Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Sárvíz HK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Sárvíz HK"

Átírás

1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Sárvíz HK Hagyomány és modernizáció a SÁRVÍZ mentén Budapest, 2008 Június 11. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok 1

3 Sárvíz HK Összefoglaló a térségről A(z) Sárvíz HK területe 30 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 69,193 fő, a városokban élő lakosok száma 13,390 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 8 db fő fejlesztési prioritás és 36 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 9 db gazdaságfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes 56%-a, 5 db a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 41 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 10 db a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 2

4 A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Sárvíz HK Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 69,193 Sárbogárd 13,390 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 30 Aba 4,654 fő 1-9 fõ fõ 68 2,857 Kereskedelem, javítás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 1 6 Seregélyes Szabadbattyán 4,614 fő 4,606 fő fõ fõ fõ 500- fõ Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási ok Fő fejlesztési prioritások száma 8 Fejlesztési intézkedések száma 36 Gazdaságfejlesztési megoldási ok száma 9 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási ok száma 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3

5 A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Sárvíz HK - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma A térség önálló jövedelem-termelő képessége és gazdasági potenciálja alacsony. A termőföld, mint gazdasági erőforrás makrogazdasági szempontból egyre kisebb jelentőségű. A munkaerő biztosítása a székesfehérvári ipari övezet számára döntő jelentőségű, a térség gazdasága ezért egyoldalúan függ a székesfehérvári gazdasági folyamatoktól. Ez a függés északról délre csökken, azonban ezzel együtt a gazdasági potenciál, illetve a jövedelemtermelési lehetőség is. Az ezzel összefüggő tőke- és jövedelemhiány relatív alacsony életminőséghez vezet. Legfontosabb lehetőség A legfontosabb lehetőség a természeti-környezeti értékekre támaszkodó minőségi életkörnyezet kialakítása, fenntartása. A mezőgazdaság jövedelemtermelő potenciálja alacsony, az ipar volumene nem jelentős így nagyságrendi fejlődés a gazdasági területen nem várható, ezzel szemben a terület ökológiai értékeire támaszkodó lakó- és rekreációs övezet kialakítása lehet a megoldás fő iránya. A gazdaság fejlesztésének speciális célokkal, elsősorban kis- és középvállalkozások területén, illetve az agrárszektorhoz kapcsolódóan kell megvalósulnia. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 4

6 Sárvíz HK A stratégia alapvető célja Átfogó cél: Az emberek számára élhető, a környezeti- és gazdasági rendszerek számára fenntartható vidéki térség ideájának elérése. Specifikus célok: - a természeti- és lakókörnyezet állapotának megőrzése, fejlesztése - a térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése - a helyi társadalom és humán erőforrások fejlesztése A 60 km hosszúságban elterülő térség háromosztatúsága: Az északi Sárrét térség városkörnyéki jegyeket hordoz. A déli, sárbogárdi statisztikai kistérség főként agrárjellegű gazdasági potenciállal rendelkezik. A köztes helyzetű abai statisztikai kistérség átmeneti jellegű. Székesfehérvár meghatározó gazdasági hatása a térségben északról délre gyengül. Iparról néhány gazdasági szereplőtől eltekintve a térségben nem beszélhetünk. A természeti-környezeti erőforrások értéke, a turisztikai fejlesztési potenciál és a falusias jelleg közös jegy. A program meghatározó prioritásai a turizmus- és a helyi életminőség fejlesztése. A gazdaságfejlesztés területén szinte minden ágazatból, de csekély számú igény jelentkezik. A térségben a gazdasági környezet fejlesztése fontos, ezen túl egy prioritás összegezi az ágazati fejlesztéseket. A bio- és megújuló energia mint globális trend érdemel figyelmet Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 5

