet. A Sárréti kistérség egy része a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. Fontos, hogy az előírásoknak megfelelően óvjuk a potenciális élőhelyeket, a bihari-sárréti élővilág biodiverzitását. Ugyanakkor a Nagy-Sárrét területén csak csekély előfordulásban találhatók természetvédelmi területek. Tájkép, tájszerkezet: Egykori mocsaras-lápos terület XIX. században a folyószabályozást, lecsapolást követően nyerte el jelenlegi arculatát. Az egykor szabályozatlan folyók árterei ma a mg-i művelés szinterei. A térségre jellemző hagyományos építőanyagok miatt ( nád, sár stb.) a történelmi korokból származó épített örökségek száma viszonylag csekély, illetve fokozott védelemre szorulnak. Klímaváltozás: Jelenleg a megújuló energiák hasznosítása jelentéktelen. Az időjárási szélsőségek gyakoribbá váltak. Levegő: A szennyeződés legfőbb forrása a kommunális füstből és a növekvő közlekedési forgalomból ered. A rurális adottságból adódóan a zajterhelés általában alacsony. Hulladékkezelés: A kistérség hulladéktermelési szempontból nem tartozik az ország meghatározó területei közé. A keletkező hulladékok előírások szerinti gyűjtése és elhelyezése 2007-ben a szilárdhulladék-gyűjtő telep átadásával megoldódott. Ugyanakkor gondként jelentkezik az állattartó telepek környezeti terhelése, mely az előírásoknak megfelelő infrastruktúra hiányából adódik. Víz: A térség meghatározó része ár- és belvízzel fenyegetett terület. Áradásokkor a térségi folyóvizek jelentenek veszélyt a települések számára, a belvizesedés azonban folyamatos probléma a térségben.

11 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10 A térség környezeti állapota 2/2 A kistérség magas vízállású, sérülékeny ivóvízbázisú területen helyezkedik el, ezért a szennyvízkezelés igen nagy fontosságú. A térség legjelentősebb természetes vízfolyásai: A Hortobágy-Berettyó, a Sebes Körös, a Kösely és a Kálló-ér. A vízminőség szempontjából nem elhanyagolható, hogy rétegvizeink geológiai okok miatt sok helyen tartalmaznak egészségre ártalmas szennyező anyagokat, mint pl. arzént, vasat, mangánt, metánt stb. Talaj: A térség talajtanilag meglehetősen változatos képet mutat. A legkedvezőbb termékenységű talajok aranya a csernozjom a Berettyó-Kálló térségben alig 40%, míg a Sárréti-Dél-Hajdúsági részen több mint 75%. A gyenge termőképességű szolonyec talajok mindkét részen 25-25%-ot képviselnek. A réti öntéstalajok aránya Berettyó-Kálló-Körösök térségében közel 30%-os. Természeti erőforrások hasznosítása, jellemző földhasználati módok: A Sárréti részre jellemző a jó minőségű, intenzív növényi kultúrákra alkalmas termőhelyi környezet. A Bihari rész gyengébb termőhelyi adottsággal rendelkezik, ez viszont lehetőséget biztosít a hagyományos illetve extenzív területhasználathoz. A térség legtöbb településén korábban a mezőgazdaság volt a meghatározó munkaadó, a használt mezőgazdasági terület aránya ma is 80% felett van.

12 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A HVK területén mindkét kistérség valamennyi települése leghátrányosabb helyzetű település, így a működési terület 41 LHH helyzetű települést fed le, a 240/2006. illetve 311/2007. Kormányrendelet alapján. A HVS-ben foglalt prioritások és hozzájuk tartozó intézkedések és megoldási javaslatok minden esetben valamennyi működési területen található leghátrányosabb helyzetű településre érvényesek. A helyzetelemzés készítésekor is jól körülhatárolhatóan kirajzolódtak azok a problémák, amelyek fő okozói a hátrányos helyzetnek. Ezek a tényezők okozzák a térség legnagyobb problémáját a munkahelyek hiányát, amiből ered a létbizonytalanság és a rossz életminőség. A térség településeinek általános jellemzői: - alapvetően a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar volt a jellemző - a háztáji jellegű kisárutermelés lehetőségei beszűkültek a csökkenő kereslet miatt, amit a háttérül szolgáló nagyüzemek megszűnése okozott -a mezőgazdaság jellemzője a termelés-értékesítés összhangjának folyamatos megbomlása, az ebből adódó zavarok - az egész térség iparosodottsági szintje alacsony, a megmaradó és az új ipar ágazati szerkezete korszerűtlen, a technológiák jórészt elavultak - a korszerűtlen technológiával termelő üzemek nem képesek megfelelni a piaci elvárásoknak ezért kiszorulnak a piacokról - a térségre általánosan jellemző a gyenge gazdasági, vállalkozói aktivitás, az egyéni vállalkozók nagy része kényszervállalkozó, foglalkoztatási szempontból szerepük nem meghatározó - a fejlődés legjelentősebb visszafogó tényezője a vállalkozások tőkeszegénysége - ehhez járul az innovációs képességek hiánya, a tercier szektor színvonala az országos átlag alatti, mely a K+F eredmények hasznosításának elmaradása miatt visszafordíthatatlannak tűnő folyamatok elindulását eredményezi

13 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 - a pozitív változásokhoz szükséges tőke csak a térség határain túlról várható, ehhez azonban vonzó gazdasági környezet kellene - az életminőség jellemző mutatói is messze elmaradnak az országos átlagtól

14 HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 13 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14 Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Kereskedelem, javítás Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

16 A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15 Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás % 9% 11% 27% 7% 6% 3% 17% 9% Egyéb tevékenység 1 0%

17 A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 4,442 6,170 17% 23% Építőipar 1,290 5% Kereskedelem, javítás 2,795 10% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 732 2,373 3% 9% Pénzügyi közvetítés 328 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 845 3% Egyéb szolgáltatás 524 2% Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 7,130 27% Egyéb tevékenység 0 0%

18 Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 18.9%, ami 3.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 17 Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 18.9% Változás 2003-hoz képest 3.6 százalékpont

19 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 18 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/ év III. negyedév adatok alapján: - Regisztrált munkanélküliek száma (fő): Berettyóújfalu 4 932, Püspökladány 4 437, Észak-alföldi Régió , Magyarország fő. Munkaképes korúak száma (fő): Berettyóújfalu , Püspökladány , Észak-alföldi Régió , Magyarország fő. Munkanélküliség (%): Berettyóújfalu 14,00 %, Püspökladány 12,89 %, Észak-alföldi Régió 10,11%, Magyarország 5,78 %. A munkanélküliségi ráta a statisztikai adatok alapján mind a két kistérségben az országos átlag több mint kétszerese és a régiós átlag felett van. Azonban valós munkanélküliség ennél is magasabb. A évi térségi 12 %-os munkanélküliségi ráta 2007-ben tovább romlott. Az aktív korú roma lakosság többsége munkanélküli, a foglalkoztatottak zömmel az alacsony jövedelmezőségű szektorokban dolgoznak. A munkanélküliség legfőbb oka a nagy foglalkoztató vállalatok számának csökkenése és az e vállaltoknál alkalmazottak száma is folyamatosan csökken. A lakosság így mikro - és kisvállalkozóként, mg-i vállalkozóként, családi gazdálkodóként vagy őstermelőkként próbál boldogulni, sok esetben kényszervállalkozóként.

20 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Berettyóújfalu székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 3 db 1,515 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%- át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 19

21 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 20 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 1 Berettyó Áfész Berettyóújfalu 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Kereskedelem, javítás Beriv Ruhaipari Kft Földesi Rákóczi Mg. Kft. Berettyóújfalu Földes 1822 Felsőruházat gyártása 0124 Baromfitenyésztés Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Partium ' 70 Műanyagipari Rt. Dózsa Agrár Zrt. Berettyóújfalu Biharnagybajom 2521 Műanyag fólia, cső gyártása 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

22 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 21 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a Név térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Hungaro-Progest Kft. Agroferm Zrt. Eurotex Kft. Kösely Zrt. Biharnagybajom Kaba Komádi Szerep 1822 Felsőruházat gyártása 1571 Haszonállateledel gyártása 1822 Felsőruházat gyártása 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás FMF Kft. Püspökladány 2821 Fémtartály gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 110

23 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 22 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A legnagyobb foglalkoztatók a kereskedelem, műanyag és textilipar. A vállalkozások gerincét a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások adják. Az előállított mg.-i alaptermékekhez képest az ezek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma kevés. Így az itt megtermelt mg.-i termékek többsége feldolgozatlanul, alacsony hozzáadott értéken hagyja el a térséget. A HVK-ban a mg.-i szövetkezetek aránya jelentősen magasabb az országos átlagnál, közel ötszörös. Ugyancsak meghaladja az országos átlagot az őstermelők száma is, mely azt bizonyítja, hogy a lakosság döntő hányada kapcsolódik a mezőgazdasághoz. A két kistérségben a vállalkozási aktivitás alatta van, mind az Észak-alföldi Régió, mind az országos átlagnak. (az országosnak fele). Elsősorban a mikro- és kis vállalkozások száma jelentős, amíg a közepes vállalkozások (legalább 50 főt foglalkoztatók) száma kevés. Ezt mutatja, hogy az egyéni vállalkozások magas aránya, ez 72%-a az összes vállalkozásoknak, míg az országos átlag 56%. Mikro és kisvállalkozások többsége kényszervállalkozás. Jellemezve Hajdú-Bihar megye kistérségeiben az agrárágazat jelentőségét megállapíthatjuk. hogy a Sárréti, a Bihari és a Balmazújvárosi Kistérségben a legnagyobb. A mezőgazdaság a részben kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, a nem mindig termőhelyi adottságokhoz igazodó területhasznosítás, illetve az általános ágazati válság miatt alacsony jövedelemtermelő képességű. A korszerűsítéshez, szerkezetváltáshoz szükséges források ugyanakkor nem állnak megfelelő mértékben rendelkezésre illetve felhasználásuk is alacsony hatásfokú. Így a térségben alapkövetelmény a mezőgazdaság korszerűsítése, jövedelemtermelő és népességmegtartó képességének növelése.

24 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 23 Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 48 Vallással kapcsolatos tevékenység Sporttal kapcsolatos tevékenység Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 79 Oktatással kapcsolatos tevékenység 69 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 3 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység

25 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A térségben a non-profit szervezetek aktivitása nagyobb, mint a régióé, de az országos átlag alatt van. A nonprofit szervezetek elsősorban a hagyományőrzéssel, a kultúra ápolásával, felnőtt képzéssel, szociális segítségnyújtással, valamint érdekképviselettel foglalkoznak. A civil szervezetek elsősorban pályázati forrásokból élnek. A non-profit szervezeteknek fontos szerepük van a bihari-sárréti identitástudat megtartásában és erősítésében. A nagy hagyományú kulturális és közösségi örökség mai vetülete a rendkívül gazdag és tartalmas civil közösségi élet, az egyesületek és szakkörök, egyáltalán a non-profit tevékenységi körök virágzása, melyeket a működő művelődési házak, teleházak fognak össze. A fiatalok helyi kulturális közösségi élete is sokszínű, sok non-profit szervezetet ők hoztak létre. A kistérség lakossága nyelvileg igen egységes, nemzeti kisebbségek közül a románok és szlovákok élnek itt. Ugyanakkor jelentős a roma etnikum száma és aránya. A kistérségben a cigány lakosság a legtöbb településen jól működő cigány kisebbségi önkormányzatok mellett jelentős számban hozott létre roma civil szervezeteket. Ezeknek sok helyen jelentős beleszólásuk van a helyi szociális politikába.

26 A térség összesített lakossága között 2,286 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 25 A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 101, ,260 99,946 99,520 98,720 Éves változás A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,286 fővel csökkent A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

27 A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 26 A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0-2 év 2,920 3% 3% 3-5 év 3,118 3% 3% 6-14 év 10,781 11% 13% év 62,190 63% 60% 59 év felett 19,711 20% 21%

28 A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 27 Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0 általános 2,236 2% 2% 1-5 általános 6-7 általános 11,167 12,715 12% 9% 14% 9% 8 általános 27,142 30% 26% Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 3,080 5,534 6,893 16,079 3% 4% 18% 17% 6% 9% 8% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 740 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 4,012 4% 10%

29 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 28 A térség demográfiai helyzete 1/1 Az elvándorlás mértéke igen jelentős, elsősorban a fiatal jól képzett munkaerő megy el a térségből. A hátrányos helyzetű családokban a második-harmadik generáció születik bele a munkanélküliségbe között 3206 fővel csökkent a két kistérség állandó népessége. Korcsoportos megoszlásban a 18 év alattiak aránya magasabb, míg a munkaképes korúak és az idősek aránya alacsonyabb az országos átlagnál. Ebből követhető, hogy a fiatalok elvándorlása jellemző a térségre. A kistérségben az aktív korúak aránya a települések döntő többségében még ma is meghaladja a 60%-ot, ami azt mutatja, hogy a népességdemográfiai szerkezete még nem torzult el jóvátehetetlenül, s ez számottevő helyi humán erőforrást jelent a jövőbeli gazdasági felemelkedés számára. Jellemző módon a szakképzett munkaerő vándorol el a térségből, ugyanakkor a hátrányos helyzetűek (többségében roma) alacsony iskolai végzettsége, szociokulturális helyzete jelentős hátrányt jelent a helyi munkaerő piacon. A kistérségen belüli sajátos népesség mozgást jellemzi, hogy bizonyos lakosság csoportok, akik egzisztenciális okokból lakóhelyet kénytelenek váltani a kisebb, alacsonyabb megélhetési költségű lakókörnyezet irányába mozog.

30 Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 29 A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Infrastrukturális adottság Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Szélessávú Internet 2 5% Mindhárom mobilhálózat Helyközi autóbuszmegállóhely Közművesített, közúton elérhető ipari park % 2% 93% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Fenti infrastrukturális adottságok együttesen 0 0%

31 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 30 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Kikötő Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció

32 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 31 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfejlesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős tevékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat

33 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 32 A térség infrastrukturális adottságai 1/1 Alföldi viszonylatban a térség térszerkezeti fekvése kedvező, hiszen mind észak-déli mind kelet-nyugati irányú országos illetve nemzetközi jelentőségű főútvonalak találkoznak (4-es, 42-es, 47-es főutak) A települések közül a legkedvezőbb forgalmi fekvéssel Püspökladány rendelkezik, forgalmas közúti és vasúti csomópont a Tiszántúl közepén. Az országos térszerkezeti tengelyből ugyancsak Püspökladánynál ágazik el Magyarországot Közép-erdéllyel összekötő regionális térszerkezeti vonal Ugyanakkor a közutak sűrűsége a térségben jelentősen elmarad a régiós és országos értékektől. A Püspökladányi kistérségben különösen alacsony: alig 54 %-a az országosnak, míg a Berettyóújfalui kistérségben is csak 81%-os. A közlekedési szempontból meghatározó helyzetben lévő és ebből adódó jelentős tranzitforgalommal rendelkező térség megközelíthetősége, sem gyorsforgalmi út sem autópálya révén nem biztosított. A települési infrastruktúrára jellemző, hogy a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya országosan: 67%, ez Püspökladányi kistérségben 35%, a Berettyóújfalui kistérségben 25%. Az ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások száma az országos érték közeli: Püspökladányi kistérség 94%, a Berettyóújfalui kistérség 88%. A HVK működési területén 2007-ben került átadásra a szilárdhulladék-gyűjtő telep. A térség rurális jellegéből fakad, hogy a távfűtésbe bevont lakások aránya nem éri el az országos átlag 1/5-ét. Infokommunikációs eszközök tekintetében: a térség telekommunikációs csatornák által megfelelően lefedett.

34 A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Térségi adat Országos átlag Térségi adat az országos átlag százalékában 12% 18% 6% 20% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 33

35 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/6 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Ártánd Község 545 Közszféra 22.10% 3, Bakonszeg Község 1,259 Közszféra 13.45% 368, Báránd Község 2,857 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 15.40% 46, Bedő Község 283 Közszféra 16.40% Berekböszörmény Község 1,979 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 27.23% 485, Berettyóújfalu Város 15,833 Közszféra 9.78% Bihardancsháza Község % 123, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

36 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/6 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Biharkeresztes Város 4,251 Közszféra 14.91% 450, Biharnagybajom Község 3,020 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 13.36% Bihartorda Község 1,004 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 17.85% Bojt Község 558 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % Csökmő Nagyközség 2,136 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % Darvas Község 692 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10.20% Esztár Község 1,409 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 22, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/6 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Földes Nagyközség 4,345 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7.50% 198, Furta Község 1,245 Közszféra 14.51% Gáborján Község 930 Közszféra 23.82% Hencida Község 1,334 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 23.29% 21, Kaba Város 6,483 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 392, Kismarja Község 1,364 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 185, Komádi Város 6,209 Közszféra 19.35% 33, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/6 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Körösszakál Község 882 Közszféra 22.00% 3, Körösszegapáti Község 1,035 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12.70% Magyarhomorog Község 1,010 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 19.88% 2, Mezőpeterd Község 604 Közszféra 17.30% Mezősas Község 727 Közszféra 24.66% 2, Nagykereki Község 1,354 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 35, Nagyrábé Nagyközség 2,374 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 26.20% * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/6 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Pocsaj Nagyközség 2,750 Közszféra 30.00% 45, Püspökladány Város 16,112 Közszféra 11.51% Sáp Község 1,079 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 24.07% 261, Sárrétudvari Nagyközség 3,119 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 18.34% 4, Szentpéterszeg Község 1,207 Közszféra 11.00% Szerep Község 1,693 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 40.00% Tépe Község 1,165 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8.00% * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/6 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Tetétlen Község 1,448 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10.20% Told Község 384 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % Újiráz Község 656 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 14.62% 29, Váncsod Község 1,281 Közszféra 17.07% 2, Vekerd Község 155 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 19.05% Zsáka Nagyközség 1,745 Közszféra 15.17% * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 40 Települések egy mondatos jellemzése 1/21 Település Ártánd Legfontosabb probléma a településen Kevés a munkalehetőség, kevés a vállalkozó a településen belül. Legfontosabb lehetőség a településen Iparipark kialakítása,a határon túli, közeli Nagyvárad munkaerő igényének kielégitése,elsősorban az épitőiparban, helyi kereskedelmi tevékenység fejlesztése,kavicsbánya mellett pihenőházak létesitése.a helyi indentitás megőrzése hagyományőrző néptánc csoport és a határon átnyúló kapcsolatok segítségével. Bakonszeg Elöregedés. A foglalkoztatási feltételek kedvezőtlenek, magas arányú a munkanélküliség. Probléma a belvízvédelem megoldatlansága, a szilárd útburkolat,a szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés hiánya.roncsolt belterületi területek. A települést átszelő 42-es út forgalma által kinált lehetőségek kihasználatlanok. Jó környezeti/természeti adottságok, ehhez igazodó gazdaság (pl: állattartás). Idegenforgalom lehetősége. Letelepedés lehetősége, idős korúak számára jó közbiztonság, intézményi ellátottság (óvoda, iskola, szociáis ellátás), Berettyóújfalu közelsége.hagyományőrző rendezvények ( évek óta ismétlődő Morzsóka fesztivál)energiaültatvények létrehozása, ráépülő ipar kialakítása.

42 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 41 Települések egy mondatos jellemzése 2/21 Település Báránd Legfontosabb probléma a településen Nagyarányú munkanélküliség, magánbefektetők hiánya, belterületi szilárd burkolatú utak alacsony aránya.a településen kevés a vállalkozó, nehéz a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra juttatása.kevesen ismerik a megújuló energia gazdasági, fenntarthatósági jelentőségét. Legfontosabb lehetőség a településen Közlekedésföldrajzi szempontból jó elhelyezkedés, turizmus, az itt élő emberek tenni akarása.a településen egyre többen kapcsolódnak be a falusi túrizmusba, gyakorlati szakmai képzéssel, települési média fejlesztéssel és térségi marketinggel még gyorsabb lenne ez a folyamat. Bedő A település földrajzi elhelyezkedése alapján központi szerepkört nem képes ellátni.megközelíthetősége kedvezőtlen,nincs közvetlen vasúti kapcsolat.a településen rendkívül magas a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatottsági arány.jellemző a szakképzett fiatalok elvándorlása,a falu elöregedése,a lakosság korösszetételének kedvezőtlen alakulása. Bekapcsolódás települések közötti vérkeringésbe a tervezett M4-es autópálya által.elősegíteni a működő tőke beáramlását,a gazdasági többszektorúság kialakítását.helyi- és térségi m.gazdasági termékfeldolgozás.lakosság kedvezőtlen korösszetételének megváltoztatása,helybenmaradás ösztönzése,elöregedés megakadályozása.megfelelő megélhetés,elfogadható életszínvonal,jövőkép megteremtése

43 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 42 Települések egy mondatos jellemzése 3/21 Település Berekböszörm ény Legfontosabb probléma a településen Magas a munkanélküliség, egyre inkább elöregedik a lakosság.a lakosság 50%-a roma.probléma a szakképzettség hiánya,a helyi mezőgazdasádi termékek az alacsony feldolgozottsági szint miatt nem versenyképesek.a képzett fiatalok elvándorlása is nagy probléma. Legfontosabb lehetőség a településen Munkahelyteremtő beruházások, szociális szolgáltatások fejlesztése ( pl. bentlakásos idősek otthona kialakítása), meglévő közintézmények (általános iskola,orvosi rendelő stb.) fejlesztése.hagyományos megélhetési ág a roma lakosság számára a tollfelvásárlás és feldolgozás.felújított templom látogatható altemplommal.a horgásztó szabadidő parkká alakítása. Berettyóújfalu Lakosságszám csökkenése.periférikus fekvés,infrastrukturális elmaradottság(külső fizikai elérhetőség,szilárd burkolattal nem rendelkező belterületi utak aránya),.a bezárt ipari üzemekben korábban foglalkoztatottak szakképzettsége elavult.nincs igazi húzóágazat.a működő vállalkozások technológiája elavult,az együttműködések nem jellemzőek.kevés helyi közösség. Keresztezi egymást a 47-es és 42-e sz. főút.m4-es autópálya megépítése gazdaságélénkítő hatású lehet.kedvező fekvés (Nagyvárad-Debrecen közti hídszerep).térségi gazdasági-,oktatás-,egészsgügyi központ, ezt a funkciót kell tovább erősíteni a helyi médiával és hatékony térségmarketinggel.a gyógyvíz,a termálfürdő és Területi Kórház együttes fejlesztése,gyógyturizmus bázisa lehet.

44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 43 Települések egy mondatos jellemzése 4/21 Település Bihardancshá za Legfontosabb probléma a településen A falu a püspökladányi kistérség legkissebb települése 210 fős. Nincs intézményi infrastruktura, teljes az elöregedés a településen. Legfontosabb lehetőség a településen Nagyon erős a településen élők identitás tudata. Helyi termékek (házi tészta, kecske sajt) piacra jutásának elősegítése, fejlesztése. A település adottságánál fogva egy gyöngyszem, vonzó lehet a városokból menekülő emberek számára.( turizmus fejlesztése, letelepedés) Az elérhetőség javításával, marketing eszközökkel fel lehet hívni a figyelmet a falura. Biharkereszte s Biharkeresztesen magas a munkanélküliek és a szakképzetlen munkaerő aránya. Kevés befektető telepszik le. A lakosság egyre csökken, elöregedő. Utak, járdák lepusztult állapota. Mikrotérségi autóbuszpályaudvar hiánya. Nagyvárad- Biharkeresztes kerépárút hiánya.kevés az életképes helyi vállalkozó, technológiájuk elavult. A határtól 6 km-re fekszik,lehetőség rejlik Romána EU-s csatlakozásában,és Nagyvárad közelségében(elővárosa lehetne).területtel,tervekkel rendelkezik logisztikai központ kialakítására,befektetők letelepedése lehetőséget jelent.mikrotérségi körzetközpont funkciójának erősítse,tész létrehozása.határon átnyúló gazdasági, turisztikai és közösségi kapcsolatok kiépítése.

45 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 44 Települések egy mondatos jellemzése 5/21 Település Biharnagybajo m Legfontosabb probléma a településen A településen élők munkahely hiányában egyre kevesebb perspektívát látnak a településen, így az utóbbi időben megnőtt az elköltözők száma, az itt maradók helyzetét pedig tovább rontja a településen élő magyar - roma nézetekbeli különbség.kevés a közösségépítő rendezvény. Legfontosabb lehetőség a településen Meglévő épített és természeti értékeink összefogása, kiaknázása: alternatív energiaforrások használata:biogáz, termálvíz stb, zártkertek újraélesztése egy esetleges biogazdálkodás meghonosításával, népi mesterségek újraélesztésével és az építészeti értékeink megőrzésével növelni lehetne településünk turisztikai vonzerejét.iparvágánnyal rendelkező szövetkezeti telephely hasznosítása Bihartorda Elöregedő lakosság, magas a munkanélküliség, lakosságszám folyamatos csökkenése, közbiztonság rossz állapota. A meglévő helyi mezőgazdasági szövetkezet fejlesztése, a telpülésen megjelenő szürkemarha tartás megismertetése, biogazdaság létrehozása, helyi termékek fejlesztése. A településen található kastély felújjítása, rá épülő turizmus kialakítása. Erős a településen az összetartás, közösségi ház létrehozása.

46 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 45 Települések egy mondatos jellemzése 6/21 Település Bojt Legfontosabb probléma a településen Tartós munkanélküliség, szegénység, alacsony iskolai végzettség, mely elsősorban a a magas arányt /60%/képviselő roma lakosságot sujtja. A hagyományos, falusi épitészeti örökséget sok lepusztult épület rontja. Legfontosabb lehetőség a településen Önkormányzati tulajdonban lévő épületek többfunkciós használata pl:oktatásra, munkahelyteremtésre a kézmüves ipar/vesszőfonás/ területén. Népi hagyományok, népi kismesterségek megőrzése és turisztikai célú bemutatása, falumúzeum fejlesztése. Természeti kincsek (növény- és állatvilág)megismertetése,helyi turizmus kinálatába történő beillesztése. Csökmő Magas munkanélküli ráta. Fejlesztésre szoruló helyi infrastruktúra, idősödő lakosság, kevés munkalehetőség, elsorvasztott mezőgazdasági lehetőség (növénytermesztés, állattartás). 47-es főút átszeli a települést,mely mind a helyi gazdaság,mind a helyi turizmus fejlesztésben potenciált jelent,ehhez helyben megfelelő képesítésű szabad munkaerő is található.a gazdaság fejlesztés kitörési pontja lehet a megujuló energia /szél,energia ültetvény/ill. turizmus területén a Berettyó melletti horgásztó valamint Kórós- szigeten szabadidő park fejlesztése.

47 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 46 Települések egy mondatos jellemzése 7/21 Település Darvas Legfontosabb probléma a településen Helyi infrastruktúra: szennyvízelvezetés, utak, kerékpárút, háziorvosi rendelő, konyha épület felújítása. Legfontosabb lehetőség a településen Szakképzés beindítása révén munkahelyteremtés, helyi termék értékesítés megteremtése (birka, hal, tojás, stb.) Falu fejlesztés többcélú közösségi tér kialakítása, templom felújítás révén. Esztár Magas munkanélküliség, új óvoda épület építésének szükségessége, ivóvíz minőség javítása, belvízelvezetés, csatornázás hiánya megoldása, járdák felújítása, építése. Turisztikai program kínálat a horgásztó kialakítása, rehabilitációja révén. Endrődy kúriában tájház, szabdtéri közzösségi tér, nyári tábor kialakítása.

48 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 47 Települések egy mondatos jellemzése 8/21 Település Földes Legfontosabb probléma a településen Munkanélküliség, szakképzetlenség. Turisztikai potenciőál kihasználatlansága. Alternatív energia potenciál kiaknázatlansága. Elöregedő társadalom. Mezőgazdaság és építőipar válsága. Közbiztonság romlása, betörések elszaporodása.helyi termálfürdő rossz kihasználtsága. Legfontosabb lehetőség a településen Kedvező földrajzi elhelyezkedésből fakadó lehetőségek, mikrotérségi központ, cégek letelepítése. Termékeny talajok, mezőgazdasággal foglalkozók nagy száma és ezekből fakadóan a kedvező mezőgazdasági potenciál, magas hozzáadott értékű termékek előállítása. Turizmus lehetőségeinek jobb kihasználása. A geotermális energia hasznosítása fűtés és elektromos áram termelésére. Furta Munkanélküliség, hiányoznak a település mezőgazdasági adottságaihoz igazodó termelési és feldolgozási technológiák.a külterületi utak rendezetlenek.a belterületen sok a roncsolt terület.hiányoznak a vállalkozások fejlődését elősegítő együttműködések. Mezőgazdasági háztáji jellegű termeléshez értő munkaerő.a vadászturizmusnak vannak hagyományai, ehhez kapcsolódóan van néhány szálláshely. 10 éve hagyományosan megrendezik a Furtai Lovasnapot két napos térségen túli hatású rendezvényként.a furtai hímzés világhírű, a kultúrális értékek megőrzésének hagyománya van a településen.