Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A MAGYAR PÉNZÜGYI- ILLETVE BANKRENDSZERBEN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK RT. ÉLETÉRE ÉS AZ EGYSÉGES EURÓ FIZETÉSI ÖVEZET (SEPA) RENDSZERÉRE Készítette: Hajdú Viktória Budapest, 2005.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés... 5 I. Út az eurózóna felé... 7 I. 1. Az euró bevezetésének hatásai az európai pénzügyi rendszerre... 7 I. 2. Az euró bevezetésének hatása a bankok tevékenységére... 8 I. 3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra I. 4. A magyar bankrendszerrel kapcsolatos problémák I. 5. Az Európai Unió és Magyarország pénzügyi szolgáltatási szektorainak összehasonlítása I. 6. Milyen változásokra számíthatunk a jövőben? Összegzés II. SEPA (Single Euro Payments Area)= Egységes Euró Fizetési Övezet II. 1. EPC (European Payments Council) = Európai Fizetések Tanácsa II. 2. A SEPA infrastruktúra...20 II SEPA mérföldkövek az egyes fizetési eszközök II Magyarországi tennivalók II. 3. SEPA Átutalási Rendszer = SEPA Credit Transfer II A Rendszer célja II A SEPA Átutalási Rendszer fő jellemzői II Milyen előnyöket nyújt a SEPA Átutalási Rendszer? II A Rendszer szereplői és azok kötelezettségei II A SEPA-átutalások folyamata II A kivételek feldolgozása II A visszautasított tételek II Jogi és szerződéses keretek, bankközi kapcsolatok II Kompenzációs alapelvek II Bankközi kötelezettségek és felelősség II Szerződéses megállapodások és dokumentációk II A Rendszer módosítása II. 4. SEPA Közvetlen Terhelések = SEPA Direct Debit (SEPA DD) II Célok II Menetrend II Működési szabályok - alapelvek II Előnyök II Jellemzők...38 II A résztvevők II Bankok II Jogosultak és kötelezettek II Klíring és elszámolási rendszer II A Rendszerben zajló folyamatok II Hazai jellemzők különbségek, nyitott kérdések

3 II. 5. Fizetési Rendszer Fórum (FRF) III. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. (Takarékbank) illetve a takarékszövetkezetek életében bekövetkezett változások hazánk európai uniós csatlakozásának hatására III. 1. A Takarékbank Rt. kialakulásához vezető út III A takarékszövetkezetek kialakulása, fejlődése III Az integráció szükségessége III. 2. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt III A takarékszövetkezetek szerepe III A bank tulajdonosi szerkezete III A bank tevékenysége, funkciói III A Takarékbank küldetése, stratégiai irányvonalai és jövőképe III A bank jelenlegi helyzete és a főbb következmények (SWOT-elemzés) III Jövőkép a hazai termékszolgáltatóból európai szintű szolgáltatóvá válás III. 3. Az EU-csatlakozás hatása a takarékszövetkezetekre III A szövetkezetek gazdasági szerepe az Unióban III A szövetkezeti pénzintézetek beépülése az Unió bankrendszerébe III. 4. Az EU-csatlakozás hatása a magyar bankok tevékenységére III. 5. Összegzés Összefoglalás Mellékletek számú melléklet: Az euróövezet számú melléklet: A SEPA Átutalási Rendszer számú melléklet: A SEPA DD Rendszerben zajló folyamatok számú melléklet: a Takarékbank Rt. Működési adatai Irodalomjegyzék

4 Bevezetés A történelem során Magyarország évszázadokon át azért küzdött, hogy a nyugati világ része legyen. Voltak korszakok, amikor ez a törekvés sikerrel járt, s amiket még ma is példának tekintünk (Szent István, Károly Róbert, Hunyadi Mátyás ideje), ezeket azonban mindig súlyos visszaesést okozó történelmi események zárták le. Most ismét egy felfelé ívelő szakasz kezdetén vagyunk, hiszen Magyarország május 1-én az Európai Unió tagja lett, s ez reintegrációjának bizonyosan új lendületet ad. Az Unió biztosította keret kitöltése komoly, felelősségteljes munkát követel. Jelentős átalakulásra van szükség, s ennek a folyamatnak a társadalom egészét át kell hatnia. Az Európai Unióhoz csatlakozva országunk kötelezettséget vállalt arra is, hogy belátható időn belül csatlakozik a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) és bevezeti a közös európai valutát, az eurót. Az euró bevezetésének előnyei jól ismertek; a kereskedelem közös valutában folyik, megszűnnek az árfolyammal kapcsolatos bizonytalanságok és az átváltáshoz kapcsolódó tranzakciós költségek, kiterjedt és likvid a tőkepiac (stb.). A Gazdasági és Monetáris Unióban megszűnik az államok önálló monetáris politikája, és azt egységesen az Európai Központi Bank (ECB) határozza meg, a Magyar Nemzeti Bank pedig részévé válik a Központi Bankok Európai Rendszerének. Az EMU tagsághoz minden jelölt országnak teljesítenie kell a Maastrichti Szerződés előírásait. A maastrichti kritériumokként ismert feltételek küszöbértékeket tartalmaznak a bruttó államadósságra, az államháztartási deficitre, az inflációra, valamint a hosszú távú kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozóan. A konvergencia-kritériumok teljesítésének határidejére nincs konkrét előírás, viszont minden tagállamnak, így Magyarországnak is el kell fogadnia a Gazdasági és Monetáris Unió célkitűzéseit, és annak megfelelő gazdaságpolitikát kell folytatnia. Hazánknak is konvergencia-programot kell készítenie és törekednünk kell a kritériumok minél korábbi teljesítésére. Az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium azt írja elő, hogy a csatlakozni kívánó országoknak legalább két évet el kell tölteniük az Európai Monetáris Rendszer Árfolyamrendszerében, az ERM II-ben 1, s ez idő alatt az árfolyamnak legfeljebb pluszmínusz 15 százalékkal szabad elmozdulnia az előre megállapított sávközéphez képest. A 1 ERM=Exchange Rate Mechanism 5

5 Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy jelentése szerint azonban a közép-európai országok számára kockázatos az ERM II be való belépés, mert makrogazdasági politikájuk nem elég erős ahhoz, hogy nemzeti valutáikat az ERM II árfolyam-mechanizmusban megszabott határok között tudják tartani. 2 Valószínűleg az ERM II-be való túl gyors belépés több kárt, mint hasznot jelentene Magyarország számára. A jelenleginél szigorúbb fiskális politikára vagy gyorsabb gazdasági és exportnövekedésre lenne szükségünk, hiszen a mechanizmus gyengíti az országok autonómiáját monetáris téren, miáltal nagyobb szerep jutna a hatékony fiskális politikának. A jelenlegi makropolitika folytatása esetén erősödne a külső egyensúlytalanság és az árfolyamkilengés, éppen ezért csak a fiskális korrekció után szabadna belépnünk. Egyes elemzők szerint az ERM II-tagság 2007 előtt nem aktuális, addigra viszont javulhat fiskális pozíciónk. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni, hogy milyen kihívásokkal és hatásokkal járt eddig hazánk európai uniós csatlakozása a magyar pénzügyi rendszerre, kiemelten a bankszektorra vonatkozóan. Bemutatom, hogy milyen változtatásokra volt szükség eddig és milyen feladatok állnak még előttünk rövid, közép, illetve hosszú távon ahhoz, hogy csatlakozni tudjunk az eurózónához. Beszámolok arról is, hogy az euró bevezetése milyen hatással volt az európai pénzügyi illetve bankrendszerre, és várhatóan milyen hatással lesz a hazai pénzügyi és bankrendszerre. Bemutatom az eurózónához vezető út egyik legfontosabb állomását, az Egységes Euró Fizetések Övezetét, a SEPA-t (Single Euro Payments Area) és annak két fontos rendszerét, a SEPA Átutalási Rendszert és a SEPA Direct Debitet, azaz a SEPA Csoportos Beszedések Rendszerét. Szakmai gyakorlatomat a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-nél töltöttem. Ott lehetőségem volt több szakemberrel konzultálni arról, hogy miként hatott a hazai bankszektorra, illetve a takarékszövetkezetek életére az EU-csatlakozás. Szakdolgozatom megírásában - különösen a SEPA-ra vonatkozó részek megírásánál - nagy segítséget nyújtott Mezei László, aki mindamellett, hogy a Takarékbank munkatársa, tagja az Európai Fizetések Tanácsának is. 2 Forrás: Gács Imre: Magyarország csatlakozása az ERM II árfolyamrendszerhez című szakdolgozat 6

6 I. Út az eurózóna felé I. 1. Az euró bevezetésének hatásai az európai pénzügyi rendszerre Az euróövezet kialakulása nagy mértékben befolyásolja a Gazdasági és Monetáris Unióba tartozó országok növekedési és makrogazdasági kilátásait, strukturális jellemzőit. A korábbi külkereskedelem belső kereskedelemmé válik, emiatt a reálgazdaság nyitottsága mérséklődik. Az egységes monetáris övezet kialakulása módosítja a pénzpiac szerkezetét és a pénzkeresleti függvényeket, ennek következtében megváltozik a gazdaságok reagálása a monetáris politikára és a külső sokkokra, valamint változik a hatékony monetáris politikai eszközök köre. Az euró bevezetése jelentős hatással van és lesz az euróövezet gazdasági és pénzügyi struktúrájára. A monetáris unió eddig az alábbi közvetlen hatásokkal járt a pénzügyi piacokra nézve: - az állampapírpiac európai integrációja felgyorsult; - a nemzeti pénzpiacok gyorsan átalakultak egységes európai pénzpiaccá; - az euróban denominált vállalati kötvénypiac gyors növekedésnek indult. Az euró bevezetése folyamatos kényszerítő erővel hat az európai pénzügyi piacok integrációjára, növelve a koncentrációt és a hatékonyságot, korszerűsítve a szolgáltatás színvonalát. Mindez a pénzügyi szolgáltatók körében is érdemi változásokat okoz, tovább ösztönözve a fúziókat, a pénzügyi konglomerátumok létrejöttét és az összeurópai szintű vállalati és befektetési stratégiák meghonosodását. A tőkepiac likviditásának és szolgáltatási színvonalának növekedése pedig elősegíti az egész gazdaság növekedését, megteremtve a kisebb méretű vállalatok számára is a tőkebevonás olcsóbb és egyszerűbb lehetőségeit. Az új, korszerűbb pénzügyi termékek és innovációk kiszélesítik a befektetési, kockázatkezelési és kockázatfedezeti lehetőségeket a vállalatok számára, és hozzájárulnak az európai befektetési és portfoliókezelési üzletág felzárkózásához is. Az euró hatása az európai pénzügyi rendszerre abban mérhető, hogy mennyire volt sikeres a pénzügyi rendszer szegmenseinek fejlődésének elősegítésében, hogyan járult hozzá az intézmények és a teljesítmények erősödéséhez. Kétségtelen, hogy az euró bevezetése utáni összeurópai piac nagyobb, mint a bevezetés előtt a nemzeti piacok összessége, mindazonáltal az eredmények nem egyenletesen oszlanak el a különböző pénzügyi szegmensek között. (Az euróövezet térképe - 1. számú melléklet) 7

7 I. 2. Az euró bevezetésének hatása a bankok tevékenységére Az euró bevezetése a bankok tevékenységére van a legnagyobb hatással, és az euró bevezetésére való felkészülés is a bankok számára a legnagyobb feladat. A bankoknak már 1998 végétől lehetővé kellett tenniük az eurószámlák nyitását, euróban történő átutalásokat, a TARGET-hez 3 (Trans European Automated Real Time Gross Settlement Express Transfer) való kapcsolódás feltételeit, az euró alapú kártyák nyitását. Az ügyfélszámlákat, takarékkönyveket 2002 elejétől automatikusan át kell állítaniuk euróra, biztosítaniuk kell az euró készpénz kiadását. Az euró bevezetése a bankok számára tetemes átállási költségekkel járt, ami elsősorban az EMU tagországok bankjait érintette, de mindezt kompenzálták az egységes valutából származó előnyök. A nem euróövezeti bankoknak szintén fel kellett készülniük (valutaportfolió-átállítás, hitelstruktúra, kamatkockázat-kezelés stb.), számukra viszont az előnyök kevésbé jelentkeztek. A költségek között a legjelentősebb az információs technika átállítása volt (az összes kiadásnak több, mint fele), továbbá az átálláshoz szükséges felhasználói ismertetések elkészítése, a marketing-kiadások (az összköltségnek mintegy 15 százaléka), valamint a bankon belüli képzési ráfordítások (az összes kiadás egytizede). A Monetáris Unió a banki kockázatok jellegét és kiterjedését is befolyásolta. Csökkent a hitelezési kockázat az euróövezeten belül, csakúgy, mint a devizakockázat, viszont az országkockázat nőtt, mivel a kiesett devizatevékenységüket a bankok a harmadik országok irányába helyezték át. A likviditási kockázat is csökkent az euróövezet nagyobb és likvidebb piacának köszönhetően. A monetáris uniónak nagy hatása volt a partnerbank (corresponding banking) tevékenységre is, mivel a partnerbanki számlák száma jóval kisebb lett és az üzemeltetési folyamatok lényegesen egyszerűbbé váltak. Így a kör néhány nagyobb piaci szereplőre szűkült. 3 A TARGET az EU-tagországok RTGS-rendszereinek összekapcsolásával létrehozott fizetési rendszer, amely a tagországok közötti euró fizetéseket bonyolítja le. RTGS=Real Time Gross Settlement System: valós idejű bruttó elszámolási rendszer, mely abban különbözik a bruttó elszámolási rendszertől, hogy míg ott a kiegyenlítés időben elválhat az elszámolástól, addig itt a két folyamat időben elválaszthatatlan. 8

8 A közös valuta alapvetően megváltoztatta a vállalati részvény- és kötvénypiac versenystruktúráját, mivel a legfőbb helyi előnyforrás, vagyis a nemzeti valuta eltűnt. Az euró bevezetésének hosszabb távon a legfontosabb hatása, hogy a befektetők és a tőkefelvevők attitűdjét közelebb viszi a piaci finanszírozás (angolszász kapitalizmus) felé a banki finanszírozás (rajnai kapitalizmus) kárára. Ez természetesen arra kényszeríti a bankokat, hogy átalakítsák stratégiájukat. Az új stratégia egyik legfontosabb eleme, hogy ügyfeleik számára a szolgáltatásoknak az eddiginél sokkal szélesebb körét tudják nyújtani. Ebben a legfontosabb támaszuk az információtechnológiai vívmányok intenzív használata. A kibővített termékkörben különös figyelmet kap a hosszú távú befektetési szolgáltatások kidolgozása és nyújtása, csakúgy, mint a tőkepiaci befektetési termékek (befektetési alapok, brókerszolgáltatás) nyújtása. Vagyis látható, hogy az eurónak milyen fontos szerepe van az univerzális banki tevékenység előretörésében. A vállalati üzletágban szintén adaptálódniuk kell a bankoknak. Páneurópai alapon kell tudniuk fizetési szolgáltatásokat és befektetési banki szolgáltatásokat nyújtaniuk ügyfeleik számára. A pénzügyi intézmények, különösen a bankok az utóbbi években egyre intenzívebben keresik a költségcsökkentés eszközeit. Emellett egyre óvatosabban közelítenek a kockázatokhoz is. A kockázatokba beleértendők a fúziókkal és a felvásárlásokkal kapcsolatos kockázatok is. Éppen ezért az utóbbi évek banki taktikájának a további felvásárlásokkal és fúziókkal kapcsolatosan általában a kivárás, vagyis a wait and see látszik. Ez főleg a nagy bankokra vonatkozik, amelyeknél a felvásárlási akciókat alapvetően a piaci pozíciók erősítése motiválja. Persze itt is vannak kivételek. Mindenféleképpen fontosnak tartanám megemlíteni az egyik legnagyobb olasz bank, az Unicredito és a magyar HVB Bank folyamatban lévő fúzióját. A közepes méretű bankok esetében tovább tart a koncentráció, mert itt a fúziók legfőbb oka a költségcsökkentés igénye. A költséghatékonyság növelésének fontos eszköze lehet az Internet-banki tevékenység erősítése, de számos bank túlvállalta magát ezen a téren és költségei nőttek, ahelyett, hogy csökkentek volna. Fontos piaci jelenség az állami szerepvállalás folyamatos visszaszorulása is. Ennek egyik fontos oka az Európai Unió jogrendszere, amely nem tűri a pénzintézetek állami dotálását vagy privilegizálását. 9

9 I. 3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra A magyar pénzügyi szektor az elmúlt mintegy tizenöt évben nagy mértékű intézményi, szabályozási és szakmai fejlődésen ment keresztül. Ennek keretében kialakult a pénzügyi szolgáltatásoknak a modern piacgazdaságra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezete, és lezajlott az Európai Unió pénzügyi szabályozási normáihoz igazodó jogharmonizáció túlnyomó része. Az így létrejött hazai pénzügyi szektor lényegében már megfelel az EU egységes pénzügyi piaca által meghatározott követelményeknek, mind szabályozási, mind pedig versenyképességi követelmények szempontjából. Mindezek ellenére bizonyosnak tűnik, hogy a magyar pénzügyi szektor az elkövetkező években nagyarányú és hosszú távú alkalmazkodási folyamat elé néz. Az alkalmazkodás folyamatát nagy mértékben befolyásolja az EU egységes belső piacába történő szerves integráció, az eurótérséghez történő csatlakozás, valamint a magyar gazdaság makrogazdasági fejlődése és a pénzügyi szolgáltatásokat világszerte érintő gyors technológiai fejlődés eseményei. Az alkalmazkodás fő iránya egyrészt a hazai pénzügyi közvetítés méreteinek nagyarányú növekedése, másrészt a pénzügyi szektor, ezen belül elsősorban a bankszektor jövedelmezőségének csökkenése, harmadrészt pedig hosszabb távon az értékpapírpiacoknak, valamint az alapszerű és biztosítási típusú közvetítésnek a bankok rovására történő lassú terjeszkedése. Az unióhoz való csatlakozás hatására fontos változás az EU pénzügyi szolgáltatóinak a hazai piacon történő szabad megjelenését biztosító egységes európai útlevél szabályának érvényesítése. Ez a külföldi szolgáltatók hazai fióknyitásának adminisztratív akadályait hivatott ledönteni. Lényege, hogy az EU tagállamaiban székhellyel rendelkező, valamint a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetek, biztosítók, pénzügyi és befektetési vállalkozások engedélyezési eljárás nélkül, bejelentési eljárás lefolytatásával nyithatnak fióktelepet az EU másik tagállamában (anélkül, hogy jelentős tőkeigénnyel leányvállalatot kellene létrehozniuk azért, hogy szolgáltatásaikat szabadon kínálhassák). 4 A csatlakozás hatására a határon keresztül történő közvetlen szolgáltatás jelentősége megnövekedett és ez bizonyosan a jövőben is folytatódni fog, nem kis mértékben a technológiai fejlődés (internetes szolgáltatások), a határok fokozódó átjárhatósága, illetve a növekvő munkaerő-mobilitás folyományaként. 4 Forrás: 10

10 A hazai pénzügyi szolgáltatási szektor lényegében a nyolcvanas években elindult reformfolyamat keretében számos tekintetben és komoly mértékben felzárkózott már a fejlett országok illetve az EU pénzügyi szektoraihoz, mindennek ellenére azonban nyilvánvaló, hogy igen jelentős különbségek is fennmaradtak, amelyek a korábban csatlakozott EU-tagállamok és Magyarország gazdasági fejlettségének (jövedelmi és vagyoni szintjének) különbözőségéből, illetve a gazdasági rendszer és a pénzügyi szolgáltatások lényegében azonos irányú fejlődési folyamatának időbeli eltolódásából adódnak. Azok a rendelkezések, melyeket kötelezően be kell tartanunk ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon az eurózónához, a következők: - a beérkező átutalások konvertálása nemzeti valutáról euróra és viszont az átmeneti időszak alatt legyen költségmentes; - a nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása euróra legyen költségmentes az átmeneti időszak végén; - az euróban denominált banki szolgáltatásokra ugyanazokat a jutalékokat lehet csak felszámolni, mint a nemzeti valutában denominált hasonló szolgáltatásra. 5 I. 4. A magyar bankrendszerrel kapcsolatos problémák A bankok világszerte egyre elégedetlenebbek a sok esetben lassanként idejétmúlttá váló banki rendszereikkel (főként informatikai rendszereikkel), és versenyképességük megőrzése érdekében fel kívánják frissíteni azokat. A banki rendszerek sikerét akadályozó legfőbb probléma a rugalmasság hiánya, valamint a fenntartás magas költsége, de a rendszerintegráció hiánya is a versenyképesség megőrzésének akadályává válhat. A rugalmasság hiányának két fő eleme van: a régi rendszereket olyan technológiai alapokon építették ki, amelyek alkalmatlanok voltak a későbbi továbbfejlesztésre, illetve a rendszereket idővel testre szabták. Ennek eredményeként olyan bonyolult rendszerek jöttek létre, amelyek mindenféle változtatásnak ellenállnak és fenntartásuk sok pénzbe kerül. Ezen problémák kezelése érdekében a bankok többsége banki rendszereik lecserélését tervezi a következő öt éven belül. A banki 5 Forrás: 11

11 informatikai rendszerek lecserélése döntő fontosságú, hiszen a verseny kiélezett, az új termékekkel lépést kell tartani és erősíteni kell az ügyfélkapcsolatokat. Általános probléma továbbá, hogy a bankfiókok dolgozói napi munkájuk közel 40 százalékát töltik az ügyfelekkel kapcsolatos back-office tevékenységgel, ahelyett, hogy inkább magukkal az ügyfelekkel foglalkoznának. Gondot jelent az is, hogy az üzleti és az informatikai terület vezetőinek mások az elvárásai abban a tekintetben, hogy egy banki rendszernek milyen értéket kell bevinnie a bankba. Az üzleti terület vezetői elsősorban olyan rendszereket tartanak előnyösnek, amelyek középpontjában a termékfejlesztés áll, míg az informatikai terület vezetői főként olyan rendszereket szeretnének, amelyek révén csökkennének a költségek. Költséggondok: a bankok teljes informatikai költségvetésük mintegy felét költik a rendszerekre. E kiadások egy jelentős része arra a munkára megy el, amelynek keretében a fejlesztők új termékfunkciókat, illetve rendszertulajdonságokat írnak a rendszerekre. Az optimálisnak tartott informatikai rendszer egyik legfontosabb jellemzője a komponensalapú, szolgáltatás-orientált architektúra lenne. 6 I. 5. Az Európai Unió és Magyarország pénzügyi szolgáltatási szektorainak összehasonlítása Szabályozás: A hazai pénzügyi piac működésének kereteit adó jogi szabályozási és intézményi rendszer az elmúlt mintegy tizenöt év strukturális reformjai és jogharmonizációs folyamata következtében igen nagy mértékben hasonló, mondhatni csaknem azonos. Tulajdonlás: A hazai pénzügyi szektor működtetésének meghatározó tényezője a magántőke; a döntően a kilencvenes évek során lezajlott privatizációs folyamat során a magántőkére alapozott tulajdoni, intézményi és vállalat-irányítási szerkezet lényegében konszolidálódott. Az állami tulajdon a bankszektorban még mindig jelentős szerepet játszik, ez azonban a fejlett gazdaságokkal összevetve egyáltalán nem példátlan: egyes OECD-országok (például Németország) bankrendszereiben az állam tulajdonosi részesedése 50 százalék körülire tehető, vagy erősen megközelíti azt. 6 Forrás: FigyelőNet: Megújulásra ítélt banki rendszerek szeptember

12 Szereplők: További hasonlóság a piaci szereplők nagyfokú azonossága. Ez abból ered, hogy a hazai privatizáció, illetve a piaci szerkezet szerves fejlődése során főként külföldi szakmai befektetők szereztek jelentős pozíciókat. A magyar bankrendszer 70 százaléka, a biztosítási szektor 80 százaléka ilyen külföldi befektetők kezében van, az egyéb alszektorok közül pedig a befektetési és pénzügyi vállalkozások, a pénztárak, valamint a befektetési alapok jelentős része az említett külföldi bankokhoz, illetve biztosítókhoz kapcsolódik. Ezen külföldi bankok és biztosítók túlnyomó részének fő működési területe az EU pénzügyi piaca. Mindennek nem elhanyagolható következménye, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatók vállalatirányítási és üzletpolitikai stílusa, illetve gyakorlata nagy mértékben csereszabatos az EU pénzügyi piacain megszokottal. Stabilitás: A szabályozási környezet, a tulajdonosi háttér, a vállalatirányítás és az üzletpolitika hasonlóságából, illetve a hazai gazdaság viszonylag gyors növekedéséből adódóan a hazai pénzügyi szektor stabilitása és fejlődőképessége alapvetően összemérhető az EU pénzügyi szolgáltatóinak hasonló jellemzőivel. Ez egyaránt vonatkozik a szolgáltatók általános tőkeellátottságára, nem teljesítő eszközei állományának arányára, befektetési veszteségeinek mértékére, jövedelmezőségére, valamint növekedési teljesítményére. Vagyis a magyar szolgáltatók oldalán a felsorolt szempontokat tekintve semmilyen drámai mértékű, nagyszabású reformot igénylő lemaradás nem tapasztalható. Termékkínálat: A magyar pénzügyi szektorban többé-kevésbé az összes olyan termék, szolgáltatás, illetve szolgáltatói típus megtalálható, amely a fejlett gazdaságok és pénzügyi rendszerek gyakorlatában létezik. Természetesen nem állíthatjuk, hogy az adott termék, szolgáltatás, vagy piac a hazai gyakorlatban érett formában, nagy kereskedelmi volumen mellett van jelen, hiszen ez számos esetben (például egyes elektronikus banki szolgáltatások vagy a vállalati kötvénypiac tekintetében) egyáltalán nem mondható el. Sokkal inkább az a fontos, hogy a ma létező, igen nagy számú pénzügyi termék, illetve szolgáltatás szinte kivétel nélkül jelen van a hazai piacon úgy, hogy a szükséges szakmai tudás és gyakorlat, üzleti és infrastrukturális háttér valamilyen szinten rendelkezésre áll. Következésképpen e szolgáltatások piacát, illetve feltételeit nem kell újonnan feltalálni, azok többnyire egyfajta kialakult fejlődési görbén haladnak az érettség felé. Technológia: A pénzügyi szolgáltatások erősen függenek a gyorsan fejlődő technológiai feltételektől, ezek azonban döntően a korszerű számítástechnikai és távközlési infrastruktúra meglétét és folyamatos szintentartását követelik meg. E tekintetben Magyarország az elmúlt évek során komoly mértékben felzárkózott: a szolgáltatók a fejlett gazdaságokban megszokott számítástechnikai infrastruktúrához férnek hozzá, a 13

13 telefonsűrűség tekintetében öt éven belüli, az Internet-sűrűség tekintetében pedig 5-10 éves lemaradásunk van a legfejlettebb gazdaságokhoz képest. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy a hazai technológiai háttér bizonyos szempontból ma is fejlettebb annál, mint amit a pénzügyi szolgáltatások adott színvonala megkíván. Kiegyensúlyozottság: A hazai pénzügyi szektor egyes alszektorainak, üzletágainak fejlettsége kiegyensúlyozatlan, bizonyos szolgáltatásokat tekintve jóval fejlettebb (nagyobb gazdasági súlyú), mint más területeken. Ilyen fajta eltérések egyes fejlett országokban is tapasztalhatók, esetünkben azonban arról is beszélhetünk, hogy az egyes üzleti területek fejlődése meglehetősen kezdeti szakaszban jár, míg más szolgáltatási ágak (például a legtöbb kereskedelmi banki szolgáltatás) fejlettsége a fejlett gazdaságok gyakorlatával összevethető. Példaként a kevésbé fejlett területek közé tartozik több befektetési banki szolgáltatás, a vállalatfelvásárlási és finanszírozási üzletág. Csaknem teljes egészében hiányzik a vállalati kötvénypiac, és a részvénypiac is igen kis súllyal szerepel a gazdaság finanszírozásában. Az elektronikus banki szolgáltatások (például hitelkártya-elfogadás, Internet bank) gazdasági súlya az utóbbi évek gyors hazai fejlődése ellenére is nagyságrendi különbséget mutat a fejlett gazdaságok gyakorlatához képest, és még gyermekcipőben jár vagy egyáltalán nincs is jelen a piacon - számos magas értéktartalmú kiskereskedelmi banki, illetve biztosítási szolgáltatás (például a fogyasztó nevében végzett lakásügyintézés). Az említett területeken több esetben a lemaradás fő oka a gazdaság, illetve a szóba jöhető üzletek, vagy a piac kicsi mérete. További ok a fejlett gazdaságokhoz képest lemaradó monetáris stabilitás, illetve az ehhez kapcsolódó befektetői bizalomhiány, amely magasan tartja a belföldi forrásköltségeket, ezzel akadályozva a kötvény- és a részvénypiac fejlődését. Más esetekben, mint például az elektronikus banki szolgáltatásoknál vagy általában a banki kiskereskedelmi szolgáltatásoknál, a lemaradás egyrészt jövedelmi/vagyoni okokból, másrészt viszont a szükséges pénzügyi kultúra korlátozott terjedési sebességéből adódik. Makrogazdasági környezet: A magyar gazdaság a fejlett gazdaságokhoz képest tőkeszegény, a benne felhalmozott tőkeállomány mennyisége és technológiai színvonala jóval csekélyebb annál, mint amit a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyan működtetni tudna. Így a munkaerő olcsó, a tőke pedig drága; vagyis a hazai forrásköltségek magasak, illetve a befektetők szempontjából a tőke határtermelékenysége magasabb, mint a fejlett gazdaságokban. Ennek következtében Magyarország nettó tőkeimportőr, vagyis folyó fizetési mérlege deficites. Hosszú távon a hazai gazdaság tőkeszegénysége, illetve a hazai és nemzetközi forrásköltségek eltérése felszámolódik, rövid távon azonban a fennálló 14

14 helyzetet konzerválja a kormányzat túlköltekezése (a költségvetési hiány), amely a tőke és más gazdasági javak iránt jelentős többletkeresletet generál. Emiatt a hazai gazdaságban mind az infláció, mind pedig a reálkamat magasabb, mint a fejlett gazdaságokban. I. 6. Milyen változásokra számíthatunk a jövőben? A május 1-i EU-csatlakozás a hazai pénzügyi szektor szabályozását tekintve csak kis mértékben hozott azonnali változást. Az e területet érintő jogharmonizáció túlnyomó része már lezajlott, további nagyhatású intézményi változásokra csak közép távon, az eurótérséghez való csatlakozásunk során, előreláthatólag 2010 után van kilátás. Az EU egységes pénzügyi piacához való integráció hatására egyfajta intenzív alkalmazkodási kényszer alakult ki, amely a hazai pénzügyi szektor fejlődését alapvetően meghatározza. Olyan folyamat ez, amely a magyar pénzügyi szektorban több tekintetben már öt-tíz évvel ezelőtt megkezdődött, és amely rövid-, közép-, és hosszú távon egyaránt folytatódni fog. Az alkalmazkodási folyamat fő elemei a következők: Tőkeáramlás: A hazai tőkeáramlás természetes iránya a nettó tőkeimport. Ez a tendencia nagy valószínűséggel sokáig fennmarad, mégpedig úgy, hogy a monetáris konvergencia előrehaladtával a beáramló tőke egyre inkább a részvénypiacot, és mind kevésbé az államkötvény és valutapiacot veszi célba. A külföldi szolgáltatók kínálatának növekedése azzal jár, hogy a megtakarítások exportja is felerősödik. Ez azonban a nettó tőkefolyam irányát nem befolyásolja, mert a tőkeexport egyúttal a hazai befektetési eszközök áreséséhez vezet, ami viszont a külföldi befektetők keresletét fogja élénkíteni. Növekedés: A pénzügyi szolgáltatások hazai piaca az EU pénzügyi szektorához képest mintegy szoros lemaradásban van. Ez egyaránt vonatkozik a közvetített tőke mennyiségére, az egy főre jutó jutalékbevételekre, valamint a szektor csúcstechnológiáját képviselő elektronikus banki szolgáltatások kiskereskedelmi igénybevételére. Ebből következik, hogy a hazai piac növekedési potenciálja igen jelentős, az EU pénzügyi piacának növekedési potenciálját jóval meghaladó mértékű. Piacszerkezet: A pénzügyi közvetítés szerkezetének alakulása a szolgáltatói üzletágak, illetve intézménytípusok fejlődése szempontjából fontos. A banki közvetítés szerepe folyamatosan csökken az értékpapírpiacok, valamint az alapszerű és biztosítási típusú megtakarítások, illetve közvetítés javára. Az értékpapír 15

15 ágazaton belül a részvénypiac gyorsabb, illetve a kötvénypiac lassúbb fejlődése várható. Magyarország gyakorlata közelít az EU-éhoz, éppen úgy, ahogy az EU gyakorlata is közelít ugyanebben az irányban a gazdaságilag, és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából fejlettebb Egyesült Államokhoz. A pénzügyi csoportosodás Magyarországon is jelenlévő, sőt alapvető jelentőségű folyamat, amelynek a jövőben további erősödésére lehet számítani. A nagyméretű bankok, melyek a pénzügyi szolgáltatási tevékenység központi intézményei, folytatják azt a jelenleg is meghatározó jelentőségű, üzletágak közötti diverzifikációt, amely még nagyobb méretű, több üzletágat átfogó pénzügyi csoportok kialakulásához, illetve végső soron a koncentrációs folyamat kiteljesedéséhez vezet. Verseny: A kérdés az, hogy rövid-, illetve közép távon várható-e a hazai piacon új szolgáltatók tömeges megjelenése. A válasz rövid távon eldöntöttnek látszik igen, várható -, közép és hosszú távon azonban nem valószínű, hogy ez a tendencia folytatódik majd, hiszen a pénzügyi piac korlátozott méreteit tekintve jelenleg is inkább a szolgáltatások túlkínálata, semmint túlkereslete a jellemző. Az euró bevezetésének következtében eltűnnek majd a szolgáltatók bizonyos fajta jövedelmei (például a valutaváltáshoz, -kereskedelemhez és a valutakockázat fedezetéhez kapcsolódók), miközben az EU-n belüli árstandardizáció a hazai piacon is kibontakozik. Ez nem igazán kedvez új szolgáltatók tömeges megjelenésének, sőt, inkább további szervezeti koncentráció várható a jelenlegi helyzethez képest. Ugyanakkor a technológiai fejlődés új, szakosított szolgáltatók megjelenéséhez vezethet, amennyiben az új szolgáltatások elterjedésével is jár, mint például az elektronikus pénzkibocsátás esetében. A külföldi pénzügyi szolgáltatások közvetlen hazai értékesítése a fokozódó verseny irányába fog hatni a hazai szolgáltatói piacon. Külön kiemelném a határmenti területeken történő közvetlen értékesítést, melynek intenzitása a határok könnyebb átjárhatósága, illetve a munkaerő-mobilitás fokozódása következtében várhatóan növekedni fog. A másik rendkívül jelentős értékesítési csatorna az Internet, amely a határon keresztül történő szolgáltatásáramlásra egyszerű és olcsó lehetőséget kínál. Az Interneten keresztüli értékesítés ugyan jelen van a létező gyakorlatban, nagyobb arányú fejlődése azonban inkább csak közép illetve hosszú távon, az Internet hozzáférés, valamint a hozzá tartozó ügyintézési kultúra tömeges hazai elterjedésével várható. 7 7 PSZÁF-tanulmány: Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra június 10. (I. 5. és I. 6. fejezetek forrása) 16

16 Fontosnak tartanám megjegyezni, hogy az euró bevezetésének egyik legfontosabb hatása a magyar bankok életére abban lesz mérhető, hogy az irányadó kamatlábak csökkenni fognak, így a magyar bankoknak is csökkenteni kell a kamatmarzsot Összegzés Ahhoz, hogy hazánk az eurózónához csatlakozni tudjon és megfelelő módon integrálódni tudjunk az EU egységes pénzpiacába, számos kihívással kell szembenéznünk. Számos gazdasági kritériumnak kell eleget tennünk, amelyek néha még a fejlettebb országok számára is túl nagy kihívást jelentenek. Hazánk makrogazdasági stabilitása ugyan alapvetően javult, a gazdaság privatizációja és a kedvező befektetői környezet megteremtése gyorsan haladt előre, mára azonban a magyar gazdasági növekedés elmarad a Visegrádi Négyek többi országa mögött. Éppen ezért egy professzionális, az euró mielőbbi bevezethetőségét elősegítő fiskális gazdaságpolitikát és ehhez illeszkedő stratégiát kellene kidolgoznunk. Fontos lenne a Gazdasági és Monetáris Unióhoz történő mielőbbi csatlakozásunk, többek között az adósságállomány finanszírozhatóságának stabilitása miatt is. A kritikus tényező az idő. Magyarországnak érdeke, hogy a jövő évi választások miatt ne torpanjon meg a fejlődés, illetve, hogy a szükséges döntések mielőbb megszülessenek. Hiszen a világ nem áll meg, nem vár ránk, lépést kell tartanunk vele. A döntések hiánya pedig hosszú távra kihathat, és az ország egyedülálló lehetőségeket veszíthet el. Az eurózónához vezető út fontos állomása az Egységes Euró Fizetések Övezete, vagyis a SEPA (Single Euro Payments Area), amelyhez természetesen Magyarországnak is csatlakoznia kell. A dolgozat következő részében bemutatom a teljes SEPA infrastruktúrát, a SEPA létrehozását illetve működését segítő szervezeteket: az Európai Fizetések Tanácsát (EPC = European Payments Council) és a Fizetési Rendszer Fórumot (FRF). 17

17 II. SEPA (Single Euro Payments Area) = Egységes Euró Fizetési Övezet Néhány éven belül a készpénz nélküli fizetéseket egész Európa területén így Magyarországon is - a belföldivel megegyezően egyszerű és olcsó módon lehet majd lebonyolítani. Az Európai Központi Bank (ECB) és az EU-Bizottság 2010-ig szeretné uralkodóvá tenni a "Single Euro Payments Area" (SEPA) fizetési rendszert. Az egységes fizetési rendszer bevezetése céljából a bankok által létrehozott EPC tanács (European Payments Council) azonban nem kívánja magát elkötelezni egy meghatározott dátum mellett. Terveik szerint 2008-tól lehetne az átutalásokat, terheléseket és bankkártyás fizetéseket az európai szabvány szerint a belföldivel párhuzamosan lebonyolítani. Ibrahim Karasu, a német bankszövetség (Bundesverband deutscher Banken, BdB) lakossági üzletági és banktechnikai ügyvezetőjének elmondása szerint a rendszerek átállításának az elkövetkező évtizedben kell megtörténnie, 2008 és 2010 között az összes rendszer átállítása lehetetlen. A nemzeti fizetési rendszereket csak akkor bontanák le, ha már elegendő résztvevő jelentkezett önkéntesen. Az EU belső piaci biztosa, Charlie McCreevy szerint viszont a bankok csak húzzák az időt. A bankok a késlekedést az eltérő nemzeti fizetési rendszerekkel magyarázzák. Emellett eddig nem igyekeztek az egységes fizetési rendszer bevezetésének terheit magukra vállalni, mivel a határokat átlépő forgalom aránya elenyészően alacsony összes forgalmukhoz képest. Az átállás költsége várhatóan nagyon magas lesz, hiszen az EU teljes fizetési rendszerét át kell alakítani. Nem arról van szó, hogy csak apró módosításokat kell végrehajtani a határokon átmenő fizetési forgalomban, hanem az egész bankvilágot egységesíteni kell. Hans-Jürgen Friederich, a Deutsche Bank központi fizetés forgalmazási igazgatójának egy nyilatkozata szerint kezdetben csak kiegészítő szerepet szánnának az egységes európai fizetési rendszernek és a piaci fejlemények függvényében fokozatosan állítanák át az egyes nemzeti fizetési rendszereket. Éppen ezért ő a 2010-es határidőt mindenféleképpen irreálisnak tartja. Heike Mai, a Deutsche Bank Research fizetésforgalmi szakértőjének elmondása szerint az elképzelés inkább politikai indíttatású, hiszen a piac nem igazán nyújt üzleti lehetőségeket a SEPA számára, a fizetések legnagyobb része - mintegy 99 százaléka ugyanis a már bejáratott belföldi csatornákon bonyolódik. 18

18 Az EU-Bizottság véleménye szerint az EU-n belüli kereskedelmi forgalom csak akkor lendül fel, ha olyan feltételeket teremtenek, amelyeknek köszönhetően a határokat átlépő fizetések egyszerűen lebonyolíthatók lesznek. Így az európai szinten tevékenykedő vállalatok számára egyértelmű előnyöket kínál majd a SEPA. 8 II. 1. EPC (European Payments Council) =Európai Fizetések Tanácsa Az Európai Fizetések Tanácsa (EPC) a pénzügyi műveletek, a fizetések vonatkozásában az európai bankipar döntéshozó és koordináló testülete. Célja az Egységes Euró Fizetések Övezetének (SEPA) létrehozása. Az EPC Okiratába (EPC Charter) a következők kerültek deklarálásra és bejegyzésre: Mi, az európai bankok és európai hitelintézeti szektor szövetségei: - osztjuk azt az elképzelést, hogy az eurótérségben lebonyolított fizetések belföldi fizetéseknek tekintendők, - egyesítjük erőinket annak érdekében, hogy ezt az elképzelésünket az európai ügyfelek, vállalatok és bankok előnyére váltsuk valóra, - kezdeményezzük az Egységes Fizetési Övezetünk megvalósítását. 9 Az EPC összpontosít mind a lakossági, mind a vállalati körben, euróban, Európában végrehajtásra kerülő alapvető fizetési szolgáltatásokra. Ez magában foglalja az elektronikus lehetőségeket, mint például; az átutalás, direct debit, kártyás fizetések, valamint a legújabb csatornákat; az e- és m- fizetéseket, továbbá a készpénzt. Jelenleg az EPC-nek 27 európai országból, 64 tagja van. Olyan bankok és bankszövetségek alkotják, amelyek a piacon előforduló hitelintézetek minden fajtáját reprezentálják. 8 Forrás: MTI: Brüsszel egységes banki fizetési rendszert szorgalmaz EPC: SEPA Átutalási Rendszer Szabályzat szeptember oldal 19

19 A Testület (EPC Plenary), továbbá a választott testületei és munkacsoportjai rendszeresen üléseznek és felelősek a feladatok széleskörű programjának a megvalósításáért. Az EPC szorosan együttműködik az Európai Központi Bankkal, vagyis az ECB-vel (European Central Bank), az Eurosystemmel és az Európai Bizottsággal, különösen a DG Internal Market-tel. Az ECB kiemelt figyelemmel kíséri az EPC munkáját, és 2004-ben megjelentette Harmadik Progress Riportját Towards a Single Euro Payments Area címmel. 1. számú ábra Az EPC szervezeti felépítése Jelölési és Szabályozási Bizottság Jogi Támogató Csoport Plenáris Ülés Koordinációs Bizottság Működési Infrastrukturális És Technológiai Szabványokat Támogató Csoport Elektronikus Közvetlen Terhelések Munkacsoport Elektronikus Átutalási Munkacsoport Kártya Munkacsoport Készpénz Munkacsoport Forrás: Magyar Bankszövetség: EPC-FRF-SEPA Konzultáció II. 2. A SEPA infrastruktúra A SEPA elképzelés 2002-ben fogalmazódott meg az EPC létrehozásával, amikor 42 bank, a három Európai Hitel Szektor Szövetség (European Credit Sector Associations, ECSAs) 20

20 és az Euró Banki Szövetség (Euro Banking Association, EBA) összeült és egy aktív munkacsoport megbeszélés eredményeként, elkészült a Fehér Könyv (White Paper). Az EPC célja az, hogy a SEPA úgy működjön, mint egy egységes belföldi piac, ahol az állampolgárok és a gazdasági élet szereplői olyan egyszerűen és olcsón tudják majd fizetéseiket végrehajtani, ahogyan azt otthon, a saját országukban jelenleg is teszik. Az alapvető fizetési szolgáltatások tekintetében azonos esélyek teremthetők a piaci verseny területén azáltal, hogy az EPC stratégiai iránymutatást nyújt a szabványosításra, meghatározza a legjobb gyakorlatot, továbbá támogatja és nyomon követi a meghozott döntések megvalósítását. Mindezeket oly módon teszi, hogy egyrészt amennyire csak lehetséges, megfeleljen a részvényesek elvárásainak, másrészt pedig hogy a bankok élni tudjanak az önszabályozás eszközével. A SEPA övezetben élő lakosság akkor érzi a SEPA előnyét, ha egész Európában olyan egyszerűen és akkora biztonsággal teljesítheti fizetési kötelezettségeit a rendelkezésére álló fizetési eszközök felhasználásával, ahogyan azt ma az egyes európai országokon belül teheti. Az európai polgár számára nem jelenthet különbséget az, hogy Európán melyik országban és melyik banknál vezeti számláját. A SEPA elképzelés alapján meg kell valósítani azt, hogy az euróövezeten belüli fizetések hazai fizetésekké váljanak, és a leggyakrabban használt, alapvető fizetések - az alacsony összegű 10 átutalások, beszedések (direct debit), és a bankkártyás tranzakciók a jelenleginél olcsóbbak, hatékonyabbak és célszerűbbek legyenek. Annak érdekében, hogy az európai lakosság élvezhesse a SEPA által nyújtott előnyöket, az EPC-vel szembeni elvárás az, hogy meggyőző project-tervvel, reális mérföldkövek kijelölésével, legkésőbb 2010-re megvalósítsa a teljes SEPA infrastruktúrát. Az EPC december 9-i plenáris ülése elfogadta a SEPA megvalósítását támogató stratégiai elgondolásokat. Az úgynevezett Road Map-ben rögzítették a fő feladatokat a hozzájuk tartozó határidőkkel. A Road Map határozott utalásokat tartalmaz az egyes tagországokon belüli SEPA szervezet létrehozására. Ezeknek a nemzeti szervezeteknek a feladata, hogy a 2005-ös év folyamán kidolgozzák az adott ország SEPA stratégiai, irányítási és megvalósítási tervét, egyértelműen meghatározva a feladatok határidőre 10 EC/2560/2001 Regulation szerint a eurót meg nem haladó, országhatáron átnyúló euró fizetések díjainak azonosnak kell lenni az azokhoz hasonlatos belföldi fizetésekével. A jövő évben ez várhatóan euróra fog emelkedni. 21

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Pénzforgalmi változások (SEPA), tapasztalatok (hatósági átutalások kezelése)

Pénzforgalmi változások (SEPA), tapasztalatok (hatósági átutalások kezelése) Pénzforgalmi változások (SEPA), tapasztalatok (hatósági átutalások kezelése) Előadó: Dávid Sándor pénzforgalmi szakreferens Hitelintézetek felügyeleti főosztálya Budapest, 2013. május 15. Pénzforgalom

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A fizetési rendszer. Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu. Pénzügy Intézeti Tanszék. Fogalmak

A fizetési rendszer. Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu. Pénzügy Intézeti Tanszék. Fogalmak A fizetési rendszer Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Fogalmak Fizetési művelet: a fizetésre kötelezettés a kedvezményezettközötti tranzakció,

Részletesebben

A fizetési rendszer működésének alapjai. Fizetési rendszer. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank

A fizetési rendszer működésének alapjai. Fizetési rendszer. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank A fizetési rendszer működésének alapjai Pénzügytan 6. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság

Részletesebben

A Magyar SEPA Egyesület támogató tevékenysége a SEPA hazai bevezetése érdekében

A Magyar SEPA Egyesület támogató tevékenysége a SEPA hazai bevezetése érdekében A Magyar SEPA Egyesület támogató tevékenysége a SEPA hazai bevezetése érdekében 2013.05.09. 1 A Magyar SEPA Egyesületről o Az MSE létrejötte o Az MSE céljai, a SEPA előnyei o A Magyar SEPA Egyesület tagjai

Részletesebben

3.0 változat, 2012. február. Álljunk az élre!... Tájékoztató a KÖZIGAZGATÁSI SZFÉRA számára

3.0 változat, 2012. február. Álljunk az élre!... Tájékoztató a KÖZIGAZGATÁSI SZFÉRA számára 3.0 változat, 2012. február Álljunk az élre!... Már most Tájékoztató a KÖZIGAZGATÁSI SZFÉRA számára 1 Minden, amit a SEPA-ról tudni kell Olvassa az EPC blogot! Kövesse az EPC-t a Twitteren! Csatlakozzon

Részletesebben

SEPA fizetési módok. forint pénzforgalomban. A SEPA átállás munkacsoport. 2009. május.13. Cseh Béláné

SEPA fizetési módok. forint pénzforgalomban. A SEPA átállás munkacsoport. 2009. május.13. Cseh Béláné SEPA fizetési módok alkalmazásának á lehetősége ő a forint pénzforgalomban A SEPA átállás munkacsoport 2009. május.13. Cseh Béláné A hatástanulmány fő kérdései: Érdemes-e vállalkozni a SEPA fizetési módok

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

1) Végdátum mérföldkövei, elvárások az euró zónában és azon kívül. 3) A SEPA irányítás lehetséges változási irányai.

1) Végdátum mérföldkövei, elvárások az euró zónában és azon kívül. 3) A SEPA irányítás lehetséges változási irányai. A SEPA végdátum szabályozás mérföldkövei és hatása az EU tagországokra; SEPA irányítás 1) Végdátum mérföldkövei, elvárások az euró zónában és azon kívül. 2) SCT, SDD és kártya migráció státusza. 3) A SEPA

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A MAGYAR SEPA EGYESÜLET tevékenysége a SEPA hazai bevezetése érdekében

A MAGYAR SEPA EGYESÜLET tevékenysége a SEPA hazai bevezetése érdekében A MAGYAR SEPA EGYESÜLET tevékenysége a SEPA hazai bevezetése érdekében Kiss Gábor A Magyar SEPA Egyesület Elnöke UniCredit Bank Hungary Zrt. Ügyvezetı Igazgató PSZÁF szakmai nap 2011.05.05. 1 Tartalom

Részletesebben

SEPA fizetési módok. 2009. Május 13.

SEPA fizetési módok. 2009. Május 13. SEPA fizetési módok SEPA kártya 2009. Május 13. Haraszti Zsuzsannasanna Kártyaterület mérföldkövei és fontos határidők 2006. március 8. SEPA Cards Framework, Version 2.0. elfogadása 2007. január 31. Cards

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A SEPA megvalósítását támogató szabályozói háttér

A SEPA megvalósítását támogató szabályozói háttér A SEPA megvalósítását támogató szabályozói háttér dr. Kotulyák Éva jogtanácsos MKB Bank Zrt. MSE Jogi Munkacsoport 2013. május 09. TÉMAKÖRÖK 1. Aktuális szabályozás módszer és tartalom 2. Aktuális gyakorlati

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Dr. Kovács Levente: A pénzforgalmi infrastruktúra megújításának pénzügyi következményei

Dr. Kovács Levente: A pénzforgalmi infrastruktúra megújításának pénzügyi következményei Dr. Kovács Levente: A pénzforgalmi infrastruktúra megújításának pénzügyi következményei MKT 50. Közgazdász-vándorgyűlés - Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban Eger,

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7037. számú törvényjavaslat a pénzügyi tranzakciós illetékről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. május 1 2012. évi... törvény a pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Időszak VIBER-tagok ügyletei Egyéb ügyfelek ügyletei

Időszak VIBER-tagok ügyletei Egyéb ügyfelek ügyletei A Magyar Nemzeti Bank által vezetett bankszámlákra, valamint a forint és devizaforgalmi elszámolásokra vonatkozó üzleti feltételek 2. számú melléklete Budapest, 2015.08.03. Tájékoztató a bankszámlát érintő

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

KELER Csoport Bemutatkozó előadás

KELER Csoport Bemutatkozó előadás KELER Csoport Bemutatkozó előadás Práger Ádám KELER Zrt. Marketing és Ügyfélkapcsolati igazgató 2010. április 26., Budapest KELER Tájékoztató Hotel Carat Budapest 1 Az előadás tartalma 1. KELER Csoport

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

Negyedéves jelentés. 2004. október 15.

Negyedéves jelentés. 2004. október 15. Negyedéves jelentés 2004. október 15. 1 Tartalomjegyzék I. Monetáris politika 3 II. A monetáris politikai eszköztár változása 4 Bővülő partnerkör 4 III. A pénzügyi közvetítő rendszer 5 A pénzügyi közvetítő

Részletesebben

HIRDETMÉNY L A KOSSÁGI SZÁ M L A V E ZETÉS I. Takarékpont Számlacsomagok

HIRDETMÉNY L A KOSSÁGI SZÁ M L A V E ZETÉS I. Takarékpont Számlacsomagok I. Takarékpont Számlacsomagok Számlacsomagok Nebuló Ugródeszka 14-27-évig Feltétel 14-18 év 18-27 év Számlanyitási díj Havi zárlati díj Számlavezetési díj Számlacsomag havi díja 105 Ft 205 Ft Számlakivonat

Részletesebben

A fizetési rendszer. Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu. Pénzügy Intézeti Tanszék.

A fizetési rendszer. Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu. Pénzügy Intézeti Tanszék. A fizetési rendszer Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Fizetési rendszer Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

HIRDETMÉNY L A KOSSÁGI SZÁ M L A V E ZETÉS I. Takarékpont Számlacsomagok

HIRDETMÉNY L A KOSSÁGI SZÁ M L A V E ZETÉS I. Takarékpont Számlacsomagok I. Takarékpont Számlacsomagok Számlacsomagok Nebuló Ugródeszka 14-27-évig Feltétel 14-18 év 18-27 év Számlanyitási díj Havi zárlati díj Számlavezetési díj Számlacsomag havi díja 105 Ft 205 Ft Számlakivonat

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2012. július 2-i változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2012. július 2-i változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2012. július 2-i változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink 2012.

Részletesebben

A fizetési forgalom és várható változásai

A fizetési forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) piaci szereplők i megoldásait teszi elérhetővé az EFER szolgáltatásait

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban.

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban. SEPA Direct Debit és az e-sepa alkalmazásának lehetısége a belföldi fizetési forgalomban. SDD munkacsoport SDD paradoxon Az SDD alapkonstrukció többet nyújt a fizetı félnek, az SDD sokkal kényelmesebb

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Takarék Lakossági Bankszámla

Takarék Lakossági Bankszámla Jutalékok és díjak: HIRDETMÉNY Érvényes: 2015. 10. 19-től a Hartai Takarékszövetkezet számlavezetéssel összefüggő szolgáltatásaiért felszámítandó jutalékokról, külön díjakról, egyéb költségekről, valamint

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Az egyes ügyfélmegbízások teljesítéséről levelünk 1. számú melléklete, a teljesítési rend nyújt részletes tájékoztatást.

Az egyes ügyfélmegbízások teljesítéséről levelünk 1. számú melléklete, a teljesítési rend nyújt részletes tájékoztatást. Tisztelt Ügyfelünk! Budapest, 2009. december 9. Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy az év végi ünnepek miatt bankunk munkarendje 2009. december 18-ától az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) létrehozásának célja; a fizetési instrumentumok és azok

Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) létrehozásának célja; a fizetési instrumentumok és azok Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) létrehozásának célja; a fizetési instrumentumok és azok bevezetésének státusza; önszabályozás vs. végdátum MSE & PSZÁF szakmai nap 2009. november 17. Szávai Zoltán

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Mi várható az új befektetési alap törvénytől?

Mi várható az új befektetési alap törvénytől? Mi várható az új befektetési alap törvénytől? Temmel András Főtitkár 1 Rövid történelmi visszatekintés I. A kezdet: 1991-es első törvény.» Viszonylat egyszerű szabályozás, alapvetően a UCITS I.-re épülve»

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ

TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ HIRDETMÉNY Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet a kedvezményes TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAGHOZ Hatályos: 2015. február1-től I. Forint pénzforgalmi és elszámolási számlák kondíciói Az alábbiakban részletezett

Részletesebben

PÉNZFORGALMI HIRDETMÉNY ERSTE BUSINESS SZÁMLACSALÁD

PÉNZFORGALMI HIRDETMÉNY ERSTE BUSINESS SZÁMLACSALÁD PÉNZFORGALMI HIRDETMÉNY ERSTE BUSINESS SZÁMLACSALÁD (AZ hivatalos tájékoztatója a Business Számlacsaládba tartozó ERSTE Business FX Számlacsomaggal, az ERSTE Business Max Számlacsomaggal, az ERSTE Business

Részletesebben

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás.

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás. MAGYAR BANKSZÖVETSÉG Megnevezés Al Bank Banknyitás Babakötvény-/Start Bank-tulajdonos Bankváltás Bankvezetés Bankzárás Meghatározás, a fogalom tartalma A bank-tulajdonos nevére megnyitott és vezetett bank,

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

A belföldi pénzforgalom SEPA vonatkozásai. Prágay István Giro Zrt. 2012. május 9.

A belföldi pénzforgalom SEPA vonatkozásai. Prágay István Giro Zrt. 2012. május 9. A belföldi pénzforgalom SEPA vonatkozásai Prágay István Giro Zrt. 2012. május 9. Áttekintés NAPKÖZBENI TÖBBSZÖRI KLÍRING MEGBÍZÁSTÓL KIVONATIG MÁK ÉS PARTNEREINEK SZEREPE NAPKÖZBENI TÖBBSZÖRI KLÍRING Miért

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím

Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím Az MNB-ben felvilágosítást adó bankszakmai felelősök jegyzéke Azono -sító kód D01 Megnevezés Szakterület Név Telefon, e-mail cím Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról E04

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

KELER Csoport Köszöntő

KELER Csoport Köszöntő KELER Csoport Köszöntő Práger Ádám marketing és ügyfélkapcsolati igazgató KELER Zrt. 2010. június 18., Budapest KELER Tájékoztató Hotel Carat Budapest 1 2 A tájékoztató tervezett programja Délelőtti program:

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Átutalások az Európai Gazdasági Térségen belül

Átutalások az Európai Gazdasági Térségen belül AMIT AZ EU-TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI PÉNZFORGALOMRÓL TUDNI KELL! 2004. májusától az Európai Unió pénzforgalmi szabályait hazánkban is alkalmazni kell. A szabályokat két közösségi jogforrás rögzíti. 1 Az alábbiakban

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

I. BELFÖLDI FORINT FIZETÉSI MEGBÍZÁSOK 2

I. BELFÖLDI FORINT FIZETÉSI MEGBÍZÁSOK 2 Hatályos 2015. május 15.-től (1503), közzététel napja 2015. május 15. Jelen dokumentum a Lakossági Kondíciós Lista elválaszthatatlan részét képzi. A Bank az alábbiak szerint rögzíti, hogy a fizetési megbízások

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Korszerűbbé váló bankátutalások

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Korszerűbbé váló bankátutalások SAJTÓKÖZLEMÉNY Korszerűbbé váló bankátutalások Az egész gazdaság nyerhet az átállással Budapest, 2009. április 9. Új irányt vehet a magyar pénzforgalom, amivel az egész gazdaság (de különösen a nagyvállalati

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A SEPA és a magyarországi pénzforgalmi rendszer

A SEPA és a magyarországi pénzforgalmi rendszer A SEPA és a magyarországi pénzforgalmi rendszer Kiss Gábor A Magyar SEPA Egyesület Elnöke, UniCredit Bank Hungary Zrt. Ügyvezetı Igazgató (A SEPA már a spájzban van...) 1 A kezdetek... 2002 Mi, az európai

Részletesebben

T/2886. számú. törvényjavaslat. a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes. törvények módosításáról

T/2886. számú. törvényjavaslat. a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes. törvények módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2886. számú törvényjavaslat a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

Részletesebben

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok A hazai cégeknél egyelőre a vagyonbiztosításoknál magas viszonylag a penetráció, a

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A forint jogcímezés és információ átadás főbb szabályai a loro- és vostro számlákon

A forint jogcímezés és információ átadás főbb szabályai a loro- és vostro számlákon A jogcímezéshez szükséges információk továbbításának szabályai A nem rezidens ügyfélnek forint loro vagy nem rezidens hitelintézetnek forint vostro számlát vezető, jogcímezésre kötelezett hitelintézet

Részletesebben

Origó, Fix Kártya, A la carte, A la carte Plusz kisvállalati forint számlacsomagok

Origó, Fix Kártya, A la carte, A la carte Plusz kisvállalati forint számlacsomagok Hatálybalépés napja 2015. április 1., érvényes a következő Kondíciós Lista hatálybalépéséig. Sorszám: 5/2015. Origó, Fix Kártya, A la carte, A la carte Plusz kisvállalati forint számlacsomagok Számlacsomag

Részletesebben

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor

Szabó Levente. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Szabó Levente vezérigazgató Takarékbank Zrt. Átalakulóban a Takarékszövetkezeti Szektor Budapest 2014. október 29. A takarékszövetkezeti szektor bemutatása Fiókhálózat több mint 1.500 fiók, alapvetően

Részletesebben