7 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok 6

8 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Sárvíz LEADER terület mintegy 60 km észak-déli kiterjedéssel rendelkező összefüggő térség. A Bakony lábától egészen Fejér megye déli határáig húzódik a 30 településen mintegy fős népességnek lakhelyet nyújtó kistérség. Földrajzi értelemben az Alföldet a Dunántúli középhegységgel összekötő Mezőföld területére esik a térség nagyobb része. A domborzat szelíd, alföldi jellegű területek sorakoznak enyhe löszdombokkal észak-déli irányban a széles, sekély Sárvíz-völgy mentén. A térség északi része a Sárrét kistáj már a Bakony lábaihoz csatlakozik. A térség magja a Séd-Gaja-Nádor vízrendszer részeként ismert Sárrét kistáj és a Sárvíz völgy, amely Nádasdladánytól Sáregresig elterülve Sárvíz ökofolyosó néven ismert. A területhez tartozó rétszilasi tavak szerepelnek a ramsaari egyezményben mint kiemelt madárvonulási területek. A vizes élőhelyeket megyei szinten is jelentős kiterjedésű erdőterületek tarkítják. A Sárvíz LEADER térség három kistérség összefogásával jött létre. Az Abai statisztikai kistérség teljes egészében, a Sárbogárdi kistérség egésze egy település kivételével illetve a Székesfehérvári kistérség 12 települése csatlakozott az Akciócsoporthoz. A három kistérségből kettő, az Abai és a Sárbogárdi hátrányos helyzetűnek minősül. A térség összességében Székesfehérvár vonzáskörzetének tekinthető. A térség jellegét három osztatúság jellemzi. A székesfehérvári kistérség látszólag fejlettebb, azonban a székesfehérvári centrumhoz tartozó periféria helyzet jellemzi, az ebből fakadó sajátos problémákkal, mint példáúl a funkcionális kiürüléssel. Ez hozzávetőlegesen km-es félkört jelent a megyeszékhely körül. Ettől délre km közötti terület az Abai kistérség, amely a as LEADER program kedvezményezettje, Aba jelenleg is a térség vezető szerepét látja el. Az abai kistérségben már nem annyira erős a székesfehérvári hatás, önálló gazdasági potenciálról azonban nem beszélhetünk. A Sárbogárdi kistérség települései km távolságban helyezkednek el Székesfehérvártól. A rendszerváltás előtt Sárbogárd fejlesztendő település volt, ipari kapacitással is rendelkezett, de mára elvesztette jelentőségét, nem tudja ellátni a térség klasszikus városi szerepeit. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 7

9 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Történelmileg a terület elsősorban mezőgazdasági terület volt, nem rendelkezett jelentős ásványkincsekkel vagy ipari tevékenységgel. A mezőgazdasági termelést elsősorban egyházi és magánkézben levő nagybirtokok végezték, mindig szegény vidéknek számított ez a terület. Máig érezhető ez a vállalkozások relatív alacsony számában, jövedelem-termelő képességében. A térség a székesfehérvári gazdaságba elsősorban munkaerőt biztosít, ezáltal kiszolgáltatott helyzetben van. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8

10 A térség környezeti állapota 1/2 A mintegy 1200 km2 es terület nagyobb része művelt kultúrterület. A mezőgazdasági művelés döntően intenzív, szántóföldi jellegű. Jelentős az aránya a ma kevéssé kihasznált rét és legelő területeknek. Az közötti időszakban művelés alá vont területek alacsony agro-ökonómiai potenciálúak, rajtuk gazdaságos szántóföldi művelés nem lehetséges. Azonban művelésbe vonásuk következtében az ökofolyosó védett értékei összefüggő terület helyett szigetszerűn helyezkednek el, ezek védelme az utókor számára sokkal nehezebb és több feladattal jár. A Nádor és Malom csatornákkal összekötött észak-déli irányú tórendszer erdőkkel tűzdelve több ezer hektár területű. A tavak nagy része mesterségesen létrehozott halastó, az erdőkben jelentős mértékű vadgazdálkodás folyik. A Nádor és Malom csatornák vezették le korábban a péti nitrogénművek ipari szennyvizét, amely ma már nem jellemző, azonban a mederiszap mélyen szennyezett. A vízfolyások alacsony sebességéből fakadóan nagymértékű eliszaposodási folyamat ment végbe, a csatornák csaknem teljes hosszukban kotrásra szorulnak. A fenntartható fejlődés elvei mentén kívánatos lenne az így művelésbe vont területek természetes állapotának (rét, legelő, láp) helyreállítása, az ökofolyosó védett területei mentén ökológiai alapú gazdálkodást folytató ún. puffer térség kialakítása. Látható, hogy a terület hasznosítása sok esetben egymásnak ellentmondó érdekek mentén történik (természetvédelem intenzív gazdálkodás). Így a területhasználat alapvető kérdéseinek áttekintése és rendezése egyre sürgetőbb feladat, középtávon nem kerülhető el. A fehérvári kistérség északi településeinek határában, a Sárrét területén a valamikori Inotai hőerőmű táplálásához használt tőzeg bányaterületein elhagyott, víz alá került területeket találunk. Az Inotai erőmű meddőhányója ma is szabadon áll, róla az északi szél a sárréti települések felé hordja a kohósalak apró porát, növelve ezzel a légzőszervi megbetegedések arányát. A térségben mészkőbánya is működik, szintén a sárréti kistérségben. Kőszárhegy Község számára a bánya jelentős környezeti terhelést, zaj-, rezgés- és közlekedési eredetű ártalmakat jelent, terjeszkedése együtt jár a természeti területek csökkenésével, valamint a bányaterület alatt található nyolc települést ellátó karsztvíz bázis biztonságának csökkenésével. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9

11 A térség környezeti állapota 2/2 Ugyanezekkel a problémákkal küzd még Bakonykuti és Iszkaszentgyörgy is. A térséget több fő közlekedési út szeli át, a legnagyobb az M7 autópálya, a 8-as és a 7-es főút. Ez utóbbi két községen is áthaladva nyári időszakban napi 10 ezer autót jelent. A települések határaiban felhagyott homokbányák találhatók, sok közülük illegális szemétlerakóvá vált. Ezek felszámolása fontos környezetvédelmi feladat. A településekről a kommunális hulladékot regionális szeméttelepre szállítják. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10

12 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A térség 6 hátrányos helyzetű települése (Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta) fejér megye déli részén helyezkedik el, össz lakosság száma 8278 fő. A térség településeinek népsürűsége átlag 46 fő/km2, ami jelentősen elmarad a 109 fő/km2 -es országos átlagtól. A településeken a helyi gazdaság alacsonyan fejlett, nem épültek ki termelési, termeltetői kooperációk a meglévő gazdasági térrel, ezeáltal az aktív lakosság foglalkoztatása kis mértékben biztosított. A településeken élő lakosság több mint 30%-a munkanélküli, ami miatt a települések halmozottan hátrányos helyzetűek. A helyi gazdaság fejlődésének kilátásai kedvezőek lehetnek, mivel több országos főútvonal is áthalad rajtuk (pl.: 61, 63-es főút). A térség mezőgazdasági területei jónak mondhatóak, azonban a terület tulajdonosok nem rendelkeznek a szükséges beruházások forrásaival. Infrastruktúrális szempontból elmondható, hogy földgáz, vezetékes ívóvíz, telefon mindegyik településen kiépült, azonban szennyvíz hálózat egyik településen sincs. Ez nagy mértékben akadályozza a helyi vállalkozások fejlődését, illetve újak letelepedését. Az érintett településekre az ipari tevékenység nem jellemző, a települések lakói a környező földeken mezőgazdasággal, szolgáltatással, valamint Székesfehérvárra, és Dunaújvárosba ingáznak. Az elmúlt 15 évben a települések lakosságszáma folyamatosan csökkent, alacsony a települések lakosságmegtartó ereje. Nagy számban vándorolnak el a fiatalok munkalehetőség reményében. A kisebb településeken már nem működik általános iskola, hanem közös intézményfenntartó társulásként működtetik azokat. A települések a SÁRVÍZ völgye természeti tájegységben helyezkednek el, amely remek kitörési pontot jelenthet az ökoturisztika területén, azonban a forráshiányos települések külső segítség nélkül terveiket nem tudják megvalósítani. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11

13 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 12

14 A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 13

15 A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Szektorok részesedése 9% 8% Építőipar % Kereskedelem, javítás % Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés % 8% Pénzügyi közvetítés 114 4% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás % Egyéb szolgáltatás 217 7% Egyéb tevékenység 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14

16 A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2,302 8,452 10% 36% Építőipar 1,925 8% Kereskedelem, javítás 2,379 10% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 585 1,922 2% 8% Pénzügyi közvetítés 215 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1,197 5% Egyéb szolgáltatás 439 2% Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 4,379 18% Egyéb tevékenység 0 0% * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15

17 Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.6%, ami -0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.6% Változás 2003-hoz képest -0.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 16

18 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A térségben a 90-es évek elején a székesfehérvári nagyvállalatok felszámolása illetve a helyi mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása következtében súlyos, több éven áthúzódó strukturális munkanélküliség jött létre. A munkaerő kínálat magas, a kereslet alacsony volt. A 90-es évek második felében a fehérvári gazdasági konjunktúra hatása képpen a jelenlegi LEADER térség sárréti és abai részén a strukturális munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. A munkanélküliségi ráta tartósan 5 % alatti, inkább technológiai illetve szakképzettségi alapú. A székesfehérvári ipari övezet növekedését jelenleg a relatív munkaerőhiány is gátolja. A nagy tömegben kínált alacsony képzettségű betanított munkalehetőség már nem felel meg a térség magasabban képzett csoportjainak. A térség déli, Sárbogárdot körülvevő településein ma is súlyos, 10 % körüli és azt meghaladó strukturális munkanélküliségről beszélhetünk. A térség tartósan leszakadó tendenciát mutat. Különösen magas a nők, és néhány településen a roma munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliek elsősorban az 50 év felettiek köréből kerülnek ki. A települések legnagyobb foglalkoztatói leggyakrabban az önkormányzatok és azok intézményei. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 17

19 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Sárbogárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 4 db 1,044 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 4%- át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 18

20 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 7 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Videoton Holding Zrt. Keytec Sárbogárd Kft. Masterplast Zrt. MÍDÁSZ Zrt. Mezőgazdasági MG. Szövetkezet Sárbogárd Sárbogárd Sárszentmihály Tác Mezőszilas 3002 Számítógép, készülék gyártása 2852 Fémmegmunkálás 2521 Műanyag fólia, cső gyártása 2521 Műanyag fólia, cső gyártása 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 19

21 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 7 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 Szegletkő 91 Kft. Sárbogárd 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése Építőipar Weinhaus Kft. Greiner Csomagolástechnika Kft. Print City Kft. Arany János MSz. Igar Seregélyes Sárbogárd Alap 1593 Bortermelés 2521 Műanyag fólia, cső gyártása 2222 Máshova nem sorolt nyomás 0130 Vegyes gazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 20

