Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felső-Tisza Völgye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felső-Tisza Völgye"

Átírás

1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Felső-Tisza Völgye Fenntartható vidékgazdálkodás, magas hozzáadott értékű, minőségi élelmiszertermeléssel, turisztikai termék-fejlesztéssel. Budapest, 2009 Május 8. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 1 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok

3 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 2 Felső-Tisza Völgye Összefoglaló a térségről A(z) Felső-Tisza Völgye területe 31 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 36,212 fő, a városokban élő lakosok száma 9,193 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 36 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 40 db gazdaságfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes 45%-a, 18 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 16 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 6 db a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik

4 A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3 Felső-Tisza Völgye Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 36,212 Vásárosnamény 9,193 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 31 Tarpa 2,312 fő 1-9 fõ fõ 17 1,227 Kereskedelem, javítás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 1 29 Aranyosapáti Pap 2,134 fő 1,943 fő fõ fõ fõ 500- fõ Legnagyobb fogl. szektor Közszféra Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási ok Fő fejlesztési prioritások száma 10 Fejlesztési intézkedések száma 36 Gazdaságfejlesztési megoldási ok száma 40 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási ok száma 16

5 A legtöbb forrás 1,675,000 EUR a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4 Felső-Tisza Völgye HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 9 1,675,000 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és -fejlesztés A kulturális örökség megőrzése Leader közösségi fejlesztés Leader vállalkozás fejlesztés Leader képzés Leader rendezvény Leader térségen belüli szakmai együttműködések Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések Leader komplex projekt , , , , ,075 30, ,300 8, ,700

6 A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 5 Felső-Tisza Völgye - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A térség legnagyobb problémája a hátrányos helyzetből fakadó munkanélküliségből és az alulmotiváltságból, a forráshiányból adódik. Súlyosbítja a helyzetet a kohézió, a szinergia hiánya, a közösségi rendszer fejletlensége, a kommunikációs csatorna nem megfelelő, inkább gyengének nevezhető működése a különböző szférák között, gondolva az önkormányzatokra, civil szervezetekre és a vállalkozói rétegre. Mindezeket tetézi a térségre különösen jellemző magas elvándorlási arány és az ebből fakadó korösszetétel romlása, melyet főleg a gyenge munkaerő-megtartó képesség generál. A térségben megtalálható gazdálkodási módszerek leginkább a gyümölcstermesztéshez és feldolgozásához kapcsolódnak. A vállalkozások ebbe az irányba kis ráfordításokkal még motiválhatók. A csomagolás, szállítás és marketing fejlesztésével széleskörű piacbővítés realizálható. Kimagasló a Beregi térség turisztikai adottsága. Fejlesztésekkel jó eredmények érhetőek el a műemléki-, vallási-, természeti és gasztronómiai turizmus terén. Sikeres LEADER-program megvalósítás esetén a Felső-Tisza Völgy valódi hungarikum területté, illetve termék előállítóvá válhat, fenntartható életformát és esélyegyenlőséget biztosítva a lakossága számára.

7 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 6 Felső-Tisza Völgye A stratégia alapvető célja Célok: -Tájra jellemző termékek magas minőségű előállítása - Természet-közeli, hagyományokat őrző turisztikai termék-fejlesztés - Térségben élők hálózati rendszerének kiépítése a szinergia növelésére - Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, munkalehetőséggel - Fenntartható vidékgazdálkodás és tájhasználat, mint hungarikum - Modern társadalom kiszolgálása, vívmányainak elérhetősége Az alapvető célok megfogalmazásánál a térség fontos problémáit és lehetőségeit vettük figyelembe. Problémaként jelentkezik a modern társadalom és gazdaság átalakulásából eredeztethető hátrányos helyzet: fejlesztések elmaradása, befektetések alacsony intenzitása, fiatal és képzett lakosság számára inattraktív vidéki élettér. Munkahelyek szűkösségéből, a helyi jövedelmi források átlagos szintjéből levezethető a gyenge fizetési kereslet és vásárlóerő, különösképpen a helyi termékek és szolgáltatások irányába. Ugyanakkor a térség rendelkezik azokkal a természeti javakkal, sikeresen termeszthető őshonos állat- és növényfajokkal, fenntarthatóság irányába fejleszthető gazdálkodási módokkal, valamint kulturális-műemlékitörténelmi értékekkel, melyek segítségével olyan javak és szolgáltatások állíthatók elő, amit a modern társadalom fizetőképes, főleg városi rétege hajlandó és képes megvásárolni.

8 7 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok

9 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemző. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetővé a városi funkciók szóródását, emiatt vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központként alakult ki Vásárosnamény mai helyzete. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetűek magas aránya és az idős korúak növekvő aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentős szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektől vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparűzési adó beszedésre nyílik lehetőségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. Az ipar területén a mezőgazdasági termékek késztermékké történő feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetően a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület. A térség kulturális örökségének ápolásáért a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, így folyamatosan növekszik a hagyományőrző céllal megtartott rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülő Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülő rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományőrző rendezvények között kiemelkedő a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál". A térségben az idegenforgalomban rejlő lehetőségek jelentősek, a gazdag hagyományok megfelelő marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a turizmus húzóágazat lehet. Összességében a hely szelleme megragadható a térség egyedülálló természeti értékében, ebből eredeztethető gazdálkodási módokban és az elmúlt évszázadok során kialakult vagy kialakított termékekben és kultúrtáji elemekben.

10 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Tudományos elemzések, piaci tapasztalatok bizonyítják azoknak az őshonos növény-, és állatfajoknak létjogosultságát, amelyekre az akciócsoport gazdasági programja építhető. Az említettek alapján olyan élelmiszerek készíthetők, amelyekre beltartalmi értékeik alapján hazai és külpiaci értékesítési stratégiák építhetők. A hely szelleme által biztosított kohézió, szinergia és ismertség felhasználásával termékeink valódi piacképes hungarikumokká fejleszthetők. Ilyen irányú fejlesztésekkel megfelelhetünk a tervezési szempontként kezelt fenntarthatósági elvek elvárásainak.

11 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10 A térség környezeti állapota 1/2 A Leader csoportba tartozó települések két kistájon találhatók. 19 település és Vásárosnamény gergelyiugornyai része a Bereghez, míg a többi település a Nyírséghez tartozik. A Bereg felszínét legnagyobb részét egészen fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják, termékenységük a kis tápanyagtőke miatt igen gyenge. A Nyírségi oldal sem rendelkezik jó minőségű földekkel, laza szerkezetű homoktalajok a jellemzőek. A sajátos földrajzi és vízrajzi helyzetnek köszönhetően a Beregben igen sajátságos, mozaikos tájszerkezet alakult ki az évezredek folyamán. Az itt található biodiverzitás fenntartásának megőrzése fontos feladat, mely megmutatkozik abban is, hogy a Beregben igen magas a védett területek és a Natura 2000 védettség alatt álló területek aránya. Az itt található lápok és az erdők egy része fokozottan védett terület, jelentős a bennük élő fokozottan védett és védett növény- és állatfajok száma. A nyírségi oldalon a védett területek kiterjedése szinte csak a Tisza hullámterére korlátozódik. A Tisza hullámtere az egész szakaszon Ramsari védettségű terület, igen értékes maradványerdőkkel és szentély jellegű holtágakkal. A Beregben a hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás igen sok helyen értékes füves élőhely kialakulásához vezetett, melyeken számos, csak ezekre a területekre jellemző növény- és állatfaj fordul elő. A füves térségek csökkenő darabjainak nagy része enyhén szikesedő nedves legelő, félszáraz kaszáló, azonban helyenként erdőssztyepp jellegű foltokra is rábukkanhatunk. A legelők nagy része az alulhasznosítás következtében erőteljes cserjésedésnek és gyomosodásnak indult, ami nem kedvező a legelő és a füves élőhelyekhez kötődő növényés állattársulások életében, ráadásul a Tisza szabályozása és a folyamatos belvízelvezetés következtében a gyepek vízellátása rosszabb, így hozamuk kevesebb a szabályozás előttiekhez képest, így a szárazságkedvelő gyomfajok terjedtek el. A legelők növény- és állattársulása természetvédelmi szempontból nagyon jelentős a különleges és gazdag biodiverzitása miatt. Az itt található talajok alacsony termőképességűek a legtöbb kultúrnövény számára, illetve igen nagy ráfordítást igényelnek a szántóföldi művelés során. Viszont erdőnek, fáslegelőnek, kaszálónak kiválóak most is, és ez fokozható rendszeres vízpótlással. A nyírségben elsősorban a gyümölcstermesztés és a szántóföldi gazdálkodás volt a jellemző, az utóbbi időben azonban itt is előtérbe kerültek az erdősítések.

12 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11 A térség környezeti állapota 2/2 A Bereg gazdasága nagy változásokon ment keresztül. A hajdani vízből időkben a hagyományos tájhasználat elemeit alkalmazták igen eredményesen, majd az intenzív technológiákat alkalmazták, kevesebb sikerrel. A vízhiány nem csak a természetvédelem számára jelent problémát, hanem a térség gazdaságát is nehéz helyzet elé állítja. A területen található vízfolyások a belvízelvezető rendszer részeként - azt a célt szolgálják, hogy a lehető leghamarabb levezessék a vizet, csökkentve a talajvíz mennyiségét.

13 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Beregi térség az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A népesedési viszonyokat tekintve a megye Magyarország harmadik legnépesebb megyéje, de a kistérségre ez már nem mondható el, mert a népsűrűség jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. A kistérség egyetlen városának, Vásárosnaménynak vonzáskörzetébe (a várost is beleértve) 27 település tartozik, 568 km2-nyi területtel, több mint 32 ezer állandó lakossal, ebből a kisebbség aránya jelentős, közel 6000 fős. A megyében, különösen a térségre jellemző a magas elvándorlási arány és a korösszetétel romlása, melynek oka elsősorban a térség nagyon gyenge munkaerő-megtartó képessége és a kelet-magyarországi területeken általánosan tapasztalható gazdasági lemaradás. Az elvándorlók zömét a éves lakosság adja, akik elvágynak ebből a hátrányos térségből. A munkanélküliséggel összefüggő elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A térségben dominanciát a mezőgazdasági jelleg élvez, iparosodása nem túl jelentős. A kistérség főbb vállalkozásai Vásárosnaményban működnek. Az ipari jellegű vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet végző iparosok közé tartozik. Az agrár-jellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. Ugyanakkor a családokra és aktív egyénekre épített mikrovállalkozási rendszer a zöldség- és gyümölcstermesztésben jelentős rétegeknek biztosíthatna kiegészítő jövedelmet. Ezáltal a térség roma és női lakossága garantált esélyhez juthatna, éppúgy a foglalkoztatás, mint a jövedelemszerzés területén. A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelő kiépítése, amely a gazdaság fejlődése szempontjából is húzóerő lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentős a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévő, leghátrányosabb kistérség igen nehezen elérhető.

14 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 13 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A jelenlegi kedvezőtlen viszonyokon jelentősen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minőségének javítása. A kistérség egyik felemelkedési lehetősége az idegenforgalmi potenciálja, mivel sokszínű, vonzerőkben gazdag területekkel rendelkezik. Szintén előnyös helyzetben tudhatja magát a térség a Tisza vonzereje miatt, emellett fő értékét és egyben turizmusának egyik bázisát képezik az érintetlen természeti területek. A táj sok értékes fajt megőrzött egykori állat- és növényvilágából, valamint földtani különlegességek is találhatóak a területen. Emellett a kistérség több települése rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel. Ideális a kistérség a vízi-, lovas, horgász, öko- és termálturizmus számára egyaránt.

15 HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15 Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kereskedelem, javítás Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

17 A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 16 Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás % 8% Építőipar % Kereskedelem, javítás % Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés % 6% Pénzügyi közvetítés 60 5% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás % Egyéb szolgáltatás % Egyéb tevékenység 1 0%

18 A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar ,041 Szektorok részesedése 5% 25% 4% Kereskedelem, javítás 1,190 15% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés % 9% Pénzügyi közvetítés 102 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 197 2% Egyéb szolgáltatás 196 2% Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 2,591 32% Egyéb tevékenység 0 0%

19 Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 20.6%, ami 4.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 18 Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 20.6% Változás 2003-hoz képest 4.8 százalékpont

20 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 19 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az egyik legfontosabb probléma, hogy az adott területen kiemelkedően magas a munkanélküliség, ami komoly feladatot jelent a szociálpolitikában. A megye és a térség munkaerőpiacát a 90-es évtizedben a recesszióval és a gazdasági átrendeződéssel párhuzamosan a munkanélküliség tömegessé válása, az elhelyezkedési lehetőségek beszűkülése, a foglalkoztatási problémák tartóssá válása jellemezte leginkább. Az 1990-es években az általános gazdasági visszaesés közepette bezárásra kerülő ipari nagyüzemek és a felbomló, átalakuló tsz-ek tömegével szabadultak meg a feleslegessé váló munkaerőtől. A falusi térségekben mindezzel együtt a tsz-ek széthullása volt a munkanélkülivé válás fő tényezője, hiszen sok helyen a tsz volt az egyetlen foglalkoztató, így annak megszűntével az újra elhelyezkedésre alig maradt esély. Sajnálatos módon ez a folyamat napjainkban is megfigyelhető, hiszen a szociálpolitika kiadásait növeli a térségben a kedvezőtlen demográfiai helyzet. Egyrészt a munkanélküliség miatt a leszakadó területek elnéptelenedése, másrészről a képzett munkaképes korú szakemberek elvándorlása. Az öregkorúak aránya így a településeken növekszik és az aktív dolgozókhoz viszonyítva magas az eltartottak aránya. Ennek a folyamatnak az eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális válsága tovább mélyül. Külön gondot okoz a térségnek, hogy magas a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya. A megyében kb. 70 ezer roma él, ami a lakónépesség 12%-át jelenti. A program célja, hogy olyan közreműködés alakuljon ki az önkormányzatok, a civilek, a vállalkozások, és a munkaügyi a központ között, ami a térségben keletkező igényeket, lehetőségeket, információkat, minél nagyobb mértékben tudja továbbítani a társadalom különböző rétegei felé. Az oktatás feladata a megszerzett tudással felvértezett szakemberekkel kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket, illetve a képzés során nem az átlagos munkaerőpiac irányába kell a hangsúlyt tenni, hanem sokkal inkább olyan helyi boldogulást elősegítő programok kidolgozására, amik elősegítik a helybemaradást, növelik a vállalkozó kedvet és javul a hátrányos helyzetű rétegek munkához jutása.

21 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 20 A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A képzési program modulokból épül fel, így a társadalmi és a gazdasági igények függvényében egyre magasabb fokú képzettség és készségfejlesztés válik lehetővé, a meglévő adottságok figyelembevételével. Ez az identitástudat erősítését és az egyre magasabb fokú hozzáadott érték előállításához való hozzájárulást biztosítja. A távolabbi cél társadalom formálása az ökológiai természeti élettér megtartása mellet a 21. század elvárásainak megfelelése. Harmónia és az egyensúly megteremtése a modern és régi kultúrák összekapcsolásával.

22 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Vásárosnamény székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 9 db 1,503 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 19% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 21

23 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 22 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Berwin Ruhagyár Rt. Interspan Faipari Kft. Kárpát-Hús Zrt. Kiss B. Ker Kft. Vásárosnamény Vásárosnamény Aranyosapáti Vásárosnamény 1822 Felsőruházat gyártása 2020 Falemezgyártás 1513 Hús-, baromfihúskészítmény gyártása 5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kereskedelem, javítás Nafém Kft. Vásárosnamény 2811 Fémszerkezet gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 132

24 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 6 db a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 Koncz Bau Kft. Vásárosnamény 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése Építőipar Pig-Hús Kft. Vásárosnamény 0123 Sertéstenyésztés Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Agrana Juice Magyarország Kft. Young Kft. Balázs Sped Kft. HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis Vásárosnamény Vásárosnamény Vásárosnamény 1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 1513 Hús-, baromfihúskészítmény gyártása 6024 Közúti teherszállítás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási ok

25 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A vállalkozások egyharmada, illetve a jogi személyiség nélküli társaságok közel fele a térség központjában Vásárosnaményban találhatóak. A városon kívül a kistelepüléseken kevés létszámot foglalkoztató vállakózások működnek, itt az egyéni vállalkozási forma dominál. A vállalkozások száma csaknem minden vállalkozási forma esetében elmarad a megyei átlagtól. Az elmaradás mértéke leginkább a jogi személyiség nélküli társaságok esetében mutatja legnagyobb eltérést, ahol a tízezer lakosra jutó piaci szereplők száma tekintetében a megyei átlag felét sem éri el. A térségi vállalkozások többsége kisvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a főt. A jogi személyiségű társaságok esetében a vállalkozások héttizede nem foglalkoztat többet tíz főnél, 300-nál több dolgozóval rendelkező társaság, pedig csak egy működik a térségben. Ami a vállalkozások ágazati megoszlását illeti, a körzetben az ágazatok zöme megtalálható. Meg kell említeni, hogy ezen a területen inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. A Felső-Tisza Völgye térségben igen nagyszámú szakképzetlen munkaerő aránya, ezért a vállalkozások szempontjából a betanított munkahelyi forma lenne a foglalkoztatás szempontjából a legmegfelelőbb. Azonban részben a gazdaságpolitikai döntéseknek (egyre súlyosbodó adó és járulékterhek,) másrészben az infrastruktúra hiányosságainak köszönhetően, ebben a térségben ilyen jellegű munkát profitorientáltan nem lehet biztosítani. Ezért elsősorban a Természet-közeli, hagyományokat megőrző turizmus fejlesztése, a mezőgazdasági tájtermékek (szilva, alma, méz, dió stb.) feldolgozás szintjének a növelése, illetve térségre jellemző hungarikum minőséget garantáló védjegy bevezetése lehet az irányadó. Esélyegyenlőségi elvek figyelembe vételével a térség roma és női lakossága aktívan kiveheti a részét mind a termesztésben, mind a feldolgozásban, még akkor is, ha az átlagosnál alacsonyabb képzettségekkel rendelkeznek.

26 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Természetesen a LEADER-programunkban az oktatás területére jelentős forrásokat kívánunk allokálni, hogy az általános képesség és készség fejlődjön ezeknél a rétegeknél, illetve a kézműipari tevékenységre alkalmas egyéneknél a szakmai képesítésen túl személyes motivációt is kívánunk biztosítani. A térségben prioritást kell biztosítani a vállalkozások fejlődésének támogatását illetően a nagyobb létszámú településeknek, ahol a kis centrumok létrehozásával, és megfelelő képzési formákkal egy adott vállalkozás működéséhez szükséges munkaerőt a legkevesebb utaztatással garantáltan biztosítani lehessen. A helyi mezőgazdasági vállalkozások a vidék megtartó képességének növeléséhez nagymértékben hozzá tudnak járulni, megfelelő vállalkozói hajlam meglétével, az évszázadok alatt megszerzett szaktudással és a piac által sugallt igények összekapcsolódásával. A mikro vállalkozások szempontjából a tőkeszegénység gátolhatja a jó elképzelések továbbfejlesztését, ezért célszerű olyan vállalkozások támogatását preferálni, ahol a hozzáadott érték tovább tudja csökkenteni a térség hátrányos helyzetének megítélését.

27 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 26 Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység Sporttal kapcsolatos tevékenység 4 16 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 32 Oktatással kapcsolatos tevékenység 15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység Környezetvédelemmel kapcsolatos 1 tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel 20 kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel 3 kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos 3 tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos 10 tevékenység Többcélú adományosztással 0 kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 2 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel 8 kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység 0

28 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 27 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Hazánk egész területére jellemző az utóbbi tíz évben, hogy a non-profit szervezetek mennyisége, működési köre és területe egyre nagyobb számban és mértékben jelenik meg a társadalom minden területén. Így ezen szervezetek iránt folyamatosan erősödő érdeklődés tapasztalható a hétköznapi emberek részéről. Sajnálatos módon a térségben az a fajta aktív civil részvétel, amelyre a terület- és vidékfejlesztési szakirodalom gyakorta hivatkozik, kevésbé figyelhető meg. Annak ellenére, hogy a bejegyzett civil szervezetek száma jelentős, ezek jelentős része vagy zárt közösségeket alkotó vadász, illetve horgász egyesület, vagy országosan bejegyzett szervezeteknek a helyi szervezetei (pl.: polgárőr egyesületek). A térségben lévő hátrányos rétegeket képviselő szervezetek létszáma minimális, tevékenységük nem érzékelhető! Kiemelt jelentőséggel bírnak a térség történelmi egyházai, akik működésük során szakmai értelemben vett civil tevékenységet is kifejtenek. A programunk során mindenképpen támogatni kívánjuk a közösségszervező, helyi kultúrát erősítő tevékenységüket. A legaktívabb tevékenységet a kulturális és idegenforgalmi célú egyesületek végeznek. Ezek a helyi rendezvények szervezése során képesek lehetnek a lakosság aktív részvételét is elérni a programokon. Emellett előfordulnak egyéb céllal bejegyzett non-profit szervezetek is (pl.: környezetvédelmi, ifjúsági stb.) A civil szervezetek közötti együttműködés nem tekinthető rendszeresnek, alapvetően egymástól elszigetelten, kis költségvetéssel működnek. A helyi önkormányzat döntéseiben az érdekérvényesítő tevékenységük gyakorlatilag még elhanyagolható. Elmondható viszont az a pozitív tendencia, hogy a térségen belül is fokozódik az igény a helyi szinten történő együttműködésre, hiszen a szervezetek egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy egy országos szintű összefogás jöhessen létre elsősorban helyi, illetve regionális területen kell biztos és hatékony alapokra helyezni az együttműködést, egymás segítését, sőt sok szempontból főként egymás megismerését.

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Főbb célkitűzések a Jövőképben már utalás szintjén megjelennek és a térségben lévő főbb kihívásokra adott válaszokat általánosan fogalmazzák meg..

A Főbb célkitűzések a Jövőképben már utalás szintjén megjelennek és a térségben lévő főbb kihívásokra adott válaszokat általánosan fogalmazzák meg.. 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe: A Felső-Tisza Völgye térsége versenyképes, értékeire épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, megfelelő mennyiségű munkahelyet

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Főbb célkitűzések a Jövőképben már utalás szintjén megjelennek és a térségben lévő főbb kihívásokra adott válaszokat általánosan fogalmazzák meg..

A Főbb célkitűzések a Jövőképben már utalás szintjén megjelennek és a térségben lévő főbb kihívásokra adott válaszokat általánosan fogalmazzák meg.. 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe: A Felső-Tisza Völgye térsége versenyképes, értékeire épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, megfelelő mennyiségű munkahelyet

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A Felső-Tisza Völgye LEADER Helyi Akció Csoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiaájának 2011. évi felülvizsgálata

A Felső-Tisza Völgye LEADER Helyi Akció Csoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiaájának 2011. évi felülvizsgálata A Felső-Tisza Völgye LEADER Helyi Akció Csoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiaájának 2011. évi felülvizsgálata 2011. Tartalom 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Bihar-Sárrét Összefogás Út a Jövőbe Bihar- Sárrét Összefogásával Budapest, 2008 November 7. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlődésért Budapest, 2008 Szeptember 24. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Sárvíz HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Sárvíz HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Sárvíz HK Hagyomány és modernizáció a SÁRVÍZ mentén Budapest, 2008 Június 11. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP)

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak- Kelet Pest Megyei LEADER Egyesület

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak- Kelet Pest Megyei LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak- Kelet Pest Megyei LEADER Egyesület Megőrzött múlt, élhetőbb jelen és a megalapozott jövő a Galga mentén. Budapest, 2009. November 27. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Ipoly-menti Palócok

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Ipoly-menti Palócok Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Ipoly-menti Palócok "Élhető táj, éltető kultúra, élhető vidék." Budapest, 2009 Május 12. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál LEADER célterületek Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál 1. célterület Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek kialakítása és fejlesztése Közösségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Észak-Kaposi Partnerek A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásának szélesítése révén. Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők

HVS. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők HVS 1.Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 2013-ra a térség civil szervezetei, vállalkozói, állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét érjük el, amely

Részletesebben

A Felső-Tisza Völgye LEADER Helyi Akció Csoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiaájának 2013. évi felülvizsgálata

A Felső-Tisza Völgye LEADER Helyi Akció Csoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiaájának 2013. évi felülvizsgálata A Felső-Tisza Völgye LEADER Helyi Akció Csoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiaájának 2013. évi felülvizsgálata 2013. Tartalom 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe...3

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 között A magyarországi vidékfejlesztési program, amelyet az Európai

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE Helyi Vidékfejlesztési Stratégia DIPO Duna-Ipoly HE A versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből. Budapest, 2008 Május 31.

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Homokhátság VE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Homokhátság VE Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Homokhátság VE A térség fenntartható fejlődésének biztosítása, a lakosság életminőségének javítása Budapest, 2009 Október 28. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben