Összeállította: dr. Nagy Gábor, a Számviteli Egyesület elnöke Lezárva: december 15-én.

Átírás

1 Összeállítás az Art évi módosításairól (a évi CXLVI. és a CLXXVIII. törvény alapján, kiegészítve a január 1-jétől hatályos évközi módosításokkal) Összeállította: dr. Nagy Gábor, a Számviteli Egyesület elnöke Lezárva: december 15-én. 1. Az adóhatósági igazolás kiállításának határideje [Art. 5/A. -ának (5)-(6) bekezdése] A Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program keretében megvalósuló intézkedés: az adó-, az együttes adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolás esetében az ügyintézési határidő 8 napról 6 napra csökken. A fizetési könnyítés iránti kérelem alapján induló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő 30 napról 15 napra csökken, ha a kérelmező az Art. szerint minősített adózónak minősül és kérte az eljárás sürgősségi elbírálását. A hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A sürgősségi eljárást kérő adózó fizetési könnyítési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton köteles teljesíteni. 2. Az adózó képviselete [Art. 7. -ának új (6)-(7) bekezdése] A kiegészítő módosítás megteremti a kötelező képviselet intézményét azzal, hogy az adózó az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el. Az előző bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély, a szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül, amelyet a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni. A hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Art.módosításai doc

2 2 Az adózót a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíjügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti [Art. 7. -ának (1), (2) bekezdését kiegészítő előírás]. Az Art. 7. -ának (3)-(4) bekezdését január 1-jével hatályon kívül helyezték. Ebből következően nem szabható ki mulasztási bírság a bejelentett állandó meghatalmazott terhére a meghatalmazó adókötelezettségével kapcsolatos jogsértés miatt. Ha a meghatalmazás (megbízás) megszűnését az adózó képviselője jelenti be az adóhatósághoz, erről az adóhatóság írásban értesíti az adózót. A megszűnés napján a meghatalmazott még jogosult az adóhatósági iratok átvételére. A évi LXIX. törvény átmeneti rendelkezése alapján azonban a január 1-jét megelőzően elkövetett mulasztásokra a december 31-én hatályos 7. (3)-(4) bekezdést alkalmazni kell. A án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 3. Adóhatóság [Art a (1) bekezdésének új d) pontja] Értelmezést segítő rendelkezés. A fővárosi és megyei kormányhivatal, a korábbiakban is felettes adóhatóságként járt el az önkormányzati adóhatóság elleni jogorvoslati eljárásokban. A kiegészítés ezt, a normaszövegből értelmezéssel levezethető normatív tartalmat vezeti be a normaszövegbe. 4. Kényszertörlési eljárás esetén az adókötelezettség [Art ának (4) bekezdése] A módosítást a Cégtörvény ában foglaltak indokolják a vezető tisztségviselő kötelezettségeinek meghatározása miatt. A Csődtörvény, a Cégtörvény előírása alapján az iratátadási, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a felszámoló, a végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontja előtti jogsértés (például a kezdő időpont előtti bevallás benyújtási kötelezettség elmulasztása) miatt nem bírságolható, hiszen iratanyag, illetve információk hiányában nem tudja teljesíteni az adózóra rótt kötelezettségeket. Ilyen esetben indokolt, hogy a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőzően elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírság a vezető tisztségviselőt, ha a felszámolást, a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a végelszámolót terhelje. A kiegészítő előírás szerint az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy az Art.-ben előírt pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetésnek az Art.-ben meghatározott módon való teljesítésére [2012. évi LXIX. törvény alapján].

3 3 5. Tevékenységi körök bejelentése [Art a (3) bekezdésének d) és g) pontja] A módosítás részben a Cégtörvényhez, részben az Áfa-törvényhez kapcsolódik. Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó főtevékenységét és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egyes ágazati osztályozási rendszerének (a TEÁOR) nomenklatúrája szerint, egyéni vállalkozó esetében a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kódok szerint, továbbá az új előírás szerint, ha az adózó az Áfa-tv. szerint elektronikus számlának minősülő bizonylatot online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ennek a tényét. 6. Biztosítottal kapcsolatos bejelentési kötelezettség [Art ának (4) bekezdése] A módosítás a biztosított bejelentésének egyszerűsítését szolgálja. a természetes személyazonosító adatai, állampolgársága helyett a biztosított családi és utónevét, születési idejét kéri bejelenteni. Kiegészíti azzal, ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a kiegészítő előírás szerint a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni. A hatályba lépést követően teljesített bejelentésre vonatkozóan kell alkalmazni. A munkáltató főtevékenységének a mindenkor hatályos TEÁOR nomenklatúra, egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ kódok szerinti besorolását kell bejelenteni. [Art ának (6) bekezdése] 7. Civil szervezet bejelentési kötelezettsége [Art ának (1) bekezdése, (3) bekezdésének a) pontja, (14) bekezdése] A civil szervezetek egyablakos rendszerének bevezetésével összefüggő módosítás, mely szerint, ha az adózó civil szervezetnek, avagy civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, és adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, akkor az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési

4 4 kötelezettségét a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával teljesíti. 15 napon belül kell az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni előtársaság esetén, ha az adózó az Áfa-tv. szerint elektronikus számlának minősülő bizonylatot online hozzáférést biztosítva őrzi meg, ennek a tényét. A (14) bekezdésből kikerült az egyéni vállalkozó. Így ezen előírás csak a magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző bejelentési kötelezettségét szabályozza azzal, hogy tevékenysége köreit az ÖVTJ-kód szerint kell bejelentenie az állami adóhatósághoz. Az alapítvány, egyesület a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni [Art ának (3/a) bekezdése] től: nevét (elnevezését), rövidített cég nevét, létesítő okiratának keltét, számát, képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét, lakhelyét, e jogviszony keletkezésének (megszűnésének) időpontját, a képviselő adóazonosító számát, a magánszemély adózó levelezési címét. Az állami adóhatóság az erre a célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti alapítvány, egyesület esetében az adószám megállapításáról az egyesület, az alapítvány adatainak közlésével a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot től [Art ának (15) bekezdése]. 8. Az áfa-kötelezettség bejelentése [Áfa-tv a (1) bekezdésének új i) pontja, (2) bekezdése] Az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének (az adott esetben a pénzforgalmi elszámolás választásának) bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy a pénzforgalmi elszámolást választotta. A változtatást a megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó a pénzforgalmi elszámolás (ugyanúgy, mint az alanyi mentesség) választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtenni. A pénzforgalmi elszámolás választását csak jén vagy ezt követően kezdődő áfa-megállapítási időszakra vonatkozóan lehet bejelenteni. 9. A változás bejelentése [Art ának (1), (5)-(6) bekezdése] A változásbejelentés szabályai szerint kell bejelenteni az eddigieken túlmenően :

5 5 az olyan változást, amelyről alapítvány, egyesület esetében a bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni ( tól), a tényleges üzletvezetés helye áthelyezésének időpontját és az érintett másik tagállamot, ha az áthelyezés oda történt. Ha az alapítvány, egyesület adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának a megváltoztatását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról a bíróságot is értesíti. Az alapítvány, az egyesület a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a bíróság a külön jogszabály (a Civiltörvény) alapján az állami adóhatóságot értesíti. Az alapítványnak, az egyesületnek a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül kell az állami adóhatósághoz bejelenteni. 10. Az adószám felfüggesztése, törlése [Art. 24/A. -ának (12) és új (13) bekezdése, 24/B. -ának (2) bekezdése] A módosítás szerint a jövőben az adószámot az adóhatóság határozott időre (180 napig) függeszti fel abban az esetben, ha az adózó bevallási és adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének határidőtől, illetve esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adó-(adóelőleg)fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó a fenti határidőn belül teljesíti bevallási, adófizetési kötelezettségét, az adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli. Az adószám törlését elrendelő határozat ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Ha a cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében az adószám törlésének elrendelésére azért került sor, mert az adózó székhelye nem valós cím, az adózó szervezeti képviselőt nem jelentett be, illetve a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, az állami adóhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást.

6 6 Egyéni vállalkozó adószáma törlésének tényét és időpontját az adóhatóság közli az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. 11. Adóregisztrációs eljárás [Art. 24/C. -ának (2a) bekezdése] Az adószám megadásának akadálya lehet az Art.-ben kizáró okként meghatározott adótartozás. A kiegészítő előírás szerint nem tekintendő fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Az előírást a hatályba lépését ( ) követően keletkezett adótartozásokra és folyamatban lévő eljárásokban is kell alkalmazni. Az Art. 24/C. -ában több helyen van hivatkozás a felszámolásra. Ezen rendelkezések nemcsak a felszámolásra, de a kényszertörlési eljárásra is vonatkoznak. 12. Az adóregisztrációs eljárás sajátos alkalmazása [Art. 24/C. -ának új (2b), (2c), (2e) bekezdése] [Art. 24/C. -a (5) bekezdése és új (2b) bekezdése] Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyében hozott határozatát visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha az e vezető tisztségviselő vagy tag, akire tekintettel az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a kimentési kérelemben indult eljárásban a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn. A módosítás alapján adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csődtörvény 80. -a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is. A kiegészítés alapján figyelemmel arra, hogy az adóregisztrációs eljárás célja az adózási szempontból jelentős kockázatot jelentő személyek, szervezetek kizárása új adózók alapításában, az adózók működésében történő részvételből, amely kockázat a többségi állami és települési önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek és vezető tisztségviselőik esetében nem

7 7 merülhet fel az adóregisztrációs eljárás esetén az adózó vezető tisztségviselőjének vagy tagjának kockázatelemzése során figyelmen kívül kell hagyni azokat a más adózókat, amelyekben a Magyar Állam, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy települési önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezett vagy rendelkezik. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás fennállása alatt minősül a másik adózó vezető tisztségviselőjének vagy tagjának. A 15 (30) millió forintot meghaladó adótartozásra vonatkozó előírást csak a vezető tisztségviselő vonatkozásában kell alkalmazni, ha az adózó közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy települési önkormányzat 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik. A kiegészítés szerint a Csődörvény szerint engedményezett, bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés nem befolyásolja az adóregisztrációs eljárás feltételeit. A hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 13. Fokozott adóhatósági felügyelet [Art. 24/F. -ának (1) és új (1a) bekezdése, (6) bekezdésének a) pontja] Kockázatelemzési eljárás során az adóhatóság a módosítás szerint nem kérdőívet küldhet, hanem kérdőív kitöltésére és annak az állami adóhatósághoz postai vagy elektronikus úton történő megküldésére kötelezheti az adózót. A kiegészítő előírás szerint az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárást egy éven belül, az éves áfa-bevallásra kötelezettek esetében a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le. Az adóhatóság a kockázatelemzés eredményéről csak akkor értesíti az adózót, ha az adózó fokozott felügyeletét rendeli el. Az állami adóhatóság az adószám törlését elrendelő határozatát közvetlenül közli az adózóval, ha az adózó a kérdőívre nem válaszolt, ezért az adóhatóság jogerősen mulasztási bírságot szabott ki, és a mulasztási bírságról szóló határozatban megállapított teljesítési határidő is eredménytelenül eltelt. A hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Az Art. 24/F. -a (6) bekezdése a) pontjának hatályba lépését megelőzően hatályos 24/F. (6) bekezdésének a) pontja szerinti adószám törlést a 24/c.

8 8 (2) bekezdés ac) pontjának alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni. Ezt a szabályt ezen előírás hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 14. Egyszerűsített adóbevallás [Art. 28/A. -ának (3), (5), (7) bekezdése] Az egyszerűsített bevallást csak abban az esetben kell az adóhatóság részére visszaküldeni, ha azt javítani kellett. Ez esetben az adót az adózónak május 20. napjáig kell megfizetnie. Az adóhatóság által az adózó részére küldött egyszerűsített bevallás ha azt az adózó május 20-ig nem küldte vissza, vagy nem javítva küldte vissza az adózó által benyújtott adóbevallásnak minősül. Ha az adózó az adóhatóság által megküldött egyszerűsített bevallást javítva küldte vissza az adóhatóság részére, a visszaküldött, javított bevallás az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül. Az adónyilatkozatra vonatkozó előírásokat is pontosították. A rendelkezést a évről benyújtott adóbevallások tekintetében kell alkalmazni. 15. A magánszemély bejelentése az adókülönbözetről [Art. új 30/A. -a] Az Art. kiegészítése szerint, ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adóhatósághoz. A bejelentés alapján az adóhatóság az adókülönbözetet határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az adóhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg. 16. Adatszolgáltatás a 2 millió forint áfát elérő vagy meghaladó számlákról [Art. új 31/B. -a] Az áfa alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő áfa-bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

9 9 a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó áfa-alany ideértve az evaalanyt is adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, a nevére szóló számlában feltüntetett áfa alapjáról és az áthárított áfa összegéről, a számla sorszámáról, a számlában feltüntetett teljesítés időpontjáról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről. Az áfa alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett áfa-alanyra áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő áfa-bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adófizetési kötelezettsége keletkezett, számlánként nyilatkozni köteles: a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybevevő áfa-alany adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, a kibocsátott számlában feltüntetett áfa alapjáról és az áthárított áfa összegéről, a számla sorszámáról, a számlában feltüntetett teljesítés időpontjáról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről. Ha az áfa alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 millió forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában nyilatkozik: a termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó áfa-alany ideértve az evaalanyt is adószámának, csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, ezen számlákban feltüntetett, áthárított áfa összegéről. A számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó áfa-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően nyilatkozni, ha a számlában áthárított áfa akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, annak a számlának az adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az áfa-alap és az áthárított áfa tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

10 10 A számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó áfa-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában ideértve a módosított számlát is áthárított áfa összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, abban az áfa-bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintő adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni. Az eva alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a fentiekről arról az adóévről benyújtott eva-bevallásában nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította. Az adóbevallás kijavítása, a mulasztási bírság alkalmazásában a fentiek szerinti nyilatkozatra (áfa összesítő jelentésre) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az összesítő jelentést elektronikus úton kell benyújtani. A pénzforgalmi elszámolást választó áfa-alany által kibocsátott számla esetében a nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő áfa-bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, adómegállapításra kötelezett. A pénzforgalmi elszámolást választó áfa-alany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén a nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő áfa-bevallásban teljesíti, amelyben ezen számla alapján első alkalommal adólevonási jogot érvényesít. 17. Adatszolgáltatás a fordított adózáshoz kapcsolódóan [Art. új 31/C. -a] Az áfa-alanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában nyilatkoznia kell az adómegállapítási időszakban teljesített sertéstenyésztés, háziasított sertés (egészben vagy félben, frissen, vagy hűtve, fagyasztva), mezőgazdasági termékek feldolgozásának melléktermékei termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint az Áfa-tv. 6/B. és 6/C. mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban = az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, = és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. Az áfa-alanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában azon sertéstenyésztés, háziasított sertés,

11 11 mezőgazdasági termékek feldolgozásának melléktermékei termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint az Áfa-tv. 6/B. és 6/C. mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban = a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, = és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. 18. Soron kívüli bevallás [Art a (3) bekezdésének új f) és g) pontja, új (12) bekezdése] Soron kívüli bevallást kell benyújtani az eddigieken túlmenően a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a Tao.tv. vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik, az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló irányelv alapján egyesül. A Cégtörvénynek a kényszertörlési eljárásra vonatkozó szabályaihoz kapcsolódóan az Art. kiegészült a következőkkel: A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró bevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csődtörvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

12 Áfa kiutalás teljesítése [Art ának (4a) bekezdése] A korábbi módosítás szerint a költségvetési támogatást az igény (a bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt áfát 75 (korábban maximum 45) napon belül kell kiutalni ( től). A módosítás a felszámolás, a végelszámolás záróbevallásában igényelt költségvetési támogatás kiutalásának a határidejét és a záró bevallás ellenőrzésére nyitva álló határidőt összhangba hozza. Ha az adózó a kiutalási, a visszatérítési igényét a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésétől, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az előírás már 2012-ben hatályba lépett. A hatályos előírás módosításra került. A módosított rendelkezés a következő: Ha az adózó a visszaigényelt áfa kiutalási igényét nem a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet, amelynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja, számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. Az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, ha abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás. A rendelkezést január 1-jét követően benyújtott adóbevallásoknál kell alkalmazni. 20. Készpénzben teljesített kifizetések [Art ának új (3a) és (3b) bekezdése és ának (20f) bekezdése] A gazdasági folyamatok átláthatóságát növeli, ha az üzleti élet szereplői, a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók egymás közötti forgalmuk minél nagyobb részét pénzforgalmi bankszámlájukon bonyolítják le. Ennek

13 13 érdekében új kötelezettségként írja elő az Art. azt, hogy ezen adózók ugyanazon szerződés alapján egy hónapban teljesített, egymás közötti kifizetéseiket legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthetik készpénzfizetéssel. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés áfa felszámítása esetén az áfával növelt ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást. Azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a készpénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, az egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra. A fenti előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 % mértékű a mulasztási bírság, annál is, aki fizet, meg annál is, aki a szabálytalan kifizetést elfogadja. 21. Befizetések elszámolása [Art ának (3) bekezdése] A módosítás alapján egyértelművé válik, hogy az állami adóhatóság által végrehajtás során behajtott összeg tekintetében továbbra is érvényesül a végrehajtási költség kielégítési elsőbbsége, és ennek elszámolását követően kerülhet sor a fennmaradó összegnek a jövedelemadóelőleg, levont jövedelemadó vagy levont járulék címén történő elszámolására, illetve az ezt követően fennmaradt összegnek a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában történő felhasználására. 22. A magánszemély részére igazolás [Art ának (3) bekezdése] A módosítás szerint a társadalombiztosítási szerv a kifizetés időpontja helyett naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetést követően), teljes naptári évet lefedő ellátási időszak esetén a naptári évet követő január 31. napjáig ad igazolást. 23. A bizonylat megőrzése [Art. új 47/A. -a] Az elektronikus számlázás január 1-jétől hatályos szabályainak végrehajtásával kapcsolatos kiegészítés, mely szerint: az adózó, ha az Áfa-tv.

14 14 szerint elektronikus számlának minősülő bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani. 24. Végrehajtás során adatszolgáltatás [Art a (7) bekezdésének b) és d) pontja, új (13a) és (19)-(21) bekezdése] Az állami adóhatóság adatszolgáltatásának céljával, módjával egészíti ki a módosítás az Art ának (7) bekezdését, és törli azokat az adatszolgáltatásokat, amelyek január 1-je után a jogszabályok változása miatt már nem aktuálisak, a (7) bekezdés c) és k) pontja szerint. Új előírás az, hogy az élelmiszer-lánc-felügyeleti hatóság állami adó- és vámhatóság megkeresésére adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő adatokról, amennyiben az az ellenőrzés lefolytatásához szükséges. Ezt az adatátadást első alkalommal a december 31-ét követő és a január 1- jét megelőző időszakra benyújtott bevallások adatai tekintetében kell alkalmazni, és első alkalommal május 31-ig kell az állami adóhatóságnak teljesítenie. A bírósági végrehajtásról szóló törvény től hatályos előírása alapján a bank és a takarékszövetkezet az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Az elektronikus kapcsolattartásra létrehozott, un. kézbesítési rendszert a kamara működteti. A végrehajtási eljárás során alkalmazandó kézbesítési rendszer mintájára a kiegészítés alapján az állami adó- és vámhatóság, valamint a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a befektetési vállalkozás között szintén elektronikus rendszeren keresztül továbbítják a megkereséseket. Az elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. Az elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatók. Az üzenetformátumokat az adóhatóság a honlapján közzé teszi. A küldeményt a feladónak el kell látnia legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítani kell. A rendelkezés július 1-jével lép hatályba. 25. Az adóhatóság honlapján közzétett adatok [Art a (5) bekezdésének a) és c) pontja]

15 15 Az Art ának (5) bekezdésében felsorolt adatkör nincs összhangban az Art január 1-jétől hatályos 24/B. -ának és 174/A. -ának rendelkezéseivel. Az adószám ettől az időponttól ezen törvényi tényállások alapján is törölhető. Az érintett adózók és ügyfeleik érdeke, hogy adószámuk törölt státuszáról az állami adóhatóság honlapjáról minden esetben értesülhessenek, ne csak akkor, ha a törlés oka az Art. 24/A. -ának (4) bekezdése (felfüggesztés után törlés). Az adóhatóság honlapján közzé teszi az adózónak a mindenkor hatályos TEÁOR nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ szerinti kódokon bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit [(5) bekezdés e) pontja]. Az adóhatóság honlapján közzéteszi az áfa-alanynak minősülő, illetve az Eva-tv. hatálya alá tartozó adózó, valamint ezen törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók = nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, = közül a csoportos áfa-adóalanyiságot választók esetén a csoportazonosító számot, valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), székhelyét, telephelyét, illetve csoportos áfa-alanyiságot eredményező határozat jogerőre emelkedése napját, = közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén a választás tényét, a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját, = azt a tényt, hogy az áfa-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos áfa-alanyt is) az Áfa-tv ának (1) bekezdése alapján az adómentes ingatlanértékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját. 26. Adótitok [Art a (7) bekezdésének új j) pontja] Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról az élelelmiszerláncfelügyeleti szervet a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek nyilvántartásával összefüggésben. Nem minősül adótitoknak alapítvány, egyesület esetében az állami adóhatósághoz bejelentett adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint az alapítvány, egyesület bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adata, valamint az az adat, amely az adóalannyal vagy az adózóval nem hozható kapcsolatba. 27. Adótartozás közzététele [Art. 55/B. ]

16 16 A módosítás alapján az önkormányzati adóhatóság a korábbi rendelkezés céljának megfelelően, az arányos és a közérdek által indokolt módon szűkíti az adózók adótitokhoz fűződő jogait. A helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában tízezer helyett százezer (magánszemélyek esetében ezer forint helyett ötvenezer) forintot elérő, 10 nap helyett 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozást teheti közzé az önkormányzati adóhatóság az adózó neve, lakhelye, székhelye, telephelye, adóazonosító száma, az adótartozás összege közlésével. A kiegészítő előírás szerint nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól, az adóhatósági határozat hiányában fenntartott része vonatkozásában tekinthető fennállónak. 28. Adóhatósági igazolás kiállítása [Art. 85/A. -a] A Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program egyik célja az adóigazolás, együttes adóigazolás és a jövedelemigazolás kiállítására irányuló eljárással kapcsolatos lakossági adminisztráció csökkentése. A módosítás közérthető formában, logikus szerkezetben szabályozza újra az adóhatósági igazolás jogintézményét. A hatályos jogszabályok alapján az adózó számos eljárásban köteles nemleges adóigazolás vagy együttes adóigazolás benyújtására. A módosításnak az is célja, hogy ezen kötelezettségek megszűnjenek. A módosítás bevezeti a köztartozásmentes adózói minősítésről szóló igazolás fogalmát. Ha jogszabály adóigazolás, együttes adóigazolás benyújtását írja elő, ezen kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adóhatóság az adózót az adóigazolás vagy az együttes adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja. A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben

17 17 megjelölt napon a köztartozásmentes adózói bázisban való szereplés feltételeinek való megfelelést. A kiállított igazolások általában az adatokat a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően tartalmazzák. 29. A vámhatóság ellenőrzési tevékenysége [Art ának (5) bekezdése] A módosítás szerint a vámhatóság a NAV vezetőjének rendelkezése nélkül végzi az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval (népegészségügyi termékadó, energiaadó, környezetvédelmi termékdíj stb.) és költségvetési támogatással kapcsolatos egyes adókötelezettségek ellenőrzését és adatgyűjtésre irányuló ellenőrzését. 30. Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása [Art ának (2) bekezdése] A jelenleg hatályos szabályozás nem sorol fel ellenőrzési szempontokat, amelyek megsértése esetén az ÁSZ elnöke, illetve az önkormányzat képviselőtestülete jogosult lenne ellenőrzést elrendelni. A módosítás rögzíti, hogy az ÁSZ elnöke, illetve az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzéssel eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll. 31. Felhívás önellenőrzésre [Art. új 91/B. -a] Az új előírással létrehozták az önellenőrzésre történő felhívás jogintézményét. A jogintézmény lényege, hogy az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírságot nem lehet kiszabni. Az adóhatósági ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében. A költségvetési támogatás kiutalási határideje legfeljebb 30 napig szünetel.

18 Határidők az ellenőrzési eljárásban [Art a (2) bekezdésének d) pontja, (11) bekezdése] Az áfa kiutalását megelőző ellenőrzés esetében az ellenőrzési határidőre (30 vagy 45 napon belül) nincs kihatással, ha az adózó nyilatkozatának hitelessége utólag megdől, és a kiutalási határidő utólag 75 napra módosul. A módosítás szerint, ha a kapcsolódó ellenőrzés során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügylet tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázódott, az ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható. A módosítás lehetővé teszi, hogy a valamilyen okból elhúzódó kapcsolódó vizsgálatok esetében az adóhatóság adott esetben dönthessen a konkrét ügy körülményeit mérlegelve az alapellenőrzésnek a rendelkezésre álló adatok alapján való befejezéséről. A módosítás alapja a bizonylatok pótlásával, az iratnyilvántartás hiányosságai megszüntetésével kapcsolatos felhívásban kitűzött időpontig terjedő időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni, de ezen időtartam alatt is az adóhatóság az ellenőrzést folytathatja. [Art ának (4) bekezdése] 33. Bizonylatok megsemmisítése [Art ának (1) bekezdése] A módosítás alapján főszabállyá válik a jelenlegi speciális eljárás, amelyet az iratok megsemmisítésének vagy az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának a veszélye esetén az állami adóhatóság alkalmaz az iratokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával bevonja, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben rögzíti. Kapcsolódóan törlésre került a (2) bekezdése, mivel azt lényegében a fenti módosított előírás magában foglalja. 34. Az adóellenőr jogosult [Art a (1) bekezdésének j) pontja és új (4) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint az adóellenőr az ellenőrzés során mintavételre is jogosult. A mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. Amennyiben a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg, a mintavételi költség, a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége az adózót terheli.

19 Kapcsolódó vizsgálat megállapításainak felhasználása [Art ának (4) bekezdése] A módosított előírás alapján, ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonylatokkal támasztja alá, akkor nemcsak az erről készült jegyzőkönyv, határozat adózót érintő részét kell az adózóval részletesen ismertetni, de a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonylatoknak az adózót érintő részét is. 36. Az adóhatóság vizsgálja [Art a (2) bekezdésének új g) pontja] A környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó jelenlegi szabályozásnak az Art.- be történő beépítése az, hogy az adóhatóság vizsgálja a termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket. 37. Hatósági eljárás [Art ának új (9) bekezdése] Ha az adózó a hatósági eljárás során költségmentesség iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemről az első fokú adóhatóság dönt azzal, hogy a kérelem elbírálása a folyamatban lévő eljárás lefolytatását nem érinti. 38. Adóhatósági irat a meghatalmazott képviselőnek [Art ának (7)-(9) bekezdése] A módosítás alapján nemcsak papíralapon, hanem elektronikus úton is lehetőség nyílik a meghatalmazottal rendelkező adózónak és képviselőjének történő kézbesítésre (az ügyfélkapu tárhelyén való elhelyezéssel). Ez esetben a kézbesítés joghatásai elektronikus kézbesítés esetén az első visszaigazolás időpontjával állnak be. Új előírásként kerül bevezetésre a kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatoknak az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele, valamint az ügyfélkapun keresztül való értesítés. A módosítás az általános szabályhoz képest speciális rendelkezésként szabályozza, hogy a szabályszerűen feladott adóhatósági iratot a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően nem kereste jelzéssel küldte vissza azt az adóhatóságnak. A módosítás új rendelkezést vezet be a személyes átadás tekintetében: az adóhatósági iratot a személyes átadásának megkísérlése napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó vagy az irat átvételére jogosult

20 20 meghatalmazottja az átvételt megtagadta (hasonlóan a postai úton történő írat átvétel megtagadásához). A hatályos rendelkezések szerint a kézbesítési vélelem beálltáról az adózó nem rendelkezik információval. Így előfordulhat, hogy olyan lényeges adóhatósági irat kézbesítéséről nem szerez tudomást, vagy olyan adóhatósági eljárás indul ellene, amely jelentősen befolyásolja jogait, kötelezettségeit. Ennek orvoslására az új előírás szerint, az állami adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról honlapján tájékoztatja azt az adózót, aki a részére kiküldött hatósági iratot nem vette át, hogy az irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem beállt. (Kivétel, ha a címzett megtagadta a részére kiküldött hatósági irat átvételét, mert az adózó maga döntött arról, hogy az adóhatósági irat tartalmát nem kívánja megismerni.) A kiegészítő előírás biztosítja, hogy az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően ezen ténynek az adóhatóság honlapján való közzétételt követő 15 napon belül kezdeményezze a kézbesítési vélelem megdöntését. További értesítési fórumot biztosít a törvény-kiegészítés azok számára, akik a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel (ügyfélkapuval) rendelkeznek, mivel az adóhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való hozzáféréssel rendelkező magánszemély adózót, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseletre jogosult, ügyfélkapuval rendelkező személyt, vagy az adózónak a kézbesítési vélelemmel érintett ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját elektronikus úton értesíti az internetes honlapján közzétett adatokról. A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére vonatkozó határidők azonban ez esetben is az adóhatóság internetes honlapján való közzétételre irányuló szabályok szerint alakulnak. A módosult rendelkezéseket a január 1-jét követően postára adott vagy személyesen átadott hatósági iratok esetében kell alkalmazni. 39. Utólagos adómegállapítás [Art ának (5) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint, ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszűntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetve arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor,