Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek

Átírás

1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásának szélesítése révén. Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 1 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási ok

3 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 2 Észak-Kaposi Partnerek Összefoglaló a térségről A(z) Észak-Kaposi Partnerek területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 17,092 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes 31%-a, 5 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 16 db a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik

4 A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3 Észak-Kaposi Partnerek Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 17,092 Somogyjád 1,666 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 24 Mernye 1,567 fő 1-9 fõ fõ Kereskedelem, javítás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 0 15 Somogysárd Mezőcsokonya 1,339 fő 1,296 fő fõ fõ fõ 500- fõ Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási ok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 17 Gazdaságfejlesztési megoldási ok száma 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási ok száma 31

5 A legtöbb forrás 1,380,706 EUR a Leader vállalkozás fejlesztés jogcímhez lett rendelve HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4 Észak-Kaposi Partnerek HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 5 495,295 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és -fejlesztés A kulturális örökség megőrzése Leader közösségi fejlesztés Leader vállalkozás fejlesztés Leader képzés Leader rendezvény Leader térségen belüli szakmai együttműködések Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések Leader komplex projekt ,145, ,782 19,686 78,431 1,380, ,560 82,354

6 A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 5 Észak-Kaposi Partnerek - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség(14,39%). A térség legnagyobb foglalkoztatói a helyi önkormányzatok. A lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége és gazdasági aktivitása alacsony. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia és az integráció. A lakosság képzettségi szintje többnyire alacsony. A települések zömében a szakképzett fiatal humánerőforrások elvándorlása tapasztalható. A zsáktelepüléseken nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hiányoznak a lokális non-profit megoldások, a meglévő szolgáltatások minőségében nagy térség és települési különbségek vannak. A térség legfontosabb erőforrásai a táji- természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A termőföldre épülő agrárgazdálkodás, ami a térség épített örökségére épülő turisztikai adottságok mellett az egyik legfontosabb kitörési lehetőség. A helyi mikro vállalkozások közötti együttműködések javításával, helyi térségi fejlesztések szinergikus összekapcsolásával növelhető a vállalkozások versenyképessége. A partnerségre és a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekkel érhető el a gazdasági versenyképesség fokozása.

7 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 6 Észak-Kaposi Partnerek A stratégia alapvető célja A HVS hosszú távú célja: A fejlesztések közötti szinergia és integráció erősítésével hozzájárulni a lakosság vállalkozási képességének erősítéséhez, valamint innovációs készségének és gazdasági aktivitásának emeléséhez. Ezen tényezők eredményességével elérni a térség gazdasági stabilitásának növelését a pénzügyi, a vevői és a működési folyamatok nézőpontjából. A HVS rövidtávú célja: A lakosság, a települési és a térségi célok összekapcsolásával erősíteni az önkormányzatok, a helyi vállalkozások (gazdasági társaságok) és a civil szervezetek közötti együttműködéseket. Mindezek biztosítják a vidékfejlesztési stratégia rövidtávú eredményességét, melyet a tanulási és a fejlődési nézőpontból vizsgálunk. A célok elérése érdekében térségi vidékfejlesztési-specifikus teljesítményokozókat határoztunk meg a tanulási és a fejlődési nézőpontban: lakosság képzettségi szintjének emelése, térségi információs rendszer kialakítása, motiváció és az összhang megteremtése. A helyi vidékfejlesztési stratégia rövid és hosszú távú célkitűzései között a lakosság ösztönzését és kezdeményezőkészségét segítő, erre alkalmas légkör kialakítását helyeztük a középpontba.

8 7 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási ok

9 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogymegyében, döntően a kaposvári kistérségben 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport megyeszékhelytől Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki. A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség. A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 15 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér,Felsőmocsolád,Somodor,Patalom,Csombárd,Magyaregres,Osztopán,Somogyjád és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül. A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása. A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel. A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat.

10 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség(14,39 %), melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és képesek a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra.

11 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10 A térség környezeti állapota 1/2 A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső- Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát. A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá. A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőjéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is. A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása. A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében.

12 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11 A térség környezeti állapota 2/2 A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti, valamint Juta település közelébe légi közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben.

13 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 Az Észak- Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település közül 15 kapott hátrányos helyzetű besorolást, ezek a következők: Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva. Ezen települések hálózatos infrastruktúrája elmaradott, a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. A zsáktelepülések száma 9 (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Patalom, Polány, Somogygeszti, Újvárfalva). Valamennyi település rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 15 település közül csupán kettőben (Magyaregres, Somogyjád) található. A szennyvízelvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A települések 60 % -ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, de ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 45 %-a rendelkezik. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban legtöbb helyen ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések nagy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), de ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a hátrányos helyzetű településekre vonatkozóan 16, 78%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 7, 07% (Patalom) és 27, 78% (Edde) között változott. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések, mint Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta). Ezen településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség a munkanélküliek vagy szociális segélyek általi rendszerben mozog. A települések vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző.

14 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 13 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak.

15 HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15 Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

17 A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 16 Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás % 9% Építőipar 83 13% Kereskedelem, javítás % Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés % 7% Pénzügyi közvetítés 28 4% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 96 15% Egyéb szolgáltatás 53 8% Egyéb tevékenység 1

18 A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar ,432 Szektorok részesedése 13% 26% 6% Kereskedelem, javítás % Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés % 6% Pénzügyi közvetítés 61 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 337 6% Egyéb szolgáltatás 260 5% Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 1,309 24% Egyéb tevékenység 0

19 Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.4%, ami 4.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 18 Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.4% Változás 2003-hoz képest 4.3 százalékpont

20 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 19 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott. Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gépfémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben főleg a kaposvári munkahelyek révén a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben döntően műszaki jellegűekben a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor. A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, elejétől közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni. A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották.

21 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 20 A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut.

22 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Juta székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2 db 308 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%- át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 21

23 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 7 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 22 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 1 Osztopáni-Bodrogi Agrárszövetkezet Osztopán 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ,002 2 AGRÁRIA Mg.Zrt. Szentgáloskér 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 40 3 Somogyjádi Mezőgazdasági Zrt. Somogyjád 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Csányi KFT. Carnarium KFT. Mezőcsokonya Juta 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 31 28

24 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 7 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 23 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 Haladás Mezőgazdasági RT. Somogysárd 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 26 7 PE-HYB KFT. Juta 0125 Egyéb állatok tenyésztése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 25 8 Vikár Béla Tsz. Hetes Hetes 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 23 9 Barátság Mg. Szövetkezet Magyaratád 0130 Vegyes gazdálkodás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás BÁLIND KFT. Mernye 2821 Fémtartály gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 18

25 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemei a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére irányulnak. A hátrányos helyzetű településeken aktívan működő vállalkozások kiemelt támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is.

26 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A helyi közösség gazdaságfejlesztési stratégiájának általános célja a magas jövedelemképződést biztosító agrár- és vidékfejlesztési gazdasági szerkezet kialakítása, amely mikrovállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva a partnerségi elvek mentén jön létre a jövőben egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér, nőhet a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben és felértékelődhet a szolgáltatások szerepe.

27 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 26 Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység Sporttal kapcsolatos tevékenység 3 18 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 30 Oktatással kapcsolatos tevékenység 16 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység Környezetvédelemmel kapcsolatos 5 tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel 11 kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel 1 kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos 1 tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos 7 tevékenység Többcélú adományosztással 0 kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel 5 kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység 0

28 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 27 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térséget reprezentáló 112 db nonprofit szervezet kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik.a nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviseltetik magukat a hátrányos helyzetű települések (57 db). A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A Különleges Asztali Örömök Somogyban rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. Az azonos arculati elemeket hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének.) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját aival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg.

29 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 28 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A civil szereplők, mint foglalkoztatók középtávon már hangsúlyosan vállalnak szerepet a térség gazdasági, társadalmi és szociális felemelkedésében. Ez a trend hatásában már megmutatkozik az országos, a megyei és a helyi közösség szintjein is.sok munkaerőt alkalmaznak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, továbbá a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományozó alapítványok és nonprofit szövetségek.

30 A térség összesített lakossága között 313 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 29 A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 17,405 17,292 17,229 17,210 17,092 Éves változás A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 313 fővel csökkent A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

31 A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 30 A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0-2 év 441 3% 3% 3-5 év 454 3% 3% 6-14 év 1, % év 10,835 63% 6 59 év felett 3,596 21% 21%

32 A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 31 Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0 általános 366 2% 2% 1-5 általános 1,708 11% 9% 6-7 általános 2,052 13% 9% 8 általános 5,405 34% 26% Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel ,404 3,086 4% 19% 4% 9% 4% 17% 9% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 145 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 655 4% 1

33 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 32 A térség demográfiai helyzete 1/2 A KSH év végi adatai szerint az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének 24 településén ember élt. A 60 éves és idősebb népesség aránya 21%. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének lakónépessége a és évek között eltelt időszakban több mint 2%-kal csökkent. A térség 24 települése közül 17-ben népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Ecsenyben, Felsőmocsoládon, Magyaratádon, Mernyén és Somogysárdon volt, ahol a népességszám 2002-höz viszonyítva 2006-ra 8-9%-kal csökkent. Ez a mutató Felsőmocsoládon jelenti a legtöbb embert, 62 fővel. A térség össznépessége az elmúlt öt év során ről re csökkent. Ugyanakkor a Közösség területén volt 7 olyan település is, ahol gyarapodott a helyi lakosság száma. A legkiemelkedőbb közülük Mezőcsokonya, amely 83 fő növekedést könyvelhetett el magának és Juta, ahol 64 fő népesség emelkedés volt tapasztalható. A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. A lakosságszám változásának összetevői a népesség korösszetétele és a demográfiai jelenségek. A térség hátrányos helyzetű településein tapasztalható népességcsökkenés a vidék alacsony megtartó erejére vezethető vissza.az elmúlt három évben a kistérség népességváltozásában a természetes népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A természetes népmozgalom az élve születések és a halálozások egyenlege viszonylag kedvező alakulása a halálozások jelentős visszaeséséből adódott, mivel az élve születések száma ugyanazon idő alatt igaz csak minimálisan, de csökkent. Az élve születési arány az 1000 lakosra jutó élve születés a térség összességében 2002-ben 9,71, míg 2006-ban már csak 9,07 ezreléket tett ki, ezzel egyidejűleg a halandóság az 1000 lakosra jutó halálozás 14,27-ről 12,98 ezrelékre változott.a népesség számának további befolyásoló tényezője a vándormozgalom. A vándorlási egyenleg az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségében az elmúlt öt évben negatív volt, az ebből eredő népességfogyás 71 főt tett ki. A vándormozgalom a térség településeit nem egyformán érintette, 2006-ban a térség 24 településéből 17-nek a lakóhely-változtatásai negatív irányú mozgást jeleztek, valamint Somogyaszaló, ahonnan 55 fő költözött el és csak 35 fő települt be.

34 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33 A térség demográfiai helyzete 2/2 Ezzel szemben a térség fennmaradó 7 településén vándorlási nyereség volt.ezen belül is kiemelkedő a mutató értéke a nem hátrányos helyzetű települések közé sorolt Mezőcsokonyán, ahová 96 fő települt be és csak 56 fő költözött el, valamint Hetesen, ahová 55 fő települt be és csak 35 fő költözött el.a térség az általános iskolai végzettség tekintetében az országos átlagnál enyhén rosszabb mutatókkal rendelkezik, a 14 évnél idősebbek 8-a végezte el legalább a 8 év általánost. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak.

35 Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 34 A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Infrastrukturális adottság Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Szélessávú Internet 4 17% Mindhárom mobilhálózat Helyközi autóbuszmegállóhely Közművesített, közúton elérhető ipari park % 92% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek -a Fenti infrastrukturális adottságok együttesen 0

36 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Kikötő Repülőtér EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Középiskola Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Kollégiumi feladat-ellátási hely Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció IT-mentor

37 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfejlesztési szervezetek Ipari kamara Agrárkamara Pénzügyi és gazdasági tanácsadás Turisztikai egyesület Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Szülészeti ellátás Prevenció és szűrés, rehabilitációs infrastruktúra Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős tevékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat

38 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37 A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán hatban (Csombárd, Hetes, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze négyben (Hetes, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik.

39 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38 A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve iskolabuszokkal. A térség nem rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel. Telekommunikáció tekintetében a térség átlagosan ellátottnak tekinthető. A települések 8-ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, bár ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 7-a rendelkezik. A vezetékes és mobil telefonhálózat minden településen ki van építve. A lakossági szolgáltatások terén a térség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos hátrányos helyzetű településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását.

40 A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Térségi adat Országos átlag Térségi adat az országos átlag százalékában 56% 5% 22% 1% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 39

41 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Alsóbogát Község 298 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 227, Bodrog Község 465 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 333, Csombárd Község 288 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 363, Ecseny Község 250 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 169, Edde Község 223 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 202, Felsőmocsolád Község 486 Közszféra , Hetes Község 1,118 Közszféra 10.12% 441, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Juta Község 1,242 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás , Magyaratád Község 923 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Magyaregres Község 652 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 375, Mernye Község 1,567 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 489, Mezőcsokonya Község 1,296 Közszféra , Osztopán Község 849 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 361, Patalom Község 367 Közszféra 7.07% 277, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Polány Község 276 Közszféra 15.75% 204, Somodor Község 460 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Somogyaszaló Község 769 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 368, Somogyfajsz Község 548 Közszféra 21.56% 212, Somogygeszti Község 558 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Somogyjád Község 1,666 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 415, Somogysárd Község 1,339 Közszféra 12.57% 418, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Szentgáloskér Község 584 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 20.53% 251, Újvárfalva Község 343 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 240, Várda Község 525 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia % 452, * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 44 Települések egy mondatos jellemzése 1/12 Település Alsóbogát Legfontosabb probléma a településen Alsóbogát zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani. Legfontosabb lehetőség a településen A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A településen található két kastély turisztikai célú hasznosítása. Szélerőmű park telepítés lehetőségének megvizsgálása. Bodrog A szélessávú Internet nem megfelelő kiépítettsége a településen. Az utak és járdák rossz állapota. A szennyvíz csatorna hiánya. A gazdasági tevékenység élénkítése, ezen belül elsősorban a turizmusra alapozott gazdaságfejlesztés. A helyi vállalkozások támogatása, megerősítése révén a foglalkoztatottság növelése.

46 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 45 Települések egy mondatos jellemzése 2/12 Település Csombárd Legfontosabb probléma a településen A település öregedő korfát mutat.az idős korú lakosságnak a település nem tud szociális ellátást biztosítani.a munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát.a munkahelyek a mezőgazdasági,az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki.a település forráshiányokkal küzd.a közbiztonság helyzete nem megoldott.a közcsatorna hálózat kialakításra vár. Legfontosabb lehetőség a településen A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni.a község természeti adottságai (gyógynövény,gomba,zöldségfélék)kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez,és a növények helyben való feldolgozására,ezáltal a munkahely teremtési lehetőségek is megoldódnának. Ecseny A települési lakosság száma alacsony (250 fő), a lakosságot öregedő korfa jellemzi. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A zsáktelepülési helyzetből adódóan csekély lehetőség látszik a primer, szekunder szektor megtelepedésére. A szociális ellátás hiányos léte nehezíti az öregedő lakosság mindennapjait. A község természeti adottságai, valamint épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez. A sváb községben több ingatlan külföldiek tulajdonában van, akiken keresztül kapcsolatot lehetne kiépíteni más országokkal, lehetőséget teremtve számukra a község, a tágabb térség, s országunk megismerésére.