22 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A térségen belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelmi szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs. 50 főnél többet csupán 8 vállalkozás, 20 főnél többet 36 cég foglalkoztat. A vállalkozások zöme néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás, vagy önfoglalkoztató jellegű mikrovállalkozás. Nem alakult ki jelentős beszállítói kör a székesfehérvári ipari centrumhoz kapcsolódóan. Összességében jellemző a tőkehiány. A mezőgazdasági vállalkozásokra az alacsony feldolgozottsági fokú vagy feldolgozatlan termékek előállítása, értékesítése jellemző. A szocialista típusú szövetkezetek helyét ez idáig nem tudták átvenni új típusú TÉSZ-ek. Az ipari szektorról nem beszélhetünk, néhány elszigetelt vállalkozás tevékenykedik. A mezőgazdasági és ipari szektorra egyaránt elmondható, hogy a kistérségen belüli gazdasági integráció gyenge. Az alacsony jövedelmek miatt a szolgáltatói szektor sem tudott erősödni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 21

23 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Sporttal kapcsolatos tevékenység 30 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 53 Oktatással kapcsolatos tevékenység 28 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 22

24 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Összességében elmondható, hogy a civil szféra szereplőinek működése általában saját településükre korlátozódik, ez alól csupán néhány kivétel van. A kistérség civil szervezetei aránylag kevés pályázatot, projektet indítanak és hajtanak végre, ennek fő oka a pályázási, projekt lebonyolítási potenciál gyengesége. A gazdasági alapok és a tőke hiánya nem teszi lehetővé komolyabb projektek előfinanszírozását, lebonyolítását. Jól példázza ezt az előző LEADER időszakban benyújtott civil projektek száma, jellege, volumene. A térség egyik legjelentősebb non-profit szervezete a Sárvíz Kht. amely négy főt foglalkoztat főállásban, és további számos külső vállalkozással áll kapcsolatban. A Kht 10 önkormányzat tulajdonában van, és a térség területfejlesztési feladatait látja el. A között futó LEADER program Gesztor szervezete, valamint rendelkezik az Abai kistérség HVI címével. A jelenlegi LEADER programban is meghatározó szerepet tölt be. A Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület 1993-ban jött létre, eredetileg környezetvédelmi céllal, de tevékenysége az ezredforduló után kiszélesedett. Az Egyesület részt vett a szélesebb körű kistérséget feltáró és bemutató, dokumentáló munkákban, illetve több hasonló programot indított maga is. Fontosabb projektek: az ökofolyosó egészét feltáró térinformatikai adatbázis létrehozása s ezek alapján az ökofolyosó megtervezése. A programot két lépcsőben a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség finanszírozza. Ennek végén mintegy ha-os terület komplett térinformatikai adatbázisa jön létre. (1. lépcső 2001, 2. lépcső folyamatban) A bevont partnerek a következők: Fejér Megyei Agrárkamara; Regionális Talajtani Kutató, Velence; GATE, Mons Regalis Kft. A szervezet 2001-ben az ERM Hungária Kft-vel közösen elkészítette az Örökzöld Sárvíz c. tanulmányt, amely kistérségi környezetvédelmi program a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásával. Ennek folytatásaképp ez évben elkészült a Kistérségi Környezetvédelem c. CD-ROM, mely általános tudnivalókat tartalmaz kistérségek számára a témában. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 23

25 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Elkészült a Sárvíz Kistérség turisztikai koncepciója (2003) A weboldal az Egyesület kezdeményezése. Az Egyesület célkitűzése a következő LEADER időszakra a civilek pályázóképességének erősítése, a civil szektor feljesztése. A térség másik meghatározó non-profit szervezete az Együtt Kőszárhegyért Közhasznú Egyesület, amely a helyi önkormányzattal közösen olyan környezettudatosságot célzó nevelési programot dolgozott ki, melynek térségi kiterjesztésemeghatározó lehet a társadalmi szemlélet váltásban. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24

26 A térség összesített lakossága között 903 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 68,290 68,675 69,004 69,216 69,193 Éves változás A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 903 fővel nőtt A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 25

27 A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás Aktív korú lakosság Országos átlag 0-2 év 2,041 3% 3% 3-5 év 2,134 3% 3% 6-14 év 7,518 11% 13% év 44,894 65% 60% 59 év felett 12,606 18% 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 26

28 A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0 általános 1,183 2% 2% 1-5 általános 6,690 11% 9% 6-7 általános 7,431 12% 9% 8 általános 20,809 34% 26% Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 2,412 3,248 5,501 11,484 4% 19% 5% 9% 4% 17% 9% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 475 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 2,534 4% 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 27

29 A térség demográfiai helyzete 1/1 A térség jellemzően kistelepülésekből áll, melyek átlagos lélekszáma mintegy 2300 fő. Az átlagtól való eltérés csupán néhány település esetén jelentős. A legkisebb település Bakonykuti, lélekszáma 109 fő, a legnagyobb Sárbogárd, amely már városi ranggal rendelkezik lélekszámú. Sárbogárdon kívül az összes település lélekszáma 5000 fő alatt marad, a 4 ezret is csupán 4 haladja meg, ezek számos mutató tekintetében fejlettebbnek is számítanak. A 90-es évek elején még az egész térség népességfogyást szenvedett el, nemcsak a természetes fogyás, hanem az elvándorlás által is. A demográfiai trendek az országoshoz hasonlíthatóak, a kistérség egészét tekintve lassú népességfogyás tapasztalható. A térségen belül azonban jelentős anomáliákkal találkozhatunk. Elsősorban nem a természetes szaporodás illetve fogyás, hanem a vándorlás területén. A Székesfehérvár közvetlen, km-es körzetében található falvak népessége növekszik, mégpedig az odavándorlás miatt. Néhány esetben (pl. Úrhida, Kőszárhegy) ez olyan mértékű, hogy az 1990-ben számlált népesség mára megkétszereződött. A trend oka egyértelmű, Székesfehérvárról költöztek sokan e településekre. Ez az alvótelepülés jelleg a drasztikusnak mondható növekedéssel ugyancsak súlyos problémák forrása. A tradícionális faluközösségek felbomlanak, a települések mindennapi élete egyre inkább a nagyváros életétől függ. A déli térségben Abától és Seregélyestől délre népesség stagnálás vagy fogyás tapasztalható, ezzel párhuzamosan a népesség öregedése tapasztalható. Komoly problémákhoz vezet, hogy a fiatalok, magasabban képzettek nem találnak végzettségüknek, igényeiknek megfelelő munkát, ezért nagy arányban elvándorolnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 28

30 Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Infrastrukturális adottság Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Szélessávú Internet 2 7% Mindhárom mobilhálózat Helyközi autóbuszmegállóhely Közművesített, közúton elérhető ipari park % 0% 90% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Fenti infrastrukturális adottságok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 29

31 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Kikötő Repülőtér EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 30

32 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfejlesztési szervezetek Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős tevékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 31

33 A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A kistérség összes településén található vezetékes vízhálózat, a gázhálózat is szinte minden településen kiépült, kivéve Igart. A távközlési rendszerek közül a telefon kiépítettsége teljesnek mondható, az északi és a déli térségben a széles sávú Internet elérés lehetősége korlátozottan van jelen. ADSL vagy kábeles szolgáltatás sem teljes körű, sok helyütt wi-fi mikrohullámú rendszerek adnak áthidaló megoldást. A kábeltévé hálózatok a települések 75%ában megtalálhatók, ezek csak kis része alkalmas kétirányú kommunikációra, vagy 2013-tól digitális műsorszórásra, elosztásra. Az abai kistérség több településén szélessávú, strukturált kábelhálózat működik. A településeket összekötő úthálózat három fő észak-déli útból (62, 63 főút, 6307 harmadrendű) és szintén három keresztirányú útból (M7 autópálya, 7-es és 8-as főút) áll. Az M7 kijárat Szabadbattyánnál található. Ezeket több helyütt keresztutak kötik össze. A területen több vasúti mellékvonal található (példáúl a kis forgalmú, Székesfehérvár-Sárbogárd), illetve az északi részen áthalad a balatoni, a délin pedig a pécsi fővonal. A tömegközlekedés centrális jellegű, a fent nevezett főutakon Székesférvárról sugár irányban közlekednek menetrendszerű autóbuszok. A keresztirányú összekötő utakon nincs tömegközlekedés, emiatt Székesfehérvárt gyakran könnyebben és gyorsabban lehet elérni, mint a kistérségek központjait. A területen jelentős potenciálú reptérnek alkalmas terület is található a felhagyott börgöndi katonai reptér helyén. A települések közösségi infrastruktúrája jórészt elavult, vagy hiányos. A közösségi terek, művelődési házak, faluházak, iskolák, óvodák, tornatermek, polgármesteri hivatalok többségükben korszerűtlenek. Egyes növekvő lélekszámú falvakban ez egyenesen a fejlődés gátjává válhat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 32

34 A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Térségi adat Országos átlag Térségi adat az országos átlag százalékában 55% 10% 3% 13% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 33

35 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/5 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Aba Nagyközség 4,654 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 477, Alap Község 2,100 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 390, Alsószentiván Község 653 Közszféra 4.82% 357, Bakonykúti Község 109 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 708, Cece Község 2,748 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 351, Csór Község 1,780 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 600, Csősz Község 1,086 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 365, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

36 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/5 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Füle Község 872 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 530, Igar Község 1,067 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 246, Iszkaszentgyörgy Község 1,881 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 717, Jenő Község 1,289 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 486, Káloz Község 2,565 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 478, Kőszárhegy Község 1,532 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 639, Mezőszilas Község 2,397 Közszféra 8.49% 364, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/5 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Moha Község 457 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 636, Nádasdladány Község 1,826 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 531, Nagylók Község 1,139 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 454, Sárbogárd Város 13,390 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 521, Sáregres Község 774 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 307, Sárkeresztúr Község 2,636 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 272, Sárkeszi Község 587 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 414, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/5 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Sárosd Nagyközség 3,471 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 470, Sárszentágota Község 1,404 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 445, Sárszentmihály Község 2,996 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 605, Seregélyes Nagyközség 4,614 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 556, Soponya Nagyközség 1,948 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 465, Szabadbattyán Nagyközség 4,606 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 607, Tác Község 1,678 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 524, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/5 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Úrhida Község 1,998 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 622, Vajta Község 936 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 384, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/15 Település Aba Legfontosabb probléma a településen A lakosság alacsony képzettségi szintje, szennyvízelvezetés és kezelés, alacsony szinvonalú településkép, nincs kialakult településközpont, jelentős részben elavúlt lakásállomány, struktúrális munkanélküliség, a helyi szolgáltatások száma alacsony, Legfontosabb lehetőség a településen Ifrastruktúra fejlesztés, belső területek megújítása, közösségi tudat fejlesztése (a fiatalok aktiválása), Inkubátorház kialakítása, falusi - light turizmus fejlesztése, szolgáltatások fejlesztése. Alap Településkép állapota további fejlesztésre szorul (belterületi utak, járdák, kerékpárutak, játszó és közösségi terek hiánya). Helyben a foglalkoztatottság nem megoldott, magas a nem regisztrált munkanélküliek száma. A helyi szolgáltatások száma és színvonala nem megfelelő. Jól működő civil szervezetek hiánya. Az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő. Szolgáltatások számának és színvonalának növelése, helyi vállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés. A munkanélküliek és a civil szervezetek képzése (átképzése). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 39

41 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/15 Település Legfontosabb probléma a településen Alsószentiván Közelben lévő munkahely hiánya, mert a kisgyermekes anyukák távoli munkahelyre nem tudnak eljárni. Jelentős a szerény nyugdíjjal és egyéb ellátásban részesülők száma. Kiépítetlen és rossz települési úthálózat. A helyközi tömegközlekedés egysíkusága (Dunaújváros nehezen közelíthető meg). Legfontosabb lehetőség a településen Mivel a déli térség benne településünk Fejér megye "Szabolcsa" ezért megkülönböztetett (kis önerős) pályázatok sokaságára lenne szükség, hogy egy élhetőbb vidék váljon a térségből. Élni hagyni a településeket, akkor lesz lehetőség a felzárkózáshoz. Bakonykúti Az alacsony lakosságszám és ezen belül a nyugdíjasok magas aránya, valamint az, hogy a település rendezett összképével szemben a faluközpont nem kellően kialakított. A természeti és környezeti értékek kihasználásával a falusi turizmus fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 40

42 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/15 Település Cece Legfontosabb probléma a településen Infrastruktúra, szennyvízhálózat hiánya, belterületi utak állapota, intézményi infrastruktúra, szabadidő rekreáció hiánya. Legfontosabb lehetőség a településen A természeti viszonyok teljesebb turisztikai kihasználása. A vizes élőhelyek rehabilitációja. A munkahelyteremtés a kisés középvállalkozói réteg kialakulásán keresztül. Szociális védőháló kiterjesztése. Kistérségi szintű, összehangolt szakellátó központ létrehozása, egészségmegőrző prevenciós-és szűrőprogramok. A nagy hagyománnyal rendelkező paprika és gyümölcstermesztés felfutta Csór Jelenleg a legfontosabb problémánk a településünk csatornázatlansága. Ennek érdekében a terveket jelenleg is készítettjük. A lakossági önrészképzés is folyik. Sajnos nem vagyunk kétezren, így jelenleg nem kaphatunk állami céltámogatást. Legfontosabb lehetőségünk a természetföldrajzi adottságunk, hiszen két nagyváros közelében fekszünk, valamint a Bakony és a Mezőföld határán. Országos tranzitút halad el mellettünk, amin könnyen és gyorsan megközelíthetőek a városok. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 41

43 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/15 Település Csősz Legfontosabb probléma a településen - szennyvízelvezetés, csatornázás létrehozása,- felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása, - Csőszi árok rendbetétele (művi tárgyak, hidak felújítása), - falu közlekedés rendjének, utak állapota, helyi munkalehetőség hiánya, Müvelődési Ház leromlott állapota. Legfontosabb lehetőség a településen Kedvező széljárás/szélenergia kihasználás, Szabad munkaerő kapacítás, Távmunka, telemunka, Kistermelői együttműködési szervezetek létrehozása, Horgászturizmus lehetőségeinek megteremtése, Pihenés, kikapcsolodás, közművelődés - szórakozási lehetőségek. Füle Településközpont, településkép fejlesztése (parkosítás, játszótér, meglévő járdák felújítása, bővítése) fejlesztésre szorul. Munkahelyek hiánya, közművesített önkormányzati telkek hiánya. Helyközi tömegközlekedésnél a járatok ritkasága. Közösségi terek felújítása, kialakítása. A település arculatának kialakítása, turizmusfejlesztés. Helyi közösségek támogatása, együttműködések kialakítása. Többfunkciós közösségi tér létrehozása, meglévők fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 42

44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/15 Település Igar Legfontosabb probléma a településen Csapadékvíz elvezető rendszer hiánya, belés külterületi utak kiépítése, országos átlagot többszörösen meghaladó munkanélküliség kezelése. Legfontosabb lehetőség a településen Magas aranykorona értékű termőföld, szabad munkaerő. Iszkaszentgyö rgy Iszkaszentgyörgyi kastély hasznosítása. Iszkaszentgyörgyi kastély hasznosítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 43

45 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/15 Település Jenő Legfontosabb probléma a településen Kevés munkahely helyben, -gyenge vagy hiányzó helyi szolgáltatás - szociális hiányosságok az idősgondozás és a mozgáskorlátozottak területén - kevés külső pénzforrás - kevés pályázó szervezet az önkormányzaton kívül, - hiányos infrastruktúra, nincs kábeltévé, internet, gyenge a településen élők közötti kommunikáció. Legfontosabb lehetőség a településen A település képének fejlesztése, - turizmus kihasználása, - helyi közösségek fejlesztése, - kultúra és sport fejlesztése, - természeti adottságok kihasználása, - kellemes lakó-környezet kialakítása. Káloz Belterületi utak állapota, játszó és közösségi terek hiánya. A faluközpont rehabilitációra szorul. Műemlékjellegű épületek leromlott állapota. A védelem alatt álló növény és állatvilág állapota. A turizmus fejlesztése, vendégház kialakítása. Piac és közösségi terek létesítése a faluközpont rehabilitációja során. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 44

46 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/15 Település Kőszárhegy Legfontosabb probléma a településen A lakókörnyezet infrastrukturális ellátottsága nem követi a település fejlődési ütemét, míg természeti környezetünk és a vízbázis hosszú távú védelme nem biztosított. A település közösségi terei, létesítményei (Művelődési Ház, játszótér, sportpálya, motocross pálya, túrista útvonalak, keérkpárutak) fejlettségben és kapacitásban nem követik a település fejlődési ütemét. Legfontosabb lehetőség a településen Szár-hegy; Csillagvölgy sport- és turisztikai lehetőségei Mezőszilas -Nagyfokú munkanélküliség, - Szakképzetlen munkaerő, -Egyoldalú gazdaságszerkezet, -Szolgáltatási szektor hiánya, -Hézagos településszerkezet, - Településközpont kiépítetlensége, - Közművelődési intézményhálózat hiánya. -Ipari és szolgáltatási szektor kiépítetlensége, -Felnőttképzés megteremtése, -Falusi turizmus fejlesztése, -Természeti és mezőgazdasági adottságokra alapozott feldolgozóipar megteremtése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 45

47 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/15 Település Moha Legfontosabb probléma a településen Szolgáltatások hiánya (élelmiszerbolt, fodrász, posta, teleház, gyógyszertár, óvoda, iskola, "jó" közlekedés), közösségi terek hiánya, elhanyagolt park, kijelölt túrautak és utak állapota (kátyús), elhanyagolt, nem esztétikus önkormányzati épületek külső megjelenése, nem megoldott a gyermekek nyári szabadidős elfoglaltságának biztosítása. Legfontosabb lehetőség a településen Kultúrház előtti területen közösségi tér, parkoló kialakítása, parkerdő megvalósítása, önkormányzati épületek külső rendbetétele, túraútvonal kátyúzása, kőzuzalékkalelterítése, rendszeres programok, hagyományőrzés. Nádasdladány Csökkenő lakosságszám, ezzel arányban a születések csökkenése. Az alacsony gyermeklétszám miatt veszélybe került az általános iskola és óvoda fenntartása, működése. Mikro és kistérségi társulás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 46

48 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/15 Település Nagylók Legfontosabb probléma a településen Önkormányzati forráshiány, munkalehetőség alacsony száma, a lakosság nagy része naponta ingázik, a lakosság folyamatos csökkenése - elöregedése, zsáktelepülés, kialakulatlan faluközpont, leromlott állagú épületek. Legfontosabb lehetőség a településen Természetesen szép települési környezet, természeti adottságok, hagyományok ápolásának igénye, működő civil szervezetek, közművesítettség, turisztikai termékkínálat, (vadászat, halászat, lovászat, túrázás), ökológiai hálózat elemei adottak és tovább fejleszthető, tervezett autópálya (M8) bekötőút megépítése, zöldterület, utcakép, településközpont fejlesztése. Sárbogárd Munkanélküliség, munkahelyek hiánya, középületek avultsága, ipari parkok hiánya, kisvállalkozások részére inkubátorház, sport - rekreációs infrastruktúra hiánya.nincs kialakult településközpont. Széttagolt településszerkezet miatt a településrészek külön-külön infrastruktúrát igényelnek. Pályázatok adta lehetőségek kihasználása. Turizmus adta lehetőségek kihasználása. A HÉSZ jelentős mennyiségű ipari területtel számol. A HM laktanya kihasználatlanul áll. Vasúti csomópont - logisztikai lehetőségekkel. Tervezett M-8 - as autópálya közelsége. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 47

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Megvalósítási helyszín Iparterület fejlesztését elősegítő út KŐSZÁRHEGY KÖZSÉG TOP FE

Megvalósítási helyszín Iparterület fejlesztését elősegítő út KŐSZÁRHEGY KÖZSÉG TOP FE Iparterület fejlesztését elősegítő út KŐSZÁRHEGY KÖZSÉG TOP-1.1.1-15-FE1-2016-00014 1. Kőszárhegyen 159882450 Ft 159882450 Ft 100,00 Kőszárhegy 2. Bodajki Tó és környékének TOP-1.2.1-15-FE1-2016-00003

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez

13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez H E L Y I K Ö Z Ö S S É G S T R A T É G I A I V Á Z L A T 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez A S Á R V Í Z T E L E P Ü L É S E G Y Ü T T E S, F E J É R M E

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás Út a Jövőbe Bihar- Sárrét Összefogásával Budapest, 2008 November 7. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak- Kelet Pest Megyei LEADER Egyesület

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak- Kelet Pest Megyei LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak- Kelet Pest Megyei LEADER Egyesület Megőrzött múlt, élhetőbb jelen és a megalapozott jövő a Galga mentén. Budapest, 2009. November 27. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A taktaközi települések fóruma

A taktaközi települések fóruma A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Települési jövőkép. Káloz

Települési jövőkép. Káloz Települési jövőkép Káloz 1. Lépés: A problémák összegyüjtése Szociális struktúra Fizikai struktúra Gazdasági struktúra 2. Lépés: Az erösségek összegyüjtése Szociális struktúra Fizikai struktúra Gazdasági

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

máj dec jan. szept.

máj dec jan. szept. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Ipoly-menti Palócok

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Ipoly-menti Palócok Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Ipoly-menti Palócok "Élhető táj, éltető kultúra, élhető vidék." Budapest, 2009 Május 12. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

A helyi vidékfejlesztési terv 2.sz. melléklete. Intézkedés B Fenntartható gazdasági modell kialakítása 1. alintézkedés 1 Ökoturisztikai fejlesztések

A helyi vidékfejlesztési terv 2.sz. melléklete. Intézkedés B Fenntartható gazdasági modell kialakítása 1. alintézkedés 1 Ökoturisztikai fejlesztések 2. sz. Melléklet ADATLAP AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS ALINTÉZKEDÉSEK 1 BEMUTATÁSÁRA 1. Az intézkedés és az alintézkedések sorszáma és megnevezése: Sorszám Megnevezés Intézkedés B Fenntartható gazdasági modell kialakítása

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlődésért Budapest, 2008 Szeptember 24. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai 2005 és 2013 között (forrás: KSH HB megyei adatszolgáltatása) [fő]

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából

készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából a támogatott tevékenységek megvalósításához kapcsolódó befektetés-ösztönzési stratégia megalapozó befektetési adatbázis készítette: RowanHill Global Befektetési

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felső-Tisza Völgye

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felső-Tisza Völgye Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felső-Tisza Völgye Fenntartható vidékgazdálkodás, magas hozzáadott értékű, minőségi élelmiszertermeléssel, turisztikai termék-fejlesztéssel. Budapest, 2009 Május 8. A dokumentumban

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásának szélesítése révén. Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban

Részletesebben

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Veszprém fontosabb jellemzői a Királynék Városa megyeszékhely, regionális alközpont egyetemváros kulturális,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded

Részletesebben

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása

Részletesebben

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚLIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE A versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből. Budapest, 2008 Május 31.

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Kisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása

Kisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei július. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlődésért Budapest, 2009 Május 4. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP)

Részletesebben

HVS település szintő adatok a helyzetelemzéshez

HVS település szintő adatok a helyzetelemzéshez HVS település szintő adatfelmérés HVS település szintő adatok a helyzetelemzéshez Tájékoztató A település szintő adatok begyőjtéséért minden település valamely képviselıje (például a polgármester) felel.

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Társadalmi problémák feltárása

Társadalmi problémák feltárása SWOT Erősségek civil szerveződések mezőgazdasági tapasztalati tudás Együttműködő önkormányzatok Háziorvosi ellátás elérhetősége Kiépített alapfokú oktatási rendszer Kiépített gyermekellátási rendszer Oktatási

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Homokhátság VE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Homokhátság VE Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Homokhátság VE A térség fenntartható fejlődésének biztosítása, a lakosság életminőségének javítása Budapest, 2009 Október 28. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei március. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben